Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)

1925-05-27 / 118. (861.) szám

HdflkL előfizetési árak belföldön: évente 300, ■ ***4^ ^Tff7»T.-r,_ __________ ^ félévre 150, negyedévre 76, havonta r 2 6 KC; külföldre: évente 450, félévre ^I ..jTTTHMiiiy--' „III ||- Jlf ll»J,lW'Wt K5, aegyedévre 116* ba vonta 39 KS. YjfaáH*Xf/W jT/fsTTM egyes szám Ara 120 ks r JfflT fii web JlÉf iiw'iÜ^ Szerkesztőség: Prága, 11., Stépánská L^wk^í. Jw «L i§f m_ Jr jlf Jm ®L Jgf JF «&- §m ullce I6/II1. Telefon: 30-3-49. Kfadó­^ ^Brj*ft“ ^aÉBfc hivatal: Prága, L, LIHová ullce 18. ^gör fi®®™asaH®5®®^8f6MS?S^^ Tel.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Praha. ,/f Sztavenszkói és Stuszinszkói Szövetkezett ítfenzéki Sártök politikai napilapja 9eie\ős szerkesztő: Öóf 3> sivárt Tegnap nj földrengés volt Japánban A kis pártokat lehetetlenné kell tenni a választásnál — ez a prá­gai demokratizmus legújabb politikai szabadalma. Ez védi a leghathatósabban a nagy pártok dikta­túráját, amely kezd nyílt politikai elv és kifejezett politikai cél lenni. Védeni a párt integritását, a párt mindenhatóságát, a párt szupremáciáját az egyéni elvek és meggyőződések fölött — ez volt a politikai rendszer eddigi gyakorlata, nagy és a kormány számára kedves keretekbe terelni be a politikai élet aktivitásra szánt tömegeit s a párt- abszolutizmusba belefullasztani az egyesek aktív akaratát — ez a jövő választások számára előirt 'recipe. A Lid. Nov. fascizmust lát ebben a szán­dékban, a légionáriusok lapja az alkotmány tekin­télyét félti az ily politikai játékokkal szemben — mi nem licitáljuk túl a cseh sajtóorgánumokat és nem nézzük az abszolút jog, az abszolút igazság és -r abszolút demokrácia szempontjából a vá­lasztási törvény módosításának kérdését. Miért lennénk éppen ennél a kérdésnél viharosan felhá- borodottak, mikor az abszolút jogtalanságoknak. v. .szóim igazságtalanságoknak és a demokrá­ciát abszolút lerontó intézkedéseknek nap-nap melletti regisztrálására nincs már uj szó és ui ki­fejezés a zsurnalisztikái frazeológiánkban. Miért féltsük mi az alkotmányt, mikor az alkotmány vé­delmét nem élvezhetjük soha s miért ne enged­jük szabadjára kedvteléses játékra azokat, akik­nek ez a 'játék amugyis csak utolsó passziójuk lehet. Mert nem használhat semmiféle novella, a törvénynek semmiféle kiforgatása, választási trükk, taktika, fogás és korteshumeutság — a po­litikai halál szelét érzi a koalíciós kormány és a halál ellen nem lehet recipét írni . . . Az Mi műi misztériuma úgy öleli át a modern ember fantáziáját, mint át­ölelte a tizenhatodik században az aranyban, márványban és ember testekben csillogó rene­szánsz vágyait a föld kerekségének rébusza, az Indiák világa, Amerika és Afrika aranya. Akkor kezdődött a nyugateurópai ember nagy vágya az expanzió után, akkor ejtették meg először a vis­kókban és ölnyi kőfalakkal vakított várakban élő Berlin, május 26. Alig, hogy három nap­pal ezelőtt az uj rendkívül erős földrengés elpusztította Köbe vidékének egy részét, ma ismét heves földlökések remegtették meg a délnyugati Nippont. Newyorkból érkezett jelentések szerint a legújabb földrengés két órahosszat tartott és Tokióig érezhető volt. Három erős és közvetlenül egymásután jövő lökést szám­láltak. A lakosság között széles vidékeken nagy a pánik, mert mindenki attól fél, hogy az újabb földrengéssorozatot hasonló pusztító erejű végítélet fogja bezárni, mint 1923- ban. Tokio utcáit szerencsétlen és elkese­redett emberek töltik meg, akik nem mer­nek házaikba menni. Csak a templomok­ban táboroznak nagy embertömegek, fő­leg nők, akik a gondviselés segítségét ké­rik. A kormány csak a legnagyobb erőfe­szítéssel tudja a kellő rendszabályokat életbe léptetni. Majdnem egész Japánban kihirdették az ostromállapotot, fegyveres csapatok cirkálnak a városokban és a vi­déken, hogy elejét vegyék a zavaros kö­rülmények között esetleg kitörő rablások­nak és lázadásoknak. Általános rettegés uralkodik mindenütt s az emberek, sőt a hatóságok is olyan intézkedéseket tesz­nek, mintha a nagy, utolsó földrengési ro­ham elkerülhetetlen volna. A délnyugati Nippont ért tegnapi földren­gés áldozatai 526-ra rúgnak, mig több mint 1000 ember sebesült meg súlyosan. Az anyagi kár körülbelül 65 millió dollárra be­csülhető. 1926 július 1-ifi megiiosszaUDiíjűk a költségvetést Prága, május 26. A tavaszi ülésszak tar­tamáról különféle verziók vannak forgalom­ban. A Lid. Listy szerint a mostani szesszió az önálló keresettől bírók szociális biztosítá­sán kívül az adóreformot és az állami tiszt­viselők szolgálati pragmatikáját fogja letár­gyalni s julius közepéig fog tartani. Szeptemberben elintézésre kerülne a megyebeosztás kérdése, a választási reform, hogy késő ősszel megtarthatók legyenek a vá­lasztások. Az idei költségvetést 1926 julius 1-ig meg fogják hosszabbítani s a költségvetési év kez­detét julius l-ére helyezik át. A Nár. Listy úgy tudja, hogy a választási reformra csak közvetlenül a választások előtt kerül sor. Az adóreformot a Pr. Börsen-Courier értesülése szerint a pénzügyminisztérium nem akarja a választások előtt tárgyaltatni, mert attól tart, hogy igy agitáciős jelszó lesz belőle. Ez év október-novemberében lesznek a választások Lapzártakor jól informált helyről nyert értesülésünk megerősíti a költségvetés meg­hosszabbítására vonatkozó híradást. Ugyan­ez az értesülésünk arról is tud, hogy a par­lamenti választásokat ez év októberében, vagy legkésőbb novemberében megtartják. A német szociáldemokrata párt már a mai nap folyamán megtette a választási előké­születeket és utasítást adott vidéki szerve­zeteinek a választási listák összeállítására. A francia!) kényes nsarskkói kdynfc London nem fél nemzetközi bonyadalmakfól — Óriási harcok előtt? középkoriakat a tengerek messzeségei és vég­telenjei és Marco Póló csodameséi után megindult a reneszánsz utazók áradata, a komoly Vasco da Gama, a szikrázó Kolumibus, maid Fernáo Magal- haes föl egész a meggyilkolt Cookig, Óceánia nagy utazójáig. S ma sem állt el a befejezhetetlen vágy, ma a földeket tovább kutatja Sven Hédin, az angolok szórnia a Mont Everest rengeteg szik­láihoz vezet, a megfékezett tengereknek most nem felszínét, hanem a mélyét kutatják és meg­nyílt a vasakaratu ember előtt a birodalmaik biro­dalma, az óceánok óceánja, a mennyország is: a levegő. És a földgolyó két nagy misztériuma, a két sark százával vonzza a legkiválóbb férfiakat. Itt már nem lehet haszonról szó, hisz a feneketlen jégbirodalom nem ad semmit az embernek, csak irracionális és természetfölötti vágyról a min- centtudás, a mindentismerés, a végtelen iránt, vágyról, mely öl és pusztít. Ma Amundsen a so­ros. A levegőn át -akarja meghódítani a Sarkot. Két Dornier-gépe nem kisebb, mint volt Kolum­busz két mellékhajója: a Pinta és a Nina s bátor­sága sem kisebb, mint volt a felfedezések hős­korában élő utazóké. Csak az idő és a tér ará­nyai zsugorodtak a minimumra: ma nem hét­nyolc hónapig, hanem hét-nyolc óráig tartanak a vakmerőségek, de ezek a hét-nyolc órák maguk­ba süritik a régi hét-nyolc hónapok összes bor­zalmait. Támasz nélkül, védelem nélkül lebegni a fagyasztó űrben, embertelen tájak fölött, a hala­dásért és a vágy szórójának csillapításáért: ko­moly és tiszteletre méltóan bátor dolog- Annimd- sen mert. Máig négy napot késik a jég-birodalom­ban és a világ nyugtalan. Mi lesz vele, ha a ben­zin megfagy? A világ szereti önzetlenül bátor fiait s remegve gpndol a-rra, akiben az ártatlan vágy esetleg halált arat. Amundsen, a Kolum- buszok méltó utódja, s ti, két Dorni-er-egyfedelü fepülőgép, a Santa Maria és a Pinta egyenrangú másai, szerencsét kívánunk nektek, s menekülést a fagy borzalmaiból, melybe öt nap óta belesod­ródtatok! Páris, május 26. A francia fővárost a legnagyobb fokú lázban tartják a Marokkó­ból érkezett jelentések. Elsősorban nagy föltünést keltett az, hogy a hivatalos jelentés szerint hat előre- tólt francia őrséget a felkelők bekerítése elől visszavontak. Ezt a határozatot a nagyobb mozgási szabadság elnyerésével indokolják. Ugyan­ebben a jelentésben a következőkről is szó van: „A marokkói front az utóbbi idők alatt az igen nagy veszteségek következtében megingott.14 Casablancából jelentik, hogy tetemes francia erősítések érkeztek a kikö­tőbe. Egy másik jelentés szerint a dsebal törzsek Tahateef közelében betörtek a spa­nyol zónába. Abd el Krím elhatározta, hogy ezeket a törzseket uj gyorstüzelő fegyve­rekkel látja el. Tegnap kellett volna megtörténnie a francia kamarában a marokkói vitának. A szocialisták arra szorították T^ainlevé mi­niszterelnököt, hogy hangsúlyozza a marok­kói küzdelmek pusztán deffenziv jellegét. A kamara 312 szavazattal 178 ellen azonban elhatározta, hogy a marokkói vitát szerdára halasztja. A minisztertanács már a mai ülésen fog­lalkozni fog a marokkói helyzettel, amely minden előjel szerint a döntő stádiumba jutott. Lapjelentések szerint minden intéz­kedést megtettek a széleskörű uj hadműve­letek megindítására. A Matin szerint a közeljövőben Abd el Krím nagy előretörését várják, míg más, casablancai jelentések szerint még ma megindul a három francia katonai osztály koncentrált akciója. A Petit Journal Franciaország diplo­máciai és politikai missziójáról azt írja, hogy Malvy Spanyolországban a követ­kezőkben egyezett meg Primo de Rive- rávaí. 1. A direktórium nem köt fegyver- szünetet Abd el Krímmel és nem is üriti ki a spanyol zóna jelenleg megszállt területét. 2. Hajlandó arra, hogy Francia- országgal egyesülten vegyen részt a riff- partok megtisztításában. 3. Ha a franciák taktikája megköveteli, hogy a spanyol zóna határait átlépjék, ebben Madrid egyáltalában nem fogja a határok meg­sértését látni. 4. Az 1912-ben megállapított határok tekintetében a két ország között egyáltalában nincs ok a félreértésre. Tanger, május 26. Abd el Krím elren­delte, hogy a spanyol zóna nyugati részén lévő törzsek három-négyszáz emberből álló csapatokat (harkákat) vonjanak össze és nyomuljanak be a? francia zónába. Uj jelen­tések szerint három igen nagy harka gyűlt össze Tetuan, Fondak és Kelkebir vidékén. A föllázadt falvak egyike megadta magát a francia hatóságoknak. London, május 26. Az angol diplomá­ciai körök nagy figyelemmel kisérik a legutóbbi marokkói eseményeket. A Daily Telegraph szerint Chamberlain eddig azt reméli, hogy a marokkói helyzet nem fog nemzetközi problémákat előidézni, mert ebben az esetben szükséges volna, hogy az algecirasi konferencia minden aláiró állama uj tanácskozásokra gyűljön össze a marokkói politikai helyzet teljes meg­változtatásának megtárgyalására. A lapok rámutatnak Olaszország külön érdekesre a tangeri konvenció tekinteté­ben. Addig, aniig a parti határok tekinte­tében nincs változás, Anglia érdektelen marad az eseményekkel szemben. Mikor kapják mes£ az állami tisztviselők a rendkívüli drágasági segélyt? Prága, május 26. Parlamenti tudósítónk jelenti: Svehla miniszterelnök ma átiratban válaszolt a szenátus elnökségének legutóbb tett kérdésére, az államhivatalnokok rend­kívüli drágasági segélyének kiutalására vo­natkozóan. A válasz szerint az állami tiszt­viselők az 1924. évre szóló rendkívüli drága­sági segélyt már megkapták, az ez évre szó­lót pedig rövidesen folyósítani fogják. Benes ismét elhalasztotta bécsi ntját Prága, május 26. A Prager Presse, esti- lapja jelenti: Az osztrák kormánnyal történt megegyezés után elhatározták, hogy Benes dr. külügyminiszter utazását újból elhalasztja. Ez utazás előtt ugyanis fontos politikai meg­beszéléseket kell még lefolytatni a genfi nép- szövetségi ülés tekint elében, amelyekben Ausztria helyzetét végérvényesen tisztázzák. Benes dr.-nak Géniben alkalma lesz egy egész hétig Mataja dr. osztrák külügyminisz­terrel a bécsi utazást előkészíteni s ez az utazás csak a genfi megbeszélések zárókövét fogja alkotni. • o Összeült a szenátus Prága, május 26. A szenátus mai ülését félnégy órakor nyitotta meg Donát elnök. Schaechter sze­nátor, Prasek utódia és Schiller uj német szo­ciáldemokrata szenátor letették a fogadal­mat. A kormány beterjesztette a repülés sza­bályozásától szóló javaslatot és a Dániával és Lengyelországgal kötött kereskedelmi szerződések ideiglenes rendelkezéseirőlszóló javaslatot. Ezután áttértek a napirend első pontjára: 48 csehországi helyiérdekű vasút államosításáról szóló javaslatra. Az előadó után Franké népjóléti minisz­ter szólalt fel a beteg Stribrny helyett. Ki­jelentette, hogy szociális és pénzügyi okok késztetik a kormányt a magánvasutak álla­mosítására. A Ksodvasut államosítására néz­ve a napokban terjeszti be javaslatát a kor­mány. A legrövidebb időn belül sor kerül a szlovenszkói helyiérdekű vasutak államosí­tására is. A miniszter beszédét taps nélkül fogadta a szenátus. Utána Trupka cseh néppárti szenátor szólt a javaslat mellett. Az ülés tart. Az ellenzék megjelent a magyar nemzetgyűlésen Budapest, május 26. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: A nemzet­gyűlés, mint jelentettük tegnap először tar­tott 8 órás ülést. A választójogi javaslat vitájában eddig négy ellenzéki szónok be­szélt s mára még három iratkozott föl. A kormány eredetileg azt hitte, hogy még e héten letárgyalják sj javaslatot, de ezt a tervet a radikális ellenzék magatartása ke­resztülhúzta. A radikális ellenzék egyes csoportjai ugyanis külön-külön üléseiket tartottak, melyeken elhat ár ózták, hogy te­kintettel a választások eredményére, részt- vesznek a Ház ülésein. A radikális ellenzék egyes csoportjai mind magukévá tették ezt az eszmét, mely eredetileg Vázsonyitól in­dult ki. csak a Kossuth-párt (Nagy Vince) ellenezte azt, de később ő is hozzájárult a tervhez az egység érdekében. Ma tehát a teljes ellenzék bevonult a parlamentbe. Ez a bevonulás teljesen simán történt meg. ‘ A nemzetgyűlés nagy érdeklődéssel fogadta Peidl Gyula beszédét, amelyben ■röviden megokolt:.' az elPnzén blokk passzív, magatartásának megszüntetését

Next

/
Oldalképek
Tartalom