Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)

1925-05-23 / 115. (858.) szám

41 Szombat, május 23. C/¥MGArJ/&(W&fffR7AP Kritika a bukaresti konferencia fölött Prága, május 22. A világsajtó még mindig napirenden tartja a ki&antawt bukaresti konferenciáját s a külpolitikai szempontból jelentős Frankfur­ter Zeitung tegnapi számában vezetöcikkben foglalkozik a konferencia jelentőségével. Ki­jelenti, hogy a konferencia sokkal keveseb­bet nyújtott, mint amennyit az előre hirdetett program és a publicisztikai beharangozások ígértek. Ennek diáit abban látja, hogy magá­nak a kisantantnak kebelén belül vannak áramlatok, amelyek az eredményt befolyá­solják. Megállapítja, hogy reálpolitikai szem­pontból tekintve, a konferencia három nagy probléma körül mozgott. Ezek a következők: A jelenlegi középeurópai helyzet fentartása, a biztonsági szerződés által keletkezett kér­dések fölötti vita és küzdelem a bolsevizmus ellen különösen a Balkánon. Az itt figyelembe veendő hangulat a kisálltán t részéről régi előítéleteken alapszik, amely bizonyos álla­mok és népek ellen irányul, amit a francia „béte noire“-nelk nevez és amire a német nyelv a vörös posztó kifejezést használja. Ilyen előítélet mutatkozik az egész kis­antant részéről Magyarországgal szemben, Bulgáriát Jugoszlávia igyekszik bűnbakul föl tüntetni, Ausztriát pedig a csehszlovák szomszéd. De ezenkívül tekintetbe kell venni a csehszlovák külügyminiszternek azt a hajlamát is, hogy a nagy antant kö­rében és az egész európai diplomá­ciában oly tekintélyes szerepet játszón, mely nagyobb, mint aminő normális utón és okok­nál fogva megilletné. A cikk kifejti, hogy Magyarországgal szemben a kisantantnak eredeti céljai, amelyek a Habsburg-restaurá­ció megakadályozására és a területi intengri- tás helyreállításának mozgalma ellen irányul­tak, valamikor reálpolitikai jelentőségűek voltak, ma .azonban tulajdonképpen elértnek tekinthetők és semmiesetre sem tartoznak az aktuális politikai problémák közé s nem is tartozhatnak addig, amíg a magyar legitimiz­musnak nincs egy nagykorú trónigénylője és amíg a magyar nemzet a gazdasági újjá­építés kérdésével van elfoglalva. Hogy ennek dacára Bukarestben ismét büntető prédikáció hangzott el Magyarországgal szemben, mely a szanálásnak módiát, a leszerelésnek a mér­tékét és az állítólagos magyar irredentizmust hozta szóba, ez csak azzal magyarázható meg, hogy a kisantant mind a három állama Magyar- országot még mindig közös ellenséges ob­jektumnak tekinti és annak látszatát is ke­rülni akarja, hogy a Magyarország ellen irányuló diplomáciai szervezetnek nincsen semmi tennivalója. Sóikkal tárgyba go sabb a bukaresti ta­nácskozásnak az a része, amely a bolsevista veszedelemmel foglalkozott és amelyet nem csak Romániának besszarábiai érdekei, de a bulgáriai események is megokolnak. E kér­dés tárgyalásánál nem szabad szem elől té­veszteni azt, hogy Románia és hasonlóan Lengyelország számára az orosz veszedelem nem csak a bolseviki rendszer fennállásának időtartamára van korlátozva, de akkor is fennállana, ha a szovjetet más orosz kor­mány váltaná föl. Már ebben a körülményben bizonyos különbség van a román fölfogás és a prágai és belgrádi kormány álláspontja kö­zött, mert az utóbbi kettő számára a népbiz­tosok bukása nőm jelentene mást, mint a pánszláv eszmének fölujulását. Egy további akadálya annak, hogv a Balkánon az állító­lag Anglia által sürgetett antibolsevista egy­séges front létrejöjjön, a belgrádi politikában keresendő, amely nem szűnik meg Bulgáriát, mint az ő saját külön béte noixe-ját tekintem és ezért legfeljebb Görögországgal és talán Albániával hajlandó a szövetséget megterem­teni. így magyarázható az az ellentmondásos bukaresti határozat, amely egyrészt megelé­gedést fejez ki Bulgáriával szemben azért, hogy a forradalmi jelenségeket sikeresen le­győzi, másrészt azonban a küzdelem folyta­tásával kapcsolatosan előterjesztett szófiai k i vár Ságokat vissz a u í asit ja. Ami a biztonsági szerződés kérdését il­leti, e tekintetben a figyelembe vehető és a kontinentális blokk megteremtésére irányuló eszme pár hét alatt több változáson ment mindenki csők m GalflIeriR isTsa MüiziRai BRMISI.AVA Ui I’elofon m\ 'W ns WM. mummmiíiumumunmaummuaypummuueamuiK.. keresztül. Előbb Benes „Keloteurópája4’ volt szőnyegen, azután következett Lengyelor­szágnak és Görögországnak bevonása a ki$- antantba, a következő terv az említett két államnak lazább kapcsolása a hármas állam­szövetséghez, végül annak egyszerű kijelen­tése, hogy Prága és Belgrád Varsóval, illető­leg Athénnel tárgyalásokat folytattak. Itt mindenesetre még sok mindemre világosságot kell deríteni, mielőtt végleges Ítélet mond­ható ezelknek az uj kapcsolatoknak jelentősé­géről, különösen fontos az, hogy a nyugati nagyhatalmak milyen állást foglalnak el ez­zel az uj kombinációval szemben. Miképpen fog viselkedni Anglia? Hogyan fogja föl Olaszország a balkáni és adriai érdekek szempontjából? Mindenekelőtt azonban az a kérdés a legfontosabb, vájjon Franciaország azokat a keleti államokat, ahol körutat tett Foch marsall, továbbra is vezető szerepben hagyja-e s hogy a pénzügyei továbbra is megengedik-e azt, hogy az ottani katonai fegyverkezéseket előmozdítsa ? Hogy a bukaresti konferencia a genfi jegyzőkönyvhöz uj javaslatot akar kidol­gozni, amely figyelembe venné a Hinden- burg megválasztásával teremtett helyzetet és állást foglalna az osztrák csatlakozás el­len, ezek mind olyan dolgok, amelyeket meg Prága, május 22. Parlamenti tudósítónk jelenti: A minisztertanácsnak a képviselőház mai plnáris ülése után kelleti volna összeül­nie, hogy végleg döntsön a gabcnavániok London, május 22. Hivatalos körök in­formációi szerint a Németországnak kül­dendő leszerelési jegyzék körüli tárgyalások igen nagy nehézségekbe ütköznek. Valószí­nűen még hosszú ideig fog tartani, mig a nagykövetek tanácsa összeülhet és tisztáz­hatja a helyzetet. A tanácskozásoknak még a napja sincs eldöntve. Az elodázást az egyik kormány sem okozza, mert nem annyira nézeteltérésen, mint inkább a dolgok lénye­gén nyugszik a nehézség. A Daily Telegraph szerint Anglia álláspontját Chamberia n egy külön memorandumban fogja kifejteni, me­lyet már a közeli napokban a kabinet elé terjesztenek. Németország garancialerveze- téröl is ez a memorandum fog dönteni, An­glia mindenképpen amellett van. hogy a pak­tumot a népszövetség segítségével kössék meg és Németországnak feltétel nélkül keli belépnie a népszövetségbe- A paktum semmi esetre sem jelemhet változást a versaillesi szerződésen, azaz a nyugati határok mellett a keletieket is garantálnia kell. A Daily Te­legraph szerint Anglia legkeményebb diója az, hogy miként viselkedjék egy olyan há­ború alkalmával, melyet Németország Fran­ciaország valamelyik keleti szövetségeseivel viselhet majd és mit csináljon akkor, ha Franciaország követeli csapatainak a demili- tarizált zónán való átszállítását. London, május 22. Az a memorandum, lehet magyarázni a kisantantnak általános orientációja szempontjából, amelyek azonban nem túlságosan nagy jelentőségűek, mert részben nem változtatnak az adott tényeken, részben pedig olyan kérdéseket érintenek, amelyről az utolsó szót a nagyantantnak kell kimondania. Különösen vonatkozik az Auszt­ria csatlakozásának kérdésére, ahol az utób­bi időben bizonyos változás állott be és en­nek jeleként kell tekintenünk azt, hogy Olasz­ország a csatlakozási mozgalom ellen léptet porondra. A csatlakozás megakadályozása nyilatkozik meg Csehszlovákiának rosszaka­ratú kritikájában az osztrák szanálási eljárás fölött. Nem keli a csatlakozás, nem kell az utódállamok gazdasági kapcsolatainak alap­vető megvitatása, de ezzel szemben kellenek azok a teljesithetetlen és megalázó előföité- tolek, amelyeket Csehszlovákia fölállít. A bu­karesti határozat előtt tudták már mérték­adó bécsi körökben, hogy Prága szívesen zúdítana Ausztria nyakába politikai, nemzeti, gazdasági terheket s hogy ezek ellenében semmit sem mondó engedményekre hajlandó. A bukaresti határozat e tekintetben nem bi­zonyít mást, mint hogy a régi prágai gyűlölet ismét fölébredt és Prága előtt egészen mellé­kes az, hogy a régi, vagy az uj Ausztriával áll szemben. kérdéséről. A szociáldemokrata párt azonban váratlanul megtiltotta minisztereinek, hogy azon résztvegyenek s így a minisztertanács elmaradt. melyet Chamberlain külügyi államtitkár mutat be az angol kormány tagjainak, igen jelentős részeket közöl Nagybritania állás­pontjáról, melyet ez a hatalom a keleti hatá­rok kérdésében fogadott el. Anglia egyáltalában nem teheti azt, hogy a garanciaszerződés következtében bizonyos kötelezettségeket vállaljon ma­gára Keleíeurópában. Azt sem engedheti meg, hogy a népszövetség 19. cikkelyében kifejezett álláspont, mely szerint bizonyos körülmények között megengedhető a ver­saillesi szerződés revíziója, megszüntessék. A népszövetségi paktum 80. cikkelye Ausztria és Németország egyesülését is le­hetővé teszi a népszövetségi tanács határo­zata segítségével, éppen ezért Anglia nem írhat alá egy olyam uj szerződést, mely ezt a népszövetségi lehetőséget egyszersminden- korra elveti. A népszövetségi paktum 19. cik­kelye szerint a népszövetség időről időre fölszólíthatja tagjait, hogy a keresztülvihe- tetlen szerződéseket felülvizsgálja és meg­szüntessen olyam nemzetközi helyzeteket, melyek a világbéke fennállását veszélyezte­tik. A 80. cikkely szerint Németország elis­meri Ausztria függetlenségét jelenlegi ha­tárai között és csak abban az esetben járul hozzá bizonyos változásokhoz és Ausztria Németországhoz való csatlakozásához, ha* mt a népszövetség tanácsa elhatározza. ben vannak ujj dolgában megszerkesztive. Egy sötétkék zsorzsettruihának például az egyik olda­lon hosszú, lebegő csipkeusia volt, mig a másik oldalon a kar egészen fedetlen maradt, csupán a vállról hullt rá egy kevés csipke. A cipők ezüst brokátból vannak és vagy testszinü selyemharisnyát viselnek hozzá, vagy semmit. Brokát cipőben, selyem ruhá­ban és harisnya nélkül járni: ez a nagy­világi elegáns hölgy attitűdje 1925. év nyarán. A Philippe & Gaston cég modelljeinek ára után érdeklődöm, miután a mannequinek elvonul­nak, és megtudom, hogy átlag 5—6000 frankiba kerülnek ezek az uj kreációk. Nem is merem szo- kolra vagy pláne magyar koronára átszámítani egy-egy ilyen „müdaratri-nak az árát, amelyet itt valóban müdarablhoz illő megbecsülésben -ré­szesítenek: külön nevet adnak minden egyes ru­hának. így van toalett, amelynek Májusi ég a ne­ve, egy másiké Ifjúság, Engem szeress! Egy bol­dog nap! stb. a legfantasztikusabb variációkban. A divatrevü közönsége lassan elvonul. Lent harsány tülköléssel megindulnak az autók. A sza­lonban .nem marad más, csak egy Idősebb angol hölgy a lányával, akinek menyasszonyi ruhát akar választani. És most bejön egy-két-bárom-öt- tiz menyasszony és elvonulnák a finom, szőke angol lány előtt az eleven szemű, karcsú, kis pá­risi mannequinek, sokmilliós menyasszonyi ru­hákba öltözve, lányok, akiknek — ha valamikor férjhez mennek — egy tü Illát volta és egy mü- virágkoszorura is alig telik. Arató Erzsi. Uj törvényjavaslatok Prága, május 22. A képviselőim mai ülésén több törvény- ’ javaslatot és módosító javaslatot terjesztett be a kormány és az egyes szakminiszterek. Az igazságügyminiszter a szerzői jog egységesítésének módosító javaslatát ter­jesztette be. A szerzői jogról szóló magyar törvény 1884-ből még ma is érvényben van Szlovenszkón és Ruszinszkóban- Ez a tör­vény nem védi meg az idegen állampolgárok müveit s nem is rendelkezik arról, hogy ide­gen állampolgárok szerzői jogait meg lehet védeni. Mivel a szerzői jogról szóló uj tör­vényt még nem tárgyalta a ház s jelenleg sürgősen szükség van erre, mivel a kor­mány egyes államokkal, főleg Amerikával éppen most tárgyal a szerzői jog kölcsönös megvédéséről, az igazságügyminiszter rövid módosító javaslatot terjeszt elő a háznak. Ennek alapján a régi magyar törvény hiá­nyosságát kiegészíti azáltal, hogy a Cseh­országban ma is érvényben levő 58—1907. számú törvény erre vonatkozó szakaszát ki­terjeszti Szlovenszkóra és Ruszinszkóra is. Ugyancsak elkészült az igazságügymi­nisztériumban a katonabiráknak a polgári bí­rósághoz való átlépésére vonatkozó törvény- javaslat. Mivel a katonai és polgári bíróság teoretiikai és gyakorlati jogi előkészületei el­térőek, hadbírókat véglegesn csak abban az esetben vesznek fel a polgári bíróságok, ha azok két éven belül, átlépésük után egy pót­vizsgának vetik magukat alá. A katonabirák ideiglenesen már most is átléphetnek a pol­gári bírósághoz vagy fogalmazási hivatalno­koknak az ügyészségekhez. A kormány módosító javaslatot nyújtott be a régi 1875. évi magyar kereskedelmi törvény ama részére vonatkozóan, amely a kár- és életbiztosításra vonatkozik. A módo­sítás szerint érvényét veszti az 1875- évi tör­vény 4. fejezetének 485. szakasza, amely szerint a biztosítási szerződés felbontottnak tekinthető, ha a fél a prémiumot idejében ki nem fizette. A módosítás szerint ezentúl ér­tesíteni kell a felet arról, hogy a prémium be­fizetésének határideje lejárt s a biztosító társaság köteles lesz a felet a késedelem kö- vezkezményeire figyelmeztetni. A javaslat továbbá még az életbiztosítás feltételeinek egyes pontjait is módosítja. Az iskolaügyi minisztérium a középisko­lai reform javaslatát megtárgyalás végett a prágai filozófiai klubnak is kiadta. A klub most a vitát eme reform fölött befejezte. Az utolsó tanácskozáson a javaslat előkészítő bizottságának tagjai is resztvettek. A bizott­ság elnöke, Bydzovsky dr. egyetemi tanár az eddigi diskussziókról referált s rámutatott a szélső álláspontok káros következményeire s fontosnak tartja azt, hogy a vitába be kel­lene venni azokat a köröket is, amelyeket a középiskolával szellemi és érdekviszonyok kapcsolják össze, Így elsősorban meg kell hallgatni a főiskolai diákok képviselőinek vé­leményét­Az iskolaügyi minisztériumban most dol­goznak egy újabb javaslaton, amellyel a szlovenszkói községi iskolák szervezetét a cseh, morvaországi és sziléziai szervezetek serint fogják módosítani. — (A bábák nemzetközi kongresszusa.) A bábák május 30-ától junius 2-áig nemzet­közi kongresszust tartanak Prágában s a kongresszuson számos külföldi delegáció is résztvesz. A tiszteletbeli elnökség élén Ma- saryk Aliz dr. áll. A francia nemzeti szia lesz az idei nyári divat Látogatás a legelegánsabb párisi divatszalonban Paris, május 22. Philippe ót Gaston, a híres párisi di­vatcégek égjük legelőkelőbbje, most mutatta be a nyári divat legújabb modelljeit az Avemre des Champs-Elyséesen levő palotájában. Kisszá­mú, meghívott közönség előtt vonultak fel a mannequinek azokban a pazar, drága toalettek­ben, amelyeket a nyáron Biarritzbain vagy Dau- villeban valamelyik gazdag, nagyvilági . hölgy visel majd. M. Philippe, a oég főnöke, akiihez azt a ké­rést intéztem, hogy informálja a Prágai Magyar Hírlap olvasóközönségét az idei nyári diivat leg­újabb eseményeiről, meghívott a mai bemutató­ra, mint aho! a legkompetenseböen nyerhetek adatokat a legmodernebb divatkreáeiók felől. Autók hosszú sora állt a kapu előtt és fenn a nagy tükrös szaiónban már megkezdődött a dí­va trevü, mikor M. Philippe bekalau/oi a virágzó kaméliabokrok között. A közönség, csaknem ki­vétel nélkül, hölgyekből áll, nagyon elegáns höl­gyekből, csupán négy-öt férfi van jelen, azt hi­szem, férji minőségben, ami ez esetben alig­hanem súlyos pénz áld ozat okkal fog járni. Az 1925. évi nyári divat legjellemzőbb voná­sa a rövid szoknya. Sőt: ez már nem is rövi? szoknya, mert hiszen a rövid elnevezést használ­tuk akkor is, amikor a rulrik legalább olyan hosszúak voltak, hogy a térdet betakarták. Az idei nyári ruháik nem fogják betakarni. A ruhák vonala változatlanul egyenes miég mindig, de alul már bővülnek a szok­nyák s a vizeséses betoldások ismét divatosak. A divat s* inéi: a francia zászlóé. Kék fehér és piros. A kék a pasztellszíntől a go- belinlkéken át a sötétkékig minden árnyalatban, pirosban a kicsit sárgáiba hajló, nem tulerös szí­nek, mig a fehéret vagy piros vagy nagyon sok­színű, tarka dísszel hordják. Minden ruha nagyon d i s z e s, de a fran­cia diivat ért hozzá, hogy a kreáció ennek dacára is harmonikus és diszkrét legyen. Egyetlen toa­lett sem feltűnő, noha részleteiben igen sok külö­nösség van rajta. Leginkább gyönggyel diszitiik a ruhákat, briiliáns és igazgyöngy imitációval, de nagyon divatos az úgynevezett opálgyöngy, mely hal­vány fényével érdekesen csillog a napon. A ruihadiszek főszenzáeiója a veret. Olyan fémveretekkel szegélyezik a ruhák fodrait, ami­lyenekkel régebben a retjkü'löket és a pénztárcá­kat láttáik el. Nagyon divatos a m a d e i r a-himzés is, me­lyet félméteres szélességben alkalmaznak úgy a ruhákon, mint a kabátokon, de mindig a kelme színével hímezve. A gomibdisz már nem divat. Ehelyett gyöngy­házból készült négylevelü lóheréket varrnak fel sűrűn egymás mellé. Majdnem minden ruháihoz kabát is van, Ugyanolyan szinti, könnyű anyagból. Ezek a ka­bátok crépe de chine-nel végig vannak bélelve s a bélés szine megegyezik a ruha díszítésének a színével. Ezeknek a ruháiknak, melyek csaknem kivé­tel nélkül selyemből készülnek, a kabát alatt nincs u i j u k. Viszont azok a toalettek, melyek nincsenek kabáttal kombinálva, a legkülönöseb­A wiftii# leszerelési feüozéh Chamberlain memoranduma — Komoly nézeteltérések Mi ma sem faiak illeni a gafionavM Mrlisiten

Next

/
Oldalképek
Tartalom