Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)
1925-03-11 / 57. (800.) szám
6 OBIÉRT RÁDIÓ TÁRSASÁG drótnélküli telefonállomások berendezésére SZÁLLÍT: Készülékeket az összes európai radí ókoncert, opera, tőzsdei-, ujság- és sporthírek felvevósére Központi iroda: Presov-Eperjes, Masarykova 37 Telefon: 71 és 71a Laboratórium: New-York, Sekond ave 1585 Eperjes, Sabinnovská 2 Rádióamatőrök részére alkatrészek állandóan raktáron (*) A Gyurkovics-lányok óriási sikere Stockholmban. Stockholmiból jelentik: Szombaton/ mutatták be He rezeg Ferencnek a Gyurkovics- lányok című da'raibflát a stockholmi nemzeti színházban. A darab óriási sikert aratott'és a sajtó, amely a legnagyobb elismeréssel ír arról, legalább száz előadást jósol Herozeg Ferenc • vlig- íátékának. ü (*) A párisi Grand Guignol budapesti vendégjátéka. Budapesti szerkesztőségünk jelein ti telefonon: A párisi Grand Guignol színház társulata tegnap este tartotta sikerült vendégjátékát a KirályszííMzbaiiii. A több napra terjedő vendégjáték során a társulat az Ismertetőid, a Lassú haldoklás kastélya és az Áldozat cirnü darabokat mutatja be a következő szereplőkkel: Mme de Beets,' MUle Maxa, M'Ue Lise Jaux, Jean Max Paulais, M. Gylda. Mlle Dairratid, Ésnüle Saulién és Albert D-oriian. (*) Papkovách Elvira és Gyurtsy Margit hangversenye Komáromban. Komáromi tudósi- tónk jelenti: Papkovách Elvira zeneszerző és Gyurtsy Margit operáén ekesnő hangversenye szombaton lesz a komáromi Kultúrpalotában- A hangversenyen bemutatásra kerül Papkovách Elvira Varázserő cimü operájának egy részlete, melyet a kritika nagyra értékel. (*) Földesy Arnold és Polónyl Elemér losonci hangversenye. Losonci tudósítónk jelenti: A Losonci Zenekedvelők Körének rendezésében vasárnap este Földesy Arnold csel!ómiüvész és Polónyi Elemér zongoraművész hangversenyeztek. A szép számú, zeneértő losonci közönség a kiváló magyar művészeket páratlan melegséggel ünnepelte. (*) Poldini operát komponál egy Jókaí-elbe- széléshez. Budapesti szerkesztőségiünk jelenti telefonom: Poldini, a Farsangi lakodalom szerzője,- legközelebb operát komponál, amelynek szövegét Hevesi Sándor Írja Jókai Mórnak a Háromszék! lányok cimü elbeszéléséből. ' Faragó Ödön színtársulatának műsora Kassán: Csütörtök: Marica gróinö. Péntek: Dalma. (Jókai-cikius.) Szombat délután: Buzakalász- Szombat este: K. Z. D. hangversenye. (Jókiaiciklus.) Vasárnap délután: Nótás kapitány. Vasárnap este: Marica grófnő. A ruszinszkói magyar színtársulat munkácsi műsora: Szerda: Aranyember. (Jókai-iinnep.) Csütörtök: Rózsalány. (Operett.) Péntek: A zsába. (Bohózat.) ' Szombat: Marica grófnő. (Papp Manci vendégíel.) Vasárnap: Marica grófnő* (Papp M. vendégfell.) Szerda, március 11. A CsAF-MLSz losonci mérkőzésének utójátéka — Panaszos levél Losoncról* * — Losonc, március 10. Nagy felháborodást keltéit losonci1 sportkörökben a Ligeti SC tagijai!' által sugalmazott cikkek megjelenése. Annál inkább fájó volt az igazságtalan megüti-rool-ás, mert a Losonci Atl. Futball Club azt mag nem érdemelte s a múltban, mikor Pozsony részéről oly bánásmódban volt része, -mely namcsák hogy méltatlan, volt, hanem óriási anyagi karókat is okozott, egyetlen lap sem vette védelmébe, de az egylet azt nem i-s kérte, mert hozzá van szokva' áhhoz, hogy Po- . zsony és egyletei részéről -mást inam kaphat. A mérkőzést a LAFC elejétől fogva ellenezte, mert a szeszélyes' időjárás eleve kizárt minden anyagi sikert, a pozsonyi központ ellenállásán azonban meghiúsult minden elhal asztásl törekvés. Ilyen körülmények között természetesein a LAFC nem ölelhette körül szeretet év el Pozsony reprezentánsát, a Ligeti SC-t, annál is inkább, -mivel a Ligeti SC intézője, mikor az útiköltség előzetes beküldésének követelését a LAFC visszautasította, azon kijelentést tette a LAFC képviselője előtt, hogy ö majd megtanítja a LAFC-ot; vagy lemondja a mérkőzést a LAFC, vagy úgy fizet,' ahogyan ő akarja. A Ligeti SC reggel öt órákor érkezett meg; érkezhetett volna előző este 9 vagy vasárnap fél- tizenkettőkor. A Hotel Stíhvalbban kapott szállást, mely szálloda Losonc logüo'bfb gázfűtéses szállodája s az állomástól hat lépésnyire van. A ■csapatot a ,portás várta, mert a LAFC nem képzelt el olyan szerénytelenséget, hogy a Ligeti azt kivárna, hogy a vezetőség várja télen reggel öt órakor. Hogy a szobáik hidegek voltak, arról nem tehet a LAFC, minthogy gőzfűtés van, azonban a dupla rumos tea féLmelegiithette az aimiugyis edzett csapatot. A mlérkőzés két órákor kezdődött s a Ligeti' SC már háromnegyed 1 órakor elhagyta szállását, hogy kimentjén a pályára, igy a kalauzolásukra kiküldött tag már nem találta őket szállásukon, A pálya Ikétségtelemil sáros volt, de a LAFC-nak is, .az eső esett s alig 80 főnyi közönség volt a pályán, úgy hogy a bevét'el 420 ikorona volt. Elképzelhető, hogjr mily rózsás hangulatban volt a LAFC vezetősége,, tekintve azt, hogy az összkiadás meghaladta a 3000 koronát. A mérkőzés bírája Weisz Hugó volt, aki ellen a LAFC egy évékkel dőbbi incidensből kifolyólag—tiltakozott, de hasztalanul, mert a birótestület beküldte s ezzel is 300 korona kiadást csinált Úgy látszik a LAFC-nak jó sejtelme volt, mert a- bíró a LAFC vezető gólja után 4 percre szabálytalan tizenegyest ítélt (fontos bajnoki mérkőzésen) s a mérkőzés folyamán még két affside-gólt — saját bevallása szerint. A mérkőzés folyamán pofonütött Havas játékosnak jelentésére sem adott elégtételt. A mérkőzést három perccel előbb fújta le s igy -a szorongatott Ligeti győztesként hagyhatta el a pályát. Tehát 2600 korona ráfizetés és egy igazságtalanul elvesztett mérkőzés jutott a LAFC-nak osztályrészül s a Ligeti SC még megkívánta, hogy barátságos poharazásra üljön le a LAFC. A mérkőzés után a Ligeti SC kérte az útiköltséget, 1274 koronát. A LAFC 1000 koronát és egy 274 koronáról szóló kötelezvényt adott, tekintettel arra, hogy a Ligeti kerületétől 2000 koronát kapott kölcsön, mikor a Ligeti ezt nem -akarta elfogadni, ki lett az egész összeg fizetve. A Ligeti SC-nek a veres égnék számitó győzelem fáj s elég szomorú, hogy egy olyan régi -magyar egyesületet, mint a LAFC, amely már 1914-ben Felsömagyarország bajnoka volt, ilyen silány hírekkel igyekezett bemocskolui. Egyébként a LAFC a jövőben -i's mag fog élni a Ligeti SC nélkül. *A P. M. H.-b-an a Ligeti—LAFC mérkőzésről semmiféle kritika nem jelent meg. A panaszos levélnek mindamellett készséggel adunk helyet, mert ezzel a futballsportnak csak használunk, ha.a -pozsonyi MLSz figyelmét fölhívjuk a szomorú állapotokra. — A .szork. Az MTK—111. kerületi mérkőzés izgalmas jelenetekkel volt tele. Orth elhagyta a pályát, hogy egy nézőt, aik-i őt megsértette, felelősségre vonjon. A bíró Orhot nem engedte vissza a 'pályára. A III. kerületből három játékost állított ki a bíró. A P.M.H. pályázati szeiviaye | Az MTK—DFC-mérkőzés övözíksk: ............... Fé lidő-eredmény: .........,_.J.............................. ( Vé geredmény: ................................................... Ol vasható aláírás: ..................................„......... Po ntos cím:........................................................ Az eredmény elta-lálói között értékes könyveket sorsolunk ki. A pályázati szelvényt legkésőbb március 14-ig kell beküldeni a P. M. H. sportszerkesztö- ségébe: Prága, T., Liiiová 18. Milyen csapattal jön az MTK Prágába? Prágai sportkörökben lázas érdeklődéssel várják -a magyar bajnokcsapatot, az MTK-t.- A Slávia- pálya kicsinynek fog bizonyulni • a közönség befogadására. A DFC minden előkészületet megtett, -hogy nagy vendégét ünneplésen fogadja. Az MTK a következő csapattal fog március 15-ién a DFC ellen játszani: Krcpacsefc; Mánál], Senkey; Nád- ler. Kiéber, Nyúl II; Braun, M.olnár, Orth, Opata, Jenny. .7 A svédek kilépnek az LIHG-bó!. A svéd jég- liockeyszövetség kilépett a .nemzetközi szövetségiből, mert a prágai kongresszuson beadott javaslatát, hogy Németországot is fölvegyék tagNag.v hóesés a Magas Tátrában. Az ótátra- füfedi meteorológiai intézet jelenti, hogy az el* múlt három napon át erős hóesés volt, mely még egyre tart. Az uj hó magassága 40 centiméter, a sípálya ideális. Gyönyörű téli időjárás, 10 fok hideg. A Spárta úszói kikaptak Drezdában. A csdh úszók első startja Németországban a csehek vereségével végződött. A drezdai Poseidou SC úszói két verseny kivételével minden számban győztek, sőt -még a vizipolóversenyben is 5:2 arányban verték meg a osebeket. Arne Borg uj világrekordot állított fel 400 yardon 4:35.2 idővel. Eddig Weissmüller tartotta a rekordot 4:36.4 idővel. nak a nemzetközi szövetségbe, elvetették. Az agrárhitel Irta: Szent-Ivány József. Prága, március 10. Ez a kérdés Európa egész területén, sőt újabban az Egyesült Államokban is a háború utáni nagy problémák közé tolakszik. A mezőgazdasági hitel szervezése már nagyon sokszor foglalkoztatta az államférfiakat. Nem egyszer hallottuk kormányvagy pártprogramokban mint célkitűzést, de sehol sem történt meg oly mértékben, mint az szükséges lett volna és oly alakban, amilyet a szervezett hitelnek viselnie kellene. A probléma nem könnyű. A mezőgazdaság hitelszükségletét a föld, a jelzálogilag biztosított kölcsön utján látta el régebben. Az ilyen kölcsönnek természete magában hordta az immobilitást és — elméletben — leginkább az ingatlan nagyobb!tására, vagy az ingatlanon végzett nagyobb beruházások (meliorációk, építkezések) folytán keletkezett. A szó szoros értelmében veti mezőgazdasági üzemi hitel csak szórványosan fordult elő s hogy ez igy volt, annak igen sok féle oka van. A mezőgazdasági üzemek régente kevés kivétellel igen szimpla és -egyszerű üzemek voltak. A termelés egyoldalú, konzervatív és aránylag olcsó volt. És azért, mert az egy-, szerűség és a kozervativizmus volt a me- zőgadasági termelés főjellemvonása, a föld nagyon keveset jövedelmezett és annak megfelelő terhet is viselt. Ez az 1—2 százalékos osztalékot fizető vállalat nem birta el a rövid lejáratú hitel magas kamatát. A régi idők mezőgazdaságának ko-ckázata is kisebb volt, dacára az egyoldalú gabonatermelésnek, mert kevés tőkével' dolgozott s a hozamban levő különbségek nem érinthették oly súlyosan a primitív eszközökkel folyó termelést, melynek kielégítése t-öbbé-kevésbé mégis minden évben lehetséges volt. A mezőgazdasági üzennek tulajdonosuk részére bizonyos igen szilárd exisztenciális bázist nyújtottak. Idők folyamán azonban nagy válságokon, de egyben nagy fejlődésen ment keresztül a mezőgazdaság. Az utolsó évtizedek, a háború és az utána következő időkkel nagy átalakulásokat hoztak a birtokviszonyok, a termelés és a mezőgazdasági üzemek kezelése tekintetében. Közvetlen a háború előtti években a termésállagők évföl- évre emelkedtek Európa egész területén. Ezzel párhuzamosan haladt a növénytermelés és állattenyésztés titkainak felderítése. A műtrágyák fokozott használata, a talajmüve- lós,' takarmányozás, magkiválasztás újabb igazságai egy-cgy lépéssel előbbre vitték a termelést, de ugyanakkor mind magasabbra emelkedtek azok a terhek, melyeket a mezőgazdaságnak viselnie kellett és mindég növekedett a tőkeszükséglete. A primitív termelésből a modern termelésre való átmenet nem fért össze, a kevéssé mozgékony átlag gazdák természetrajzával és vagy megmaradtak a régi rend mellett, vagy a nagy tőkével való belterjes gazdasági és hogy úgymond jam gazdaságkereskedelmi tevékenységben minden gyakorlat hijján súlyos hibákat követtek el. Mind a két irány elpusztult, vagy amennyiben a földnek is tulajodomösa volt, legalább is a bérbeadás utján vált meg birtoka kezelésétől. A háború Európa mezőgazdaságát, a földet eladósodva találta. A háborús konjunktúrák alatt a gazdák adósságaik javát kifizették. A mezőgazdálkodás iránya azonban elveszítette azt a ránézve oly fontos tendenciát, mely eddig a fokozatos haladás jegyében folyt. A nyerészkedési vágy felkö.ltöíie a konjunktúrához való alkalmazkodás helyett annak hajhászását, miközben a föld kultur- állapota, tápanyagtartalma biztosan fogyott. 1918-ban mégis úgy látszott, hogy a gazdák javítottak a helyzetükön s a mezőgazdaság jövője bizonyos hosszabb időre biztosítva van. Erre a feltevésre alaposan rácáfolt az európai béke uj gazdasági levegőjében teremtett helyzet, mely minden konjunkturális háborús hasznot, a sajnos kevéssé gyűjtött tartalékokat egyszerre, egy-kettőre. elfogyasztotta. Á mezőgazdaság oly súlyos viszonyok közé 'került az egész, civilizált világon, amilyenre még nem volt példa. A helyzetre érdekesen világit rá Keynes angol közgazdász egyik müvében, melyben a békeszerződések gazdasági intézkedéseit ostorozza. Ez az egyik oka annak, hogy Európa mezőgazdasága idáig jutott. A másik a háború után megerősödött marxizmus. De mindezeket a politikai természetű nehézségeket talán el bírta volna a kevés kockázattal bíró primitív tizem, de nem bírta és nem bírhatja el a nagy tőkét forgató mezőgazdasági vá'lalhozás, melynek az állandósulni látszó krízis és a kalkuláció abszolút labilitása, mondhatnám lehetetlensége, a közterhek hallatlan emelkedése folytán újabb és újabb nehézséget kell elszenvednie- mindig több és több tőkét vonva el az üzemből és miután a mai viszonyok között csak a nagyon intenzív és bőségesen felszerelt' mezőgazdaság képes exisztálni, — visszatérés a régi termelési rendre a pusztulással egyenlő — elkerülhetetlenül szükséges az elvont tőké visszatérítése. Mondottam feljebb, hogy a föld ma sehol n-e,m képezi bázisát a hitelnek, azt hiszem, ezzel bővebben foglalkozni felesleges. Nincs más -mód, mint a mezőgazdasági termelési hitel segítségével biztositani a belterjes üzemek fentartását és ezáltal szolgálni az általános közérdeket. Mert nem lehet közömbös senkire, hogy az elsőrendű életszükségletek termelését végző mezőgazdaság képes-e teljesíteni feladatát vagy sem. Bennünket legközelebbről a szlovenszkói mezőgazdaság szempontjából érdekel a kérdés. Erről legközelebb. A Bank of England kamatlábemelésének Jelentősége A kamatlábemelés szorosan összefügg a magyar korona sorsával — Mielőbb el kell érni a 0,00735-ös kurzust, mely a font békeparitásának fele! meg Budapest, március 10. (Budapesti szerkesztőségünktől.) A Bank of Eengland, mint jelentettük, 4 százalékról 5 százalékra emelte föl a hivatalos kamatlábat. Ennek a váratlan intézkedésnek nagy jelentősége van a magyar korona árfolyamának legközelebbi alakulása szempontjából' is. A magyar korona tudvalévőén a Bank of Englan-ddal kötött szerződés értelmében fontalapon vau stabilizálva olymódon, hogy minden fontsterling = 346.000 magyar koronával. Mi sem természetesebb, hogy a Bank of England kamatlábemelése szorosan ösz- szefügg a magyar korona sorsával. Ugyanis a fontnak az angol állami bank által vál* Iáit kötelezettség értelmében 1925 december 31-ig el kell érnie az aranyparitást, ami azt jelenti, hogy egy font = 4.867 dollárral. Ez idő szerint a font aranyparitásához még egy 3 százalékos emelkedés szükséges, amikor is az angol állami bank kötelezettségének eleget tett majd. A hivatalos kamatlábemelésnek, vágy is :\ font megdrágításának az a célja, hogy ezt a 3 százalékos „distancot* mielőbb behozzák. Amerikai írógépek csapággyal, í csendes járattal. f||§Í3 jf||| 1 Gíbian & Comp. xjpl Prága II,, Lucerna. Telefon: 8329. F. Degenring Bratislava, Justiláude 13. — A. M. Cizin- sky KoSice, Mlynská-u. 14. — S. Strausmann Uzhorod. OOOÖGQOOOOGQOQOOOGOGGOOQCXDOGOOOO © 9 1 ° «JF illllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll!llllll § é&esidevice © £3, :il||!ll!lli!!llilllllllllllllllllllllllllllllll g Vodickova nlice, Palaís Ceské-Banky g q ízletes vacsorák este 6 órától — Pilseui sör — g 8 Fajborok — Baritalok Q _ O g g Ö 14 naponként uti, elsőrendű, világvárosi műsor g g Beléptidij ni-.cs! — Kezdete 10 órakor — Beléptidij nincs! g KDOOOQOOOOOOGOOOOGOOOOOOOOOOOOOOC ©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©gog THÜLI A színházi kosztüm és jeJmezkoIcsönzfí vállalat. Prága L, Perstyn 18, szám. Telefon: 5892.
