Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)
1925-03-05 / 52. (795.) szám
Csütörtök, március &. Rövidesen nyilvánosságra kerül a kartelltör vény javaslat Állami bizottságot alakítanak a kartellek ellenőrzésére A ka r t elit ör vén y ia vasi a t, mint értesülünk, legközelebb elkészül és azt nemsokára állásfoglalás végett illetékes helyre terjesztik. A javaslat a mostani tarthatatlan viszonyok megszüntetését célozza, amelyeket a kartellek működése körül általában tapasztalni lehet és a kartell fogalmának szabatos jogi meghatározásán kívül részletesen szabályozni fogja azoknak tevékenységét különös tekintettel az állam érdekeire. Elismeri a javaslat a kartellbelépés jogát, de törvényesen akarja azt szabályozni, hogy elkerülhető legyen a kartelleknek a közgazdasági életre gyakorolt sok kedvezőtlen és káros hatása. A törvényes rendelkezések főleg a külföldi kartellek ellenőrizhetetlen tevékenysége ellen irányulnak, amely alakulatok nem annyira gazdasági, mint inkább politikai célokat szolgálnak. A javaslat jogi meghatározást ad a kartell fogalmának és kartellek helyett vállalkozói egyesületekről beszél, amelyek alatt nemcsak a jogi alapokon nyugvó társulatok és kereskedelmi szervezetek, hanem bizonyos meghatározott célokat szolgáló szerződések, engedmények és megállapodások is értendők. A kartelleket állami ellenőrzés alá helyezik és a külföldi kartellek is ilyen ellenőrzés alá kerülnek, ha tevékenységüket a csehszlovák köztársaság területén folytatják, vagy ha csehszlovák vállalkozók szerepelnek tagjai között. Az ellenőrzés céljára Prágában állami közgazdasági bizottság alakul, amelynek tagjai az érdekelt minisztériumok küköldödei és az állami statisztikai hivatal egy. megbízottja. Ennek az állami bizottságnak az lesz a feladata, hogy a kartellek termelését ellenőrizze és termelt áruik értékesítésének útját a szabadversenyben kialakult árakra való • tekintettél figyelemmel kísérje, úgy hogy sem az állam gazdasági érdekei, sem a kereskedők és fogyasztók érdekei kárt nem szenvedhetnek. Ez a bizottság dönt a kartellek: elismeréséről és ellenőrző tevékenységét kiküldött biztosok 'Utján gyakorolhatja Az uj törvény életbelépésével egyidejűén hatályon kívül helyezik az 1870 április 7-én kelt régi osztrák törvénynek a kar teltekre vonatkozó és eddig érvényben volt negyedik paragrafusát. Stornirozni a bukaresti parla- ment botrányáról szóló hírt! Amit nem hagyhatunk szó nélkül — A cseh lapok Jugoszlávia ellenességének tanulságai A kisantant bukaresti konferenciája előtt állunk. Vigyázni kell, hogy a düledező épület össze ne roppanjon s Románia, esetleg Jugoszlávia ki ne váljanak -a szépen kovácsolt gyűrűből. Annál is inkább célszerű az óvatosság, mert a cseh sajtó az utóbbi időkben alaposan elírta magát és a jugoszláviai választások alkalmából, kogy-hogy nem, de amúgy istenigazában nekiment a belgrádi kormánynak. S odalent Pasicsék fehorkantak, fenye- getődzni kezdtek és emlegették azt a gyenge alapot, amelyen a kisantant áll. Sőt Priblcsevics miniszter, a centralizmus nagy reménysége, tegnap egy nyilvános gyűlésen pellengérre állította a cseh sajtót s szavaiból vészes fenyegetések csendültek ki. „A cseheknek nem szabad megfeledkezni a szlávokat egybefogó szent szövetségről, mert különben Csehország is nagy bajokba kerülhet. A prágai újságok védik Radicsot s ez förtelmes igazságtalanság. Mi sohasem avatkoztunk Csehszlovákia belügyeibe s követeljük, hogy a mienkbe se avatkozzék senki. De különben Is: miért nem ál! szóba Prága Híinkávaí, aki pedig korántsem oly veszedelmes Csehszlovákiára nézve, mint Jugoszláviára a kommunista Radscs!** Úgymond Pribicsevics s még hozzá tesz sok mindent, hogy így meg úgy lesz, ha mindenki csak GaSuieriR ásTsi Mlázíhaivess, ORAmu&VA giaflnHnd tii. Telefon 2691. 2692 és 2603. Bummmvumam-amuuauaaamunnaBBam'i&aK® % Prága tovább is uszít Pasics ellen. Ennek a kis ügynek tehát: a prágai cseh sajtó barátságtalan elgaloppirozásának sok borúja támadt. Észbe is kapott a hradzsini külügyminisztérium. amely észbekapásnak páratlan tanujelét tapasztalhattuk mi, prágai újságírók a mai nap folyamán. A cseh hivatalos sajtóiroda délelőtti jelentésében közöl egy kis csendéletet, amely a román parlament tegnapi ülésén történt. Némi kis „inparlamentarizmusok11, némi kis csalások és szemfényvesztések voltak ismét Bukarestben, Bratianu és Avarescu komédiákat játszottak, mire az igazi ellenzék közbekiáltott: az egész román parlament csak bábszínház — satöbbi, mondom,' az egész ügy sem különös, elvégre Romániában hozzászokhattunk a hasonló jelenetekhez. Nem is adtuk volna talán le. Csak annyi tény, hogy a cseh hivatalos sajtóiroda közölt egy olyan hirt, amely egyáltalában nem alkalmas arra, hogy a római lég'ók büszke ivadékainak nemzetközi hírnevét emelje. De Románia a kisantant tagja, hivatalos kebelbarátja Csehszlovákiának s ezért az ily kompr mittáló apróságokat diszkréten el keli hallgatni. Mert különben valóban összeomlik az a bizonyos apró-antant! Hogy ezt ez a cseh távirdairoda nem tudja! Hogy ez a cseh sajtó ennyire megfeledkezik kötelességéről s fölháborodik oly igazságtalanságokon. amelyeket bölcsen le kellene nyelni. Hisz a jugoszláv választások nem Magyar- országon voltak s a bukaresti kamara piszkai sem Budapesten történnek, nem kell tehát, hogy a Prager Presse vezetőhelyen közölje: . Magyarien uj bűnei: egy elrejtett Léfusé-puskát találtak a hortobágyi kiskon- dás ágya alatt!“ Hogy ezt a cseh sajtóiroda nem tudja s Prága barátainak államaiban is mer némi hibákat észrevenni! Ejnye, ejnye! — De mit tesz Isten? A délutáni CTK-ban már jön a jegyzet: ,,A cseh távirdairoda szerkesztősége arra kéri a tisztelt szerkesztő urakat, hogy a 8-ik lapon közölt romániai parlamenti hirt sztornírozni szíveskedjenek.** Odafönt észbekaptak. Nem szabad ugyanazt megcsinálni Romániával, amit — báldk.ül — megcsináltak a lapok Jugoszláviával. Vigyázni kell, mert különben az a kisan tent tényleg __ Udvariasnak kell lenni, hiz elegni kell s minden botrányost át kell helyezni Magyarországba. Hizelegni kell, mert jön az a fázósan várt bukaresti konferencia! Szabadon hocsájtják Leirer Lórin cet? Bizonyítékok hiányában a vádlott apát szabadlábra k©ü engedni — Huszonöt fényképet találtak Amáliáról Leirer lakásán Budapest, március 4. (Budapesti szerkesztőségünk telefon- jelenlése.) Leirer Lőrincet tegnap egészen a késő esti órákig faggatták a detektívek, Leirer azonban csökönyösen tagadja, hogy ő gyilkolta volna meg a leányát. Vallomásai azonban ma már nem olya-n határozattak és nyugodtak, mint az előző napokban és többször ellenmondásokba keveredik. Arra a kérdésre, miért hordott arcán angol tapaszt a gyilkosságot követő napokban azt felelte, hogy ráesett a villanykapcsolóra s eközben érte őt a horzsolás. A tegnapi házkutatás a már említett cérnagomb felfedezésén kívül semmiféle pozitív eredménnyel uem járt. bár nemcsak a Baross-utcai lakáson tartottak házkutatást a detektívek, hanem Leirer Lőrincnek Üllői ut '54 számú házában jgf amelynek hosszú egyemeletes ,a Munyády- utca sarkán lévő ódon épületében a fővárosi községi polgári fin iskola van és amely házat a főváros már évtizedek óta bérű Leirer Lörinctől. Ennek a háznak padlásán és pincéiben Leirernek évek óta sok ládája, szekrénye, kosara hever, amelyeket a kicsinyesen pedáns és vagyonára fél.'ókenyén vigyázó öregember minden hé-cn fölülvizsgált. Tegnap az őrizetbevétele előtt való napon járt ott utoljára’ Leirer, de nem vitt el onnan semmiféle tárgyat. A detektívek tüzetesen átvizsgáltak minden holmit,, még egyes deszkarésekeí is kikutattak, anélkül, hogy valamire akadlak volna. \ A vizsgálat kiderítette azt is, hogy Leirer a gyilkosságot megelőző napokban sokszor járt föl fe.'uyához, úgyhogy bőségesen volt alkalma a terveztetésre, a gyilkosság elkövetésének előkészítésére és a helyszín tanulmányozására. Annál gyajiusabbak ezek a látogatások most utólag mert, unit Leirer előéletének felderítése folyamán kiderült, az öreget kíméletlen és nyers modora miatt nemcsak az idegenek kerülték, hanem családtagjai sem érimkezlek vele és a zárkózott mogorva öreg ember, aki az általa nyújtott, vagy közvetített uzsorakölcsönökből kifolyólag ma is sokakkal pereskedik, családtagjaival sem ápolta r:z összeköttetést. Jellemző, hogy Mária nevű másik leánya Leirer í annak idején színién beperelte hozományának vIsszaíartása miatt. Leirer vagyonának évi hozadéRát egyéb- t ént 170 millióra becsülik. A házkutatás, alkalmával Leirer lakásán huszonöt fényképet találtak Leirer Atrs fiáról, akii ezek a képek különböző helyzetekben és jelniozekhen ábrázolnak, A legtöbb fényképen ded kálás van. A. rendőrség azt hiszi, hogy Leirer, ha csakugyan ö követte el a gyilkosságot, azért vitte el az értéktárgyakat,- hogy rablógyilkosság látszatának felkellésével elterelje magáról ej gyanút. Lever Lőrincnek család-ragjaihoz való viszonyára jellemző, hogy gyermekei már kicsin3r- korükban elkerültek tőle és nem is ismerték apjukat. Ünnepkor ugyan műidig gratuláló sorokat küldtek neki és ilyenkor megírták azt is, hogy szeretnének vele megismerkedni, de Leirer ezekre a levelekre sohasem válaszolt. Ma délelőtt a főkapitányságon tanácskozás volt Leirer Lőrinc további fogvatar- íásának kérdésében. A bűnvádi perrendtartás szerint ngyan s, ha az őrizetbe vett ellen az őrizetbevételt követő 24 órán belül nem mondható ki a felmerült bizonyítékok alapján a letartóztatás, akkor szabadon kell bocsátani. Miután Leirer Lőrinc ellen legfeljebb gyanuokok vannak, 'pozitív bizonyítékot azonban sem a meggyilkolt nö lakásán tartott helyszíni szemle sem a házkutatások nem produkáltak, va’ószinüleg nem marad más hátra, mint az, hogv 5 eirer Lőrincet még ma szabadöijbócsássák. Meghalt, mikor az urát meg akarta ölni Megegyezés a férj és feleség között a hűtlen ség halálbüntetésére — Az asszony komolyan vette a megegyezést — Leöntötte benzinnel az urát, de ti égett meg — A P. M. H. chicagói tudósítójától — Chicago, február vége. Amerika valóban a szertelenség hazája. Ha. egy nőnek házasságot Ígérsz, el kell venned. Ha egy autókirándulásra hívod meg cs az autót egy kies helyen megállítva, azt mondod: „Milyen szép volna, ha itt egy házad építenénk! Milyen boldogok lehetnénk benne!*4 — a nő, ha nem váltod be ezt a vágy igére let, amely sokkal inkább vágy, mint ígéret, perel és az amerikai bíróság feltétlenül elitéi: vagy elveszed a nőt és házat épitsz, hogy boldogan turbokolhass vele, aki reádkényszeritette a házasságot,, vagy fizetsz 5—10.000 dollár „kártérítést41 az elmaradt turbékolási boldogság-haszonért. Szerelem és házasság Amerikában különleges fogalmak. Egy amerikai bíró, aki 25 éven át bé-kitette ki. vagy választotta el a házastársaikat, memoárokat adott ki, A vaskos kötet a leghumorosabb esetek és európai fogalmak szerint a leglehetetlenebb Ítéletek tárháza. De még ebben a könyvben sem találunk az alábbihoz hasonló szenzációt, amely nemrégiben történt Detroit városában. Egy Lowry nevű ember, mielőtt feleségével megesiküdött, szent fogadalmat tett. Megegyezett az asszonykával arra nézve, hogy ha valamelyikük a másikhoz hűtlen találna lenni, a megcsalt félnek jogában áll a másikat megölni. Lowryné 27 éves volt mindössze és mértéktelenül féltékeny természetű Lehet, hogy ura nem vette szószerint a hűséget, lehet, hogy a túlfűtött szenvedély rémeket látott és nem telt bele egy év, az asszony hűtlenséggel vádolta meg a férjet. Követelte az egyezség, Illetve a fogadalom értelmében, hogy hajtsák végre a halálos Ítéletet. Lowry bizonyára nem ismerte a jó magyar közmondást, hogy az asszony verve jó és készséggel az asszony rendelkezésére állt. Bizonyára azt hitte, hogy a logikusan gondolkodó amerikai nő hamarosan észretér, de tévedett, mert az asszony, amikor este lefeküdtek, benzinnel locsolta le férje ágyát és gyufát dobott rá. Az ágy lángba borult, de az asz- szony könnyű selyem éjjeli ruhája is tüzet fogott. A halálraszánt férj egy ugrással kint termett az ágyból, ölébe kapta a sikoltozó nőt és igyekezett vele az égő szobából kimenekülni. Mire feleségét megmentette, az asszony annyira összeégett, hogy belehalt sebeibe. A férj égési sebeken kívül nem szenvedett semmiféle kárt és örül, hogy megszabadult veszélyes feleségétől. Ha még egyszer megnősül — mondja —, fogadalmat fog tenni, hogy reggel, délben és este alaposan elveri feleségét, aikár lesz ok a féltékenységre, akát nem. Kovács Károly. „Finis Croatiae“ A horvát lapok elkeseredése Horvátország autonómiájának megszüntetése miatt — Palotaforradalom a radikális pártban Belgrád, március 4Az egyesült ellenzék tömörülése körül folyik a sajtóiharc és a politikai megbeszélés’ mert amilyen mértékben megerősödöttnek érzi magát az ellenzék, annyira lekicsinyl i a kormány az egész mozgalmat. A legnehezebb és a legkényesebb pontja a megegyezésnek az alkotmányrevizió kérdése volt, mert a dinasztikus pártoknak meg kellett minden pontban egyezniük a köztársasági horvátok- kal. A irieggyezés sikerült, természetesen monarchikus alapon és a parlament március 7-iiki első ülésén Davídovics Ljuba deklaráció formájában fogja előterjeszteni az ellenzéki blokk al- koímányrevlziós követelését, Igen jelentős az alkotmányrevizió kérdése a tartományi autonómia szempontjából, mert ez ma a legaktuálisabb probléma. A mostani centralisztikus kormánnyá! szemben az ellenzéknek el kellett fogadnia a horvátoknak és a szlovéneknek azt a követelését, hogyha már nem lehet a föderációs alapra helyezkedni, meg kell hagyni az egyes tartományok széleskörű önkormányzatát, legalább is abban a mértékben, mint mostanáig volt. A kormány és a. centralisták természetesen minden erőve! igyekeznek elgáncsolni ezt a törekvést, és már meg is történt az első lépés: a horvát tartományi főnökséget (volt báni hivatalt) február végével likvidálták— hozzátartozó ügyeket részben az uj kerületi beosztásnak megfelelő főispáni hivatalokhoz, részben közvetlenül a minisztériumokhoz osztották be, a tisztviselőket elhelyeztékAz a néhány horvát lap, amely még Ra= dlcsék. hivő maradt a kormány lapvásárlásai után is, Finis Croatae** címmel siratja a 800 év óta legalább látszólagos önállóság halálát. Az ellenzék szorgalmasan gyűjti a választási visszaélésekről tanúskodó adatokat, amelyeket albumalakiban ki akar adni és amelyek között nem egy nagyon pikáns eredeti levél és rendelet akad. Ilyen egy baranyai szoígabiró bizalmas rendeleté a jegyzőkhöz. amelyben kiíanitja őket* hogy a felelő lenek segítségéve! hogyan tartsák távol az ellenzéket az urnáktól. * A bolgár bonyodalmat igyekeznek a legnagyobb jóakarattal elsimítani, viszont a konkordátum megkötését el kellett halasztani, állítólag a Vatikán elfogadhatatlan követelései miatt. Éppen ezért sürgősen hazahívták Rómából Smodiaka dr.-t, Jugoszlávia vatikáni követét, hogy megbeszéljék vele ezt a kényes kérdést. Kél javaslat, illetve tervezet közül kell választania a kormánynak vagy pedig összeegyeztetni őket. kz egyiiket Smodlaka dr. dolgozta ki Gasparri bíborossal, a másikat a jugoszláviai katolikus főpapság. A vatikáni konkordátum minden bonyodalma sem okoz azonban nagy nehézséget a kormánynak, mint a radiális pártban kitörni készülő palotaforradalom. A radikális képviselők sokalják a Pribi- csevicsék kezében levő miniszteri tárcákat- azt követelik, hogy a kormányzó pártok között helyes arányban osszák fel a hatalmat, még ped'g — a tartományi autonómia elleni harc nagyobb dicsőségére — aszerint, hogy minden tartomány annyi tárcát vagy államtitkári állást kapjon, amennyi az általa beküldött radikális képviselők számának megfelel, így tehát a vajdasági 28 radikáb's képviselő legalább három miniszteri és három államttt9*
