Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)

1925-03-31 / 73. (816.) szám

áí Jf áT*/ibá^^'TEW IV. (W. 73. (816) szám « Hsdű » 1925 mürclHS 31 ÉjjiM Jr Ky jff előfizetési árat bellöldöu: íven te 300, jffig ,—[> <aM*> félévre 150, negyedévre 76, havonta CHf JEsf jm 26 Kő; külföldre: évente 450. félévre Jf&B &B8 ______ ____ _____ A§aF __ _________ 225, negyedévre 115, havonta 39 Kő. B fi fi y$,f&yr/ir t%j/LS«wjrp w/síwm ™ ­m Js& M fmff M W JöT mí &W Mi’ JÍM iff'wwt M Szerkesztőség: Prága, 11., Stépánská V Jr W W M Ag*V SS Ag fm .gf ár jBf Jff B§g w J ffl mg ulice 16/11I. Telefon: 30-3-49. Kladó­ff *&m> A ^JBr ff «^K<JK hivatal: Prága, I., Lillová ulice 18. VZ&P' % Tel.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap. Praha. 1 ■iT^^lllfl ■fi". "111 i.'f A Sztovenszkói és (Rusztnszkói Szövetkezett Ellenzéki Sánták politikai napilapja &e tetős sxevfcesxtő: Gát István /7\ Kettős játék (g. g.) —, március 30. Á közelmúlt napokban érdekes vádat emeltek egyes szlovák sajtóorgánumok a kormány ellen. A szlovákok koszorús költője Martin Rázus lépett elő azzal a váddal, hogy a kormánytámogatásból kevesebb jut a szlo­vák kultúrának, mint annak a félhivatalos magyar sajtónak, mely az állameszme, az ál- lamihüség politikáját van hivatva szolgálni. Egyes lapocskák nem fukarkodnak a megálla­pítással, hogy kár a magyarokra pocsékolt időért és pénzért s méltatlankodva bélyegzik bűnösnek a magyar sajtónak eme luxuriózus támogatását már az állami takarékosság •' szempontjából is. Nem uj ez a megállapítás, legfeljebb csak annyiban, hogy még sohasem hangzott el ar­ról az oldalról, hol az beismerésnek tekinthe­tő. Hányszor irtunk mi ezekről a magyar nyelven, de idegen lélekkel Írott, a magyar­ság érdekeivel semmi azonosságot nem vál­laló, a magyarság soraiban csak a konkoly- hisntő szerepét betöltő kormánybérenc termé­kekről. Hányszor állapítottuk meg, hogy mennyire idegenek ezek a termékek annak a magyarságnak, melynek számára Íródnak, mekkora bűn, lelki'ismeretlenség és visszaélés az adófizetők izzadságos garasaival ily vállal­kozások létesítése és fentartása. Mert hiszen, — ne tévedjünk ám! Nem az állameszme propagálása, nem az állama- • béghez való ehezüiéá a céh mert a magtár- ság amúgy is betartja az uj haza törvényeit, szokásait, rendeletéit, jobban mint az, aki a hű­ségre tanítani akar. Nem. Az ő szemükben, az ő végcéljaikban mást jelent az államhüség. Nevelést és szoktatást, altatást és elkábitást jelent, hogy ne lásd, ne érezd, mikor fajtádat kigunyolják, megcsipkedik, hogy ne lásd, mi­kor a jogok lemé résénél a te mérlegser pe- nyöd a magasba szalad, hogy ne fájlald és ne sírj azokkal a véreiddel, akiknek az uj hon a hontalanság koldusbotját nyomja kezébe, szived meg ne robbanjon, ha fiad elveti atyáid nyelvét, ne nyisd panaszra a szádat és ne jusson eszedbe nemzeti imádságod. Hi­szen nem sok, csupa negatívum, csupa pasz- szivitás az, amit tőled kívánnak, amire a le­fizetett judássorok tanítani akarnak, de fa­joddal szemben ez súlyos cselekvést, bűnt; hűtlenséget jelent. Igaza van a szlovák költőnek: mennyi kultúra, mennyi szép és nemes kelhetne élet­re ebből a sok pénzből, melynek befektetése oly erkölcstelen. Mert ennek a „kulturális** munkának erkölcstelensége nem csak abban rejlik, hogy a kábító, nemzetrontó munka di­ját nagyrészt az elkábitottak és elkábitandók zsebéből kotorják elő, hanem, mert alatto­mos megszegése szerződéses Ígéretnek, tör­vényes kötelemnek s mindenek felett meg­csúfolása az emberi jogoknak. Mert ugy-e ünnepies szerződés, súlyos alkotmánylevél s mindenekfelett emberi, el- kobozhatatlan s embertől félre nem rúgható emberi jog biztosítja fajunknak ez állam ke­reteiben is való létezését, fenimaradását, nyelvének, kultúrájának a szabad levegőt? így akarták ezt államunk külső és benső lét­rehozói, igy kötelezte magát az életet nyert uj állam, mert — hogy is mondja csak a saint germaim szerződés: — „intézményeit a sza' badság és igazságosság elveivel összhangba akarta hozni és ez iránt mindazon országok lakosainak, melyekben átvette a szuvereni­tást, biztos zálogot óhajtott adni**. — Tehát nekünk kötelezték ei magunkat, nekünk akar­ták a biztos zálogot nyújtani, hogy emberi jo gunkon rfe essék csorba. És ha most azt vizsgáljuk, hogy vájjon ezen a legszebben begarantált emberi jogun kon esett-e csorba, nem az jut eszünkbe hány gyűlölködő nyelvrendelet, hány lelket bénító iskolalezárás, hány gondolatfojtó egy letfelosztás, mennyi nyomort ontó kiutasítás iíletöségíosztás csipkézte ki és tette cafran gos szélűvé a . bennünket óvó jogpalástot, Az első választási menet nem hozott elnököt Németországban Jarres 10 és fél, Braun 8, Marx 4 millió szavazatot kapott — A jobboldal Jarres helyett Gesslert fogja jelölni? — A végletes irányok letörtek Berlin, március 30. Ma reggel négy óra­kor kihirdették a tegnapi elnökválasztás első hivatalos eredményét. Eszerint összesen 26 millió 812.537 szavazatot adtak le. Ebből a számból Jarresre, azaz a jobboldali blokk jelöltjére 10,387.523 szavazat esett, Braunra, azaz a szociáldemokratákra 7,785.678, Marx­ra, azaz a centrumpártra 3,883-677, Thael- manra, azaz a kommunistákra 1,869,553-HeU- pachra, azaz a demokratákra 565.136, Keidre, azaz a bajor néppártra 1,002.278 és Luden- dorffra, azaz a fajvédőkre 284.471. A leadott szavazatok százalékaránya az összes szava­zatra jogosult német állampolgárok számá­hoz, vagyis 38,980.000-hez arányitva 68.75 százalék. Mindebből kitűnik, hogy a válasz­tási törvény értelmében, mely az első menet­ben a leadott szavazatok több mint felét kö­veteli a megválasztott elnök számára, a vá­lasztás nem dőlt el, mert a szükséges abszo­lút többséget egy jelölt sem kapta meg. A döntést tehát csak az április vége leié meg­tartandó második választási menet fogja meghozni. Berlin, március 30- Reggel öt órakor ie- Uúie&í aduk ki, - Vy szoíf-m millió szavazatot adtak le, azaz három millióval kevesebbet, mint a decem­beri parlamenti választásoknál. A szociáldemokraták a birodalmi blokk és a centrum megtartották akkori kontingen­süket. A bajor néppárt és a demokraták egyenként 400 ezer szavazatot veszítettek, inig * a végletek egyenesen tönkre mentek. Már decemberben is gyöngén szerepeltek, de akkori számukhoz arányitva is a fajvédők 400 ezer, a kommunisták pedig 800 ezer szavazatot veszítettek. Berlin, március 30. Mint minden válasz­tási csata után, úgy most is minden párt azt állítja, hogy győzött. A német nemzeti Deutsche Zeitung szerint a jobboldal győzel­me biztosnak tekinthető a második menet­ben. Ugyanígy nyilatkozik a Morgen is, mely szerint szinte nem álmodott győzelmet mu­tatott a jobboldal számára az első menet. Ezekkel a jelentésekkel szemben a baloldali sajtó a baloldal győzelméről számol be. A köztársasági szavazatok összeadott száma sokkal nagyobb volt, mint a monarchistáké és ennek következtében a második menetben, ahol már csak az lesz a jelszó, vájjon köz­társaság legyen-e vagy pedig monarchia, a baloldal győzelme biztos. Gerlach, a Welt am Montag hires szerkesztője „A veszedelmes Gessler** címmel nagy cikket közöl, melyben megállapítja, hogy a második menetben Jarres nem lesz ve­szedelmes ellenfél, ellenben félni kell Ges-s- lertől, akit a jobboldal valószínűen egységes jelöltjének állít föL Gessler mindig kisér­tésbe hozza a centrumot, a demokraták pedig azonnal beugranak neki. Pedig Gessler megválasztása külpoliti­kailag lehetetlen, mivel a hadügyminiszter az egész világ előtt a német militarizmust kép­viseli. Öt okozzák a leszerelésben tapasztalt hibákért is s már csak ezért is gyűlölik őt Franciaországban. A második választási menetben nem sza­bad arra gondolnia a baloldalnak, hogy Wirth esetleg kedvesebb, mint Marx, vagy hogy Hellpach a legmagasabb szellem] ní­vó, vagy hogy Braun a legjobb államfér­fin, csak az az egyetlen lebeghet szeme előtt, hogy megmentse a köztársaságot és keresztezze a militarisztikus és kapitalista monaröhisták céljait. Berlin, március 30. A B. Z. am Mittag a következőket írja a tegnapi elnökvá­lasztás eredményeiről: A szociáldemokrácia mindenesetre nagy er- M kelő;? .győzelmet- aratott külön jciöUKüCk feláliitásávaL A második választási menet­ben azonban nem szabad megelégednie er­kölcsi sikerrel és ezért a szociáldemokra­táknak nem szabad külön jelöltet állitaniok. Könnyen az a fonák helyzet állhatna ugyanis elő: s ámbár a köztársaság határo­zott (túlsúlyban lenne, mégis monarchista je­lölt kaparinthatná magához az elnöki méltó­ságot. Olyan jelöltet kell tehát a weimari ko- alidiówak felállítania, aki a demokratikus ér­zelmű polgári pártok szavazatait is egyesít­heti magában. A lap a továbbiakban kifejti, hogy a birodalmi blokkot nagy csalódás ér­te, főleg a megszállott területeken, ahol a centrum aratott nagy diadalt. Egyenesen katasztrófád az a veszteség 1 melyet a fajvédő’ elemek és Ludemdorff kaptak. Ludendorífoí egyáltalában úgy kell tekinteni, mint aki a politikában minden já­tékot eljátszott már. A baloldali lapok megállapítják továbbá, hogy míg a birodalmi gyűlés megválasztása­kor decemberben a köztársaságiak és jobb­oldal viszonyszáma 3.3:3 volt, addig az el­nökválasztáskor ez a szám a köztársaságiak javára 4:3-ra tolódott. A monarchisták mind­inkább reménytelenségbe sülyednek. Bamberg, március 30. A bajor néppárt egy választási gyűlésén Leicht dr., a párt ve­zére kifejtette, hogy a bajor néppárt a máso­dik választási menetben nem fogja támogatni ben egyeznek meg a pártok, akkor okvetle­nül ez utóbbira fogja adni szavazatait. London, március 30. A német elnökvá­lasztás eldöntetlen eredményét általában vár­ták a londoni lapok, minden esetre azonban föl tűnést keltett az az aránylag erős siker, melyet a monarchisták értek el. Különösen a most tárgyalás alatt álló német biztonsági szerződésjavaslat tekintetében kelt némi ag­godalmat Londonban a reakciós és sovéu jobboldal előretörése. Teljesen leverték a kurdisztáni fölkelést Angóra, március 30. Az anatolia sajtó­iroda jelentései szerint Diarbekir közelében repülőgépek bombázták a felkelő kurdok állá­sait. A felkelők rendetlenül vonultak vissza. Egyáltalán a kurdisztáni felkelés befejezett­nek tekinthető. Az angórai kormány oly erélyesen és céltudatosan lépett föl, hogy a kezdetben nagyarányúnak mutatkozó kurd lázadást aránylag rövid idő alatt teljesen megsemmisítették. A felkelő csapatok üldö­zése Kurdisztán minden vidékén erélyesen folyik. Bányászsztrájk Mahrisch-Ostrauban Máhrisch-Ostrau, március 30. Jelentettük már, hogy a kommunisták munkabér emelés níjatt tw.gyuob kiáltványban sztrájkra szóié tottáik fel az ostraui iparvidéki munkásságot. A felhívás értelmében ma a bányamunkásság egy része meg is kezdette a sztrájkot. A bányavidék 'keleti körzetében teljesen szünetel a munka. A nyugati részben azon­ban, ahol a kommunisták, úgy látszik, nin­csenek többségben, a munkásság nem állott sztrájkba. Ott teljes nyugalom van. A vitko- vioi vasgyárban is dolgoznak. A vitkovici bányákban is rendesen folyik a munka az Ansekn-táriia kivételével. A hrusohaui vegyi­gyár munkásainak ötven százaléka nem dol­gozik. A kisebb vállalatoknál azonban rende­sen folyik a munka. Jarrest s ha egy másik polgári gyüjtőjeiölt­hanem gondolunk erre a kevésbé szemet s-zu-1 ró, szívre, idegre kevésbé ható' lángot nem lobbantó, de biztos eredményre számitó alat­tomos munkára, mely belülről kezdeti ki fér­geivel a á szés palástot, szívós kitartással számítva annak egykori szétmállására. Erre gondolunk, azt Ítéljük eh mert er­kölcstelenebb, mini a vérző fájást okozó tá­madás, erkölcstelenebb, mert megőrizni akar­ja kifelé a palást díszes formáját, holott alatta céltudatosabban, biztosabban, mérget osztób- ban végzi azt a munkáit, amit kifelé méltat­lankodva letagad, sőt amelynek ellenkezőjét bizonyítani merészkedik. Erkölcstelenebb, mint az együgyű támadóé, nyíltan iogfosztóé, mert leplezve, gyáván kezdi ki éppen azokat a jogokat, melyeknek megvédésére ünnepies fogadalmat tett. Erkölcstelenebb, mert ennek az alattomos munkának a megrendező: vol­tak a humanitástól csöpögő farizeusok a nagy zálogadók, akik talán már az Ígéretnél is azon törték a fejüket, hogy műként orozzák vissza az adott zálogot. Ezzel az immorális kettős játékkal vádoltuk már sokszor e játék rende­zőit, a kifelé jogot adó és jogvédő, befelé jog­fosztó szerepben tetszelgőket, erre hívtuk fel a magyarság figyelmét, hogy jól figyelje en­nek a játéknak eszközeit is, a soraiban pusz­tító, kövérre hízott férgeket. Bizonyításunk talán még egyszer sem volt oly eredményes, mint most, mikor egy becsületes, de talán ke­véssé ügyes kéz fellibentvén a palást szélét, lehetővé tette, hogy odakiálthassuk a kábu- íásra ítélt magyarságnak: oda ügyeljetek, mert erre a munkára vállakozott a kormány­pénzen kitartott, a ti nyelveteken Írott de tel­keteknek szánt mérget tartalmazó magyar kor mánysajtó! Teljesítsétek vele szemben köte- kssóg beket! Robbanás a briinni színházban Brünn, március 30. Tegnap délután a Városi Színházban előadás közben a nézőté­ren hirtelen heves robbanás zavarta meg a csendet és utána rögtön segélykiáltás hallat­szott. A karzat közönsége felugróit a helyé­ről, de a • színpadon tovább folyt a játék és a nézőtéren nyugalomra intették egyesek a kö­zönséget. A robbanás oka az volt, hogy a hallgatóság soraiban ülő Vicék nevű orvos­tanhallgató egy könnyen gy úlékony kémiai vegyüleíet tartott a zsebében, amely váratlanul fel- robbant. A robbanástól Vicék Jaroszláv és szom­szédnője, Siezák Júlia megsérültek, akiknek a színházi orvos nyújtotta az első segélyt. A moszkvai internacionále Smeralék ellen A csehszlovák kommunisták ügye a szovjet- végrehajtóbizottságban iMoszkva, március 30. A moszkvai ínter- nacionálé kibővített végrehajtó bizottsága, amelyben tudvalévőén a kommunizmus kül­földi exponensei is részt vehetnek, ülést tartott Moszkvában. A napirend középpontjában a cseh kér­dés állott. Galacher (Anglia), Bombski (Lengyelország), Wuljovics (ifjúsági inier- nacionálé) tartottak beszédeket s mind éle­sen elitélték Smerál magatartását. — Ez­után Kun Béla tartott előadást az ideologi­kus bolsevizmusról es Varga a világ gazdasági helyzetéről, me­lyet nem talál alkalmasnak a forradalmasí­tásra. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom