Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)
1925-03-25 / 69. (812.) szám
Szerda. márr3i(« 2R — Holnap rendes tőzsdenap lesz. A prá- •:gai tőzsdén a holnapi ünnepnapon rendes üzleti órák. lesznek, inig- Becsben csupán egy félórás üzletforgalom lesz. — Az üveggyártással foglalkozó munkások bérének szabályozása. Az üvegipari központi bizottság a napokban tartott gyűlésen elhatározta a munkások bérének egységesítését. Eszerint egy munkás heti átlagos keresete 150 koronát fog kitenni. A határozatot beterjesztették a népjóléti minisztériumihoz. — A textilipar tárgyalásokat folytat a bankhivatallal a külföldi hitel megteremtése céljából. A textilipart képviselő testület újabb időben arról'tárgyal, hogy talán a bankhivatal utján lehetséges volna nagyobb külföldi hitelre szert tenni cs ezt nyerstormények vásárlására forditani. Jól informált körök véleménye szerint a bankhivatal nem zárkózna el a kérelem elöl, eddig azonban az illetékes textilipari képviselőktől konkrét indítványt nem kapott. — Az ecetsav és a faszén forgalmi adó- iának átalányozása. Az eoetsav forgalmi adójának átalány ozása ellen a reichenbergi Kamarán kívül a textiliparosok szövetsége is állást foglalt és rámutatott arra, hogy az adónak ez az átalámyozá'sa az ecetsav 2 százalékos drágulását vonnák maga után. — A fémipari egyesületek ugyancsak nem akarnak beleegyezni a faszón forgalmiadé ■ átalá- nyozásába, mert az a faszén vételárát 2 százalékkal emelné. Románia és Jugoszlávia hivatalosan képviseltetik magukat a vásáron — A kisgazdák is kiállítanak — Magyarország állattenyésztése már-már kiheverte a háborús évek kárait — A kormány 10 milliárdoí bocsátott rendelkezésre a vásárlások előmozdítására Budapest, március 34. (Budapesti szerkesztőséglinktől.) Az Omge által rendezett . 34. országos, tenyészállatvásár, mely ezúttal nagyobb gépkiállítással'is kápcsol.a- . fos, a szamszédá:Hláiui>k fokozott érdeklődésére is : tarthat számot Ezt igazolja, hogy Románia és Jugoszlávia hivaíallosan is képviseltette magát a kiállításon, de SzlovensZkóból is számos gazda érkezett, hogy a nagyszabású kiállítás anyagát megismerjék. Alkalmiunk vollt a kiállítást Jeszenszky Pál elnök és Konkoly Thőge Sándor dr. előadó vezetésével mjegtekinteni. Ezek a kiváló szakemberek igen érdekes magyarázatokkal igazították ej a sajtó képviselőit a kiterjedt kiállítási területen. Jeszenszky Pálnak ez már a harmincadik ilynemű rendezése, amelyről csak a legnagyobb elismeréssé! lehet nyilatkozni. Magyarország Miattenyósz t ésér öl — kivéve a lótenyésztést, moly évenüdnt a Tattorsaliban mutafia be eredményéit — áttekinthető és felette tanulságos képet szerezhetünk ezen a kiállításon. ■iyU'JIMHWIII iPimill IWIIIPB———ya| Romeo is liii falsé — Keller Gottíried regénye — A Prágai Magyar Hírlap számára fordította: Schöpííin Aladár ^ — Te most persze összecsapod a régi, meg az uj földedet és hét egyforma részre osztod? Én legalább ezt tettem volna, ha én kaptáim volna meg. — Persze, hogy ezt teszem én is — felelt Manz —, mert egy darabban az egész tulnagy volna. De mondani akartam valamit. Észrevettem, hogy te a minap annak a földnek az alsó végén, mely most már az enyém, rézsut beleszámoltál és levágtál róla egy jó háromszöget. Talán abban a hitben tetted, hogy az egész darabot megszerződ magadnak és akkor igy is, úgy is a tied lesz. Miután azonban most már az enyém, be fogod látni, hogy ilyen csúf begörbülést én sem nem használhatok, sem nem tűnhetek és nem lesz kifogásod ellene, ha azt a darabot kiegyenesítem. Civódás azért ne legyen belőle! Marti épp oly hidegvérrel felelt, mint ahogy Manz megszólította: — Magam sem látom be, miből lehetne itt civódás. Úgy tudom, te olyannak vetted meg a földet, amilyen most, valamennyien közösen néztük meg és egy óra óta nem változott egy hajszálnyit sem. — Lárifári! — mondta Manz. — Ami azelőtt történt, azt ne kavarjuk fel. Ami azonban sok, az sok és végre is mindennek meg kell, hogy legyen a rendes egyenes formáid; ez a három darab föld mindig is olvan ■ A ' szaktanulságokon ml azonban politikai tanulsága is van a kiállításnak. Egy erdélyi újságíró kijelentette, hogy Romániában teljesen lehetetlen volna efly ilyen kiállítás megrendezése. És láttuk a Prágában rendezett kiállításon is, hogy az állattenyésztés sehol a szomszéd államokban nem mutat olyan fejlődési fokot, mely a- magyar állattartók nagyszerű eredményeivel összehasonlítható volna. Figyelemre, méltó jelenség, hogy .az idei tenyészánatkiáiíliitásom nem csupán a nagy uradalmak, hanem a kisgazdák is elsőrendű tenyészállata ny aggal vesznek "részt, ami a díjazás adataiból tó kiviláglik. A kiállításból megállapítható, hogy Magyar- ország juh- és scrüéstenyészece már teljesen kiheverte a háborús évek kárait, sőt már meg fs haladja a béfoenívót; viszont a szarvasurarha- tenyész-tcs még csaik most érte el a békeévek eredményeit. A iuli- és seroésielhozatal m^iinyi- ségbou is mintegy 20 százalékkal emelkedett, nfag szarvasmarhából ugyanannyit (510 darabot) hoztak a Wáfflffiásra, mint tavaly. A magyar kormány, hogy a tenyészállatvásárlást előmozdítsa, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete és az újonnan átszervezett Vásár* pénztár utján 10 'milliárd koronát bocsát a gazdák rendelkezésére évi ló százalék kamatlábon. A vásár forgalmáról még nincsenek pontos adataink, dte jolilemzö, hogy már az dső napon 58 adás-vétel történt. A vásárlással ezidéo nem siettek, mert ezidén nem kellett a vevőknek a , koron ar omlás tór tartami, útónt tavaly. A szarvasmarhák ára minőség és tenyészet szerint 10—50 .millió, a juhok és sertések ára. 2—15 millió, a baromfiaik ára pedig 100.000—1 miiülió közt variál, de a középár közelebb esik az alsó értékhatárhoz. Az idei vásáron is számos díj kerüli kiosztásra, közöttük olyanok is, amelyeket a gépgyárak- és vetőmagtelepek ajánlottak föl a kistenyész- tők jutalmazására. A Hangya-Szövetkezet pedig ugyanilyen rendeltetéssel gazdasági könyveket is osztatott ki a kisgazdák közt, aminek kultsurielen- tőségét annál nagyobbra kell becsülnünk, mert tudjuk, hogy a külföldön (például Németország* ban 'és Olaszországban) már kisebb inezöváro- soJcnak is megvan a maga mezőgazdasági egylete és könyvtára. A kiállítás megérdemelt sikerét legjobban illusztrálja a díjazás, amelynek adatait a követke zökben közöljüde: Első dijakat nyertek: az egri főkáptalan Gyémánt, DraSkovich Iván gróf se-Myei uradalmának Fickó tjevü bikája. A magyar teheneknél az első dijat Balázs Péter tenyészetének Virágja, a bivalyoknál az első tehéndiijat Somssidi Miklós urad aknának Magas, az első bifcatfijat pedig a Mezőgazdasági Ipar kaposvári bérurada Imának Zsamdár nievü tenyészete vitte el. A szimmeratali tenyészeteknél az első dijat Pajzs Gyula uradalmának Kamáfe nevű tehene •nyerte, á sztimmentali üszőik 1., 2. és 3. diját ugyancsak Bafzs Gyula rácalmási uradalmának állatai kapták meg. A pirostarka hazai teheneknél az első dijat a tornyoslölbü bérgazdaság (Budapest székesfőváros bérlete) Meggyese nyerte el, ugyancsak ennek a bérgazdas ágnak 334-es tenyészete kapta az első üsződijat is. A lapályfajta üszőknél az első díj nyertese a Berg báró uradalom Csínos-a. Úgy a kondíció, ötórait a tej el és szempontjából a legjctbbnsik talált tehén részére a 'Budapesti Teíkereskedelmi Rt. által kitűzött dijat Tóth Imre 341-es számra tehenével vitte el. A pi- rostarka hazai bikák közül Farkas Ferenc 247-es és Bárány Imire 236-os. álliafca nyert első dijat, 240-es hikalborja ugyancsak első díjban részesült. ’A borzderesek közül Esterházy László gróf uradalmának 347-es bikája 1. dílijal jutalmaztatott, 'míg ugyanennél a fajtánál a főváros iirszteletdiját 'Farkas Ferenc 247-es bikája nyerte. A magyar marháknál az egri fökáptalan uradalma vitte el a legnagyobb dijat. A juhckníl Hunyadi Károly gróf uradalmának I. számú kosa kapta meg az első helyet, a hazai íésüsgyapjasoknál az egri főkapuiam uradalma nyerte az első dijat és egyszersmind a legértékesebb ajándékot — a Hitelbank tisztelet- diját —, egy arany, cigarettatárcát. Első dijat nyert a Wcnckheím József gráf terayászete is. A francia fésűseknél a nagy dijat és a Fésüsíonó tiszteletdiját Weuckheim László gróf békési uradalmának egyik ritka példánya kapta. Ugyanebben a csoportban ifi. gróf Ahnássy Imréiié és gróf Károlyi Viktor né közös tenyészete nyert első dijat. £!$ő anya dijat nyert Wenekhoím László gróf békési uradalma és a Georgia kaposvári bér- uradalmások tenyészete. A husmer illőik csoportjában az első kosdtjat a Magyar őstermelő Rt simongáti uradalmának tenyészete és Polítzcr Géza. tenyészete kapta. A Fríz-juhok első diját Frigyes k-ir. herceg uradalmának tenyésztése kapta, ezeukiivüil díszoklevelet kapott a magyaróvári gazdasági akadémia juh csoportja. A serrésmangalicákrál a nagy dijat a zirci apátság tenyészete kapta. Első dijakat koptak még a szatmári püspökség uradalmának, Csobaji József, a Georgia, a Balatonszentgyörgyi uradalom és iifj. Wendkheúm Ferenc gróf uradalmának tenyészetei, a hússertések c söpör íjában 1. dijat nyert a Deutsoh Gyula örököseinek (enyészete, a német nemesített sertések első díját az AJlot- tönyésztő Társaság zalaszent.gróti uradalmának ítélte a bíráló .bizottság. Végül a szimmemtali nagy dijat, a fölidnrive- lésügyii münisztárimn tisztetetdiiját, egy Spányi- olajfesíiményt az üdén újból a Gaál József-uradalom Móric bácsi nevű bikája kapu. Első dijakat nyerteik még óbbon a csoportban a Berrari-edcr József, özvegy Jánny báróné, Bárány Imre, Pajzs Gyula és Mesterházy tenyészetei. E. Á. + Tartózkodó a prágai termény tőzsde. A urai terménytőzsde nagy látogatottság és nyugodt üzletforgalom mellett tartózkodó irányzatú volt. Búzáért nagyobb árakat kértek, de a kereslet nem honorálta. A malmok aránylag keleset vásároltak és általában az az irányzat mutatkozott, hogy a búza és rozsárakat nyomni akarják. Árpa lanyha, zab tartott liszt nyugodt amerikai zsi'r tartott, a magyar olcsóbb- A vetőmagpiacon gyöngébb az irányzat. Széna és szalma változatlan. A következő árakat jegyezték: Amerikai búza ab Tetsohen 255, cseh ab Prága 255—265, amerikai rozs ab Tetsohen 210, cseh ab Prága 218—225, cseh merkantil árpa ab Prága 240—250. nedves zab a!b Prága L80—195, fehér 185—190, amerikai patent liszt ab Tetsohen 3.80, 0GG magyar búzaliszt ab Pozsony 3.75, 4-e$ számú búza kenyérliszt 2.80, rozsliszt 3.40. 1-es száimu rozs- egyenliszt 3.25, búzadara 4-10, kömény 6, máik 7.75, zöldborsó 2.50—3, sárga 2—3. Viktória 3.25, lencse 4.50—5, fehér bab 2.50—3. amerikai sertészsír ab Tetsohen 15,60—15.80. belföldi 16—1.8, jugoszláv tengeri ab Pozsony 130, plombáit vörös lóhere 15—17, cseh laza széna ab Prága 50, préselt 60—63, préselt takarmány szalma ab Prága 28—30. préselt alonrszalma 25—26. WMBgBWW——IHW—-r Nyomott a prágai tőzsde. A mai tőzsde irányzara realizáció és szabadkézből való eladások következtében nyomott volt. Kuliszban az árfolyamok 3—7 koronáig csökkentek, míg korlátban az árlemorzsolódás jelentékenyebb volt: Különösen le gyöngültek cukor, vegyi, textil, építési, szén és vasértékek. Az arbitrázs értékek tartottak. Közlekedési értékek lanyhák. Belföldi bankok közül Unió, Eskompt és Zsivno, bécsiek közül Hitel gyöngültek. A beruházási piacon gyönge volt az irányzat. Záróirányzat: nagyon lanyha. A devizapiacon nyugodt üzlet volt nem egységes irányzat mellett. Előfordult kötések: _ . , . 11124 III23. 1Ö23. cvi kincstári utalvány —.— — 1004. évi kincstár! utalvány —.— —.— Nyercméuykölcsön . , . . '. 90.— 90.05 6°V°s beruházási kölcsön . R7.— 82 25 fiV-os lisztkölcsön • .... 76.37 7S/75 Államköcsöu .............. 7T45 72 57 Mo rva orsz. -köles. 19U.-4‘/:0,r 72 — 72.25 Morva orsz.-köles 1W7. 5?n-. ■ -72 75 72 50 Prága város li lik Mié*, a °o- 7575 76.— Prága város I91P. líolcs. 40o S1 — 61.__ Br üün város 1821. köles. 6°0 05— ___ Po zsony varos 1010. kői cs. 4 % CL__ —___ Pr ága városi takrpt 4% • - 87Í50 9Z50 Csl. Vörös kereszt sorsjegy . á6 50 45.50 Magy. 5 frtos vörös kereszt_______________ Ha gy, jelzálog sorsjegv- . . _'_________ Bu dapesti Bazilika sor6jegv __' __' Ag rárbank ....... . 358'.— 38«!— Cseh Lmon Bank ...... 395 59 Leszámítoló ........................... 38^50 390.50 Cs eb Inarbank .................... L10.57 417.50 Pr ágai Uiteihanií................. 69''.50 693.______ Sz lovák Bank.................... . 1??— (22__ Zl vnostenska................ /tfio— 403.— Aüg ol.-Cslov. Bank............. 97— 98.50 Os ztrák hitel................... 72_ — Bé csi Union Bauk ..... sg'— 59!75 Wiener Bankv....................... 49 25 49.30 J' tlgosloveuska-bank .... im 37 5712 Nonibabn.............................£.620— 4665 — Cs el} cukor..........................i 17Ó!— 1150.— Ho rvát cukor........................ 5'2.50 375.__ Ko lini műtrágya................." 589.'— 597.50 Ivoliui kávé.......................... _ 1 Ko lini potróleum................ _ 737.50 Ko lini szesz..........................<2^,3— 1255 — Te jipar r.-t...........................'. _____ — — El ső pilseni sörgyár................—'__ —._ Br eitteld-Dauek”................ 534— 537.50 La urin és Klemeut................330___ 324 50 Ri ughoücr.............................68Íö— 63&I50 Cs eh északi szén.................16 í 7 50 —,— Cse’o nyugati szén............. 767 — 374 — Al pi ne.................................... Í 84.50 183!— Fö lül ........................................ 436.— 439.— Pr ágai vasipar ....... 911— 926 — Skoda ..................................... «79— 63',!50 Po zsonyi kábel....................11.7^— 1507.— In wald.................................... 326— 329 — 4- Változatlan a bécsi tőzsde. A mai tőzsdét az Osztrák Nemzeti b-imk elnökének kedvező kijelentései sem tudták befolyásolni és az különösen kuliszban a nagy árukínálat következtében alacsonyabban nyitott. A tőzsdeidő későbbi folyamán üzletpangás állott be. Korlátban sem alakult ki üzlet és az árak csak csekély változást szenvedtek. Sok érték jegyzés néLkül maradt A beruházási piac iizlettelen volt. 4- Lanyha és iizlettelen a berlini tőzsde. A mai tőzsde irányzata lanyha volt, üzlet nem alakult ki. Az árfolyamok egy és fél százalékkal estek. Az ipari értékek piacán teljes üzlettelenség volt, változatlan árfolyamok mellett. 4* Szilárd de iizlettelen a budapesti terménytőzsde. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai terménytőzsdén szilárd irányzat mellett üzletforgalom nem alakult ki. A következő árakat jegyezték: búza 510, tengeri 235, za*b 390. i-b Uzlettelen a budapesti tőzsde. Buda- 1 pesti szerkesztőségünk telefonjeleníése szerint a mai értéktőzsde teljesen üzlet télén volt. Egyes a csehszlovák távirati iroda jelentéseiben nem foglalt értékpapírok áregyenesen feküdt egymás mellett, mintha mérő1 vessző vei volna kirajzolva; furcsa tréfa tőled, ha most ilyen nevetséges és képtelen begörbülést akarsz közéjük csinálni. Csufne- vet kapunk mind a ketten, ha azt a ferde csücsköt meghagyjuk. Ennek el kell tűnni. Marti nevetve mondta: — De nagyon félsz egyszerre az emberek csúfolódásától! Erről ugyan lehet tenni, engem bizony nem bánt az a görbeség. Ha téged bosszant, nem bánom, egyenlítsük ki, de nem az én oldalamon. Erről írást is adhatok, ha kívánod. — Ugyan, kérlek, ne tréfálj már — s;zólt Manz —, ki lesz egyenesítve, még pedig a te oldaladon, arra mérget vehetsz. — Hát ezt majd meglátjuk, ha megéljük, — mondta Marti és a két ember elvált, anélkül, hogy ránéztek volna egymásra; inkább belebámultak, mindegyik niás irányban, a kék levegőbe, mintha ott, tudja Isten, miféle csodálatos dolgokat látnának, amelyeket minden szellemi képességük megfeszitésével kellene nézni. Manz már a rákövetkező napon elküldte a szolgalegényt, egy napszámoslányt és a saját Sáli fiát a szántóföldre, hogy irtsák ki rajta a vad dudvát és bozótot és rakják halomba. hogy aztán a köveket annál könnyebben lehessen elszáMitani. Valami változást jelentett ez a lényében, hogy az alig tizen- egyéves fiút, akit eddig nem fogtak semminemű munkára, most velük küldte, anyja tiltakozása ellenére, Úgy látszott, mintha ezzel a konetteljes és komoly szavakkal kísért munkaszigorával a saját vérében akarná el- csittiíani azt az igazságtalanságot, amelyben élt és amely most elkezdte a következményeit csendesen kifejteni. A kiküldött emberkék közben vidáman gyomlálták a csodálatos bogáncsokat és mindenféle növényeket, amelyek évék óta burjánzottak itt. Mivel e-z rendkívüli, szinte vad munka volt, amelyben semmiféle szabályt és gondosságot nem kellett betartani, inkább miulatságszámba ment. A napon megszáradt dudvát felhalmozták és nagy ujiongás közben elégették, úgy, hogy a füstje messzire elterjedt éis a fiatalok, mint a bolondok ugrálták körülötte. Ez volt az utolsó örömünnep a szerencsétlenség földjén és a kis Veronka, Marti leánykája is odasettenkedett és segített nekik. Ennek az eseménynek a szokatlaiisága és a vidám izgalom íó ürügyet szolgáltatott arra, hogy újra közeledjék kis gyermekkori játszónál]fásához és a gyermekek ugyancsak boldogok és jökedviiek voltak a tűznél. Más léét gyerek nagy szomorúsággal, sírva ment haza és most épp oly kevéssé tudták, máért oly szomorúak, mint hogy az előbb miért voltak olyan jókedvüek; mert az apáik durvaságát, bár meglehetősen uj dolog volt számukra, még nem értették meg és nem is indultak me.g mélyebben tőle. A legközelebbi napokban már keményebb munka volt, amihez férfiemberek kellettek, amikor Manz összeszedette és elhor- datta a köveket. Nem volt se vége, se hosz- sza., mintha a világ minden köve itt gyűlt volna össze. Manz azonban nem vitette ed egészen a földről, hanem minden fuvart azon a vitás háromszögön rakatott le, amelyet Marti már gondosan felszántott. Már előbb egy egyenes vonalat vont, mint határt és most ezt a kis darabka földet megterhelte mindazokkal a kövekkel, amelyeket mind a két férfi időtlen idők óta idiedobált, úgy, hogy gyerekek is jöttek oda és egész kis mulatós társaság gyülekezett össze, de ha elválasztották őket egymástól, Sáli csakhamar megint Veronika mellé akart kerülni és hasonlókép ez is mindig hozzá tudott férkőzni, víg mosollyal és mind a két teremtés úgy érezte magát, mintha ennek a pompás napnak sohase kellene és lehetne véget érni. Estefelé azonban odajött az öreg Manz, bogi/ lássa, mit végeztek és bár elkészültek a dolgukkal, megszidta őket a mulatság miatt és szétriasztotta a társaságot Ugyanekkor Marti is megjelent a maga földjén és észrevéve a lányát, fütyült neki élesen és parancsol ón az ujján, úgy, hogy a kis hány ijedten odasietett hozzá és ő, anélkül, bogv tudta volna, miért, adott neki néhátív oofont, uerv. how mmH a hatalmas piramis keletkezett, amelyről úgy gondolta, az ellenfele csak nem fogja elhor- , datni. Marti ezt várta leg.kevésbbé; azt hitte, a másik, régi szokás szerint, az ekével lát I neki és ezért megvárta, amíg ekével látta ki-j j menni. Csak amikor a dolog csaiknem kész | volt, hallotta hírét a szép emlékműnek, ame- I lyet Manz ott felállított. Dühvei telve odaro- i ! hant látta, mi történt. Visszaszaladt, hozta a községi elöljárót, hogy egyelőre tiltakozzék a kőrakás ellen és az illető darab földiét lefoglaltatta. Ettől a naptól kezdve a két gazda pörben állott egymássá! és nem nyugodtak mindaddig, amíg mind a ketten tönkre nem mentek. (Folyt, kőv.)
