Prágai Magyar Hirlap, 1925. április (4. évfolyam, 74-97 / 817-840. szám)

1925-04-17 / 86. (829.) szám

Péntek, áprifls 17. S%Í&yJUcfrflK7f/RZ'tP I Érdekes japáni furcsaságok A vasút és a szálló az írisz hazájában Néhány évvel ezelőtt a japán földrengés katasztrofális pusztítása folytán az egész vi­lág figyelme a szerencsétlen ország felé irá- omyuit. Talán nőm lesz érdektelen, ha ezúttal egyetimást följegyzünk a japán utazásról, az •idegenekkel szemben tanúsított bánásmódról, /a szállodai életről síb. A vasúti utazás egy kissé eltér az európai utazástól. A keskeny nyomtávolság csak kis ;helyet enged meg a vasúti kocsikban; a pa­dok keresztben állanak és a k;s „Nikon jinnéT* ^valamivel magasabb termetű emberek köny- nycn beleütik a fejüket a kocsi menyezetébe Az indulási idő a japánt többnyire nem izgat­ja: nyugodtan kisétál az állomásra és meg­járja, mig a kivánt irányba a vonat indul. Mi­kor aztán beszállt, állandó tartózkodásra ren­dezkedik be. Utipodgyászát a padokra helye­zi, ahelyett, hogy erre .a podgyászhálót venné igénybe, takarókat térit szét, leveti a cipőjét vagy ,a szandálját, ruhát vált, kivéve azt az esetet, ha meleg az idő és az utas a fölösleges ruhadarabokat otthon hagyta. Rövid idő alatt édes álomba szendéről s eleinte behajtott tér­dekkel, kevés helyet foglal el. mihamar azou bán kényelmesen kinyujtózkodik és utitársait 'fclretolja. Nők és férfiak teljesen kipihenve keresztbe vetett lábakkal néha órákon át me­rednek ki a tovarohanó tájra, mások ecsettel egy papírtekercsre leveleket Írnak. Élelmi­szereiket az útra apró, fehér fadobozokban í(amiket apró botok segítségével emelnek fel) az állomásokon szerzik be, mig italul az utas egy megtöltött teás kannócskát kap tálcástul. Európában vannak dohányzó kocsik és szakaszok, a japánok: nők, férfiak egyaránt minden kocsiban dohányoznak. A falusiak, akik régebben nem ismerték az ablaküveget eleinte kísértésbe jöttek, hogy a fejüket ke- resztüldjugják az ablakon, amiért az ablako­kat keresztben alkalmazott papírszalagokkal ragasztották tele. Majdnem minden utast, ha valamivel tá­volabbra utazik, barátainak és ismerőseinek nagy sokasága elkíséri az állomásra és a per. ronon számtalan testmozgást és sokféle sze- retetreméltóság kicserélését lehet látni. Mi­helyt a vonat elindul, az összes hangnemekben fölhangzik a ,,Sayonara“ és utána azonnal mindenki elkezd tapsolni. Van Kol japán utazó egy miniszterrel és egy tábornokkal utazott akivel röviddel előbb egy ebéd alkalmával is-, merkedett meg. A polgári előkelőség ezüst fogantyúval díszített botot, magas köcsögka­lapot, a lábán pedig szandált viselt. Alighogy a vonat elhagyta a pályaudvart, a miniszter levette a köpenyét, a kknonót derékig leejtet­te, egy darab jéggel megnedvesitett egy tö­rülközőt és ezzel végigdörzsölte meztelen fel­sőtestét; aztán elkezdett narancsot enni és a magvakat leköpte a földre. A tábornok, aki felesége és gyermeke társaságában utazott nejével a nyolcórás irt alatt alig beszélt egy szót is, ami persze nagyban hátráltatta az ál­talános beszélgetést. Nagyritkán intett az asszonyának, hogy nyújtsa oda neki a do­hányt, nyissa ki az ablakot, stb.; am'kor pedig egy közbeeső állomáson beszállt egy ma- gasabbrangu katonatiszt, ez szorgosan elke­rülte, hogy a csinos asszonyra tekmtsen. Az idegeneket, még ha egyáltalán nem is értenek japánul, a szolgálatkész és előzékeny „trainboy“ jó bánásmódban részesíti, a koszt, ha a vonatnál étkezőkocsira akadunk, kitűnő és az utazás, a táj és a népéleti jelenetek folytonos változása mulatságos. A tramway- val való utazás azonban sajátságos dolog Ja­pánban, amiért az idegenek azt csak ritkán használják. Senki sincsen kötve a helyek bi­zonyos számához és nvndenki betolakodik a kocsiba. így aztán szorosan egymáshoz pré­selve állanak, a szó szoros értelmében a me- nyezetre erősített kötelekre felakasztva és időről időre az ülő utasok térdeire buknak Az előírások között, amik az utasok részére a kocsik belsejében ki vannak függesztve, töb­bek között ez olvasható: „Ne mutasd a láb­száradat!" Ezt a tilalmat azonban a tramway utasai nem respektálják mindig. Hogy benszülöttek az idegenekre jó be­nyomást gyakoroljanak, nyilvános helyeken a hatóságok részéről kifüggesztett következő tanácsokat olvashatunk: „Vegye fontolóra hogy idegen hölgyek nem veszik le a kalap­jukat, még nyilvános épületekben sem és hogy a szokásaik közé tartozik az, hogy ka­ronfogva, vagy kéz a kézben járjanak" (amit a japánok egyébként soha sem tesznek). ..Tde­| Dr. Borüvka ezelőtt Dt*. Hausmann -2713 i szaaatörnmat Telefon 1237. Mr h. 81 Tel efon <237 genek az állatok kinzása dolgában nagyon kényesek, miért erre külön figyelmet kell for­dítani. Ne tegyük kritika tárgyává sem sza­vakkal, sem arcmozdulatokkal az idegenek beszéd.'.'!, testtartását, vagy ruházatát. Ha az idegen az ajtóra néz, akkor ezt úgy kell értel­mezni, hogy másutt van dolga s tőle búcsúz­zunk el" stb. Egyébként a Japánban .aló utazás még éjnek idején, elhagyatod utakon is tökéletesen biztos és az utas bizonyos lehet afelől, hogy vele mindenütt nagy előzékenységgel fognak bánni. Mikor egy idegen vendég belép a szál­lodába, a szolgaszemélyzet lein ...za a cipőjét és szalmából készült szandált húz a lábára nehogy a szalmából font szőnyegeket meg­rongálja; azután átöltözködéshez fölajánlanak neki egy tiszta, tarka k’irnonót, továbbá meleg fürdőt, mely alkalommal többnyire női, vagy férfi társasággal fog találkozni. Ha az idegen belép a hálószobájába, ott nem talál ágyat, egyáltalán alig lehet benne bútort fölfedezni. Csak fehér papirossal beta­pasztott csupasz falakat találunk és rendkívül tiszta, egyforma nagyságú szalmaszőnyege- ket. A falaknak könnyen kinyitható kukucská­ló nyitások formájában szemeik vannak, a vékony falaknak fülek, az ajtók nem zárha­tók kulccsal és mégis sehol a világon nem al- hatik az ember nyugodtabban, szabadabba’, és biztonságosabban. A pad’ó helyettesei aj mi székeinket, egy kis fa-sáiml! a mii ebédlő asz-' tahinkat s fekvőhely gyanánt „futon"-okat te- riten.k le a padlóra (igen vékony matracokat ágytakaró nélkül.) A mi puha, gyöngéd fej­vánkosunk helyett be kell érnünk egy lábakon nyugvó, félholdszerii fa-blokkal, a „makurá"- val, ami nyugta’an alvás esetében különféle meglepetéseknek lehet az előidézője. A mi hálószobánkban sötétség uralkodk, a japánok lámpákkal világítják ki az övéket. Mindezek ellenére egy elsőrendű japán szálloda beren­dezése az asztalokon alkalmazott igen f nőm lakkmunka, a filigrán kivitelű porcellán-edé- nyek, az előkelő Ízléssel festett redős ernyők és a finom faragványok folytán igen drága, a bronzból készült ékes virágvázákról stb. nem is szólva. A szállodában a fűtést, világítást kiszolgálást ingyen adják. Külön étkezőhelyi­ségeket nem ismernek, mert minden vendég a saját szobáidban eszik a nap bármely általa meghatározott idejében. A szobákat a végig­futó verandától papírból készült tolófalak vá­lasztják el és a folyosók valóságos útvesztője hívatlanoknak a szobák előtt való szaladgá­lást ritkáin teszi szükségessé. Külön toalettszobákról szinten nincsen szó. Valamennyi, mindkét nembeli vendég nagy cin nká dalén ál egymás mellett mosako­dik, a nők arcukat forró vízzel dörzsölik meg bepuderezik sőt be is festik a többiek szeme­iét tára. A törülközők papirosból készülnek, az arc és a kezek szárításához pedig nedves kendőket használnak. Fligl József. A tavaszi utcán így tavasz-este úgy libegnek az utcák A merev, komor, nagy házak között. S az emberek is oly mások és oly furcsák, Ahogy járnak a vén kövek fölött. Hangosak, újak, amint mennek a fénynek, A bunyó Napnak, mely rájuk tüzel. És Így tavasz-este más szivek beszélnek Mint téli estén, mi álmot üz el. Csókos kacajok és kis kezdődő mesék Röpködnek s mindenen sok-sok arany . . . Csak én érzem az ősz bágyadt szelét S a boldog utcán én vagyok magam. Páll Miklós. Tavaszi interjú A pesti Duna-korzón hódoló tisztelettel emel­tem meg kalapomat Divat őfelsége előtt, aki le­ereszkedő mosollyal viszonozta köszörülésemet, ő: Interjúi Én: Ha megengedi, felség, ő: Éppen jó kedvemben talál. Én: Ha kegyes volna tájékoztatni az idei férfidivat felől. Információim olyan hiányosak, ö (végignéz rajtam): Csak az információn Én: (eltakarom kabátomon a foltot), ö: Csak hagyja. A nap a legtündöklőbb égi­test. És mégis foltja van. Eddig csak a napot lopták. Most már a foltot is eltulajdonítják. Meg­írhatja, hogy az idei szövetek nemcsak a nap foltjait, de annak fényét is utánozni fogják. Éz a fény különösen a térdnél és a könyöknél lesz szembetűnő. Általában ez a tavasz a divat törté­nelmében úgy fog szerepelni, mint a ruhák fény­kora. Én: Megirom, felség. ő: A kalap kimegy a divatból. Mostanában nem is annyira a' kalapot, mint inkább annak árát emelik. Én: Valóban, felség. ő: A kabátokon festői szempontok érvénye­sülnek. Minél messzebbről nézik, annál harmóni- kusabban kapcsolódnak egybe az úgynevezett folthatások. Én: (diszkréten distanciát veszek)), ö: Maradjon. Megírhatja, hogy a gomblyu­kak alkalmazása nincs szabályokhoz kötve. Itt az egyéni ízlés az irányadó. Találhatók mostaná­ban gomb-1 yukak olyan helyeken is, ahol gomb egyáltalán el sem képzelhető. Én: (sajnálattal tapasztalom), ő: A nadrágokat ezidén szintén felhajtják. De csak az árát. Igen divatosak a díszített nadrágok, az ugyncvzett rojtos szélűé k. A természet erőinek felhasználása egyre nagyobb tért hódit a kabátok bélésénél. Nagyon divatba jöttek a szél­lel béleltek. Megírhatja azt is, hogy a mel­lényeknél a kivágás elmaradhatatlan. Én: Menüik kell kivágni 1 ö: Legkevesebb egy félmilliót. Páratlan divat kezd lábra kapni a keztyiikkel. Ugyanis egyeseknek nincs meg a párja. A suitás elmarad­hatatlan Ez adia a sajátos magvar jelleget. Tud­niillik a különféle adóval s u j t á s. Végezetül megírhatja, hogv az idei divat fordesógei csak a cinőn láthatók. Főleg a sarkán. Idővel azonban ez teljesen lejárja magát. Én: Felség, attól tartok, ez a divat már na. gyón régi. ő- V<'o'as"MMjék. A maga vicceinél c'-nw. esetre sem régibb. Dymi. Kérjük olvasóinkat, hogy a keresztszórejtvé­nyek megfejtését ne a kiadóhivatal elmére küldjék, habéra a szerkesztőség elmére (Praha II, Stépan- ská ulice 16, III.). A mai nap folyamán mintegy 200 darab megfejtés érkezett a kiadóhi vatalba, ami a szerkesztőség munkáját a legnagyobb mér­tekben megnehezíti. Ismételten kérjük olvasóin­kat, hogy a rejtvényrnegíejtést tartalmazó boríté­kok bal alsó sarkán észrevehetően jelezzék: „Kereszíszórejtvény". — (Eljegyzés.) Weszely István nyitrai vendéglős eljegyezte Bende Ilonkát Garam- szentbenedekről. (Minden külön értesítés he­lyett.) — (Tizennégy nap a szlovák gúny­ádért.) Rendíörvénybe ütköző bűncselek­ménnyel vádolva állott április 15-én a nyit­rai törvényszék büntetőtanácsa előtt két nagysurányi szlovák legény, Zlatonlavek Jó­zsef és Blaha Rezső. A vádirat szerint az el­múlt év május 15-én a nagysurányi állomá­son egy az államot sértő szlovák gunydalt énekeltek. A legények azzal védekeztek, hogy sorozásról jöttek és annyira be voltak rúgva, hogy semmire sem emlékeznek. Zi- nok Anion terhelő vallomása? után a törvény­szék a vádlottakat egyenként 14 napi fogház- büntetésre Ítélte. — (Elítélték a Slovák szerkesztőjét.) Po­zsonyi tudósitónk táviratozza: A pozsonyi törvényszék Sidor Károlyt, a Slová-k szer­kesztőjét a lengyel-szlovák barátságiról szóló ckke miatt tizennégynapi fogházra Ítélte el. — (Egy prágai diplomata nejének tragikus halála.) Pozsonyi tudósítónk táviratozza: Fayllor Racliel prágai angol alkőrizni felesé­gét, aki Pöstyénben üdült, egy mérges légy megcsípte. A szerencsétlen asszony a csípés­től vérmérgezést kapott, beszállították Po­zsonyba, de a gyors operáció sem segített rajta, mert ma kínos szenvedés után meghalt. — (A szerelmes könyvelő.) Egy Kari Lothar nevű főkönyvelő tegnap este egy éjje­li mulatóhelyen meghitt baráti köre számára estélyt adott, hogy megünnepelje !.ls barátne- ja első filmsikerét. A társaság éppen javában mulatott, mikor kinyílt a szeparé ajtaja és a szerelmes könyvelő feleségének i 'tése mellett rendőrök hatoltak be és letartóztatták Lothárt, aki a betegsegélyzőnél, amelynél szolgálatot teljesített, 5000 aranymá-rkát sik­kasztott volt. — (öngyilkos kassai diák.) Kassai tudó­sítónk telefonálja: A rendőrséget a déli órák­ban értesítették, hogy Kassa határában egy fiatal ember holtteste fekszik. A rendőrség ki­küldöttel a fiatal embernél talált iratokból megállapították, hogy Kántor Ferenc iparis­kolai tanuló, aki revolverrel főbe lőtte magát Az ön-gy’lkos levelet nem hagyott hátra. — (A román kormány „átszervezi" a vármegyéket.) Bukarestből jelentik: A Bra- tianu-kormány közvetlen husvét után javas- ’atot terjeszt a ház elé a vármegyék átszer­vezéséről. A törvényjavaslat szerint az ösz- szes székely területeket egvetlenegy me­gyébe kapcsolják. Fbböl kiviláglik a javaslat "eitett politikai óéba: a magvar kisebbség, nek a közigazgatásban való leredukálása. S JM’*' ^ mi GM r>j k s 4 Pl IWJMEW C« ITD ffiWtt ' í Slv : BAEDER'S EAUDEC0L0GNE ip&Áíuzetímo ep #OWJ^«O«»O#O«6®O®O©O®O«O«O0O«O Változékony, hűvösebb, nyugati szél. — (Mennyit ér két elvesztett kar?) Nyit­rai tudósítónk írja: Gondatlanságból okozott súlyos testi sértéssel vádolva állott tegnap a nyitrai törvényszék büntetötanácsa előtt Miklós István malomtulajdonos. A vád sze­rint az ö gondatlanságának tudható be. hogy a nála alkalmazott Purnyenszky József 1922 szeptemberében mindkét karját elvesztette a malomban való munka közben olyképpen, hogy az egyik motorra erősített szíj elkapta és összeroncsolta a munkás karjait. A vád­lott tagadta bűnösségét, kijelentve, hogy minden előírás szerinti elővigyázat meg volt téve és csakis az ideiglenes alkalmazott hozzá nem értése, illetve vigyázatlanság mák következménye volt a baleset. A bíróság több tanút és egy szakértőt hallgatott ki, majd a perbeszédek megtartása után a vád­lottat bűnösnek találta és feltételesen 600 ko­rona pénzbírságra Ítélte. Az Ítélet ellen a vádlott felebbezett. — (Megkezdték a dobutcai gyilkosság tárgyalását.) Budapesti szerkesztőségünk je­lenti telefonon: Ma délelőtt kezdték meg a budapesti törvényszéken Langer táblabiró el­nöklete mellett az 1923 decemberében a Dob- utcában meggyük olt Tneimler Mátyás katona ügyének tárgyalását. A gyilkossággal Lobi József baromi'kereskedőt vádolják. A tárgya­lás kezdetén a bíró megállapítja, hogv a vád­lott már többször volt lopás miatt büntetve majd megkezdi Löbl Józsefnek k'haHgatá'át. A vádlott részletesen elmondja az 1923 de­cemberében történteket. A dobulcai Lázár-fe­le kávéházba ment vacsorázni, amikor este tíz óra tájban nyolc katona jött oda be és a szomszéd asztalnál foglaltak hülyét. A kato­nák hangos megjegyzéseket tettek és sérte­gették a zsidókat, majd elhagyták a kávéhá­zat. Löbl ;s utánuk ment és hazaküldte őket. Szóváltásba elegyedett velük, amikor a. kávé­ház ajtaja megnyílt és ö ütéseket ér.zve ösz- szeesett. A gyilkosságról semmit sem akar tudni. Mikor az elnök k:jelenti előtte, hogy az első jegyzőkönyvben többet vallott, azt mondja Löbl, hogy nagyon ideges természetű, nem emlékszik pontosan mindenre. Különben sem ölhette meg ö Tremlert. mert háttal állt feléje. A másik két vádlott, Bárd Sz:gfrid és Bronis Lajos szintén tagadják, hogy részük lett volna a gyilkosságban. A tárgyalás tart. — (Mozi a levegőben.) Croydonban a re­pülőtéren egy repülőgép néhány meghívott vendéggel 600 méter magasba repült és körül­belül egy órahosszat ebben a magasságban a felhőréteg fölött tartózkodott. A repülőgép parnacsnoka a társaság mulattatására elsöté­títette a fülkéket s a repülőgép belsejében film- játékot rögtönzött. 600 méter magasban a fel- legek fölött színre került Conan Dovle nagy filmje: „Az elveszett világ". Az előadást egy röpülőtiszt vezette, aki a világháborúban az­zal tűnt ki, hogy repülőgépéről közvetlen kö­zelről felvételeket készített a német lövész- árkokról. — (Ha Ungváron tűzvész pusztít.) Ru­szinszkói szerkesztőségünk jelenti: Kedden reggel Ungváron, a város végén lévő Hajnal­utcában egy átjáró és egy udvari ház kigyul­ladt. A gyorsan megjelent tűzoltók azonban tehetetlenek voltak a pusztitó elemmel szem­ben, mert ahol Ungváron tűz üt ki, ott rende­sen vízhiány van. Két vizhordó kazán rohant tehát végig a városon, keresztül a népes kor­zón, a színházig, ahol a kazánokat a sz:nház vízellátására is szolgáló vízcsapból töltötték meg. A tűzvész tovább terjedését tehát csu­pán a szelid, szélmentes tavaszi reggel aka­dályozta meg. Ezen az anomálián okvetlenül segítenie kell a főváros vezetőségének és pe­dig tüzoltókutak felállításával, amelyek, a vízvezeték felépítéséig is biztosítanák a víz­szükségletet, ha tüzveszedelem fenyegeti a polgárság vagyonát. — (Robbanás Budapesten.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Főv"'fi­ba zt ér 2. sz. alatt borzalmas robbanás tör­tént, amely az egész környéken érezhető volt. ■\ robbanásnak edHítr egv "’^ozata van. Kö­zelebbi részletek ismeretlenek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom