Prágai Magyar Hirlap, 1925. április (4. évfolyam, 74-97 / 817-840. szám)

1925-04-25 / 93. (836.) szám

Szombat, április 25. JP/Ű(M/y(Ü<?MX7M//tP 'X kisemberrel, mely esetben mindkét fél jobban járna. Ez is egyik bizonyítéka annak, mPként nyomorít meg a földhivatal kicsit és nagyot egyaránt. Legérdekesebb azonban a jelentés ide­vonatkozó részének azon fejezete, amely ki­mutatja, hogy a fö’dhivata! az általa a földreform céljaira átvett terület vételárának alig egy negyed­részét fizette meg az érdek H ÍÖ'dítilajdo- nosoknak. A földhivatal ugyanis nagylelkűen hite­lezi az érdekelt földtulajdonosok rovására a fcldigényiőkinek a nekik kiutalt föld vétel­árát. Ily utón természetes, nem ütközik ne­hézségbe a reform végrehajtása, félő azon­ban. hogy az állam pénzügyei rövid időn belül igen érzékenyen fogják érezni ezen rablógaz­dálkodás következményeit. A lefoglalt erdőbirtokokból a jelentés szerint eddig 100.000 hektár államosittatott. Annak dacára, hogy az állami erdőbirtokok területe már eddig is SOOOOO hektár, a föld­hivatal, illetve a földmivelésügyi miniszté­rium az 1925. év folyamán további 207.000 hektár, az 1926. év folyamán pedig pláne 286.000 hektár erdőterületet szándékozik ál­lamosítani. Habár az erdők államosítása tech­nikailag könnyebben vihető keresztül, mint a mezőgazdasági birtokoknak a földreform cél­jaira való kisajátítása ezen akció keresztül­vitele az államkincstár oly megterhelésével jár, hbgy • Uy mélyreható program végrehajtása alap­jaiban rendíthetné meg az állam pénz­ügyeit. A legutolsó állami költségvetés adatai szerint ugyanis az állami erdőbirtokok adók­ban évenként és hektáronként 90 koronát szolgáltatnak be az állampénztárnak, ezzel szemben azonban az állam vesztesége az ál­lami erdőbirtokok legracionálisabb kezelése mellett pontos és megbízható számítás alap­ján adókban és a kisajátított erdőbirtokok tulajdonosainak fizetendő kártalanítási jára­dékban az államosított erdőterület minden hektárja után évenként 156 korona mihez képest az évenkénti veszteség hektáronként 66 korona. Ez a veszteség már ma is az ál­lamosított 100.000 hektár erdőterületet véve alapul, évi 6.6 millió koronát tesz ki, amely összeg az erdők államosításának teljes ke­resztülvitele esetén legalább évi 100 millió koronára fog emel­kedni. A földreform céljaira az 1924. év végéig igénybe veit területen foglalkoztatott mező­gazdasági alkalmazottak közül a földhivatal mindössze csupán 37.839 alkalmazott jövőjé­ről gondoskodott. Ezen alkalmazottak rész­ben földkiutalással, részben végkielégítéssel, részben pedig nyugdíjjal kártalanitattak. Az ezen alkalmazottak részére kiutalt földterület 25.000 hektárt tesz ki, a végkielégítés utján kártalanítottak részére 62 millió korona fi­zettetett ki, végül a nyugdíjazottakkal szem­ben vállalt évi nyugd'jteher 3.5 millió koro­nára rúg. Ezen számok is illusztrálják, hogy a földreform végrehajtása mily rengeteg ösz- szegeket nyel cl amellett, hogy a reform végrehajtása folytán kenyérféléimé vált ál­landó mezőgazdasági alkalmazottak száma mindenesetre jóval nagyobb kell. hogy le­gyen, mint amennyiről a földhivatal tényleg gondoskodott. Emellett természetesen az időszaki mezőgazdasági munkások és napszámosok tizezrei váltak a földreform folytán munkaalkalom hiányában kenyér­féléitekké, amiről azonban a földhivatal természetesen nagy bölcsen haPgat. Hogy ennek folytán a kivándorlók száma különösen Szlovéniákon évről-évre nő, az is csak természetes. A jelentés további részében a nagybir­tokot terhelő vagyondézsmával és egyéb adó terhekkel foglalkozik. A vagyondézsm át illetőleg a jelentés rámoltat mindenek előtt arra, hogy míg egy­részről a földihivatal a nagybirtokosoktól a földreform céljaira átvett területekért Járó kártalanítási összegeknek alig egy negyed részét fizette meg, addig másrészről a pénz­ügyminisztérium a nagybirtokot terhelő va­gyon dézsmál kímélet nélkül hajtja be, még pedig, ha a nagybirtokos készpénzzel nem rendelkezik — ami a leggyakoribb eset — olyképpen, hogy a kártalanítási törvény 60. paragrafusa alapján igényt támaszt a föld­reform céljaira átvett területekért a földhi­vatal által neki megítélt kártalanítási össze­gekre, minek következtében a nagybirtokos a legtöbb ese-ben egy kraj­cárt sem lát a tőle elvett birtokrészekért Ezen eljárás természetesen mindjobban aláássa a nagybirtokosok adófizető képessé­gét s ha a földhivatal által gyorsított ütem­ben folytatott kisajátítások kercsztiilvezettet- nek, a nagybirtokot terhelő vagyoadézsma fedezete mind kisebb és kisebb lesz, úgy hogy a pénzügyminisztérium végeredményben kényszerítve lesz a vagyondézsmánál messzemenő leírásokat eszközölni. A földreformnak éppen ezen az érdekelt földtulajdonosra és az államkincstárra nézve egyaránt felette káros kihatására való tekin­tettel, a szövetség memorandummal fordult a pénzügymimsztériumhoz aziránt, hogy ál- lanmpénziigyi okokból kényszerítse a földhi­vatalt a földreform céljaira átvett területek gyorsabb megbecslésére és 'kifizetésére s ál­talában rendes elszámolására. A jelentés ezután rámutat arra, hogy a különféle adó- és szociális terhek nemcsak a nagybirtokosokat, hanem egész közgazda- sági életünket a tönk szélére sodorják hova­tovább, ha a pénzügyi kormány azoknak leg­sürgősebb leépítését nem viszi 'keresztül. Tagadhatatlan ugyanis, hogy az állampolgá­rok bevételi forrásai az 1913. év óta teteme­sen csökkenitek, mivel szemben a közterhek azóta pénzben kifejezve kétszeresükre emel­kedtek, amely arány talán sáig egyetlenegy európai álamban sem jut oly szembetűnő módon kifejezésre, mint éppen nálunk. Gyö­keres orvoslásra .ran ez irányban szükség. Nem segít itt adóreform és a tisztviselők létszámának leszállítása, hanem egyedül az összes állami kiadásoknak alapos rés faring,á- lása, a magángazdálkodásnak az állami J>e- avatkozástól való teljes mentesítése és mind­azon állami üzemeknek magánkézre jutta­tása. amelyek ily utón közgazdasági céljukat éppen oly jód, ha nem jobban érnék el. N. T. — Az agrárvámok kérdése és a csehszlo­vák—magyar áruforgalom. Pozsonyból je­lentik: Mivel az agrárvámok kérdésében a csehszlovák és a magyar kormány között eddig nem jött létre megegyezés, a csehszlo­vák—'magyar kereskedelmi kamara inter­vencióra készül. A napokban Budapesten ülést fog tartani a lagyar érdekeltség, ame­lyet a kamara hívott egybe és ez ülés után a csehszlovák érdekeltség fog Pozsonyban ankétet tartani, amelyen részt vesznek a magyar érdekeltek is, hogy közösen meg­egyezést létesítsenek ebben a kérdésben. — Május elsejétől meglesz a szombat? tőzsdeszünnap. A tőzsde tanácsa tegnap fog­lalkozott az általa nemrég ismertetett javas­lattal, mely a tőzsde forgalmának szombatra való felfüggesztését kérte. A tanács elhatá­rozta, hogy május elsejétől szeptember har- mincadikáig a tőzsdén szombaton nem lesz hivatalos forgalom. — Malomíuiajdonos szövetség létesül RuszinszSíóban. Ungvárról jelentik: A ru­szinszkói malmok nehéz helyzetére való te­kintettel felmerült az a terv, hogy a malom- tulajdonosok érdekeik megvédése céljából szövetségbe egyesülnek. A napokban tartot­tak ez ügyben ülést az ország malomtulajdo­nosai Ungvárott és elhatározták, hogy a szö­vetséget létrehozzák. — A gyarmat- és fűszeráruk bevezeté­sét kérik a prágai terménytőzsdére. Az UTK értesülése szerint tegnap a nagykeres­kedőik küldöttsége kereste fel a kereskedel­mi és földmivelésügyi minisztert, hogy azok­tól információkat kérjenek a gyarmat- és fű­szerárunak a prágai terménytőzsdére való bevezetését illetőleg. Mindkét miniszter biz­tosította a küldöttséget, hogy ebben a kér­désben rövid időn belül kedvező döntés tör­ténik. — 20 koronával lesz olcsóbb a cukor? Értesüléseink szerint a cukor árának leszál­lítása érdekében folyó tárgyalások még nem fejeződtek be. Valószínűleg azonban olyirá- nyu megegyezés jön létre, hogy a cukor a fogyasztás céljaira 100 kilogramonként húsz koronával olcsóbbodjék meg. Minthogy a nyersanyag ára tavaly óta körülbelül 60 ko­ronával lett olcsóbb.- a megmaradó különb­ség, körülbelül 40 korona, az államkincstár javára esik. Hogy a cukoradóról szóló tör­vényt ne kelljen megváltoztatni és hogy az adót ne legyen szükség emelni, a forgalmi­adóátalányt 100 kilog-amonként körülbelül ■10 koronával emelni fogják. — A magyar biztosító intézetok tárgyalásai a csehszlovák kormánnyal. Budapesti szerkesztősé­günk Jelenti telefonon: A magyar biztosítók már hosszabb ideje tárgyalásokat folytatnak a cseh- szJovák konmármyal, amelyek a társaságoknak igen fontos anyagi érdekeit érintik. Egész sereg biztosHó cég van Szloverrszkóban, amelyek ma­gyar intézetekkel kötöttek biztosítási szerződést és ezek most a biztosítási összegeket nem hajlan­dók papit koronában elfogadni. Már a múlt évben megindultak a tárgyalások a csehszlovák kor­mánnyal abban az irányban, hogy a magyar inté­zeteknek csehszlovák területen lévő dijtartaJé- kaft a csehszlovák kormány valorizálja, illetve az ezeknél szereplő magyar koronajáradékot cseh­szlovák állampapírokra cserélje át. Kezdetben a csehszlovák kormány hajlandónak mutatkozott 50 millió korona névértékű magyar koronajáradékot kicserélni, de legújabban már ezt az összeget is sokalja, holott a magyar társaságok még az 50 millióitáJ is többet követelnek. Most titfból meg­indultak a tárgyalások a biztosítókra nézve oly fontos kérdésben Prágában. Teleszky János volt magyar pénzügyminiszter, aki egyúttal az Első Magyar Biztosítótársaságnak is az elnöke. Prágá­ba utazott és tárgyal a csehszlovák kormány megbízottatva! a magyar biztosítók ügyében. A csehszlovák kormány mindenekelőtt kétségbe- vonja a magyar biztositó társaságoknak élőt er­esztett számadásait és Teleszky feladatai közé tartozik az is, hogy a biztosítók számadásainak helyességéről a csehszlovák kormányt meggyőzze. — Kényszer-egyezségek Pozsonyban. Pozsony­ból jelenti tudósítónk: Henmann és Weisz pozso­nyi kereskedő (Duna-utca 43), Leitersdorf Miksa (Köztársaság-tér 3) és Kmetty Anna (Lőrinckapu- utca 7) kereskedők kényszeregyezség megindítá­sát kérték a pozsonyi törvényszéktől. — A szovjetnél nincs 8 órai munkaidő. Moszkvából jelentik: A szovjetkormány ren­deletet bocsátott ki, amely a mezőgazdaság­ban alkalmazott napszámosok és kisegítő munkások viszonyát és jogát szabályozza. Eddig a szovjet nem engedte meg a mező- gazdasági segéderők alkalmazását, mert azt tűzte ki. elvük hogy minden gazda maga mű­velje meg a földjét. Az uj rendelet megálla­pítja a munkaadó és a bérmunkás közötti szerződésszerű viszonyt. A munkaadó köte­les betartani egy minimális tarifát és a mun­kás egészségi á'lllapotára tekintettel kell len­nie. Ha több kisegítő munkása van, mint három, úgy köteles azt az állami biztositó intézetnél bebiztosítani. Tizennégy éves, sőt kivételesen 12 éves gyermekek is munká­ba állíthatók. A munkaidő több lehet, mint nyolc óra, de az erre vonatkozó intézkedése­ket precizirozni kell a szerződésben. A ren­deletet a szovjet a mezőgazdasági közép- osztáfly kívánságára bocsátotta ki és célja az, h-ogy a föld racionális művelése lehető­vé tétessék. ■ ■ ­..........--------------------------------------------­if egifpfl/1fy%fi9-f Javult a prágai terménytőzsde, A mai prágai terménytőzsdén tovább tart a javulás. A búza (lanyhult) 215—235, rozs (változat­lan) 205—215, az árpa (névleges jegyzése) 225—240, a zab (tartott) 167—185. Tengeri (változatlan) 122—126 ab Pozsony. A piac nyugodt és kedvetlen. + Nem egységes a bécsi tőzsde. Jóllehet nyitáskor érezhető volt a tegnapi barátságos irányzat, az árfolyamalakuíásak nem mutattak egységes irányzatot. A csekély kínálat könnyen gazdát talált kissé gyöngült árfolyamok mellett. Később teljes nyugalom állott be s az árfolyamok alig változtak. Korlátban cseh és cukorértékek szilárdak'. Budapesti fedezetre magyar Hitel ja­vult. A beruházási piac nem volt egységes. + Nem egységes a prágai tőzsde. Jóllehet egyes Ipari körökből származó hírek jó hatással voltak a tőzsde nyitására, mégis nagyobb érdek­lődés hiányában a magasabban nyitó árfolyamok nem tudták nívójukat zárlatig megtartani. Ku­li s s z b a n a tegnapi jegyzésekhez képest kissé gyöngültek Krizik és Brünni gép. Korlátban viszont nyitáskor javultak a cukor, vas és géprészvények, de a későbbi forgalomban az irányzat nem mutatkozott egységesnek. Nagyobb érdeklődést tudtak kiváltani a szeszértékek. Bel­földi bankok közül Sporo és Slovenská gyön­gült, bécsi bankok általában tartottak A beruhá­zási piac gyönge. Záróirányzat nem egysé­ges. A devizapiacon nyugodt üzlet folyt szilárd irányzat mellett. Előfordult kötések: !V IV 28. 1923. évi kincstári utalvány —.— —,— 1924, évi kincstári utalvány —.— —.— Nyereménykölosön...... 88.25 88.— G° /o-08 beruházási kölesén . 78.— 77l50 ti0/,-os lisztkölcsön...... 74.— 7^50 G° /,,-os Allamköcsön...... 70Í25 7o!t5 Mo rva orsz. -köles. 1011. 4'/*% 7f>!— —I__ Mo rva orsz.-köles 1917. 5 * n . 72.— 72Í25 Prága város 1913. köles. 5(0 76.75 76.75 Prága város 1919. köles. 4 60.— 61 __ Br iinn város 1921. köles. 6°* 95.— 95'__ Po zsony váro6 191U köles. 4 • 0 —.__ ’__ Pr ága várost takrpt. 4 °n • . 87^50 87 50 Csl. vörös kereszt sorsjegy . *,5.75 (,6.__ Ma ey. ö^frtos vörös kereszt. —I __\_ Hagy. jelzálog sorsjegy . . —I— __ Bu dapesti Bazilika sorsjegy __’__ __’__ ■ Agrárbank .............................. 338!— 3831— Os on Union Bank................... 390 50 cn Le számítoló..................... 389A0 hiasO £s«l1 Ipa/bank ....................... <*10.50 <*10.50 Pr ágai Hitelbank.......... 690,50 690 50 Sz lovák Bank.......................... 118.__ pjj)__ Zi vnostenska.......................... tg)!*!_ z*o<*_ An gol.-Cslov. Bank............... 9<* so 93 26 Os ztrák hitel . ....................... t&Üs 6162 Be csi Union Bank...... 47.12 58.25 Wi ener üunkv.......................... ....<*7 12 Ju goslovenska-bank .... 5125 51 25 Nordbahn....................................<*2<*0__ <*7'-r,__ Cs eh cukor..............................i128l____ 1125__ Ho rvát cukor.......................... 342 50 343 __ Ko lini műtrágya................... ?39l— 542.50 Ko lini kávé.............................. 136.-— 132.— Ko lini petróleum................... 722__ 222__ Ko lini szesz.......................121ÖI— 1200l— Te jipar r.-t. ... *............... 725.___________ El ső pilsonl sörgyár .... —'__ Br eitreld-Danók.................. 502__ ~505__ La urin ás Klement............... 332.50 328.50 Rm ghoffer . ........................... 078.— 677.50 Os on északi szón.......................1592 50 —_ Cs eh nyugati szén............... 34ÍI— 351.5© Al pjpe......................................... 180.— 179.50 I °jdl • • • :.............................. <*32.50 432.— Pr aprai vasipar....................... 095__ __ Sk oda . . . . ........ 694!— 094I-— Pozsonyi kábel...................................................... __ In wald......................................... 316Í50 313!— rf- A budapesti értéktőzsde. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: A mai értéktőzs­dén nyugodt irányzat mellett csendes iiz'ctforga- lom volt. Egyes, a csehszlovák távirati iroda je­lentésében nem foglalt értékpapírok árfolyamai: Moktár 175, Törökszentmiklósi 31, Pestszent­lőrinci 37, Osztrák légszesz 500, Rés^vénysör 385, Féltén 1010. Előtör dúlt kötések: tv 24 ívna Ang.-Magyar.................. 31500 31750 Hazai bank.............................. 101000 101000 Ma gyar Hitel........................... 39V000 394000 Jelzálog..................................... — 27500 Le számítoló.............................. 58300 5'309 Ma gyar-Olasz ........................... 19000 18G20 Os ztrák Hitel.......................... 137000 136000 Me rkúr...................................... 6500 6500 Kereskedelmi bank............... 933000 — Eg yesült takarékpt. . . .■ . 40500 41000 Magy. ált. tkpt.. ...... 116000 115000 Első hazai tkpt....................... 2419009 Bo rsod-Miskoloi................... 189000 191000 Co neordia................................. 47000 47:00 Budapesti malom................... 140000 14Sr09 Gi zella malom....................... 70000 70 00 Hungária malom................... 1 <8. 00 110000 Be oesini...................................... 1000000 10IÓOÓO Északi szón.............................. — — Es ztergom-Szászvár .... 240000 240000 Felsőm, szén.......................... 248000 245000 Dr asohe...................................... — 105000 Magnezit.................................. 1350000 1330000 Magy ált kőszén................... 321000 ) 3210008 Sa lgó ......................................... 499-jOO 487000 Ur ikányi .................................. 1095003 1.90030 Kóburg...................................... 40500 40500 Csáky......................................... 7250 60.70 Ma gyar fegyvergyár.... 580000 573000 Ganz Danubius....................... 2320000 2300000 Gauz villamos ..........................1065000 1065000 Ho fherr...................................... 93000 93000 Láng............................................. 74000 73000 Li pták......................................... 10000 13600 Gy őri vagongyár................... <;0000 40000 Bí rna............................................. 117000 1)2009 Schliek ...................................... 41000 40'00 Teudloff Ditripli................... 50000 50000 Eg yes, fa.................................. — — Gu tmann.................................. 400000 440000 Or sz. fa..................................... 65000 -4000 Li gnum-tröszt.......................... 15000 12000 Ma lomsoky.............................. 8500 8500 Ne usehloss . ........................... 70) 150 Ré zbányái.................................. 46000 45000 Sz lavónia.................................. 60250 60000 Naschitzi..................................i 825000 1825000 Zabolai............................. 8500 9500 Ad ria......................................... _ 875000 At lantika.................................. 17000 17500 Le van te...................................... 162500 153000 Közúti......................................... — — Dé livasut .................................. 47000 46500 Ál lamvasut.............................. 385000 380000 Tr öszt......................................... 1825Ö0 182000 Ma gyar cukor...........................2085000 2060000 Óceán . . . . ........................... 12000 12000 Ma gyar szalámi................... — — Iz zó .............................................. 926000 910000 Gy őri olaj.................................. 66000 65500 Ba roti......................................... 600 550 Ég isz............................................. 590Q0 580)0 Go ldberger.............................. 11G000 111000 ap ódultn . . . ........................... 82000 79)00 Hu ngária műtrágya .... 109000 108500 KlotiJd ...................................... _ 24000 Giiami...................................... 265000 253000 Telefon...................................... 135000 138000 gon}.............................................. 49000 50000 í aP{r ■ ...................................... 26000 2-.500 Ős termelő .................................. 188000 175000 + A mai cukortözsde nyugodt volt. Ny-ers- cukora'egyzés: Aussig loko ISO—190. + Barátságos a berlini tőzsde. A mai tőzsde a Rajna-Etba Unió amerikai kétmillió dolláros köl- csönének hírére barátságosan nyitott és az árfo­lyamok szilárdultak. Zárlatra az üzletmenet von­tatót tá vált és a kezdetben! árfolyamja villások is­mét elgyörrgüiíek. MMSONYILY W Iliit ‘S m wiGMfiw I I «&» »«éíi»l««sir«eirt«í3r<ifes és «a .,7£nnM'‘ li Ll «sífli«iassnfc igiuigíién»®fseíetfe f&*ersiízata eáé»* tf*loren^xftó BP««3Kéw<e 'Br«eBÜ«« tafevd&lhufluKíg énerml toflesr«i®»eB<e2r«&»«e** EW 0©STIf/&II. *= $$$> || iMM<«*Tiii*J)ffT-*l~>->ii'ii>MWlMiiiit|'i<''*i)llilMMainWMMMWraM»»ii,Wf'i,i,iTiiii'iriTirirrrff t—ttt agBBB——«■ ■ iihiimi—iipjiii uhiiíwi ^ 9 WgT«-f^'-^r-a3w»TB,f'*,fa*wl,>Í r t -i i ■ i in—rnimminrri rr n r ii n ■ l _____________________________________________________________________ ^ —- ---------------------------------—— .......... .............................................................................................................................................................................

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom