Prágai Magyar Hirlap, 1925. április (4. évfolyam, 74-97 / 817-840. szám)
1925-04-03 / 76. (819.) szám
Péntek, április 3. rit lőport üst gom-oiygott a szinte elviselhetetlenül izzó atmoszférában, mindenfelé, minden téren a lehető 1-egrendetlenobb és legziláltabb viszonyok jelezték a tovavonuló háborús fer- geteg romboló hullámainak nyomait. Régi tekintélynek megtörve, porba tiporva, de uj autoritások még nem jegecesedtek ki. Fő karakterisztikuma az akkori viszonyoknak az az általános zűrzavar, mely a háború utáni uj elhelyezkedés és hovatartozan- dóság körül lett úrrá, továbbá az általános beteges er'kölcsgyengeség és félelmetes jogbizonytalanság. A volt és jól bevált gazdasági kapcsolatok a helyzet parancsolta kényszerűség következtében megszűntek, vagy erőszakosan szakittattak meg. Legklasszikusabb fokmérője az akkori zilált viszonyoknak és állapotoknak a fizetési eszközök, továbbá a magánjellegű-, köz-, valamint a nemzeti vagyonok ominózus elértéktelenedése s mindezek természetes folyományakép a hitelviszonyok teljes lezüllése. Mindezek behatása s az amúgy is már régen felkorbácsolt idegzetek türelmetlen, eruptív befolyása következtében be kellett következnie pozitiv biztonsággal ezen bomlasztó erők eredője gyanánt az elmaradhatatlan társadalmi megrázkódtatásnak. Mindenki tudta, hogy súlyos társadalmi forrongás, osztályharcok előestéjén vagyunk. Történelmi tény, hogy minden nagyobb háború megtenni a maga evolúciós következményeit s hogy e következmények mennyiben jók, vagy rosszak, illetve károsak a korabeli össztársadalomra, azt csak egy későbbi generáció állapítja meg a tapasztalati kritika törvényei, illetve ugyancsak a történelem útmutatása szerint a tényleg bekövetkezett történelmi tények, következmények és okozatok, mint vitathatatlan pozitiv faktumok láin- colatos sorozata alapján. Immár általunk — a jelenkor gyermekei által is — pozitiv biztonsággal konstatálható történelmi tény az, hogy az elmúlt nagy világháború ujult erővel és a végsőkig fokozott dühhel lobbantotta lángra a társadalmi ellenérdekeken alapuló osztályharcot, amely még soha eddig nem tapasztalt, sehol krónikákban idáig nem lelhető elkeseredéssel és ádázsáiggal uszítja, tüzeli egymás ellen a meglévő társadalmi osztályokat és rétegeket, melyek között szinte áthidalhatatlan űrök, hasadékok tátonganak. Kortünet, hogy ezen az osztályharcon kivtil minden egyéb quasi mellékesnek látszik, mely elfelejtet hazafiul gondot és töprengést, sutba dobja a megélhetéssel való törődést, nem méltatja figyelemre, illetve teljesen fumigálja a valláserkölcsi- ségét s annak törvényeit, az adott szó szentségére fittyet hány s elhallgattatja még a lel- kiismeret intő szavát is. Az osztályharc szerintcim az egyik részről a régi igények és törekvések megvalósításában s újak támasztásában, a másik részről pedig ezek megakasztásában, el nem ismerésében és megsemmisítésében merül ki. Ez egyébként végeredményben az angolul oly találóan struggle of üfe-nek nevezett létért való küzdelem. A cseh nemzet is — mint a Habsburgok alatt elnyomott, de régi törekvéseinél fogva önálló nemzeti életre igényt tartó nép — létéért küzdött az őket elnyeléssel fenyegető germán tenger közepette s vezetői hangzatos demokratikus jelszavakkal igyekeztek a nyugati hatalmaknál hangulatot maguk, illetve népük iránt kelteni. A kocka eldőlt. A háborút a nyugati nagyhatalmak nyerték meg s a győzők ígéretüket beváltva életre hívták ismét, illetőleg megalkották a szuverén demokratikus önálló csehszlovák köztársaságot. E köztársaság vezetői — szó szoros értelmében véve egyúttal a cseh népé is — nem biboroan és bársonyban születetteknek, hanem a nép. az istenadta nép gyermekeinek s e réven demokratáknak nevezték s vallják ma is magukat, -- bár ehnez sok szó fér a kisebbségek szempontjából — ellentétben az ezt megelőző úgynevezett békevilágnak, az előjogok korszakának képviselőivel. S ezzel adva volt a két nagy véglet, mely extremitások közt az osz- tályharonak — nemzetiségi alapon is — nemcsak gazdasági, hanem most már politikai okok miatt is okvetlen meg kellett indulnia, miután tudvalevőleg Csehszlovákia heterogén, különféle nemzetiségekből álló ország, ahol a különféle nemzetiségek és társadalmi osztályok létérdekei homlokegyenest — mondhatni r- ellenkeznek egymással. így tehát ennyivel nehezebb volt a helyzet, mert ezen utóbbi körülményeket ezen még csecsemő korát élni kezdő állam hivatott vezetői a kitűzött cél és program elérése és sikeres keresztülvitele érdekében számításon kívül nem hagyhattak. A kitűzött program és programbeli eszmék megvalósítását azonban — melyekről el kell ismerni, hogy korszerűek, demokratikusak s szociális érzékre vallóak — mindig az adott viszonyoktól függőnek kell tekinteni. Ilyen körülmények: a gazdasági, kulturális, intellektuális, geográfiai, szociális, naciouális, pekunier vallási síb. momentumok. A megva lósdtásnál — értem ezalatt a törvénykezési és törvényvégrehajtási folyamatot — egységes irányelvek tartandók szem előtt az előjogok korszakára emlékeztető „kivételek" nélkül „mindent mindenkinek egyforma mérték szerint14 elv alapján s meg vagyok győződve, hogy ezt az államot megalkotó diplomaták és politikusokat tiszta, de hazafiul altruizmus vezette a cselekvésben s alkotásban egyaránt annak idején s arra ők maguk sem gondoltak, hogy már nemsokára — mint ahogy az tényleg hamarosan bekövetkezett — az idevaló állampolgárok megbízhatóságuk szerint fognak különféle állampolgársági osztályozásban és kezelésben részesülni s hogy éppen a legkorszerűbb intézménnyel, a földbirtokreformimal, mellyel a müveit külföldet is megelőzték, oly hihetetlen visszaélések fognak történni az arra legjobban jogosultak türelme és legkézzelfoghatóbb jogai ellenére. Ma már tudjuk, — ^mert plauzibilis történeti tény — hogy a fóldritokre- fonm a kolonizádó s ezzel az elnemzetlcniesi- tés célját szolgálja. Fentiek előrebocsátása után s a dolgok fejlődési menetét figyelemmel kisérve, mindenki képet alkothat magának arról, ami ma van s létezik és arról is, ami még lehet s be- következhetík. Elég, ha a parlament és a többi közjogi faktorok ténykedéseit s munkálkodását vizsgáljuk s boncolgatjuk. Mindenesetre azonban még más helyütt alkalomadtán mindezekre visszatérek, pillanatnyilag azonban elsősorban eredeti témámra —• mely gazdasági és szociális kérdéseket s problémákat, ezek felvetését, a már felvetettek megbírálását sitb. öléli fel, — óhajtok a következőkben .ráttérni. Esik a romána lei — április 2. A zürichi jelentés már napok óta egyre alacsonyabban jelzi a román lejt. A lej már eddig is gyakran mutatott gyors változásokat; hol sülyedt, hol emelkedett, de ez az ingadozás mindig csak átmeneti jellegű volt. A mostani esés azonban hosszú életűnek látszik. Aránylag kis kvantuma lejjel már érzékeny fluktuációt lehet okozni a világpiacon, amit azonban céltudatos devizapolitikával könnyen ki is lehet egyensúlyozni. A lej jelenlegi sülyedését azonban semmi sem törekszik meggátolni. A román jegybank néni mozog, tétlenül nézi. mint csúszik lefelé a lej. Az ország kereskedővilág,a pedig feszült idegességben él, nem tudnak reális számításokat eszközölni, nem mernek venni vagy eladni. A lej romlásának oka a román export teljes stagnálásában keresendő. Noha Románia pénzügyei javulnak s az állam már külföldi kölcsöneinek kamatait is kezeli fizetni, a nemzetközi bonyodalmak, melyekbe Románia a legutóbbi hónapok folyamán keveredett, rendkívül sokat ártottak az ország hírnevének. A Barma Nationala a bankjegyforgalmat sem emelte, tehát még inflációról sem lehet beszélni. A lej esését az is előmozdította, hogy a külföldi piacokon, ahová sok lej vándorolt ki. megélénkült a kínálat és ez az aránylag kisméretű kínálat a külföldi maximális bizalmatlansága folytán súlyos következményekkel járt. Csodálatos, hogy a román jegybank, mely pedig nagymennyiségű deviza felett rendelkezi, nem nyúl erélyesen a dologhoz, sőt inkább deflációs politikával iparkodik meggátolni a lej esését. A beteg lejen egy nagyobb külföldi hitellel könnyen lehetne segíteni, de a kormány pénzügyi politikáját elítélő külföldön a kölcsön megszerzésére irányuló kísérletek csődöt mondottak. Tény, hogy a román piacon a lej esése nagymérvű ijedelmet okozott, amit még csak fokozott az a hír, hogy a jegybank a hitelek erős megszorításával fogja deflációs politikáját keresztülvinni. A lej egészséges javulásával csak az aratás után lőhet számítani, ha az olyan jól üt be, hogy Románia nagy exportszállításokat fog eszközölhetni. — Idegen valuták kivitele Romániából. Bukarestből jelenítik: A román pénzügyminiszter elrendelte, hogy az utasforgalomban az eddig minden engedély nőikül kivihető valutamennyiség (ezer francia franknak megfelelő összeg) a következő lehet: 2000 francia frank, belga frank, vagy líra, 1000 svájci frank, 3000 cseh korona, 5000 drachma, 6000 dinár, 10.000 tova,, 600 osztrák shilling, 500 zloty, 400 Rentenmark, 200 török líra, 100 dollár, 20 angol font, 7 millió magyar korona, vagy minden mais valutáiból 2000 francia frank értékének megfelelő összeg. A lei kivitele továbbra is tilos. Egyúttal elrendelte a pénz ügy miniszter, hogy a belépő vámhivatalok az utas kívánságára feljegyezzék, menynyi idegen valutát hozott a fél az országba. Ezt az összeget bármelyik határállomáson kiviheti minden formalitás nélkül. A bejegyzést az illető vámhivatalnak el kell látnia a pecsétjével. — Amerika már ebben az évben 1700 spH'ió dollárt helyezett ki a külföldi piacokon. Ne w-Yorkfo ól jelentik: Az amerikai lapok büszkeséggel írnak arról a tényről, hogy az amerikai tökének a külföldi piacokon való terjeszedése rekordot ért el az elmúlt évben és rekordot fog elérni a folyó évben is, amennyiben az eddig már megszavazott kölcsönigények összege 1700 millió dollárra rúg. A legnagyobb igényeket természetesen Európa támasztja az amerikai pénzpiaccal szemben. A kölcsöntkérő országok között az Amerikai Népszava szerint Magyarország is szerepel 27.5 millió dollárral. Ebből 15 millió dollár az államvasutak, 7 és félmillió dollárt a városok és 5 millió dollárt a Magyar Jelzálogbank kért. A szomszédos országok a következő kölcsönkérelmekkel szerepelnek: Csehszlovákia 63.5 millió dollár. Ausztria 54 millió dollár, Románia 40 millió dollár, azután jön Magyarország az ő 27.5 millió dollárjával, végül Jugoszlávia 5 millió dollárral. A nagy európai igények között Némtország áll első j A Prágát Plaflfnr Ifrlap 1 I üirteicsdí M.M0 eaber f le'. © Á hirdetések eredményei csodásak! Tegyen egy | | kísérletet és tapasztalni fogja az eredményt! g j El? iiífleis lapnak olvasóinak csak 5 MM Merül! f í A P. N, Sí. jHkoronós öirflelósi mMnn. | | © í Aki ezt a szelvényt kivágja és öt korona pénzzel, vagy postabés | lyeggel beküldi, tiz szóból álló hirdetést adhat le a P. M. H. hét- ® köznapi, hét korona beküldésével a vasárnapi ili. húsvéti számába. A hirdetés szövege: f g | " 8 c 1 I ® I .......................................................................................,.................-........................................ | © ? .................... ........................................ 8 II © I A beküldő neve és lakcíme............ ® ll © S I .... _______________________________________________________ 1 | helyen 193 millió dollárral. Európa összes kölcsönigénye meghaladja a 762 millió dollárt. Délam-erika kölcsönigénye 180 millió. Közép- Amerikáé 6 millió és Japáné 15 millió ’ollár. — A román vámok emelése. A román pénzügyminiszter a lei esésére való tekintettel elrendelte, hogy az aranylei az eddigi 30 papirlei helyett 40 (negyven) papirlcicl szá- mittassék. Az uj számítás, amely a vámoknak 33%-ka! való emelését jelenti, április 10-én lép életbe. — Románia francia vagonokat vásárol. A francia kormánynak egy delegátusa érkezett Bukarestbe, hogy a román kormánnyal 120 francia teherkocsi eladásáról tárgyaljon. Ezek a kocsik még a háború alatt jöttek be Romániába és azokat még 1917-ben a nemet megszálló csapatok hozták be. — Tokaj vidékéről megindult a borkivitel. Budapestiről jelentik: A Magyarországnak Lengyelországgal kötött kereskedelmi szerződése kezdi éreztetni előnyös hatását a borexport dolgában. Tokaj vidékén máris jelentékenyebb memnyiiségü bort kötöttek le. .Elősegíti a lengyel exportot az is, hogy a beviteli vámot Lengyelországban 200 aranykoronáról 20 aranykoronára szállították le. Noha a kereskedelmi szerződés még nincsen ratifikálva,, magyar borkörök bem élénk figyelemmel néznek a szállítások elé, mivel az olasz bor konkurrenciájától nem kell tartami lengyel-olasz kereskedelmi szerződés hiányában. Magyarországon kívül Lengyelországnak csak a franciákkal van kereskedelmi szerződése s most csak arról van szó, milyen menny is ágiban és milyen előfeltételek mellett fognak fellémri a francia borok a lengyel piacon. — Eredményes volt a Másigya imiitévi működése. Budapestről jelentik: A magyarországi Hangya termelő és értékesítő szövetkezetek ma tartották 26. évi rendes közgyűlésüket, melyben múltévi működésűkről számoltak be. Dacára annak, hogy az elmúlt üzleti év egyike volt az általános gazdasági viszonyok folytán a legrosszab- baiknak, melyet az ország valaha megért, a Hangya nemcsak hogy nem szenvedett veszteségeket, hanem még fejlődni is tudott. Az áruelőleg és a folyó-szántl abc tétek összege 18.3 milliárd korona volt szemben az előző- év 1.5 milliárd koronájával. Az áruforgalom nagysága 548 nnilliá-rdot tett ki. Különböző kulturális és jótékony célokra 600 milliót folyósítottak. A Hangya-szövetkezetek multévi üzletévének mérlege 6.75 milliárd korona tiszta nyereséget mutat, amelyből 5 rmlliárdot fordítanak a tartalékalapra-és ezzel a tartalék- alapot 10 milliárd koronára emelik fel. ................—ni.ii ■ i --------------f- Szilára a prágai iozhuc. A inai tőzsde a hétvégi fedezeti vásárlások következtében kulisszba-n és egyes k-orl'átörtékekben szilárdult. A beruházási piacon az inveszticiós kölcsön szilárd vo'l't s a többi értékek is tartottak. Úgy látszik, hogy a diskon-tté- tel emelésének káros befolyása lecsökkent és az előbbi vásárlási kedv ismét visszatér a piacra. Belföldi bankok közül Eskompt, Slo- venská és Sporo, bécsiek közül Hite! gyöngült, Anglo szilár d. Kulisszértékck 4—8 koronáig javultak. Korlátban élénkebb üzlet volt, mindamellett számos érték jegyzés nélkül maradt, vagy csak névlegesen jegyezték. Textil-, vas- és vegyi értékek szilárdultak. Közlekedési értékek közül Északi vasút 20 ponttal esett. Záróirányzat; javult. A devizapiacon nyugodt üzlet volt nem egységes irányzat mellett F’"-v.-a-u i.-vw V 2 ÍVI 1. . i-.vi iüi,cíu,:-i utalvány —.— —.— 1924. évi kincstári utalvány —.— —.— Nyereménykölcsön............... 89.— 89.25 in/o-os beruházási kölcsön . 82.— 81.75 (iu/o-os lisztkölesön ..... 75.90 75.90 i)°/(,-os Államköcsön............... 71.— 71.— Mo rva orsz. -köles. 1911. 47° 0 0 71.— —.— Morva orsz. -köles 1917. 5 % . 72.25 —.— Prága város 1918. köles. 5°0 7>S.— 76.— Prága város 1918. köles. 4 0 „ 51.— 61.— Briinn város 1921. köles. G°0 95.— 95.— Pozsony város 1910. köles. 4 % —.— —.— Prága városi takrpt. 4 °/o • . 87.50 87.50 Osl. vörös leereszt sorsjegy . 97.— 97,— Magv. 5 frtos vörös kereszt. —..— — j— .Megy. jelzálog sorsjegy . . —.— —2— budapesti Bazilika sorsjegy —.— —’— Agrárbank............................. 193.— '.ggj— Cs eh Union Bank................... 390Í5f, 590Í50 Le számítoló.............................. 3S3Í50 389.50 Cs eh Iparbank....................... 910.50 910 50 Prágai Hitelbank................... 388.5'’ riélso Sz lovák Bank........................... 117.— 118__ Zi vnostanska '........................... 308"— Angol.-Oslov. Bank............... 95’— y/__ Os ztrák hitei.......................... 68.50 (<0.75 Bé csi Union Bank............... 55A 55.6? Wi ener Bnnkv....................... 479 5 a hl 59-J ugoslovenska-bank .... lOA Nprdbabn ............... 939A 4151—i Cs eh cukor..............................1149! A.35. Ho rvát cukor.......................... 3f;6Í5 Eg 50 Ko lini műtrágya................... 580-77 _ Xo llni kávé.............................. < 29j— _ ka olini petróleum................... '-3ŐÍ59 >27_ Ko Hni szesz...................................i?io'— i§8*__ Te jipar r.-í................................. 712A'' 798 — Jí lső pilsení sörgyár .... — _ 195' Bvcitícld-Dánék *................... Ln urin és Klemnnt............... :;Qq__ jj'_ Rl ngüoffar.............................. '(>70.-- 53 — l lseh északi szén...................• _____________ Cs eh nyugati szén............... 365 — 1-A__ Mj? 5,”'...............‘........................ 183!— '37I5Ö j o idi .................................... 995.— 37.— I vacai vasi;»cir...................... — ■;?__ jb oda .......................................... 557!— 5l!— uo ósonyi Kauoi....................... ............................ •' 11 wa 1 cl......................................... 313‘rn -y - r/__
