Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)
1925-03-07 / 54. (797.) szám
Krpelec fegyelmi alatt Prága, március 6. Körmendy-Ékes Lajos dr. nemzetgyűlési képviselő és társai még a múlt év áprilisában interpellációt intéztek a miniszterelnökhöz és az iskolaügyi miniszterhez Krpelec Bertalan ipolysági tanfelügyelőnek a római katolikus papság elleni durva támadása ügyében. „A volt Hontmegye békés lakosságának valóságos réme, ez a vezető tanügyi állást betöltő rosszakaratú egyén, aki az őslakosság köztiszteletben álló szlovák és magyar vezetőit jogos ok nélkül minden téren a legdurvább eszközökkel üldözi, úgy élőszóval, mint írásban a iégoosmányabb kifejezésekkel sértegeti. A legcsekélyebb erkölcsi felelősségérzetet is nélkülöző iizelmei során legutóbb egy oly páratlanul durva és a személye által képviselt iskolaügyi kormányzatra is oly szegyenletes szenyiraíot produkált, amely szennyirat nem csak a belföldi közvéleményt botránkoztatja meg, de végzetesen alkalmas arra is, hogy a csehszlovákiai közállapotokat a müveit külföld előtt a legsötétebb balkáni színekben tüntesse fel.“ így jellemzi az interpelláció Kerpelec- nek eljárását és azután előadja, hogy Krpelec a vasúti igazgatósághoz Darád a Mihály volt szakállósi állomási elöljárónak áthelyezése ügyében beadványt intézett, amelyben a római katolikus papságot és különösen Ricli- ter János ipolyszakáliasi plébánost „nyomorult, piszkos léleknek4* nevezte, aki képes minden alávalóságra, sőt embertelenségre is. „Cudar, gazember, buta“ ilyen jelzők sorakoznak föl Krpelec beadványában, amely miatt már a törvényszék ítélkezett Krpelec Bertalan felett. Most a kormányelnök és az iskolaügyi miniszter ad választ a magyar képviselők * intörpefllációjára s kijelenti, hogy a Krpelec memoranduma ügyében az iskola ügyi minisztérium hivatalos eljárást indított meg. „Krpelec B. ellen ama gyanú folytán, hogy az említett levélben használt nyilatkozataival fegyelmi vétséget követett el, a fennálló rendelkezések értelmében fegyelmi vizsgálat indíttatott, a további eljárás nevezett ellen ezen fegyelmi vizsgálat eredményéhez képest foganaío- sittaíik," Ki győzött? A válság után sókat foglalkoztáik a cseh lapok azzal a kérdéssel, hogy a nagy összetűzésből melyik irány kerül ki győzelmesen’ illetve melyük szenvedett vereséget. Az általános felfogás szerint a koalíció kiegyezésénél a cseh néppárt győzött, mert keresztülvitte azt, hogy az egyház és az állam elválasztása bizonytalan időre el van halasztva. A szocialista, csoportók viszont abban látják a saját siikerüket, hogy a néppárt meg fogja engedni Húsz János ünnepének törvénybeiktatását. Nagyon kevés olyan pártatlan lap is akad, amely a kiegyezést a kellő értékére szállítja le. Bizonyos az, hogy az úgynevezett eldöntetlen ütközetekből mind a két harcoló félnek csak vesztesége és semmi haszna nincsen. A koalíció úgynevezett „kiegyezése" is eldöntetlen ütközetnek tekinthető, amelyben mind a két fél hiábavaló áldozatokat hozott. Kétségtelen ugyanis, hogy a szocialista csoportok kopott piros zászlaja még jobban megfakult úgy a küzdelemben, •mint a kiegyezés fényében. Ismét kiderült ugyanis az, hogy a szocialisták és szociáldemokraták szocializmusa teljesen kimerül a demagógiában. De a cseh néppárt sem büsz- kélkedhetik nagy sikerekkel s az egyszerű gondolkodású cseh katolikus nehezén fogja megérteni’ hogy miért kellett papjának Húsz János ünnepének elfogadása mellett szavazni- A kiegyezés igazi nyertesei azok az elv- társak, szocialista testvérek és néppárti szürkék, akik továbbra is megmaradnak a husos- fazékak békés birlalatáhan. A földreform demokratikus alkalmazása Hogyan parcelláztak Ekecsen? — Mind „ma- radékbirtok“ lett a szép pusztából — Egy egész pusztát, több, mint ezer holdat Bellái József exzsupán, pozsonyvárosi állami jegyző részére parcelláztak ki egy tagban — Saját tudósítónktól — Csallóköz, március 6. A Csallóközben már ldnyilt a tavasz, az ibolyának még alig van levele, de már kinn a virága. Ámde az ibolya is másnak nyílik már az e/kecsi határban, ainieiyben a Szép Tuzok-puszta fekszik; valamikor áz Esterházyak bírták, majd a Waldstein grófoké lett, most pedig Kálnoky Sándor bírta. A Tuzok’-puszta is a csicsói uradalomhoz tartozott, amely valamikor hatezer holdat tett ki. Több, mint felét elvették már a tulajdonosától és még,amint mondják, nem fejezték be... Az Ekecs község határában lévő Tuzok- pusztát a mült év nyarán kezdték parcellázni. Több, mint ezer hold príma szántóföld, kitűnő karban lévő gazdasági épületekkel. Az igénylés határidejét dobszőval hirdették ki és a gazdák, meg a zsellérek szép számmal jelentkeztek földért, kérvényeiket szabályszerűen benyújtották az érsekujvári földiáivá tal-kiirende'ltsé ghez. Jöttek-mentek a faluban idegenek, csehek 'és szlovákok, sőt a szlovák föidigénylők tárgyalásokba is kezdtek bocsátkozni a falu földigénylőivd, már a jó szomszédság végett is. Ekecs tervez és a földhivatal végez. Nagy csönd lett a parcellázás körül, végre most kiderült, hogy az ezer hóid föld mind „maradékbirtok" lett; három érdemes államalkotó kapja meg a Tuzók-puszíát, ne is kérdezzük: mennyiért? Igen olcsón. Az eikecsi födigényfök, akikhez utóbb a földnélküli proletárok is csatlakoztak, majd valószínűleg Ruszin,szkóban kapnak földet a Verhovinán a földhivatali okos és körültekintő földbirtokpolitikája következtében. Míg az eikecsiek szívesen megadtak volna kataszteri holdanként 3000 koronát, az uj vendégek mérsékelt, baráti áron kapták meg a földöket. Az uradalomnak Ekecs fölött fekvő szép, ezeikétszázhold'as birtokát BeSai József volt trencséná zsupán és egykor Temesvár város kultúrtamácsosa kapta meg, aki ott mintaszerű magyar városi könyvtárt és magyar iskolákat létesített. Most Pozsony város állami főjegyzője, aki vigyáz, hogy a, pozsonyiak meg ne sértsék városi autonómiájukat fölösleges illétőségadományozásokkai. Szóval Bellái uj föidesuT lett a Csallóköz szivében. Hogy birtoka hotójainak száma lényegesen felülmúlja a törvényben engedélyezett1 hektárok számát: ezen a csekélységen ki akadnia fel? Ezt a törvényt csak a magyar földbirtokosokkal szemben alkalmazzák és a törvénymagyarázatban rejlik a kormányzás művészete. Ezt az ekecsi proletárok is igazolhatják: reggeltől estig és estétől reggelig. Bukarest, március 6. A bukaresti rendőrségre két elegáns görögöt szállítottak be: Atihides Pétert és Astras Louist. A két gorös tágja egy nagyobb társaságnak, amely mozifilmre kiv ••kozó szélhámosságokat követett el, míg szét nem ugrasztották őket. Három millió drachma ára ellopott olajbogyó Barzacanos Athanasie és Atihides Péter az év közepe táján, az olajbogyó üzlet után, felkeresték az amfissai olajbogyó térin élőket. Athéni nagykereskedőknek adták ki magukat és elhitették a termelőkkel, hogy ha az olajbogyót nekik adják eladásra, magasabb árakat érnek el, mint a közvetlen eladásból. A hiszékeny emberek beugrottak a csalóknak és átadtak nekik három millió drachma értékű olajbogyót A jó amfissaiak várták a pénzüket, de mindig azt a választ kapták, hogy az áru még eladatlan. Közben Astras Stamate és ennek Louis nevű fivére, valamint egy Mazarachis nevű ember eladták az árut és a pénzen megosztoztak. Az elsüSyeszfeít hajó A társaságnak sikerül{ befonnia egy külföldi kereskedőt, akinek 25Ö0 zsák kávét és 500 zsák cukrot adtak el és erre nagyobb előleget vettek fel. Azután megtöltöttek 2500 üres kávézsákot értéktelen olajbogyóm aggá’ és 500 zsákot sóval és mésszel. A. küldeményt kávénak és cukornak jelezve berakták Pireushan a „Constaintinos" nevű k's gőzösbe. Az árut óriási összegre biztosították tengeri kár ellen, a vevőtől a haióftivarlevél alapján újabb pénzeket vettek fel. Astras Stamate szintén behajózott és az egyik matróz segítségéve! megfúrta a hajói és a „Consíantmos" az Archipelagos egyik szigete, Halkida mellett elsülyedt, miközben három matróz halálát lelte. Astras természetesen megmenekült és a társaság felvette a biztosítótól a pénzt. Mikor gyanúba kerültek Konstantinápolyba menekülték, de magukkal vitték Barzacanos szeretőjét, Per- dicheas Mária asszonyt, egy igen előkelő görög kereskedő feleségét, Russos görög miniszter közeli rokonát, aki viszont férje 15 millió drachma értékű ékszereit és pénzéi hozta magával. Innen a romániai Konstafizába hajózott a társaság, ahol vígan élték, görög nagykereskedőknek adták ki magukat és AtihidesLehet-e aWertfaeim-kasszához áíkiiksot készítem? Pozsony, március 6. (Saját tudósítóinktól.) A P. M. H. annakidején foglalkozott Neumann Gyula rózsahegyi kereskedő önbetörési bűnügyével. A kereskedő üzletének Wertheim-szekrényéböl még 1922-ben eltűnt százezer korona anélkül, hogy a zár megsérült volna és a betörés nyomát észre lehetett volna venni. Miután a biztosítóintézet a kárt megtérítette, fölmerült az a gyanú, hogy Neumann maga követte el a betörést a felesége segítségével. A gyanút megerősitette az is, hogy a kereskedő akkoriban fizetésképtelenség hírében állt. A rózsahegyi törvényszék Neumann Gyulát nyolc- feleségét pedig liathónapi börtönre ítélte biztosítási csalásért. A pozsonyi Ítélőtábla már két ízben is tárgyalta Neumannék feiebbezését. Legutóbb elrendelte olyan szakértők kihalligatását,akik nincsenek W er theim- s zek rény gyár bán alkalmazva és igy érdektelen felek. (Az első ízben kihallgatott szaikértők ugyanis egy Wert- lieiim-szekrénygyár mérnökei voltak.) Csütörtökön tárgyalta hairmadizben a pozsonyi tábla Stumpf dr. elnökletével Neumann Gyula és felesége bümperét. A kihallgatott szakértők azt vallották, hogy Wertheim-kasszához álkulcsot lehet készíteni akár lenyomat, akár lemásolás után, de kell, hogy az eredeti a tettes rendelkezésére álljon hosszabb ideig. Ezzel szemben a védő hivatkozott a legutóbbi beregsz ászi bankbe törésre, ahol a Dunabamk ottani fiókjának Wertheim-szekré- nyét is álkulccsal nyitották fel, amit a kassza sértetlen zárjában meg is talált a nyomozó hatóság. A hely színen talált reszelek ről megállapították, hogy az áiíkülcsot vagy ott a helyszínen készítették, vagy a javító sokat, a faragásokat a kulcson utólag ott eszközölték. Ezt a védő a beregszászi rendőrkapitány hivatalos okiratával igazolta. A tábla hosszas tanácskozás után mind a két vádlottat felmentette. Boviczky dr. ügyész megnyugodott és igy az Ítélet jogerős. nék sikerült az ottani görög kolónia bizalmát megnyerni. Különböző űrügyek alatt kisebb- nagyobb összegeket vett fel a konstanzai görög kereskedőktől, akiknél korlátlan hitelt élveztek. így Sava E. Sava ismert kereskedőtől 360.000 leit csalt ki. Azonban a kalandorver nem hagyta őket nyugton. ötezer tonna viz —- benzin helyett Atihides társával, Astras Louisszal együtt kibérelt egy ötezer tonnás ciszterna- hajót. Az volt a tervük, hogy a hajót megtol ik vízzel, a rakományt benzin gyanánt bebiztosítják és a „Constanti- nös“-hoz hasonlóan elsülyesztik. Tervüket azonban nem tudták keresztülvinni, mért az Ötezer tonna vizet nem tudták feltűnés nélkül megszerezni s ezért újabb gazságon törték a fejüket, amikor egy nem várt esemény megzavarta őket és széiug- rásztota az egész társaságot. * Barzacanosí leleplezik Barzacanos, aki Perdicheas Máriával együtt Koustaiizában lakott és a Triaodafi- iidís nevet vette fel, egy napon a konstanzai Strada Caroíom levő Gralid kávéházba tért be. Ennék tulajdonosa, Jani Constandinidis, csak nem régen jött Görögországból és a belépőben volt katonapajtását, Barzancanost ismerte fel, akivel együtt volt Szrairnábau, ahol az ügyvédnek adta ki magát és apró kölcsönökből élt. Barzacanos eleinte tagadni próbált, azt erős'tgette, hogy öt Triandafili- dísnek hívják, de azután beismerte a valóságot. Sietve elhagyta az üzletet, lakására tért és csomagolt. Szökés mindenfelé Barzacanos azonnal elutazott, egyedül, ismeretlen helyre. JPerdicheas asszony is megszökött, a román tengerhajózási társaság S. M. R. „Principesa Maria" nevű hajójára szállott és elvitorlázott. De amint a nyomozás megállapította, a nő Bulgárián keresztül visszatért és Konstanzában tartózkodott egészen február 18-ig, amikor a bukaresti vonattal ismeretlen helyre távozott. Február 18-án este Atihides Péter a konstansai állomásra egy ismeretlen, sűrűn lefátyolozott hölgyet kísért, aki az ismertető jelek után Ítélve Perdicheas Máriával lehetne azonos. Azonban Atihides, akit — mint említettem — a kóustanzái rendőrség letartóztatott, semmiképpen sém akarja elárulni a titokzatos nő kilétét. Szombat, március 7Astras Stamate idejében értesült a veszedelemről és Londonba szökött, úgy hogy a bandának csak két tagja maradt Konstansában, Atichides Péter és Astras Louis, akiket a rendőrségnek sikerűit elfognia. A banda által okozott összes károkat, az elsülyesztett „Constantjmos" hajó értékét is számítva, / legalább száz millió drachmára teszik. A megszökött Barsacanosnak és Perdicheas asszonynak még nem sikerült nyomára akadni. A P. M. H. SZOMBATI ROVATA írja: Vulpes Bonniatok a fitosáéról — Egy agglegény feljegyzéseiből — Megkérdeztem egy kereskedő barátomtól: • Mit tartasz kérlek a házasságról? — Olyan az, kérlek szépen, mint a kettős könyvvitel. „Isten nevében" kezdődik — deficittel végződik. Az egyik lapon a férj szerepel, aki mindig „Tartozik" — a másik lapon az asszony szerepel, aki mindig „Követel". Kettős könyvvitel az egész . . . A bankár mondja: Hogy mi a házasság? Osztálysorsjáték. Semmi más, mint osztáilysarsjárték. Hirdetik váütt®, hogy minden második sorsjegy nyer. De ugy-e, arról sohase beszélnek — pedig világos, mint a nap —, hogy minden első veszít .,, Szól a diplomata: — Megkötik a házasságot s megvan a kettős szövetség. A legszebb ©mente cordiaíe. Egy-kettőre hármas szövetség lesz belőle. Nem kell soká várni s kibővül négyes szövetséggé. S kutya legyek, ha a legtöbbjét nem lehetne fölvenni a népszövetségbe . . . A büntető jogász fejtegeti: — A házasság voltaiképpen nem önálló büntetendő cselekmény. Nyilván azért nem büntetendő, mert magában hordja a megtorlást. Ámde jogi szempontból a házasság mégás a büntetendő cselekmények sorozatos láncolata. Minden megvan benne: hamis eskü, hűtlen kezelés, fondorlatos csalás, zártörés, betöréses lopás, hamis bukás, fizetésképtelenség, idegen ingó vagyon megrongálása, záróra-túllépés. Társaságban a vegyész íelveti a furfangos kérdést: Milyen halmazállapotú anyag vájjon a hozomány? — Az enyém szilárd test volt — mondja az egyik — mert elolvadt . . . — Az enyém folyadék lehetett — mondja á második —, mert elpárolgott . . . — Akkor az enyém gáznemü volt — állítja a harmadik —, mert elillant . . . — Van még egy fajta halmazállapot? — kérdi a negyedik. — Mert én meg se kaptam, amit ígértek . . . Az elmeorvos mondja: — Netn egészen épelméjű dolog a házasság. Különben mért kellene megkötni? A sportsman megállapítja: — Mint a Duna, olyasvalami a házasság. Az egyik beleszédül, a másik beleesik. Fejest csak az ugorjon bele, aki jó úszó. Az esetleg eléri a túlsó partot . . . Beszélget két ur az utcán: — A házasságok folyton szaporodnak. Csak a napokban olvastam róla egy kimutatást. Vájjon má lehet az oka? — Ez csak világos. A gazdasági viszonyok. Háború után mindig sok a családalapítás. — Nem hinném. Sok anyag elpusztult. A drágaság is akadálya a házasságnak. A nagy kivándorlás is. És a munkanélküliség. És a lakáshiány . . . — Akkor mért szaporodnak mégis a házasságok? — Mert rosszul főznek a vendéglőkben . . . — Mégse lehet olyan veszedelmes dolog a házasság — mondja az egyik. — Százezrek vannak, akik kétszer is házasodinak, sőt háromszor, négyszer vagy ötször is . . . — Mert ezzel is úgy vagyunk — mondja a másik —mint a tüdőgyulladással. Az ember csak az elsőtől fél. Pedig belehalni csak az utolsóba lehet . . . Megkértem egyik bizalmas barátomat, mondaná el véleményét a házasságról. — Mért éppen tőlem kérdezed? — . Ment neked hiszek. — De hiszen tudod, hogy én házas ember Vagyok . . . — Éppen azért. így alaposan ismerheted a házasságot. — Azzal te ne törődj. Hanem adok egy tanácsot. Fordulj egy okosabb emberhez . . . \ Dr. Borüvka i ezelőtt Dr. Hausmann szanatóriuma ! ™a?" Prága il., Issem 81. T1tir | í i ‘■■■■■■■■■■■■■■■■■■■aaasMssHisaasusassaaMMS Egy szélhámosbanda útja Athéntől Londonig Veszedelmes nemzetközi csalókat fogott el a konstanzai rendőrség
