Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)

1925-03-28 / 71. (814.) szám

nyugdijuk vidaíurájában, ahol az uj illetmé­nyeket kiszámítják és számfejtik, a csekk- lapokat kitöltik és megküldik a prágai cSékkhHata!nak, még bele sem kaptak ed­dig á sokezer nyugdíj kiszámításába. Ebbőr tehát csak az ■ remélhető, hogy: hó­napok „fognak eltelni, .amíg a ■ szlovenszkói régi nyugdíjasak a pénzükhöz hozzájuthatnak. Lehet; hogy nyár, vagy talán ősz is lesz be­lőle, ha ilyen tempóban halad a kormány jó­akarata, amikor a szlovenszkói öregnyugdi- jasokon, akik havi 20—150 korona nyugdija­kat kapnak, segítve. lesz. Pedig a bélyegille- ték és a Vasúti jegyek felemelt tarifája már bezzeg életbelépett- és naponta ezen a elmen százezrek folynak be az állampénztárba. Hol a szociális érzés azokban az embe­rekben, akik ezt intézik? Tegnap egy sze­gény megyei utkaparó özvegye járt nálam és azért könyörgött, hogy írjak egy folyamodást a részére, mert nem bír a nyugdijából megélni.. .. .. Havi 10 korona nyugdija van. Ebből levonnak havonta 1 korona 50 fillért. A posta levon a kézbesítésért 50 fillért, amiért kiadja neki a 8 koronát. A folyamodványt megírtam; annak semmi sikere sem lesz, mert ,minős rá fedezet". Fo­lyamodtam érdekében máshova is, ahol érző emberi szivek vannak, azt hiszem, eredmé­nyesen. Az állami autókban pöffeszkedő hi­vatalnokok, tudnak-e arról, hogy 70 éves, te­hetetlen öregeket így kínoznak és lassú éh- lialállal akarnak elpusztítani? lseinél i ellestél tüéisSiisis 25 A isgffigfpiiiül A lakbérjavaslaíot elfogadta a szenátus is — A jegybankjavfislaí a bizottságban Prága, március 27. A szenátus tegnap esti ülésén rövidített eljárásban, elfogadta a bérlők védelméről és a lakáshelyiségek végrehajtási kiürítésé­nek ' elhalasztásáról szóló törvényjavaslato­kat, valamint a ruszinszkói községi rendtar­tásra vonatkozó javaslatot is. Vita csupán a bérlők védelméről szóló javaslatnál volt, azonban ott is igén szerény, amennyiben csupán egy német szociáldemokrata és egy kommunista szónok akadt. A legközelebbi ülést írásban fogják összehívni, valószínűleg keddre. - /•. * A képviselőház folyosói is megélénkültek a délutáni órákban; a költségvetési bizottság ült össze, hogy a jegy bankja vasiát vajúdó kér­dését egy lépéssel előbbre vigye. A délelőtt folyamán a pénzügyi petka tárgyalta a jegy­bankjavaslatot, a végleges megegyezést azonban nem sikerült létrehoznia. A javaslat bizottsági tárgyalásánál Taub német szociál­demokrata képviselő tiltakozott a tárgyalás ama módja ellen, hogy a törvény érdemleges előkészítő munkáját a petka s nem az alkot­mányos bizottság végzi. A bizottság ezután 'elhatározta, hűigy az általános vitát befejezi f a javaslat részletes vitáját ma, pénteken délután folytatja. A pozsonyi vezérpéuzügylgaz- gatóság nyugdíj osztálya még semmit sem tud a régi nyug­díjasok többletének folyósítá­sáról A.1' -V ~~ - Szíovenszkó, március 27. (Saját tudósítónktól.) A szegény öreg- nyugd'iij,ások, a vármegyei jegyzőik és hiva­talnokok lázas türelmetlenséggel várják a ka­rácsony előtt hozott törvény végrehajtását, amely 1925 január 1-től kezdve nyugdijaikat felemeli. Minden hírlapi közlés reményeket ébreszt bennük, mert azt hiszik, hogy a nyo- morgás, a szenvedés, amelyet eddig tűrtek, nemsokára véget ér. Már annak is híre járt, hogy március végéig- folyósítják -a- többlete­ket, még husvét előtt, hogy jó- ünnepekre -vir­radjanak a szegény özvegyek és az ártatlan árvák. A korai reményeket elhervasztotta a dér fagya. Nyugdíjasok, özvegyek, árvák, kár volt örvendezni, mert a való tény az, hogy a kormány Sziovenszkóra még nem adta ki a végrehajtási utasítást, legalább erről a vezérpénzíigyigazgatóság nyugdijósztályában még eddig semmit sem tudnák és így a vezérpénzügyigazgatóság CMcágo, március 27. Tegnap a gabona­árak igen emelkedtek a tőzsdén. Ma ismét ellentétes Irányzatok váltak döntővé, úgy hogy az árfolyamok lemorzsolódtak és részben a tegnapelőtt! nívó alá estek. A íisw-yorki és v/innipegi tőzsdék hangulata Is hasonló ten­Moszkva, március 27. Az ellenőrző bi­zottság külön bizottságot alakított a cseh­szlovák kommunista pártban történt esemé­nyek megvizsgálására. A külön bizottság el­nöke: Sinövjev és titkára Se-mards (Francia- ország) több ülésen megvizsgálták az egész kérdés-komplexumot, határozatot azonban miég nem hoztak. A bizottság határozatát a plénum elé fogják terjeszteni, mely azután Prága, március 27. A Lidove Listy vezércikke a cseh agrár­párti sajtónak a pénzügyminisztérium ellen intézett támadásait a kellő értékére szállítja le s részletesen kimutatja azt, hogy a Ven- kov Becka-ellenes kirohanásai kizárólag a választási hangulat előkészítését szolgálják. A Veiikov ama panasza ugyanis, hogy a pénzügyi hatóságok csupán : a gazdákon hajtják be az adókat, a legüresebb aglíáeiós frázis, mert a Lfdové Listy a legközelebb nyílt kérdést fog intézni egyes agrárius ko­rifeusokhoz, hogy Igazolják azt, hogy mennyi adót fizettek a köztársaság fenn­állása óta s ekkor ki fog derülni az, hogy egy fillért sem. A cseh . agrárpárt a földreform hangoz­tatásával és a földigéréssel már lejáratta magát, ezért uj jelszavakra van szüksége. denciát mutatott, mint Chieágóban. Róma, március 27. Róma városának tanácsa elhatározta, hogy az amerikai ga­bonaárak újabb emelkedése dacára a kenyér árát harraadkilogranionként 10 centesimivel leszállítja. végérvényesen dönt a csehszlovák kommu­nisták ügyében. Sinövjev megnyitó beszédé­ben kijelentette, hogy a csehszlovák frakció­ban történt szakadás semmiesetre sem von­hatja maga után a pártegység megszűnését. Ezután élénken megbírálta a briinni ülés memorandumát és azt helytelennek béjye- gezte. Keresve sem találhatna jobbat, mint az adó­ügy. Ezzel akarják megnyerni az agráriusok a katolikus lelkészeket is, elsősorban Szlo- venszkón, ahol Hodzsa miniszter uj párt alapítására gon­dol. Kétségtelen ugyanis az, hogy a cseh ag­rárpárt kizárólag Szíovenszkó evangélikus községéiben lézeng, Hcdzsa azonban fejébe^ vette azt, hogy a szlovák'néppárti erőssége­ket is .áttöri. ' k Ebből a célból meg kell nyernie a római katolikus lelkészeket, ■Igazán jellemző a cseh agráriusokra, hogy a választási frontot már most alakítják s még jellemzőbb az, hogy milyen irányban építik ki ezt. A földosztás elhagyott jelszava pedig el­sősorban jellemzi ezt a sokat'gérö pártot s az uj jelszónak jövője Is megjósolható. Szombat, március 2S, A cseh agrárpártnak négy embere van a kormányban s módja volt konkrét javaslato­kat beterjesztenie a költségvetés leszállításá­ra. A cseh agrárpárt azonban nem tette; ezt, mert sokkal könnyebb dolog felelőtlenül lár­mázni az adók ellen, mint komolyan kormá­nyozni. Spiclik áldozata lett tíz ungvári diák Telefirkálták Masaryk képét Ungvár, március 27. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Igen kínos ügy foglalkoztatja most az. ungvári köz­véleményt, amelynek eddig a lapok sem ad­tak kifejezést. Az ungvári gimnázium hatodik és hetedik osztályának növendékei közül pá­ran — ősidőkből ránkmaradt és a gyermeki természetet jellemző szokásból — a tanköny­vükben lévő Masaryk-kiépet befirkálták. Min-. den diák a saját fantáziájának megfelelően rajzolta el a képet, a legtöbb azonban egy­szerűen kitépte a könyvből. Ez a diákcsiny azonban nem maradt titokban, mivel akadt, egy spicli, aki a szenzációs „bűnügyet" be­súgta az ungvári rendőrségnek. A rendőrség. természetesen — „politikai" ügyről lévén szó — nagy' apparátussal fogott a. nyomozáshoz és a detekíiveik egész raját mozgósította a diákok ellen, A detektívek a besúgó bemondásának alapján a diákokat lakásukon keresték fel,. mivel azonban a fiuk iskolában voltak, oda- ‘ mentek utánuk és a 'könyveket lefoglalva, vallatni kezdték a megrémült tanulókat. Eközben történt, hogy az egyik diák, sze­mélyazonosságát bizonyítandó, noteszt hú­zott ki, amelyben a detektívek egy ártatlan „irredenta" verset találtak. Körülbelül ki- lenc-tiz diák ellen idült meg az eljárás, de a gimnázium igazgatósága is fegyelmi eljárást indított az „irredenta" diákok ellen. Az esethez nem kell különösebb kom­mentár.- Meg van győződve mindenki arról, hogy' csupán diákos csínyről van szó, ame­lyért sem a szülők, sem a gimnázium igazga­tósága és tanári kara nem lehetnek felelősek. Az a .vád, hogy ez azért történhetett meg, • mert az igazgatóság nem készítette elő kellő­képpen a Masaryk-ünnépségeket és nem fej­lesztette a Masaryk-kultuszÉ nevetséges. Az igazgató távozásáról szóló híreknek azonban mé^ (alapjuk van, mivel a rendőrség erősen áfást foglalt ellene, amelyhez hozzájárul . még az is, hogy az ukrán származású igaz­gatónak a cseh agrárok is ellenesei. Súlyos­bítja a helyzetet, hogy a diákok szülei között, több állásban lévő tisztviselő van, akiket az ügyben tapasztalt soviniszta elvakultság szintén meghurcolhat gyermekük csinytevése miatt. JIc vémdt mié fefs&eí>£fitz3w&$&. fit&éw umMmim i esetet. kHmista plrl llipiSii* íspíisíéíséfs Itizss uj pírliltpllísra Késiül Petrogalli Oszkárra A P. M. H. számára irta; Bothár Sándor dr. Az áilamfordulat első hónapjaiban telje­sen visszavonult minden közszerepléstől. A magyarság elalélva, leteritve feküdt. A leg­többen ide-oda kapkodtak, nem tudva ma­radjanak, vagy menjenek-e. Neki kezdettől- fogva az volt a véleménye, mindenki marad­jon, ahová kötelessége fűzi. Én akkor tör­vény széki bíró voltam s szintén menni akar­tam. Az ő rábeszélésére maradiam s tettem le a fogadalmat. „Maradj, ameddig bírsz, — mondta — ahogy ismerlek, úgy sem soká bí­rod". És igaza volt, .1919 év végén áthelyez­tek akaratom ellenére, nekem meg nem felelő helyre. Az áthelyezést nem fogadtam el, el­bocsátottak. Át akartam menni Magyaror­szágra,- csak a nyarat óhajtottam bevárni. Felszólított, lépjek addig is be irodájába társ­nak. Megtettem, 1919 április 1-én kezdtük rrieg a társas viszonyt, ámelyet csak az ő hálála bontott fel. Amidőn Magyarországon a bolsevizmus megbukott s itt a választás előszelei fujdogál- tak s a katonai diktatúra enyhülni kezdett, a letargiában fekvő magyarság kezdett élet­erőre kapni, öntudatra ébredni, szervezkedni. Petrogalli Oszkár, akinek nyomott kedé­lyén is meglátszott a kényszerű tétlenség, kezdett újból életéleméhez jutni. Csakhamar felvette az érintkezést a szervezkedni kezdő magyarság vezetőivel. Amikor sokan még kétsógeskodtek, vajjön a még csak via íacti Csehszlovákiába bekebelezett magyarság részt vegyen-e az uj állam politikai életé­ben, vagy az állam negativját jelentő passzivi­tásba. menjen-e át, ö habozás nélkül az akti­vitás s nemzeti jogainkért való küzdelem mellett nyilatkozott s amidőn vérmes kopo­nyák Magyarország háborús beavatkozásá­ról,'. forradalmakról - ábrándoztak, ő kérlelhe­tetlen higgadtsággal mutatott reá, hogy a szegény megcsonkított Magyarországot há­borús kalandba vinni annyit jelentene, mint végleg kiszolgáltatni a győztes, vagy magu­kat győztesnek tartó államok bosszújának. És' rámutatott a mi feladatunkra is, ha már megkérdezésünk nélkül,, sőt akaratunk elle­nére belekényszeritettek az uj államalakulat­ba, .feladatunk az állam alapjára helyezked­ve megtartani nemzetiségünket, kiharcolni törvényes nemzeti jogainkat. És ennek eszköze az összetartás, az egész magyarság politikai egysége. Éppen ezért az ő eszméje nyomban az egységes magyar nemzeti párt volt, amely a többi nemzeti 'kisebbséggel szövetkezve 'számotte­vő erőt képviselne. És ebben az irányban kezdte meg nyomban a munkát, sőt korán érintkezésbe lépett a szudétanérnetek veze­tőivel is. Mindenekelőtt Pozsonnyal s Nyu- gátszlovenszkóval vette fel a közvetlen érintkezést, engem bízott meg, hogy Kassán a keletszlovenszkói magyarsággal vegyem fel az ő hevében az egységes magyar nem­zeti párt megalakítása érdekében az össze­köttetést. Sajnos, az eredmény nem volt ki­elégítő. Úgy a nyugat, mint a kelet magyar­sága már a keresztényszocialista pártban kezdett szervezkedni, amellyel parallel ha­ladt a kisgazdák • szervezkdése. Amellett a pozsonyi minisztérium is akadályokat gördí­tett a magyar nemzeti párt megalakulása elé. Félsikerrel bár, de lankadatlan lelkese­déssel s az egység eszméjét fen tartva s pro­pagálva vett részt a választási küzdelemben. S itt egy.nagy hiba történt, a magyar pártok képviselőválasztói listáiról valahogy kima­radt. Petrogalli Oszkár neve, azt hitték, a besztercebányai kerületben lesz jelölve, ott azonban a magyarság fellépni nem tudott. S ő ismert szerénységénél fogva nem reklamál­ta maga számára a jelöltséget, egyáltalában nem' tartotta fontosnak saját személyének előtérbe helyezését, az eszme, a magyarság egysége és nemzeti léte volt a fontos. S ha nem is volt képviselőjelölt (utólag szenátor­nak akarták jelölni,-de nem volt meg akkor még a törvényes kora hozzá) a választási harcból alaposan kivette részét. Egyik gyű­lésről a másikra ment, agitált, szónokolt, lel­kesen, bátran, amilyen szavakat az összeom­lás óta nem hallott a magyar fül. Ám megfe­ledkezett róla, hogy még katonai diktatura van, hogy a hatalomnak nem kedvesek a bá­tor szavak. 1920 április 14-ikén tért haza pihenőre s beszélt lelkesedéssel barátai körében a vá­lasztói gyűlések sikereiről, a magyar nép lel­kesedéséről és másnap már útban volt Illává felé; * 1920 április 15. Hajnali fél 5 óra. Az aj-' lómon csengetnék, egy tiszt kér bebocsátást.. Nyomában 10 fegyveres szuronyos katona. Ágyam elé állanak, a tiszt durván kiált reám: „Ón dr. Bothár ?“>„gen.“ „Szedje össze ma­gát.s jöjjön", felöltözöm (még a mosdásnál is szuronyos baka a hátam mögött), elbúcsú­zom családomtól, feleségemnek németül mondom: „Oszkárnak is add át búcsúszó­mat". A tiszt durva nevetéssel vág közbe: „Azt személyesen is átadhatja, mindjárt talál­kozunk vele." Tehát gyerünk. Elvégre, amióta belevá- sároltunk a demokráciába, az efféle kellemes meglepetésekre mindannyian el vagyunk ké­szülve. Visznek a katonai rendőrségre, pár perc múlva utánam hozzák Oszkárt is. S a tiszt fülünk hallatára jelenti diadalmas han­gon a telefonba, hogy nehéz feladatát fénye­sen megoldotta. Azután öt revolveres detek­tív közrevesz bennünket, beszélnünk nem szabad, csak be egy teherautóba, száguldva. Garamberzencére s onnan vonaton a szlo- • venszkói ,,Magyar Otíhon“-ba, Illavára. A tó-: vatalos formalitások elvégzése után bekala­uzolnak a magánzárka osztályra, Oszkárt ‘ -betessékelik a 7-es, engem a 8-as, magánzár- kába, melynek puritán egyszerű bútorzata egy asztallá összerakható vaságy (egyelőre ágynemű nélkül) s egy hivatalosan „ürcsö- bör“-nek nevezett megmagyarázhatatlan rendeltetésű edény. A zár kettőt csattan s ott.maradunk a kínzó egyedüllétben s gon­dolkozhatunk azon a megfejthetetlen titkon, hogy vájjon miért is hoztak bennünket ide. Másnap reggel 7-kor nyílnak a cellák, itt is, ott is kibukkan egy-egy kiváncsi fej, Osz­kár pozsonyi én kassai ismerősöket találok, a legtöbbje azonban ismeretlen s csak később tudjuk meg, hogy „összeesküvő cimboráink". De nem akarom itt fogságunk történetét ; sok borus-derüs epizódjával részletesen el­mondani, tán egyszer erre is kerül a sor, csak a főbb momentumokat érintem s azokat az epizódokat, melyek Petrogalli Oszkár sze­mélyével függnek össze. A mágánzárka kínzó egyedüllétét a köz­ismert kopogó beszélgetéssel enyhítettük. Á délelőtti és délutáni 1—1 órai séta a bástyán pedig valóságos üdülés volt. igaz, hogy liba­sorban sétálunk/ négy-négy lépés távolságra egymástól, beszélni egymással tilos. De néha . emberségesebb íegyör felügyel, a foglyok pedig nagyon ravaszok, módját ejtik egy kis beszélgetésnek. Oszkár különösen ügyes eb­ben, 4—-5 nap múlva mindenkit ismer, mind­egyik nevét tudja, — pedig 41 -cn voltunk—- mindegyikről megtud egyet s mást. És mint­ha a csüggedt magánzárkások is főnökük nők. legalább is „primus in tér pa restnek kezde­nék Őt tekinteni. (Keddi számunkban folyta tjük.) %

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom