Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)
1925-03-13 / 59. (802.) szám
A késői országsat árrendezés szomorú következményei a határmenti lakosságra — A P. M. H. huszti tudósítójától — Huszt, március 12. .AkÜ, Akii-hegy, Batár és Nevetlenfalu rusziuszkói községek lakói ezelőtt három hónappal még teljes bizouytatenságban voltaik a tekintetben, hogy a végleges országhatár- rendezés után megmaradnak-e tovább is Csehszlovákiában, vagy amint azt általánosan hangoztatták: a románok lejönnek Cor- riyj Ardürig (Eeketeardó), az lesz a határállomás — s igy az ő községeik Romániához fognak csatoitatni. E beszéd, híresztelés nem volt aJtapnéJkiili, mert tény az, hogy a határ- rendező bizottság több Ízben járta be már e területet s a határt mindannyiszor beljebb tolta Csehszlovákiába. Kisefcb-nagyobb ru- szinszkói terület mindig áldozatul esett egy- egy ilyen, rendezésnek. A hatánnenti lakosság tudta, hogy ez még mindig nem a végleges rendezés $ érthető aggodalommal várta a tör törlendőket — sorsának fordulását. Végre, ezelőtt három hónappal, december 14-én újból megjelent a határrendezö bizottság s a kirendelt, de teljes passzivitásra kényszeritett lakosság jelenlétében állapi tollák meg a határt s ümnepies formaságok között helyezték el a határt jelző kőoszlopokat. Ez az aktus s a bizottság által aláirt jegyzőkönyvek most már meggyőzték a lakosságot, hogy ez alkalommal végleges rendezés történt. A négy község lakossága íellétekzett! Végre tisztában voltak állami hovátartozan- dőságukat illetően. Ámde ez a késői határrendezés, ez a hosszú ideig tartó bizonytalanság a lakosság nagy részét kétkedővé, tartózkodóvá s óvatossá tette minden olyan intézkedéssel, rendelettel szemben, amely anyagi érdekeit érintette. Arra az álláspontra helyezkedtek, hogy anyagiakban nem kockáztatnak semmit — 'kivárják a dolgok végét. S igy történt meg azután az a hiba, hogy sokan elmulasztották megtenni azokat a bejelentéseket, amelyeknek meg nem történte miatt most igen nagy károsodás érheti őket. Sokan vannak ugyanis az említett községekben, akik nem merték bejelenteni, lebé- gyegeztetui értékpapírjaikat, . posta takarékpénztári betétikönyvecskéjüket, hadiikölcsön- fcötvényeiket. Nem tették meg vagy önvallomásukat, nem jelentkeztek pénzbecserélésre, nem törődtek az adókivetésekkel és fizetésekkel, elmulasztották a kivetett súlyos adók mégfelebbezését s igy most egyszerre az összegyűlt adók olyan lavinája zúdult rájuk, amely alatt meg kell fulladniuk. ..Mindezekhez .járult a tavalyi rossz gazdasági esztendő, amely a betevő falatot sem hozta meg számukra. A beregszászi pénzügyigazgatóság kárbecslő bizottsága az elemi csapás által okozott károkat e négy községben 70—100%-na becsülte. De eddig még semmi intézkedést nem tett, hogy e községek lakossága adókedvezményben részesüljön. Pedig e négy község derék, szorgalmas gazdálkodó népének súlyos anyagi és gazdasági helyzetén egyedül csak a kormányzat tud s kizáróan annak kötelessége segíteni. Könnyítse meg az önhibájukon kívül ily szomorú helyzetbe jutott lakosság anyagi és gazdásági tiaipraállását azzal, hogy e községekben kellő közhírré tétel' után záros határidőt engedélyezzen: a pos'tatiafcarékbetétkönyvek, az értékpapírok és hadíkö!csőnk öt.vényeik lebély egzésére, a pénzbecserélésre, a hadirokkantaik, özvegyek és árvák jelentkezésére. A pénzügyigazgatóságot pedig utasítsa, hogy a kárbecslő bizottság jelentése alapján sürgősen dolgoztassa fel az adőleirásókat, adjon fizetési kedvezményeket a felgyülemlett adórészletek törlesztésére, törölje a késedelmi kamatokat s adjon legalább egy hónapi határidőt a*z eddig skivetett adók fellebbezésére. A E kérések teljesítésére joggal számit e községek lakossága, amely a kiállóit lé-líki- izg almaikon felül anyagilag is éppen eleget adózott már — a határ mentén. A zólyomi nasviegyg legyzIMaívli örtitéíté lég Petrogalli Oszkár emlékét Zó'yom, március \2. Zölyomvármegye évnegyedes rendes közgyűlését Szlávik György dr. zsupán elnöklete alatt tegnap tartotta meg Zólyomban. Az elnöklő zsupán kegyeletes szavaikkal emlékezett meg Petrogaílli Oszkár dr. megyebizottsági tag, a szövetkezett ellenzéki pártok klubéin őkének elhalálozásáról, akit, noha az ellenzéken volt, mindenki szeretett és megbecsült tárgyilagosságánál és egyéniségénél fogva. Az enöklő zsupán Petrogalli Oszkár dr. emlékét jegyzőkönyvileg Javasolta megörökíteni, amit a megyei közgyűlés egyhangúan fogadott el. Nagyobb és részletesebb vitát az alkoholellenes egylet támogatása és az alkoholizmus elleni védekezés javaslata keltett, mely javaslatot a közgyűlés egyhangúan fogadott el és e célra 10.000 koronás segélyösszeget szavazott meg azzal, hogy az ez irányban! határozathozatalra a társtörvéiiyhatóságok is kerestessenek meg. Gyapay Ede dr. és Törköly József dr. javaslatára a középszlovenszkói villamosmüvek részvénytársaság által kért négymilliós kölcsönösszegre vonatkozó kezességi nyilatkozat kiállítását a közgyűlés elodázta és a részvénytársaság vagyonábagánaik és működésének, valaiínint könyvvezetésének megvizsgálására egy, az összes pártokból alakult hattagú bizottságot küldött ki. Gyapay Ede dr. szóvá tette Léva város képvisdőtestüleléndk céltalan és indokolatlan feloszlatását és azt, hogy az ilyen feloszlatással. járó újbóli községi képviselőtestületi választások az illető községre és városra felesleges anyagi terheiket rónak és a lakosság békéjét dúlják fel. Jelentéktelen ütések a szenünkül is a prJmntken Az ünnepek rendezéséről szóló javaslatot egyelőre levették a napirendről — Mentelmi ügyek ) Prága, március 12. Mindkét ház ma csendes munkaülést tartott. A szenátus délelőtt egy negyed óra alatt minden vita nélkül elfogadta a pozsonyi tőzsde tőzsdei bíróságának illetékeiről szóló törvényjavaslatot, egyes gépeik és alkatrészeknek kedvezményes vámmal való behozataláról szóló javaslatot és azt a törvény- javaslatot, amely a kormánynak felhatalmazást ad, hogy a határmenti vidékeken egyes bírósági járásokat , és közigazgatási körzeteket módosítson. Végül Falmer német szociáldemokrata szenátor mentelmi ügyében úgy döntöttek, hogy nevezettet nem adják ki. Ezután háromnegyed 12-kor az ülés véget is ért. A szenátus legközelebbi ülése kedden délután lesz. A képviselőház ülését délután félkettőkor nyitotta meg Tomasek elnök- A napirenden jelentősebb dolog nem volt és az ülés a legcsendesebben folyt le. Vita nélkül fogadták el az alkotmány törvény 105. paragrafusának végrehajtásáról szóló javaslatot, amely az állampolgárok felebbezési jogát szabályozza, valamint még két kisebb jelentőségű javaslatot. Ezután került volna a sor az ünnepek rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására, de Tomaseík elnök bejelentette- hogy a bizottság még nem készült el egészen munkájával ezért a javaslatot egyelőre leveszik a napirendről. Most mentelmi ügyek következtek, amelynek során Tomanek Flórián szlovák néppárti képviselő kiadatását a bizottság javasolja, jóllehet az ügyről teljes ismerete nem volt, mert az ügy bizottsági előadója, Kubin dr., ugyancsak szlovák néppárti képviselő, előterjesztését nem nyújtotta be. A vita során felszólalt Halis dr. német szociáldemokrata képviselő és kijelentette. hogy a parlament működése egy idő óta' csakis mentelmi ügyek tárgyalásában merül ki. És akkor is csak az ellenzéki képviselőket adja ki a ház,^aminek általános bizonyítéka á mai eset- amikor Tomanek képviselőt sajtó utján elkövetett vétség miatt kp adásra javasolják, míg Kaminsky dr.-t a büntetőtörvénykőnyv ugyanezen pontjába ütköző vétség miatt nem adják ki- Kubís dr., szlovák néppárti képviselő, az ügy bizottsági előadóba is ilyen értelemben szólal fel. Kijelenti, hogy szomorúan konstatálja, hogy a bizottság mindazon esetekben, amikor munkáját lelkiismeretesen és pontosan terjesztette elő a bizottságnak, ha ellenzéki képviselőről volt szó. javaslatát mindig megváltoztatták. Ezzel minden ambícióját elvették a munkától. A jelen esetben, minthogy klubtársáról van sző- indítványozza, hogy az ügyet újból utalják vissza a ház mentelmi bizottságához. M'tithogv a referens is magáévá tetem® Szombat: BÓTHÁR SÁNDOR dr.: Visszaérniéke- kezéselm Potrogalij Oszkárra. Vasárnap: FALU TAMÁS: Óh, hová tűnt . . . (Vers.) - BÁNYI ADORJÁN: Ketrecben. ........................... ......... A Margitszigetről (Naplójegyzet.) — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Krúdy Gyula. . . , Mikor először kerültem bűvölő árnyékukba, a mesemondó fák lombjai alá (amelyek úgy beszélgettek fejem felett, mintha személyes ismerősei lettek volna Boldog Margit királyleánynak), akkoriban az volt a divat Magyarországon, hogy a férfiak a kirándulásra szürke napernyőt vettek a kezükbe, a nők éberlaszting cipőt vontak a lábukra, a szerelmeskedésen kivül dalolás volt a legfőbb gyönyörűség. Gyermekkoromban az apámmal gyakran elüldögéltünk a romoknál, hallgattuk a fülemüléket, megbámultuk a turnéros pesti dámákat, akik kis párnácskákat kötöttek a hátuk alá a derekukra, — ma már nem tudom, miféle okból. Mi vidéki emberek voltunk, ugyanezért fontos dolognak véltük, hogy nevünket megörökítsük azon a romfalon, ahová akkoriban a legtöbb margitszigeti látogató bekarcolta, bevéste vagy fölirta ne*ét. (Esténkint bízónyosan erre járt kertészkalapiában a sziget házigazdája, az öreg József főherceg és tu- tudomásul vette látogatóit.) Apám éppen úgy tartotta az illedelmes szokást, mint a legtöbb fölnevelt úriember Magyarországon. Feltette kézjegyét a falra, amint az előző nyáron névjegyét leadta a Táriában, a Len- gyelnyereg ama esőtől védett barlangjában, ahová a turisták szokták kártyájukat vetni, miután átnézték mindama névjegyeket, amelyeket az előző látogatók itt hagytak . . . Másodszor már, sajnos, szertartásos atyám nélkül, mint boldogtalan fiatalember kerültem erre a tájra, abban a korszakban, amikor a divatos fiatalemberek éppen olyan rövid dorongokat hordtak sétapálca címén a kezükben, mint ma a nők napernyőjüket. A fejemen ugyan Stanley-sisak volt, amelynek hátul is volt lehajtója, mintha ott volna szeme az embernek, de annál több baj volt a szivemmel. A romfal felírásai nem érdekeltek, mert hiszen úgy sem találnám ott azt a nevet, amelyet a gyalogút homokjában, vagy a rózsa nevében szerte keresek a világon . . . Kimondhatatlanul alkonyodott, szivtépőcn boldog csók cuppant valahol és tüzes leánykacaj hangzott fel azon a helyen, ahol valamikor a vétkes apácák börtönének nyoma megmaradt. És én megrettenve saját boldogtalanságomtól, rokonomnak néztem a romok közelében lévő kígyófát, amely bizonyára azért csavarodott ily ijesztő módon törzse körül, hogy örök intőpéldája legyen a szerelmeseknek, akik itt szivbeli kínok miatt gyötrődnek. Valószínűleg szerelmes volt ez a fa egykor valamely fűzfa- lányba vagy fenyőmenyecskébe: és csalódásában tekerőzött össze ily epilepsziás görcsökbe. — A kigyófa megvigasztalt. Ismét felTtani a nevem a kolostor falára, most már a dátummal együtt, mint azok, akik itt az első csókot váltották . . . ó, engem legfeljebb a bánat hív majd keresztelőre Ó- Budára. . . . Harmadszor és huzamosabb időre akkor telepedtem meg a romoknál, amikor egyéni divatokat kezdtem, behorpasztott kalapokban jártam, bözsebü felöltőket viseltem, amelyeket többuyire könyvekkel, kéziratokkal raktam meg. Kedvenc időszakom se volt már a tavasz, amelyért a diákok rajonganak; sem a nyár, amely a vendéglősnek és szállodaportásnak a rajongása . . . Azokat a hosszú őszöket kezdtem szeretni, amelyek úgy hanginak, mint a magános gordonkahang, a falevél csörög a tarka ker- tészleányok seprője alatt, méla úriember megy végig a Dunaparton és a romoknál elgondolkozó arccal olvasta egy magános, ismerkedni. nem vágyó hölgy az „Arany emberist. Mikor azok a bárányszőrü telek tettek a kedveseim, amely télidök oly csendesek szoktak lenni a szigeten, hogy a partra- vert csónakház kutyájának ugatásán kivül nem hallani más hangot, a reggeli hóban nem látszik más nyom. mint a reggeli postásnak a lábnyoma. Igaz, hogy télen hó alá rejtőzködnek a romfalak, mintha darab időre visszamennének a messzi legendákba. Visz- szatérnek az álmodozó múltba; ilyenkor blPéntek, március 13. teszi ezt az indítványt, a ház is elfogadja és Tomanek képviselő ügyét visszateszik a mentelmi bizottsághoz. Még Bruner német nemzeti és Mondok képviselő mentelmi ügyét tárgyalja a ház. A javaslat értelmében egyiket sem adják ki. Ezek során Kunt dr. kommunista képviselő szólalt fel, aki felpanaszolta, hogy Taussig képviselőtársa ellen a kassai törvényszék oly ügyekben ís folytat eljárást, amelyekért a parlament öt nem adta ki. Ronöek. az ügy előadója kijelenti, hogy a ház elnöksége már megindította ez ügyben a szigorú vizsgálatot s annaik lefolytatása előtt nem nyilatkozható. Tomasek elnök ezután berekesztette az ülést. öt perc múlva újabb ülést tartott a ház, amelyen kiosztották a bizottságoknak a jegybankról szóló törvényjavaslatokat hatnapos határidőre. Letárgyalták még Kaminsky és Lelley dr nemzetgyűlési képviselők menteted ügyét. Utóbbit a ház kiadta. Ezután az ülést írri-orn órakor az elnök berekesztette. Legközelebbi ülés hétfőn délután lesz. Hogyan terrorizál?ák a magyar tanítókat? Csallóköz, március 12. A magyar tanítóság igen sok kérdésnek van kitéve, hogy álljon be a kormány szék- tolóinak. A tanfelügyelők egyúttal kortesszor- gálatokat is végeznek és nem i-s minden eredmény nélkül. Mindenkor akadnak gyengébb akaratú és jellemű emberek, akiket ígéretek eltántorítanak, most a felekezeti tanítóknak jó nyug:li>jak.a't igérnek. A csallóközi járásban több ilyen oszlopos kormány széké rtoJó akad, akiknek nem elég még a rúgás, amelyet a magvar tanítok kaptak és kis borravalókért és nagy ígéretekért megszédültek. Ivanics Gyula tanító őrsujfaujn llakik és valóságos rögeszméje lett neki a Csánki-párt, de ez mintha meg- alomániát is oltott volna ebbe a tanítóba, mert most felhívásokat küldözött szét tatiito- társaí címére, melyben felszólította őket, hogy zárős határidőn beüti léptének be a Csonki- pártba, melynek ö Örsujjiaten a titkára. Ugyanez a tanító a Magyar Tanító Egyesület közgyűlésén is agitált a Csánki-párt érdekében és akkor a saját tanfelügyelője intette le, látva, hogv a nagyhangú. r-rcs han- dabandázás rossz hatást tett a tanítókra. Ivanics urnák az állampolgárságát ügvan nem bolygatja senki, pedig nemrégen tartózkodik Örsujfahm. Sőt ezzel maga is dicsekszik. hogy tőle senki sem kérte az illetőségi bizonyítványát. Meg vagyunk győződve, hogy érdemeire való tekintettel meg is fogja kapni. Közgazdaság' érdemei ugyan nem elég bokrosak, mert szövetkezeti igazgatósága alatt 200.000 korona kár érte a szövet- kezbtet és a;z igazgatóság összes fáz latnak az ingatlanaira rákebeteztók ezt a veszteséget; ennek felét állítólag ííodzsa államsegélyből megtérítette. Ivanics Gyula a csehszlovák közigazgatási jog szerint külföldi állampolgár. Külföldieknek a politikába elegyedni tilos volt. Vagy ez a korihány párti politikára nem vonatkozik? ronyosan édesen álmodoznak ama Árpádházi kriályleányokról, akik itt gyönge térdűkké! koptatták a köveket. Néha, valahol a sűrűben lehull egy marék hó a fáról, mintha valaki felsóhajtott volna s egy fává válott fehér apáca, aki még elvarázsolt állapotában is kívánkozik vissza a világba. Télen és ősszel most már gyakran elmegyek a romok mellett, mert tudom, hogy nem találkozom senkivel. Egy világváros kellősközepén fekvő sz’geten ez a legcsendesebb hely, mintha száz mérföldnyire lenne az ember a várostól. Nincsenek itt a fiatalemberek, akik verseket, leveleket, vagy végrendelkezéseket Írnak a négyszögeletes köveken minden tavaszkor. Nincsenek itt a nyári szerelmesek, akik itt bátran csókolóz- nak és ölelkeznek, mert nem félnek a szent helyen, hogy az ördög megfogja a lábukat, őszentsége, a csendes nyugalom arra ösztönöz, hogy megnézzem az uj neveket, betűket a romfalon, mintha valami anyakönyvben lapogatnék, amely könyvet maguk vezetnek a szerelmesek. SdrsjeiHieket mindenki csak rn Gaüpierllt esTsa íianKüázauan vesz, BRAUSLAVA RaMiKná ul. Telefon 2t»l. 2fi»2 és 2693. SBBXBBQBBBBiaBBBBBBBSBBBBaBBBBBBBB é
