Prágai Magyar Hirlap, 1925. április (4. évfolyam, 74-97 / 817-840. szám)

1925-04-30 / 97. (840.) szám

Csütörtök, április 30. g áll ni, de főként nagy gondot fordít a görög­Egy antantdiplomata véle­ménye H ndenburg megválasz­tásának következményeiről Hindenburg a lipcsei biróság elé kerülhet — Az uj elnök elősegíti a dunai konföderációt Bécs, április 29. (A P. M. H. bécsi tudósítójától.) A P. M. H. bécsi tudósítójának módjában volt ma be­szélgetést folytatnia egy Bécsben működő aníantdiplomatával, aki a diskurzus folyamán a következőkben ítélte meg Hindenburg el­nökké való megválasztásával előállott hely­zetet: — A helyzet rendkívül súlyos. — Csak arra akarok utalni, hogy Hin­denburg rajta van a háború bűnöseinek listáján és a versaillesi békeszerződés ér- telmében Franciaországinak jogában van követelnie a lipcsei birodalmi törvényszék elé való állítását. — Mit csinál ebben az esetben a német birodalom? Nem valószínű ugyan, hogy Franciaország ezt megteszi, azonban felté­telezhető, hogy a párisi kormány egyelőre el fog zárkózni további tárgyalások elől és meg fogja várni, mi történik Németország­ban. — Már Benes múlt heti varsói tárgyalá­sainak folyamán is szóba került Hindenburg megválasztásának eshetősége. A német jobboldali pártok csakhamar be fogják látni, hogy Németország körülzárásával szemben külpolitikailag vajmi keveset tehetnek. A francia kormány és egyáltalán a demokrati­kus francia politika számára Hindenburg el­nöksége súlyos megterhel'tetést jelent. A magam részéről pesszimista vagyok és úgy vélekedem, hogy ez a választás még igen súlyos komplikációkat fog előidézni és évek­kel veti vissza Európát a rekonstrukció mun­kájában. — Ami speciálisan a dunai államokat illeti, úgy ezek is súlyos helyzetbe fognak rövidesen kerülni, amennyiben az antant­hatalmak most már semmi szín alatt sem fognak beleegyezni Ausztriának Németor­szághoz való csatlakozásába és az osztrák probléma továbbra is súlyos teherként ne­hezedik rsajd a többi dunai államokra, amelyektől a nagyhatalmak, Ausztriát a csat­lakozásban megakadályozandó, azt fogják követelni, hogy az egyedül életképtelen Ausztria fenmaradáea érdekében áldozató! it hozzanak. Hosszú lépésekkel a ruszinszkói helytartóság felé A Civilni Sprava átszervezése előtt Ungvár, április 29. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Ro zsypal ruszinszkói helyettes kormányzó Prá­gából ismét az Ígéretek özönével érkezett vissza. Ezek között a legnagyobb figyelmet érdemli a helyettes kormányzó ama bejelen­tése, hogy a Civilni Spravanak sokat hangoz­tatott átszervezése rövidesein, már junlus el­sejére megtörténik. Rozsypal helyettes kormányzónak ugyan­is politikai missziójához tartozik az, hogy a ruszinszkói közigazgatást átszervezze. Ezzel az átszervezéssel a helyettes kormányzói jogkör kibővüli, vagyis helytartói minőségben a tökéletes centralizációt fogja szolgálni. Ruszlnszkó tehát június elsejétől köz­igazgatásilag helytartóság ’esz, a helyettes kormányzónak, mint helytartónak vezetése alatt. Ha figyelembe vesszük a ruszinszk'i cseh agrároknak elégedetlenséget hangoztató kifaíkadúsait és megfigyeljük azt az őszinte leleplezésüket, hogy a ruszinszkói autonó­miának megvalósítására a prágai kormány egyáltalán nem gondol, a Rozsypal prágai útja és a nép Ítéletétől féló ruszinszkói cseh agrárok leleplezése közötti összefüggést azonnal megtaláljuk. Bizonysága ez annak, hogy Prága a centralizáció gondolatával nem szakított, hanem azt minden áron és mó­don keresztül akarja hajszolni. Ennek érdekében kész beruházásokat és alamrizsnaszerü gazdasági előnyöket juttatni az elégedetlenség lecsillapítására. Ezek közé tartoznak azok az építkezé­sek, amiket már rég elhatároztak, de eddig végre nem hajtottak: Nagybereznán és Te­res van, valamint Ungváron, ahol a rendőr­igazgatóság palotájának felépitéséveil akar­ják a közönséget boldogítani. Reményt nyúj­tanak arra is, hogy az ungvári vízvezetéki és csatornázási munkálatokat most már elő­segítik, valamint a kormány által épített Ga- !agó nevű uj városrész csatornázására nyolc- százezer korona szubvenciót adnak. A föld­reform keresztülhajszolásával is a kedélyek csillapítását akarja a prágai kormány szol katolikus papság elhallgattatására, amelyet a „rokovina és koblina44 kérdésének elintézé­sével vél elérhetőnek. Egyelőre nagyobb elő­leget bocsát ki a kormány a papság íeilsegé- lyezésére (Természetesen politikai magatar­tás szerint. A szerk.), de remény van egy kengruatörvény megalkotására is. A pravoszlávokról sem feledkezik meg a kormány. Ezeknek templomokat fog építeni. Egyelőre csak tizenegyet, hogy a vallási vil­longásokat némileg enyhítse. Mindezeknek RuszcSuk, április 29. Ez a nagy kikötőváros a Duna partján, egykor Bulgária egyik legjelentékenyebb ki­kötője, még megőrizte keleti jellegét. Bábeli nyelvzavar uralkodik a városban, ahol bolgá­rok, törökök, románok élnek nagy számban, de mellettük ott találjuk majdnem az összes a Keletet benépesítő fajta képviselőjét. Az ut­cákon a legcsinosabb egyveleg: lefátyolozott török nők, turbános kocsisok, fezes pénz­váltók, parasztok bolgár nemzeti viseletben, katonák szép, de egyszerű uniformisban, az­után az „európaiak44 egész sorozata. A zsi­dók spanyol zsargonja eleveníti a görög, tö­rök, bolgár, román nyelvzavart. Az utcákon nagy élénkség. Az öreg nagyszakállu, fezes török vastag bőszijjas ostorral nógatja szaladásra aszott szamarát, az emberek sietve rojják az utcát, sehol sem­mi csoportosulás. De nem is volna tanácsos, mert az ostromállapotot nagyon szigorúan veszik és a cirkáló lovascsendőrök nem so­kat tétováznak, ha valakit be kell kisémi. A haditörvényszékkel pedig senki sem szeret érintkezésbe jutni. A pályaudvarokon csak korlátolt forgalom. Amióta a kommunisták elhelyezték a Sveta Nedelia aljában a gyilkos bombát, csak engedéllyel lehet utazni. Akit éjjel az utcán csípnek, az legjobb esetben h csak reggel szabadul. A legszigorúbb rend és fegyelem uralkodik, mindenkinek el kell lát­va lennie igazolvánnyal és a város egyes ut­cáit néha-néha lezárják, ellenőrzés kedvéért. Ruszcsuk már régi fészke a kommu­nizmusnak. Még ezelőtt 20 évvel inchte meg a mozgalom és azóta terjed a nép kö zöít, ahol termékeny talajra tal.su. Ríisz- csukrtak meglehetősen nagy Ipari lakossá­ga van, ezek közül kerül ki a kommunistái zöme* Számuk mintegy 2500 7000-re tehető \ szófai merénylet után a ruszcsuki kommu­nistákat április 16-án elfogták, de azután sza­badon engedték őket. De jelentkezési köte­lezettséget róttak ráuik: naponta kétszer, reggel és este a politikai rendőrségnél (Oba- testvóma bezopaanoszt) kellett nevüket a fel­fektetett könyvbe irma. A kommunisták ozpr tel ess égőknek pontosan eleget is tettek. Tegnap este 8 és 9 óra között, amikor ? kommunisták époen jelentkeztek, néhány ember megtámadta a rendőrséget, néhám lövés hangzott e1 és az ott tartózkodók kö­zül néhányan elestek. így meghalt Naíden Kiroff ügyvéd, volt kommunista képviselő, azután Mintsu Topa- loff szabó, volt alpolgármester, Tokuseff György városi tanácsos, szövetkezeti igaz­gató, Tütündzsieff volt felcser, hírhedt ter­rorista az agráriusok uralma alatt, Verban Angheloff ügyvéd és Rakowski Fülöp, bizto­sítási ügynök. A ruszcsuki kommunista párt vezetője és a mozgalom afyja Alexander At- hanasoff ügyvéd is halálos sebet kapott és a ellenértékéül pedig csak azt kívánja Prága, hogy Ruszinszkó ne követelje az autonómiát, ne játszók bizonyos önállóságot, ne ragaszkodjék egy tényleges kormányzó kinevezéséhez, hanem bízzon mindent a prágai kormány bölcsességére, amely Rozsypalt adta Ruszin- szkónak helytartóként. Szépen, simán és a népakaratot figyelembe nem vevően megyen ez, de mégis azzal a veszedelemmel a kor­mányra nézve, hogy a ruszinszkói kormány­pártok felbomlanak. kórházban reggelre meghalt. De ezenkívül még vagy hatan megsebesültek. A lövöldö­zők után a rendőrség erélyesen nyomoz, de eddig nem sikrült nyomukra akadni. Ezak az események, amelyeket még tetőzött a Gasesu Sokoroff ügyvéd ellen megkísérelt merénylet, akinek házába bombát dobtak, természetesen nagy izga­lomban tartja a várost.- Minden bűnügyben a hadi törvényszék Ítélkezik a közigazgatást a katonaság vette át és a fogház előtt kézigránátos, rohamsisa­kos katona áll őrt. A táviróhivatal kapujában gépfegyver fogadja az embert, ide, úgyszin­tén a vámhivatalba is csak külön engedéllyel lehet belépni. Mindenütt, a város egész ké­pén meglátszik az ostromállapot. A kereske­delmi forgalom ellanyhult, mindenki a rette­netes lidércnyomás alatt áll. Az emberek azt hi«zik, hogy a kommunis­ták még nem adták meg magukat és a nagy szélcsendet csak a vihar előjelének tartják. Az bizonyos, hogy a levegő villa­mossággal van telítve és a kegyetlen szi­gor, amellyel a kormány a kommunisták­kal szemben eljár, nem találkozik általános tetszéssel. Az emberek itt ismerik a bolgár tem­peramentumot, ismerik a balkáni vérbosszút és félnek a reakciótól. De a vidékről is riasztó hirek érkeznek. Várnában a hatóságok tovább kutattak a kommunisták után és sikerült is egy öttagú sejtet, egy úgynevezett „patorkát44 elfogni. Ezek egyik tagja bevallotta, hogy a lakásán van elrejtett dinamit. Nagy kutatás után tényleg rá is akadtak mintegy 30 kg. robba­nóanyagra. De a további kutatásnál kiderült, hogy egy Marco Tzoneff nevű kommunista házában is van nagyobb mennyiségű robba­nóanyag. Tzoneff maga ásta let a tűzhely alját, ahol elrejtve szintén hatalmas mennyiségű dina- mitra akadtak. Egyelőre a hatóságok nem tudták kivallatm, hogy mire akarták az ir­tózatos mennyiségű öinamlfot felhasználni. E felfedezést a szófiai merénylet után ter­mészetesen a legnagyobb mértékben ag­godalommal és elkeseredéssel töltik el a lakosságot, amely csak most látja teljes valójában azt az ’nfernális aknamunkát, amelyet élete és testi épsége ellen a kommunista tanoktól és a moszkvai pénztől megszéditett egyének ter­veztek. Hogy mennyire tudták a merényletet a moszkvai vezetők és mennyire készültek a kommunizmus kitörésére Bulgáriában, annak érdekes bizonyítéka az a tény, hogy a bolgár határ közvetlen köze­lében fekvő Kara Agats városba április 13-án ef?y orosz misszió érkezett, azzal az ürüggyel, hogy orosz hadifoglyok titán ku­tat 3 A misszió, amelynek vezetője Krzseinin- szky volt, tagjai pedig Vaszilszki, Michael, Kazasoff, Sokolov állítólagos moszkvai egyetemi tanár, két titkár és Krzseminszky felesége és kánya voltak, csak április 18-án, a szófiai mrénylet után két nappal és csakis a török kormány intervenciója után távoztak Konstantinápolyba. A kormány Szófiában kibírja a kom­munistákat, de a vidéken még igen-igen nehéz dolga lesz, amíg megbirkózik Moszk va bulgáriai ügynökeivel. Kovács Jenő dr. A P. M. H. CSÜTÖRTÖKI ROVATA írja: Fenyves Pál írók és írások Kolportage Prága, április 29. Nincsen rá magyar szó. Ponyvairoda­lom, az más. Azt a régi rossz emlékezetű Friss Újság olvasóközönségének írták az iro­dalom napszámosai és hét krajcárért lehetett kapni a vásáron. Koiportiage-regényt nem le­het ilyen oicsó pénzen vásárolni. Ebből is látható, hogy a kolportage sokkal előkelőbb, mint a ponyva. Hová is jutnának a könyvki­adók, ha legjobb portékájukat hét aranykraj­cárért vesztegetnék! Mert a kolportage ki­tűnő árucikk. Több eunéll: őszinte könyv. Ilyenformán kelleti magát a könyvesbolt ki­rakatában : — Gyere be rózsám, téged várlak. Vá­sárolj meg engem, nem fogod megbánni. Szórakoztatni foglak, el fogom feledtetni a gondjaidat és meg fogom csiklandozni a szi­vedet. A napi robotban elfáradt agyadat el­kápráztatom, túlfeszített idegeiden jóleső szenzációkat pötyögtetek ki. Nézd. mit mu­tatok neked: játék revolvert, meztelenséget, pipás detektívet, lihegő kéjt, gazdagságot és szabályszerű grófokat. Kapható vagyok, té­ged várlak. Ha megveszel, meghámozva tá­lalom fel neked a filozófiát, a problémákból kiszedem a szálkát, hússal és kaviárral meg­rakott szendvicseikkel kínállak, gyöngyöző pezsgővel itatlak (ne félj, nem lesz drága, mert hamis), megbeszélitet'lek a világgal, fel- zavarom a fantáziádat, mámorba hajszollak, vagy álomba zsongittak, amint parancsolod. Nem foglak megcsalni, megszolgálom a fizet­séget. Gyere be, várlak. És a, kolportage-regény érti a mester­ségét. Amit a címlapján ígér, azt meg is tart­ja. Vigyáz az emésztésedre és elbabusgatja a képzeletedet, olcsó pezsgővel itat és olcsó csókokkal vigasztal. Messze tengerekről, tá­voli világrészekről, idegen népekről, furcsa kalandokról mesél és a mese végén mindig mosolyogni próbál. A kolportage-regény igen előkelő műfaj. Rózsa Sándor — az közönséges ponyva. A kolportiagehősök, azok frakkos hiénáik. Miért is ne? Hiszen manapság frakkos maj­mok ugrálnak a színpadon: Párisban Le sin- ge qui parié, Prágában Dér Menscli kn Ka­iig, Pozsonyban Frakkos hiénák. így van ez jól. Eb, aki bánja. Pincér, még egy flippet! Hej, cigány, mennyibe kerül, ha belerúgok a nagybőgőbe? __ A gondolkozás: lassú mé­re g. Akkor hát — sose halunk meg? Az irodalom? Kinek mi gondja rája. Epigonok. Dilettánsok. Schöpflin Aladár mondja. Alfréd Klaar mondja. Mindnyátan tudjuk. Ma nincsenek zsenik, csak utánzjk és utat keresők vannak. Az utánzók untat­nak. Az utat keresőkkel nem állunk szóba. Előbb találják meg az urat, akkor — talán. Torkig vagyunk a problémákkal. Szórakozni akarunk. Egy-két kellemes órát akarunk. Va'ami újat. Valamit, ami érdekel. Ami elíe- edteti önmagunkat. Egy jó kalandorregényí, érzékiséget, izgalmas utleirást. Jack London, Bettauer, Ossendows'ki. Ez kell. Hogy epi­gonok? Igaz. De nagyszerűen értik a mes­terségüket, a szórakoztató ,t. — Méltóztassé’k talán Shakespeare örök- életű tragédiáit... — bátortalankodik elő holmi bér sdá.sodott elme. Olvassák Goethe !e /eleit, vagy Luther beszélgetéseit, Dantei, Vjltairet. vagy akár Niet ehet és Doszto- evrzkijt. Olvassák a remekírókat... — ízetlen fráter! Hogy nagyképüskö- dik ... Hálistennék, mi nem vagyv ik tudó­sok. akik a könyveket szolgálják. Urak va­dunk: közöm íg. A k nyv szolgál nekünk, ö a mi urasági inasunk: kolportage. >firr süírnflíwí n3nEi!aB*!rBB0«»BBBCBOflBBBBBB«BBBE n ■ | Dr. Eorfivka | ezelőtt Dr. Hausmann 2713 szanaíörnmai í riá'"” Praga ü.. Lemen sí. Tíá'on I 5 a ^BBHBBB8B®BBBBEBBBBBBBBBBBBBB!9BBBBBBBBBBBBOBBBb2 'WÜe. állj mellénfi T ífixesa efő! PráSeK leleplezésedre Készül? Prága, ápriffis 29. A választási bíróságnak az a döntése, amellyel Prések szenátort mandátumától megfosztotta, a Prager Börsen-Courlr értesülése szerint kellemetlen kon­zekvenciákat fog maga után vonni a koalícióra nézve. Arról beszélnek, hogy Prések most nem tekinti magát többé megkötöttnek és arra fog törekedni, hogy széles körben szel­lőztesse a szeszpanama titkait. Leleplezései egyes pártokra nézve rendkívül kompromit­tálók lesznek. E leleplezéseknél különös szererepet fog Játszani a választási alap kérdése. A cseh Koalíció barátságtalan feguzéKet Követet Denestől a szoviethez Prága, április 29. Nagyon valószínű, hogy a mai nap barátságtalan jegyzékváltást von maga után Cseh­szlovákia és az orosz szovjetkormány között. A mai minisztertanács ugyanis foglalkozni fog azzal a kérdéssel, amely előállott annak folytán, hogy az orosz szovjet hadügymi­nisztériuma az ötödik vörös divízió tiszteletbeli parancsnokságát a csehszlovákiai kom­munista pártra ruházta és a párt ezt a parancsnokságot elfogadta. Különösen kényes a helyzet amiatt, mert ez a divízió volt az, amely a legelkeseredettebben küzdött Szibériában a cseh légionáriusok ellen. A csehszlovák koalíciós pártok erős nyomást gyakorolnak Be- nesre és erélyes állásfoglalást követelnek. A bolgár kommunizmus tűzfészkében Szófiában minden csendes, de a vidék nyugtalan — Rettegés a dinamittól — A titokzatos orosz bizottságok — A P. M. H. külön tudósítójától —

Next

/
Oldalképek
Tartalom