Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)

1925-03-18 / 63. (806.) szám

mutat ki, közel 5 millióval többet, mint az elmúlt évben. És bír 1925. évben a bank 400.000 korona adót fizetett be, amelynek súlya természetesen erősen érez- , teti hatását, mégis a tiszta nyereség megha­ladja a 600.000 koronát, úgy hogy részvé­nyenként 30 korona osztalékot fizethet. Pedig legfontosabb üzletköre egészen sajátságosán alakult ki. A bank vezetősége, élén Kolos ve­zérigazgatóval és Kéler Tibor dr. ügyésszel, már évek óta azon fáradoznak, hogy a bajba jutott apró szepességi bankokat, melyek a szorgalmas és takarékos zipser nép kaptárjai voltak, likvidálja lehetőleg olyképp, hogy a betevőket minél kisebb károsodás érje. Nagy ós nehéz feladat volt ez, hiszen ezen bankok vagyonának legnagyobb része elérték tel ene- dett hadMlcsönckbŐl és más értéküket vesz­tett papírokból állott. De ,a Ziipser bank veze­tőségének a segíteni és segittetni akarás hi­tével sikerült nyolc ilyen kisebb hitelintézetet szanálni, mely művelet kapcsán az 5 millióra (900.000 koronáról) felemelt alaptőkét sike­rült teljesen simán — leginkább szepesink között — elhelyezni. Ilyképp a banknak ma már nyolc fiókja működik. Az elmúlt éven Rozsnyón, Szepesbélún és Gölnicbányán !é- tesjtettekNij fiókokat (a felszámolt kis intéze­tek helyébe), melyek ma mindenütt a lakos­ság osztatlan bizalmát élvezik. A bank veze­tősége most azzal a tervvel foglalkozik, hogy alaptőkéjét egy későbbi alkalmasabb időpont­ban ismét emeli. A bank vezetősége a Szepesség gazda­sági életének vezető egyéneiből áll, vala­mennyien tekintélyes, országszerte népsze­rűnek és becsülésnek örvendő polgárok. Az igazgatóság tagjai: Wein Károly gyáros, el­nökigazgató, Kolos Ede vezérigaizgató, Stcn- czel Pál igazgató, továbbá Gencrsich Theo- dor magánzó, Szignarovics Károly gyáros, Markovich János nagykereskedő, Görgey Já­nos földbirtokos, Kéler Tibor ügyvéd, Szop- kó G. Sándor magánzó, Scholtz Albert gyá­ros és Szántó Márkusz dr. ügyvéd. A fel- ügyelőbitzottság elnöke Mattyasovszky Ele­mér dr., tagjai: Belóczy Sándor. Szepesi La­jos, Szlovák János, Faykiss Rudolf, Szontágh Géza, Tfirszt Rudolf és Patonay Adolf. A bank a következő rövid és szerény hi­vatalos toöoftmimiké-t adta ki: A Szepességi bank, a Zipser föld és Szlo- venszkó egyik legnagyobb önálló pénzinté­zete 62. évi közgyűlését késmárki székházi­ban tartotta meg Wein Károly gyáros elnök­lete alatt. Elnök tartalmas megnyitójában megemlékezett Masaryk G. T. 75. születés­napiéról és a közgyűlés egyhangú helyeslése makett bejelentette, hogy üdvözlő táviratot küldött a kabinetirodának. Üdvözölte a jelen­levő Zoubek Károly adóhivatali igazgatót és Schmledt Tmrét, a pénzintézetek elnökét, aki­nek az intézet háláját és köszönetét fejezte ki nagyértékü támogatásáért. Továbbá, hogy a közgyűlés szabályszerűen lett összetolva és határozatképes, mert 5634 részvény képvise­letében 46 részvényes 'eleint meg. A közgyű­lés jegyzőjéül Eábry Dezsőt ,c jegyzőkönyv hitelesítésére Hérán Károly és Prandl Gusztáv részvényeseket jelölte ki. A mérleg megtár­gyalása és1 elfogadása lkán Bruckner Károly javaslatára a közgyűlés köszöntet mondott az Igazgatóságnak az intézet céltudatos és eredményes vezetéséért és a tisztikarnak szorgalmas és lelkiismeretes munkásságáért- Elnök ezután a közgyűlést berekesztette. Szerda, március 18. A munkácsi Leszámitolobank ■ bukása "Rozsypa! alkormányzó jó véleményezéssel és ajánlással terjesztette fel a bank kérvényét, melyben 1,600.000 koronát kértek a bankok szanálási alapjából Munkács, március 17. A csehszlovák korona értékemelkedése következtében veszteséget szenvedett ban­kok támogatására az elmúlt évben törvény­nyel szanálási alapot létesítettek, melyből a veszteséget szenvedett bankok ez év május 7-ig igényelhetnek megfelelő összeget. Az ala­pot létesítő törvény szigorúan meghatároz­za, hogy a szanálási alapból csak olyan élet­képes bankok kaphatnak, melyek különböző áruüzletek lebonyolításában szenvedtek vesz­teséget a csehszlovák korona* értékemelkedé­se következtében. A munkácsi Leszámítoló bank már évek óta nem életképes, a minden szaktudást nél­külöző vezetés, a vezetők bűnös működése már régen meghozta a maga gyümölcsét s’a Leszámítoló bank helyzetét mindenki tudta, csak az alkormányzó nem. M:kor a Leszámí­toló bank igazgatója és szükebb vezetősége látta, hogy már minden kötél szakad, minden reményét abba helyezte, hogy a szanálási alapból egy nagyobb összeget kaphasson. Ez nem látszott lehetetlennek, hiszen a bank igazgatóját, Neuman Dezsőt a munkácsi izrae­lita hitközség kormánybiztosává nevezte ki az alkormányzó, ahhoz pedig, hogy egy ru- szinszkói bank kapjon a szamálási alapból, az alkormányzó ajánlása és véleményezése szükséges. Neuman Dezső grata persona volt az alkormányzó előtt s Így remélték, hogy az alkormányzó ajánlani és véleményezni fogja a Leszámitoló bank kérelmét. A bank be is adta az igénylő kérvényt és 1,600.000 koronát kérelmezett. A kérvényt valóban maga Rozsypa! alkormányzó véle­ményezte és ajánlotta. Azt mondják, hogy a véleményezés és ajánlás vaJóságos dicshim­nusz a Leszámitoló bankról és igazgatójáról. Azoknak véleménye szerint, kik az alkor­mányzó ajánlását ismerik, egyenesen megdöb­bentő az a tájékozatlanság, mellyel az alk >r- mányzó a kérvényt véleményezte és aján­lotta. A Leszámitoló bank összeroppanása, Neuman letartóztatása következtében Rozsy- pal alkormányzó igen kellemetlen helyzetbe került azért, hogy egy olyan embert nevezett ki egy elsősorban erkölcsi testület élére kor­mánybiztosul, mint Neumarn, — azért, hogy Neumant az utolsó percig tartotta és azért, hogy olyan kiváló véleményt és ajánlást adott a Leszámitoló bankról. Rozsypal alkormányzó ez űgybeni cs:le- kedeteit csak eggyel lehet menteni, azzal, hogy tájékozatlan volt cselekedeteiben, vágj' pedig azzal, hogy rossz befolyások‘következ­tében helytelenül volt tájékoztatva. A Leszámitoló bankra a múlt hét folya­mán elrendelték a zárlatot és vizsgáinto1. A vizsgálat a bank vezetéséről megdöbbentő adatokat állapított meg. A Leszámitoló bank összeroppamása rengeteg sok kis zsidó ck- szisztenciát tett tönkre és a munkácsi pénz­piacon erősen érezteti hatását.-— Március 26-án fo'ytatják a csehszlo­vák-magyar kereskedelmi tárgyalásokat. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon. A csehszlovák-magyar kereskedelmi tárgya­lásokat a legutóbb megint megszakították, mert a tárgyalások csehszlovák delegátusai tudvalevőleg azért utaztak vissza, hogy a kormánnyal és a gazdasági szakkörökkel megbeszéljék a már feldolgozott és a még fel­dolgozásra váró anyagot, A delegációt már­cius 26-ra várják uiból vissza Budapestre, A folytatólagos tárgyalásoknál már tulajdon­képpen csak két fontos ügy szerepel, a tex­til- és agrárvámok megvitatása. A kettő kö­zött ugyanis szoros kapcsolat van, mert ér­tesülésünk szerint Magvarország annyi en­gedményt tesz a textilvámok dolgában, mint amennyi kedvezményt Csehszlovákia nyújt az agrárvámokkal Magyarország számára. A tarifális megegyezés Csehszlovákiának is ér­deke, különösen az itteni népélelmezés szem­pontjából, ezért várható, hogy ezen a ké­nyes ponton is át fogja segitenl a tárgyaló feleket a köcsömös engdékenység, amelyről eddig sajnos csak az újsághírek Írtak, a való­ságban azonban nem nagyon mutatkozott a tárgyaló felek között. — Az Eperj f—Varanno—Nagymihály közötti vasút ügye. Kassai tudósitőnk táv:ra- tozza: A kassai kereskedelmi és iparkamara átiratot intézett az eperjesi ipartestü­lethez, melyben megállapítani kéri, hogy az Eperjes—Varannó—Nagymihály között ter­vezett vasútvonalnak kereskedelmi prospe­rálása milyennek Ígérkezik, minő befolyása lesz a vonalnak a vállalatokra és mit várhat a vasút az utbaeső vállalatoktól áruforgalom tekintetében, egyben kéri megielölni azon vállalatokat, melyeket az építendő vonal ér­dekel. Az iparkamara körlevelében kijelenti, hogy a vonal minélelőbbi kiépítése azért fon­tos, mert általa olyan vidékek és gócpontok kapcsolódhatnak egymásba, melyek eddig nehezen érintkezhettek egymással, (x) — Csökkent a nagykereskedő mi index 1.1 százalékkal. A nagykereskedelmi index. mely hosszú időn át emelkedő irányzatot mu­tatott, első Ízben csökkent március 1-vel. Az állami statisztikái hivatal közlése szerint az index februárban 1048-at tett ki, március 1- én már csak 1034-et. Egyenes számítással ez a csökkenés 1.1 százalékot tesz ki. Aranvban számítva az index az 152.3 februári állásról 150.3-ra kisebbedéit. — A fényképészet ipari íi/éséről sz-Mó törvényjavaslat a napokban kerül tárgyalás alá. A javaslat értelmében hozzá tartozik a filmek ipari előállítása is, de nem tartozik bele az amatőr- és tudományos célokat szol­gáló fényképészet. A törvényjavaslat célia a fénykénészeti ipar megvédése különböző kon­tárok ellen. Tevüfáru kivitelünk Angliába az utóbbi időben tetemesen emelkedett. Különö­sen pamut és lenárukat czálktoftak itteni gyá­raink nagyobb mértékben Angliába­— Az utódállamok konferenciája Prá­gában. A Belgrader Tagblatt közlései sze­rint a párisi jóvátétel bizottság által össze­hívott konferencia március végén Prágában ül össze. A jugoszlávok részéről Ploj dr. pénzügyminiszter delegáltatott a bizottságba. — 15 százalékot ajánl a Sideron hitele­zőinek. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Sideron társaság ügyében meg­tartott első • kényszeregyezségi tárgyaláson kiderült, hogy a hitelezők száma több százra rúg, akik között számos külföldi is van. A hi­tel és tartozások pontos jegyzékét nem tud­ták még összeállítani, mert legnagyobb részt váltótartozásokból áll a Sideron passzívája, az eddigi jelentések szerint azonban ez az összeg meghaladja a 30 milliárd koronát. A leltár szerint az aktívák 5.3 milliárd koronára rúgnak. A Sideron hitelezőinek 15 százalékos kvótát ajánl. — Az osztrák népszövetségi kölcsönt szabotálták a prágai bankok. Pécsből jetrn- tik: Mikor az osztrák állam 1922-ben a Nép- szövetség patronátusa alatt kölcsönt vett fel, a népszövetség pénzügyi bizottsága az osz­trák kormányt arra utasította, hogy a köl- csönkötvények egy részét Csehszlovákiában helyezze el. Ebbe a cseh kormány is bele­egyezett és így a nemzetközi kölcsön csehor­szági részét ötszáz millió cseh koronában ál­lapították meg. Érthetetlennek tartják bécsi pénzügyi körökben, hogy a cseh részlet csak mostan, három év múltán került Prágában kibocsátásra, holott a cseh kormány már há­rom év előtt is szívesen látta volna. Ettől el­tekintve azonban a bécsi pénzügyi körökben a késői emissziót azért is furcsáliák, mivel a jelenlegi időpont volt a legkedvezőtlenebb az osztrák kölcsönnek Prágában való nlaszi- rozására. A cseh fővárosból érkező jelenté­sek szerint ugyanis a legutóbbi napokig az ötszáz milliónak alig tíz százalékát, alig öt­ven millió cseh koronát sikerült elhelyezni. Ezt a kudarcot Pécsben avval magyarázzák, hogy a prágai nagybankok szaboiáyák az osztrák köicsönt A szabotálűsnak viszont ál­lítólag a nagynémet pártvezérek berlini uta­zása az oka. Prágában Így akarják megbün­tetni Ausztriát azért, hogy az egyes pártok vezérei ismét hangulatot csinálnak a Német­országhoz való csatlakozásnak. mindenki csak 3171 Halpierü? Tsa Müi^ai vesz, BRAHSum Ronnifna ui. Telefon 3ü9l. 2H93 és 26U3. JfflBBSSSBSBWWBaaiBSÍfflBBWBSaBBBBBBBBH — A Hazai Bank közgyűlése. Budapesti szerkesztőségünk jelenti; A Hazai Bank Részvénytársaság szombaton tartotta meg Wenokheim Dénes gróf v. b. t. t. elnök ve­zetésével 30-ik évi rendes közgyűlését. A mérlegből megemlítjük a betéteknek és a bank kezelésére bízott idegen tőkéknek az előző évi 25 milliárdról 203 milliárdra, a vál­tótárcának 8.5 'milliárdról 66 milliárdra, ez adósoknak 28.5 milliárdról 138 milliárdra, a kamatjövedelmeknek 2.5 milliárdról 15.5 mil- Uáfdra, a befolyt jutaláoknak 2 milliárdról 7 milhárdra való emelkedését. A mérleg 7.737,082.214 ko.„na tiszta nyereséget 'Öntet fel, melyből részvényenként 7000 korona ke­rül osztalék fejében a 30. számú 1924. évi osz­talékszelvények ellenében március 16-ától kezdve az intézet és a Pesti Hazai Első Ta­karékpénztár Egyesület pénztáránál kifize­tésre. A közgyűlés az igazgatóság tagiává megválasztotta Grüner Tivadart, a Pesti Hazai Első Takarékpéntár Egyesület helyet­tes vezérigazgatóját. Rosenthal Adolfot, az Első Békéscsabai Gőzmalom Rosenthal Már­ton Rt. alelnökét és Wittmanm Ernő dr. ügy­védet. — Svájc is javítja valutáját. A sváici Nemzeti Bank arany állományának egy ré­szét újólag arra használja fel, hogy javítsa valutájának árfolyamát. Február első hetében 17.5 mTlió frankkal csökkent a bank arany- készlete. — Olaszország csökkenti bankjegyfor­galmát. Rómából jelentik: A pénzügyminisz­térium a bánkiegyforgalom csökkentése ér­dekében elrendelte, hogy 12 és fél millió üra értékű bankjegyet- vonjanak be. — Románia áMami szállításokat csak bel­földi vállalatok utján eszközöl. A román mi­nisztertanács legutóbbi határozata értelmé­ben állami munkák szállítását csakis romániai cégeknek és vállalatoknak adiák ki. Csak olvan esetben jönnek szóba külföldi vállala­tok. ha Romániában nincsen olyan vállalat, amely a szükséges cikkeket gyártaná. Ez esetben azonban a román kereskedelmi és inanigyi minisztérium külön engedélye szük­séges. *3 Magyarország gabonaterme* lését a kisgazdaságok külter­jes termelése rontja A P. M. H.-nak irta: Konkoly-Thege Gyula dr., miniszteri tanácsos, a Magyar Országos Statisz­tikai Hivatal mezőgazdasági osztályának vezetője Budapest, március 17. A gabonatermelés belterjessége, amely elsősorban a termésátlagok nagyságában nyilvánul meg, egyike Magyarország legfon­tosabb gazdasági kérdéseinek és a termés­átlagok jelentősége még sohasem volt ak­kora, mint napjainkban, amikor a trianoni békeszerződés következtében a szántóföldek aránya 45.4%-rófl az egész ország területé­nek 60%-ra emelkedett. Ha Magyarország 1923. évi gabonater­melését vesszük alapul — ami azért is he­lyes, mert ennek az esztendőnek gabonater­melése megfelel az ország normális gabona­termelésének —megállapíthatjuk, hogy az 1923. évben Magyarországon kát. holdankmt átlagosain 8.0 mm. búza, 7.0 mm. rozs, 7.5 mm. árpa és 7.1 mnj. zab termett. Ha ezeket az adatokat részleteire bont­juk, a következő kép mutatja meg az ország mezőgazdasági előhaladását, illetőleg azt, hogy melyik vidéken és országrészen a leg- belterjesebb a gazdálkodás: A gabonáié'éknek kait. holdanként! leg­nagyobb termésátlaga a Maros menti síksá­gon van, tehát Csanád megy ében. Itt a búza kát. holdunk én ti termésátlaga 11.2, a rozsé 11.6, az árpáé 11.8 és a zabé ugyancsak 11.8 mm. Utána következik az alsótiszai síkság és a Tisza balparti része, vagyis Jásznugvkun- s zol nők vármegye tiszai alsó járása, Csőri g- rádvármegyének tiszántúli járása és Békés­vármegyének orosházi járása. Itt a kát. hol- dankéoti termésátlagok az előbbi sorrend­ben: 9.1, 9.5, 8.9 és 8.4. Majdnem megköze­líti ezt a jó eredményt a harmadik helyen álló vidék, a Fehér Kőrös vidéke, vagyis Bé- kósvármegyének békési, gyulai ■ és szarvasi járása Békéscsaba és Gyula r. t. városok ha­táraival, továbbá az egész csonka Aradvár- megye. Itt a kát. holdanként! termésátlagok: 9.0, 9.8, 8.4 és 7.9. A legrosszabb termésátlagok a zalai és lendvai domb vidéken vannak. A második legrosszabb helyen álló vidék a marcali ha- lomság és Kemenesalja, vagyis Veszprém- vármegye deveeseri és pápai jársa, Zala vár­megye sümegi járása és Vasvármegye cell- dömölki járása. Itt a termésátlagok: 6.7, 6^4, 6.7 és 6.7. A mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtés megállapította azt is, hogy a szántóföldek a termőföld termelésére való alkalmatosságá­nak arányában vannak elterjedve. Ha a termésátlagokat a gazdasági kate­góriák nagysága szerint vizsgájuk, akkor a következő rendkívül érdekes és tanulságos kimutatást kapjuk: A Maros menti síkságon, vagyis Csanád- megyében: a kisgazdaságok termésátlagai: búza rozs árpa zab 10.7 9.3 11.0 10.1 a nagygazdaságok termésátlaga!: búza rozs árpa zab 15.1 15.6 15.7 11.7 Az alsótiszai síkságon, vagyis a Tisza balparti részén (járások felsorolva)): a kisgazdaságok termésátlagai: búza rozs árpa ' zab 8.9 8.3 8.8 7.8 a nagygazdaságok termésátlagai: búza rozs árpa zab 11.2 12.3 11.2 10.7 A Fehér Kőrös vidékén, vagyis Békés- és Aradvármegye megjelölt részein: a kisgazdaságok termésátlagai: búza rozs árpa zab 8.9 8.1 8.2 7.4 a nagygazdaságok termésátlagai: búza rozs árpa zab 10.3 11.1 9.6 9.5 A lendvai és zalai dombvidéken, vagyis Vas- és Zal&megye megjelölt járásaiban: a kis gazdaságok termésátlagai: búza rozs árpa zab 5.9 5.4 6.6 6.1 a nagygazdaságok termésátlagai: búza rozs árpa zab 8.1 8.5 9.2 8.5 A marcali hoilomság és a kemenesaljai vidék (Veszprém- és Zal^megyékben): a kisgazdaságok termésátlagai: búza rozs árpa zab 6.5 5.9 6,1 6.2 a nagygazdaságok termésátlagai: búza rozs árpa zab 7.6 82 7.7 8.9

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom