Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)

1925-05-27 / 118. (861.) szám

5 A prűá®i Hormámj az csmcncKiiM Baeran kiadatösfi! fogta Hérái Németországtól? ___________>y ____ — (A marienbadi sakkverseny) hétfői fordulóján Marshall legyőzte Opocenskyt, Grüníeld, Haidát, Rubinstein, Tartakover dr.-t, Sámisch pedig Michelt. Remissel vég­ződtek a Niemzovitscli—Przepiorka, Yates— Réti és Janovszki—Tőrre partiek. Függőben maradt a Thomas—Spielman játszma. A ver­seny állása a 4. forduló után: Rubinstein 3 (1), Gríinfeld 3, Marshall 2.5 (1), Réti, Niem- zovitsch, Tartakover, Sámisch 2.5, Tőrre 2 (1), Yates 2, Spielmann, Thomas 1.5, Prze­piorka, Janovsky 1.5, Hajda 0.5, Michel —(1), Opocensky 0. — (Tobzódik a nacionalizmus Újvidéken.) Jugoszláviai tudósítónk Írja: Újvidék már a magyar uralom alatt is erősen szerb jellegű város volt és a magyar kormány teljes tü­relemmel viseltetett a szerb kultúra iránt. Természetes, hogy az átalakulás után Újvi­dék urai mindezt elfelejtették, legalább is azt mutatja az újvidéki rendőrkapitány legújabb rendelete, amely megtiltja a rendőrség sze­mélyzetének, hogy akár magyarul vagy né­metül beszéljenek. Hasonló rendeletet adott ki az újvidéki kórház igazgatósága is,* mely betegeinek megtiltotta, hogy bármely idegen nyelven beszéljenek, sóhajtsanak vagy nyögjenek. — (A magyar államvasutak nyári menet­rendje.) A MÁV vonalain junius 5.-ével élet­be lép az uj nyári menetrend, amelynek Szlovenszkót érdeklő változásait a követke­zőkben adjuk: A budapest-miskolc-hidasné- meti vonalon a jelenleg Budapest keleti p.u.- ról 9 óra 20 perckor induló kassai gyors már 8 óra 10 perckor indul Miskolcra, ahova 12 óra 4 perckor, mig Kassára 15 óra 30 perc­kor érkezik. — A Budapest-hatvan-íüleki vo­nalon a jelenlegi 12 óra 10 perckor induló gyorsvonat 40 perccel később fog indulni. — A budapest-szobi vonalon a most 8 óra 35 perckor a keleti pályaudvarról induló Buda- pest-pozsony-prágai gyorsvonat ezentúl a Nyugati pályaudvarról fog indulni 8 óra •50 perckor és oda fog megérkezni 20 óra 35 perckor. — A jelenleg Budapest nyugati pályaudvarról 22 óra 20 perckor induló ori- ent. expressvonat az uj menetrendben Buda­pest nyugati pályauvarról minden kedden, csütörtökön és szombaton 7 órakor fog in­dulni. — (Segíteni fog a kormány a volt ma­gyar vasutasokon?) Érsekujvári tudósítónk írja: Az államfordulat után a csehszlovák kormány az egész Szlovén szkon elbocsáj- toíta a magyar vasutasokat és postásokat. Érsekújvárod az ország egyik legnagyobb vasúti gócpontjában négyezer család veszí­tette el kenyerét, akik hosszú évek folyamán rémes nyomorba jutottak. Az elkeseredett vasutasok most Holota János dr. városbiró- val az élükön küldőttségileg keresték föl Pozsonyban Kállay dr. teljhatalmú mdniszftert, hogy helyzetük megjavitsát kérjék. Holota dr. megrázó erővel adta elő a miniszter előtt a vasutasok helyzetét és a miniszter segítségét kérte. Kállay dr. kijelentette, hogy igyekezni fog ezt a kérdést, melynek elintézését a kor­mány amúgy is reá bízta, a legnagyobb megértéssel* és közmegelégedésre megoldani. Az ő intenciója az, hogy csakis a sztrájk ve­zérek bűnhődjenek, azokat pedig, akiket jelszavakká*! belehajszoltak a sztrájkba, enyjiébb elbírálás alá fogja venni s vagy nyugdíjazza őket, vagy pedig végkielégítési kapnak. A döntést a teljhatalmú miniszter a. közeljövőben kilátásba* helyezte. — (Érthetetlen ítélet.) A prágai „Bohé- mia“ cirnü német lap felelős szerkesztőjét: Werner Gusztávot a prágai büntetőbíróság tegnap a rendtörvény alapján a köteles gon­dosság elmulasztása címén fogta vád alá. A ,,Bohémia‘ ugyanis nemrég leközölte Misch- ler dr. német birodalmi újságíró egy cikkét, amelyben az Lodgman dr. negatív politikai metódusával száll szembe. Mischler ebben a cikkében a sudetanémetek önrendelkezési jogát vitatja és annak a véleményének adott kifejezést, hogy ezért a jogért a demokrácia és béke eszközeivel kell harcolni. Ha Lodg- mann ezalatt irredentizmust ért — igy irta Mischler — akkor én is irrendenta vagyok. A cikket a hivatalos. „Prager Abendblatt“ is leközölte és dicsérőleg emlékezett meg an­nak szelíd hangjáról. A „Bohémia,, szerkesz­tőjét mindamellett pörbe fogták és el is Ítélték tiz napi fogházra, melyet még hozzá egy napi böjttel szigorítottak. — (Londonban nem állíthatnak emléket Marxnak.) Londonból jelentik: Marx Károly, a szocializmus tudományos megalapítója tudvalevőleg hosszú időn át élt Londonban és eleinte a iegnayobb nélkülözések között a Greek-Streeten, ké­sőbb Haverstok-Hillsben lakott. London grófság tanácsának történelmi bizottsága most foglalkozott azzal a kérelemmel, hogy a házakat, amelyekben Marx lakott, emlék­táblával jelöljék meg és megtiltotta az em­lékművek fölállítását. Szerda, május 27. Prága, május 26. Karlsbadból jelentik: A Karlsbader Ta- geblatt tegnap levelet kapott Baeran Alajos dr.-tól, amelyben bejelenti, hogy külföldre megy s mindaddig ott marad, amig a pere rendezve nem lesz. Védője most terjeszti be a bizonyítékokat a prágai törvényszéknek. Baeran menekülését azzal indokolják meg. hogy az ügyészség többhóhapos vizsgálati fogságba akarta őt helyezni, amit Baeran újabb igazságtalanságnak tart. Németor­szágból alkarja a bizonyítási eljárást irányí­tani, valamint a perújítást elérni. A Bohemia* értesülése szerint a szökés vasárnap éjszaka történt meg autón, anél­kül, hogy a rendőrség ennek neszét vette volna. Baeran felesége értesítette a rendőr­séget férje eltávozásáról. Baerannét azon­nal kihallgatták s detektivkisérettel Biiinnbe utazott. Baeran volt nemzetgyűlési képviselő menekülésével kapcsolatban parlamenti tudó­sítónk a késő délutáni órákban a következő­ket jelenti: A csehszlovák kormányzati kö­rökben nagy meglepetést okozott Baeran volt A német korm 'isy nem tartja Lapzárta előtt alkalma volt berlini tudó­sitónknak érdeklődni a német birodalmi kor­mány külügyminisztériumában arra nézve, milyen álláspontot foglalnak el a prágai kor­mánynak Baeran kiadatására vonatkozó ké­relmével szerűiben. A német külügyminiszté­riumban tudósítónk előtt kijelentették, hogy a kiadatási kérelem még nem érkezett Berlinbe Prága, május 26. A New York Times munkatársa Benes külügyminiszterrel beszélgetést folytatott. Benes e beszélgetés során kijelentette, hogy meg van győződve arról, hogy a Népszövetség az első válság előtt áll. A Népszövetség szeptemberi ülése fon­tosabb lesz az eddigieknél. Két eshetőségről van szó, vagy megerősödik és kiszélesedik, vagy pedig oda jutunk, hogy elvész a Népszövetség iránti bizalom. Közép- és Keleteurópa politikai és gazda­sági organizációja még nincsen befejezve. Éppen ezért nem hiszi Benes, hogy Német­ország garanciaíjavaslata biztosíthatná a helyzet megszilárdulását. A háború előtt a „Drang nach Osten“ volt Németország jel­szava s ugyanaz lesz Németország jövő tö­rekvéseinek is célja. Benes nem sovinizmus­ból, hanem csak puszta tényként állapítja meg, hogy a hetvenmilliós Németország — holnap' már nyolcvanmilliós — szabad utat keres kelet felé, miután nyugaton elzárták határait. Arra a kérdésre, hogy megengedik-e Ausztria csatlakozását Németországhoz, a következő feleletet adta Benes: — Mit jelentene ez az unió? Elsősorban azt, hogy Németország szomszédja lenne Olaszországnak s ez megint csak tárgyalá­sokra adna okot Déltirol határainak megálla­pítása végett. Ez az unió még azt is jelen­— (Nem boldogulnak a nők az ügyvédi pályán.) Amióta a francia egyetemeken a jogi kart is megnyitották a nők előtt, azóta egyre számosabban jelennek meg az ügyvédi tógába öltözött hölgyek a francia törvény­székek folyosóin. Csak a folyosóin, mert mint az egyik lapban olvassuk, a tárgyaló- termekben márnem sok dolguk akad. A kö­zönség bizalmatlan és bármennyire is kiter­jesszék a női emancipációt, akinek valami fogas ügye van, mindig férfi ügyvédet és nem nőt fog keresni. A francia ügyvédek olyan rosszul keresnek — többnyire csak gyermektartási porokét kapnak — hogy az idén, január elseje óta több mint harminc okleveles ügyvédnő mondott búcsút a tógá­nak és a bizonytalan honoráriumnak. A har­minc közül több mint fele beiratkozott is­mét az egyetemre, de ezúttal a bölcsészeti karra és rátér a női nem által annyira per- horreszkált tanári pályára. Többen kereske­delmi cégek szolgálatába léptek, ahol elő­liemet képviselőnek Németországba való menekülése és az egész nap folyamán csak i erről folytak nagy tanácskozások. A cseh nemzeti szocialisták éles hangon támadják az igazságügyi és belügyminisztériumi faktoro­kat a Baeran fölött gyakorolt föüileíes el'en- őrzés miatt és ezért a legerélyesebb rend­szabályokat követelik az arra illetékes egyé­nek ellen. Vizsgálatot kérnek indítani a karls- badi rendőrség ellen, hogy kinyomozzák, kit terhe! a fe'eiösség Baeran sikeres menoktüése ttüatt. Ugyancsak vizsgálatot Indítanak az ot­tani határrendőrség közege? ellen is, akiknek vigyázatlanságán múlott a menekülés. Kor­mánykörökben a menekülés részleteit úgy beszélik, hogy Baeran a cseh—német határig autón ment, majd a határ közvetlen közeié­ben gyalogösvényen sikerült német földre jutnia. Az igazságügyi és belügyminisztérium illetékes tényezői tanácskozásokat folytattak a külügymin’Sztériumifla! is a Baeran mene­külésével adódott helyzetre vonatkozóan. A kormány el van határozva, hogy Baeran ki­adatását Németországtól kérni fogja, ameny- nyihen öt nem politikai, hanem közönséges : bűnösnek tekintik. aküiáSisziak a kiadatás kérdését s hogy mindaddig, amíg a prágai kormány a ■ hivatalos lépéseket meg nem teszi, nem tart- , ják aktuálisnak a kérdés mérlegelését. Ha a kiadatási kérelem megérkezik Berlinbe, agy azt a birodalmi kormány gondosan meg fogja vizsgálni, de már most hangoztatják azt, hogy a kiadatási kérelem nem csak a birodalmi : kormány ügye, de a szász kormányé is, mert Baeran Szászország területére menekült. most is bosszú után vágyódik s vissza akarná állítani a régi helyzetet. — Románia és Jugoszlávia ugyancsak közvetlenül veszélyeztetve lennének. Más szóval: Németország háború előtti irányelvei újból felszínre kerülnének. S annak következ­ményei is ugyanazok lennének. — Európa békéjének érdekében szüksé­ges, hogy Ausztria megtartsa önállóságát. Gyakran azt mondják, hogy ez ellentmond a nemzetek önrendelkezésének. Én ellenben azt mondom, hogy ez inkább a politikai sorsnak a kérdése s ha két jó között kell választani, akkor inkább a jobbat választom. Mondjuk meg őszintén, hogy még ha Ausztria lakosságának többsége (ami nem egészen bizonyos) akarja is a Németországgal való uniót, mégis az euró­pai béke érdekében kell cselekedniük, A kisantantról azt mondta Benes, hogy téves az a hit, mintha a kisantantot ki le­hetne bővíteni, vagy pedig egy dunai kon­föderációval íölcserélni. A kisantant nem klub, amely fölvehetne uj tagokat anélkül, hogy a klub alapszabá­lyait megváltoztatná. Ez tisztán védekezési célból alakult s Lengyelország, vagy Görög­ország belépésével meg kellene változtatni egész szervezetét. Végül beismeri, hogy a kisantantnak föl kell hagynia eddigi negatív ténykedéseit s ennek első lépése csakis gaz­dasági téren történhetik. Ebből aztán lassan nyösebben kamatoztathatják jogi tudásukat. Háromból színésznő lett, körülbelül öt pedig ujságirással keresi kenyerét. Végül egyikük merész elhatározássel felvétette magát pró­bakisasszonynak Páris egyik előkelő divat­termébe, ahol szép szőké haja és nem ke- vésbbé szép kék szeme nagyobb előnyére szolgál, mint ügyvédi oklevele. — (Hét és félmillió egy elszabadult luft­ballonban.) Különös történetről számol be a „Békésmegyei Közlöny“. Eszerint egy szeg­halmi asszony a vésztői országos vásáron egészen szokatlan módon vesztette el min­den pénzét. Az asszony hét és félmilliót sze­dett be a vásáron az eladott állatok után s örömében luftballont vásárolt.. Amikor sze­kérre iilt, hogy hazatérjen Szeghalomra, túl akart járni a mindenféle vásári zsebmet­szők és tolvajok eszén s ezért fölnyitotta a luftballont s nagy ügyességgel bedugta a* lég­gömbbe hét és félmillióját. Az ut azonban nagyon rázós volt, egy zökkenőnél a szeg­JL A felhőzet növekedése, borulásra és zivatarokra hajlamos idő, valamivel hűvösebb, nyugati szél. halmi asszony majd leesett a szekérről, mind­két kézzel kellett kapaszkodnia. Ebben a pillanatban kicsúszott kezéből a léggömb madzagja és a színes golyó, amely afféle gúnyos mosolyu hólyagfejet ábrázolt, vígan elszállt a hét és félmillióval. — (Véreik kommunistavezért Zsolnán letartóztatták.) A Rude Pravo Írja: Véreik ismert nevű kommunista vezért, akit a moszkvai kommunista kongresszus a prágai központbeli működésétől egy évre felfüg­gesztette és aki jelenleg magánügyeinek rendezésére Zsolnára érkezett, ott váratla­nul letartóztatták és a fogházba szállították. Véreik a napokban Moszkvába akart utazni. — (Miért nem engedik be a természet­tudományi lapokat?) A budapesti Termé­szettudományi Társulatnak, mely kizárólag tudománnyal foglalkozó intézmény, Szloven- szkón is számos tagja van. A társulat kiadá­sában jelenik meg a „Természettudományi Közlöny14, amelyet mindezideig nem enged­nek be Szlovenszkóra. Miután tudomásunk szerint az Állattani Közlöny bevitele a mi­nisztériumtól már engedélyeztetett és a kü­lönböző színházi, sport és egyéb szaklapok is szabadon terjeszthetők Csehszlovákia, te­rül-lén, kérdjük az illetékes tényezőktől, hogy miért akadályozzák éppen enne'., a ki- : zárólag természettudományi kérdésekkel foglalkozó és valóban hézagpótló folyóirat­nak Szlovenszkóba való behozatalát? Ideje lenne már, hogy ha a kinai falat, melyet a magyar tudományos világgal ------ben emel­tek SzTovenszkó határain, végre ledöntenék. — (Rendőrkapitányok nyilvános helyen megvertek egy szabadkai újságírót.) Sza­badkáról jelenti a P. M. H. tudósítója: Bú­zás László, a szabadkai Hírlap munkatársa cikket irt egy Szabadkán megjelenő riport­lapba, amelyen egyik szabadkai rendőrkapi­tányról kellemetlen adatokat hozott nyilvá­nosságra. Néhány nap múlva Búzás egy má­sik újságíró társaságban a Salornée barban ült, a szomszéd asztalok egyikénél pedig a megtámadott kapitány két kollégájával és két más férfivel mulatott. A két idegen oda­ment Búzáshoz, megtámadták és fojtogatni kezdték, anélkül, hogy a jelenlevő rendőr­tisztek beleavatkoztak volna a dologba, majd amikor Búzás elhagyta a helyiséget, az utcán újra elfogták és a kapitányok asszisztálása mellett földre teperték, és megverték. A vizsgálat mind a három rendőrkapitány el­len megindult. — (A paraüzis is gyógyítható lesz.) Bécs­bői jelentik: Professzor Wagner-Jauregg tegnap az Uránia termében nagyszámú kö­zönség előtt előadást tartott a paraüzis uj kezelési módszeréről. Nagy érdeklődést kel­tett a tanár beszámolója azokról a kisérltek- ről, amelyeket Prosszor Kyrle, a Einger- klínikám a malária vérszérummal végzett. Á kísérletek szerint a malárias vérinjekcióik a szifilisz második stádiumában tökéletes gyógyulást idézteik elő és recidiváfcől is vég­leg mentesítették a betegeket. Remélhető te­hát, hogy a maláiriaszérum kezelésénél, nem­csak a vérbaj, de még az előrehaladott para- lizűs is gyógyítható lesz. Wagner tanár elő­adása a szakkörökben is élénk visszhangra talált. — (A legújabb nyári sláger-kották,) Nyáron már ibolya nincs (7.50). Aliért hordja azt a kékcsikos trikót (7.05). Cigánytangó (7.50). A szerelem elszáll, mint a vándor ma­dár (7.50). Virágos zöld újra a promenád (5.—). Asszonyom a tavaszt visszasírjuk (5.—). Ablakomban szép muskátli (5.—). Ez a legutolsó szerenádí 5.—). Óh jöjjetek ti be­hunyt szemű esték (5.—). Fehér akác virág (5.—). Ibolyák (5.—). Nyílik még a sárga rózsa (5.—). Jó holdvilág (5.—). Szeretnék május éjszakán ellopni minden orgonát (8.—). A bűnöm csak az, hogy szerettem (3.—). Vándor gitáros (3.—). Ha eljönne egyszer (5—). Mint a hulló csillag (5.—). Emíékszel- e? (5,—). Vágyódás (5.—). Hupa-Hupa (7.50). Exhumálták Tutenkáment (7.50). Az itt fel­sorolt dalok kottái megrendelhetők a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatalában. wiE,dté|Sc€!r<es!cc!«8&s Prága L, Íréin! fii 40 Palais Riuiiiene Aüriatica ü\ Sicurta Benes sierlisl i népszövetség snlvos válság előtt áll Nyilatkozat egy amerikai lap számára — Németország veszedelme — Ausztria csatlako­zása ellen — A kisantant nem klub, ahová uj tagokat lehet fölvenni tené, hogy- Németországnak közös határa lenne Magyarországgal. — Csehszlovákia, amely területének felével határos Németországgal, a háta mö­gött találná Magyarországot, amely még kialakulhat egy politikai alap is, amelyet ta­lán: a kis nemzetek egyesülésének lehetne elnevezni. Hangsúlyozza, hogy ilyen alaku­latban minden állam egyforma volna, ahogy ez az Egyesült Államokban van, ahol minden államnak meg van a teljes szuverenitása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom