Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)
1925-03-15 / 61. (804.) szám
Vasárnap, tnárdus 15. SPrágai. A P. M. H. VASÁRNAPI ROVATA írja: Scböpüin Aladár nmmi lm (Vasárnapi Jevéi) Budapesten most szájról-szájra jár egy történet a börziánerről, aki a baissehen tönkrement, fament Parisba és onnan egy üzleti ötlettel jött ismét haza: divatba hozta itt is azokat a mindenféle fantasztikus formám színes léggömböket, melyeket bálokon, mulatóhelyeken bocsátanak a levegőbe és kergetnek összevissza. Az ötlet fényesen bevált, a volt börziáner tömegesen import álja a furcsa ballonokat és már azon az utón van, hogy újra meggazdagszik. A mostani rettentő pangásban, amelyben régi kitűnő cégek sem tudják árujukat eladni és a iöiikremenés szélén fuldokolnak, ez a kis történet különös érdeklődést kelt. Ebben áz időben valaki, aki pénzt tud keresni, sőt gazdagodni! És ilyen egyszerű módon, szinte egy Columbus-tojással! A volt börziáner ma érdekes ember. És csakugyan az, mert olyasvalamije van, ami kevés embernek: ötlete, mondjuk más szóval: invenciója. Előtte száz meg száz budapesti ember járt Párishan, köztük üzletemberek is. Senkinek közülük nem jutott eszébe, mikor látta, hogy a franciák olyan ballonokkal szórakoznak, hogy ezt a játékot Budapesten is meg lehetne honosítani és pénzt lehet csinálni belőle. Csak ez az egy börziáner vette észre az üzleti lehetőséget. Hogy aztán meg is csinálja a dolgot, ahhoz kellett egy kis energia, organizáló képesség, de bizonyára nem több, mint amennyi minden átlagos kereskedőben megvan. A iődoiog mégis az ötlet volt, a megfigyelés, az elhatározás. Ügyes ember, tehetséges ember, megérdemli a szerencséjét. Ez az, amire a mai időkben, amikor a sors annyi embert kivetett pályájából s azoknak is, akik a pályájukon maradtak, annyira megnehezíti a boldogulást, a legnagyobb szükség van, de am.i a legritkább dolog. Egy kis invenció, egy kis ini- ciativa, egy jó ötlet. A legtöbb emberben egy életen át nem terem meg. Élnek, dolgoznak, kínlódnak, lórik a fejüket, hogy mért nem mdnak boldo- gu'ni, lesik, hogy mért sikerül másoknak, keveseknek, próbálják is azokat utánozni és lég többnyire megbuknak vele, de inaguktól valami újat, ügyeset, hasznosat kitalálni nem tudnak. Mert nem tudnak önállóan, elfogulatlanul gondolkozni és megfigyelni. Gondolataik megszokott sab'ónokon mozognak, soha nem térnek eredeti vágányra. Soha nem jutna eszükbe semmi, ami már másnak is eszébe nem jutott. Jön aztán valaki, akiből kipattan valami uj és megvan a siker, amelyet ők csak irigykedve néznek. Az intuíció a 'kiáura legfőbb mozgató ereje, A tudós hiába halmoz adatot adatra, kísérletet kísérletre,1 ha ueni fúj ja a kapott':: részicttényeket intuitív módón összekapcsolni, nem jut soha eredményre. Az iparos, a kereskedő, ha csak a megszokott rutáit csinálja tovább és soha nem talál ki egy áru előállításában, esetleg csak a csomagolása’ un, terjesztésében, reklámozásában, esetleg üzlete belső szervezésében valami újat. csak a középszerű eredmények tempójában marad. így van ez minden foglalkozásban. Hány ezer meg ezer ember ült a teafőző előtt és nézegette, hogy a vízből kiemelkedő gőz emelgeti az edény födelét? A kis James Watt volt az egyetlen a sok ezer kő-ölt, aki ezen a tényen gondolkodóba cselt — és kitalálta a gőzgépet. Mindég és nrndenütt akad ilyen teafőző, csak nincs mindig és mindenütt eszméikedő kis fin, aki a födél mozgását megfigyelje és megindítsa a exjtidnhisnrr• méri mnyro- ez •> födél? Morf ha a gondolat egyszer elindult, akkor már megy tovább a józan ész sínéin. A tehetség velője az elindításban van. Bizonyára minden ember találkozik életében egyszer-kétszer legalább az alkalommal, melyből a szerencséje megszülethetik, csak az alkalmat felismerni és megragadni van kevésnek képessége. Mert kevésnek van intuíciója. Mert az emberek megtanulnak sok mindcníé'ét, csak egyet nem tanulnak meg: a maguk szemével látni és a maguk fejével gondolkozni. H. G. Wellsnek van egy elbeszélése, amelyben egy a földi dolgokról semmit sem tudó angyal kerül az emberek közé és minduntalan azt kérdezi: miért? Miért van ez a szokás? Miért van ez az intézmény? Miért tartják nagyra ezt vagy azt a dolgot? És az emberek nem tudják megmondani, számtalan dolgáról az életüknek és a társadalmuknak írem tudják, miért van, miért kell lennie. Először lustán azt felelik, hogy: ez mindig volt, ezt mindig így csináltuk, — de az angyal folytonos kérdéseire végre is zavarba jönnek, tudatára eszmélnek, hogy mennyi rengeteg fölösleges sallang, ártalmas hagyomány, akadályozó megszokás, elavult és értelmetlenné vált intézmény van az életükben. Elkezdenek gondolkodni, elégedetlenek lesznek, haragra gerjednek, megpróbálják lerázni az üres konvenciók rájuk fonódott hínárjait és fellázadnak. Az angyal visszaszáll az égbe. de itt a földön forradalmat csinált naiv, egyszerű miértjével. Ebből az angyalból kellene egy csipetnyinek lenni az emberekben. Nem érni be vele. hogy valami megvan, nem nyugodni bele a megszokásba, nem fogadni el gondolkodás nélkül a dolgokat, hanem nyiit szemmel szembenézni velük, megkeresni az értelmüket, a kapcsolataikat, a hasznosságukat és aszerint foglalni állást velük szemben. És főképpen nem félni attól, hogy valami újba. mások által még ki nem próbáltba fogjanak, hallgatni az intuíció sugallatára és következetesen végiggondolni azt, ami agyukban felötlött. És nem kí-pze'ni azt, hogy ha az ember egyszer egy irányban elindult, most már élete végéig ebben az irányban kell tovább mennie, még akkor is, ha ennek ránézve nincs már értelme vagy haszna. Egy kis originaütás, ogy kis találékonyság, egy kis bátorság — és jobban boldogulnának az emberek és jobban boldogulna az emberiség. Hoimaanisfa Harcok sok halóitól nőiteken Halié, március 14. Tegnap este tíz óra körül nagy kommunista zavargások voltak a? városban. A birodalmi elnökjelölés előkészítésére a kommunista párt ugyanis gyűlést tartott, melyen Hedvig Trüger képviselőnő beszélt. Utána egy angol és egy francia kommunista is felszólaltak, akik igen élesen kikeltek a német viszonyok ellen. A jelenlévő rendőrtiszt erre tiltakozását jelentette be és felszólította a gyűlést, hogy oszoljon szét, A jelenlevők azonban nem engedelmeskedtek és a rendőrök felé söröskorsókat, székeket és asztalrészekeí dobáltak. A rendőrség gummíbottal akarta kiüríteni a termet, mire a kommunisták közül néhányat lövöldözni kezdtek. A rendőrség erre szintén használni kezdte fegyverét. Eddig hat halottról, 25 súlyos és 15 könnyű sebesültről van tudomás. Ugyanakkor, amikor az egyik teremben a lövöldözés történt, a másik teremben Thalmann kommnn'sta elnökjelölt mondott nagy beszédet. A rendőrség ezt a termet te kiürítette. Halié, március 14, Hivatalos jelentések szerint a haléi 'kommunista összeütközésnek edd g hét halottja van. Ezek közül kettő asszony. A súlyosan sebesültek között néhánynak életbemmaradá- sára nincs remény. — A rendőrség szerint a rendőrök közül is megsebesültek négyen. A néppárti gyűlés szétosz tatásán a legnagyobb szerencsétlenséget az okozta, hogy a terem bői kitóduló tömeg leszaggatta á korlátot, aminek következtében számosán a földszint kockalapjára zuhantak a második emeletről A rendőrség határozottan megtiltotta a ülíöldi kommunisták nyilvános fellépését Németországban. Lsirer Amália gyilkosát Budapesten keresik Két munkás tegnap egy villamoson látta, de Pötör leugrott és elmenekült — Előkerült PÖtör monoklija —• A rendőrség szerint Ballá és Pötör együtt követték el a gyilkosságot Bolla konokul tagad leugrani . . . aztán feljönnél Vigyázva a lépcsőn . . . künírői meglepnéd . . . kicsavarnád a fegyvert a kezéből . . . letepernéd... árt alma''.tanná tennéd . . . Nincs más mód, ezen az utón még megmenekedhetiink! A férfi ödavnení az ablakhoz és átnézett rajta. Lent feketén meredt el az éjben a zöld gyep és a kemény sziklák mélysége. — Találsz fegyvert az ebédlőfalon! — suttogta az asszony és a szeme vágyakozva és várakozva ragyogott. A férfi elfordult az ablaktól. — Nincs semmi kedvem, kitörni a nyakamat — mondta vontatottan. — Mert nem mersz! — az asszony ösz- szeszor'tott fogakkal beszélt. — Nem, nem mersz! Nem szeretsz eléggé! Nem is szeretsz engem! Nem szerettél, soha se szerettél! — Édesem .... — Aki szerelmes, az nem mér mélységeket és nem ismer veszedelmeket! Az mindent tud, az mindent mer azért, akit szeret! De ahhoz szerelmesnek kell lenni és ahhoz férfinak kell lenni! — Értsük meg egymást . . . Az asszony szeme száraz tűzben égett és ez a tűz a szemében elevenebb és gyötrőbb volt minden zokogásnál. — És én előbb még arra gondoltam — szólt összekulcsolt kézzel, — hogy hajnalban, amikor utazol, megleplek, beszököm hozzád a kupédba, megyek veled., leszek a szolgálód, kedvesed, aminek akarsz ... én még az előbb arra gondoltam! — Értsük meg egymást! — a férfi hát- rakulcsotta kezét és izgatott haraggal, csalódással és keserűséggel kereste azt a mámorban és tobzódó életkedvben úszó létet, amely nemrég még az övéké volt, kereste ezt és nem találta. — Érts meg. Az én szerelmem csakugyan nem ilyen őrjöngő és elszánt valami. Szeretlek, de a magam életét is szeretem. Borzalmas és kellemetlen ez a helyzet és mennyire ostoba! H'rtelen nagy, komisz harag fogta el: — Ostoba! A legnagyobb ostobaság pedig az volt, hogy ide raktál be engem, ide fel ebbe az átkozott toronyba, ebbe a veszett kaitokéba... alapjában te vagy az oka mindennek! Én itt egy áldozati bárány vagyok, léprecsa’t szerencsétlen ember — tessék, most már süss ki valamit és mentsd magad valahogy! Én is megmentem maid magam Ez az én gondom. Dé csak ez és semmi más. köztük egy hajlottkoru, Öreg ember s ezért állandóan revolverrel jár. A rendőrség több tel- és külföldi elmegyógyintézetbe táviratozott, mert lehetségesnek tartja, hogy a gyilkos, ott helyezkedett el. Az eddig feltevések szerint azonban legva’őszinübb, hogy Pötör Csehszlovákiában egy bctöröbanda tagjainak sorába lépett. Sngulyi szerepét mára sikerült tisztázni a gyilkossággal kapcsólaiban és megállapították, hogy a gyilkosság elkövetéséhez semmi köze sincsen s csupán az ékszerek elrejtésében segédkezett Pötörnek és Bolhának. Bolla ellenben konokul tagad, bár a rendőrségnek határozott feltevése, hogy a gyilkosságot Bolla és Pötör együtt követték cl, még pedig úgy, hogy Bolla, mint villan y- számTacltonör becsengetett a lakásba, hogy a villanyórát megnézze és közvetlenül utána be'épeit társa, Pötör. A gyilkosság néhány pillanat alatt történhetett. Valamelyikük 61- ni'OsbóUal fejbe vágta Amáliát, aiki nyomban elvesztette ész ni ól elét s azután végeztek vele. A rendőrség mos-t a Mik őrös poharakon talált ujjlenyomatokat Össze foga hasonlítani Bolla ujjlenyomatává]. Ma két munkás azzal jelentkezett a rendőrségen, hogy tegnap este látták Pötört egy villamoson. Amikor Pötör észrevette hogy figyelik, zsebkendőjét az arca elé tartotta. A munkások egyike meghúzta a villamos szíjat, mire Pötör a robogó villamosról leugrott és elmeneküli. E bejelentés alapján a detektívek még erősebben nyomoznak Budapesten is Pötör után. A főkapitányság tárgyk ez élőjében ma. átkutatták Pötörnek azt a csomagját, amelyet a Ferenc József-hidra való felkaszása után a rendőrök annak idején ide szállítottak be és c holmik között több bűnjelet találtaik. Az egyik ruha zsebből előkerült Pöíör monoklija is. Klofá( a szoldaleszka ellen Prága,' március 14. A szenátus véderőbizoíLságánaík legutóbbi ülésén Kló fáé tiltakozott az ellen, hogy a nemzetvédelmi minisztériumból kiűzik a polgári tisztviselőket, mert a mmteztériuni- nak a nemzet védelmét és nem a szoldateszka szervezését kel* vezetnie. Erős republikánus és demokratikus hadseregre van szükség és ezért kvalifikált egyéneknek kell a katonai irodákban helyet foglalni ok. Zsoldos tanintézet tegiobbati készít elő magán vizsgádra. Középiskolai kivonatos tankönyvek, magántanulóknak készült Algebra és geometria megrendelhetők. Budapest, VII. Dohány u. 84. S6EBB8K25SBSB™*iee Elhallgatott. Csönd volt. Az asszony még mindig ott állt vágyón, könyörgöm menekülőn mellette. Ott állt mellette, de egyszerre most elnevette magát. Megrázta? afejét, kinyult, bátran és nyugodtan és arca felderült, a szája gőgös lett, a szeme, csillogó. — Köszönöm, barátom — mondta vidáman, abbahagyva a suttogást. — Csakugyan bolondságokat forgattam a fejemben. De szerencsére eszembe jutott, hogy ió lenne megismerni azt az embert teljesen, aki . . . És most aztán, hál istennek, összeömerkedíünk, végérvényesen. Nyugodtan, mosolyogva ment a fekete, vaspántos ajtóhoz, zsebébe nyúlt, kulcsot vett ki, felnyitotta az ajtót és mosolyogva állt meg az üres küszöbön. — Az ajtót én csuktam be, kedves barátom — mondta. — Féltem, maga holnap utazik és nekem rossz és szomorú éjszakám lesz. De most már nagyon nyugodtan fogok aludni. Egy kulcs egy embert is felnyit, nemcsak egy ajtót. Isten áldia meg. És vidáman, sietve lement a lépcsőkön is eltűnt a nagy, alvó kastélyban. & „ m m m m m m mm m m m. m m I 1 Sthrall-féle I x VBMHHHV ammmmmmmmm m || fjj || jgj §| wssma&miBmafs Kassa Fő U 76 ej || ** ,ein ScMfíoaols, vásznaX ereiosok is daraasztoH «a*r válaízté’**»a«. ...."""" | | mh,dea Oamaszt-asstalnemftaX. Ké z amtehörnemfieK. T "®“to® | szélességben Iiroli-SeMílon 7, vászon 6 korona szo,orra szem en f v és íenv * sznak minden szélességben Budapest, március 14. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A rendőrség hivatalos jelentése szerint a Leirer-ügy őrizetesei kijelentették, hogy semmit sem tudnak a gyilkosságról, sem a rablóit ékszerek dolgáról Bolla és Hetik váltig azt hangoztatják, hogy dk nem tudtak a holmik eredetéről. A rendőrség — amint megírtuk — megkeresett több csehszlovák rendőrhatóságot Pöíör felkutatása céljából, de most Kassáról és Lőcséről, va'amint Olniützbő! is, ahol a gyilkosnak állítólag egyik barátja lakik, az a válasz érkezeit, hogy ezeken a helyeken nem akadtak Pöíör nyomára. j A Tcréz-köruti ház lakói, akiknek mcg-l mutatták a rovottmu'ltu Pötör fényképét, abban nem ismerték fel azt a fiatalembert, akii a gyilkosság napján ott járt és nem tudják azt sem, hogyan jutott a lakásba. Kihallgatta, a rendőrség Pötör unokanővéréi is, aki elmondotta, hogy december 22-ike előtt találkozott Pötörrel, aki akkor nagyon elhanyagolt külsejű volt és elmesélte nnokanő- vé rémek, hogy van a Teréz-köruton egy nőismerőse, aki meguzsomiáztatta, sör ha akarná, pénzt is adna neki. A sokat emlegetett Ferenc József-hidi jelenet előtt Pötör már kezdte a bolondot szimulálni s állandóan azt hajtogatta, hogy ellenségei vannak, akik lépne akarják csalni, lusos kaland — férfin udvarias enyheíadás egy vidékre zárt, öreg férj mellé kényszerült, sóvárgó asszonynak - ő a maga részéről sohasem taksálta a dolgot többre. Holnap utazik, ma este megállapodtak, hogy Pesten is fognak találkozni — miért ne? ez a szegény számkivetett asszony majd erdőknek és hegyeknek jószágát hozza magával és frissítő változat lesz a nagyváros rendes lázában — ennyi volt az egész; És most, egyszerre az utolsó pMlanalban, eléjük tornyosul egy átkozott és félelmés tragédia. Verejtokcsöppek ütortok ki a homlokán. Gondolkozna cselekedni kell. — Ments meg — az asszony odalmzó- oott metoé, hozzá bujt. — DöngeM meg az ajtót! Álljatok szembe egymással! Végezz vele! Vigyél magaddal! Örökre! A férfi a homlokát törclgeüe. Csendesen mondta: — Nincs fegyverem. — Nem. nem igaz. ne 'mozdulj, ne próbáld, igaz nincs fegyvered. Ó. várj csak! Szeme a folyosó ablakára meredt. — Nézd. az ablak . . . azon az ablakon nincsen vasrács ... — hangja tíkkasztóar forró volt. — Ha onnan . . . me góró bálnál
