Prágai Magyar Hirlap, 1925. április (4. évfolyam, 74-97 / 817-840. szám)
1925-04-02 / 75. (818.) szám
2 Bénél inéi! (g.) Prága, április 1. Benest mi állandóan gukker nélkül szemléljük. Igyekszünk mentesíteni magunkat sok mindent megszinezö és megszépítő távlatoktól és hideg kritikai szemmel nézzünk akcióinak okozati és taktikai mélyére. Az elmúlt vasárnap egy budapesti újságíró tollából cikket olvastunk Benesről, amelynek alaptónusa az volt, hogy Benes testesíti meg Középeuróipában az alkotó politikát. Bocsásson meg pesti kollégánk — aki baráti érzések folytán közel áll hozzánk, — hogy e cikke után öt is besorozzuk a Benes körül felsorakozó gukkerpolitikusok közé, mert ime itt áll előttünk az alkotó politikának mai színvallása, Benesnek a szenátus külügyi bizottságában elmondott expozéja, amelyben az alkotás elemei vajmi gyengén vannak képviselve, mert amit Benes ma mond, az semmi más, mint referádája annak, miképpen tud mások alkotásaiba közismert és kipróbált alkalmazkodó képességével beilleszkedni. Hogy ő, akit a messzi távlatok gukker- politikusai teremtő és alkotó erőnek hisznek, ma bizonytalan tekintetű és roskatag lábú politikus, azt sohasem éreztük erősebben mint ma, amikor várvavárt és történelmi keretek közzé beillesztettnek szánt expozéját elmondotta. Mert csak nem tekinthető alkotó politikának az, hogy elrecitálta a biztonság kérdésében fölmerült fázisokat és visszaadta nekünk a biztonság kérdése körüli ama teóriákat és terveket, amelyeket a francia és angol lapok reggel és délben, garnirozva és garnirozatlanul kis és nagy adagban — amint jól esik — százszor és ezerszer szervíroztak elénk. Az alkotó politikához egyéniség kell és Benes ugylátszik nem csak a tekintélyét, de az egyéniségét is elvesztette, mert egy gerinces egyéniség nem árulhatja el annyira ügyetlenül és nyíltan, hogy politikája abszolúte és kizárólag függvénypolitika', mely arrafelé hajlik amerre a konjunktúrák szele fujdogál. Benes pedig a mai beszédében a politikai impotenciának ezt a jelét nyíltan és világosan megmutatta nekünk. A beszédéből látszik, hogy ő, aki a regionális szerződések elszánt harcosa volt, aki Genfben eljudásozta ezt az elvét és fölesküdött Macdonald koncepcióinak, elejtve a regionális szerződések gondolatát és ma- gáraöltve a garanciaszerződések palástját, legutóbb ismét levetette ezt a köntöst és ma furcsa öltözékben futkos az egyik köntöstől a másikig és fogalma sincs arról, hogy melyik illik termetére, melyikkel jelenhet meg úgy az európai közvélemény előtt, mint az uralkodó politikai divatnak comme il fant megfelelő államférfim Amit a mai expozéja ad, az nem alkotás, az szavak játéka maisok koncepciói körül és a mindenre felkészültség politikájából folyó opportunitásnak beismerése. Nem szól arról határozottan és gerincesem hogy Szovjetorosz ország elismerése és az európai politika viszonylataiba való bevonása kell, vagy nem kell, de kön tör falaz a kérdés körül és kijelenti, hogy a békegarancia végleges megoldását csak Oroszország részvételével lehet Péntek: BÓLÉM ANNÉ ZORKÓCZY ATAL A: Ádám és Éva. Szombat: BOTHÁR SÁNDOR dr.: Visszaemlékezéseim Petrogalli Oszkárra. Vasárnap: SZEGEDI ISTVÁN: Ars poetica nagyok számára. (Vers.) — SZEKULA JENŐ: A cégéres madárijesztő. Mapfelkelte — A Prágai Magyar Hirlap eredeti tárcáia —• Irta: Lajos Károly. Az exotikus táncot járó zsiráf párt végre megszűnt tapsolni a zsúfolt orfeum közönsége, a következő szám megkezdhette esti robotját. A plakátokon „Miss Lee and Fred trapéz matematikusokénak nevezték a rugóacél iz- mm telt idomú Miss Leet és a hervadhatatlan mosolyu Fredet. S habár a közönség művészeknek nézte és csodálta őket, mégis oly színtelen napszámosoknak érezték magukat. A számok, a másodpercek, a másodpercek tizedrészeinek szürke munkásai voltak, akik amellett, hogy olyan emberfölöttit vittek véghez esténként, állandóan az életük hajszálát feszitették szakadásig. A fölhúzó kötél megállt, a trapéz selyem- zsinórja megfeszült. — Feri, — szólt át a lány Fredhez az első lengés után — unom már és nem is birom... — Mit? — kérdezte Fred kezét erősen Csütörtök, április 2. biztosítani. Hogy a mai Oroszországra gondol-e, vagy talán a patronátusa alatt álló orosz demokrata elemek által vezetett és berendezett Oroszországra, erről bölcsen hallgat. De épp ilyen diplomáciai bógnizást végez akkor, amikor a kis,antant legközelebbi konferenciájáról beszél és kijelenti, hogy a májusi bukaresti konferenciáin mindazokról az aktuális kérdésekről lesz szó, amelyekre nézve már-a kis antant kormányai megegyeztek. Hogy mi lesz azokkal a kérdésekkel, amelyekre nézve megegyezniük sohasem sikerülhet, mert elvi és érdekbeli ellentétek pofozzák egymást a kisantantnak cirkuszi porondján, erről bölcsen hallgat s ezt csak mi vesszük észre, akik annyira merészek vagyunk, hogy gukker nélkül szemléljük a középeurópai operettszimpadnak ügyes reklámokkal dolgozó dizőzét. Amit a Duna-kon- föderáciő kérdéséről mond, az mély homályt borit e kérdéskomplexumnak jelenlegi stádiumára. A Duma-komi ö de r á óié val kapcsolatosan úgy hurcolták az európai sajtóorgánumok Benesnek a nevét, mint itt, Prágában a divatos bárok reklámjait szokták a Vencel- téren jól megfizetett reklám emberek és az ember joggal hitte, hogy most, amikor a külföldi „alkotó munkája után“ visszatér a belföldi ,,alkotó munka44 sáncai közé külpolitikánknak „alkotó44 politikusa, akkor precizi- rozza és világosan kifejti e tárgyra vonatkozó nézetét és elmondja, milyen szerepet játszott ott, ahol a dunai államok egybekapcsolódásának kérdéséről szó volt, kik azok, akik sürgetik és forszírozzák ennek a kérdésnek produktív- megoldását és hol van az a kapocs, amely a gazdasági szükségszerűségek parancsszavára egybefiizheti az egymásrautaltságot érző államokat. Benes minderről hallgatott. S ami pozitívumot mondott, ,az viszont semmiképpen sem elégíthet ki bennünket, akik saját érdekeinken és meggyőződésünkön keresztül érezzük politikájának hibáit. Kijelentette, hogy a csehszlovák politika két célt követ. Az állam biztonságát a saját erejéből és a deffenziv jellegű szövetségi szerződésekkel kívánja megerősíteni. Hogy e deffenziv szerződések körül milyen eredményeket ért el, erről e pillanatban, amikor Benes szavai még alig hangzottak el, nehéz lenne kimerítő és teljes képet nyújtani. De hogy az állam biztonságát az állam saját erejével nem garantálhatja ez a kormány, azt tisztán és világosan látjuk, mert az a kormány, amelynek Benes a külpolitikai spiritusrektora, az állam biztonságának legelső feltételét, az államiban élő népek békéjét, megelégedését és nyugalmát nem tartja szem előtt és nem tartja az állam érdekében ható és döntő faktornak. Tud tünk kai a genfi népszövetségi tanácsülésen a kisebbségi kérdésről is volt szó. Igaz, hogy csak görög—macedón viszonylatokban, de azért szóba került ez a kérdés is, amely meggyőződésünk szerint a középeurópai politika végleges kialakulásánál nagyobb szerepet játszó tényező, mint az Ausztriával kötött kereskedelmi szerződés és az abban foglalt gazdasági rendszer. Miért hallgatott Benes erről a kérdésről? Mi tudjuk. És mert Ön nem tudja, budapesti gukker politikus kollegánk, ezért nem tartjuk mi Benest alkotó politikusinak és ezért ruházza fel Ön őt ezzel a jelzővel. A weíataii Hici saütfe sitt? A tegnapi porosz minisztereinokválasztás elgáncsolhatja a német haloldali pártok egységes elnökjelölését — A centrum hirtelen ^átfordulása Berlin, április 1. Az egész német birodalomban nagy meglepetést keltett a porosz országgyűlés tegnapi miniszterelnökválasztása, amelyen a favorit Ottó Braun helyett meglepetésszerűen Höpker Aschhoff dr. de- mokraita képviselőt választották meg. E választás különösen a jobboldali sajtó körében keltett nagy megelégedést és örömet, mert a birodalmi blokk emberei azt olvassák ki belőle, hogy a weimari koalíció keretein belül is nagy ellentétek dühöngnek. Tény az, hogy tegnap délelőtt a szociáldemokrata frakció Ottó Braunt ajánlotta porosz miniszterelnöknek, mely ajánlatba a centrum a délelőtt folyamán bele is egyezett. Ottó Braun, porosz miniszterelnökségének nagy jelentősége van az elnökválasztás tekintetében, mert a centrum és a szociáldemokraták megegyezéséből automatikusan az következett volna, hogyha a centrum elfogadja Braunt, mint miniszterelnököt, a szociáldemokraták az elnökválasztás második menetében föltétlenül támogatták volna Marx dr.-t a weimari koalíció egységes polgári jelöltjét. Mint a bomba hatott tehát az a hír, melyet a centrum a délután folyamán üzent meg a szociáldemokratáknak s mely szerint Ottó Braun jelölésével szemben kifogásokat emelnek s a demokrata Höpker Aschhoff dr. képviselőt ajánlják, akit azután meg is választottak 390 szavazatból 213-al. A szociáldemokraták itt tehát még elfogadták a centrum ajánlatát de kérdés, hogy ez az incidens Aem lesz-e végzetes hatású a weiraári koalíció egységes elnök* jelölése tekintetében. A jobboldalról máris erős uszitó hangok jelentkeznek s maga a centrum orgánumai nem igen nyilatkoznak. Valószínűnek vehető, hogy a centrum párt jobboldala, mely mindig húzódott a szociáldemokráciától kényszeritette a pártot erre a könnyen végzetessé válható lépésre. A német nemzeti Deutsche Zeitung borzalmas blamázsnak mondja az esetet és megállapította, hogy a? baloldal tegnap jó anyagot szolgáltatott a vicclapok számára. A centrum egyszerűen becsapta a szociáldemokratákat. A Lokalanzeiger is megelégedéssel állapítja meg a weimari koa-licióban bekövetkezett szakadást. A csehszlovák-román határ- kiigazító bizottság Bmnnben . ülésezik Prága, április 1. A tegnap délutáni és esteli vonatokkal érkeztek meg Brünnbe a csoh-román hutárki- igazitó bizottság tagjai, akik az országos köz- igazgatási hatóság uj brünmi palotájában ma és holnap fognak tárgyalni a cseh-román ha. tárrendezésről, főleg a téesőd szakaszon, ahol az elmúlt években a román hatóságok lefog-' * Jalták a téesőiek birtokát. Ujahb hírek Trockij meggyilkolásáról London, április 1. Ismét hírek keringenek ; arról, hogy Trockijí a Kaukázusban meg. [ gyilkolták. A moszkvai kormány hivatalos cáfolatának dacára is ezek a hírek konokul tartják magukat s az angol közvélemény meg van győződve arról, hogy a gyilkosság tényleg megtörtént. Nők is bekerülhetnek a magyar felsőházba Budapest/ április 1. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje-: leütése.) A felsőházi tör'vényíj avas lat bizottsági tárgyalásán Nagy Emil módosító indítványt terjesztett elő, amelyben kívánja, hogy a nők is kinevezbetők legyenek a felsőházi, tagságra. Indítványát azzal okolja meg, hogy amikor a mai viszonyok között a nők tulaj- doniképpen nem valók az alsóházi választások] kortesfcedéseire, ugyanakkor a felsőházban, ahol a kultúra képviselői ültnek össze, a nőiknek határozottan nemes hivatásuk lehet. Bethlen miniszterelnök az indítványhoz azt a magyarázatot fűzte, hogy erre tulajdonképpen szükség nincsen, mert hiszen a törvény- javaslatnak nem volt intenciója, hogy a nőket a kinevezésnél mellőzze. A törvényjavaslatnak ez a kifejezése „állampolgárok44, a nőkre is vonatkozik, tehát semmi akadálya nincsen ) annak, hogy ők is bekerüljenek a felsőháziba. Nagy Fmil a miniszterelnök válaszát tudomásul vette. A tárgyalás további folyamán elfogadják, hogy a vitézi szék is egy főrend- ’ Al képviselteti magát a felső'házban. Végül ? BcThlen • miniszterelnök beszélt a főrendek eskü tét ölének fontosságáról, majd a bizottság : a javaslatot a miniszter elnöknek már ismertetett módosító javaslataival együtt elfogadta. s' v —'v, 'w'c/w'w yvvyyv' I Mriiiali*. | o o o Gyönyörű fekvésű magyarház mtadeií konfortíaL Kstimő koiiyha» kívánatra prospektust küld. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOGO gyantázva. — Mit unsz? — Ezt! ... Ha volna valami értelme! De így! ... Ez nem művészet, nem élet!... Hopp? ... — Bátran! Suhant a testük a fényszóró színes árjában. Karjuk, gerincük nyúlt, csavarodott, ropogásig szorított foguk közül nehezen szakadtak ki a szavak. — Föl! . . . Jaj, ne szorítsd úgy a karom! Aztán egy fél perc szünet jött. — Tudod Feri, a feleségedre gondolok, meg a birka szemű vőlegényemre. Az asszonyod ahelyett, hogy nézné mint kíizdesz, vért izzadsz az ő uj kalapjáért és egyéb másért, inkább meghúzódik a pálmák mellett és . . . — Lehet? . . . — Rajta! A rózsaszínű tri'kós test kígyózott, hullámzott. Matematikai pontossággal dolgoztak. — ... és iszik ... és hallgatja azoknak az undokoknak buta vicceit! — Anna hagyd abba! — lihegett Fred, — igy van, hiába! — Most így van, de nem igy lesz ezután! Miért ne lehetnél te is olyan, mint az a birkaszemü? . . . Okosabb, ügyesebb és szebb is vagy! Hogy szeretnélek! . . . még jobban, ezerszer jobban, mint most! . . . Fogj valakit, hisz annyian járnak ide vidékiek. Megismerheted őket a színükről. Talán tudnak valamit! . . . — Gyerünk tovább, — sürgette Fred a lányt, —• neked is ilyenkor jut eszedbe ilyesmi! A szám fele lement. Napjuk az égéin megint jókora utat futott. A második rész sokkal nehezebb volt. Zeneütemre kellett kapcsolódni a fogásoknak s a kisdob pergésére kínosan hajladozott karikába hátuk. A fejük összeért, a lány tótágast állt Fred verejtékes haján. — Tudod, — hallatszott fölülről, — milyen szép az? |— Anna! ... — Nedvesség szaladt Fred hangszálaira. — Most!!! Mintha dobták volna a két testet, lódultak egyik fokról a"másikra. Csontjuk megroppant, az asztaloknál félúton megállt a pohár. — Ropog! Jaj leszakadnak! — Láttál már napfelkeltét? — Igen ... a szobámban van egy kép.— Hólyag! Igazit, hűvöset, olyan aranyo-, san szépet! — Tudja isten . . . valaha . . . nagyon régen! Az eikapás nem sikerült. Csak az egyik kezét kulcsolhatta át Fred a lánynak. Azért nem volt baj. Jöhetett az utolsó számi. — Holnap este már nem leszünk itt! — Hát hol? — dobta át a szót Fred. — Vonaton ... le délfelé! — Kedves vagy! — Ne mondd, mert . . . Élénk színek váltakoztak átizzadt trikó- ’ jukom, a mozdulatok villámgyorsan suhantak. A kíntól gyötört Miss Lee arca fájdalmasan ráuduit, Éred a patikus nyugalommal do go-. zott.-— . . . Négy méter van alattunk! . . A Ritkán tévedek! Ismersz! . . . Nyakcsigolya-, törés . . . — És az asszony? . . . — Törődik is az veled! Még egy hajmeresztő szaltót vágtak lő,, aztán fáradtan karolták át egymást a szilien.' Szolid taps hálálta meg a mutatványt, mire a szüntelenül vibráló idegek elsimultak. Köszönet és szomorúság , ragyogott bágyadt) mosolyukban. Az öltözőben a képet nézték. — Merre van ez a táj — ingadozott utol-, jára Fred. j Miss Lee ráhajtotta fejét Fred vállára. — Amerre együtt leszünk! .&aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa* ——’ \ Menyasszonyi kelengyék áruháza £ \ Saját készitményü finom férfi \ & nöi fehérnemű, asztak 3 \ ^ térítők és mindennemű lenáru í \ Árusítás nagyban és kicsinyben
