Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)

1925-03-03 / 50. (793.) szám

/

Kedd, március 3.

A jeles publicista, a közelmúltban ameii- , kai körútra indult s az amerikai Népszava tudósítójának ama kérdésére, hogy van-e tudomása arról, hogy Csehszlovákiában a magyar iskoláikat bezárják, azt felelte, hogy „Erről eddig nem hallott s úgy tudja, hogy csak a tanítóképzés körül vannak nehézségeik. Ez azonban nem csoda, mert r. kormány sok apró-cseprő belső kérdéssel van elfoglalva. Ha azonban Magyarországnak pro- gres&zivebb kormánya lenne, azt hiszi, hogy a ikisebbségi kérdéseket liberáfeabban kezelnék." Az emberi jogok jeles előharcosa először akceptálja azt az álláspontot, amely jogosnak tartja, hogy az utódállamok kormányai a ml sanyargattatásunk révén erőszakolják ki a nemzetközileg függetlennek elismert Magyaro rszágtól a bel ügyeibe való b efeszó lhat ást. Másodszor pedig az elfogulatlan férfiú, az amiben és szabadságjogok apostola a tanítóképzést 'kicsiny adminászitna- trv dolognak tartja, amelynek megoldását apró-cseprő belügyi nehézségek gátolhatják. Nem akarja nyilván észrevenni, hogy a tanítóképzés az egész iskolaügynek emelőrudija. Ha én innen az illetőség címén a. tanítókat kikergetem, újakat nem engedek nevelni, a magyarországi képesítést el nem ismerem, nem kell az iskolákat bezárnom, maradhatnak nyitva, csak tanítaná nem fognak bemnek.

Most legutóbb Scotus Viator ismét élet- ieüt adott magáról olyan formában, amely némi iigyeüimet érdemel. A napilapok tudósításai szerint ugyanis nyílt levelet intézett a limeshez, amelyben a szerb kormánynak a szarajevói gyilkosságban való részességének tisztázását követeli, mert a szarajevói véres dráma lobbantotta lángra a világháborúit s ma ugyanazok vannak Jugoszláviában kormányon, mint akkor. Csodálatos, hogy ez a kérdés Mr. Watsont 11 éven át nem érdekelte, hanem most kezd nyílt titkokat feszegetni. Mindezideig sohasem hallott volna arról, hogy Hartwig belgrádi orosz követet felindulásában akkor ütötte meg a guta, mikor Schiessl, a monarchia követe az ő és a szerb kormány együttes bünrész ess égét bizonyító dokumentumokat mutatott neki? A háború kitörésének okait, az emberiségre zudult szenvedések okozóit kutatni, illetve a teljes igazságot kideríteni, dicséretes törekvés, a magyarságnak ez csak használhat. Amit mélyen fájlalhatunk, legföljebb az, hogy a győző nagyhatalmak és általában la külföld azonnal a háború befejezése után nem látott hozzá a való igazság kiderítéséhez. Ma ez már, sajnos, nekünk nem sokat használhat, mégis azt kell mondanunk mieux tárd que jaimais. Már most nekünk, magyaroknak, ha csodálkozunk is azon, hogy Mr. Watson ilyen váratlanul megindult igazságikereső utakon, semmi okunk sincsen elhatározása motívumait 'kutatni. Semmi okunk, de nem is áll érdekünkben kíváncsiskodni, hogy mily

egyéni, vagy lelki motívumok vezetik Mr. Watsont pálfordulásiában. Összekülönbözött-e valamely személyes indokból Pasícsékkal, vagy pedig a jugoszláviai választások győzték meg őt arról, hogy a horvátokat és bos- nyáfcofcat talán túlságosan fel találta szabaPáris, március 2.

Paris politikád és diplomáciai köreit megint egy nemzetközi konferencia terve foglalkoztatja, Ki tudja, már hányadik és bizonyára nem az utolsó! Állítólag BruxeiHesben fogják megtartani a harmincadik nemzetközi konferenciát. Ennek a programjában Köln kiürítéséről, Németország 'katonai leszereléséről és ami mindezekkel oly szorosan ösz- szefügg, a biztonság kérdéséről lesz szó.

Minden szezonban és minden kormányelnök előtt felmenőit egy-egy biztonsági terv. Cannesben Lioyd George és Briand dolgoztak ki egyet, Géniben Her- riot és Macdonaid.

Ez a genfi szerződés már egész alaposan ki volt dolgozva, aprólékos jogászi formulákkal bástyázták körül és akkor

egy kis kavicson fölbukott az egész.

Ez a kis kavics egy paragrafus volt, amely módot adott volna arra, hogy egyes országok belpolitikai ügyébe (pl. a bevándorlás kérdésébe) való beavatkozásra megadta volna a módot a Nagyhatalmaiknak. Mindenki ellőtt nyilvánvaló volt, hogy itt a, japán bevándorlásról van szó és hogy sem az Egyesült Átamok, sem az angol domíniumok nem járulhattak hozzá ahhoz, hogy például a sárga bevándorlás eltiltását Japán háborús cselekedetnek és a villágbéke megszegésének tekinthesse és ezzel maga mögé töm önthesse a népszövetségben ülő összes nagyhatalmakat.

Pedig ez a terv elméletileg igen szépen volt felépítve. Benes dr. és a világbékét vizsgáló többi aisztronómus csak éppen ezt a kis 'kavicsot nem vette észre, amin aztán az egész terv szépen el is bukott. A tervvel különben akkoriban sokat foglalkoztak a népszövetségi urak is és amikor egy ízben sajnálatunknak adtunk kifejezést a népszövetség egyik főtisztviselője előtt, hogy ez ? sók szép elméleti fáradozás mind hiábavaló volt s amikor arra gondoltunk, hogy most már ennek a tervnek a megdőlte vd semmi sem marad hátra a békéről álmodozók számára, a népszövetség főtiszt viselője fölényes mosoly gá ssal fel elte:

„Hja, kérem, ez a nemzetközi é!et!“ — Meg kell vallanunk, hogy ennek, az évi ötvenezer angol fonttal dotált főtisztviselőnek a nyugodtsága ránk is nagy hatássá? volt.

ditani s most talán némi Idkiismeretfurdaliásokat érez? Mi csak örvendezhetünk azon, ha Scotns Viator igazán keresni fogja az

igazságot, leesnek szeméről a pikkelyek és látni fogja nemcsak a kormányok által bemutatott Potemkin-falyakat.

Miután a nagy népszövetségi „pacte" az angol domíniumok miatt nem sikerült, a diplomaták elővették a triparíi túra-szerződést,

vagyis egy angol—francia—belga szerződés tervét. A londoni kormány a tripartialis szerződésbe semmi körülmények között nem megy béllé, mert ez nagyon messzemenő következményeket vonna maga után és mert Németországot belekényszeritené az angol- ellenes politikába. Mivel a tripartialis eszmének sincs sok sikerre kilátása, most egy •újabb gondolatot,

az úgynevezett potamos-polltfka gondolatát vetették bele a nemzetközi tárgyalások folyamába. A potaraos görög szó és folyót jelent. A potamos-politika pedig a nagy folyók biztonságának elérését jelenti.

A világbéke szempontjából ugyanis nemcsak a Rajna, hanem a Duna és a Visztula biztonsága is nagyon fontos. A Dünáé és a Dnyeperé nem kevésbbé. Sőt a Jank-Ce- Klángé is. Úgy van: a Jank-Ce-Kjaugé is, tekintettel a Szovjet és Japán között nemrégiben kötött szerződésre!

A potamos-politika belekapcsolódik a Duna,konföderáció kérdésébe, ami a franciákat különösen azóta kezdi megint foglalkoztatni, amióta Ausztria szanálásáról újabb nyugtalanító hírek érkeztek és amióta a németekhez való csatlakozásnak és a pánger- m.án gondolatnak megerősödéséről újabb híreiket kaptak.

Ennek a dunai konföderációnak, éppen a Németországtól való félelem következtében, sok hive van Parisban s az eszme legfőbb hordozói közé tartozik Étien Fournolt, aki nem kiméi fáradságot és időt a dunai konföderáció tervének propagálásában.

Fournolt a dunai államok konföderációját elsősorban a gyakorlati politika szempontjából sürgeti, mert szerinte csak egy ilyen konföderáció esetében lesz elérhető, hogy Németország a Duna völgyében ne terjeszkedjék. Ehhez a gyakorlati szemponthoz hozzájárul a közgazdasági együttműködés szükségességének felismerése is. Fournolt tisztában van azokkal a nehézségekkel, mikkel egy ilyen konföderációs gondolat mindenkor jár. Tudta és előre látta, hogy a kis államok a nemzeti szuverenitásnak szűk és féltékeny gondolatába fognak elzárkózni. * így az egyes államokat önönhi bájuk és tulzáisii hmMw, fífpanilai-sriiis, polaios-noiiüka

A nagyhatalmak biztonsági politikájának uj utjai — Fournolt dunai konföderáció-terve

Csütörtök: ÁRVA PÁL: Az asszony és az ősz. II. Péntek: Ifj. KRŰDY GYULA: Az óriás.

Szombat: MENCZEL ALADÁR: Gyurkó. Vasárnap: ÖLVEDI LÁSZLÓ: A Garami télen. (Vers.) — LÖRINCZY GYÖRGY: Holdvilág.

Az alsós-parti után

— A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Buda László.

(Történik az elválaszthatatlan partnerek törzskávéháza előtt. A szóm a kávéház teorasza. Egy pad is. A két „alsósmatador“ most jön ki a kávéháziból, heves vitájukat élénk kézmozdulatokkal kisérik. Haza akarnának menni, de addig nem bírnak, ameddig egymásnak meg nem magyarázzák, •hogy hegyis, illetőleg miképpen volt és miképpen történhetett volna. A terraszon asztalok, székek, virágok, kerti ernyők stb. Feláratok: Fagylalt,

Jegeskávé)

Személyek: I. ur, II. ur.

I. Azért magának nem kellett volna a makk tízest adnia!

II. Hanem??

I. Miért nem adta a makk nyolcast?

II. Nem húzhatom elő a lukas zápfogam- ból, ha nincs.

I. De valami zöldje az csak volt?

II. Igen, a fuszeklim az zöld volt.

I. Hehche . . . Hát miért nem adta a fu- szeklijét?

II. Mit tudtam én, hogy magánál az is gilt ... De ha nem adom a tízest, akkor vége.

I. Hát igy is vége, megvigasztalom.

II. De akkor még jobban vége.

I. Hát jobban vége nem lehet

II. De lehet . . Csak tudtam volna, hogy magánál a tök ász, meg a piros felső, meg a zöld alsó, meg a makk . . .

I. Nagyszerű, máskor majd mindent megmutatok magának . . . hisz különben, ha megmutatom se nyerhette volna már meg a partit, mert bemondtam a . . .

II. Ugyan ne beszéljen, hát- az én piros királyom, az kutya?

I. Ne vicceljen, nem is volt magánál a piros király!

II. Hát csak tudom mit beszélek, persze hogy nálam volt!

II. Hallja, ne mondjon ilyeneket!!

II. Hát gondoljon csak vissza, emlékszik még, amikor kihívtam, maga annyira meglepő" dött, hogy ráfordította a feketéjét.

I. Nem igaz, én a feketémet kottám.

II. De a másikat meg ráfordította a piros királyra.

I. Én semmiféle királyra nem fordítottam feketét

II. És a kvartját is megkontráztam!

I. Hát szóval hiába kontrázta meg a játékot, mégis én nyertem meg.

II. Mit tudtam én, hogy magánál volt mind a négy hetes. Hiába játszottam a kilencest.

I. Igen, de ha maga nem játszotta ki idejében . . .

II. Fel kellett volna kelnem ugy-e, talán és azt mondanom, kérem a kilencest holnap délután négykor játszom ki és aztán haza mennem.

I. Én már akkor mondtam magának, hogy elvesztette a partit, amikor a pincér ráesett az asztalunkra.

II. Ne mondja már ... mert amikor a pincér ráesett az asztalunkra, akkor már én rég bemondtam a vannakot.

I. Az nem lehet!! Mert abban a pillanatban, amikor esőfélben volt, én játszottam a tök nyolcast, tehát maga nem mondhatott be sem" mit.

II. Azért, mert ő esőfélben volt, én nem mondhattam be a vannakot?

I. Kérem ne csavarja ki.

II. Mit? A pincért?

I. Nem! A valóságot.

II. Én nem csavarok ki semmiféle valóságot!

I. Eh! Mit vitatkozunk, viszontlátásra, (kezet fognak), hát holnap bejön és játszunk.

II. Be, be . . . Jónapot.

(Egyik jobbra, másik balra indul, de bizonyos távolságban II. megáll és visszafordul.)

II. Különben is, ha nekem meg van a három adum, hát maga akkor nem hívhat először zöldet . . .

I, (Közben visszafordul.) Ná . . . mert kéket hívtam volna, vagy drapot.

II. Persze hogy nem (közben folyton közelednek egymáshoz). Mert ha nálam van a zöld alsó, meg a piros tizes, akkor maga vigyáz !!!

I. Mire vigyázzak??

II. Hát ne hogy zöldeket dobjon . . .

I. Hogy beszélhet ilyen zöldeket?

II. És aztán nálam volt különben is a disznó!

I. Nem igaz, csak a király.

II. A disznó is!

I. Csak a király!!

II. Disznó is!!!

I. Király!!!! * •

II. Disznó!!!!!

I. Maga disznó!!

II. Mit mondott? Magával többet nem állok szóba.

I. Én se . . . minek hazudik!

(Újra szétválnak és mennek az ajtóig jobbra és balra . . . majd I. visszafordul.)

I. És aztán minek tököt adott rá?

II. Majd magának máskor dinnyét, vagy kalarábét adok rá, vagy citromot.

I. Hallja! Én tudom maga mif gor.doi! Vigyázzon magára!

II. Minek bosszant! Azt adok, amit akarok!

I. Az nem igaz! Én nekem citromot ne

saák ellen is kívánta megvédeni a föderáció megalkotásával.

Kiegészíti Foumoitnak ezt a tervét az ő felfogása a nemzeti szuverénitás kérdéséről. Szerinte a nemzeti szuverénitás a régi, a háború előtti nemzetközi jogban lefektetett elmélete az újabb nemzetközi jogfejlődés következtében megdőlt.

Ezt az elvet a maga ridegségében és geometriai zárkózottságában a XVI. század német jogászai és a francia Jean Bodiin dolgozták ki. A nemzeti szuverénitás elmélete Fournolt szerint a háború egyik halottja. A wilsoni elvek a tengerek szabadságáról, a kisebbségek védelméről már önmagukban is súlyos támadás a szuverénitás elve ellen. „A népeknek nincs többé bizalmuk a nemzetek self-con trolijában, abban, hogy a nemzetek képesek Önön magukat ellenőrizni. A lövő nemzetközi jog a szuverénitás elméletének termékenyítő romjai közül fog kinőni."

A dunai konföderáció gondolatában tehát nemcsak közgazdasági működést lát, hanem valóságos államjogi föderációt.

„Egy ilyen föderációban — mondja —, amely az egyes államok függetlenségét csak külpolitikailag szorítja meg. elegendőnek tartana egy egykamarás rendszert, ahol a föderatív alarmok képviselői foglalnának helyet, a népszövetség ellenőrző delegáltjai mellett ez volna a konföderált államok legfőbb törvényhozó és ellenőrző szerve.

Hogy mennyire fog sikerülni ez a terv, azt csak a jövő mondhatja meg, a francia hivatalos tényezőik éppen a kisantantra való tekintettel mereven elzárkóznak tőle. Csak a közönség, de ennek széles és befolyásos rétegei érdeklődnek.

A közalkalmazottak kérdése. Az összes központi hatóságoknál megjelent az a körrendelet, amely a közalkalmazottak létszámának leszállításáról szól; az egyes hivataloknál már megalakultak a hivatalnokok ötös bizottságai, amelyek az elbocsátásokra vonatkozólag inditványt fognak tenni. Egyelőre még az a törekvés nyilvánul meg, hogy a tisztviselők önként távozzanak az állatni szolgálatból az illetékes törvény rendelkezései szerint. A további eljárást illetően be kell várai az elbocsátásokról szóló törvény végrehajtási rendeletét.. A miniszteri tanács múlt hő tízehkilencediki ülésének határozatával elrendelte a hivatalos munkaidő mérsékelt felemelését, valamint a munkaidőnek alapos kihasználását. Eme miniszteri tanácsi határozat eredményeként egyes hatóságok máris megváltoztatták a munkaidőt, március elsejétől kezdve. A minisztériumokban az eddigi *

8—14 óra közötti munkaidő helyett félnyolctól tizenöt óráig tartanak a hivatalos órák Ez az intézkedés átmenetileg van bevezetve a munkaidő végleges szabályozásáig.

ssaaaíBWPiwnwiiii'iiii hwijh i w

adjon!!

II. Hát akkor fogadja el a tököt!

(Közben újra közelebb és közelebb jutnak.)

I. Jó. Elfogadom!

II. No és most (magyaráz): magánál maradt a vörös kilences, a makk félő és a zöld alsó ... és most maga képes arra, hogy kidobja -a zöld alsót ... A zöldet . . .

I. Talán a pepitát kellett volna kidobni?

II. Ide figyeljen (magyaráz), nézze, az én kalapom a tök tizes, a fejem, ez a tök . , .

I

____Üres . . . '

II

. . . . most ne vicceljen. Ez a tökfilkó, maga a zöld disznó . . .

I. Hallja ezt kikérem magamnak, legyen maga a zöld disznó . . .

II. Nem bánom, cseréljünk, én leszek a zöTd disznó, de figyeljen és maga a tők filkó—

I. Én ez sem leszek!!

II. Hát akkor mi akar lenni, nyugodjon már egyszer bele ... és itt a kalapja (levesz! a fejéről), ez a zöld alsó, a maga kabátja . . .

I. Az én kabátom a zöld nyolcas, mellényem a piros hetes . . .

II. No már most, ha maga kidobja a zöld alsót (ledobja I. fejéről a kalapot).

I. Legyen szives vigyázzon a kalapomra, ne dobálja . . .

II. Én rádobom a zöld hetest (rádobja a cipőjét).

I. És ez most az enyém (a kalapot felveszi, cipőt a hóna alá).

II. Most én kérem a zöld nyolcast (felveszi a kabátját) és maga adja rá a piros tízest, (leveszi I. mellényét és felhúzza a kábájára)

I. Na most már én játszom a tőle hetest (kitesz egy széket).

II. És én adom rá a tök fitkót (ráül a székre.) Na már most, én kérem a makk ászt (előhúz egy asztalt).

I. Én adom rá a makk nyolcast (rádobja a kabátját).

(Egy őrült kártyázás kezdődik botokkal,

%