Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)

1925-05-26 / 117. (860.) szám

Kedd, május A P. M. H. KEDDI ROVATA írja: sp. A Isis kiioeüliRdia Prága, május 25. So'k olyan geográfiai pont van a világon, ahonnét az európai rendet ki lehet emelni rendes folyásából. A balkáni kérdés, az orosz kérdés, Berlin és Paris, sőt az adósságok nyomán Washington, vagy előrevetve távoli borzalmakat a sárgatengeri mongol világ is, mind ezek közé a veszedelmes pontok közé tartoznak. Algezirasz és Agadir óta Marok­kónak Gibraltárral szemben fekvő része szin­tén ezek közé a veszedelmek közé tartozik s az elmúlt évek spanyol kudarcai után most a franciák súlyos helyzete tanúsítja a riff- vidék kényelmetlen voltát. Északafrikának azt a részét, amely ki­emelkedve a nagy kontinensből, majdnem összeér az ibériai félszigettel és csak a 40 kilométer széles gibraltári szoros választja el Európától, nevezik a rifi-vidéknek és la­kóit riffkabiloiknak. Ez a terület eredetileg spanyol gyarmat s 6500 négyzetkilométer te­rületen 181.000 mohamedán kabil lakik rajta. (Az egész úgynevezett spanyol zóna lakos­sága 404.000 ember.) Csekély szám, de a ká­bítok véges-végig mind fanatikusok és kitűnő harcosok, akiknek energiája, ha párosult oly szívós és okos vezetéssel, mint amilyet Abd el Krím biztosit, könnyen rugója lehet a 200 milliós mohamedán mozgalmaknak. Abd el Krím ma 43 éves és a franciák nem győzik eleget hangsúlyozni, hogy minden tudását és spanyol—•francia-gyűlöletét a németektől kapta. Taktikai és stratégiai talentum, ember- fölötti szívóssággal és hatalmas szuggesztiv erővel rendelkezik s tehetségét a háború előtt német tisztek iskolázták. Atyja, aki Aj- dir caid-ja volt és bátyja, aki mint a madridi bányásziskola végzett növendéke nagy intel­ligenciára tett szert, segítették annakidején a németek híres alhucemasi partraszállását. Az agadiri meleg napok alatt a német Mannes- mann-testvérek legjobb barátja volt Abd el Krím s minden áskálódása, ravaszsága, nép­szerűsége csak arra szolgált, hogy az, antant- hatalmak marokkói esélyeit gyöngítse. A vi­lágháború alatt is csöndesen készült a spa­nyol—franciaellenes támadásra s amikor 1922-ben szultánná proklamáltatta magát, el­érkezettnek látta az időt a nagy cselekede­tekre. Először a spanyolok kerültek sorra. Másféléves harcok után mondani lehetett, hogy Primo de Rivera marokkói pozíciója megingott s a győzelmet Abd el Krím köny­velhette el. A kudarc majdnem forradalmat okozott Spanyolországban s a direktórium bukását. Csak a gyorsan befejezett fegyver­szüneti tárgyalások mentették meg a helyze­tet, mig Abd el Krím presztízse és hírneve nőtt, szájról-szájra járt a mohamedánok kö­zött a rifftől, Egyiptomon át, egész Angóráig. Azonban az újabb emelkedését csak az uiabb dicsőséges tettek idézhették elő s Abd el Krím előtt ott állt a keményebb dió: a franciák marokkói hatalma. Itt jól szervezett, tapasztalt és nagy gyarmati hadsereggel áll­tak szemben a kabilok és Lyautey marsallal, a legtapasztaltabb gyarmati rókával, akinek a lakosságnál is nagy népszerűsége van. Hogy mégis mertek támadni, annak főoka a francia belpolitikai helyzet, amelyet mindig éber figyelemmel kisértek a riffről. A kor­mányválság, a súlyos pénzügyi helyzet, a német és kommunista veszedelmek erős tá­maszai a fölkelőknek, ámbár tagadhatatlan, hogy mindennek dacára kérdéses az akció sikere. Abd el Krím általános mozgósítást ren­delt el nemcsak a Riffen. hanem a Djebala vidéken is. Hisz RaisszuH, a spanyolbarát nagytekintélyű törzsfőnök még tavaly meg­halt s igy a törzsek könnyen terelhetők be a riffszultán lelkesítő aklába. Mondják, hogy a vezér törzskongresszust tartott, amelyen resztvettek az andjerák, walrák, a ben- mcaouerek, a djeb-el-habiriak, a benihazma- rok és a beni-leitek. Ha ezek a törzsek mind egyöntetűen Abd el Krim mögé állnak, úgy ez körülbelül 600.000 embert és 50—60.000 fegyverest jelent, ami tetemes szám és ala­pos próbára teszi a franciák erejét. És soha­sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a riffkabitok kitűnő Mauser-fegyverekkel és gépfegyverekkel vannak fölszerelve, melyek csodálatos módon az essem Krupp-gyárból származnak. A fanatizmus pedig, amely az éhes fölkelőket dél felé, a termékeny ourgha- vidékre zuditja, óriási. A franciák főhelye, Fez, ugyan messze van és a Casablanca! ki­kötőbe folytonosan újabb francia erősítések érkeznek, de Abd el Krim közvetlen terve nem is Fez elfoglalása, csak az Ourgha és Sebou folyók között elterülő termékeny vi­dék meghódítása. Első rohama ugyan csődöt mondott, talán a kis Aoulcy francia posta­hely hősiességén, ahol Duboin kapitány két hétiig tartóztatott föl sok ezer fölkelőt 20 fe­hér és 70 Szenegál katonával s igy elzárta a Fez felé vezető utat addig, amíg Lyautey marsall koncentrálhatta haderőit — de újab­ban napról-napra rossz hírek érkeznek Bi­Besztercebánya, május 25. Vasárnap délelőtt többezer főnyi közön­ség jelenlétében tartotta nagy népgyiilését a szlovák néppárt Besztercebánya Főterén. A népgyülésen megjelent a párt ősz vezére, Hlinka is. A többezer ember a legnagyobb rendben hallgatta végig a szónokok beszé­dét s a csendőrkészültségnek közbelépésre nem adtak alkalmat. Knntsár, a párt helyi elnöke nyitotta meg a gyűlést s átadta a szót Hlinkának. Beszédét elfogódottan kezdte, de csakhamar tüzbe jött, amikor a szlovákokon esett sé­relemnek életkérdéssé való felérését bizonyí­totta. Nem egy osztályért, hanem az egyete­mes szlovákságért harcol, A teoretikus eszmék harca megszűnt, a szlovákok megélhetését praktikus takti­kával kell biztosítanunk, mert nap-nap után teszik ki a szlovák hiva­talnokokat állásukból. Majd felemlíti a zó­lyomi megyei székhely kérdését. Onös, egyéni érdekek játszottak Itt közre, mert nem a nép érdeke, hogy a zólyomi várat megyei székházzá alakítsák át és kidobjanak 10 millió koronát. bane vidékéről, fjs semmi sincs még eldöntve. Otthon pedig veszedelmesen nyugtalanko­dik a nagy Franciaország. Az egész nagyzsuparendszer rossz és természetellenes. Vissza kell állítani az év­századokon át bevált régi, jó megyei be* osztást. Majd szóba hozza a földreformot is. Igazságot kiván ebben, de nem úgy, mint az most folyik: a kisajátított földekért az állam 800 koronát fizet holdanként, mig a parasz­toknak azután 3200 koronát kell fizetniük azért- Szlovenszkó autonómiája vethet csak véget ezeknek a visszás állapotoknak s a közeledő választások meg fogják mutatni, hogy egész Szlovenszkó az autonómia mellett áll. A vezér szavai után Ravasz dr., volt hon [megyei zsupán emelkedett szólásra. A pittsburgi egyezményről beszélt, amit most a kormány papirrongynak deklarált. Majd Buday dr. nemzetgyűlési képviselő ostorozta a petka mindenható oligarchizmusát. Szivák képviselő, Durcsánszky, Kovalik dr., Valló szenátorok az egyes szlovák sérelmeket so­rolják fel és felemlítik, hogy mig a magyar állam támogatta a kisipart, a cseh állam adókkal teszi tönkre azt. Mocik titkár záró­beszéde után nyugodtan széjjeloszlott. Kaluzsay Emil $ — Az elmúlt hónapban Mataja Henrik dr. osztrák külügyminiszter sub titulo üdü­lés heteken keresztül Olaszországban tar­tózkodott. Több ízben tárgyalt Mussolinival és más olasz politikusokkal, valamint a ki­rály is kihallgatáson fogadta. Habár úgy olasz, mint osztrák részről tagadják, biztos­ra lehet venni, hogy Mussolini és Mataja között megállapo­dás jött létre. Benesnek a Rómában történt megállapodá­sokról pontos információi vaunak. Emiatt természetesen igen el van keseredve és ez az oka annak, hogy a kisántánt bukaresti konferenciáján külön deklarációban fenye­gette meg Ausztriát. — Diplomáciai körökben nagy érdeklő­déssel tekintenek Mussolini és Benes küz­delmének kimenetele elé. Ha Mussolininek sikerül törekvései számára megnyernie az angol kormány aktív támogatását, úgy biz­tosra lehet venni, hogy Olaszország, Ausz­tria és Magyarország között csakhamar vámunió jön létre. Mataja nyilatkozata Paris, május 25. A Matin bécsi levele­zője beszélgetést folytatott Mataja dr. osz­trák külügyminiszterrel, aki a többek között a következőket jelentette ki: Ausztriában az a benyomás uralkodó, hogy Mussolini olasz miniszterelnök legújabb beszéde, melyben Ausztriának Németor­szághoz való csatlakozásáról szólt, inkálifc Franciaországhoz és a k santanthoz volt Intézve, mint Németországhoz. Mussolini ismét érvényességre akarja hozni Olaszország jogai: a/ osztrák kétdés megítélésénél. A bukaresti konfe encia és a párisi ellenőrző bizottság határozataira re­flektálva, Mataja miniszter sajnálattal em­lékezett meg arról, hogy a külföld kevés súlyt fektet Ausztria függetlenségére, pedig ez nagy hiba abban az esetben, ha az osz­trák köztársaságot szabadnak és mindenki­től függetlennek akarják megőrizni. A demokrácia legújabb vívmánya Ösztöndíj helyett kiteszik a szegény jótanu­lókat — Az elbocsátott jegyző családi tra­gédiája Komárom, május 25. (Saját tudósítónktól.) Brezánsky István udvardi főjegyzőt az úgynevezett tisztoga­tás alkalmával szintén kitették állásából s azóta a rendezetlen nyugdíj címén havonta 117 koronát kap a csehszlovák kormánytól. Brezánszkynak hét gyermeke van, akiiket taníttatni kellene, hogy ne álljanak kenyér nélkül a világban. A taníttatás azonban még a mai demokratikus világban is sok pénzbe kerül. Az egyik fia a komáromi földmivesis- kola hallgatója volt, ahol egyike volt a leg­szorgalmasabb, legtehetségesebb tanulóknak. Brezánszky jegyzőéknél, amint a 117 koro­nás havi jövedelemből mindenki gondolhatja, nem áll bővében a garas, igy megtörtént a baj, hogy a másik hat gyermek mellett két hónapig nem tudták fizetni a fiúért a földmi- vesiskolai ellátás diját. Másutt a kiváló tanulókat ösztöndíjban részesítik, tandíjmentességet kapnak, de ná­lunk, a demokrácia hazájában ez másként van. A Brezánszky-íiut, mert az apja két hó­napi díjjal tartozik az iskolának, kitették két hónappal az iskolaév bevégzése előtt. Az anyja, mikor a fiú közölte szüleivel a szomorú hirt, a szomszédoktól kérte köl­csön az útiköltséget, elment az igazgatóhoz s arra kérte, 'hogy engedjék meg a fiúnak az iskolaév befeje­zését, a bizonyítványt azonban tartsa vissza az iskola add"g, amíg a szülök a tar­tozást ki nem fizetik. Az igazgató azonban ezt a kérést nem teljesítette, a jegyző fiának el kellett hagyni az iskolát s el fogja veszíteni a két hónap miatt az egész iskolai évet. Ez nálunk is­kolapéldája lehet a demokráciának! Brezán­szky jegyzőt, akit perfektül beszél szlová­kul. kiteszi állásból az állam, amely jelen­leg 17.000 koronával tartozik neki hátralé­kos nyugdíj címén s mivel ez a jegyző né­hány száz koronával tartozik az állam egyik iskolájának, kidobják gyermekét az iskolá­ból. nehogy képesítést szerezzen magának a csehszlovák államban való megélhetésre­Miniszter Ur! Hogy tetszik Önnek a csehszlováki ai demokrácia ? Felkérjük igen tisztelt előfizetőinket, hogy a kiadóhivatalunkhoz beküldendő útleve­lekhez a pénzt ne csatolják, mert a leve­lek igen sok esetben kifosztva érkeznek hozzánk. 1300 Miotlja m d ni iaiÉi Iíííséssé A lakosság kétségbeesése. — Két város pusztulása. — Repülőgép, mint egyetlen közle­kedési eszköz. Osaka, május 25. A tegnapelőtt Japánban tomboló földrengés sok tekintetben emlékez­tetett az 1932-i katasztrófára és a különb­ség csak az, hogy a mostani pusztítás kisebb vidékre szorítkozik. Minden telefon és távirat Összeköttetés megszűnt azokkal a városok­kal, melyeket a földrengés ért. Toycoka városát teljesen elpusztította a tűzvész. Elsőnek az állomás épülete és egy leányiskola omlottak össze. A halottak száma csak ebben a városban több mint 200 mig a sebesülteké 400. A menekültek legnagyobb része a* sza­badban táborozik. Kinosaki városában mind­járt az első földlökéseknél tűzvész ütött ki, mely szintén igen sok áldozatot követelt. A földrengés délelőtt 11 óra 10 perckor kezdődött és 3 percig tartott. A földlökések oly vehemensek voltak, hogy 3 perc múlva af sújtott városok romhalmazokhoz voltak hasonlók. Ashiga város mellett egy alagút abban a pillanatban omlott össze, amikor éppen a gyorsvonat haladt rajta keresztül. A vonat minden utasa meghalt. Jenbudo közelében a földrengés egy másik vonatot a töltésről a vizbe sodort. Minden összeköttetés szü­netel ezekkel a városokkal és az egyetlen ut, ahogy a szerencsétlenül jártakkal közle­kedni lehet a levegőn át vezet. A japán kormány a hadi repülőgépek legnagyobb részét és minden fölösleges kereskedelmi repülőgépet a mentési akció szolgálatába állított. Tegnap reggel több mint száz gép indult élelmiszerrel, orvosszerekke! és egyébb szükséges eszközökkel megrakot- tan a földrengéstől sújtott vidékre. Tokio, május 25. A földrengés pontos statisztikája szerint pontosan 64 négyzet- kilométer szenvedett a katasztrófa követ­keztében. A halottak számát eddig 15ÖO-ra becsülik mig a sebesültek több ezret tesz­nek ki. A kár 70 millió yenre rúg. Toycoka és Kinosaki városokat a tűzvész teljesen elpusztította. Osaka és Köbe sértetlenek maradtak. Japánban nagy az elkeseredés és a pánik az újabb szerencsétlenség miatt, mert alighogy az ország kiheverte az 1923-as földrengés csapásait, újabb nagy megpróbáltatás sújtotta a legkuitiváitabb vidékeket. Számos helyen vallási szertar­tásokat tartottak a hasonló veszedelmek elhárítására és a nagyobb városok utcáin tegnap panaszos tömegek vonultak végig, melyek szinte a természet ellen tüntettek. Paris, május 25. Tegnap este St. Pierre közelében a bretagnei partokon súlyos hajó- szerencsétlenség történt a tengeren uralkodó viharok miatt. Két kisebb halászgőzös zá­tonyra jutott. Amikor a vészjelek a száraz­földre érkeztek, több mentőcsónak, melyek mindegyikén 12 ember volt, a hajótöröttek segítségére indult. Amikor ezek a mentőcsó­nakok elérték a sülyedő. gőzösöket, ismét uj vihar tört ki, úgy, hogy a mentőcsónakok is elsülyedtek. Az eddigi jelentések szerint összesen 27 ember pusztult el a hullámok­ban. Páris, május 25. Konstantinápolyi lapje- ientések szerint Bosporuson emberemlékezet óta nem tapasztalt vihar dühöngött. A „Ki- nemi“ nevű török hajó elsülyedt- A legény­ség legnagyobb része a vizbe fűlt. Mű ű Mussolini liléül Ausztriáért is Magyarországért Olasz vagy cseh hegemónia Bécs és Budapest felett Mataja dr. osztrák külügyminisz­ter már megegyezett Mussolinival? Bécs, május 25. (A P. M. H. bécsi tudósitójától.) Benes után az elmúlt hét közepén Mussolini is szükségét látta, hogy az olasz kormány ne­vében tiltakozzék Ausztriának Németor­szághoz való csatlakozása ellen. A P. M. H. bécsi tudósítójának alkalma volt beszélge­tést folytatnia arról, hogy mi a háttere Mus­solini meglepetésszerii állásfoglalásának? Az olasz miniszterelnök ugyanis mindeddig külpolitikai kérdésekben a lehető legliberáli- sabb magatartást tanúsította. Legutóbbi sze­nátusi és kamarai beszédeiben azonban még Poincarén is túltett a békeszerződések mel­lett való kardoskodásban. Ennek a meglepe- tésszerti állásfoglalásnak okairól előkelő in­formátorunk a következő felvilágosításokat adta: — Mindenek előtt el kell ismerni azt. hogy Olaszország számára nagy nyugtalan­ságot teremtene, ha közvetlen szomszédság­ba kerülne az Ausztriával megnagyobbodott Német birodalommal. Nem ez volt azonban közvetlen okozója Mussolini szenzációs be­szédeinek. hiszen Olaszországnak módja lenne a Németországgal való megegyezés­re, sőt esetleg szövetségre is. A szláv törek­vések ugyanis épp úgy veszélyeztetik a né­met birodalom integritását, mint Olaszor­szág hegemóniáját az Adrián. Mussolini azonban belátta azt, hogy Benesnek ügyes taktikázásával sikerül­ni fog Ausztria csatlakozását Német­országhoz végleg megakadályozni és az osztrák köztársaságot Prága befolyása és irányítása alá helyezni. Ausztria után következne Benes tervei sze­rint Magyarország és ebben az esetben a Duna mentén Csehszlovákia és a vele szö­vetséges és rokon Jugoszlávia szempontjai érvényesülnének. Az olasz külpolitika kény­telen tehát Benes metódusait követni és az Ausztria és Magyarország felett való hege­móniát a maga számára biztosítani. illinhi Besztercebányán A szlovák néppárt nagygyűlése — „A magyar állam támogatta a szlovák kisiparosokat*4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom