Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)
1925-03-28 / 71. (814.) szám
Szombat, március 28. í "hat ígérni, fentarfja továbbá a kormány magának azt a jogot, hogy 1927 december 31-ig ö szabhassa meg a betéti kamatlábat. Az uj osztrák törvényjavaslat azonban teljesen , céittévesztett, mivel csak a takarékköny- vecskékre vonatkozik és nem a folyószám- s Iákra is, tehát ezentúl pénzét mindenki folyószámlára fogja elhelyezni. A betéti kamatiái) alacsony lesz Ausztriában, de a folyószámlák kamatláb ja korlátlan, marad tehát minden a régiben, mivel a folyószám- ' Iák természete kizárja, hogy a kamatláb korlátozása rájuk is vonatkozhas-sék. — Az Egyesült Magyar Fővárosi Takarékpénztár műit évi osztaléka. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Az Egyesült Magyar Fővárosi Takarékpénztár igazgatósága megállapította a takarékpénztár 1924-ik évi üzleti mérlegét és elhatározta, hogy az intézetnek ezévi március 31-én tartandó 78-iki rendes közgyűlésén részvényenként 300 korona osztalék 'kifizetését fogja javasolni. Az intézetnek múlt év december 31-én lezárt mérlege 2331 millió korona tiszta jövedelmet mutat ki. A készpénz és egyéb mobil tételek 11 milliárd koronát tettek ki. Ezek a tételek az előző évben 2.98 milliárdra rúgtak. A váltótárca több mint 6 milliárddal mintegy 42 milliárdra emelkedett. Az intézet 606 millió koronás alaptőke mellett csaknem 11 milliárd korona nyilt tartalékkal rendelkezik, de nagy latenstaríalékai is vannak. Az intézet üzleti mérlege a nehéz pénzügyi helyzet mellett is tartós és szép fejlődést mu; tat. — Olcsóbb lett a petróleum Amerikában. Transyllvániában a nyersolaj árát bárdién- ként 20 centtel leszállították. A jelenlegi jegyzés 3.55—3.65. — Emelkedtek a papírárak Németországban. A német papirkar teli a pakkoló papír árát 5 százalékkal, a famentes papírét, pedig 100 kg-onként 3 márkával fölemelte. — Tegnap Írták alá a magyar-lengyel kereskedelmi szerződést Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Jelentettük, hogy a magyar-lengyel kereskedelmi tárgyalások befejeződtek és- a felvett jegyzőkönyvet ünnepélyes ülés keretében Írták alá a tárgyaló felek képviselői. Ez az első magyar tarifális szerződés, amely részben a legtöbb kedvezmény, részben pedig a tarifális mérséklet alapján jött létre. A magyar mező- gazdasági termékeknek a lengyelek jelentékeny vámkedvezményt nyújtottak. így" a magyar bornak 90, a paprikának és szaláminak 40, a halaknak pedig 50 százlékos vám- kedvezményt. Magyarország pedig a lengyel naftatermékeket részesítette átlag 33 százalékos kedvezményben. A benzin, kenőolaj, textiláruk és egyéb lengyel iparcikkeknek is jelentékeny kedvezményt nyújtottak. — Romániában bevonják a papír egy- és kábeleseket. A romániai pénzügyminisztérium utasította az államvasutak hogy a Banca Na- tionala által kibocsátott papír egy- és két- leieseket március 25-től ne fogadja el pénztárainál fizetési eszköz gyanánt. A dolognak az szolgál előzményül, hogy a pénzügyminisztérium elhatározta a papír egy- és kétleiesek április elsején való bevonását. A vasúti jegypénztárak kötelesek beszolgáltatni a birtokukban lévő papirbank jegyeket, hogy elég idő álljon rendelkezésre a papirbank jegyeknek a Banca Nationalanál történő becserélésre. — Romániában íe akarják szállítani a kamatlábat. Kolozsvárról jelentik, hogy pénzügyi körökben erősen foglalkoznak a kamatláb leszállításának gondolatával. Gazdasági körök véleménye szerint ugyanis a fulmagas kamatláb erősen káros Románia üzleti életére, a B.inca Nationala pedig ahhoz a retorziós rendszabályhoz akar nyúlni, -hogy a reális hozaáéknái magasabb kamatot felszámító pénzintézetektől megvonja a vissz- leszáraitolás kedvezményét. A betéti kamatlábat is meg szándékozzák maximálni, még pedig 16—18 százalék lesz a legmagasabb kamatláb, amelyet valamely bank a betéteseknek betéti könyvecskéjükre elhelyezett tőkéjük után fizethet. A kamatláb leszállítását célzó akció az üzleti élet és ipari termelés szempontából kétségtelenül üdvös, azonban távolról sem fogja a várt nagy hatásokat kiváltani. Romániában jelenleg nem annyira a hivatalos kamatláb magassága befolyásolja a hiteligények kielégülését, hanem inkább azok a merev és nehezen tágítható hitelkeretek, amelyekhez a Banca Nationala vezetősége elsősorban valuta- politikai szempontból ragaszkodik. = Románia vetésterülete. Tudósitónk jelentése szerint a román földmivelésügyi minisztérium statisztikai adatokat tett közzé az őszi buzaveté- sekrői. Eszerint volt vetve hektárokban az 1923. évben: az ókirályságban 1.325.001, Erdélyben S16.320, Besszarábiában 519.727, Bukovinában 24.6S2, együtt 2.683.742 ha. Az 1924 őszén bevetettek: az ókirályságban 1.232.322, Erdélyben 557.459, Besszarábiában 478.179, Bukovinában 19.524, együtt 2.297.4S3 hektárt. Buzavetöterület- bcn tehát 3S6.259 hektár apadás mutatkozik, vagyis az agrárreform óta mutatkozó folytonos csökkenés az idén is tovább tart. Pedig Románia máris odajutott, hogy inég az 1923-iki nagyobb búzaterület mellett is kenyérirségben sinyiödik. Még rekordtermés esetén is szomorú kilátások elé néz Románia 1925. évi aratása. I <■#» Mén *#3 j Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék, 3 here. comb és köldöksérvnél a mi tökéletest sitett rugónéiküli sérvkötönk, mely éjjel is c, hordható Mindenféle bandázs operáció a után, lógó has, gyomor- és anyaméhsüive- j désnél. Szabadalmazott lúdtalpbetét ELa- 5 nel! has-, hát- és meümelegitő ? Jyglea” üíölsserftöz BraítsSava, aena-y. 51. S Rendelő orvos: Dr. Kocb K. P. egy. m. tan. á Árjegyzék ingyen H A vidéki felek még aznap eüntézíetnek = SertéskiáltHás lesz Budapesten. Budapestről jelentik: Az Országos Sertéskereskedelmi Egyesület erőteljes akciót indított, hogy a magyar sertéskereskedelem régi piacait visszahódítsa. Az utódállamokban, ahol a földreform apró darabokra szaggatta a nagybirtokot, az urasági sertéseknek eTŐs konkurrenciát. csinál az úgynevezett „szedett sertés14. A magyar manga- Iicatenyésztésnek ezzel kell felvennie a versenyt. A magyar sertéstényesztőknek meg kell ertet- níök a külfölddel, hogy a magyar sertés, ha drágább is, de kvalitásban sokkal többet ér, mint a romániai és a jugoszláviai áru. Az egyesület az Omge-val karöltve október 2, 3 és 4-én .megismétli Pesten a tavalyi hizottsertés- és hentesipari kiállítást, hogy bemutassa a külföldnek a, magyar sertéshizlalást és a feldolgozó ipart == C 1 1® €§ Í ===== CSAK NAL VEGYEN KASSA. FÖ-UTCA 25. 1773 — ...........—HBBBBB88B—— ..... + . Gyönge a prágai értéktőzsde. A bankok lombardféíeiének előkészületben lévő emelése következtében a mai tőzsde- ismét e 1 gyöngül t, A közlekedési értékek és belföldi bankók nem változtak. Bécsi bankok nemileg estek. Korlátban különösen cukor, vas. építési, textil, vegyi és szeszértékek voiiak gyöngék. Kis mértékben javultak Alprne, Cseh-Morva és Első Pilzeni. Kulisszban nyugodt üzlet volt, de az árfolyamok 4—11 koronával estek. A beruházási piac nyugodt volt, a csökkenés itt egy fél százalékot tett ki. Záróirányzat gyenge. A devizapiacon nyugodt üzlet volt nem egységes irányzat mellett. Előfordult kötések: 1923. évi kincstári utalvány 1924. évi kincstári utalvány Nyereraéuykölcsön............... 6%-os beruházási kölcsön . t>°/f.-os lisztkölcsön............... 6°Y-os A llamköcsön............... Mo rva orsz. -köles. ISII. 47;°0 Morva orsz. -köles 1917. 5°"o - Prága város 1913. köles. 5°0 Prága város 1910. köles. 4 °o Brüim város 1021. köles. 6n0 Pozsony város 1910. köles. 4 °.0 Prága városi takrpt. 4 ° o • • Osl. vörös kereszt sorsjegy7 . Magv. 5 frtos vörös kereszt. Magy. jelzálog sorsjegy • . Budapesti Bazilika sorsjegy Agrárbank .............................. Cs eh Union Bank................... Le számítoló.............................. Cs eh Iparbank....................... Pr ágai Hitelbank. ..... Szlovák Bank........................... Zivuostenska ........ Angol.-Cslov. Bank ..... Osztrák hitel........................... Bécsi Uniou Bank ..... Wiener Baukv........................... Jugoslovcnska-bauk .... Nordbahu....................... Cs eh cukor ......... Horvá t cukor. . ................... Ko lini műtrágya................... Ko lini kávé ......... Koliui petróleum................... Ko lini szesz.............................. Te jipar r.-L ............................... El ső pilseni sörgyár .... B.reitfeld-Danök ................... I. aurin és Klement............... Ri nghoffer.............................. Cs eh északi szón ...... Cseh nyugati szén ...... Alpinó .......................................... Poldi............................................. Tr ágai vasipar...............■ . . Sk oda .......................................... Pozsonyi kábel....................... In wald.......................................... + Üzlet télén a prágai terménytőzsde. A mai terménytőzsde normális látogatottság mellett különösen gabonanemüekben üzletiden volt. A malmok egyáltalában nem vásároltak. Belföldi gabona ára nem változott. A külföldi gabonaárak további ö: ponttal estek, a külföldi liszt is o 1- csóbbodott. A többi árak változatlanok. Következő árakat jegyezték: Amerikai búza ab Tet- schen 250, cseh ab Prága 255—265, amerikai rozs ab Tetschen 210, cseh'ab Prága 215—2-25, merkantil árpa 240—250, cseh nedves zab ab Prága ISO —183 fehér zab 185—190 amerikai patentliszt ab Tetschen 3.80 0GG magyar liszt ab-Pozsony 3.50 —3.90, jugoszláv tengeri ab Pozsony 128, amerikai'.sertészsír ab Tetschen 15.10—15,50, magyar korpa ab Bács 110. 4- A cukorpiac. Á mai cukortőzsdén nyugodt üzlet volt. Prompt nyerseik örjegyzés Aussig loko 210—215, Olmütz 195 ................ 111 .27. ILI 26. 88 60 89.60 88.50 31.— 7^.50 75.— 71.35 71.50 71.75 71.50 72.— 72.70 76.— 7"6.— 61.— 61.— 95.— 95.— 87Ü0 87.50 ^6.50 46.50 383l— 393— ' 090.50 339.50 33^.50 396.50 411.50 411.50 £38.— 688.50 117— 117.— 395.59 335.— 95.75 96.25 70.7.5 71.25 48.75 4SÍ50 56.12 55.12 4520.— 4529,— 1177 50 1137.50 3&i.— 37750 572.50 565.50 1.25.— 129.— 227.— 232.— 1200.— 1212.— '------71 0.— 2087— 2060.— 512.— 523.— 301.— 302.50 665.— 670.— — 1600.— 350 — 35C.— 183.50 1S2.50 429.— ' 441.— 381.— 990.— b h .— 682.— 1450.— 1439.— 3G9.— 315.— Romeo c§ Juiia falon — Keüer Gofííried regénye — A 'Prágai Magyar Hírlap számára fordította: Schöpílin Aladár Tüzes életkedv és vidámság remegett érmék a lénynek minden izében; nevetgélt és mindig tréfára és játékra hajlott, a kedve, ha az időjárás, csak egy kicsit is kedvező volt, vagyis ha nem kínozták túlságosan és nem nyomta túlságosain sok gond. Ezek azonban elég gyakran kínozták, mert nem csak a ház buját-baiját és fokozódó nyomorúságát kellett elviselnie, hanem önmagára is vigyáznia kellett és legalább annyira-mennyire rend esed ruházkodnia, holott az apja nem adott, neki erre; semminemű pénzt. így hát Veronka csak nagy üggyel-bajjal tudta csinos- kis személtét valamennyire kístafirozni, megszerezni magának a legszerényebb vasárnapi ruhát és néhány’tarka, csaknem értéktelen nyakbá- váfó- kendöcskérc szert tenni. Emiatt a szép, jóra való gyermek mindenképpen leaiázoíT nák érezte magát, mindenben korlátozva volt és igazán nem eshetett a fenfeéiázás bűnébe. Ezénfelül' már ébredező megértéssel látta anyja szenvedéseit és halálát és ez az emlék üjabb zabola volt vidám és tüzes lényén, úgy; hogy nagyon bájos, ártatlan és megható látvány volt, hogy a ió gyerek még úgy is minden napsugárra felvidult és kész volt a mosolygásra. ' * ■ Sálinak látszatra nem volt olyan kemény á-sora. mert ő most már csinos és erőteljes fiatal legénnyé serkedt fel, aki tudott magán segíteni és legalább a külső magatartása lehetetlenné tette a rossz bánásmódot. Látta ugyan szüleinek rossz gazdálkodását, és áz emlékezetében derengett, hogy ez valamikor. másképp volt, sőt megőrizte emlékezetében apjának régebbi képét, mint szilárd, okos és nyugodt föidmivelő emberét, — ez volt az a férfi, akit most, mint szürke bolondot, civa- kodót és naplopót látott maga előtt, aki tobzódva és hencegve járt százféle együgyü és gyanús utakon és minden órában visszafelé evezett, mint a rák. Ha ez neki nem tetszett és gyakran szégyennel és bánattal töltötte el, mig tapasztalatlanságában nem látta világosan, hogy következett be ez a. változás, a gondjait mindig elaltatta az a hízelgés, amely - lye] anyja bánt vele. Mert, hogy üzekneiben zavartalanabb legyen és jó párthive legyen és hogy nagyzolását is kielégítse, megszerzett neki mindent, amit kívánt, takarosán és fenihéjázóan öltöztette és segítségére volt mindemben, amit a saját szórakozására megkívánt. Ez tetszett neki, de nem volt érte nagyon hálás, mert az anyja túlságos sokat, fecsegett és hazudozott hozzá és miután olyan kevés öröme telt benne, hanyagul és gondo- lattaíamul azt csinálta, amit akart, anélkül, hogy rosszat tett volna, mert eddig még.nem érintette az öregek rossz példája és fiatalos érzése azt diktálta, hogy egészben véve egyszerű, nyugodt és nagyjából derék legyen. .Meglehetős pontosa^ ugyanolyan volt, mint az apja ebben az életkorában és ez az öregben önkénytelen tiszteletet keltett a fia iránt, akiben összezavart lelkiismerettel és kínos emlékezéssel a saját fiatalságát tisztelte. • Ennek a szabadságnak dacára, amelyet Sáli élvezett, mégsem örült igazán az életének és érezte, hogy semmi jó sincs előtte és épp oly kevéssé tanult valami jóravaló dolgot, mert hiszen összefüggő és észszerű munkálkodásról már rég nem volt szó Manzék házában. Legjobb vigasztalása tehát az volt, hogy büszke volt a függetlenségére és egyelőre még meglévő feddhetetlenségére és ebben a büszkeségében dacosan engedte a napokat elmúlni és elfordította szemeit a jövőtől. Az egyedüli kényszer, amelynek alá volt vetve, .apjának ellenséges érzülete volt minden ellen, aminek Marti volt a neve és ami erre emiékezteitett. De ő csak azt tudta, hogy Marti kánt okozott apjának és hogy a házában épp olyan ellenséges az érzület, így tehát nem esett nehezére, hogy rá se nézzen se Martira, sem a lányára és a maga részéről is leendő, bár elég szelíd ellenségüknek mutatta magát. Veronka elleniben, akinek többet kellett tűrni, mint Sálinak és aki a maga házában elhagyatottabb volt, kevésbbé érezte magát formális ellenségeskedésre termettnek s azt hitte, hogy a jól öltözött és látszóan boldogabb Sáli megveti őt; ezért elrejtőzött előle és sietve távozott, ha valahol a fiú megjelent, anélkül, hogy ez érdemesnek tartotta volna, hogy visszanézzen utána. így esett .hogy már néhány év óta nem látta a kislányt közeiről és nem is tudta, milyenné nőtt fel. Mégis időnként erősen csodálkozott ezen és ha odahaza egyáltalán beszéltek Martiékról, akkor akaratlanul is csak a lányra gondolt, akinek mostani külsejéről nem volt világos fogalma és akinek emléke egyáltalán nem volt előtte gyűlöletes. Csakhogy az ő apja, Manz volt a két ellenség közül az, aki előbb lecsúszott és ki kellett ugrania házából és telkéből. Azért keiül előbb ő sorra, mert felesége is volt, aki segített neki és fia, akinek mégis csak kellett egy és más, holott Marti egyedüli fogyasztó volt ingadozó királyságában és a leányának szabad volt ugyan dolgozni, mint egy kis háziállatnak, de nem lehetett semmire szüksége. Manz azonban nem tudott mást kezdeni, mint seldwylai pártfogóinak tanácsára a városba költözni és ott, mint korcsmáros berendezkedni. Mindig elszomorító látvány, ha egy volt földművelő, aki a földjén öregedett meg, vagyona romjaival a városba költözik és ott korcsmát, vagy csapszéket nyit, hogy u-toisó mentőhorgonyul a barátságos és ügyes gazdát játsza, holott semmire sincs kevesebb kedve, mint hogy barátságos legyen. Amikor Manzék elköltöztek a telkükről, akkor látszott csak, milyen szegények máris, mert csupa régi és rozzant házi holmit raktak szekérre s meglátszott, hogy évek óta semmit sem újítottak meg és nem szereztek be. Az asszony azért mégis a legszebb ruháját öltötte fel, amikor felült a zslbvásári holmi tetejére és reménnyel teljes arcot csinált, mint jövendőbeli városi asszony, máris megvetéssel nézett a falusiakra, akik részvéttel teljesen nézték a kerítések mögül a furcsa elvonulást. Mert az asszony föltette magában, hogy szeretetreméltóságával és okosságával meg fogja babonázni az egész várost és amire az eltotyakosodott férje már nem volt képes, azt majd megcsinálja ő, csak üljön egyszer, mint vendéglősné asszony egy jóravaló vendéglőben. Ez a vendéglő azonban egy nyomorúságos zugkorcsmában volt egy félreeső, keskeny utcácskában, — másvalaki az imént ment tönkre benne. A seldwylaiak kibérelteíték Manzzal, mert még volt néhány száz tallérja elvesztegetni való. Néhány hordócska hamisított bort is megvetettek vele, nem különben a korcsmaberendezést, amely néhány tucat silány fehér fiaskóból, ugyanannyi pohárból és néhány fenyőfapadból és asztalból állott, amelyek egykor vérpirosra voltak festve, de most mindenképpen el voltak vásva. Az ablak előtt egy abroncs gub- baszkodott egy kampón, az abroncsban pedig egy pléhkéz vörös bort töltögetett egy kancsóból egy pohárba. Ezenfelül egy száraz magyalcsokor . függött a ház ajtaja fölött. A "*«««> W a 1 és tói n ■ | mm OK8€»S g©<®5!!5VEíiiBe3es£és«eI* _ SIEIAIl . - ■ 1 M®ISIc<® ^ ........... ffö-wÉco' ||
