Prágai Magyar Hirlap, 1925. április (4. évfolyam, 74-97 / 817-840. szám)

1925-04-09 / 81. (824.) szám

Csütörtök, április 9.

_®

_____________________________________________________________________________________________________________________________________________________

\ A 4 .

Német evezőegylet Pozsonyban. Pozsonyban megalakult a Donau német evezőegyesület Harsch Ágost elnökletévei.

Republika SK Érsekújvár—Diószegi SC 1:1 (1:0). Barátságos mérkőzés Érsekújvárom

A MAC ötvenéves jubileuma. A Magyar AC

május harmadikén tartja ötven esztendős jubileumát. Bbből az alkalomból díszközgyűlés lesz és jubiláns versenyeket rendeznek.

A budapesti I. oszt. bajnokság mai állása:

a

I ^ a

js íj v ti 2

S 1 = I is

izj :o ts C3 .

*2 rZ, a> —< fl

vaj ® <3 O

•r-> bfl o > Cl

1. MTK .... 17 14 2 1 48:13 30

2. Vasas . .. 19 9 6 4 34:21 24

3. FTC .... 17 9 6 2 33:21 24

4. III. kér. TVE . 18 6 8 4 19:17 20

5. NSC .... 18 7 5 6 25:24 19

6. KAC .... 18 6 6 6 19:21 18

7. UTE .... 19 5 7 7 19:16 17

8. VÁC .... 17 5 7 5 16:18 17

9. Törekvés . . 19 4 6 9 27:29 14

10. Zugló ... 18 3 6 9 19:31 12

1). BEAC . .. 19 4 4 11 14:45 12

12. BTC . ... 19 3 5 11 11:28 11

Lősport

Csütörtökön a nap íötfutamát a dhudhlei lóversenyen a Revnicer-dij képezi. A Cifka-istálló

Eclatant és Advent révén kitünően van képviselve. Mindkettő vasárnap kitűnő formát mutatott May Prince a Gomba-handicap-ben nem mutatott formát mivel a mén a starttól rosszul jött el. Többi nevezettek közül Muslincza érdemel említést. Valószínű indulók: Eclatant—Cockeram, Advent—Holoubek, May Prince—E. Guttmann, Muslincza—Friedrich. Tipjeink:

I. Dudák, Tr. Rosák istálló. Páni M. istálló.

II. Vigalom, Korcsmárosné, Jean-Jean.

III. Fialka, Flamender, Nazdar.

IV. Cifka-istálló, May Prince, Muslincza.

V. Hrom, Bim-Bim, Mroavia.

VI. Javorovy, Rosak-istálló, Indián.

§m ^^^kegfinortiaaia Wja

CIPftKBEM

■f- Sérvben szenvedők

Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék,

here, comb és köldöksérvnél a mi tökéletesített rugónélküli sérvkötönk, mely éjjel Is hordható Mindenféle bandázs operáció után, lógó has, gyomor- és anyaméhsülye- désnél. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Flanel! has-, hát- és meilmelegitő

„Byfiieü“ kötszeriiáz Sratislavs, Dnna-a. 51.

Rendelő orvos: Dr. Koch K. F. egy. m. tan. Árjegyzék ingyen

A vidéki felek még aznap elintéztetaek

köttetési teremtenek egészen a Földközi tengerig. Az egyezmény hetvenöt esztendőre szól, s az a kikötés foglaltatik benne, hogy a társaság elnöke csak angol alattvaló lehet. Minthogy azonban Franciaország és Amerika az alaptőkének egy-egy negyedrészét képviselik, az angol érdekcsoport nincs többségben.

A társulat részvénytőkéjét egyforma arányban négyen jegyezték, és pedig az „Anglo Persian“, a „Royal Dutch-Shell“, a „Standard Oil“ és hat amerikai társulat, végül huszonhat francia társaság.

A mezopotámiai olajmezők kiaknázásának története már több, mint busz évvel ezelőttről kezdődik.

1904-ben Abdul Hamid szultán a mezopotámiai petróleum kiaknázási jogát elvette a bányaügyek minisztériumától és egyszerűen a saját egyéni hasznára forditotta. Egyben koncessziót adott a német ellenőrzés alatt álló anatóliai vasúttársaságnak, a mos- suli és bagdadi vilajetek fölött, utóbb a D’Arcy-féle petroleumkutató társaság az Anglo Pcrsian számára igyekezett a kérdéses területeket megszerezni. Itt kapcsolódtak bele a kritikus ügybe az angol és a ném^t érdekek. 1911-ben megalakították a török petroleumtársságot a Deutsche Bank, a' Royal Dutch csoport és a török Nemzeti Bank részvételével.

A társulat a németeknek 1904-ben megadott koncessziót követelte vissza, majd a világháború lezajlása után, 1920-ban a sanremoi egyezmény alapján Francia- ország lépett be a Deutsche Bank helyett a huszonöt százalékos érdekeltség átvételével.

Utóbb Amerika is részt követelt magának a vállalatból és az Egyesült-Államok, s Anglia között folyt heves tárgyalások már majdnem diplomáciai szakításra vezettek. A lausamnei konferencia is újabb komplikációkra vezetett a török kormány követelései miatt, főleg akkor, amikor Abdul Hamid örökösei nevében huszonkét török herceg és hercegnő követelte az iraki petroleummező- ket, mint személyes birtokukat.

Még mindig vannak kényes és vitás részletek,

amelyek természetesen következnek a különféle nagyhatalmak politikai és gazdasági ambícióiból és feszült érdeklődéssel várják a nemzetek szövetségének döntését arról, hogy az uj koncesszióban bentfogla4tatik-e a mossuk vilajet. A népszövetség külön bizottsága már helyszíni szemlét is tartott Mussoliban, döntését azonban csak hosszú idő múlva fogja meghozni.

Ö^ÖZGftZD/tfjíG

Egymiiliárd font sterling alaptőkével megalakult a világ egyik legnagyobb vállalata

Véget ér a mezopotámiai petroleummezökért vivőit húszéves harc.

— április 8.

Az egész világnak talán egyik legnagyobb stilü és anyagilag legjobban megalapozott vállalkozása az a részvénytársaság, amely most alakult meg kereken egymiiliárd angol fonttal. A társaság hosszú, majdnem negyed századig tartó elkeseredett és a diplomácia mesterfogásaival dolgozó harc után végre megszerezte Mezopotámia olajmezeit és most, miután a török petroleumtársaság és az iraki kormány az idevonatkozó egyezményt aláírták, mi sem áll útjában annak, hogy a fantasztikus gazdaságú olajforrásokat kiaknázzák. A vállalkozó társaság tudatában volt annak az óriási értéknek, amelyet a mezopotámiai petroleumforrások reprezentálnak, de még további kutatásokat eszközöltek, s amenyiben ezek az újabb kísérletek csak megerősítenék a szakértők eddigi véleményét, a telepekről közvetlen csatornaszerü összeMit remélhet az építőipar Magyarországon ?

— Budapesi szerkeszőségünktől —

Budapest, április 8.

Mi az oka annak, hogy Magyarországon az építkezés terén a legutóbbi években teljes dermedtség volt, holott Csehszlovákia ez idő alatt erősen építkezett, és mik az építőipar jelenlegi kilátásai Magyarországon? Ezzel a kérdéssel fordultunk újlaki M ü 11 e r Pál dr.-hoz, az Újlaki tégla- és mészégető rt. vezérigazgatójához. Müller dr., aki Magyarország legnagyobb építőipari konszernjének vezérigazgatója és a jelenlegi építési mozgalmaknak egyik leg.kiválób irányitója, a következő felvilágosítást adta lékünk:

— A háború végeztével Magyarország teljesen elszegényedve tette le a fegyvert. Az utána következő zavaros korszak ezt a nyomort még teljesebbé tette. Az országra mérhetetlen teher szakadt és az államnak valamint magángazdaságnak alig maradt anyagi ereje.

— Lassan azonban mégis a viszonyok kezdtek javulni: az ipar, főképp a gyáripar az országnak átalakulása révén uj igényeket támasztott és bizonyos ágakban, igy a me zőgazdaságban, kereskedelemiben, a tőzsdén némi konjunktúra is volt, ami azután még>s csak hozott valami mozgást. Sajnos a kötött házbér és alacsony házárak miatt nem volt érdemes uj házakat emelni, — ám megindult a munka azon a téren, ahol ez jövedelmezőnek Ígérkezett: voltak gazdasági építkezések, gyáralapitáisok, — és a fiatal gazdagoik is

emeltek családi házakat, villákat és emeletráépítéseket.

— Mindez azonban csak csepp volt a tengerben, — kis Ízelítő az éhes magyar építőiparnak! Mindenki rájött arra, hogy a lerongyolt ország magától nem állhat talpra, — és, hogy külföldi tőke kell a rendebehozatai- hoz.

— Tavaly azután a fokozódó konszolidáció és a kormány szívós munkája mégis csak megtörte az ugart. Genfben a népszövetség segítségével megkaptuk az első külföldi kölcsönt és ezzel megkezdődött nálunk a szanálás és rendbe jött az állami egyensúly annyira, hogy még felesleg is maradt. Sajnos az állami stabilizálás érdekében kivetett nagy terhek, valamint egyéb szerencsétlen körülmények a magángazdaságban nagy pénzhiányt és ezzel kapcsolatban óriási válságot idéztek elő, melynek sok gazdasági egyed esett áldozatul és amely a legeresőb- beket is erős próbára tette. így azután most a szanálás második évében eljutottunk a teljes építési pangáshoz: az állam nem épit mert a költségvetés szűk kerete nem engedi a magános pedig azért nem, mert nincs pénze.

— Ez a helyzet tarthatatlan annál is inkább, mert a dolgok mélyét tekintve nem indokolt. Magyarországnak, — ha ki- sebb mértékben is — még mindig meg van a maga tényleges gazdasági ereje, megvan óriási építési szükséglete és meg van a maga kiváló mérnöki kara, munkásállománya és épitési ipara, amely még áldozatok árán Is vállalna munkát. Együtt vannak nálunk egy nagy építési konjunktúra összes alkotó elemei, csupán az erőket keli mozgásba hozni, amelyek az elemekben rejlő affinitást hatékonnyá teszik.

— Az építőipari érdekeltség hatalmas demonstrációval rámutatott arra, hogy az erők emeltyűje a kormány kezében van és hogy ezeknek megmozgatása elsősorban a magyar kormány kötelessége.

— A kormánynak kötelessége, hogy fiskális és törvényhozói intézkedések!*; 1 az építkezési tevékenységet jövedelmezővé tegye, valamint, hogy költségvetési feleslegeit maga is építkezésekbe fektesse és tőkeerős vállalataikat építkezésekre rászorítsa.

— De feladata volna a külföldi tőke felvilágosítása és megnyerése is. E nélkül nálunk minden hiábavaló. A kormány tartozik elsősorban a külföldet felvilágositani, hogy nálunk teljes konszolidáció s kormányzati megértés védi, biztosítja az ipar, kereskedelem és tőke munkáit és befektetéseit.

— Hogy a gazdasági organizmus tulajdonképpen egészséges nálunk, csak a kon junkturális elemek buktak el — egyébként a válság csak látszólagos, csak hitelkrizis és csak technikai fizetésképtelenség, melyet egy kiadós kölcsön kigyógyithat.

— E mellett a töke a mi pénzszegény országunkban többet hoz mint másutt és építkezésekről lévén szó, a tőke jó záloglevelekben ki is helyezhető s igy a külföldnek is érdeke, hogy velünk a háború előtti kapcsolatait felújítsa.

— Mindezekre a kormánytól, törvényhatóságoktól és bankjainktól határozott igére teket kaptunk.

— Rövidesen megjelennek a vonatkozó uj rendeletek s kiírnak jelentős állami és városi építkezéseket. Amerikából és Angliából máris jelentékeny kölcsönökkel nyúltak hónunk alá, jelentékeny tranzakciók vannak folyamatban és a haszongravitáció elvénél fogva bizonyára további töke és segítség is érkezik a külföldről hozzánk! E szerint teljes bizalommal várom a jövőt

—nyő.

— Első olvasásban elfogadták a csehszlovák-magyar egyezséget. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai napon fejezték be az ez év február havának eleje óta folytatott csehszlovák-magyar ker.skedelmi- politikai tárgyalások első olvasását, a tanácskozás tárgya az 1922 november 22-éu elkészített és eddig még nem ratifikált keretszerződés egyes határozatainak revíziója és ennek a szerződésnek vámdijszabási részletekkel való kiegészítése. Ezzel összefüg gőben

az általános magyar forgalmi adó kérd- .s tárgyalták. A két delegáció a tárgyalások eddigi eredményeiről élőt"Vesztést esz kormányának. A tanácskozásokat előreláthatólag április vége felé fogják folytatni.

— A ruszinszkól hitelszövetkezetek kri tlkus helyzetének megjavítására a miniszter- tanács törvényjavaslatot készít elő. A törvénnyel a hitelszövetkezetek kritikussá vált helyzetének oly módon való szanálását*tervezik, mint azt 1920-ban a szlovákiai szövetkezetekkel tették. Főleg a szegény földmivriő nép helyzetén óhajtanak sgiteni, mely a legminimálisabb kölcsönt sem képes mindennapi szükségletéhez megszerezni, miután a hitelfeltételek, legtöbbször 25—30 százalékot is kitesznek. A régi hitelszövetkezetek működése teljesen megbénult, mivel azok készletüket a forradalom alatt Budapestre szállították Most a hitelezők pörrel támadják a pénztára kát és ezért az ungvári Országos Szövetke zet azon szövetkezetek számára, amelyek or szagos segítség nélkül helyzetükön javban képtelenek, a moratórium elrendelését kérte Összesen 5 millió koronáról lenne szó, ame lyet az állam kisegitő-előleg gyanánt nyujta' na a mgeszorult hitelszövetkezeteknek.

— Munkács város 20 milliós beruházási kölcsöne. Munkácsról jelentik: Munkács város vezetősége már régóta tervezi nagyarányú beruházási célokra egy kb. 20 millió koronás kölcsön felvételét. A város polgármestere ecélból tárgyalásokat kezdett a csehszlovák pénzintézetek szövetségével, amelyek kedvező mederben 'haladnak és megvan rá a remény, hogy a város megkapja a kölcsönt, amelyből elsősorban a vízvezetéket és csatornázást épitik meg.

— A Pénzintézeti Központ közgyűlése.

Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A P. K. április 23-án tartja közgyűlését. Ezen a gyűlésen az alapszabályok is lényeges .módosításon mennek át. A P. K. a jövőben ipari és kereskedelmi vállalatok revíziójával és szanálásával is fog foglalkozni. A P. K. eddig úgy intézte ezt, hogy megejtette a revíziót és hivatalos jelentést készített arról, de semmi befolyással nem volt az intézett ügyrendjére. Az alapszabályok most jogot adnak a P. K.-nak arra, hogy a jelentés után felhívhassa az intézetet vagy vállalatot, hogy ennek alapján nyilatkozzék, milyen eszközöket kíván igénybe venni a hiány kiküszöbölésére. Ha az érdekelt intézet, vagy vállalat ennek a felhívásnak nem tesz eleget, akkor a P. K.-nak jogában áll akár közgyűlést összehívni és azon szanálni az intézet, vagy vállalat helyzetét. A P. K.-nak ma nyilvánosságra került mérlege 3.6 milliárd korona tiszta nyereséget mutat ki.

Uj telefonvonalak megnyitása Magyar- országgal. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A magyar kereskedelmi minisztérium a csehszlovák posta;gazgatóságokkal egyetértőén április 16-ikával a következő uj távbszélő viszonylatokat nyitja meg: Budapest—Csap, Budapest—Késmárk, Budapest— Popirád, Budapest—Sátoraljaújhely csehszlovák része, Budapest—ó- és Ujtátrafüred: Budapest—Csorbató.

— Tömeges munkáseibocsátások a Krupp-gyárakból. Berlinből jelentik: A Frigyes Krupp-müvek legutóbb üzemeikből 2000 tisztviselőt és 9000 munkást bocsátottak el. Még a bochumi-öntőde is beszüntette egy kohóját.

— Felemelik a vasúti tarifát Romániában

Bukarestből jelentik: A román államvasut május elsejével a vasúti tarifát ötven százalékkal emeli. Az utolsó tarifaemelés a mailt év októberében volt huszonöt százalékkal.

— A bécsi nagybankok osztalékai. A bécsi nagybankok — mint azt ottani tudósítónk már hetekkel ezelőtt jelentette — körülbelül olyan ösz- szegü osztalékot óhajtanak fizetni, mint amilyet tavaly fizettek. Most arról értesülünk, hogy a hir valóban igaznak bizonyult és a Niederösíerreichi- sche Eskompte-Gesellschaft, továbbá az Union- Bank a tavalyival egyenlő dividendát * Az osztalékok valamivel magasabbak leheti.n. Ina a tavalyiaknál, ha a bankok nem kényszerültek volna tekintettel lenni a Depositenbank rendezésére.

— AngHa megvédi textiliparát. Az angol textilgyárosok érdekképviselete felkérte a kormányt, hogy minél hamarabb hivja egybe az uj ipartörvény által szervezett vámügyi bizottságot. Az iparosok ugyanis javaslatot akarnak előterjeszteni a védővámok kiterjesztésére. A textilgyárosok helyzete nagyon kedvezőtlen, mert a munkások, •akik az iparágban mindössze heti 35 órát dolgoznak, állandóan béremeléseket követelnek.

ii mÍeSmÍiit mr n mZmegnyílt I

if . vulkán

SÍ EMeSs öwarnah ftépriseíete <é» föícrnftnta e^ész *»Ioi>en«vftó é§ Podkarpalska

11 ET- **2*® Telfes Rcifevétlázi és «iif«eranrii berendezések EW DCTAIE

===== K«»8ice - !€«■»»«■ ===== tea 59