Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)

1925-03-17 / 62. (805.) szám

Kadd, március 17. Kolozsvári egyetemi tanár­segédből szanatóriumtulajdo­nos Jáva szigetén Rugoníaivi Kiss András dr. kalandos karriérje Debrecen, március 16­{Á P. M. M. debreceni tudósítóvá tói.) Másféléves tanulmányútra érkezett most Európába Rugonfalvi Kiss Andráss dr. jávai orvos, a kolozsvári egyetem volt tanárse­géde és ennek során módját ejtette, hogy Debrecenbe is pár napra ellátogasson. Deb­recenhez ugyanis közeli rokoni kapcsok fűzik. Rugonfalvi Kiss András dr. elbeszélése nyo­mán mondjuk el alább azt a fantasztikusan Ívelő káráért. Rugonfalvi Kiss András a ko­lozsvári egyetemen volt tanársegéd. Egy idő­ben három tanszék mellett dolgozott, a kór- bonct'an, a bonc tan és belgyógyászati tan­szék mellett. Három évvel ezelőtt ö is távo­zott Kolozsvárról- Debrecenbe jött, hogy itt dolgozzék tovább. Debrecenben különös hip­notikus kísérleteiről volt ismert. Debrecen­ben azonban nem kapott elég teret kutatásai­hoz, rövid idő múlva Németországba utazott. A német egyetemeken sem maradhatott so­káig n rossz gazdaságii viszonyok miatt. Egy darabig nmük anélküli segélyből élt, majd ami­kor ezt is megvonták tőle, Angliába hajózott át. Azt remiéi-e, hogy ott majd sikerül elhe­lyezkednie és folytatói kutatásait. Az ango­lokban azonban keservesein csalódott. Min­denképpen niegaikadáyozták érvényesülését. Végül az angol m isszió t ársaságtól kérte, hogy mint orvost vegyék fel valamelyik angol gyarmatra. Kérését ridegen elutasították s rö­videsen csak azzal indokolták: — Ellenséges állampolgárokat gyarma­tainkon nem alkalmazunk. Az elutasító válasz után Hollandiához fordult és összeköttetései kapcsán sikerült is állást kapnia az egyik hollandi gyarmaton. Egy 120.000 lakosú városnak, Drakja Kertának kórházához osztották be, ahol rövi­desen a belgyógyászati osztály vezetője lett- A köteles kórházi szolgálaton kívül magánbe­tegeket is gyógyított, de a beteglátogatási di­jakat be kellett szolgáltatnia a kórház pénz­tárába. Rövid idő múlva egyik legkeresettebb Orvosa lett a városnak. Baráti viszonyba ke­rül t a holland kormányzóval, aki bemutatta a jávai maláj szultánnak. A fiatal magyar or­vos annyira megnyerte a szultán tetszését, hogy meghívta udvarához, azután megismer­kedett a. jávai arisztokrácia minden tagjával. Mindennapos volt a szultán udvaránál s résztv-ett a pazar, pompás udvari életben. JáVai tartózkodásának harmadik hónapjában Rugonfalvi Kiss András letette a holland or­vosi vizsgát, visszafizette a holland államnak azt az összeget, amelynek megfizetésére po­rtáléként kötelezte magát a gyarmatra sz&gő- désekor és megvált a kórháztól. Egy Szász István nevű orvostársával, akivel együtt ta­nult a kolozsvári egyetemen, magánszanató­riumot nyitott Dralja Kerta városának egy festői fekvésű partján. Ettől kezdve ö és társa minden hónapban megkerestek fejenként 4—4 ezer holland fo­rintot, ami annyi pénz, hogy mindenki meg­irigyelhetné. Tizenöt magyar él Jáva szige­tén. A jávai magyar orvos elmondotta, hogy • a sziget olyan nagyságú, mint Nagymagyar- ország, népessége azonban sokkal sűrűbb. A malájokon kívül vannak még szép számban kínaiak, japánok, hinduk és alig félmillió euró­pai- Magyar ember csak tizenöt van az egész országban. A rendet Jávában a holland kato­naság tartja fenn, amely mindössze 10.000 emberből áll. Dolguk ezeknek is álig akad, mert a malájok nagyon szélűd, békésen visel­kedő nép. Lopás, rablás alig fordul elő, gyil­kosságot évek óta nem követtek el. Koldus és máról-holnapra élő szegény ember nin­csen, mindenkinek van valami vagyona. A nagy anyagi jólét következtében hazai szem­mel nézve, elképzelhetetlenül magas a lakos­ság kultúrája. Az ipari és kereskedelmi élet nagyon élénk. A kereskedés a kin a lak kezé­ben van, kik nagyon ügyes kereskedők és fé­nyes boltjaikban minden árut meg lehet kap­ni, amit csak a párisi vagy londoni kereskedő tart raktáron. A malájok az ipart és tóid mi v elést űzik, ügyes és nagyon szorgalmas nép Rizst, teát kávét és dohányt termelnek nagy mennyiség­ben- A sziget természeti kincseiben nagyon gazdag, éghajlata kitűnő. A föld nagyon ter­mékeny és a legmodernebb gazdálkodás mellett gazdag mari és kereskedő városok alakultak. A lakosság kultúrájára jellemző, hogy a legtöbb ember két-három nyelvet be­szél. Holland és angol nyelven minden mü­veit embernek tudnia kell. Az egész sziget egy jól gondozott mintagazdasághoz hason­lít. A városok pompás utakkal vannak össze­kötve, nincs por, ptózok, a házak kertekkel vannak körülvéve. Minden Város egy kert­város, csupa virág a keleti flóra gyönyörű pompájában. A városok pompás aszfaltjain ezrével száguldanak az autók. Jávában aránylag több autó vau, mint Londonban. A városokat környező gazdaságokból autóval hordják be az árut. A lóval vont jármű kez­detleges alkotmánynak számit ma már Jává­ban­Elmondotta Rugonfalvi Kiss András dr., hogy a miaiáii szultán udvari vadászatain többször rész tvett. Gondozott vadászterüle­teken tigrisekre, vad bölényre, krokodilra vadásztak. A szultán a hollandi kormánytól 100.000 forint évi fizetésit kap, de óriási a ma­gánvagyona is. Pompás várkastélyban lakik és nagy udvartartása van. Palotái a keleti építőművészet műremekei, óriási kincsei van­nak felhalmozva palotáiban és udvartartásá­hoz tízezer ember tartozik. Valóságos kényur alattvalói felett, akik földreborulva közeled- hetoelk hozzá. A maláj! arisztokráciát a ma­láj! köznéptől óriási szakadék választja el. Az arisztokrácia egészen más nyelven beszél, mint a köznép és ennek meg is van tiltva, hogy az arisztokraták nyelvén beszéljen. A vallás a lehető legkülönfélébb a lakosság kö­zött- Maga az őslakó maláji nép is több val­lást követ. Egy részük még az ősvallás híve. a nagyobb rész azonban már nagy részben mohamedán vagy buddhista. Érdekes, hogy a mohamedánok jobban terjeszkednek, mint a keresztények. Az egészségügyi viszonyok a lehető leg­jobbak. A meleg éghajlat lázas betegségei nem pusztítanak. A lakosság kultúrája olyan nagy, hogyha valakinek a legcsekélyebb baja van, azonnal orvoshoz megy, ami természe­tesen módot ad arra, hogy elejét vegyék min­denféle betegség terjedésének. Rugonfalvi Kiss Andrást egyszer meg­hívták egy kínai kereskedőhöz lakodalomra. A lakodalom egy hétig tartott. Az utolsó va­csorán tizenegy kínai fogást tálaltak fel. Kép­viselve volt közöttük minden kínai eledel, a fecskeféléktől a pirított piócáig. A vacsorát a magyar orvos végigette és ezen a kínaiak annyira csodálkoztak, hogy a vacsora végén megválasztották tiszteletbeli kin a inak. A meg­választást természetesen újabb lakoma kö­vette- A kínai konyhát azonban nem élvez­heti büntetlenül idegen. Rugonfalvi Kiss An­drás alaposan elrontotta a gyomrát, úgyhogy — mint mondja, — csak akkor érezte magát ismét jó magyar embernek, mikor pár napi kénytelen böjt után megevett egy kis hazai n ap rik ás szalonnát meg egy kis száraz kol­bászt. Hivatalos merénylet o lerombolt losonci Kossntb-szobor maradványai ellen A losonci rendőrfőnök megkorrigálja a magyar történelmet. — Hivatalos indokolás, amely szerint „Kossuth Lajos antidemokratikus ember** és a „Habsburg monarchisztikus eszme megszemélyesítője** volt. — Hivatalos támadás a nemzetiségi béke ellen. Losonc, március 16. (ESŐ) Az államfordulat bekövetkeztéig Losonc főtérén a Kossuth-szobor állott. A megszállás utáni hetekben — amikor a gyö- zelemől megittasult vak sovinizmus „felelőtlen elemei** Szlovenszkó szerte rombolták a magyar szabadságharc emlékeit — a losonci Kossuth-szobrot is lerombolták. 1919-ben az egyik februári éjszaka sötét leple alatt követ­ték el a nagy „höstett*‘-et Holló Barnabás bronzba öntött müve ellen. Az ismeretlen tettesek — akik sem losonci, sem losonc- vidéki szlovákok nem voltak — a ledöntött szobrot ismeretlen helyre hurcolták el. A szobor-rombolók „munkájá“nak ellentálló szobortalapzaton továbbra is megmaradt a kőbe vésett „Kossuth *4 név és a szobor kőből faragott mellékalakja: egy zászlót tartó, haldokló honvéd. A gyászos emlékű rombolásnak néma ta­núja, a kőhonvéd eddig senkinek sem sértette a szemét. Sőt a város elöljárósága a talap­zatnak a rombolásnál lecsúszott felső kőlap­ját néhány nap előtt visszahelyeztette eredeti helyére oly célból, hogy a csonka talapzatra egy nagyobb méretű virágváza kerüljön. A hat esztendő előtti barbarizmust a város la­kossága már kezdte elfelejteni és senki sem gondolt ara, hogy a barbarizmusnak lesz még barbár folytatása. De nem azért vannak a rendnek némely éber őrei, hogy nyugodtan nézzék a zavar­talan rendet és békét. Hiszen, ha örökösen rend és nyugalom lesz, hogyan lehessen ,,államnien*tő“ érdemeket szerezni?! — Való- szinüleg ilyen „álammentő** érdemekre aspi­rálva határozta el magát Kompis János rendőrfőbiztos, a losonci államrendőrség veze­tője arra, hogy az államsiakulás hetedik esztendejében befejezi a szoborrombolók hat esztendő előtti munkáját. Alább közöljük hivatalos fordításban azon rendeletét, amelyben megparancsolta a vá­rosi tanácsnak, hogy a szoboríalapzat hon­védjét és főlirását 15 napon belül távolí­tássá el. A hang, amellyel rendeletet adott az „autonóm jogokkal fölruházott** városnak csakis egy rendőrállam rendőrfőnökéhez le­hetne méltó! Az indokolás — amellyel a törvényesség látszatát akarta adni tör­vényellenes rendelkezésének — nemcsak a nevetségességig naiv, de a legüagyóbb mér­tékben tudatosan rosszakaratú! A törvény- szráasz, amely hivatkozik, a Habsburg — uralomra ^emlékeztető szobormüveknek el­távolítására vonatkozik és hogy ennek a törvényszakasznak alkalmazását helytállónak tüntesse fel Kompis rendőrbiztos ur, analfa­béta és méltatlan kezekkel hozzányúl a ma­gyar történelem legszentebb és legdicsö- ségesebb lapjaihoz. A magyar szabadságharc vezérének világtörténelmi alakját — akinek a szabadság és demokrácia igazi hazája, Amerika állított szobrot s akinek nagysága előtt minden szabadságszerető, kulturnemzet meghajol — úgy merészelte beállítani, mint az emberi szabadságjogok ellenségét! De lássuk magát, a liberális és demo­kratikus csehszlovák kisebbségi politikának legújabb bizonyító dokumentumát, a losonci rendörfőbiztos ukázát: Rendőrbiztosság Luéenec. 580/1925. elnöki szám. Tárgy: Kifogás alá eső szobortalap­zat Luőenecen. Kifogás alá eső részek eltávolítása. Rendelet. Az 1923. évi 50. számú törvény 26. §-a alapján ezennel elrendelem a luceneci városi tanácsnak, hogy ezen rendelet kikézbesítésé­től számított 15 napon belül a volt Kossuth- szobor talapzatáról, amely talapzat Luőene- cen a Köztársaság téren van elhelyezve, a „Kossuth** feliratot s az egész magyar kato­nát, a magyar zászlót kezében tartó hon­védet távolítássá el. Indokolás: Kossuth Lajos megszemélyesítője volt az u. n. egységes magyar állameszmének. A szlovák nemzet szabadságának kifejezett ellensége volt, ami kitűnik főként abból, hogy amidőn 1848—49 években a szlovák honfiak Lip. Sv. Mikuláson a szlovák nemzet jogai érdekében rezoluciót hoztak, amely általában a volt Magyarország nemzetiségeire is vo­natkozott, parancsot adott ki a szlovák hon­fiak eliogatására. Később amikor a szlovák nemzet fegyvert fogott szabadságáért Húrban Miloslav József és Hodza Miloslav Michal vezérlete alatt, Kossuth ezen mozgalom el­nyomására parancsot adott ki és számos szlovák honfit statáriálisan halálra Ítéltetett és kivégeztetett. Kossuth Lajos maga antidemokratikus ember volt. (!!) Az általa szított magyar fel­kelés (tehát nem szabadságharc?) célja a magyar nemesség jogainak és kiváltságainak biztosítása volt. (!) Egyébként megszemélye­sítője volt a monarchisztikus eszmének és pedig kifejezetten a Habsburg monarchiszti­kus eszmének (!), aminek kifejezést adott az ő felirataiban, amikor azt kívánta, hogy a Habsburg uralkodóház magyar uralkodó- házzá legyen. Amikor Zvolen város kép­viselőbe a szlovák Stur Ludeví a volt magyar képviselőházban Bratislavában kívánta a jobbágyság eltörlését, Kossuth Lajos ful- minánsul állást foglalt ez ellen, mert meg akarta védeni a magyar nemesség kivált­ságait (!) és csak a nyugat demokráciájának nyomása alatt és az általános felkelés követ­keztében volt kénytelen később a jobbágyság megszüntetéséhez hŐzzájárulni. (!?) Luőenecen felállították Kossuth Lajos szobrát „honvéddel** ellátva mint olyant, melynek hivatása hirdetni a magyar állam- eszme egységét és amelynek feladata igazolni főként a szlovákok ellen (?) irányuló magyar nemzeti sovinizmust. A luőeneci és környékbeli szlovákok Kossuth Lajos szobrát a luceneci téren állan­dóan a szlovák nemzet sérelmének és meg­csúfolásának tartották. (De csakis Kompis ur szerinti!) Ezért a forradalmi időkben az összes luőeneci és szomszédos szlovákok nyomatékosan kívánták (?), hogy ezen szo­bor mint a szlovák nemzet szégyene ar luőe­neci térről távoiittassék el. Ez azonnal a városnak csehszlovák katonaság által történt megszállása utáni el&ő napokban forradalmi (?) módon megtörtént, azonban oly módon, hogy a szobor kőtalapzatán még mindig ott maradt az egyrészt kihívó és sérelmes „Kos* suth“ felirat, másrészt a „honvéd katona** alakja a magyar zászlóval a kezében. A luőeneci rendőrbiztosság állandó megfigye­lésének tárgya, hogy Luőeneoen minden mozgalom központja a Kossuth-szobórnak éppen ezen maradványa (!) és a rendörblz- tosság állandóan figyeli, hogy ezen szobor- maradványok körül gyülekeznek a cseh­szlovák köztársasággal szemben ellenségesen hangolt csoportok és bármikór itt, a nemzeti és állami határokon rosszakarattdag terjesz­tett, hírek kerülnek felszínre Magyarország integritásának visszaállításáról, ez mindig azon hirnek terjesztésében nyilatkozik meg, hogy Kossuth szobra újból felállítandó lesz, A rendőrkomisszáriátus állandó megfigyelé­sének tárgyát képezi, hogy a volt Kossuth szobor maradványai főként a „Kossuth*4 fel­irat és a magyar zászlós honvéd alakja állan­dó békétlenségek kutforrását képezik egy­részt a rnegbotránkozó szlovákok részéről, másrészt a magyar lakosság irredentisztiku- san gondolkozó rétegének részéről. (Vannak még felsőbb hatóságok, akik ilyen gyermek- meséknek hitelt adnak?!) A íelemlitettckböl megérthető (!), hogy Kossuth Lajos szobra minálunk határozottan államellenes jellegű, szemben áll azokkal az ideákkal, amelyeken a csehszlovák köztársa­ság nyugszik és figyelmeztet azokra az 1884—49-beli eseményekre, amelyek a mi önálló államunk méltóságával és főként a most már felszabadult csehszlovák nemzet integráns részét képező szlovák nemzet méltóságával egyáltalán össze nem egyez­tethetők. Végül indokul felhozom azt is, hogy Kossuth Lajos az egységes magyar király­ság kormányzója illetve uralkodója (!) volt. Ezek alapján úgy kellett határoznom, amint az elrendeltetett . Ezen határozatom ellen a városi tanács­nak jogában áll hivatalom utján ezen rendelet kikézbesítésétől számítva 15 napon belül a zvoleni zsupáni hivatalhoz cimzendö ielebbe- zést benyújtani, a felebbezés benyújtása azonban halasztó hatállyal nem bírt s ezért ezen rendelet adott határidőn belü* végvehaj- tandó. ... . - ­Luőenec, 1925, március 5-én, Kompig m. p. rendőrfőbiztos, a rendőrkomisszáriátus vezetője. A város) képviselőtestület megtagadta a rendőr) parancs teljesítését A tanulságos „historiamagyarázart*‘-taj Losonc város képviselőtestülete szombati ülésén foglalkozott A tanács javaslata az volt, hogy a rendőrfőbiztos rendeletét végre kell hajtani. Ezzel szemben a magyar polgári pártok nevében Tarján Ödön azt indítványoz­ta, hogy a város a rendőrfőbiztos rendele te ellen félebbezést nyújtson be, és egyúttal a? rendelet végrehajtását tagadja meg. A szava­zásnál — a kommunisták semlegeseknek je­lentvén ki magukat — a képviselőtestület űp magyar pártok 9 szavazatával 4 államfenn­tartó szavazat-ellenében Tarján Ödön i dí­ványát határozattá emelte s a tanács javas­latát elvetette. Nagy viharok a Földközi Tengeren Madrid, március 16. A Földközi tengeren nagy viharok dühöngnek. Az angol flotta kénytelen volt Malorka szigetén Palma hadi- kikötőjében menedéket keresni. Számos ki­kötő, igy főleg Malaga, Algeciras, Melila és Ceuta nagy károkat szenvedtek. | Dr. Borfivka ezelőtt Dr. Hansmann 2713 szanatóriuma | Tei ur Prága m Legerova 81. ! m m m fl : ■ s 5 10-I" Sérvben szenvedők ■#■ Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék. here. comb és kőldöksérvnél a mi tökélete­sített ragónélkiill sérvkötönk, mely éljel is hordható Mindenféle bandázs operáció után, lógó has, gyomor- és anyaméhsülye- désnél. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Fla­nel! has-, hát- és meilmelegitő „Byoiea*4 kötszerltóz Braöslava, Dana-u. 51. Rendelő orvos: Dr. Koch K F. egy. ni. tan. Árjegyzék ingyen A vidéki felek még aznap ellntéztetnek 2516 |

Next

/
Oldalképek
Tartalom