Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)
1925-05-03 / 99. (842.) szám
3 A P. M. H. VASÁRNAPI ROVATA írja: ScfiöpHir? Aladár piaovab jin Budapest, május 2. Két kis fiam csöndesen, boldog nyugalommal alszik a gyennekszoba két kis ágyában, mikor keresztülmegyek a szobán, hogy Íróasztalomhoz jussak, megírni ezt a cikket. Megtanulták leckéjüket, megifürödtek, megvacsoráztak, lefeküdtek. A mai napról semmi gond és bána-t nem megy át holnapi napjukba, boldogan, nyugodtan feküdtek le és boldogan, nyugodtan fognak fölkelni holnap reggel. Nekik még csak jelenjük van. A múltból nem jött velük semmi bánat, megbánás, nyugtalanság — a jövő gondja még nem húzott barázdát homlokukra. Csöndesen elnézem őket, megsimitom arcukat, mindennap megújuló meghatottsággal. Ma még az én kezemben vannak. Gondoskodom róluk, vezetem őket, ahogy tudom, életük utján, igyekszem fölszerelni őket minden eszközzel, amire az életben szükségük lehet. De holnap? Előbb-utóbb a maguk útjaira térnek, kisiklanak a kezemből és mit tudhatom én, hova fognak elérni. Talán meg sem fogom már látni — istenem, olyan bizonytalan az élet! Két kis fiú, akibőü ti z-ti zenkét év múlva férfi lesz. Származásuk, örökölt idegrendszerük, nevelésük szerint betűvel élő, tanult ember. Egy olyan országban, ahol minden egyébből kevés van, de egyből túlságosan sok: olyan emberből, aki kultúrában, kultúrából akar élni. Hogy fogják megtalálni az útjukat? Egyáltalán meg fogják-e találni? Micsoda felelősség rajtam, aki Hetük előidézője voltam! Miről tudok én gondoskodni számukra? Arról, hogy tiszta családi levegőben éljenek, megkapják mindazt, amit iskola és müveit családi kör meg tud adni — semmi másról. Főképpen pedig nem tudom megszerezni nekik azt a miliieut, amelyben élniük kell. mert ez a legcsekélyebb mértékben sem függ tőlem, ezt történelmi erők kényszerei szabják meg számukra. Az utolsó tiz év nyilvánvalóan és félelmetesen megmutatta, mennyire nem önmagától függ az ember élete, mennyire történelmi és természeti erők összetalálkozásától és bonyolódásától függ . . . Keresem, mégis, mik azok a képességek, amelyek a legtöbb biztosítékot adják arra, hogy valaki bármiféle körülmények között, bármiféle tényezők összejátszása közben megállja a helyét a világban. Nézem, mik azok a tulajdonságok, amelyeknél fogva azok az emberek, akik a legtöbbre vitték az életben és legjobban tudták megállni a helyüket a legnehezebb viszonyok között, boldogulni tudtak? Minden egyes esetben azt látom, hogy a döntő nem a készültség, a tudás, az ügyesség, hanem a karakter ereje volt. Az boldogul, aki célt tudott kitűzni magának, erősen megvetni a lábát, céljának minden egyebet alárendelni, fokról-íokra, soha nem lankadó erővel nyomulni feléje, minden mellékkörülményt elhárítani útijából. Ehhez pedig az kell, hogy az ember erősen, szenvedélyesen szeresse azt a munkát, amelyet váMalt és amely célja felé vezeti, hogy egész lényével azonosítsa magát vele, hogy élete nagy ambíciója legyen dolgát mennél jobban elvégezni. hogy erkölcsileg kielégüljön a mesterségében. Sok olyan ember életrajzát olvastam, akik sokra, legtöbbre vitték. Voltak köztük tudósok, akik nagy fölfedezésekkel gazdagították az emberiséget. Voltak művészek, akik uj szépségekkel ajándékozták meg az életet. Voltak pénzemberek, akik roppant vállalatokat szerveztek meg és megszámlálhatatlan vagyonokat halmoztak fel. Néhány ilyen embert személyesen is ismerek. Mindnek az a jellemző tulajdonsága, hogy szenvedélyesen bele tudott merülni munkájába, minden mást elenyészőnek, mellékesnek tekintett s egész életét úgy rendezte be, hogy a munkájának szolgálatában álljon. Viszont, akik semmire vagy kevésre vitték az életben, azoknál mindig azt tapasztaltam, hogy ez a szenvedélyes azonosítás a munkájukkal, ez az ambíció a mesterségben való kiválásra hiányzott belőlük. Nem mondom, hogy ez az egyetlen tulajdonság a sikerhez, de mondom azt, hogy ez a legfőbb. Ha valaki erősen fel tudja tenni magában, hogy ö tudja a legjobb és legszebb cipőket csinálni a városban éts minden mást mellékesnek tekintve, teljes kitartással igyekszik erre a céljára fiatal korától fogva, arról bizonyos, hogy elöfob-utóbb nagy és virágzó cipészmü'hely tulajdonosa, vagyonos ember lesz. Az a fődolog a boldogulásban, hogy az ember szeresse a mesterségét és a középszerűség mértékén felül végezze a munkáját. Szerencsés az, akinek már egészen fiatal kora óta megmutatkozott a hajlama és tehetsége valami foglalkozás iránt és aztán rá is adta magát erre a foglalkozásra. Ebből, ha van benne erkölcs, ember lesz a talpán. De szerencsétlen az, akiben ilyen hajlam és tehetség mutatkozott, de nem követte, mellék- körülmények, például társadalmi előítéletek, családi tradíciók, kaszthiuságok miatt. Ismerek embereket, akik már egész gyermekkorukban, minden előzetes tanulmány nélkül különös ügyességet és kedvet mutattak valami mesterségre, például famunkára, de mert ezt szüleik nem tartották elég úri foglalkozásnak, nagyon középszerű és életükkel nagyon elégedetlen emberek lettek belőlük. Ismerek embereket, akikben feltűnő muzsikus tehetség volt, de mert a zene bizonytalan kenyérkereset, a szüleik nem engedték őket muzsikuspályára és ma rossz, dilettáns hivatalnokok és önmagukkal elégiiletlen dilettáns muzsikusok, boldogtalan és sikertelen emberek. Most mináhmk Magyarországon nagy iskolareformokon törik a fejüket egy nagy koncepciójú közoktatási miniszter és a köréie sereglő tanügyi szakemberek. Élesen és nagy eréllyel vitatkozVasárnap, május 3. nak bizonyára fontos szakkérdéseken s a napokban egy igen előkelő tanügyi testület összes tagjai lemondtak, mert nem tudtak megegyezni a miniszterrel arra a kérdésre vonatkozólag, hogy a harmadik osztályban kezdljék-e a görög nyelv tanítását, vagy az ötödikben. Csak arra! nem hallani, hogy azon a kérdésen is vitatkoztak volna: miképpen kellene az életre nevelni a gyermekeket? Hogyan kellene meglesni, megfigyelni és kikutatni, hogy mire van hajlamuk és különleges tehetségük és miképp kellene őket ennek irányáOlmiltzi, május 2. Tegnap este Gödingben súlyos repülőgépszerencsétlenség történt. A 2-es számú olmützi repülőezred Gödingbe egy repülőgépet küldött ki, melyet Krajca szakaszvezető vezetett, mig Hérán hadnagy mint megfigyelő szerepelt rajtaTegnap délután a mótorban kisebb hibákat vettek észre, melyeket azonban hamarosan kijavítottak és a gép két vezetőjével a gödingi gyakorlótéren föl is szállt. KörülBerlln, május 2. A jobboldali Scherl-sajtó, amelynek autentikussá gár ól valószínűen már a jövő hetekben fog nyilatkozni a birodalmi kormány, jelenti, hogy Hindenburg hivatalba vezetése és megesketése kedden, május 12-én pontosam délben lesz a birodalmi ütésen. Az elnök Marx dr. exkameel,lámák válaszok tegnapi levelére. Hindenburg kifejezi köszönetét a volt kancellár Írásáért és többek között a következőket mondja: „Örömmel látom, hogy ön ugyanazon az állásponton van, mint én lettem volna az esetben, ha Ön győz. Az Ön kívánságai, Berlin, május 2. A Tegeler erdőségben tegnap délután 4 órakor egy fiatalember holttestét találták meg. A hulla körülbelül száz méternyi távolságban egy kerékpártól nagy vértócsában feküdt. A kiszállott rendőrbizottság megállapította, hogy a fiatalember hátán lövési seb van, amely revolvertől ered. A lövés azonnali halálát okozta. A megejtett széleskörű nyomozás kiderítette, hogy a fiatalember három órakor délután Jörsfelde falun kerékpározott át. Szorosan mellette egy másik kerékpáros, kiroi nem lehetett megállapítani, hogy az elsőhöz tartozott-e, vagy nem. A gyilkosság ötven lépésnyire történt attól a' helytől, ahol a 19 éves Heinz Dam- mer Grüthel-Leder főhadnagyot lőtte le. A Tegeler-erdőség a Havel-folyó mentén terül el. Az ut elhagyatott. Megállapítást nyert, hogy az uj áldozat Arno Schwenke, 26 éves kereskedő és a jelek szerint az áldozat és a gyilkos egy teljes órahosz- szat versénykerékpározást folytattak életre halálra. Még egy fél perc és Schwenke biztonságban lett volna, mert a tett színhelyétől ötszáz lépésnyire van egy villaBerlin, május 2. Csütörtökről péntekre virradó éjjel az úgynevezett lengyel Korridorban lévő Ma- rienburg—Schneidemühl vasútvonalon borzalmas szerencsétlenség történt. Amikor Eydtkuhnénből délután hat óra huszonnyolc perckor elindult D—2. jelzésű berlini gyorsvonat féltizenkettőkor éjjel rövid tartózkodás után elhagyta Marien- burgot, ahol lengyel vezetés alá került, éjjel egy órakor Schwaroschin és a volt Preustisch—Stargard állomások között, körülbelül ötven kilométernyire Marienburg- tól kisiklott. A kisiklás egy kanyarulatnál történt, ahol a vonat negyvenikilornéteres sebességgel haladt. Az összes kocsik zsúfoltak voltak. Az utasok legnagyobb része aludt. A mozdony hirtelen kiugrott a vágányokról és lezuhant a hat méter magas emelkedésrö'l, magával rántva a közvetlenül utána következő kocsikat. A harmadik és negyedik kocsi egymásra szaladt s az utána következő kocsik fö.l- borultak. bán fejleszteni? Lehet, hogy ez nem is az iskola dolga, hanem a szülőké, de akkor meg a szülőket kellene arra nevelni, az állami tekintély minden eszközével és a propaganda minden erejével, hogy figyeljék meg gyermekeik hajlamait, tehetségeit és tereljék őket olyan pályákra, amelyek éppen ezeket a hajlamokat és tehetségeket követelik s tegyék boldog, elégedett emberekké fiaikat azzal, hogy olyan foglalkozásba juttassák őket, amelyet szeretnek és amellyel lelkileg azonosítani tudják magukat. belül 60—70 méter magasságban a pilóta fordulni akart, de edd g még fel nem derített körülmények folytán a gép nem engedelmeskedett és egyensúlyt vesztve zuhant a földre. A földdel való érintkezés pillanatában a benzintartály felrobbant, úgy hogy a gép tüzet fogott és mig emberek érkeztek a színhelyre, teljesen el is égett. A romok alól a pilótáknak csak megszenesedett holttesteit lehetett kihúzni. amelyeket súlyos helyzetben lévő hazánknak kivan, az enyémek is. Adja Isten, hogy ezek a kívánságok mindnyájunk önzetlen és egységes munkájával meg is valósuljanak. Számunkra Németország magasabban áll, mint a párt.“ A berlini sajtó ma statisztikát közöl Poroszország választási részvételéről. Ebből a statisztikából kitűnik, hogy Poroszországban több szavazatot adtak le Marxra, mint Hin- denburgra. Marx összesen 8,984.030 szavazatot kapott, Hindenburg 8,827.155-öt, Thael- rnann pedig 1,231-471-et, százalékokban Marx 47.7, Hindenburg 46.3, Thaelmann pedig 6.5 százalékot kapott. mosállomás, ahol rendszerint sok ember tartózkodik. Az állomás közelében Schwenke barátja várt rá. Kirándulást terveztek a Havel-folyón egy uj csónakkal. A gyilkos pontosan tudta, hogy áldozatát tovább nem üldözheti és vaktában öt lövést adott le rá, azután megfordította a kerékpárt és elszáguldott. Mikor a halálosan sebesült Schwenke segélykiáltásaira az einberk odarohantak, még látták a gyilkos barna ruháját az erdő fái között eltűnni. A bizottság átkutatta a halott zsebeit és fegyverigazolványon kivül a „népi szabad- ságpárt“ tagsági igazolványát találták nála. Az áldozat bavátja és a jövendő sógora, aki az állomáson várt reá, vele együtt a német nemzeti eszméért küzdött és mivel a halottól a gyilkos semmit sem rabolt el, minden valószínűség szerint politikai gyilkosság áldozata. Néhány órával az ezen a? helyen megejtett vizsgálat után egy másik holttestet találtak, amely bár az elsőtől nem messze feküdt, nem biztos, hogy a gyilkos holtteste. A vonat lezuhanása oly borzalmasan történt, hogy a legtöbb utas, ha nem is sérült meg, öntudatát veszítette. Az első két kocsi teljesen szétrombolódott. Az utasok bepréselődtek. Ez az első két kocsi harmadikosztályos vagon volt. A mozdony teljesen felfordult: és kerekeivel fölfelé feküdt. A súlyos sebesültek jajgatásai rémessé tették az éjszakát. A sértetlenül maradt utasok, amint magukhoz tértek az első ijedtségtől, segítségére akartak sietni a sok sebesültnek, de fáradozásuk hiábavaló volt. Csak egy óra múlva érkezett meg az első segítség. A fáklyák világánál nyilvánvaló leit, hogy a kisiklásnak rendkívül sok az áldozata. Az első jelentések szerint a halottak száma huszonöt, a súlyos sebesülteké tizenkettő, a könnyű sebesülteké hat. A halottak mind harmadik osztályos utasok, kö'zülök tizenegy férfi, tizenkettő nő és két gyermek. A danzigi lengyel vasutigazgatóság jelentése szerint a kisiklás merénylet következménye. Megállapították, hogy a szerencsétlenség helyén a sínek több méter hosszúságban meg voltak lazítva. Nem lehetetlen, hogy rablók követték el a vonat elleni merényletet. Más jelentések szerint egy fék defektusa okozta a szerencsétlenséget. A legtöbb holttest borzalmasan el van csonkítva. A vonat vezetője és fűtője sértetlenül maradtak, mert pár pillanattal a kisiklás előtt leugrottak a mozdonyról. Ma reggeli jelentések szerint a halottak száma huszonnyolcra emelkedett. A katasztrófa okát még nem derítették föl. Három háiókocsikalauz, akik sértetlenek maradtak, azt állítja, hogy a szerencsétlenség merénylet következménye. A síneket összetartó csavarokat megtalálták a közeli erdőben. A Vossische Zeitung danzigi jelentése szerint a danzigi rendőrigazgatóságot felkérték a lengyel hatóságok, hogy dete'ktiveket és rendőrkutyákat küldjenek a szerencsétlenség színhelyére. Varsó, május 2. Az a bizottság, melyet a lengyel kormány a Stargard melletti vasúti szerencsétlenség megvizsgálására küldött ki, megállapította, hogy a balesetet minden kétséget kizáróan merénylet okozta. Ezt bizonyítja az a kröülmény, hogy ötven mederre a szerencsétlenség színhelyétől a bokrokban több a sínekből származó csavart, valamint egy_ emelőt találtak, amelyeket a tettesekül k va.ószinüleg nem volt rur idejük e'szállitam. félórával a szerencsétlenség mán a helyi orvosok már mentőakciót rendeztek. Egv craval később a szomszédos állomásokról megérkeztek a segítséget hozó vonatok is. 4 súlyosam sebesült személyeket a dirschauti j. ói házban ápolják, a könnyebb sebesülteket pedig Stargardba vitték. A rendes közlekedést valószínűen már szombaton újra felveszik. Lengyelpomerániu vajdája* a thorni német konzulnak részvétét fejezte ki. A mozgó gabona vámok rendeleti utón lépnek éleibe Prága, május 2. Az agrárvámok kérdése nemcsak a koalícióiban, hanem a sajtóban is a legnagyobb zavart okozza. Senki sem tudja, hogy menynyiben áll ez az ügy pillanatnyilag. Az agrár- sajtó ismét előállott azzal a szenzációval, amelyet a németnyelvű félhivatalos is átvett, hogy a megegyezés csütörtök délután létrejött. Ezzel szemben illetékes helyen utánajártunk s megállapítottuk azt, hogy csütörtökön semmiféle politikai tanácskozás nem volt s így a megegyezés sem jöhetett létre. Sokkal inkább elfogadható a Lidové No- viny ama jelentése, hogy a kormány esetleg rendeleti utón fogja megvalósítani az úgynevezett mozgó gabonavámokat. A mozgógaibonavámnak az a lényege, hogy az importált búza, rozs után csak abban az esetben volna fizetendő a vám, ha annak világpiaci ára bizonyos összeg alá esik. Ez a „bizonyos összeg14 métermázsánként 200 korona volna. — (A nemzetgyűlés munkaprogramja.) Mialatt a ké,pviselőház vígan veszekszik az agrárvámokon, a szenátus bizottságai elintézték a negyvennyolc magánvasut államosítására vonatkozó javaslatot- A szenátus plénuma május tizenkettedikén fog tartani ülést. A képviselőház ösz-ehivásának napja ma még teljesen bizonytalan. — (Hogy hívják Rusziiiszkót?) A kormány már évekkel ezelőtt kijelentette, hogy a „Podkarpatska Rus“ elnevezés lefordíthatatlan. Ezt a határozatot azonban nem lehetett végrehajtani azért, mert a rendelkezést nemcsak az idegen nyelven beszélő külföld hanem a cseh hatóságok sem respektálták. A minisztertanács a legutóbbi napokban foglalkozott ismét ezzel a kérdéssel: megnyilvánult az az óhaj, hogy az idézett elnevezést legalább a hivatalos kiadványok változatlanul tartsák meg. azonban ennek is akadályai annak. Minden valószínűség szerint a ?od- karpatsko11 elnevezést fogja a minisztérium kötelezővé tenni. Isméi súlyos repülöszerencsétlenség történt m olmttíil börzeiben íiM&s MaMpise süli Poroszországban Marx dr. győzött — Hindenburg levele legyőzött ellenfeléhez Orvgyilkosság a TegeSer-erdobén Kerékpárról hátulról lelőttek egy fiatalembert Borzalmas vasal! szerencsétlenség a lengyel Korridorban Huszonnyolc halott — A szerencsétlenséget merénylet okozta
