Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)

1925-03-20 / 65. (808.) szám

a Pénték, március 20. A képviselőház döcögő munkája Prága, március 19. A múlt hét végén olyan hírek láttáik napvilágot, hogy a képviselőház március huszonegyedikéig elintézi majd a mindennap pos üléseken a legsürgősebb javaslatokat az „erős4* munkahét azonban vége felé közele­dik s az eredmény alig több a semminél. Amint tegnap jelentettük, a ház tegnapi ülé­sének csupán egy pontját lehetett letárgyalni, mert a többi javaslatot a bizottságok még nem intézték el. A késő esteli órákban nyi­totta meg Töméseik a második ülést, amely­nek már délután négykor kellett volna meg­kezdődnie; ezen az ülésen tárgyalta a ház az illetékek felemeléséről s a gazdagodás! adó­ról szóló törvények módosító javaslatát, amelyhez csupán Dietl, Ryohtera és Tömé­nek képviselők szólaltak fel. Ugyancsak eb­ben az ülésben, utalta ki a ház a bérlők vé­delméről szóló javaslatot a népjóléti bizott­sághoz huszórai határidővel. Tegnap reggel még szó volt arról is, hogy a bérlők védelmét, a jegybankjavaslatot s a felemelt tisztviselői fizetések fedezetét biztositó törvények javaslatait csak április elseje után fogja elintézni a ház, a pétka azonban úgy határozott, hogy a parlament addig marad együtt, amíg az éppen említett ügyeik elintéztethek. A bizottságok azonban nehézkesen dolgoznak; ennek oka nem a bi­zottságokban keresendő, hanem magukban a a vasiatokban rejlik. Englis dr a jegybank- javaslatot teljesen rossznak találta s vélemé­nyét kellőképpen megindokolta, ezért a pénzügyi pétka újból hozzálát annak átdol­gozásához. Az átalakítási munkában Englis dr. is részt fog venni. Ha a zsupán törvényes jogait védelmezi Ungvár, március 19. (Rusziinszkói szerkesztőségünktől) Nagy meglepetést keltett az a hir, hogy a-z Ung- folyó szabályozásánál, illetve az Ungpart ki­építésének munkálatait hirtelen félbeszakí­tották. Ez a nagyszabású 'munka ugyanis Ungvár" mai. képét teljesen' megváltoztatja, amennyiben az Ung-uieder- .szabályozásával a főváros jobb partján széles úttest és kelle­mes korzó épülne. A kulisszák mögött a munka beszüntetését Zseltvay János ungi zsupán intézkedésénék tulajdonítják, aki — állítólag — azért tiltatta be a közmunkaügyi referátusuál a szabályozást, mivel a tör­vényben előirt vízjogi szabályoknak a mun­káltatók nem tettek eleget. A munkát ugyanis az idő rövidségére való tekintettel, sok egyéb hivatalos eljárás mellőzésével kezdte meg a Szombat; BOTMAR SÁNDOR dr.; Visszaemléke­zéseim Petrogalli -Oszkárra. Vasárnap: EMBER TAMÁS; Élet. (Vers.) — KILIÁN ZOLTÁN: Miss Qrace Murchison vizs­gálatai. Pick — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Erdődi Mihály. Szűcs idegesen nyomta meg a csengőt. A. szivarját rágta. Az ajtót nézte, hogy mikor nyílik. Megint csengettek. Az asszony lépett be a szobába. Friss volt, üde, kikészített, illatos. — A szobalányt. — Elküldtem. Bevásárolni ment. — Úgy? Pillanatnyi csönd, — Ez is gyanús? Hát inár minden gya­nús? Hát itt már lélegzeni sem szabad? Mit akarsz? A férj mosolyogva verte vissza a, dacos szavakat. Az asszonya nézett. — Kit vársz? Persze ... A szeretőmet . . .! — Csak lassabban kérlek . . . csak las­sabban . . . Hidegvér . . . Kár úgy heves- kedni . . . Látod, én nyugodt vagyok. Egé­szen nyugodt. Ülj le Anna, kérlek . . . Az asszony nem mozdult. — Mért netn ülsz le? Beszédein van veled. Mit nézel rám? Csodálkozol, hogy még itthon vagyok? Igen. Négy óra. Tiz perc múlva indul a vonatom . . . Nem baj . . . Azért én egészen nyugodt vagyok . . . — Hát . . . llát nem utazol? közmunkaügyi referátus, igy például elmu­lasztotta az Ung balpartján lakó háztulajdo­nosokat az Ung-meder megváltoztatása ré­vén előálló uj helyzettel megismertetni, illet­ve a kellő partvédelemről gondoskodni. A zsupán intézkedése nyilván valamely tör­vényre támaszkodik, cseh hivatalos körök­ben mégis igen nagy visszatetszést szült. Ehhez járult még az is, hogy a zsupán a CSK cseh sportegyesület részére ai rend­őrigazgatóságtól engedélyezett nyilvános gyűjtésre készült gyüjtőivet elkobozta és pe­dig azon a címén, hogy gyűjtési engedélyt nem a rendőrigazgatóságnak, de a zsupánnak van joga kiadni. A zsupánnak ez a szokatlanul erélyes fellépése a cseh köröket teljes mértékben fel­bőszítette és erélyes akciót indítottak a Zseltvay eltávo­lítására. Evégből az egyik ungvári kormánylap­ban oikk jelent meg, amely a zsupán eddigi összes, de eddig csak az ellenzéki lapoktól kifogásolt tetteit felsorakoztatja abból a cél­ból, hoigy a zsupán eltávolítására kellő érv- halmazt hordjon össze. Ezek között szerepel a zsupánnak az ungvári kép viselőiestül etet személyes okokból való feloszlatás! végzése; a fővárostól felvett előlegügyének visszafize­tése körül támadt differenciái, sőt még azt is leleplezik, hogy a zsupán ellene volt a Hrbek kormánybiztos kinevezésének s csupán „fel­sőbb nyomásra44 volt hajlandó őslakos ruszin helyett csehet nevezni ki a Hrbefk személyé­ben. Bűnéül rójjá'k most fel azt is, hogy az ungvári kereskedők meghallgatása nélkül ne­vezett ki egyéneket az adókivető bizottság­ba s nem vette figyelembe a kereskedőik ez- irányu tiltakozását sem. A „terhelő adatok“ egész halmaza zú­dul. tehát most a zsupánra, melyeik között a legérdekesebb az, hogy bűnéül rójja fel, mi­szerint -a csehek helyett a ruszin őslakókat részesíti előnyben. A zsupáni tekintély ilyen nyilvános lejáratása szintén tipikus ruszín- szkói jelenség, de élénk világot vet arra is, mily neves tülekedés folyik akörül, hogy egyes eseteikben a cseh vagy a ruszin sze­mélyi érdekek érvényesüljenek-e Ruszin- szkófoan. A csehek részéről indult eme koncentri­kus támadás Zseltvay zsupánt valószínűleg megbuktatja. ü szlovenszkö! és rasiinszKűi választáson ás az elíerflitelf statisztika n. n. (f. e.) Prága, március 19. Láthattuk tegnapi fejtegetésünkből, hogy Obérsohiall Albin nem ismeri a nálunk ural­kodó viszonyokat. Ugyanez tűnik ki a ru- szinszikói parlamenti választásokra vonat­kozó adataira is, amelyeket igy összegez: Párt Szavazatszám Ré- í magyar nemzeti 2.000 fflBt \ kommunisták __ __ 2.000 4.000 RO- f maigy. autón. föJdim. 3.000 ffiaD j kommunisták 3.000 __ 6.000 •g magy. közt. agráriusok 1.000 «g szociáldemokraták 3.000 magyar nemzetiek 26.000 3 magy. autón. íöldmrv. 18.000 s kommunisták _______1.000 49.000 ( ru tén nemzetlek 3.000 cseh keresztény 11.000 ,g i cseh szoc.-dem. 21.000 a cseh agráriusok 15.000 & cseh nemz. szocialisták 20.000 kommunistáik ______93.000 163.000 f cio nisták 18.000 ^ I demokraták 10.000 \ magy. lojális zsidók 3.000 kommunisták ______ 1.000 32.000 ös szes szavazat 254.000 Ezekre az adatokra a következőket kell megjegyeznünk: 1. Milyen „magyar nemzet4* pártra sza­vaztak a ruszinszfkói németek és 2. milyen „magyar autonóm földrrúves44- szövétségre szavaztak a románok? Ilyen pártok nem is léteztek, ellenben létezett az őslakosság autonóm pártja, ennek listájára szavaztak a szóban forgó németek és ro­mánok. 3. Az a párt, amelyet „magyar nemzeti pártnak44 nevez, úgy látszik, azonos az ős­lakosság autonóm pártjával, míg a „magyar autonóm földmivespárt44 elnevezés mögött a Kurtyák pártja rejtőzhet, amely azonban nem magyar, de ruszin párt. (Az előbbi párt nem 26,000, de több, mint 28.000, az utóbbi pedig nem 18.000, de több, mint 21.000 szavazatot kapott.) A kommunisták erejének tulalacsony becslése valószínűen onnan ered, hogy a Kurtyák-pártot magyar pártnak tette meg és ezért a magyar választók által leadott sza­vazatok számából nem futotta már a kom­munista pártra. 4. A ruszin kommunisták száma az említett okból a valóságban valamivel ke­vesebb lehet, mint 93.000. A ruszin pártok között kellett volna, amint láttuk, fölsorolni a Kurtyák-pártot is, hasonlóképpen itt kel­lett volna kimutatni azokat a ruszinokat is, akik az őslakosság pártjára szavaztak. * — Eszembe sincs. — Az asszony az ajkába harapott. — Mi ez? — Semmi . . . Most már kitört az asszonyból — Ernő ... ezt nem . . . ezt nem bí­rom . . . Rettenetes ez veled . . . Halálra gyötörsz . . . Vérig sértesz a féltékenysé­geddel . . . — Csak csendesebben, Anna . . . — Hát nem . . . Ezt nem tűröm . . . — Anna . . . És hallgattak. — Hát igen . . . Nézd kérlek . . . Ven­dégeket várok ... ha éppen tudni akarod... — Ella jön és a vőlegénye . . . — Jávor Pál? Az asszony szeme kerekre nyílt. A férj mégegyszer megkérdezte. — Jávor? — Igen. Feszült pillanatok. — Honnan . . . honnan tudod ... a nevét? A férj arca diadalmasan fénylett. — Tudok én egyebet is. — Mit? —■ Hát azt éppen nem mondom, hogy mindent tudok ... De az az egy bizonyos, hogy valahányszor én elutazom ... ez a Jávor ... ez a Jávor Pál . . . Az asszony nem engedte, hogy befe­jezze. — Hazugság. — Kérlek . . . de hiszen még azt se tu­dod, mit akartam mondani ... Ez a hirtelen kifakadás, hogy úgy modjam, kissé ügyetlen volt ... Jó ... jó ... a világért se gyanú­sítalak ... Az ember csak' annak hisz, ami­ről meggyőződik . . . — Jávor Pált én még ... én még nem ismerem. Ma fogja Ella bemutatni . . . Hi­szen mondom, a vőlegénye . . . — Jól van. Azt azonban meg fogod en- ; gedni, hogy itthon maradjak . . . — Kérlek. Nekem mindegy . . . Most idehallgass, Anna ... Mi, kel­ten, itt, ebben a szobában várni fogjuk a vendégeket ... Az előszoba nyitva van . , . Ki se kell nyitni az. ajtót . . . Innen nem mozdulsz . . . Megértetted? — Ahogy parancsolod . . . Az asszony a fotelbe ült. Kacagott: — Hát nagy bolond vagy, azt meg kell hagyni . . . Csengettek. — Most. — Igen. Most. És egy mérges hang a sarokból — Rrrrrrr . . .rrr . . . Pick volt, a bulldog. A férj hozzálépett. Megveregette a hátát. — Most Pick ... no most . . . A vendégek beléptek. Ella jött elsőnek. — Mi az? Maga nem utazott el Szűcs? — Amint látja . . . — Hát akkor, hadd mutassam be a vő­legényemet.. És Anna felé fordult. — Jávor Pál . . . Jávor meghajolt. Kezetcsókolt Annának. Szűcs kezében remegett a szivar. Fel­emelkedett. — Bocsánat . . . végtelenül sajnálom .. de öt perc múlva indul a vonatom ... A viszontlátásra . . . És elment. Magukra maradtak. Összenéztek. — Ez mindent tud . . . — Mindent. — De . . . honnan? Kedvetlenek lettek. Jávor bosszanko­dott. Meg se várták a teát. Bucsuzkodtak. Anna kétségbe volt esve. Ella vigasztalta. Sebaj. Arról persze most szó se le­het hogy itt hasrvialak benneteket . I.á­Foíytathatnók megjegyzéseinket, de erre nincs szükség, mivel olvasótok már ebből is megítélhetik, hogy milyen sok tévedést kö­vetett el Oberschall, amidőn a szloveuszkói és ruszinszfkói választási eredményeket is­merteti. De a tévedéseit nem szabad túlsá­gos szigorúan megítélnünk, hiszen vala­mennyi egy okban találja magyarázatát: ab­ban ,hogy nem ismeri a mi bonyolult párt­viszonyainkat, amelyekben idegen nem tud. eligazodni. A szudé tan érne tök hazáidtól na­gyon távol esik Szlovénszkó és Ruszinszkó s azért nem csoda, ha nem ismerik politikai törekvéseinket, viszonyainkat, gondolkodás- módunkat, érzelmeinket. De éppen ezért tar- tózködmok kellene attól, hogy beleszóljanak, beleavatkozzanak a mi ügyeinkbe, amint azt Oberschall teszi, amidőn tanulmányának vé­gén azt ajánlja a szudiétanémet pártoknak, hogy a legközelebbi választásokon okvetle­nül nyújtsanak be a szlovenszkói és rusziim- szkói választási ikerül etekben is egységes jelölőlistákat, .mivel szerinte bizonyos, hogy ilyképpen két mandátumot kapnának. A szlo­venszkói és ruszinszkói németek mentalitá­sát nagyon rosszul ismeri az, aki ilyen taná­csokat ad. A szlovenszkói és'ruszinszkói né­metek a mi ellenzéki pártszovetségünikben látják azt a politikai alakulatot, amely leg­jobban megfelelsz ő érdekeiknek és eszükbe sem jut, hogy a magyarokkal szakítva, a szudétauémet pártok szervezkedését kíván­ok Szlovenszkóban és Ruszinszkóban. Egy külön német lista benyújtása különben is megbontaná az ellenzéki erőket, amelyeknek egyesítésére sohasem .'olt oly szükség, mint most és még a szudétamémeíek érdekeit sem szolgálná, hiszen láttuk a megyei választá­soknál, hogy az önálló német istára annyi szavazat sem jutott, amennyi egy megyebi­zottsági mandátumhoz szükséges. Meg va­gyunk győződve, hogy a szudétanémet pár­tok és azok vezérei nem értenek egyet az Oberschall Albin dr. által javasolt tervveL Egy-két mandátum kedvéért, amennyit ön­álló listákkal a reájuk nézve legjobb esetben szerezhetnének, ők nem fogják kockára tenni a magyarokkal való fegyverbarátságot és nem fogják megbontani közös frontunkat, nem fogják megromlani győzelmi esélyera- ket, amelyet amúgy is veszélyeztet a kor­mánynak az a terve, hogy a jövőben leg­alább 100.000 szavazatra lesz szükség egy mandátum eléréséhez. ^BBBfflBSaBBBBBBBBBaBWnOSílIBBBBBBB. mindenki csak 2 174 Galerik és Tsa takMzÉMii vesz, aPAíiSLAU föadnicná ui. Telefon 2Ü81. 2663 és 3693. •’s <5 0i ss ss a s p ás m a n tg 13 ra sj s sjss n m <x b *s b m 0 s 9 v&ggy. o te ínpod c*f vor, jöjjön . . . Kivételesen most nekem is udvarolhat egy kicsit . . . Jávor Annához fordult — Egyelőre be kell szüntetnünk a talál­kozást . . . őszintém sajnálom . . . Bocsás­son meg . . . Annán átvillant egy gondolat. Ellára né­zett Aztán Jávor tekintetét kereste. Élsű- padi. Reszketett. Szeme gyűlölettel telt meg. És közzéjük súgta a szót. — Ezt . . ti . . . akartátok igy . ,. Csak . . . ti . . . n. — Szedd a sátorfádat . . . Takarodj... Szűcs az ajtóra mutatott. Anna sirt . . . Rázta a zokogás . . . Eb­ben a percben csak az fájt neki, hogy Jávor már ráunt és igy akart szabadulni tőle . * « Torkán égett a kérdés: — De hát honnan . . . mondd ...1 honnan tudod? A férj Pickre nézett. — Tőle. Igen . . . tőle tudom . . . Anna fellélegzett. — Hogyan? — Persze, erre nem gondoltatok, mi? — Nem értelek. — Abban a percben, ahogy Jávor belé­pett, tisztában voltam mindennel . . . Pick nem ugatott ... Ha Jávor csakugyan idegen lett volna ebben a házban, Pick ugatott vol­na ... Ez csak természetes ... És rm'St menj . . . ne is lássalak . . f Most már nem sirt Anna. Dacosan emel­te fel a fejét. — Jól vau. Megyek. És becsapta az ajtót. Szűcs tántorogva roskadt a fotelbe; A sarokból Pick hunyorgó szemekkel nézte. — Átkozott dög ... — mondta Szűcs. felugrott és a kutyakorbáccsal végígvá­srott Pick hátán. %

Next

/
Oldalképek
Tartalom