Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)

1925-03-29 / 72. (815.) szám

QHH Szentlváng cs Szllassy megoholták az egységes pari eszméiének szükségességéi Losonc, március 28. (Losonci tudósítónk távirati jelentése.) Szent-Ivány József és Szilassy Béla ma kör­levelet intéztek a magyar lapokhoz, amelyben következő álláspontjukat fejtik ki: — Hosszabb idő óta foglalkoztatja poli­tikai közvéleményünket az egységes magyar pártnak eszméje. Régóta tudjuk és érezzük azt, hogy nemzetünk csak úgy védekezhetik sikeresen a hatalomnak folyton megújuló támadásai ellen, ha egységes vezetésnek veti alá magát és szervezeteit egységesen építi ki. Mindvégig reméltük azt, hogy valamennyi vezető politikusunkban íölülkerekedik a belátás és hogy a pártközi vezérlöbizottság úján megteremthetjük a szükséges egy­séget és fegyelmet. Törekvéseink sajnos nem vezettek eredményre, Alig, hogy létrejött az érsekujvári egyezmény, újból felütötte fejét az átkos visszavonás. A keresztényszocialista pártban bekövetkezett események* a vezérlő bizottság egyhangúlag és a keresztényszocia­lista párt hozzájárulásával megválasztott el­nökének kizárása és Lelley Jenő dr.-nak, a Népakaratban megjelent nyiltlevele meggyőz­tek bennünket arról, hogy a keresztényszocia­lista pártban és az ellenzéki pártszövetségben elharapódzott kórt csak operáló kés segítsé­gével lehet megszüntetni s a most terem­tett helyzetből egyetlen egy kibontakozás van s ez az egységes párt megteremtése, amelyben mindenki elhelyezkedhetik és amely biztosítaná számunkra az alkotó nem­zeti munka lehetőségét és kiküszöbölné a pártoskodást, viszályt és gyülölséget. A vasárnapi német elnökválasztás kilátásai Az utolső» erőfeszitett agitáció — Az egyik városból a másikba szágul­danak az elnökjelöltek A politika és a lelkiismeret (g.) Prága, március 28. Szent-Ivany József tegnapelőtti vezér­cikkében a lelkiismeretének szavára hivat­kozva, rajzolta meg politikánk uj útirányát. Tegnap tornaijai beszédjében a lelkiismeretet úgy állította be, mint politikájának egyetlen rugóját, akciójának hatóenergiáját, politikai létének sdue qua nonját. Ez a beállítás ma, amikor • a politikai frázisok hollómadarad agyouitépdesik a politikai morálról alkotott véleményünket, belénk szól és arról beszél* hogy viharokon, lelki földrengéseken és el­vek robbanásain keresztül is van még vala­mink , amibe belefüzhetjük elárvult karunkat s ez a valami a morális erő, az erkölcsi tá­masz: az elszámolás érzése önmagunkkal szemben. Bennünket a keresztényszociális párt válságából kiemel az egyetemes magyar ér­dekeket, a magyar életet és létet védelmező hivatásunk. Mi nem merülhetünk bele egy párt belső harcába mint harcos fél, mert mii a pártokat összekötő magyar érdekek harcá­ban teljesítjük kötelességünket s ez a hivatás immunizál bennünket a pártvillongások és párttaktikák szomorúan fertőzött légkörétől. Mi mindenkié va,gyünk, aki magyar és ma is hiszi, hogy a magyarság európai kulturhiva- tás és nemzeti kötelességérzés s ml minden­kivel parolázni, meghittségben összemele- gedni akarunk, aki ennek a hivatásnak és kötelességnek köszöntő szavával kocog az ablakunkon* vágj'- csendes szemrebbenéssel int felénk. Amikor tehát azt mondjuk: Szent- Ivány szava a lelkiismeret szava a magyar lelkiismerethez, akkor nem mondunk marasz­taló Ítéletet egy párt belső pőrében — mert ehhez sem jogunk minős, sem a hivatá­sunk- nem ad felhatalmazást — és nem is szankcionáljuk írott szavakkal egy politikai koncepció, egy uj alakulási terv eszméjét — noha annak komolysága és értelme plauzibi­lis és belesimul a mi hivatásunk felfogásába —, csak azt érezzük, hogy „sorsdöntő pilla- natban“ szól egy szó, amelynek nyomán föl­emelkedik bennünk az a morális erő, amit leíkii smeretnek nevezünk. Itt, ahol annyi politikát látunk lelkiisme­ret nélkül* ahol oly kevesen mérlegelik az önszámonadásnak kötelességét a politikában, ahol az egyéni érdek kirabolta a politikai ka­marát minden morális kincsétől és a hatalmi éhség fosztogatva elégíti ki a gyomortágulá- sos étvágyát, egy erős felkiáltást érzünk eb­ben a szóban: lelkiismeret. Azt érezzük, hogy ez az az iránytű, amely után viharos vizekre került hajónknak mennie kell. Ezzel a ténye­zővel kell elszámohiiok azoknak, akik csele­kedtek és cselekvésük politikai felépítmények alatt bolygatta meg az alaptéglákat, ezzel kell mérleget készíteniük azoknak, akik uj vizekre viszik politikánk hajóját és ez legyen a kiindulási pont, amikor a politikánk alapját alkotó tényező: a magyarság Ítéletet alkot a jelenlegi helyzet és a jövő utjai tekintetében. A lelfciismeret szerint cselekedni annyit jelent, mint nyugodtan élni és nyugodtan meghalni. A politikában a modern és itt diva­tos ieliogás szerint a uyugodt életnek más kritériumai vannak, a halálnak pedig semmi köze. a politikához. Mi legyünk konzervatí­vak* amikor az életünk kérdéseit latolgatjuk és higyjünk a politikai morál jelentőségében s engedjük a lelkűnkhöz közel azt a szót, amely a-lelkek felelősségérzését ébreszti, hogy megnyugtassa a saját cselekedeteinek lelkiismeretét. Mert a 1 előismeretek harca a politikának igazi és morális értéke, a lelkiis- meretek harca nélkül üres civódás, haibaka- pás, torpedózó intrika, ravaszság, trükk, de nem magasabb értelmű és egy nemzet életé­hez méltó politika a politika. Páris, március 28. A francia lapok meg-j beszélik azokat a kilátásokat, melyéket a hol-j napi német elnökválasztások nyújtanak. Jarres az első választási menetben való­színűen a legtöbb szavazatot fogja kapni, körülbelül 10 milliót. A jobboldali birodal­mi blokk jelöltje után a szociáldemokrata Braun jön 8 millió szavazattal, majd a cen­trumpárti Marx, aki 4—5 millió katolikus szavazatot egyesíthet magán. Az Ouvre úgy véli, hogy a második vá­lasztási menetben Jarres és Hellpach között fog eldőlni a küzdelem. Berlin, március 28- Az elnökválasztás küzdelmei tegnap és. ma elérték a tetőpont­jukat. Az elnökjelöltek az egyik városból a má­sakba száguldanak autókon, sőt repülőgé­peken is, hogy minél többször szólalhassa­nak föl és tarthassák meg programbeszé­düket. Igen érdekes jelenség, hogy az egyes pártok jelöltjei a másik pártok világnézeti elveivel akarják meggyőzni a választókat, hogy így elejét vegyék az ellentétes jelöltek agitációs eredményeinek. így például Jarres — a birodalmi blokk jobboldali jelöltje — Stuttgartban a szellemi Németországra apel­lált nagy programbeszédében. Kifejtette, hogy az uj elnök egyetlen célja a germánság erkölcsi és szellemi újjáélesztése lehet csak. Nem szabad engedni, hogy a lelket elme- chanizálják, ellenben arra kell törekedni, hogy az a kedvező kulturális decentraliz- mus, mely eddig a német civiLzációra oly üdvösen hatott, továbbra is megmaradjon, sőt feilesztessék. Stuttgartból Jarres Mannhehnbe távo­zott. ahol hasonló értelmű beszédet mondott. Ugyancsak Stuttgartban beszélt Hellpach demokrata jelölt is, akit agitációban Gess- ler hadügyminiszter támogat. A demokrataje­lölt viszont a lakosság hazafias érzelmére apellált és kifejtette, hogy a versaillesi béke- szerződés tarthatatlan. Igyekezni kell a mai kétségbeesett veszekedők között tartós poli­tikát teremtem, hogy a kívülről ható áldatlan helyzeten a belső renddel és tökéletességgel segíthessen a birodalom. A birodalmi elnöknek kötelessége, hogy összekovácsolja azt a tartós kabinetet, mely évekig vezetheti az államot. Berlin városának fajvédő elemei tegnap kiáltványt intéztek a német néphez, melyben igen éles hangon ítélik el Stresemann kül­politikáját. Szerintük az az ajánlat, melyet a garan- , ciaszerzödés kérdésében a német kormány az antantnak tett, alávaló kegyelmi kér­vény, mely aláássa a birodalom megmaradt tekintélyét és önérzetét is. Stresemann úgy akarja, hogy Németország az antant házi­szolgája legyen, aki Páris vagy London minden intésére farkcsóválva és megaláz­kodva lót-fut. A német nemzetiek résztvesznek abban a kormányban, amely ezt a megalázó politi­kát folytatja és épp azért a fajvédők köte­lessége a nemzetet a veszedelemre figyel­meztetni. Szavazzon a német nép a fajvédők jelöltjére. Jósolni a holnapi elnökválasztásról nem lehet. Annyi mindenesetre tény, hogy a döntést a holnapi nap aligha fogja meg­hozni és a második választási menet válik csak irányadóvá. Vasárnap a szociáldemokrata Braun és a birodalmi biok jelöltje, Jarres fogják a leg­több szavazatot kapni. A szükséges abszolút többség, amely 35 millió szavazót véve ala­pul, körülbelül 18 millió* egyikre sem eshet, mert ezt kizárja a jelöltek nagy száma. Beidre szavaz egész Bajorország s ez három­négy miliő szavazatot jelent. Marx dr. a katolikusokat táborában fogja látni s ez Is­mét legalább négy milliót számit. Tháímann. a kommunisták jelöltje szintén el fogja érni az egymilliós szavazatszámot s a fajvédők jelöltje, Ludendorff is (megközelíti ezt a szá­mot. Hellpach az első választási menetben nem nagy sikereket fog elkönyvelhetni, de a két millió szavazatot ő is összegyűjti. Braun mindenesetre számit legalább hót millió hí­vőre, míg Jarres, akinek kilátásai ugyan az utóbbi napokban némileg meggyöngültek, az AU- deutschok kormányellenes politikája kö­vetkeztében, beavatott körök szerint meg­szerzi a tiz milliót. így hát az első választási menet igen kusza képet nyújt és minden attól függ, hogy mit határoznak az egyes frakciók a második választási menet számára. Jarres jelölése a birodalmi biok részé­ről biztosítottnak látszik, de valószínű* hogy a baloldali weimari koalíció is meg­találja a maga egységes emberét. Itt minden attól függ, elállnak-e a szo­ciáldemokraták Braun jelölésétől és hajlan­dók-e polgári jelöltet támogatni. Ha igen. ak­kor Marx, esetleg Hellpach (ez éppen a ké­nyes pont) majdnem a biztos siker reményé­ben indulhat az újabb harcba. Ha azonban ez a megegyezés nem történik meg, akkor Jar- res az elnök. A jobboldaü pártok azt is hangoztat­ják, hogy Jarres megválasztása már az első menetben biztosított. A birodalmi elnök megválasztása után végre .megkezdődhetik az a német.politika, amely a kellőiképpen bevezetett külföldi tár­gyalások segítségével a birodalom helyzetét végre végleg rendezheti. Minden attól függ, az uj elnök képes lesz-e a biztos parlamenti többséggel rendelkező és a Streseinanu-féle külföldi' politikát támogató tartós kabinetiét megalkotni. „Németország hadseregének két harmada a lengyel fronton van“ Páris, március 28. A Matinban Jouvenel szenátor megbesziéli a szövetséges ellenőrző- bizottság jelentését. Szerinte a bizottság meg­állapította, hogy Németország haderejének két harmad részét pillanatnyilag Lengyel- ország ellen koncentrálja és éppen ezért igen vigyázni kell a német garancia javaslat megítélésénél. Beavatott politikai körök biztosra veszik, hogy már a közeli napokban érdemleges tár­gyalások indulnak meg a német nagykövetek és az illetékes antantliatóságok között a garancia szerződésről. Egyelőre minden a nyugati határok biztosítása körül fog forogni, s csak ha ezt a kérdést tisztázták, kerül sor a lengyel helyzet megbeszélésére. A spanyolok marokkói biinbánata Páris, március 28. A Petit Párisién madridi jelentése szerint Berenguer táborno­kot, Marokkó volt katonai főparancsnokát, akit tavaly a, spanyol csapatok kudarcai miatt felmentettek állásától és elitéltek, re­aktiválták és újra főparancsnoknak nevezték ki. Valószínű, hogy az események igázolták a tábornok eljárását és a marokkói helyzet akkori tarthatatlanságát. Hír szerint Beren­guer ismét átveszi a marokkói hadműveletek vezetésést. Béke a jugoszláv parlamentben Radics kapitulációjának következményei, Belgrád, március 28. Mint tegnapi szá­munkban jelentettük, Radics Pál a horvát parasztvezér unokaöccse a szkupstinában felolvasta az elfogott Radics István nyilat­kozatát, mely bejelenti, hogy a horvát köz- társasági párt feltétel nélkül elismeri a mai jugoszláv rezsimet. A nyilatkozatnak igen nagy hatása volt, a kormánypárt is helyeselte egyes részeit, úgy, hogy öt órás tárgyalás után a szkupstina meglehetősen kedvező ítéletet hozott a Radics-párti mandátumok megsemmisítésének kérdésében. Elhatároz­ták, hogy a tizenkilenc először megválasztott Radics- párti képviselő mandátumát nem semmisitik meg. Az újra megválasztott képviselők mandátumait pedig egy ankét alá bocsát­ják, melynek az eredményétől teszik füg^ gővé a döntést. Egyedül Radics István és az öt elfogott pártvezér mandátumait semmisítették meg végérvényesen. A kor­mány továbbá elhatározta, hogy a szlovén, valamint a délszerbiai török képviselő mandátumait teljes érvényben hagyja meg. Éjjel tjzenegy órakor nyitották meg a szkupstina ülését, melyen a minisztertanács­nak ezt a határozatát a ház elé bocsátották. A radikális képviselők, sőt az ellenzék uagy része is a javaslat mellett szavaztak, úgy. hogy a Radics párt körül folyó viták befe­jezettnek tekinthetők. Az ülés a legnagyobb nyugalomban folyt le. A holnapi gyűlésen áttérnek már a rendes napirendre és meg­választják a ház elnökét. A jugoszláv parlamenti krízis ily békés megoldása nagy megnyugvást keltett vala­mennyi pártban. Úgy üdvözölték a határozatot,, mint örvendetes politikai eseményt, amely lehetővé fogja tenni, hogy Jugoszlávia belső helyzete végre konszolidáltassék. A ff. ftl H. (815) sMim *> Yasar^p A Sztovenszkói és Stuszinszkői Szövetkezett napilapja felelős szerkesztő: §ú£ Jfstvún

Next

/
Oldalképek
Tartalom