Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)

1925-03-13 / 59. (802.) szám

A késői országsat árrendezés szomorú következményei a határmenti lakosságra — A P. M. H. huszti tudósítójától — Huszt, március 12. .AkÜ, Akii-hegy, Batár és Nevetlenfalu rusziuszkói községek lakói ezelőtt három hó­nappal még teljes bizouytatenságban voltaik a tekintetben, hogy a végleges országhatár- rendezés után megmaradnak-e tovább is Csehszlovákiában, vagy amint azt általáno­san hangoztatták: a románok lejönnek Cor- riyj Ardürig (Eeketeardó), az lesz a határál­lomás — s igy az ő községeik Romániához fognak csatoitatni. E beszéd, híresztelés nem volt aJtapnéJkiili, mert tény az, hogy a határ- rendező bizottság több Ízben járta be már e területet s a határt mindannyiszor beljebb tolta Csehszlovákiába. Kisefcb-nagyobb ru- szinszkói terület mindig áldozatul esett egy- egy ilyen, rendezésnek. A hatánnenti lakos­ság tudta, hogy ez még mindig nem a végle­ges rendezés $ érthető aggodalommal várta a tör törlendőket — sorsának fordulását. Végre, ezelőtt három hónappal, decem­ber 14-én újból megjelent a határrendezö bi­zottság s a kirendelt, de teljes passzivitásra kényszeritett lakosság jelenlétében állapi tol­lák meg a határt s ümnepies formaságok kö­zött helyezték el a határt jelző kőoszlopokat. Ez az aktus s a bizottság által aláirt jegyző­könyvek most már meggyőzték a lakossá­got, hogy ez alkalommal végleges rendezés történt. A négy község lakossága íellétekzett! Végre tisztában voltak állami hovátartozan- dőságukat illetően. Ámde ez a késői határrendezés, ez a hosszú ideig tartó bizonytalanság a lakosság nagy részét kétkedővé, tartózkodóvá s óva­tossá tette minden olyan intézkedéssel, ren­delettel szemben, amely anyagi érdekeit érintette. Arra az álláspontra helyezkedtek, hogy anyagiakban nem kockáztatnak sem­mit — 'kivárják a dolgok végét. S igy történt meg azután az a hiba, hogy sokan elmulasz­tották megtenni azokat a bejelentéseket, amelyeknek meg nem történte miatt most igen nagy károsodás érheti őket. Sokan vannak ugyanis az említett köz­ségekben, akik nem merték bejelenteni, lebé- gyegeztetui értékpapírjaikat, . posta takarék­pénztári betétikönyvecskéjüket, hadiikölcsön- fcötvényeiket. Nem tették meg vagy önvallo­másukat, nem jelentkeztek pénzbecserélésre, nem törődtek az adókivetésekkel és fizeté­sekkel, elmulasztották a kivetett súlyos adók mégfelebbezését s igy most egyszerre az összegyűlt adók olyan lavinája zúdult rájuk, amely alatt meg kell fulladniuk. ..Mindezekhez .járult a tavalyi rossz gaz­dasági esztendő, amely a betevő falatot sem hozta meg számukra. A beregszászi pénz­ügyigazgatóság kárbecslő bizottsága az ele­mi csapás által okozott károkat e négy köz­ségben 70—100%-na becsülte. De eddig még semmi intézkedést nem tett, hogy e községek lakossága adókedvezményben részesüljön. Pedig e négy község derék, szorgalmas gazdálkodó népének súlyos anyagi és gaz­dasági helyzetén egyedül csak a kormányzat tud s kizáróan annak kötelessége segíteni. Könnyítse meg az önhibájukon kívül ily szomorú helyzetbe jutott lakosság anyagi és gazdásági tiaipraállását azzal, hogy e közsé­gekben kellő közhírré tétel' után záros határ­időt engedélyezzen: a pos'tatiafcarékbetétkönyvek, az értékpa­pírok és hadíkö!csőnk öt.vényeik lebély egzé­sére, a pénzbecserélésre, a hadirokkantaik, özvegyek és árvák jelentkezésére. A pénzügyigazgatóságot pedig utasítsa, hogy a kárbecslő bizottság jelentése alapján sürgősen dolgoztassa fel az adőleirásókat, adjon fizetési kedvezményeket a felgyülem­lett adórészletek törlesztésére, törölje a ké­sedelmi kamatokat s adjon legalább egy hó­napi határidőt a*z eddig skivetett adók felleb­bezésére. A E kérések teljesítésére joggal számit e községek lakossága, amely a kiállóit lé-líki- izg almaikon felül anyagilag is éppen eleget adózott már — a határ mentén. A zólyomi nasviegyg legyzIMaívli örtitéíté lég Petrogalli Oszkár emlékét Zó'yom, március \2. Zölyomvármegye évnegyedes rendes közgyűlését Szlávik György dr. zsupán el­nöklete alatt tegnap tartotta meg Zólyom­ban. Az elnöklő zsupán kegyeletes szavaik­kal emlékezett meg Petrogaílli Oszkár dr. megyebizottsági tag, a szövetkezett ellen­zéki pártok klubéin őkének elhalálozásáról, akit, noha az ellenzéken volt, mindenki sze­retett és megbecsült tárgyilagosságánál és egyéniségénél fogva. Az enöklő zsupán Petrogalli Oszkár dr. emlékét jegyzőköny­vileg Javasolta megörökíteni, amit a me­gyei közgyűlés egyhangúan fogadott el. Nagyobb és részletesebb vitát az alko­holellenes egylet támogatása és az alkoholiz­mus elleni védekezés javaslata keltett, mely javaslatot a közgyűlés egyhangúan fogadott el és e célra 10.000 koronás segélyösszeget szavazott meg azzal, hogy az ez irányban! határozathozatalra a társtörvéiiyhatóságok is kerestessenek meg. Gyapay Ede dr. és Törköly József dr. javaslatára a középszlovenszkói villamos­müvek részvénytársaság által kért négymil­liós kölcsönösszegre vonatkozó kezességi nyilatkozat kiállítását a közgyűlés elodázta és a részvénytársaság vagyonábagánaik és működésének, valaiínint könyvvezetésének megvizsgálására egy, az összes pártokból alakult hattagú bizottságot küldött ki. Gyapay Ede dr. szóvá tette Léva város képvisdőtestüleléndk céltalan és indokolat­lan feloszlatását és azt, hogy az ilyen felosz­latással. járó újbóli községi képviselőtestületi választások az illető községre és városra fe­lesleges anyagi terheiket rónak és a lakosság békéjét dúlják fel. Jelentéktelen ütések a szenünkül is a prJmntken Az ünnepek rendezéséről szóló javaslatot egyelőre levették a napirendről — Mentelmi ügyek ) Prága, március 12. Mindkét ház ma csendes munkaülést tar­tott. A szenátus délelőtt egy negyed óra alatt minden vita nélkül elfogadta a pozsonyi tőzsde tőzsdei bíróságának illetékeiről szóló törvényjavaslatot, egyes gépeik és alkatré­szeknek kedvezményes vámmal való beho­zataláról szóló javaslatot és azt a törvény- javaslatot, amely a kormánynak felhatalma­zást ad, hogy a határmenti vidékeken egyes bírósági járásokat , és közigazgatási körzete­ket módosítson. Végül Falmer német szociál­demokrata szenátor mentelmi ügyében úgy döntöttek, hogy nevezettet nem adják ki. Ez­után háromnegyed 12-kor az ülés véget is ért. A szenátus legközelebbi ülése kedden délután lesz. A képviselőház ülését délután félkettőkor nyitotta meg Tomasek elnök- A napirenden jelentősebb dolog nem volt és az ülés a leg­csendesebben folyt le. Vita nélkül fogadták el az alkotmány törvény 105. paragrafusának végrehajtásáról szóló javaslatot, amely az állampolgárok felebbezési jogát szabályozza, valamint még két kisebb jelentőségű javas­latot. Ezután került volna a sor az ünnepek rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgya­lására, de Tomaseík elnök bejelentette- hogy a bizottság még nem készült el egészen mun­kájával ezért a javaslatot egyelőre leveszik a napirendről. Most mentelmi ügyek követ­keztek, amelynek során Tomanek Flórián szlovák néppárti képviselő kiadatását a bi­zottság javasolja, jóllehet az ügyről teljes ismerete nem volt, mert az ügy bizott­sági előadója, Kubin dr., ugyancsak szlovák néppárti képviselő, előterjesztését nem nyúj­totta be. A vita során felszólalt Halis dr. né­met szociáldemokrata képviselő és kijelen­tette. hogy a parlament működése egy idő óta' csakis mentelmi ügyek tárgyalásában merül ki. És akkor is csak az ellenzéki kép­viselőket adja ki a ház,^aminek általános bi­zonyítéka á mai eset- amikor Tomanek kép­viselőt sajtó utján elkövetett vétség miatt kp adásra javasolják, míg Kaminsky dr.-t a büntetőtörvénykőnyv ugyanezen pontjába ütköző vétség miatt nem adják ki- Kubís dr., szlovák néppárti képviselő, az ügy bizottsági előadóba is ilyen értelemben szólal fel. Kije­lenti, hogy szomorúan konstatálja, hogy a bizottság mindazon esetekben, amikor mun­káját lelkiismeretesen és pontosan terjesz­tette elő a bizottságnak, ha ellenzéki képvi­selőről volt szó. javaslatát mindig megvál­toztatták. Ezzel minden ambícióját elvették a munkától. A jelen esetben, minthogy klub­társáról van sző- indítványozza, hogy az ügyet újból utalják vissza a ház mentelmi bi­zottságához. M'tithogv a referens is magáévá tetem® Szombat: BÓTHÁR SÁNDOR dr.: Visszaérniéke- kezéselm Potrogalij Oszkárra. Vasárnap: FALU TAMÁS: Óh, hová tűnt . . . (Vers.) - BÁNYI ADORJÁN: Ketrecben. ........................... ......... A Margitszigetről (Naplójegyzet.) — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Krúdy Gyula. . . , Mikor először kerültem bűvölő ár­nyékukba, a mesemondó fák lombjai alá (amelyek úgy beszélgettek fejem felett, mint­ha személyes ismerősei lettek volna Boldog Margit királyleánynak), akkoriban az volt a divat Magyarországon, hogy a férfiak a ki­rándulásra szürke napernyőt vettek a ke­zükbe, a nők éberlaszting cipőt vontak a lá­bukra, a szerelmeskedésen kivül dalolás volt a legfőbb gyönyörűség. Gyermekkoromban az apámmal gyakran elüldögéltünk a ro­moknál, hallgattuk a fülemüléket, megbámul­tuk a turnéros pesti dámákat, akik kis pár­nácskákat kötöttek a hátuk alá a derekuk­ra, — ma már nem tudom, miféle okból. Mi vidéki emberek voltunk, ugyanezért fontos dolognak véltük, hogy nevünket megörökít­sük azon a romfalon, ahová akkoriban a legtöbb margitszigeti látogató bekarcolta, bevéste vagy fölirta ne*ét. (Esténkint bízó­nyosan erre járt kertészkalapiában a sziget házigazdája, az öreg József főherceg és tu- tudomásul vette látogatóit.) Apám éppen úgy tartotta az illedelmes szokást, mint a leg­több fölnevelt úriember Magyarországon. Feltette kézjegyét a falra, amint az előző nyáron névjegyét leadta a Táriában, a Len- gyelnyereg ama esőtől védett barlangjában, ahová a turisták szokták kártyájukat vetni, miután átnézték mindama névjegyeket, ame­lyeket az előző látogatók itt hagytak . . . Másodszor már, sajnos, szertartásos atyám nélkül, mint boldogtalan fiatalember kerül­tem erre a tájra, abban a korszakban, ami­kor a divatos fiatalemberek éppen olyan rö­vid dorongokat hordtak sétapálca címén a kezükben, mint ma a nők napernyőjüket. A fe­jemen ugyan Stanley-sisak volt, amelynek hátul is volt lehajtója, mintha ott volna sze­me az embernek, de annál több baj volt a szivemmel. A romfal felírásai nem érdekel­tek, mert hiszen úgy sem találnám ott azt a nevet, amelyet a gyalogút homokjában, vagy a rózsa nevében szerte keresek a vi­lágon . . . Kimondhatatlanul alkonyodott, szivtépőcn boldog csók cuppant valahol és tüzes leánykacaj hangzott fel azon a helyen, ahol valamikor a vétkes apácák börtönének nyoma megmaradt. És én megrettenve sa­ját boldogtalanságomtól, rokonomnak néz­tem a romok közelében lévő kígyófát, amely bizonyára azért csavarodott ily ijesztő mó­don törzse körül, hogy örök intőpéldája le­gyen a szerelmeseknek, akik itt szivbeli kí­nok miatt gyötrődnek. Valószínűleg szerel­mes volt ez a fa egykor valamely fűzfa- lányba vagy fenyőmenyecskébe: és csaló­dásában tekerőzött össze ily epilepsziás gör­csökbe. — A kigyófa megvigasztalt. Ismét felTtani a nevem a kolostor falára, most már a dátummal együtt, mint azok, akik itt az első csókot váltották . . . ó, engem leg­feljebb a bánat hív majd keresztelőre Ó- Budára. . . . Harmadszor és huzamosabb időre akkor telepedtem meg a romoknál, amikor egyéni divatokat kezdtem, behorpasztott ka­lapokban jártam, bözsebü felöltőket visel­tem, amelyeket többuyire könyvekkel, kéz­iratokkal raktam meg. Kedvenc időszakom se volt már a tavasz, amelyért a diákok ra­jonganak; sem a nyár, amely a vendéglős­nek és szállodaportásnak a rajongása . . . Azokat a hosszú őszöket kezdtem szeretni, amelyek úgy hanginak, mint a magános gordonkahang, a falevél csörög a tarka ker- tészleányok seprője alatt, méla úriember megy végig a Dunaparton és a romoknál el­gondolkozó arccal olvasta egy magános, is­merkedni. nem vágyó hölgy az „Arany em­berist. Mikor azok a bárányszőrü telek tet­tek a kedveseim, amely télidök oly csende­sek szoktak lenni a szigeten, hogy a partra- vert csónakház kutyájának ugatásán kivül nem hallani más hangot, a reggeli hóban nem látszik más nyom. mint a reggeli pos­tásnak a lábnyoma. Igaz, hogy télen hó alá rejtőzködnek a romfalak, mintha darab időre visszamennének a messzi legendákba. Visz- szatérnek az álmodozó múltba; ilyenkor bl­Péntek, március 13. teszi ezt az indítványt, a ház is elfogadja és Tomanek képviselő ügyét visszateszik a mentelmi bizottsághoz. Még Bruner német nemzeti és Mondok képviselő mentelmi ügyét tárgyalja a ház. A javaslat értelmében egyiket sem adják ki. Ezek során Kunt dr. kommunista képviselő szólalt fel, aki felpanaszolta, hogy Taussig képviselőtársa ellen a kassai törvényszék oly ügyekben ís folytat eljárást, amelyekért a parlament öt nem adta ki. Ronöek. az ügy előadója kijelenti, hogy a ház elnöksége már megindította ez ügyben a szigorú vizsgálatot s annaik lefolytatása előtt nem nyilatkozható. Tomasek elnök ezután berekesztette az ülést. öt perc múlva újabb ülést tartott a ház, amelyen kiosztották a bizottságoknak a jegy­bankról szóló törvényjavaslatokat hatnapos határidőre. Letárgyalták még Kaminsky és Lelley dr nemzetgyűlési képviselők men­teted ügyét. Utóbbit a ház kiadta. Ezután az ülést írri-orn órakor az elnök berekesztette. Legközelebbi ülés hétfőn délután lesz. Hogyan terrorizál?ák a magyar tanítókat? Csallóköz, március 12. A magyar tanítóság igen sok kérdésnek van kitéve, hogy álljon be a kormány szék- tolóinak. A tanfelügyelők egyúttal kortesszor- gálatokat is végeznek és nem i-s minden ered­mény nélkül. Mindenkor akadnak gyengébb akaratú és jellemű emberek, akiket ígéretek eltántorítanak, most a felekezeti tanítóknak jó nyug:li>jak.a't igérnek. A csallóközi járásban több ilyen oszlo­pos kormány széké rtoJó akad, akiknek nem elég még a rúgás, amelyet a magvar tanítok kaptak és kis borravalókért és nagy ígére­tekért megszédültek. Ivanics Gyula tanító őrsujfaujn llakik és valóságos rögeszméje lett neki a Csánki-párt, de ez mintha meg- alomániát is oltott volna ebbe a tanítóba, mert most felhívásokat küldözött szét tatiito- társaí címére, melyben felszólította őket, hogy zárős határidőn beüti léptének be a Csonki- pártba, melynek ö Örsujjiaten a titkára. Ugyanez a tanító a Magyar Tanító Egye­sület közgyűlésén is agitált a Csánki-párt érdekében és akkor a saját tanfelügyelője in­tette le, látva, hogv a nagyhangú. r-rcs han- dabandázás rossz hatást tett a tanítókra. Ivanics urnák az állampolgárságát ügvan nem bolygatja senki, pedig nemrégen tartóz­kodik Örsujfahm. Sőt ezzel maga is dicsek­szik. hogy tőle senki sem kérte az illetőségi bizonyítványát. Meg vagyunk győződve, hogy érdemeire való tekintettel meg is fogja kapni. Közgazdaság' érdemei ugyan nem elég bokrosak, mert szövetkezeti igazgató­sága alatt 200.000 korona kár érte a szövet- kezbtet és a;z igazgatóság összes fáz latnak az ingatlanaira rákebeteztók ezt a vesztesé­get; ennek felét állítólag ííodzsa államsegélyből megtérítette. Ivanics Gyula a csehszlovák közigazga­tási jog szerint külföldi állampolgár. Külföl­dieknek a politikába elegyedni tilos volt. Vagy ez a korihány párti politikára nem vonatkozik? ronyosan édesen álmodoznak ama Árpádhá­zi kriályleányokról, akik itt gyönge térdűk­ké! koptatták a köveket. Néha, valahol a sű­rűben lehull egy marék hó a fáról, mintha valaki felsóhajtott volna s egy fává válott fehér apáca, aki még elvarázsolt állapotában is kívánkozik vissza a világba. Télen és ősszel most már gyakran el­megyek a romok mellett, mert tudom, hogy nem találkozom senkivel. Egy világváros kellősközepén fekvő sz’geten ez a legcsende­sebb hely, mintha száz mérföldnyire lenne az ember a várostól. Nincsenek itt a fiatal­emberek, akik verseket, leveleket, vagy végrendelkezéseket Írnak a négyszögeletes köveken minden tavaszkor. Nincsenek itt a nyári szerelmesek, akik itt bátran csókolóz- nak és ölelkeznek, mert nem félnek a szent helyen, hogy az ördög megfogja a lábukat, őszentsége, a csendes nyugalom arra ösz­tönöz, hogy megnézzem az uj neveket, be­tűket a romfalon, mintha valami anyakönyv­ben lapogatnék, amely könyvet maguk ve­zetnek a szerelmesek. SdrsjeiHieket mindenki csak rn Gaüpierllt esTsa íianKüázauan vesz, BRAUSLAVA RaMiKná ul. Telefon 2t»l. 2fi»2 és 2693. SBBXBBQBBBBiaBBBBBBBSBBBBaBBBBBBBB é

Next

/
Oldalképek
Tartalom