Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)

1925-05-26 / 117. (860.) szám

^T^V. - ... ff M § ÉMTm Mjáf™ *J§ W IV. fiví. 117. (009) szám • Nedű - 1925 mm$ 29 %# ^w%ZmÍWtKM előfizetési árak belföldön; évente 300, £?W jsBS ^sir' íéK1^- --' ^ félévre 150, negyedévre 76, havonta jpjj JrM iiiüg^ 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre fás wBB mm\ MM~ jWf HHiii IIMIIW wi i qmji cbw _____ K5> oe*ye<,6vre MS* havoota 39 Kő. #/W7J/^\f>J W/W<fW%. EG1-ES szám Ara 1-20 k<­É ||Íf fii J§lg jffl' a^PPÍ# ^IT J§1^ ölli JlF Szerkesztőség: Prága, 11„ Stépánská |ltfy rag' lyL^Ll JWjT H. ^8F m. jMT M jSr jiy 0Lj® uHce 16/DL Telefon: 30-3-49. Kladő­’w hivatal: Prága, L, ÜHová ullce 18. Tef.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Pralia. i fxtovensxkói és (Rusxinsxkói tfx&veákexeti £ííénxéki Süttök politikai napilapja &étéíős sxevfcesxtő: &áí István m Szokolok (fi.) Prága, május 25. Masaryk köztársasági elnök jelenlétében tegnap avatták föl a csehszlovákiai szokolok prágai palotáját. Csehország, Morvaország és Szilézia minden tájékáról eljöttek az „ara­nyos" Prágába a földszinü egyenruhába öl­tözött, Garibaldi-bluzos és tollas fővegü szo- koüsták, hogy emeljék az ünnepség jelentő­ségét. Ószhaju öreg uraik és fiatal legények, pirospozsgás arcú leányok és most serdülő gimnazisták vonultak föl a menetben, nem­zeti színű zászlók alatt, fegyelmezetten, ön­érzetesen, keményen. Legalább harmincezer főre volt tehető a cseh társadalomnak ez a hadserege, amely eljött megünnepelni szék­házénak megnyitását; legalább húsz millió koronára rúg az az összeg, amibe a Tyrs- ház megszerzése, átalakítása és berendezése került. Be kell vallanunk, hogy a nemzeti szervezkedésnek és áldozatkészségnek ez a hatalmas megnyilatkozása nekünk is impo­nált. Imponált, mint minden olyan tömeg- mozgalom, amely egy nemzet erejének, élni és fejlődniakarásának bizonyítéka. Hatvan esztendeje, hogy néhány. lelkes cseh hazafi, Tyrs, Grégr, Fügner, megalapí­totta a „sólymok" tornaegyesületét, amelyet a következő évtizedekben az osztrák hatósá­gok gáncsvetései, akadékoskodásai ellenére a cseh nemzet valóságos hadseregévé fej­lesztettek ki utódaik. Ebben az egycCí1 síben a torna, testedzés és sport nem volt öncél, hanem csak eszköze a rohamosan előretörő politikai törekvéseknek, egyik módja a nem­zeti érzés ébrentartásának. és a nemzeti ön­tudat fölélesztésének. „Mindnyájan egyért és egy mindnyájunkért!", ez volt a szokolisták jelszava, a cseh haza és nemzet nagysága és virágzása az a sarkcsillag, amely felé halad­tak és ennek a célnak minden egyéni érdeket, minden partikuláris törekvést engedelmesen alárendeltek. Ma is ők az elevenen pezsgő cseh nemzeti érzés a vaut gardeja és az a szervezet, amelyen keresztül a cseh társada­lom közreműködik a cseh nemzeti állam föntartásában. Közel négyszázezer erős és egészséges ember szolgálja a szokolok kö­zösségében ezt a célt,. közöttük mintegy százezer nő, akik semmivel sem akarnák hátramaradni a férfiak mögött a nemzeti eszme lángjának élesztősében. A legnagyobb hiba és rövidlátás volna a mi részünkről, ha kicsinylően beszélnénk er­ről az impozáns társadalmi szervezetről. El­lenkezőleg: tanulnunk kell a nemzeti ellen­féltől és a mi különleges viszonyainknak meg­felelő módositásokkal utánoznunk kell azokat a módokat, amelyekkel annak idején ő véde­kezett a hatalom nyomása ellen. Amíg meg volt a nemzeti államunk, megszoktuk, hogy mindent az állam és a kormány tegyen meg a társadalom helyett, amelyet — sajnos — nem szerveztünk meg úgy, hogy erős és el- lentálló védőbástyája legyen a nemzeti gon­dolatnak akkor is, ha államunknak büszke palotáját egy előre nem látott vihar össze- dönti. Mulasztásunkat ma persze nehéz hely­rehozni, de még sem lehetetlen, ha komolyan akarjuk. Ahogy a csehek leküzdötték a csá­szári kormány által lépten-nyomon elébük gördített akadályokat, ugy kell nekünk is erős akarattal és szívós kitartással lépésről-lépés- re, kulturális téren csak ugy, mint gazdasági tekintetben társadalmi intézményeinket ki­építenünk. Helyzetünket némileg megkönnyíti az, hogy mi precedensekre hivatkozhatunk: arra, hogy a csehek mutattak nekünk példát és nem vehetik tőlünk zokon azt, ha mi kö­vetni akarjuk. Az igazság nem változik meg az által, hogy a szerepek fölcserélődtek és hogy az, aki előbb lent volt, felülkerekedett. Társadalmunknak mielőbb fel kell ocsúd­nia abból a letargiából, amely a forradalom után vett erőt rajta. Az a gyakran hallott érv, hogy a kormány megakadályozza társa­dalmi szervezkedésünket, még nem szolgál­hat a tétlenség mentségéül. Ha egy társada­lomban elég erő és akarat van, ugy a kor­„A nemei garmavaslal el van temelve" Pesszimizmus Londonban — Ma érkezik meg Brland elutasító válasza Angliába London, május 25. Fleuriau londoni fran­cia nagykövet ma, vagy holnap adja át az angol kormánynak a francia kormány hiva­talos válaszát a német garanciajavaslatra. Az angol minisztertanács tehát csak szerdai programjába vette be a francia álláspont megvizsgálását. A Times szerint Briand fran­cia külügyminiszter azon az állásponton van, hogy a Németországnak küldendő jegyzéket a szövetségesek közös jegyzékének kell nyil­vánítani. Amellett a követelmény mellett, hogy Németország keleti határai változatla­nok maradjanak, Franciaország azt is óhajt­ja, hogy a javasolt paktum a versaillesi szer­ződés határai közt maradjon és megtoldas- sék a rajnai zóna demilitarizálásáinaik fölté­teleivel. A hivatalos francia szöveget még nem ismerik Londonban, de a Sunday Times már tudja, hogy igen nagy nehézségek fek­szenek a francia és az angol álláspont kö­zött. A többi lap is igy ir s a Westminster Gazette cikkét már ezzel a címmel látja el; „A biztonsági paktum veszélyben van." Legpesszimisztikusabban Ír a munkáspárti Daily Héráid, amely orgánum szerint ma már ugy látsz’k, mintha a biztonságú javas­lat körül támadt huza-vona csak szép dip­lomáciai forma lenne, mert a paktum már el van temetve. Mint a genfi jegyzőkönyv, a német ja­vaslat is igen kevés baráttal, de annál több ellenséggel rendelkezik. Nyugtalanság Milán ás áraarikááaa Amundsen Mait A sarkjáró repülőgépek eddig három napot késnek — A szerencsés megérkezés utolsó lehetősége: ma, vagy holnap — A Z. R. III. mentési akciója London, május 25. Az angol köz véle -1 ményt igen nagy izgalomban tartja Amundsen eddig ismeretlen kimenetelű északsarki repü­lése. Mint ismeretes Amundsen május 21.-én 17 óra 15 perckor szállt fel két repülőgépen a Spitzbergákon lévő Kings-Bayban, hogy az Északi-sarkra röpüljön. Dietrichsen hadnagy, aki az egyik repülőgépet vezette, Amundsentől azt a megbízatást kapta, hogy ha a másik gépet elveszti szem elöl, folytassa csak bátran utazását és igyekezzék függetlenül elérni az északi sarkot. Tekintettel a kedvező időre, mindenki azt várta, hogy a repülés az Északi sarkig nem fog 7—8 óránál tovább tartani. Amund­sen szándéka? volt, ha csak lehetséges, ki­kötni az Északi sarkon és megfigyeléseket eszközölni, ugy hogy a vállalkozás szerencsés lefolyása esetén, társai szombaton várták vissza a Spitzbergákra. A híres északsarki utazó előrelátó volt, mert ámbár hitt a sikerben, mégis a bal­esetekre is gondolt és olyan intézkedéseket tett, melyek lehetővé teszik az északi sarkról való gyalog visszajövetelt. A két repülőgép tekintélyes mennyiségű élelmiszert, ruhát, szánt és fegyvert viftt t magával. Amundsen meg volt győződve arról, hogy a szállított élelmiszerek hat hó­napra elégségesek és igy lehetővé teszik a gyalogolást. Ha napi 12 mérföldnyi megtett utat számítunk, akkor körülbelül 3—4 hónapig tart az ut az északi sarkról a Spitz­bergákra. Amundsen két hajója a Fram és a Bobby követték a két repülőgépet azzal a szándék­kal, hogy az örök jég határainál fognak cir­kálni. Arra is számítottak ugyanis, hogy a repülőgépek esetleg nyílt tengeren lesznek kénytelenk kiktöni s igy gondoskodni kellett az esetleges menedékhelyről. Amundsen és Dietrichsenen kivül az expedícióban részt vett Lincoln Elsworth amerikai állampolgár, továbbá Omdakl had­nagy, aki két év előtt Amundsennel már volt északsarki expedición és Rüser-Larsen had­nagy, mint Amundsen gépének pilótája. Mind­két repülőgép Pizában készült és Dernier tipusu. Mindegyiküknek két motorja van és 370 lóerős Rolls-Royce gépekkel vannak föl­szerelve. önsúlyuk 6000 font, legnagyobb sebességük pedig óránkint 117 tengeri mér­föld, azaz körülbelül 200 kilométer. A leg­nagyobb magasság amelyet elérhetnek, 14 ezer láb. 1600 mérföldre elégséges benzint vittek magukkal. Berlin, május 25. Egy newyorki rádió- gramm beszámol arról a nagy nyugtalan­ságról, amely az amerikai közvéleményt elfogta Amundsen eltűnése miatt. Négy nap óta Amerika nem kap táviratokat a renülő- gép expedícióról, holott a szakértők sze­rint már régen haza kellett volna érkeznie a két repülőgépnek. Tegnap és igen sok helyről figyelmeztették a tengerészeti hi­vatalt, hogy gondoskodjék a mentési akcióról. Az amerikai parlament több ki­jelentése nyomán hajlandó a hirek további elmaradása esetén a két óriás Zeppelinek egyikét, vagy a Shenandoahot, vagy pedig a Z. R. IlI.-at Amundsen keresésére küldeni. Mac Millan, aki mint ismeretes, léghajós mány csuk ideig-óráig hiúsíthatja meg a tár­sadalmi akciók sikerét, de tartósan meg nem akadályozhatfa. Ha szívós kitartással, nem pedig magyar szalmalánglelkesedéssel fogunk törekedni valamely országos egyesület, vagy más szervezet megvalósítására, ugy előbb- utóbb siker is fogja koronázni fáradozásun­kat. A hatóságok néhányszor ugyan el fog­nak gáncsolni, de mi újból és újból talpra fo­gunk áll a ni, hogy még nagyobb ambícióval törjünk előre a cél felé. Csak a vezetőkben legyen elég kitartás, a társadalom egyes tag­jaiban pedig elég lelikierő és bátorság, hogy ne hagyják cserben vezetőiket. A kormány sem olyan mindenható, amint sokan gondol­ják és nem térhet ki egy erős társadalom kí­vánságai elől. Példa rá a szokolok története, amely igazolja krónikásának azt az állítását: „a világ ott mozdul meg, ahol az erő tömö- rül". Legfőbb ideje volna nekünk is hozzá­fognunk az erők tömörítéséhez, mert epéikül bizony ez a viliág mozdulatlan marad.,.. expedíciót készített elő az északi sarkra, szintén hajlandónak mutatkozott még jú­nius vége előtt Amundsen keresésére in­dulni, ha az tényleg elveszett. A Fram nevű hajó ma reggel a követ­kező sziikratáviratot küldte a világba: Az északi Spitzbergák időviszonyai ma jobbak, mint tegnap voltak, ámbár a nap megint borultan kezdődött. Köd ma reggel nem volt, ugy hogy a repülés kedvezően folykat le. A meteorológusok szerint a sarki basin fölött szintén kedvező idő uralkodik, de ugy vélik, hogy ez a jó idő csakhamar meg fog változni, mert az Oroszországból és Szibériából érkező hirek a sark felé haladó naegy depresszióról számolnak be. Az európai közvélemény is aggodalom­mal lesi a vakmerő Amundsen vállalkozását. Az, hogy három napnal tovább maradt el, mint azt eredetileg tervezte, már nyug­talanságra ad okot; szakértő körök, azonban nem adják föl a siker reményét és ugy vélik, hogy a sikeres visszaérkezés még ma, holnap vagy legkésőbb holnap­után megtörténik. Angoráfeau tornádó pusztított Angora, május 25.. Tegnap a városban igen nagy károkat okozott egy rendkívüli erősségű tornádó-szerű forgószél. A szél ereje akkora volt, hogy fákat csavart ki tövestül, ■háí-‘*> minaret cet összedüniött es a telefon és táviróoszlopokban nagy kárt tett. Két ember meghalt, 17-en pedig súlyosan meg­sebesültek. Zita exkirályno Lourdesbe utazott Madrid, május 24. A Havas ügynökség jelentése szerint Zita exkirálynő tegnap reg­gel Lequeitoból Irunba utazott. Írun San Seba'stiantól északkeletre fekszik és hir sze­rint Zita innen Lourdesba megy, ahol hosszabb ideig fog tartózkodni. Feloszlatják a vadonatúj belga kamarát Páris, május 25. A Paris Soir jelentése szerint Max liberális pártvezér, akit Van- devyvere sikertelen kísérletei után a kor­mányalakítással bíztak meg, nem fogja tudni megalakítani az életképes kormányt. A ka­tolikus párt ugyanis Vyvere sikertelensége miatt megtagadott minden együttműködést a liberálisokkal, viszont a szocialista koalícióba a liberális képviselők nem egyeznek bele. Ha Maxnak tényleg nem sikerül meg­alakítania a kormányt, akkor nincs más hátra, mint hogy a király föloszlassa a csak nem rég választott kamarát. Bethlen és Búd miniszterek genfi útja Budapest, május 25. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Bethlen István gróf miniszterelnök és Búd János pénzügy- miniszter junáus első napjaiban Genfbe utaz­nak, hogy résztvegyenek a népszövetség pénzügyi bizottságának junius 5-én kezdődő ülésein. A miniszterek részletesen kidolgo­zott memorandummal fordulnak a népszö­vetség pénzügyi bizottságához, kifejtve Ma­gyarország beruházási programját és a bi­zottság hozzájárulását kérik. A beruházások­ra a tervezet szerint 50 millió aranykoroná­ra volna szüksége, amit a kormány a bevé­telekből vonna el. Ez összeget az államvas­utak felszerelésének kijavítására és kiegészí­tésére. a posta, távíró és telefonhálózatnál szükséges beruházásokra fordítanák. 20 mil­lió koronát terveznek az államvasutak ko­csi és mozdonyparkjának felújítására és ki­egészítésére, azonkívül Budapest—-Bécs kö­zötti uj táviróvonal építésére. A beruházá­sokra az országnak égető szüksége van és valószínűnek vehető, hogy a népszóvp.tsí^ hozzájárulását meg is fogja adni. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom