Prágai Magyar Hirlap, 1925. április (4. évfolyam, 74-97 / 817-840. szám)
1925-04-18 / 87. (830.) szám
tj Szombat, április 18. CXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX3QOOOOOOOOO I linpl S. ipolQ | a magyar nyelv hites és esküdt tor- C vényszéki tolmácsa O Prága l„ tlhelnú trh 3. szán fi Okmánymásolatok és fordítások postafordultával Q való elkészítése és hitelesítése. Ügyvédeknek és ^ hivataloknak árengedmény. ö 00QCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX30C* BDEOOaLJOLCai^ -gTHl-ig-B 56. számu sakkfeladvány 5 * * * 9 * * 12 * * * 16 * * 19 * * * * * * * 27 * * 30 * 32 M. Schneider. Sötét: Ke5, Blh8,Hg8 és h4, Fe7; a3, c5, c6, Í3; Í6 és hó (11) Matt 3 lépésben 46. számu játszma Aljechin-védelem Vil.: Snosko-Borowsky. Sőt.: Aljechln. Játszották .a párisi ötös mesterversenyen. 1. e2-e4 Hg8-f6 4. d2-d4 d7-dó 2. e4-e5 H'f6-d5 j 5. Í2-Í4 .... 3. c2-c4 Hd5-(b6 Ez a széles frontfci'terjesztés ma már nem divatos és az óvatosabb 5. eXd, 6. Fe3 a szokásos. 5 ............ dőXe5 8. Hgl-f3 e7-eó 6. í4Xe5 Hb8-c6 9. Hbl-c3 7. Fcl-e3 Fc8-i5 Erősen számításba jön a3 és Hd2. 9............ Hc6-b4 El őkészíti c5-öt, amely lépés a világos cen- trumgyalogoikat széttépi. 10. Bal-cl c7-c5 12. Fe3-g5? .... 11. a2-a3 c5Xd4 Elhibázott kiircfhanás, amelyet Aljediiíi zseniálisan torol meg. A helyes lépés 12. HXd4. 12............ d4Xc3ü 13. Fg5Xd8 Ba8Xd8 Mé g- erősebb 13............cXb 14. Fg5, bXd V 15 . FXcl, Bd8 stb. 14. Vdl-b3 c3Xb2 16. Vb-2-al .... 15. Vb3Xb2 Hb4-a4 Nyilvánvalóan az egyetlen lépés, mert 16. VÍ2 nem megy Fc5, 16. V-b3 pedig Hc5 és Hd3f miatt. 16............ Hb4-c2f Hd 3f 17. FXd3, BXd3! még erősebbnek látszik, de ez az irt is jó. 17. BclXc2 Fí5Xc2 19. c4-c5? .... 18. H'f3-d4 Fc2-g6 Konzekvensebb 19. Fű)5, hogy az erős futárt leszerelje. 19............ Ha4Xc5! És t ermészetesen nem a6 20. c6 miatt és FX c5 is rossz 20. Fb5t, Ke7 21. Hlb3! miatt. 20. Ffl-böt Hc5-d7 21. Val-c3 a7-a6! Fe7-re 22. Vc7, a6 23. Fa4, b5 24. Fdl ellenjátékkal jön. 22. Fi5Xd7t Bd8Xd7 24. Vc8Xb7ü Bd8Xd4 23. Vc3-c8t Bd7-d8 25. Vb7-c6f Bd4-d7 Kikényszerített, különben a bástya sakikütés- sel vész el. 26. 0-0 .... Fenyeget Bdl nyeréssel. 36............ Fg6-d0!. Az e gyetlen védelem. 27. BflXf7?? .... Döntő hiba. Vc8t örökös sakkal remisre visz. 27............ Pr8-c5t! 28. Kgl-hl Fd3-b5 29 . VcóXeóf Bd7-e7? 29. .... Kd8! egyszerűen nyer, mert 30. BXd7Í, FXd7 31. VXa6, Ke7 32. Va5, Bc8! után sötét túlsúlyának érvényesüln:ie kell. 30 B'h7Xe7f Fc5Xe7 32. Vcl-eót Fd8-e7 31. Ve6-c8t Fe7-d8 32............Kf8-ra 33 a4! jön és FXa^-ré 34. Vf 5t és most a Vg4 fenyegetés miatt a királynak g8-ra kell mennie, mire Ve6 forszírozza a remist. Fa a kiirály e7-re térne ki, hogy Vg4-re Bf8 mattal fenyegessen, akikor VMt! nyer, mert az a4 futárt tempóval nyeri meg. 33. Ve6-c8t remis. Csehszlovákia vegyi-iparának hátramaradottsága Prága, április 17. Manapság már minden intelligens ember ismeri a vegyi ipar közgazdasági fontosságát. Közhelyként hat már az a megállapitás, hogy pl. Németország háboruelőtti hatalmának egyik legjelentékenyebb megteremtője vegyi ipara és az utóbbi által erősen istápolt vegytudományia volt. Alig van ember a földön, ki a német vegyi ipar termékeinek ne volna közvetlen, vagy közvetett utón fogyasztó vevője. Nem soroljuk itt föl a német kémia korszak- alkotó eredményeit, saját vegyi iparunk ve- geteciójának láttára azonban önként vetődik föl a kérdés: miként jutottak a németed kémiai iparuk világot uraló fejlettségéhez? Okvetlenül felelni kell e kérdésre, ha röviden akarjuk megokolni saját vegyi iparunk aráuylagosan erős hátramaradottságát és utalni akarunk arra az útra, melyre az illetékes tényezőknek lépni kell, hogy a csehszlovák kémiai iparban is teremtő élet fakadjon. A műit század elején óriási lendülettel fejlődésnek indult kémia jelentőségét a német ipari körök és az állam korán fölismerték, ennek következtében csodálatos gyorsasággal állott be a termelés egész vonalán és az állami közigazgatás teljes birodalmában a kémiai orientáció. Mihelyt egyszer fölismerték a kémiának az élet mnden vonatkozásaiban is döntő fontosságát, szigorú következetességgel vitték keresztül az egész vonalon a kémiával való satupadot. Nem riadtak vissza e miüveletokozta tetemes anyagi áldozatoktól sem, mert bíztak a ‘kémia alkalmazásának lukra tiv voltában. Állam, városok, kerületek és egyesületek egymásután állították föl a kémiai laboratóriumokat, melyek az eleven éltet különböző céljait szolgálták. Az indusztria is legszélesebb kapuit tárta ki a vegyészmérnök előtt, ki, miután a termelés helyére lépett, a logikus tudományt vitte oda, melynek segítségével az addig csak sötétben tapogatódzó indusztriámak problémáit nyilt, világos útra terelte és céltudatos, komoly kutatásaival eddig nem álmodott teljesítményekre képesítette azt. Kiderült, hogy a kémiának előlegezett bizalom sokszorosan indokolt volt. Rövid idő alatt az edd;gi „praktikus64 mester helyett a vegyészmérnök lett a termelés vezetőtje. Ez a folyamát persze nem lett volna nagyvonalúság nélkül lehetséges. Szív kellett az áldozatokhoz, hiszen ismeretes, hogy a Badisohe Soda und Anilinfabrik éveken keresztül 18 millió aranymárkát (tehát körülbelül annyit, mint amennyi a legnagyobb csehszlovák vegyi ipari gyárak némelyikébe van fektetve) költött csak azokra a vegytudományi kutatásokra, melyeknek célja a mesterséges indigó versenyképes gyártása volt és melyekkel tényleg el is érte ezt a célt. Rendületlen bizalom a kémia iránt volt a föltétele az ilyen nagyvonalú gesztusoknak; ha aztán látjuk, hogy a Badische Soda u. Anilinfabrik a háború előtti időben évente csak Angliába cca 40 millió aranymárka értékben exportált a mesterséges indigóból, meg kell értenünk a kémiáért hozott áldozatokban a nagyvonalúságot. Vaskos köteteken keresztül sorolhatnánk fel hasonló eseteket a német kémiai ipar történetéből, eltekintünk azonban ettől, mivel úgy is látjuk már a kémiai ipar fejlődésének a műszaki föltételeit. A csehszlovák vegyi iparnak megvannak az összes többi gazdasági feltételei a fejlődéséhez, műszakilag azonban nem olyan kedvezőek a viszonyok. Ipari köreinkben és az államnál is hiányzik a bizalom a kémia Iránt és ezért minden igazi nagyvonalúság Is. Nagyobb, igazán vegyi gyárainkat uj- jainkon lehetne megszámlálni. Csak mellékesen jegyezzük meg mint érdekes jelenséget, hogy ezeknek jelentékeny része régi magyar területen épült, illetőleg épül. E gyáraink közt a legjelentékenyebb iparágak (festék, gyógyszer, illatszer) teljesen hiányzanak, bár ezeknek a kifejlődéséhez az összes gazdasági föltételek (nyersanyag, fűtőanyag, műszaki intelligencia, munkások és piac) megvannak. A tőkéseknek teljes bizalmatlansága a kémia iránt azonban eleve lehetetlenné teszi ezeknek a megszületését Gyáraink az u. n. anorganikus nehézipar, fadestilláció, robbanóanyaggyártás, kőolajipar és szappangyártás között oszlanak mg. Ezeknek a vezetése műszakilag képzett kezekben van ugyan, ezeket a kezeket azonban csekély kivétellel a gyáros tőke rövidlátó szükkeblüsége teljesen gúzsban tartja. A termelő töke a legszükségesebb, folyó műszaki üzemellenőrzésen túl semminemű áldozatot nem hajlandó hozni, vagy csak egészen jelentéktelen mértékben. Teljesen elképzelhetetlen, hogy nálunk vegyigyárak milliókat áldozzanak olyan módszeres kutatásokra, melyek céljukat esetleg csak é\ek múltával érhetik el. Természetes, hogy ilyen viszonyok mellett az üzemekben alkalmazott vegyészmérnök iparának továbbfejlesztésére alig gondolhat és nehéz munkájával legföljebb csak a konzerválást éri el, ami egyenértékű a stagnációval. Kétségen kivül áll, hogy egy ilyen stagnációra szorított vegyipar nem állhat meg önállóan és főleg nem vetheti föl a versenyt a műszakilag gazdagabban dotált iparokkal. Vegyészeti iparunknak azon részét kell most megemlítenünk, melynek hangos lármája a laikus közönségben alkalmas azt a hitet ébreszteni, hogy a köztársaság vegyészeti ipara igen jelentékeny. Ezeknek az u. n. vegyészeti gyáraknak nagy zöme törpe kis kotyvasztó műhely, melyeknek a kémiához semmi közük nincsen. Exi'sztenciájukat jelentéktelenségüknek, a vámvédelemnek és egyéb helyi különleges viszonyoknak köszönhetik. Megelégszenek azzal, hogy készítményeiket valamilyen kétes forrásból szerzett recept szerint „gyártsák44. Rendesen kicsiny tökével és 2—5 munkással dolgozó „gyárak44 ezek, olyan „gyárosok44 kezében, kiknek képzettsége és tőkeereje eleve kizár minden szabadabb horizontot, mely nélkül pedig a mai tökéletes, de sokszor komplikált műszaki módszerek alkalmazása teljesen elképzelhetetlen. Ezekhez csatlakoznak továbbá ama gyárak, melyek méreteiknél fogva a közepes nagyságú vállalatokhoz sorolandók. Ezeknek méreti határozottan megkívánnák a műszakilag mai szinten álló vezetést, ehelyett azt látjuk, hogy a termelést itt általában a „mester44 (Meister) uralja, ki fölött az úgynevezett kereskedő trónol, mint a vállalatnak mindenható vezetője. Végül föl kell még azon iparágakat (sör-, szesz-, cement-, műanyag-, kerámia^ fotográfiái anyagok-, üveg, gummi-, bor, cellulózé-. papír- és textiliparokat) említenem, melyekben a termelés pár excellence kémiai természetű ugyan, még sem alkalmaznak vegyészmérnököt, vagy ha elvétve igen, akkor is csak alárendelt szerepben. .Ez utóbbiakról minden ellenvélemény ellenére is rideg szavakkal kell megállapítanunk, hogy egyenesen retrográdak. Egészen sajátságos a helyzet a cukorgyárakban; bár itt alkalmazzák a vegyészt, a kémia még sem érvényesülhet úgy, mint* az az ipar szempontjából üdvös volna, mert a gyáros szükkeblüsége majdnem teljesen Werkmeiste-rré sülyeszti az alkalmazott mérnököt. Hogy ilyen körülmények között a mi szorosabb és tágasabb értelemben vett vegyi iparunk a védővámok és egyéb kedvező föltételek ellenére sem tud igazi nagy eredményeket felmutatni, melyek a fejlődést jelentenék és hogy legfeljebb azon a szinten ! mozog, melyet a fejlettebb szomszédiparok különböző utakon hozzánk juttatott morzsái j szabnak meg, azon nem kell csodálkoznunk. \ Az előbb vázolt viszonyoknak egyik j sajnálatos következménye az, hogy a köztársaságban néhány száz diplomás vegyészmérnök nyomorog állás nélkül. Szimptomatikus jelenség, hogy ugyanak- : kor, midőn iparunknak legnagyobb baja a nagyvonalú technikai munka mellőzése, a vegyészmérnök csak az elképzelhető legnagyobb szerencse mellett tud az iparunkban elhelyezkedni. Föltétlenül gondolkoznia kellene afölött az illetékes tévézőknek, annál is inkább, miivel főiskoláinkon körülbelül újabb ezer jobbsorsra érdemes fiatalember készül a kenyeret adni nem tudó vegyész- mérnöki diploma megszerzésére. Ennél a pontnál azután szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a vegyészmérnök j kiképzését módosítani kell, mivel nem felel ■ meg teljesen az ipar igényeinek. Az iskolából kikerülő kémikus a praxishoz képest valóságos tudós, theoretikus tekintetben szinte túl van képezve, ellenben a praxis mindennapos apró, de hasznos fogásait nem ismeri, valamint ismeretlen előtte a kézművesek munkájának természete, ami pedig tekintettel arra, hogy a fiatal kémikus gyakran kerül a műhellyel érintkezésbe, határozottan káros je- . lenség úgy az üzem, mint a mérnök érvényesülésének a szempontjából. Eljutottunk cikkünk konklúziójához: a fönnálló állapotot javítani kell. Ezt pedig csak az állam teheti meg, mivel illetékes ipari ' köreink nem képesek, vagy nem hajlandók az edd:gi rendszeren változtatni. Az államnak először is praxisban álló szakemberek ’. véleménye alapján a főiskolai kiképzést kell megfelelően módosítani, másodszor pedig vonjon be az állam üzemeibe vegyészmér- - nököket, szaporítsa a vegykisérleti állomá- j sokat, melyek úgy az élelmiszerellenőrzési szolgálatban, mint közegészségügyileg és a földmivel és intenzitásának emelésére tényleg égetően szükségesek; végül pedig igyekezzék a nép- és középfokú oktatással, valamint a sajtó segítségével a kémiai orientáció ama fokát elérni, mely a németeknek oly dús gyümölcsöket hozott. Azt a kellemetlen jelenséget pedig, hogy jelenleg a vegyészmérnöki pályán lehetetlen túlzsúfoltság van, egyrészt a pályátválasztó ifjúság tárgyilagos fölvilágositásával, másrészt pedig a főiskolákon a fölvételek nagyon erős korlátozásával igyekezzék tompítani. —eh —ó. — A gumi és gyanta behozatalát — mint a kereskedelemügyi minisztérium közli — április 15-ével szabaddá tették. — A komáromi munkanélküliek a komáromi Skoda gyár kibővítését kérik. Komáromi tudósítónk Írja: A komáromi munkanélküliek azzal a kérelemmel fordultak a városi tanácshoz, hogy hasson oda, a helyben hajó- épitőimühellyel biró Skoda gyár üzemét bővítse ki és adjon ezáltal munkaalkalmat az itteni munkanélkülieknek. A város támogatja a munkások kérését. — Felemelik az olasz borok behozatali kontingensét? A belföldi borkereskedők régi óhajához csatlakozott most az olasz borkereskedőszövetség is, amely felkérte az olasz kormányt, hogy interveniáljon a csehszlovák kormánynál, hogy az olasz borok behozatalának kontingense felemeltessék. Az olasz borpiac helyzete, amióta az elesett a francia kiviteltől, kedvezőtlenné vált és a készlet, dacára az olcsó áraknak, túlhaladja a belföldi fogyasztás szükségletét. — Patkányhódveszedelem a Csallóközben. Komáromi tudósítónk Írja: A Duna és Vág medencéje között a legutóbbi időben veszedelmesen elszaporodtak a háziállatte- nyészlésre,* az apróvadakra és halakra veszedelmes patkáuyhódok, vagy pézsmapatkákülönösen a téli időszakban nagyon bajos. Mosakodás után dörzsölje be kezeit Dr. DRALLE: M ALATTI NEval és csodálkozni fog azon. hogy milyen gyorsan tűnik cl a vörösség, fagyás és érdesség : hogy állandó használat után milyen üde. ruganyos és bársonypuha lesz a kézbőre. Nem (áj. nem zsíroz és nem is fénylik, tehát minden alkalommal használható. Tegyen kísérletet még ma! Sohasem lesz képes Malattinet nélkülözni és állandóan örömmel fogja látni finoman ápolt kezeit Mindenütt kapható ! GEORO DRALLE. BÓDÉN BACH a. d. ELBE.
