Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)
1925-05-16 / 110. (853.) szám
Szombat, május 16. 6 — (Nemzetközi aakkverscn Martenoadban.) A maríenbadi gyógyszalonban május 20-án Giinsberg I. angol mester vez - lésével kezdődik az I. nemzetközi sakkver- seny. A tornán a következő európai és világhírű játékosok vesznek részt: hőnyi Budapest, AÍjechin Moszkva, Colié Gént, Bo- goljubov Kiew, Grünfeld Bécs, Hrída Eriin ;, Janovszky New-York, Lövenfisch Leningrad, Marshall New-York, Michel London, Niemzo- vitsch Riga, Opocensky Prága, Réti Becs, Roselli Florenz, Rubinstein, Przepiorka Varsó, Sámisch Berlin, Spielmann München, Tartakover dr. Paris, Thornas London, Tőrre Mexikó, Yates Angiin. — (Nagyarányú aranycsempészés Jugoszláviába.) Belgrádból jelentik: A zágrábi rendőrség 400.000 osztrák dukátot foglalt le, amely csempészés utján került Jugoszláviába. A dukátok Ferenc József I. képét viselik és 1915. évszámmal vannak jelezve, de állítólag már 1924-ben készültek a bécsi állami pénzverdében. A zágrábi rendőrség az aranyak legnagyobb részét, mert jugoszláviai fémjelzéssel ellátva nincsenek, elkobozta. — (Halálra gázolta a homokos kocsi.) Pozsonyból jelentik: Csütörtök délelőtt Ru- zsiicska Antal hétéves iskolásfiu a Récsei- vám közelében föl kapaszkodott egy szekérre s olyan szerencsétlenül ugrott le, hogy a szemben jövő, homokot szállító kocsi lovai elé esett. A lovak és a kerekek keresztülmentek a gyermeken, aki azonnal meghalt. — (A bányamunkások kívánságai a munkaügyiminisztérium előtt.) Amint értesülünk, a munkaügyi minisztérium május 20.-ra konferenciát hivott össze, amelyen a bányamunkás szövetségnek március 21.-én összeállított tiz kivánsága kerül megbeszélésre. Ezek a kívánságok többek között: A szénadó teljes megszüntetése, azonfelül az összes széntermelést érintő adók csökkentése. Követelik a munkások egy szénszindikátus felállítását az üzemi költségek ellenőrzésére, valamint beszüntetését az újonnan felvett bányamunkáknak. Főkivánságuk, hogy az üzemek szüntessék be az uj munkások felvételét is és a vállalkozóknak ne legyen joouk .a betegség alatt munkást elengedni. — (A „haszontalan ember4* nem becsületsértés.) Beregszászi tudósítónk Írja: Érdekes döntést hozott ma a beregszászi járásbíróság egy becsületsértési-pörben. Szap- lonczay Károly földbirtokos kocsisának egy alkalommal azt mondotta, hogy „haszontalan ember“. A kocsis nagyon szivére vette a dolgot és becsületsértésért bepörölte gazdáját. A járásbíróság keresetével elutasította és kimondotta, hogy az inkriminált kifejezés nem becsületsértés. — (Tanúkihallgatás a határon át.) Beregszászból jelentik: Nem mindennapi tanúkihallgatás folyt le a napokban Ruszinszkó ama részén, ahol a magyar-román és csehszlovák haátrok összefutnak. Egy pörös ügyből kifolyólag a beregszászi törvényszéknek egy Romániában tartózkodó tanút kellett volna kihallgatnia, aki azonban nem kapott útlevelet. A bíróság tehát Végh táblabiró vezetésével kiszállt a határra, a tanú pedig a román határon helyezkedett el és itt adta le átkiabálva a vóllomását. Javában folyt az átkiabálás, mikor véletlenül autón arra robogtak a határmegállapitó bizottság tagjai és megengedték, hogy a tanú a kihallgatás idejére egy határőr kíséretében a határt átléphesse. — (A hamburgi egyetemi könyvtár csehszlovák egyetemekké! nem íép összeköttetésbe.) A Národmi Listy tegnapi száma írja, hogy a hamburgi egyetemi könyvtár igazgatósága a múlt évben átiratot intézett a pozsonyi csehszlovák egyetem tanári testületéhez a két egyetem kiadványainak kölcsönös kicserélése ügyében. A pozsonyi Komensky-egyetem tanári testületé helyeselte az összeköttetés létesítését és ily értelmű válasziratot küldött a múlt hónapban a hamburgi egyetemi könyvtár igazgatóságának. A hamburgi egyetemi könyvtártól a napokban jött meg az uiabb válasz a pozsonyi egyetemi átiratra. Ebben a német főiskolák tavalyi kongresszusára hivatkozva bejelentik, hogy a csehszlovák egyetemekkel a kapcsolatot fel nem vehetik, amig a német tudományos világ képviselőit a nemzetközi kongresszusokon az őket megillető tiszteletben nem részesítik s mig a csehszlovákiai német egyetemek fejlődése elé állított akadályokat el nem hárítják. A hamburgi egyetemi könyvtár igazgatója még hozzáfűzi, hogy hajlandó a további tárgyalás fonalát felvenni, ha a Komensky-egyetem — jóllehet a csehszlovák köztársaságban van — magyar jellegű és a magyar tudományok istápolója volna. — (Olcsóbb lett a repülés.) Az állami repülő vonalakon május 15,-étől leszállították a videldijákat. Prága-pozsonyi repülés 160 Ke be kerül (állami tisztviselőknek és katonáknak 100 Ke) Pozsony-Kassa 190 Ke (120 Ke), Prága-Kassa 350 Ke (220J£c). Az autó dija a repülőtérre és öt ki’ogram utipodgyász vitel- dija a fenti árakba beszámittatik. — (Elitélték a Slovetisky Dennik szerkesztőjét.) Beregszászi tudósítónk jelenti: A beregszászi tövényszék ma vonta felelősségre régebbi bűneiért Román Jánost, a Slo- vensky Dennik szerkesztőjét, aki azelőtt Ki- rályhelmecen volt jegyző és itt különböző szabálytalanságokat követett el. Többrendbeli sikkasztásért került a törvényszék elé, mely 6 hónapra Ítélte el. Úgy az ügyész, mint a vádlott felebbezett az Ítélet ellen. — (Furcsa házasság Kojeteinben.) Koje- teinből jelentik: Néhány nap előtt vezette oltárhoz egy huszonnégy éves fiatal munkás a hetvennyolc éves Duhacsek Máris nevű gazdag bábaasszonyt. A különös házasság az egész városban, sőt a vidéken is nagy föltü- nét keltett és a közönség valósággal megostromolta azt a templomot, melyben az es- ketési szertartást végezték. Csak a kojeteini rendőrség tudta fentartani a rendet a templomban és a templom környékén, mert a lakosság egymás hegyén-hátán tolongott, hogy lássa a különös párt. Ahogy Duhacsek ifjasz- szony elhagyta a templomot, az összegyűlt legények nagy lelkesedéssel üdvözölték és majdnem kifogták kocsijának lovait. — (A restrikciós törvény által sújtottak figyelmébe.) Mindazok az állami tisztviselők, akiket a restrikciós törvény értelmében állásukból elbocsátanak, vagy nyugdíj iránti kérvényük beadására felszólítanak, a rájuk nézve esetleges sérelmes felszólítás, vagy végzés ellen 8 napon belül kell felebbezésüket benyújtani, mert ennek elmulasztása után a törvény értelmében minden igényüket elveszítik. Százesztendős csontvázak között Látogatás a párisi katakombákban Páris, május 15. Valahány ,,Párisi Útikalauz14 csak van, mind felsorolja a különböző múzeumok, színházak és attrakciók között a Katakombákat is, Baedeckerhez illő pedantériával megjelölve a napokat, amikor a földalatti folyosókba alá lehet szállni, valamint a hivatalt, ahol a megtekintésre az engedélyt megadják. Katak" :bák ... ha kimondjuk a szót bombák robbanását halljuk és szinte látjuk az ostromlott Páris kétségbeesett népét, amint a földalatti folyosókba menekül hogy ott, végképp kiéheztetve, a patkányokat is felfalja . . . Valóban elég nevezetes hely a Katakombák ahhoz, hogy ha valaki Pá/isban időzik, ne mulassza el megnézni. Megszerezve a leszálláshoz szükséges engedélyt, délután 2 órakor elmentem a megjelölt helyre, ahol a látogatókat lebo- csátják a föld alá. Itt először is két frank belépti-dijat szednek személyenként, amelyet mindenki zúgolódás nélkül fizet meg s csak annál nagyobb érdeklődéssel várja azokat a látnivalókat, amelyek majd odalenn tárulnak a szeme elé. Mielőtt lódulnánk, gyertyákat osztogatnak. Nem, oh nem ingyen. Újabb egy frank kiadás, ami ellen már elhangzik néhány szó; iöleg abban az értelemben, hogy minek minden embernek külön egy gyertya, mikor mind a harmincán együtt megyünk le. Újabb várakozási idő. Türelmetlenkedő megjegyzések hallatszanak különböző nyelveken. Csak angolul nem. Van ugyan itt is néhány bőrkabátos fia Albionnak, (Parisban mindenhova jut belőlük!) de angolt még nem látott türelmetlenkedni senki. Végre! Nyitják a kaput. A tömeg sodor magával. Már a lépcsőkön megyünk. Rengeteg lécső. Sötétedik. Mindenki meggyujtja a gyeríáját. Megint lépcső. Számlálatlanul sok. Végre lenn vagyunk. Irányító tábla mutatja, merre kell menni. A levegő dohos és pince- szagu. A bolthajtásban valami hoszuranőtt ember beleütné a fejét. A falak nedvesek, nyirkot izzadnak. És itt éltek emberek. Elzárva a napsugártól, a levegőtől . . . Minden1' elhallgat most. A suttogások- is elnémul..uk egy pillánál... A történelmi múlt egy percre befelé fordítja a lelkrket. Akik S"! mennek a csoportban, most hirtelen vb rádöbbenek. Meglepett zúgás támad. A falba vésett üvegből emberi csontváz mered ránk. Felette latin felírás: ^Emlékezzél a halálra!“ Egészen felesleges figyelmeztetés, mert a most megnyíló folyosó-kereszteződésnél már a csontvázak és koporsók látványának sorozata tárul elénk. Sokan nem értik a dolgot. A mindenben befenteselk magyarázni próbálják: — Azoknak a kadáverei, akik itt pusztultak a katakombákban. De csakhamar belátják, hogy tévedtek. IJjabb és újabb folyosók Ukérvényén újabb és újabb csonthalmok tűnnek elő. Most már nem összeillesztett csontvázak, hanem szétesett csontmaradványai az elporladt emberi testnek. Barátságtalan látvány! De az, amivel e látvány borzalmasságát talán mérsékelni akarták, az a legvisszataszitóbb benne: a csontokat ugyanis kifogástalan rendbe rakták össze. I t a ' U-zcr - jében a fa, úgy vannak elrendezve a sipcson- tek, lábszár- és karcsontok és a esc vakások oldalát kopor^.k „díszítik44, 'sz-n szabályos, hogy ne mondjam művészi romantikával. Vájjon a csigolyák, bordák, stb. hova lettek? Bizonyára e „diszitmény44 mögé hányták be őket, mert nem alkalmasak az ornamentikára. És végig a hosszú, tekervényes folyosókon e koponyaékitmény ek felett köb vésett felírások a falban: olaszul, Dante Isteni szin- játékából vett idézetek, régi latin mon .lások és a francia költők (Mussettől Verlaineig) költeményeiből mindaz, amit csak vonatkozásba lehet hozni a halál é~ az elmúlás gondolatával. Végre egy a falbaillesztett szerény táblácska megmagyarázza, hogy a csontok régi, kiürített temetők maradványai. Ez a felvilágositás éppen idejében történik, mert a meghatottság komoly han .lata már régen tovaszállott és a menet elején két fiatalember már egész humorosan konferálja be az uj folyosókat. Félórai bolyongás után jutunk rí „>a a világosságra. Milyen jó újra látni .. napot! Meghalni mindenütt rossz, d^ Párisiin éppen az lehet. Nem valami megnyugtató s a szükséges és elkerülhetetlen elmúlás érzésébe beleringató gondolat, ha az emb tudja, hogy ahelyett hogy haló porai összevegyülnének az anyaföld egyre ujuij poráv.l, — dekoratív rendben mutogatják majd a csontjait két frank belépődíj mellett. Arató Erzsi. A prágai zenei hét, amelynek keretében a nemzetközi zenetársaság a fiatal zene legjobb termését mutatja be, Bartók Bélát, a magyar modern zene mesterét és tanítványát, Kosa Györgyöt is elhozza a cseh fővárosba. A harmadik modern magyar, Kodály Zoltán azért nem szerepel ezidén, mert zsűritag volt. Negyedévvel ezelőtt járt itt Bartók, mint a cseh kamarazenetársaság vendége és müvei tomboló sikert arattak. Most a Táncsuite kerül előadásra, az a mű, amelyet Pesten Dohnányi mutatott be. Bartók azóta elhagyta ezt az állomást és már egészen másutt jár. Olyan ő, mint kora: forrongás, rohanásban megnemállás, uj értékek teremtője. Az ő neve reprezentálja külföldön a művészi Magyarországot, mert ő volt az, aki egészen uj és eredeti akarással utat tört a nyugatba oltott magyar ritmusnak: a zene Ady Endréje, a feltétlenül nagy és erős kezdeményező alkotó. Kosa György Bartók tanítványa, de mesterétől különváltam „Hat zenekari darabja44, mely legutóbb Berlinben nagy sikert ért el, már teljesen egyéni körvonalakat mutat. Kosa ezt mondta a prágai zenei hétről: — A prágai Musikfest úgy keletkezett, hogy a háború utáni időkben alakult salzburgi zene- ünnepély-egyesület keretei lassanként tulszükne'k bizonyultak. Meg kellett osztani a hatalmas programokat. Ekkor esett Prágára és Velencére a választás. A magyar komponisták azelőtt is mindig kivették részüket az ünnepségek rendezésében. Tavaly Kodály csellószonátája volt a műsor fősikere. Kodály az idén zsűritag: és igy nem. adhatja elő egyetlen szerzeményét sem.. Bartók és az én müveim kerülnek előadásra. Mi prágai magyarok szeretettel köszöntjük a magyar zene kéf hírneves egyéniségét, a mestert és a tanítványt, akik eljöttek, hogy a nemzetközi zenevilág előtt tegyenek tanúságot arról, hogy Magyarországban milyen erők élnek. N. P. ♦ A ma megnyíló prágai nemzetközi zeneünnepségek első hangversenyét a morva tanítók férfikara tartja Vach Ferdinánd tanár vezénylete alatt. Többnyire modern cseh zeneszerzők, igy Förster, Sioh. Ostresil, * Vömácska, Akszmann és Janácsek szerepelnek a műsoron. A hangverseny második részét Vicpálek müve alkotja, melynek cime: Kantate, az ember utolsó dolgairól. A zenekart Talitih Vencel vezényli. A hangversenyen megjelenik a köztársaság elnöke, a kormány tagjai és a diplomáciai testület is. (*) Válság a Budapesti Színigazgatók Szövetségében. Budapestről jelentik: A kollektív szerződés és a helyárleszállitás kérdése kapcsán oe- állott ellentétek súlyos válságba sodorták a Budapesti Színigazgatók Szövetségét, melynek elnöke Beöthy László, az Uniószinházak elnökigazgatója, tegnap beadta lemondását. Beöthy ugyanis nem helyeselte azt a tervet, hogy a hely- árleszállitással kapcsolatban a színészek fizetését is mérsékeljék, miután azonban az igazgatók szövetsége emellett foglalt állást, Beöthy levonta a konzekvenciát és lemondott tisztségéről. (*) Dohnányi vigoperáján dolgozik. Budapestről jelentik: Tegnap érkezett haza Londonból hosszú amerikai vendégszereplése után Dohnányi Ernő, aki a nyarat itthon, akarja tölteni és minden idejét uj operájának hangszerelésére .ordítja. Az uj opera cime: A tenorista, Stemheim „Burger Schippel című darabja után készült, muzsikája már teljesen kész és csak a hangszerelése van még hátra. Dohnányi úgy tervezi, hogy a nyáron ezt a munkát is befejezi, mert csak annak akar élni. (*) Búcsúzó bemutatók. Budapestről jelentik: Az üres színházak lassan-lassan átsi'klanak már a nyári tatarozást megelőző utolsó hetekbe, de kapuzárás előtt egy-egy bemutatóval és a leszállított helyárakkal még megpróbálkoznak, hogy a közönséget magukhoz csalogassák. Az utolsó bemutatók közül felemlítjük a Nemzeti Színházét, mely Sutton Vane Névtelen hajó cimü hires darabja, amelyben a főbb szerepeket P. Márkus Emilia, Odry Árpád, Kiss Ferenc és Gál Gyula játszák. Ez a bemutató a jövő hét péntekén lesz. A Magyar Színház Pirandello Az ember, az állat és az erény vígjátékét, a Belvárosi Színház pedig az Odette nem tehet róla cimü „francia vígjátékot fogja bemutatni. A Királyszinház a Régi jó Budapest operettre, a Blaiha Lujza Szinház pedig Yves Miranae A nagy ö operettre készül. A Fővárosi Operettszinház Strauss Oszkár Riquette operettjét próbálja. A Vígszínház Szenes Béla A csirkefogó vígjátékét e hét végén mutatja be. ™ n ep w su«■ yt ** w m w »* *»■w m w w *» m ss» ^ ** r mindenki csak Galerik és Tsa laflklázllni vesz, BRMISLAM g*aü!II£flá US. Telefon 2691. 2692 és 2693. A Sparta legyőzte az olimpiai bajnokot Sparta—National Montevideo 1:0 (0:0) — 35.000 néző — Az uruguayiak csalódást keltettek. Prága, május 15. A Spartának vállalkozó szelleme jól bevált. Legelsösorban elkönyvelheti váratlan győzelmét az u. n. „olimpiai bajnok44 felett. Ugyanakkor azonban meg kell jegyeznünk, hogy a délamerikai világbajnokcsapatnak csak hat játékosát láttuk; hiányzott Petron, Nassazi, Ceja, Ghierra és egyedül a néger Andrade marad meg emlékezetünkben a párisi olimpiádról. Az anyagi haszna a Spartának óriási, mert a pálya hétköznap ellenére sem tudta befogadni a kiváncsi embertömeget, amely csodákat várt az uruguayiaktól és végeredményben olyan futballt látott, amely meg sem közelítheti az angol futbaíljátékot. A dél- amerikaiak a cselezésre fektetik a fősulyt, félmagas labdával operáinak. Nem is az összjáték dominálta a mérkőzést, hanem az egyéni tudás jutott inkább kifejezésre. Urdinaran és Románo, a csapat szélsői, a néger Andrade mint jobbfedezet és Scarone, a jobb- összekötő kitűnőek voltak. Castro, a balösszekötő, aki bekötött, sérült karral játszott, nem tudta tudását érvényre juttatni. A délamerikaiak védelme pedig még a prágai csapatok védelmének a nívóját sem érte el. A Sparta játékosai ez egyszer újból régi taktikájukkal játszottak: kíméletlen rámenés, óriási ambíció és energia nyilvánult ki abból. Beteg Dvoracsek és Szedlacsek csatárai helyett vendégjátékosokkal állt ki a csapat s a gólarány nem fejezi ki a két csapat erőviszonyát. A Sparta ennél jobb volt, amit a 7:1 kornerarány is bizonyít Sűhaffer régi önzetlen játékát produkálta. Labdaosztogatása kitűnő volt, de csatárai nem értették most sem meg. Az első tiz percben a vendégek fölénnyel játszanak, azután nyilt mezőnyjáték, mig ■a félidő végéig a Sparta kerül fölénybe. Helycsere után a vendégek már tisztán védelemre szorítkoznak és csak elvétve jutnak a Sparta kapuja elé. Az egyetlen gól a 10. percben esett, amidőn Hajny egy már elveszettnek látszó lövést visszatartott és a kapus mellett élesen a hálóba küldi. Az öröm szűnni nem akaró és egetverő üdvrivalgásban tör ki. A gól után Andrade a védelembe vonult vissza és a játék végéig szívósan ellenállnak az amerikaiak a Sparta továbbra is heves támadásainak. Cejnár, a kitűnő és dicséretet érdemlő biró, a beállott sötétség miatt öt perccel előbb lefújta a mérkőzést. S a hatalmas tömeg a győzelem feletti örömmel, de alapjában véve nagy csalódással távozott a pályáról. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, Pierrc de Coubertin báró ma megérkezett Prágába, hogy a NOB kongresszusát előkészítse. Coubertin bárónak ez lesz az utolsó működése, mert egészségi okokból nem hajlandó többé az elnökséget vállalni. Szombaton fés vasárnap Prágában csak liga- mérkőzések lesznek. Szombaton a Slavia a Vik<