Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)

1925-05-16 / 110. (853.) szám

Szombat, május 16. 6 — (Nemzetközi aakkverscn Marten­oadban.) A maríenbadi gyógyszalonban má­jus 20-án Giinsberg I. angol mester vez - lésével kezdődik az I. nemzetközi sakkver- seny. A tornán a következő európai és vi­lághírű játékosok vesznek részt: hőnyi Budapest, AÍjechin Moszkva, Colié Gént, Bo- goljubov Kiew, Grünfeld Bécs, Hrída Eriin ;, Janovszky New-York, Lövenfisch Leningrad, Marshall New-York, Michel London, Niemzo- vitsch Riga, Opocensky Prága, Réti Becs, Roselli Florenz, Rubinstein, Przepiorka Var­só, Sámisch Berlin, Spielmann München, Tartakover dr. Paris, Thornas London, Tőr­re Mexikó, Yates Angiin. — (Nagyarányú aranycsempészés Jugo­szláviába.) Belgrádból jelentik: A zágrábi rendőrség 400.000 osztrák dukátot foglalt le, amely csempészés utján került Jugoszláviá­ba. A dukátok Ferenc József I. képét viselik és 1915. évszámmal vannak jelezve, de állí­tólag már 1924-ben készültek a bécsi állami pénzverdében. A zágrábi rendőrség az ara­nyak legnagyobb részét, mert jugoszláviai fémjelzéssel ellátva nincsenek, elkobozta. — (Halálra gázolta a homokos kocsi.) Pozsonyból jelentik: Csütörtök délelőtt Ru- zsiicska Antal hétéves iskolásfiu a Récsei- vám közelében föl kapaszkodott egy szekérre s olyan szerencsétlenül ugrott le, hogy a szemben jövő, homokot szállító kocsi lovai elé esett. A lovak és a kerekek keresztül­mentek a gyermeken, aki azonnal meghalt. — (A bányamunkások kívánságai a mun­kaügyiminisztérium előtt.) Amint értesülünk, a munkaügyi minisztérium május 20.-ra konferenciát hivott össze, amelyen a bánya­munkás szövetségnek március 21.-én össze­állított tiz kivánsága kerül megbeszélésre. Ezek a kívánságok többek között: A szénadó teljes megszüntetése, azonfelül az összes széntermelést érintő adók csökkentése. Köve­telik a munkások egy szénszindikátus felállí­tását az üzemi költségek ellenőrzésére, vala­mint beszüntetését az újonnan felvett bánya­munkáknak. Főkivánságuk, hogy az üzemek szüntessék be az uj munkások felvételét is és a vállalkozóknak ne legyen joouk .a beteg­ség alatt munkást elengedni. — (A „haszontalan ember4* nem becsü­letsértés.) Beregszászi tudósítónk Írja: Ér­dekes döntést hozott ma a beregszászi já­rásbíróság egy becsületsértési-pörben. Szap- lonczay Károly földbirtokos kocsisának egy alkalommal azt mondotta, hogy „haszonta­lan ember“. A kocsis nagyon szivére vette a dolgot és becsületsértésért bepörölte gaz­dáját. A járásbíróság keresetével elutasította és kimondotta, hogy az inkriminált kifejezés nem becsületsértés. — (Tanúkihallgatás a határon át.) Be­regszászból jelentik: Nem mindennapi tanú­kihallgatás folyt le a napokban Ruszinszkó ama részén, ahol a magyar-román és csehszlovák haátrok összefutnak. Egy pörös ügyből ki­folyólag a beregszászi törvényszéknek egy Romániában tartózkodó tanút kellett volna kihallgatnia, aki azonban nem kapott útleve­let. A bíróság tehát Végh táblabiró vezeté­sével kiszállt a határra, a tanú pedig a ro­mán határon helyezkedett el és itt adta le átkiabálva a vóllomását. Javában folyt az átkiabálás, mikor véletlenül autón arra ro­bogtak a határmegállapitó bizottság tagjai és megengedték, hogy a tanú a kihallgatás idejére egy határőr kíséretében a határt át­léphesse. — (A hamburgi egyetemi könyvtár csehszlo­vák egyetemekké! nem íép összeköttetésbe.) A Národmi Listy tegnapi száma írja, hogy a ham­burgi egyetemi könyvtár igazgatósága a múlt évben átiratot intézett a pozsonyi csehszlovák egyetem tanári testületéhez a két egyetem kiad­ványainak kölcsönös kicserélése ügyében. A po­zsonyi Komensky-egyetem tanári testületé helye­selte az összeköttetés létesítését és ily értelmű válasziratot küldött a múlt hónapban a hamburgi egyetemi könyvtár igazgatóságának. A hamburgi egyetemi könyvtártól a napokban jött meg az uiabb válasz a pozsonyi egyetemi átiratra. Ebben a német főiskolák tavalyi kongresszusára hivat­kozva bejelentik, hogy a csehszlovák egyetemek­kel a kapcsolatot fel nem vehetik, amig a német tudományos világ képviselőit a nemzetközi kon­gresszusokon az őket megillető tiszteletben nem részesítik s mig a csehszlovákiai német egyete­mek fejlődése elé állított akadályokat el nem há­rítják. A hamburgi egyetemi könyvtár igazgatója még hozzáfűzi, hogy hajlandó a további tárgyalás fonalát felvenni, ha a Komensky-egyetem — jól­lehet a csehszlovák köztársaságban van — ma­gyar jellegű és a magyar tudományok istápolója volna. — (Olcsóbb lett a repülés.) Az állami re­pülő vonalakon május 15,-étől leszállították a videldijákat. Prága-pozsonyi repülés 160 Ke be kerül (állami tisztviselőknek és katonák­nak 100 Ke) Pozsony-Kassa 190 Ke (120 Ke), Prága-Kassa 350 Ke (220J£c). Az autó dija a repülőtérre és öt ki’ogram utipodgyász vitel- dija a fenti árakba beszámittatik. — (Elitélték a Slovetisky Dennik szer­kesztőjét.) Beregszászi tudósítónk jelenti: A beregszászi tövényszék ma vonta felelős­ségre régebbi bűneiért Román Jánost, a Slo- vensky Dennik szerkesztőjét, aki azelőtt Ki- rályhelmecen volt jegyző és itt különböző szabálytalanságokat követett el. Többrend­beli sikkasztásért került a törvényszék elé, mely 6 hónapra Ítélte el. Úgy az ügyész, mint a vádlott felebbezett az Ítélet ellen. — (Furcsa házasság Kojeteinben.) Koje- teinből jelentik: Néhány nap előtt vezette ol­tárhoz egy huszonnégy éves fiatal munkás a hetvennyolc éves Duhacsek Máris nevű gazdag bábaasszonyt. A különös házasság az egész városban, sőt a vidéken is nagy föltü- nét keltett és a közönség valósággal meg­ostromolta azt a templomot, melyben az es- ketési szertartást végezték. Csak a kojeteini rendőrség tudta fentartani a rendet a tem­plomban és a templom környékén, mert a la­kosság egymás hegyén-hátán tolongott, hogy lássa a különös párt. Ahogy Duhacsek ifjasz- szony elhagyta a templomot, az összegyűlt legények nagy lelkesedéssel üdvözölték és majdnem kifogták kocsijának lovait. — (A restrikciós törvény által sújtottak figyelmébe.) Mindazok az állami tisztviselők, akiket a restrikciós törvény értelmében állá­sukból elbocsátanak, vagy nyugdíj iránti kér­vényük beadására felszólítanak, a rájuk néz­ve esetleges sérelmes felszólítás, vagy vég­zés ellen 8 napon belül kell felebbezésüket benyújtani, mert ennek elmulasztása után a törvény értelmében minden igényüket elve­szítik. Százesztendős csontvázak között Látogatás a párisi katakombákban Páris, május 15. Valahány ,,Párisi Útikalauz14 csak van, mind felsorolja a különböző múzeumok, színházak és attrakciók között a Katakom­bákat is, Baedeckerhez illő pedantériával megjelölve a napokat, amikor a földalatti fo­lyosókba alá lehet szállni, valamint a hiva­talt, ahol a megtekintésre az engedélyt meg­adják. Katak" :bák ... ha kimondjuk a szót bombák robbanását halljuk és szinte látjuk az ostromlott Páris kétségbeesett népét, amint a földalatti folyosókba menekül hogy ott, végképp kiéheztetve, a patkányokat is felfalja . . . Valóban elég nevezetes hely a Katakombák ahhoz, hogy ha valaki Pá/isban időzik, ne mulassza el megnézni. Megszerezve a leszálláshoz szükséges engedélyt, délután 2 órakor elmentem a megjelölt helyre, ahol a látogatókat lebo- csátják a föld alá. Itt először is két frank be­lépti-dijat szednek személyenként, amelyet mindenki zúgolódás nélkül fizet meg s csak annál nagyobb érdeklődéssel várja azokat a látnivalókat, amelyek majd odalenn tárulnak a szeme elé. Mielőtt lódulnánk, gyertyákat osztogat­nak. Nem, oh nem ingyen. Újabb egy frank kiadás, ami ellen már elhangzik néhány szó; iöleg abban az értelemben, hogy minek min­den embernek külön egy gyertya, mikor mind a harmincán együtt megyünk le. Újabb várakozási idő. Türelmetlenkedő megjegyzések hallatszanak különböző nyel­veken. Csak angolul nem. Van ugyan itt is néhány bőrkabátos fia Albionnak, (Parisban mindenhova jut belőlük!) de angolt még nem látott türelmetlenkedni senki. Végre! Nyitják a kaput. A tömeg sodor magával. Már a lépcsőkön megyünk. Rengeteg lécső. Sötétedik. Mindenki meggyujtja a gyeríáját. Megint lépcső. Számlálatlanul sok. Vég­re lenn vagyunk. Irányító tábla mutatja, merre kell menni. A levegő dohos és pince- szagu. A bolthajtásban valami hoszuranőtt ember beleütné a fejét. A falak nedvesek, nyirkot izzadnak. És itt éltek emberek. Elzárva a napsu­gártól, a levegőtől . . . Minden1' elhallgat most. A suttogások- is elnémul..uk egy pillánál... A történelmi múlt egy percre befelé fordítja a lelkrket. Akik S"! mennek a csoportban, most hirtelen vb rádöbbenek. Meglepett zúgás támad. A falba vésett üvegből emberi csont­váz mered ránk. Felette latin felírás: ^Em­lékezzél a halálra!“ Egészen felesleges figyelmeztetés, mert a most megnyíló folyosó-kereszteződésnél már a csontvázak és koporsók látványának sorozata tárul elénk. Sokan nem értik a dol­got. A mindenben befenteselk magyarázni próbálják: — Azoknak a kadáverei, akik itt pusz­tultak a katakombákban. De csakhamar belátják, hogy tévedtek. IJjabb és újabb folyosók Ukérvényén újabb és újabb csonthalmok tűnnek elő. Most már nem összeillesztett csontvázak, hanem szét­esett csontmaradványai az elporladt embe­ri testnek. Barátságtalan látvány! De az, amivel e látvány borzalmasságát talán mérsékelni akarták, az a legvisszataszitóbb benne: a csontokat ugyanis kifogástalan rendbe rak­ták össze. I t a ' U-zcr - ­jében a fa, úgy vannak elrendezve a sipcson- tek, lábszár- és karcsontok és a esc vaká­sok oldalát kopor^.k „díszítik44, 'sz-n szabályos, hogy ne mondjam művészi ro­mantikával. Vájjon a csigolyák, bordák, stb. hova lettek? Bizonyára e „diszitmény44 mögé hányták be őket, mert nem alkalmasak az ornamentikára. És végig a hosszú, tekervényes folyosó­kon e koponyaékitmény ek felett köb vésett felírások a falban: olaszul, Dante Isteni szin- játékából vett idézetek, régi latin mon .lások és a francia költők (Mussettől Verlaineig) költeményeiből mindaz, amit csak vonatko­zásba lehet hozni a halál é~ az elmúlás gon­dolatával. Végre egy a falbaillesztett szerény táb­lácska megmagyarázza, hogy a csontok régi, kiürített temetők maradványai. Ez a felvilágositás éppen idejében történik, mert a meghatottság komoly han .lata már régen tovaszállott és a menet elején két fiatalem­ber már egész humorosan konferálja be az uj folyosókat. Félórai bolyongás után jutunk rí „>a a világosságra. Milyen jó újra látni .. napot! Meghalni mindenütt rossz, d^ Párisiin éppen az lehet. Nem valami megnyugtató s a szükséges és elkerülhetetlen elmúlás érzé­sébe beleringató gondolat, ha az emb tud­ja, hogy ahelyett hogy haló porai összeve­gyülnének az anyaföld egyre ujuij poráv.l, — dekoratív rendben mutogatják majd a csontjait két frank belépődíj mellett. Arató Erzsi. A prágai zenei hét, amelynek keretében a nemzetközi zenetársaság a fiatal zene legjobb termését mutatja be, Bartók Bélát, a magyar modern zene mesterét és tanít­ványát, Kosa Györgyöt is elhozza a cseh fővá­rosba. A harmadik modern magyar, Kodály Zol­tán azért nem szerepel ezidén, mert zsűritag volt. Negyedévvel ezelőtt járt itt Bartók, mint a cseh kamarazenetársaság vendége és müvei tom­boló sikert arattak. Most a Táncsuite kerül elő­adásra, az a mű, amelyet Pesten Dohnányi muta­tott be. Bartók azóta elhagyta ezt az állomást és már egészen másutt jár. Olyan ő, mint kora: for­rongás, rohanásban megnemállás, uj értékek te­remtője. Az ő neve reprezentálja külföldön a mű­vészi Magyarországot, mert ő volt az, aki egé­szen uj és eredeti akarással utat tört a nyugatba oltott magyar ritmusnak: a zene Ady Endréje, a feltétlenül nagy és erős kezdeményező alkotó. Kosa György Bartók tanítványa, de mesterétől különváltam „Hat zenekari darabja44, mely leg­utóbb Berlinben nagy sikert ért el, már teljesen egyéni körvonalakat mutat. Kosa ezt mondta a prágai zenei hétről: — A prágai Musikfest úgy keletkezett, hogy a háború utáni időkben alakult salzburgi zene- ünnepély-egyesület keretei lassanként tulszükne'k bizonyultak. Meg kellett osztani a hatalmas pro­gramokat. Ekkor esett Prágára és Velencére a választás. A magyar komponisták azelőtt is min­dig kivették részüket az ünnepségek rendezésé­ben. Tavaly Kodály csellószonátája volt a műsor fősikere. Kodály az idén zsűritag: és igy nem. ad­hatja elő egyetlen szerzeményét sem.. Bartók és az én müveim kerülnek előadásra. Mi prágai magyarok szeretettel köszöntjük a magyar zene kéf hírneves egyéniségét, a mestert és a tanítványt, akik eljöttek, hogy a nemzetközi zenevilág előtt tegyenek tanúságot arról, hogy Magyarországban milyen erők élnek. N. P. ♦ A ma megnyíló prágai nemzetközi zene­ünnepségek első hangversenyét a morva tanítók férfikara tartja Vach Ferdinánd tanár vezénylete alatt. Többnyire modern cseh zeneszerzők, igy Förster, Sioh. Ostresil, * Vömácska, Akszmann és Janácsek szerepelnek a műsoron. A hangverseny második részét Vicpálek müve alkotja, melynek cime: Kantate, az ember utolsó dolgairól. A zenekart Talitih Vencel vezényli. A hangverse­nyen megjelenik a köztársaság elnöke, a kormány tagjai és a diplomáciai testület is. (*) Válság a Budapesti Színigazgatók Szövet­ségében. Budapestről jelentik: A kollektív szerző­dés és a helyárleszállitás kérdése kapcsán oe- állott ellentétek súlyos válságba sodorták a Bu­dapesti Színigazgatók Szövetségét, melynek el­nöke Beöthy László, az Uniószinházak elnök­igazgatója, tegnap beadta lemondását. Beöthy ugyanis nem helyeselte azt a tervet, hogy a hely- árleszállitással kapcsolatban a színészek fizetését is mérsékeljék, miután azonban az igazgatók szövetsége emellett foglalt állást, Beöthy levonta a konzekvenciát és lemondott tisztségéről. (*) Dohnányi vigoperáján dolgozik. Buda­pestről jelentik: Tegnap érkezett haza Londonból hosszú amerikai vendégszereplése után Dohnányi Ernő, aki a nyarat itthon, akarja tölteni és minden idejét uj operájának hangszerelésére .ordítja. Az uj opera cime: A tenorista, Stemheim „Burger Schippel című darabja után készült, muzsikája már teljesen kész és csak a hangszerelése van még hátra. Dohnányi úgy tervezi, hogy a nyáron ezt a munkát is befejezi, mert csak annak akar élni. (*) Búcsúzó bemutatók. Budapestről jelentik: Az üres színházak lassan-lassan átsi'klanak már a nyári tatarozást megelőző utolsó hetekbe, de kapuzárás előtt egy-egy bemutatóval és a leszál­lított helyárakkal még megpróbálkoznak, hogy a közönséget magukhoz csalogassák. Az utolsó be­mutatók közül felemlítjük a Nemzeti Színházét, mely Sutton Vane Névtelen hajó cimü hires da­rabja, amelyben a főbb szerepeket P. Márkus Emilia, Odry Árpád, Kiss Ferenc és Gál Gyula játszák. Ez a bemutató a jövő hét péntekén lesz. A Magyar Színház Pirandello Az ember, az állat és az erény vígjátékét, a Belvárosi Színház pedig az Odette nem tehet róla cimü „francia vígjátékot fogja bemutatni. A Királyszinház a Régi jó Buda­pest operettre, a Blaiha Lujza Szinház pedig Yves Miranae A nagy ö operettre készül. A Fővárosi Operettszinház Strauss Oszkár Riquette operett­jét próbálja. A Vígszínház Szenes Béla A csirke­fogó vígjátékét e hét végén mutatja be. ™ n ep w su«■ yt ** w m w »* *»■w m w w *» m ss» ^ ** r mindenki csak Galerik és Tsa laflklázllni vesz, BRMISLAM g*aü!II£flá US. Telefon 2691. 2692 és 2693. A Sparta legyőzte az olimpiai bajnokot Sparta—National Montevideo 1:0 (0:0) — 35.000 néző — Az uruguayiak csalódást keltettek. Prága, május 15. A Spartának vállalkozó szelleme jól bevált. Legelsösorban elkönyvelheti váratlan győzelmét az u. n. „olimpiai bajnok44 felett. Ugyanakkor azonban meg kell jegyeznünk, hogy a délameri­kai világbajnokcsapatnak csak hat játékosát lát­tuk; hiányzott Petron, Nassazi, Ceja, Ghierra és egyedül a néger Andrade marad meg emlékeze­tünkben a párisi olimpiádról. Az anyagi haszna a Spartának óriási, mert a pálya hétköznap ellenére sem tudta befogadni a kiváncsi embertömeget, amely csodákat várt az uruguayiaktól és vég­eredményben olyan futballt látott, amely meg sem közelítheti az angol futbaíljátékot. A dél- amerikaiak a cselezésre fektetik a fősulyt, fél­magas labdával operáinak. Nem is az összjáték dominálta a mérkőzést, hanem az egyéni tudás jutott inkább kifejezésre. Urdinaran és Románo, a csapat szélsői, a né­ger Andrade mint jobbfedezet és Scarone, a jobb- összekötő kitűnőek voltak. Castro, a balössze­kötő, aki bekötött, sérült karral játszott, nem tudta tudását érvényre juttatni. A délamerikaiak védelme pedig még a prágai csapatok védelmé­nek a nívóját sem érte el. A Sparta játékosai ez egyszer újból régi tak­tikájukkal játszottak: kíméletlen rámenés, óriási ambíció és energia nyilvánult ki abból. Beteg Dvoracsek és Szedlacsek csatárai helyett ven­dégjátékosokkal állt ki a csapat s a gólarány nem fejezi ki a két csapat erőviszonyát. A Sparta en­nél jobb volt, amit a 7:1 kornerarány is bizonyít Sűhaffer régi önzetlen játékát produkálta. Labda­osztogatása kitűnő volt, de csatárai nem értették most sem meg. Az első tiz percben a vendégek fölénnyel játszanak, azután nyilt mezőnyjáték, mig ■a félidő végéig a Sparta kerül fölénybe. Helycsere után a vendégek már tisztán védelemre szorítkoznak és csak elvétve jutnak a Sparta kapuja elé. Az egyetlen gól a 10. percben esett, amidőn Hajny egy már elveszettnek látszó lövést visszatartott és a kapus mellett élesen a hálóba küldi. Az öröm szűnni nem akaró és egetverő üdvrivalgásban tör ki. A gól után Andrade a védelembe vonult vissza és a játék végéig szívósan ellenállnak az amerikaiak a Sparta továbbra is heves támadá­sainak. Cejnár, a kitűnő és dicséretet érdemlő biró, a beállott sötétség miatt öt perccel előbb lefújta a mérkőzést. S a hatalmas tömeg a győzelem feletti öröm­mel, de alapjában véve nagy csalódással távozott a pályáról. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, Pierrc de Coubertin báró ma megérkezett Prágá­ba, hogy a NOB kongresszusát előkészítse. Cou­bertin bárónak ez lesz az utolsó működése, mert egészségi okokból nem hajlandó többé az elnök­séget vállalni. Szombaton fés vasárnap Prágában csak liga- mérkőzések lesznek. Szombaton a Slavia a Vik­<

Next

/
Oldalképek
Tartalom