Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)

1925-03-19 / 64. (807.) szám

Csütörtök, március 19. A kormány a szlovenszkói építőipar ellen Meg akarják szüntetni a szlovenszkói cégek egyetlen kedvezményét — A P. M. H. tudósítójától — Tátralomnic, március 18. A kormány a szlovenszkói közvélemény egyhangú sürgetésére 1923 május 17-én ren­deletet adott ki, amely kimondja, hogy a szlo- yenszkói állami építkezéseknél előnyben ré­szesítendő a pályázó szlovenszkói cég még akkor is, ha 5 százalékkal drágább ajánlatot tesz, mint más nem szlovenszkói cég. Bár ezt a kedvezést gyakran nem vették figye- [ lembe, avagy csehországi cégek kijátszották ■ egyszerűen úgy, hogy telepet létesítettek Szlovenszkóban is, mégis nagy megkönyeb- bíilést szerzett vajúdó építőiparunk számára. A történelmi országok nyugtalan gyárai és i vállalatai azonban állandó nyomást gyako- j Toltak a kormányra eme szlovenszkói ked- í vezmény megszüntetésére, ami, ugylátszik, végül is eredménnyel fog járni. Erre vall leg- r alább a GYOSz tátralomnáci kongresszusán ! történt bejelentés, mely szerint a szövetség ' arról értesült, hogy a kormány már a most következendő épí­tési időszakra megszünteti az S százalékos kedvezményt. A GYOSz már 1924-ben éles harcot ví­vott a szlovenszkói ipar eme kedvezményé­nek fentartásáért, amit több nyomós ok in­dokol. így Szlovenszkóban két éve húzódnak a.z elmaradhatatlanul szükséges vasutak ki- . építése, a magán vasutakat itt még mindig i nem államosították, jóllehet 50 százaléka ma- ; gánkézben van, nem történt meg a trifaátszá- imtás, a szlovenszkói ipart adókkal és bizto­sítási dijakkal visszamenőlegesen terhelik meg, ami horribilis kiadást okoz sífo. Mind­ezek alapján nemrégiben Kállay miniszterhez terjdeimes beadványt intéztek, melyben hangsúlyozták, hogy a kedvezmény megvonása életképtelenné tenné a szlovenszkói építőipart A beadvány hangsúlyozza, hogy szakér­tők állítása szerint a közelgő építési időszak­ban nagy túltermelés lesz építőanyagokban és a vállalatok nem fognak nyerni annyi munkaalkalmat, mint az elmúlt évben. I,gy ez évben az állami építkezések is csökkenni fognak, amennyiben a zsupánáhrsok építke­zése véget ért és a magán- és a társas épít­kezésekre is sokkal kisebb az érdeklődés. *faaaaaB*BaBaBBaaaaaBaaaBaaaBaaaaaaaaaaaBBaaaaaa' ! Dr. Borüvka I ezelőtt Dr. Hausmann 2713 szanatóriuma i Príp B., legcrm 81. ™ss>" j S 5 JVIIIBBBBVBBUOSflfiaillIRRaiBIISRVICBIIBItVICfVVI# mint volt tavaly tavasszal. Különben is például a mészégetők, amelyek Szlovenszkóban 12— 15-000 vagont képesek évenként termelni, mindössze 4000 vagont termeltek. Nem hasz­nálták ki teljes termelőképességüket a ce­mentgyárak sem. Azok a differenciák pedig, amelyek Szlovenszkói a történelmi őrszá­A sziovenszRói választások ás az Miiéit statisztika 1. (f. e.) Prága, március 18. Oberscha®! Albán dr., a szudétanémetek hivatalos statisztikusa, aíki az 1920. évi par­lamenti választások statisztikáját fe egy igen figyelemreméltó tanulmányban dolgozta föl, most „A csehszlovák köztársaságban élő né­pek politikai pártjainak jiefienfogi ereje" cimü könyvében, amely a Deutschpolitische Ar- beitsstelle kiadásában jelent meg, az 1923. évi 'községi, járási és megyei, valamint az 1924. évi ruszimszkói nemzetgyűlési választások eredmény etilhez fűz érdekes kommentárokat. Bármennyire is értékes lehet ez a füzet a szii'détantérnél politikus és pártszervező szá­mára, akinek községenként és járásonként összeállított pontos eredményeket nyújt, Szlovenszkóra és Ruszinszkóra vonatkozó fejezeteiben annyi a tévedés, annyi a viszonyok nem- ismeretéből folyó ferdítés, hogy nem me­hetünk el szótlanul mellettük. A szlovenszkói megyei választások ered­ményét a következő táblázatban foglaljuk össze. | Párt Szavazatszám ’ Nemzeti párt 10.000 Nemzeti szocialisták 5.000 Agráriusok 20.000 ig Ken-szocialisták 15.000 | Iparospárt 5.000 g Német demokratáik 5.000 Egyebek ' —.— Szociáldemokraták 10.000 Német kommunisták —70.000 GSO-f Nemz. demokraták 16.000 li8k I Nemzeti szocialisták 38.000 54.000 m Agráriusok 312.000 j£ K ér .-szocialisták 437.000 'p ■ Szociáldemokraták 64.000 ~ Kommunisták 35.000 Zsidók (cionisták) 7.000 855.900 ® í Ker.-szociiaffisiták 98.000 ^ | Agráriusok S0.000 [ Kommunistáik 120.000 S Zsidóik (cionsták) 4.000 302.000 fOSZl'f Agráriusok 13.000 Uök 1 Kommunistáik _____23.000 36.0C0 Zsid ók (cionisták) 34.000 34.000 összes szavazat 1,351.000 Egy újságcikk keretében lehetetlenség a legkisebb részietekbe menő szárat ásókkal kimutatni ezeknek az állításoknak helytelen­ségét, de ez fölösleges is, mivel a viszonyok­kal ismerős olvasóközönség könnyen meg­állapíthatja tévessé'güket. Éppen ezért csak a következő megjegyzésekre szorítkozunk: 1. Obersohall Albin dr. a szlovenszkói rémet szavazatok számát 70.000-re teszi, ami nagyban meg is felel a tényeknek. Nem elégszik meg azonban e számadat lerögzité- sével, hanem tovább megy és ezeket a sza­vazatokat szétosztja a szudétanémet pártok között, mintha azok a szloven­szkói megyei választási küzdelemben részt vettek volna. Amint azonban tudjuk, a szu- détanémet pártok tartózkodtak a szloven­szkói választó sokban való részvételtől és a szudétanémet katonákat és hivatalnokokat arra utasították, hogy szavazataikat a szö­vetkezett ellenzéki pártok listáira adják te. Ha tehát Obersohail Albin a leadott német szavazatokat a hét nagy szudétanémet párt között igyekszik fölosztani, anélkül, hogy erre kdlő alapja volna, u>gy elkerülhetetlen, hogy teljesen önkényes és hibás eredmé­nyekre ne jusson. A német nemzeti szocia­lista pártnak 5000 szavazatot ad, holott ná­lunk német nemzeti szocialista mozgalomnak semmi nyoma sincsen! A német iparos párt javára 5000 szavazatot ir, holott iparospárti lista csak a turócszentmártoni nagymegyé- ben volt, amelyre mindössze 2355 szavazat esett, amelyeknek csak igen jelentéktelen része szánma.zhatilk a németektől, a pozsonyi nagymegyében fölállított kereskedői lista pedig összesen 2783 szavazatot kapott, ami­ből a legtöbb bizonyosan magyar, szlovák és zsidó szavazat volt. Teljesen érthetetlen, hogy a szerző egészen számításon kívül hagyja a pozsouymegyei német egyesült pár­tokra esett 6616 szavazatot és a Szepesi Né­met Párt szavazatait sem igyekszik ki számi- tara a liptószentmiklósi nagymegyében fel­állított szövetkezett ellenzéki listára esett szavazatokból. Végül nagyon téved Ober- schalU! Albin dr. abban is, hogy a kommunista párt német szavazatait teljesen fiigyeimen kí­vül hagyja, noha köztudomású tény, hogy a németeklakta területeken, de különösen a há­ny aividék eken a németek közül is sokan sza­vaztak a kommunistákra. 2. A cseh nemzeti demokrata és a nem­zeti szocialista pártokra az ő számításai sze­rint valamivel több szavazat esett, mint amennyit reá rak a valóságban leadtak. dapesti tábla elnöki titkáránál jelentkezett joggyakornokká leendő kineveztetése végett, azonban nagyon rideg visszautasító fogad­tatásra talált. Elkedvetlenedve lemondott a bírói pályáról s egy barátja ajánlatára, ki ak­kor lépett ki Polónyi Géza irodájából, ennek helyébe belépett akkor Budapest légelső ügyvédi irodájába, mint egyik kliensük ne­vezte a „nagy jogi gyár“-ba. Polónyi hamar felismerte Petrogalli Oszkár fényes jogi tu­dását s az iroda nemsokára „az öreg kedven­céinek nevezte el a legrangifjabb kollegát. Sokszor említette Oszkár, hogy Polónyitól nagyon sokat tanult, egyet azonban nem tu­dott s nem is akart tőle megtanulná: az ügy­védi rabulistikát és ezzel együtt azt a módot sem, mely a gyors megvagyonosodnshoz ve­zet. Sokszor volt nézeteltérése az „öreg“-gel. amidőn a klienst úgy informálta, hogy ügye reménytelen, kár perlekedni, az „öreg“ kiok­tatta: „nem az a lényeges, hogy a pert megnyerjük, hanem, hogy a kliens azzal a megnyugvással távozzék az irodából, hogy neki igaza van". Néhány hónappal az ügyvédi vizsga előtt Zboray Aladár irodájába lépett át. Az 1903. év elején letette az ügyvédi vizsgát s mint alig 26 éves fiatal ügyvéd Beszterce­bányán nyitott irodát. Egy március 15-iki ünnepélyen ismerte meg öt a város polgársága, ő volt az ünnepi matinéé szónoka. Magasszárnyalásu, lelkes szép beszéd volt, mellyel egy csapásra me? szerezte polgártársai elismerését és szerete- tét. Közszereplése azonban az 1904. évi köz­ségi választásokkal kezdődött Valaki azon nézetének adott kifejezést, hogy a választási lista csupa jelentéktelen emberből 11. Egv hirtelen ötlettől megragadva, én proponál­tam, hozzuk be Oszkárt a képviselörestiilet- be. A szót tett követte, csak három nap vá­lasztott el a választásoktól, de a lelkes fiatal­ság — mely Oszkárt már akkor is vezéré­goíkná! rosszabb helyzetbe hozták, nem csu­pán megmaradtak, de számos esetben még növekedtek is. A szlovenszkói gyáriparosok remélik, hogy az utolsó percben sikerülni fog megakadályozni a kormánynak a szloven­szkói nagyipar elleni tervének keresztülvite­lét. nek,, legjobbjának tekintette — nem ismert akadályt. Sorra jártuk a választókat, kérve, hogy a hivatalos lista jelöltjei közül törölje­nek egyet s Írják be a Petrogalli nevét. Biz­tonság okából pedig oly cédulákat is terjesz­tettünk amelyen egyedül a Petrogalli Osz­kár név állott. Az eredmény meglepő volt: Petrogalli Oszkár kapta a legtöbb szavaza­tot s ezzel kezdődött az 5 politikai pályája. A városi ügyekben tevékeny részt vett, mindent megfigyelt, mindent észrevett s kö­nyörtelenül lépett fel minden olyan törek­vés ellen, mely a polgárság s a város ér­dekeit sértette. És a polgárság csakhamar benne látta a vezért, köréje kezdett csopor­tosulni. S ő szervezni kezdte előbb csak a városi érdek szempontjából, utóbb politikai­lag is a polgárságot. Tudni kell, hogy Besztercebánya az úgynevezett „leltári" kerületekhez tartozott, mely hűséges egyhangúsággal beszállította a maga „inventár mameluk“-ját. Egy Ízben próbálkoztak meg ellenjelölttel — szerényen kormánypárti ellenjelölttel — a hivatalos je­lölt ellen, ezt a kísérletet is a presszió és erő­szak fojtotta el. Petrogalli Oszkár érdeme volt. hogy ennek a városnak egyébként rendkívül intelligens, de a politikával szem­ben circumspectus óvatossággal tartózkodó polgárságát politikai Öntudatra ébresztette és anélkül, hogy törkedett volna utánna, anél­kül, hogy saját magát előtérbe tolta volna, fiatalon, 28 éves korában már 5 volt a függet­len érzelmű polgárság vezére. A városnak politikai újságja addig nem volt, ő alapította meg az első politikai hetilapot, a „Figyelőt". Ennek érdekében érintkezésben lépett a füg­getlenségi párt országos vezérférfiaival, akikkel már akkor is összeköttetést tartott fenn. 1905 szeptember 24-ikén jelent meg a ..Figyelő" első száma, élén Kossuth Ferenc hosszabb üdvözlő táviratával s br. Kaas Ivor vezércikkével, mint felelős szerkesztő Pet­ii 6.000 nemzeti demokratát és 38.000 nem­zeti szocialistát mutat ki 13.785, illetőleg 36.668 helyett) A Szlovenszkóban lévő cse­hek, ha összeállításának hihetnénk, kizáróan e két pártra szavaztak, noha tudjuk, hogy a rolntekárokra, a szociáldemokratákra, sőt a kommunista pártra is gén sok szavazati esett amint viszont megfodátva, a nemzeti de­mokrata éi a nemzett szocialista pártnak szlovák híveik is voltaik. 3. A két legnagyobb szlovák párt nrind- egyíkénál sokkal több szavazatot mutat ki, mint amennyit valójában koptak. így az ar- galásolk 312.000 szavazattal szerepelnek a fenti táblázatban, holott csak 289.048 szava­zatuk volt. A szlovák néppárt, amelyet 5 keresztényszocialista pártnak nevez, 400.361 szavazatot kapott, nem pedig 437.000-et, amint Oberschali álltja. Ennyi szavazatot a párt csak akkor kapott volna, ha a keresz- tényszocíalista párt szlovák osztályának hí­veit is hozzája számitanók, ami pedig lehe­tetlenség. Az utóbbiakat azonban a szerző számba nem veszi, úgy látszik, nem is tudja, hogy a keresztényszocralísta pártnak szlo­vák hívei is vannak. Az agrárok és ludákok nyeresége a kommunisták kárára megyen, akiknek Oberschali szerint csak 35 000 szlo­vák hívük van. Hogy ez az adat mennyire helytelen, az kitűnik már abból, hogy egye­dül a turócszentmártoni nagymegvében, aho! pedig alig van magyar választó, 18.913 kom­munista volt, akik majdnem kivétel nélkül a szlovákok sorából kerülnek ki. Ha egyetlen­egy nagymegvében ennyi volt a szlovák kommunisták száma, tekétekén, hogv hat nagvmegyében ne lett légyen sokkal na­gyobb. mint amennyit Oberschali kimutat. Tamutenánya egv éhként teljességre már csak azért sem számíthat, mert a Bazovsky-párt 10.535 szavazatát teljesen ügyeimen kívül hagyja. 4. A magyarokról készített táblázatban legfeltűnőbb a kommunisták túlságosan nagy száma. Obcrsojia.il 120.000 magyar kommu­nistát mutat ki, noha legfeljebb 60.000 ma­gyar ember adhatta szavaza-fcát a kommunis­ta pártra. Ez a hiba onnan ered, hogy a szer- zö tuMacsor.yra vette a szlovák kommunis­ták számét, a német kommunistákról pedig tudomást nem szerzett és az igv előálló kü­lönböze tét egyszerűen a magyarok rovására irta. Kérész tényszoc iatis t á t csak 98 000-et mutat ki. holott egyedül az önálló keresz­tény szociális fa listákra 127.810 szavazat esett. A szövetkezett ellenzéki pártok tábora pedig a valóságban 253.881 választóból ál­lott és nem 177.000-bőí. amint azt ő szá­mítja ki. 5. A szlovenszkói ruszin szavazatok ki­mutatása sem pontos. A ruszin földműves- szövetségre ugyanis 14.966 szavazat eseít, tekét majdnem kétezerrel több, mint ameny- nyit a fenti tabella feltüntet. A ruszin nemzeti párt listájáról sem vett tudomást a szerző. (Vége következik.) rogalli Oszkár dr. szerepelt, aki csaknem minden második héten vezércikkel is szere­pelt a lap hasábjain. Az —i. —r. jelzésű ve­zércikkek komoly s mégis lelkes tartalmukkal csakhamar meghódították az olvasó közön­séget, a lap különben is nivósan volt szer­kesztve s messze felülmúlta a hasonló kali­berű kis vidéki hírlapokat. A darabont éra bukásával a független­ségi párt formálisan is megalakult. 1906 áp­rilis havában megindultak a választási moz­galmak. A besztercebányai kerület úgy az alkotmány párt, mint a függetlenségi párt magának vindikálta. Petrogalli maga is — bár a polgárság zöme a függetlenségi párt­ban szervezkedett — egyik köztiszteletben álló s már egy Ízben jelöltként szerepelt kar- társát, a helybeli szövetkezett pártok elnö­két ajánlja jelöltnek, ő maga saját jelöltségé­re nem is gondol. A függetlenségi eszmétől már áthatott polgárság azonban nem akarja elfogadni az alkotmánypárti jelöltet s csak­hamar spontán lelkesedéssel tör kii a köz­óhaj: Petrogalli legyen a képviselő. Vona­kodva bár, de elfogadja a jelöltséget, — úgymond— a zászlót cserbenhagynia nem szabad. Április 22-ikén tartja nagy tetszés s lelkesedés mellett programbeszédét s mi­után a koalíciós pártok vezetősége a polgár­ság óhajára hivatalos jelöltnek ismerte el a még nem is 29 éves fiatal politikust, 1906 május 2-án egyhangúlag a polgárság óriási lelkesedése mellett, a besztercebányai kerü­let országgyűlési képviselőjévé választották- Kossuth Ferenc meleghangú táviratban üdvö­zölte az uj képviselőt. Jellemző, hogy a vá­lasztási mozgalmak tartamára a „Figyelő" szerkesztőségéből is visszavonult, nehogy azzal vádolják, hogy a lapot saját érdekében használta fel. Csak junius 17-én veszi át új­ból a szerkesztést, melyet a háború kitöré­séig meg is tartott. (Szombati számunkban folytatjuk.) Péntek: ERDŐDY MIHÁLY: Ellopták az ötle­{■ temet. Szombat: BOTHÁR SÁNDOR dr.: Visszaemléke­zéseim Petrogalli Oszkárra. Vasárnap: EMBER TAMÁS: Élet. (Vers.) — KILIÁN ZOLTÁN: Miss Grace Murchison vizs­gálatai. Visszaemlékezéseim Petrogalli Oszkárra Á P. M. H. számára irta: Bothár Sándor dr. V. Fáradtan, fásultan került vissza a civil­életbe. Jó ideig tartózkodott a politikától. Együtt laktunk egy József-köruti ház máso­dik emeletén. Egészen a tanulásnak szentelte magát. Csak a Bánffy-féle tüntetéseknél lé­pett ki ismét a porondra, részt vett az egye­temi ifjúság s a függetlenségi polgári kör til­takozó gyűlésein, amikor azonban a tünteté­sek hullámai elsimultak, ismét belebujt Zsö- göd professzor fejezeteibe. Gyors egymás­utánban tette le a vizsgákat s nagyrészt ki­tüntetéssel. A gyorsaság tekintetében való­sággal rekordot teremtett. 1900 január havá­ban abszolvált s tette le az első szigorlatot s ugyanazon év júniusának elején már juris doktorrá avatták. Mint ügyvédjelölt Besztercebányán Horváth Károly, majd Rippely Ede dr. ügy­védek irodájában volt gyakorlaton, Nem tud­ta megkedvelni azonban az ügyvédi foglal kozást. Az volt a terve, hogy az ügyvéd' vizsgához szükséges ügvvédjttölti praxis el­végzése után belép a bírósághoz s csak egy csekélységen múlt, hogy nem lett bíró. A bu-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom