Prágai Magyar Hirlap, 1925. április (4. évfolyam, 74-97 / 817-840. szám)
1925-04-05 / 78. (821.) szám
yfyj&rJíatü9tít7ff/yg? Vasárnap, április 5. A P. M. H. VASÁRNAPI ROVATA írja: Schöpflin Aladár FIASYAÜ ClII Budapest, április 4. Egy vasárnapi levéllel elmaradtam, amiért szives elnézését kérem azoknak az olvasóknak, akik meg szokták olvasni ezeket a minden vasárnapi csöndes moríondírozásaimat. Olvashatták a P. M. H. hasábjain is, Erdélyi Árpád kollegám meleg és jóindulattal teli cikkéből, hogy nevezetes dolog történt velem: színdarabomat játszották a Nemzeti Szinház Kamaraszínházában. Ezzel bizony sok dolgom és még több izgalmam volt, ugy-e, nem csodálják, hogy nem volt sem testi, sem lelki nyugalmam szokott vasárnapi cikkemet megírni? Egy színdarab előadása annyi gonddal, munkával, idegeskedéssel jár, amelyről nekem eddig nem volt fogalmam, aminthogy nem is lehet annak, aki nem próbálta. Az egészben a legkönnyebb és legkellemesebb dolog a darabot megírni, — előadatni, a kézirat befejezésétől az első előadásig jutói, az a iteíhéz. És még a premier után is, a siker után is, mi mindenféle baj érheti az embert! Engem például az a kis baleset ért, hogy a prerniér előtt közvetlenül darabom főszereplője, Tasnády Ilona, a nagyszerű művésznő, megütötte a lábát. Ne higyjék, hogy valami lélekemelő dolog az, hogy az ember közvetlenül az első előadás megkezdése előtt be akar menni a művésznőt öltözőjében üdvözölni s ezzel állják el az útját: nem lehet kérem, az orvos most ad neki morfiuminjekciókat, mert olyan fájdalmai vannak, hogy másképp nem tud föllépni. Szerencse, hogy azért az előadás fényesen folyik le, a művésznő szebben játszik, mint valaha. A színészeknek csodálni való a kötelességérzetük. Szegény Tasnády Ilona nagy fájdal mák közt, de teljes lelki erővel játszotta végig nagy és nem könnyű szerepét, senki sem vette rajta észre, hogy szenved. Átélte a darabot, igazi könnyeket sirt, nem a fájdalomtól, mert azt játék közben elfelejtette, hanem a meghatottságtól. De a szerző, mikor a közönség előtt hajlongott, hogy megköszönje a tapsokat, elborult szívvel nézte, hogy a művésznő lábán jelenetről-jelenetre jobban látszanak a sérülés nyomai. Mert a szerző már a következő előadásokra is gondolt: hogy fog a művésznő ilyen sérült lábbal holnapután meg a következő napokon játszani? Hát sehogy. A szerző másnap reggel, a tegnapi izgalmaktól még fáradtan, némi transzban a most sebtiben elolvasott lapok egyhangú magasztalának meleg fürdőjétől, szalad a telefonhoz, hívja a művésznő számát. A férj, maga is kitűnő művész, Náday Béla felel: fájdalom, a sérült láb nagyon rossz állapotban van. A művésznő egész éjiéi nagy fájdalmakat szenvedett, folyton borogatták jeges vízzel, de a szép kis boka megdagadt óriásira és fáj és fáj és fáj, rettenetesen. Holnap föllépni? Szó sem lehet róla. Szombaton? Aligha. Legjobb esetben jövő kedden, szerdán, --- utólag kiderül, hogy csak jövő szombaton. Ez bizony nagy csapás, a legnagyobb, ami drámaírót érhet. Itt a primiér egész szokatlan nagy sikere. Itt a gyönyörű sajtókritika. Minden itt van, ami jó. És nem lehet kihasználni. Tíz napig nem mehet a darab. A közönség feledékeny. Nem fogja tíz nap alatt elfelejteni? Nem fog az a jó hatás, amit a premier közönsége s a sajtó szétvitt a városiba, elhalaványodni? A szerző érzelmei a szó legszorosabb értelmében vegyesek. Szinte szédül az örömtől, amit a siker szerez és ugyanaktkor le van hangolva a balesettől. A művésznőt is sajnálja, aki gyönyörű sikere másnap reggelén fekszik kínok közt, betegen, keseregve. Szerencse, 'hogy a szerző az életfilozófia és a keresztényi megnyugvás embere. Máskülönben nem tudom, TtRt csinálna. érzettel mondhatom — az én álláspontom volt az, amelyet helyesnek bizonyított az idő s amely ma körülbelül az általános érvényű álláspont. Végeztem zsurnaliszta munkát, sokat, nem is rosszat, bár nem is ragyogót, mert lelkemben sohasem voltam meggyőződve zsurnaliszta voltomról. Az írásaimat ezren és ezren olvasták, a gondolataim visszhangoztak az emberek agyában. Ezerszer hallottam mások ajkáról a saját eszméimet. Aztán írtam három regényt; nem lehettek éppen rosszak, mert sokan olvasták, sokan szerették. De ez a sokévi megfeszített, nagy tevékenység nem hozott egyebet, mini tisztes, erős irodalmi pozíciót. A nagy, zajos, osztatlan sikert nem ismertem meg. Most aztán írtam egy kas darabot, amely tetszik az embereknek. És visszhangzik tőle a város. Az újságokban a lelkes kritikák szivárványszin tűzijátéka egy és ugyan- zon nap. Akivel találkozom, mind tud róla, gratulál, a kezemet szorongatja, — ha nem volna a fejem hűvösre trenírozva, elveszthetném az ön- ui a Ima-ma t a siker meredekén. A darabom bizonyára nem rossz, hiszen mindenki magasztalja. De biztosan tudom, hogy nem jobb, mint a regény, amelyből készült. A Mos- sóczy Pál szép nyáráról azonban tizedfész any- uyit sem beszéltek. Elolvasták — és vége. A darabról pedig mindenki beszél és mindenki meg is mondja, amit gondol róla. Micsoda nagy dolog a szinház! Micsoda óriási nyilvánosságot jelent az írónak! A legnagyobbat, amit elérhet. Az egyedüli olyan sikert, amely közvetlenül, mondhatnám fizikailag megfogható, amely megnyilvánul minden pillanatban és . tükröződik minden arcon. Ott ülni a színházban, nézni, hogy az emberek tömege egyetlen eg.v lélekké válik, együtt és egyszerre érdeklődik, meghatódik, mosolyog, nevet, izgató- d'tk — és mindezt az én gondolataimtól, az én álmaimtól, az én ötleteimtől. Viszem az emberek szivét magammal, megy velem, amerre én akartam, hogy menjen. És könnyeket látok csillogni a szemekben — az én könnyeimet. Az én lelkem lo- pózott bele az embertömeg leikébe. És én ezt látom, érzem, közvetlenül, megfogihatóan. Ez, kérem, nagyon nagy érzés. A legnagyobb, amit író elérhet. Most már értem, miért vágyik minden író a színpadra. Alikor a szenátus fa a kamara összevesznek... A francia törvényhozó testületek vitája a pénzügyi javaslatok miatt — Nagy elvi kérdések a porondon — Beranger szenátor heroikus küzdelme — A P. M. H. tudósítójától — Nem unják, hogy magamról beszélek? Máskor sohasem szoktam, nem vagyok úgynevezett szubjektív ember. De most engem ez a dolog érdekel legjobban. * Milyen furcsa dolog ez. Vagy huszonöt éve vagyok az irodalomban. írtam rengeteg sokat. Koncentráltam magamat a kritikára. Elejétől végig kombattáns részt vettem egy évtizedes nagy irodalmi polémiában, amelyben jobbra-balra szélső álláspontok között — ezt ma már nyugodt önRemington portábel az egyetlen teljes a billentyűzett! hordozható írógép. S Irodában nélkülözhetetlen, utazási 5 használatra egyedül alkalmas. Q> Remington irógéptársaság PRÁGA I. Celetná 35 [Pttlvertttrmmal szemfc Fiókok: Brünn Pansk 12/14, Pilsen Jungmai;- nova 15, Reichenberg, Schlossga sse&. Keletszlovenszkó legismertebb kézimunka- szak üzlete Englánder nővérek Presov-Eperjes, Husova u. 4. sz. csipkék, szmirna- és perzsaszönyegek valamint az összes modern és antik kézimunkák Export! Naovöan 6s kicsinyben! Export! Páris, április 4. A nagy külpolitikai problémák melleit a francia kormány és közvélemény figyelme a ma kezdődő szenátusi tárgyalások felé fordul. E héten, harmincadikán .kezdte meg ugyanis a köztársaság szenátusa a francia büdzsé tárgyalását. Már a tárgyalások előtt megkezdődött a harc a Palais Bourbon — a képviselőiház — és a Palais Luxembourg — a szenátus — között, a francia büdzséjavas- Iat felöl. A két parlamenti szerv harca mögött azonban olyan problémák rejlenek, melyek nemcsak a francia kormány, hanem az egész francia politika sorsára döntő befolyási gyakorolhatnak.. A szenátust és a kép visel oh ázat sok minden választja el egymástól. Mint a köztársasági államformákban általában, a kétkamarás rendszer mellett a íelsőház bizonyos féltékenységgel kíséri az alsóháznak törvényhozási jogát. A francia alkotmány szövege a két ház illetékességére vonatkozólag nem elég világos. A szöveg szerint; „A szenátusnak a képviselőházzal együtt meg van a kezdeménye^ zési joga törvények alkotására, azonban a pénzügyi törvényjavaslatokat előbb a kép- viselcháznak kell bemutatni és azzal meg- szavaztatni.“ A francia parlament ennélfogva állandóan tiltakozott az ellen, hogy a szenátus pénzügyi kezdeményezéseit tekintetbe vegyék, az ellentétek azóta erről a jogi alapról eltolódtak és politikai jelentőségűvé növekedtek. A képviselöház tagjai általános és közvetlen választól jog alapján, a szenátus tagjai kilenc évre és a körlett jog alapján választatnak. A képviselöház más választói rétegtől függ, mint a szenátus és hamarább is kerül újra választói elé. Ennélfogva nagyobb a veszélye annak, hogy a képviselő hajlamosabb a demokratikus törvényhozásra, mint a szenátor. Mint a kétkamarás rendszerek mellett általában, a szenátus konzervativebb jellegű s különösen a francia szenátorok, akik még a régi radikálisokból kerültek, szemben a mai radikális-szocialista képviselő- házzal. Politikai kérdésekben a szenátus nem mert nyíltan szemtbeszállani a Herriot-kor- mánnyal és az alsóházi többséggel. Az uj francia büdzséjavaslat alkalmat és okot adott arra, hogy a francia parlament két háza között lappangó ellentét kitörjön. Az 1924 május 11-én választott uj francia többség elsősorban pénzügyi téren tett Ígéreteket választóinak, melyeket most mindenképp igyekezett beváltani. Valóban a szocialista-radikális együttműködés eddig nem bizonyult nagyon üdvösnek. A kenyér és a legfontosabb élelmiszerek ára növekedett. A frank sülyedésével a gazdasági krízis és a munkátlanság előjelei kezdtek mutatkozni. A baloldali pártok úgy érezték, hogy kerületük biztosítása függ attól, hogy olyan pénzügyi büdzsét dolgozzanak ki, mely az eddigi, a választások alatt annyi hévvel támadott adórendszer helyébe egy demokratikus és egészséges teherelosztást valósítana meg. Különösen fontos volt ez a szocialisták részére, akik a szocialista elméleti program ellenére nemcsak hogy megszavazták a büdzsét, hanem akiknek az uj büdzsé egyenesen alkalmat adott arra, hogy a szocializmus teóriáinak minél szélesebb keretekben való megvalósítására törekedjenek. Ezért volt a Herriot-kormány büdzséje nek olyan nagy teoretikus jelentősége. A szocialisták tudatában is voltak ennek és megfeszített munkával, éjjeli ülésekkel és szavazásokkal hajtották keresztül az uj francia költségvetési. Tekintettel a képviselőház baloldali többségére, ez a gyorstalpalás elég hamar keresztül is ment a képviselőházban. A Luxembourg-palotában a büdzséjavaslat a szenátus pénzügyi bizottsága elé került, amely Beranger szenátornak adta ki tanulmányozás végett. Beranger szenátor, aki mellékesen említve két év előtt bejárta a dunai országokat és tapasztalatai alapján megakadályozta, hogy Franciaország Romániának kölcsönt adjon, félelmetes munkát végzett, amely annak szocialista megalkotóit a legszenvedélyesebb ellenségeskedésre ragadtatta. A szenátus a gyorsan talpalt cipőt teljesen szétszedte. A képviselöház 398 uj törvénycikke közül I97-et elvetett vagy különválasztott a javaslattól. így a javaslatot megfosztotta eredeti tendenciájától és egy egészen uj büdzsét állított össze. Mindjárt hozzátehetjük, hogy egyezer- 'kettőszázkilencmillió uj adóterhet töröl a képviselőházi javaslatból, amivel szemben a tervezett kiadásokat is úgy leszorította, hogy végeredményben 478 millió fölösleget mutat ki, mig a képviselőházi javaslat csak 30 milliót. A Beranger-féle javaslat hatása váratlan volt. Aznap, midőn a szenátusban javaslatát bemutatta, a francia tőzsdén nagy hossz jelentkezett és azóta a frank esése megszűnt, sőt lassú, de állandó javulást mutat. A frank megjavulását nem annak a pár millió feleslegnek kell tulajdoni tani, amit a szenátus büdzséjavaslata kimutat, hanem annak, hogy a francia gazdasági és pénzügyi érdekkörökbe kezd visszatérni a bizalom, amelyet a radikális-szocialista többség pénzügyi működése teljesen tönkretett. Csakugyan a képviselőház javaslatát olyan törekvések hatják át, melyekkel szemben a szenátusnak élesen állást kellett foglalniaEz a büdzsé magán hordja az államszocializmus felé való törekvés bélyegét, a töke és agrárellenes törekvést és egy olyan pénzügyi törvényhozásét, amely a francia hagyományokba erősen belenyúlt és amelyet a francia szenátus nem habozott forradalminak minősíteni. Éppen ezért a francia burzsoáziában igen nagy hatása volt a szenátus magatartásának. Azok a francia tőkék, amelyek már útra készen álltak a határon túlra, megálltak vagy visszaözönlöttek és a kistőkések valósággal fellélegzettek ama nyomás alól, amellyel a képviselőházi javaslat nagy fáradsággal összekuporgatott vagyonkájukra nehezedett. A képviselőházi javaslat belenyúlt a francia kispolgár mindennapi életébe, a család régi jogaiba és^hagyományaiba. És a francia kispolgár elméletben ugyan radikális, voltériánus, sőt talán kommunista, de ha tartaléktőkéjéhez és régi hagyományaihoz nyúlnak, akkor mindjárt konzervatívvá válik. Ezek a tömegek tapsoltak a szenátornak, amikor tiltakozott az ellen, hogy a parlamenti harcok, sőt ökölviadalok hevében tárgyalt, meggondolatlan törvényhozás a régi francia családi jogot felforgassa- A képviselőházi törvényjavaslat — mondják ezek a tömegek — a francia közgazdaság I gyökerét, a takarékosságot támadják meg, ami által ez céltalanná válik. Az ipari és ke resikedelmet elbátortalanítja, az örökösödési jog megbolygatásával a házassági törekvé-j seket megnehezíti. Az a szabadszerelem bűd- zséjavaslata! — kiáltja az elkeseredem ellenzék. A szenátus viszont a régi francia ha-- gyomány, a takarékosság Őrének is mutatkozik. Jellemző például Henry Cosn’er ‘szenátor javaslata, aki arra gondol, hogy ezentúl törvényhozásilag kdl megtiltani, hogy a kutyák is ugyanolyan kenyeret kapjanak, mint az emberek. ö a kutyakenyeret rozzsal akarja vegyíteni. Isten tudja, honnan tudott Menenius Agrippának ez a kíitünő utódja statisztikát felkutatni a Franciaországban található kutyákról, de szerinte 1922-ben 3,304.915 csaholó gabonafogyasztó akadt a francia köztársaság területén. A kutya körülbelül naponta és átlagban egy font kenyeret fogyaszt el. Ha a buzake- nyeret teljesen rozskenyérrel helyettesítjük, a napi egvmillióötszázezer kiló kenyérnél igen jelentékeny buzamegtakaritást lehetne elérni, aminek összege évente több mint öt és félmillió métemázsára rúg — mondja a nemes szenátor. Ilyen takarékossági szellem mellett nem csoda, ha a képviselőházi javaslatot a szenátus alaposan leszorította és jelentékeny megtakarítást tudott produkálni. A képviselöház harcias elemei, a szocia- 1 isták és a jobboldal nagy érdeklődéssel tekintenek az események felé. A két ház közötti harc kiélesedését ez a fél nagyon óhajtja. Egyrészt a szenátusnak a szocialisták programszerű ellenségei, mert ezt a felsőházat, mely a törvényhozás állandó akadályának mutatkozik, elévültnek ás fe« leslegesnek tartják már doktrinér szempontokból is. A jobboldaliak viszont örülnek a harcnak, mert ez az általuk annyira óhajtott megoldáshoz, a házfe’oszlatáshoz és az uj választásokon a nemzeti blokk esetleges győzelméhez vezethet. A mérséket elemek és maga a kormány is a kompromisszum felé hajlanak, ami minden valószínűség szerint létre is fog jönni.. De ha ez a harc a bűdzsékérdésben le is csfl- lapodik, a vatikáni és az egyházpolitikai kérdésekben újra kiújulhat a két ház között. A két ház, illetve a konzervatív és radikális felfogás közti erőviszony kérdése fel van vetve és bele van vetve a francia közvéleménybe. amely mozgalmas napok elé néz. A többiekre nézve igen fontos lesz a május harmadiki községi választás, ami már a fenti kérdések jegyében folyik le és ezek-’ hez kivan feleletet adni. Szépségápolás. Bátor vagyok Hölgyeim n agy r abecsült figyelmüket fel'hivim. Azon hölgyek, kik még nem kerestek fel, legyen Tkaírmtk megismerni, hogyan lehet archibákat sikeresen eltávoztam. Intézetem legújabb párisi és londoni apparátusokkal! fel van szerelve. 25 évi szakadatlan munka, tanulmány, utazás és sokévi külföldi praxisomnak köszönhető az eddigi siker, amelyet sokszor köszönőlevél bizonyít. Azon hölgyek, akik személyesen nem kejreshetík fel az intézetemet, levélileg forduljanak bizalommal hozzám, kérem leírni, mit szeretnének, elemi és pontos használati utasítással küldök szereket biztos hatással, utánvét mellett Szeplő, májfolt, fakó teint ellen szükséges garnitúra Ke 36.— Zsíros likacsok (pórus, bőratkás), vörös arcerek, fényes bőr, foltok sikeres eltávolításához szükséges garnitúra Ke 36— BŐrujitó garnitúra, 4 nap alatt megújul a bőr, nincs gátolva hivatásában, legújabb módszer Ke 80.— Szemölcs, anyajel, gries, pigmentpontok, libabőr, fájdalom nélkül, nyak- fehérités, kebelápolás Ke 36— Korai ráncosodás, petyhüdt bőr, garnitúra Ke 36.— Hajtalanitás karokon, lábakon, garnitúra Ke 36.— Arcszépitö garnitúra Kő 36.— ,Jza“ szépségápoló intézet INSTITUT DE 8EAUTÉ IZA ALEXÍOVÍCH BRATISLAVA, STEFANIK U. 19.-a EM. Egész nap nyitva(Párisi elismerő oklevél és aranyérem.) Aki a Prágai Magyar Hírlap hirdetésére hivatkozik, a szerek árából 20 százalék engedményt kap. I--------------------------------------------1 Dr. Bor ti vka j ezelőtt Dr. Hausmann -ms szanatóriuma I Prfim n, ^nurnva T^r ! í S .nimuukiiiiiiiniiiuMiHiuiNiHiiiiu(<
