Prágai Magyar Hirlap, 1925. február (4. évfolyam, 26-48 / 769-791. szám)

1925-02-14 / 36. (779.) szám

Szombat, február 14. A hitelszövetkezeteknek adott állami előlegről i. Pozsony, február 13. (B. J-) A szlovenszkói lapok ismételten közölték azt a hirt, hogy a kormány a szio- venszkói hitelszövetkezeteik segélyezésére 30 milliót folyósított. Az állami előleg kérdésével tudtommal senki részletesen nem foglalko­zott. A P. M. H. január 22-iki számában kö­zölt hir szerint a kormány a ruszinszkói hitel- szövetkezetek részére 10 millió koronás se­gélyt folyósitott a cseh agrárpárt közben­járására. Úgy vélem, nem végzek felesleges mun­lia az 1920. évi 253. sz. törvény által a szlovenszkói hitelszövetkezetek segélyezé­sére rendelt 30 millió genezisét és felosztását ismertetem és felvetem azt a kérdést, vájjon a szlovenszkól hitelszövetkezetek helyzete az állami előleggel rendezve van-e? Az előadandók megértbetése végett, ha­bár röviden is, ki kell terjeszkednem a szlo- vensz'kói hitelszövefikezeíeknek a prevrát lösszeomlás) előtti és utáni viszonyaira. 1918. év végén, amidőn á volt magyar államban a kormányhatalom Károlyi Mihály és a kommunisták kezébe jutott és megkez­dődött a feldarabolás, az országos központi hitelszövetkezet (0. K. H.) mindazon hitelszö­vetkezeteket, amelyek az 1898: XXIII. t.-c. alapján lettek alapítva és az O. K. H.-nak tag­jai voltak, utasította, hogy a még be nem szállított .értékpapírjaikat és készpénzüket szállítsák a központba. A hitelszövetkezetek 95%-a e meghagyásnak eleget tett. 1919. év elején a szlovenszkói hitelszövetkezetekne.k jogilag az O. K. H. volt a központjuk, azon­ban el volt zárva annak a lehetősége, hogy a központjukkal érintkezzenek. A szövetkezeti ügyet rendezni kellett. Különben sem látszott rossz üzletnek, ha az uj államban alapítandó szövetkezeti központ a régi központok (0. K. ti és Hangya) va­gyonát átveszi és az alapítás nehézségeit mellőzve, rögtön egy egységesnek bizonyult szervezetbe, mint intéző hatóság fog belépni. Így alakult meg a központi szövetkezet (ustrediné diruzstvo) és hozatott a K. Sz. érde­kében az 1919. évi 210. sz. törvény, amely a szlovenszkói szövetkezeteket volt központ­juktól elszakította és azokat a K. Sz.-be ke­belezte be. A számítás azonban nem vált be, mert az 0. K. H., hivatkozva arra, hogy a béke­kötésig Magyarországnak azon része, amely jelenleg Szlovenszkőt alkotja, csak meg van szállva és mindaddig, amíg a béke diktátuma a területi kérdést végleg nem rendezi, a vé­leménye szerint megszállottnak tekintendő területen lévő hitelszövetkezetek vagyoná­nak kiadását megtagadta. A területkérdés jogilag az 1921. évbeli trianoni szerződéssel lett megoldva. A béke ratifikálása után (1921 július hó) az 0. K. H. hajlandó volt a szlovenszkói hitelszövetkeze­tek vagyonát a K. Sz.-nek kiadni. Időközben azonban a csehszlovák és magyar valuta közti arány 1:125 lett, amely a magyar va­luta süllyedése folytán napról-napra nagyob­bodott. A K, Sz. a hitelszövetkezetek vagyo­nának csehszlovák koronában való átadását követelte, az 0. K. H. pedig csak magyar va­lutában akarta a vagyont átadni. Ezzel a tár­gyalás megakadt és ma is holtponton van. A hitelszövetkezetek 85—90%-a ezalatt szünetelt, majd a betevők betétjeiknek cseh­szlovák koronában való visszafizetését köve­telték,' : mert a betétek a vagyondézsmánál ezen értékben lettek vagyonként felvéve. A helyzet tarthatatlan volt. Midőn a K. Sz. meggyőződött arról, hogy az 0. K. fi. a kí­vánt módon a hitelszövetkezetek vagyonát ki nem adja, vagyon hiányában pedig az idő előtt kierőszakolt szövetkezeti központ volta csak kiadásokat. eredményez, a szlovenszkói hitelszövetkezeteknek az 0. K. H.-nál lévő betétjeire állami előleg kiutalását kérte. A bőkezű forradalmi törvényhozás ennek elegét tett és a szlovenszkói hitelszövetkeze­teknek az 0. K. H.-náí lévő 40—42 millió be­tétjére az 1920. évi 253. sz. törvénnyel 30 mil­lió állami előleget utalt ki. A törvény meg volt, azonban a kiutalás késett. Majd az ön­magát kinevezett, forradalmi parlament vá­lasztás utján létesített kormány ak adott he­lyet, amely az 1920, évi 253, sz. törvényt végre nem hajtotta. Hosszas huza-vona és tárgyalás után végre 1923-ban a hitelszövet­kezetek felsegélyezésére 12.335.844 K 9.1 filj. ki lett utalva és a hitelszövetkezetek közt fel ______________________________________ lett osztva. így a szlovenszkói hitelszövetke­zetek az 0. K. H.-nél lévő betétjük 28%-át megkapták. A többlet kiutalását a kormány megtagadta. Kétségtelen, hogy ezen akcióval a K. Sz. a szlovenszkói hitelszövetkezeteken segített és azoknak legnagyobb része a közel ötéves tespedésből uj életre kelt. Azonban az állami előlegnek is meg van a maga hátránya, mert a hite'szövetkezeteknek az állami előleg el­lenében váltókat kellett adni és az állam a 12.335 millió után 4%-os kamatot számit. Igaz ugyan, hogy a kamat a hitelszövet­kezeteken eddig behajtva nem lett, azonban fenforog az a veszély, hogy a kamatokat meg kell fizetni, vagyis a hitelszövetkezet oly be­tét után lesz kénytelen kamatot fizetni, mely birtokában nincsen, igy azt jövedelmi forrásul nem használhatja, a kamatot tehát csak az üzletrész tőkéjéből fizetheti. Az előleg visszafizetése is nyílt kérdés, mert azt senki sem fogja elhinni, hogy az ál­lam a hitelszövetkezetek támogatására 12.335 milliót ajándékozni fog; az előleget minden bizonnyal 4%-os kamattal együtt vissza kell fizetni. Komplikálja ezt a kérdést az, hogy az 1924. évi 224. sz. rendelettel a külföldön lévő követelések összeírása és kiír ingforgalom ut­ján való kiegyenlítése lett elrendelve, egyben a magánúton való kiegyezés meg van tiltva. (Vége holnap.) — Kedvező mederben haladnak a cseh­szlovák—magyar tárgyalások. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A hét eleje óta folynak a tárgyalások a két delegá­ció között Budapesten, illetékes helyről nyert információk szerint eddig a vámtételeknél teendő kölcsönös engedmények ügyét tár­gyalták és máris számos tételre vonatkozóan történt megállapodás. A tárgyalás során fel­merült vitás kérdéseket függőben hagyták, ami a munka rendjét egyáltalában nem érinti. A megállapodás értelmiében ezeket a tétele­ket újból megitélik és csak, ha nem sikerülne megegyezni, vonják be a szakértőket a vitás tételek rendezése céljából. A tárgyalások mai menetéből ítélve, a tárgyalási anyag nagyobb részével körülbelül március derekán elkészül­nek és csak akkor kerülne sor a szakértők­nek előreláthatóan szükségessé váló bevo­nására!. — A nyitrai kereskedők és iparosok a nagy adóterhek ellen. Nyitráról jelentik: A nyitrai. kereskedők társulata, valamint az ipartestület tagjai, a nyitrai háztulajdonosok és gazdák bevonásával tiltakozó gyűlést fog­nak tartani a városháza nagytermében va­sárnap délelőtt. Előreláthatóan heves felszó­lalások és éles beszédek fognak elhangzani a nagy adóterhek ellen. — Stabilizációs kölcsön és a csehszlo­vák jegybank. A kormány szerdai nyilatko­zatában Stribrny miniszter a felállítandó jegybanknak a kormány által jóváhagyott alapelveit is nyilvánosságra hozta, a jegy­bank meghagyná a mai koronavalutát, azom bán stabilizálná azt. A jegybank további alap­elve .a külföldi kölcsönre vonatkozik. Ama hírek, hogy a kormány máris intézkedett egy 50 milliós dollárkölcsönnek felvételéről, ko­raiknak tekinthetők, mert a kormánynak pil­lanatnyilag nincs szüksége erre a kölcsönre, legfeljebb arról lehet szó, hogy a kormány felhatalmazást kérne a parlamenttől egy ilyen összegű stabilizációs kölcsönnek alkal­mas időben való felvételére. Ezt a kölcsönt a felállítandó jegybank vezetősége venné fel majd egy alkalmas pillanatban. — Az üzemi tanácsokról szóló törvény módosító javaslatán most dolgozik a népjóléti minisztérium. A novella szerint a pénzintéze­tekre nem fog vonatkozni az uj törvény. — Szervezeti szabályok az állami gaz­dasági üzemek részére. Az állami üzemeknek kereskedelmi alapon való kezeléséről szóló törvény szerint a legtöbb állami gazdasági üzem január elseje óta a’z uj mód szerint-ve­zeti gazdálkodását. Értesülésünk szerint az érdekelt minisztériumok most dolgoznak az üzemek uj szervezeti szabályzatain, amelyek a legközelebbi jövőben el is készülnek. — A középeurópai vaskartell. Az utóbbi időben oly hírek láttak napvilágot, hogy a csehszlovák vaskartell tárgyalásokat folytat egyrészt az utódállamok, másrészt a közép­európai vasmüveknek egy szövetségben va­ló egyesítése érdekében. Értesüléseink sze­rint a csehszlovák vaskartell annak idején kijelentette, hogy egy európai tröszthöz szí­vesen csatlakozik, ez a szövetség azonban a német-francia ellentétek miatt meghiúsult. Az utódállamok vasmüveinek szövetsége könnyebben volna megmenthető, itt is azon­ban felmerülnek még némi nehézségek. — Forgalmi kérdések a kereskedelmi kama­ra központja előtt. A csehszlovák kereskedelmi és iparkamarák forgalmi választmánya 1925 feb­ruár iQ-én tartotta meg 12. ülését Euge-lmaim he­lyettes elnök elnöklete alatt. A titkársági beszá­molót Baseli dr. tartotta meg. Tudomásul vették, hogy kérdést intéztek a Lengyelországgal njra felveendő csomagforgalom ügyében és hogy köz- benjáralk, hogy a Hollandiával, valamint Szloven- szkónak és Ruszinszkówak Magyarországgal való közvetlen telefonösszeköttetését javítsák meg. A vonatjáratok idömegthosszabbitásának kérdésére a közlekedésügyi minisztérium Ígéretet tett, hogy revideálni fogja az utazások időtartamát és hogy egyes hosszabb utakon a vonalrészeket gyorsíta­ni, illetve lassítani fogja. Kérelmezni fogják azt, hogy interurbanttelef.onbeszélgetéseknél havon­kénti telefonszámlákat a postacsekkhlvatal bianco- reyugtái formájában vezessék be Megtárgyalták a postaügyi minisztériumnak a központ ama ké­relmére adott válaszát, hogy a postailletékeket szállítsák le. A postaügyi minisztérium képviselő­je kijelentette, hogy ezidőszerint az illetékek le­szállítása nem lehetséges. Ezt azzal igazolta, hogy bár a postaügyi minisztérium egy 100 millió esetik oronás többlettel zárta le az 1924. évet és az illetékek leszállítása tervbe volt véve, ezt a tervet el kellett ejteni. A postát utasították, hogy mindama állami kiadásokat saját bevételeiből fe­dezze, amelyek a postai közigazgatásból származ­nak. Ide tartoznak a nyugdíjkiadások és az állami postaépületek j©karban való tartása, továbbá az eddig meg nem fizetett évi törlesztések. Ez éven- kint 130—150 millió cseh koronát tesz ki. Ezért nem lehet a postailletékeket leszállítani'. A helyi­érdekű vasutaknál motorkocsikat akarnak beve­zetni. Neumann mérnök a vasutügyi minisztérium nevében kijelentette, hogy ez nagyobb forgalmú vonalakon hamarosan meg fog történni. A vasúti szolgálat ünnepnapjait külön egységes javaslattal fogják elintézni. FliSka vasutügyi minisztériumi felügyelő kijelenti, hogy ezidőszerint vonal jegye­ket, amelyek a szlovák vidéket a nagyobb váro­sokkal közvetlenül összekötnék, nem lehet kiadni. Az idei évi jegyek nagyon olcsóak, úgy hogy több kedvezményt egyelőre nem adhatnak. — A cukoradó jövedelme az idei kam­pány első ‘évnegyedében (október-—december hó) a megadóztatott belföldi cukor szükség­letéinél ötvenhárom és fél millió koronát tett ki. A cukoradó összes évi jövedelme száz­hetvenmillió koronára tehető. — Kényszeregyezsógek. Nyitráról jelen­tik: Gross'Malvin és Gross Mihály érsekuj- vári kereskedők ellen elrendelték a kény­szeregyezséget. Vagyonfelügyelő Práznovsky érsekujvári ügyvéd. — Egy nagyiapolcsányi bank sikertelen fúziója. Nyitráról jelentik: A Nagytapolcsányi Kereskedelmi és Hitelbank — mivel a zsolnai Hitelbankkal tervezett fúziója hatósági dön­tés folytán nem sikerült — m!nt önálló pénz­intézet kezdte meg működését­— Megalakították a csehszlovák dohány- termelők szövetségét. Január 25-én Komá­romban megtartották a csehszlovák dohány- termelők szövetségének alakuló gyűlését. Ezen a gyűlésen a különböző állami és hiva­talos tényezők képviseltették magukat. Az alapszabályok elfogadása után megválasz­tották a választmányt és a tisztikart. A szö­vetkezet nem szolgál politikai célokat és egyetlen célja a dohánytermelők érdekeinek szem előtt tartása. — A kereskedelmi kamara központjának szociálpolitikája. A csehszlovák kereskedelmi és iparkamarák központjának szociálpolitikai választmánya Prágában 1925 február 11-én Scherb elnök elnöklete alatt tizedik ülését tartotta meg. A titkársági beszámoló a nyug­díjbiztosítás alá eső munkások természetbeni járulékainak értékével foglalkozott. A cseh­szlovák elektrotechnikai szövetkezet indít­ványa? értelmében elhatározták, hogy a szak- szervezetekben a villanyosság okozta bal­eseteknek biztosításával és a biztosítási szabályzat revíziójával foglalkozni fognak; Evvel összefüggésben a munkásbalesetbiztosi- tás egészének reformjával, továbbá avval foglalkoztak ,hogy revízió alá veszik azt az osztályozást, mely szerint a vállalatok az egyes veszélyosztályokat megítélték. A kézimunka-ipar és fehérnemű gyárak szö­vetsége indítványozta a hazai munkások betegbiztosítási revízióját. Továbbá elhatá­rozták, hogy a ma már nem időszerű ajna meghatározásokat, amelyek a betegsegélyző orvosainak ingyenes kocsiszolgáltatásaira vonatkoznak, meg fogják változtatni. A vasárnapi munkászünettel külön fognak fog­lalkozni. Horák dr. beszámolt a népjóléti minisztérium alosztályának a nyugdíjbiztosí­tásra vonatkozó reformjáról. Elfogadták azt a javaslatot, amely szerint a tanoncnak a továbbképző iskolában eltöltött idejét a nyolcórás munkanapba nem fogják beszámí­tani. Végül arról számoltak be, hogy a köz­pont mit végzett az államilag segélyzett építkezés és albérlővédelem dolgában. = Nemzetközi mezőgazdasági kogresz- szus Varsóban. A folyó év március havában Varsóban rendezendő nemzetközi mezőgaz­dasági kongresszuson a csehszlovák köztár­saság részéről nagyobb mezőgazdasági kül­döttség fog résztvenni Hodzsa miniszter ve­zetése alatt. = Mintahalastavak Bátyú mellett. Bátyú környékén három mintagazda?ság létesül a közeljövőben. A halgazdaság mesterséges ha­lastavakban létesülne; szakértők nézete sze­rint ez a vidék elsősorban pontytenyésztésre igen alkalmas. A 'halastavak, ásásánál nyert agyagtömeget a folyók szabályozásánál. fog­ják felhasználni. + Javult a prágai tőzsde. A mai tőzsde Irányzata a tegnapi hangülattalanságnak folytatá­sa. Mintha lélegzetét veszítette volna, ami tőzsdei nyelven pénzt jelent. Igaz ugyan, hogy egyes nagy intézetek elegendő eszközzel íendelkeznek, ■ lórészük azonban nem a legnagyobb optimizmus­sal néz az ultimé elé. Ezek az iparvállalatokat tartják fenn. Az ipar pedig nem éppen pontos fizető. A legutóbbi időben szinte szokássá vált, hogy az- iparvállalatok tótelüket prolongálják a bankoknál és készpénzüket jó kamatra más inté­zeteknél elhelyezik. A tőzsde ezért egyelőre vé­letlen üzletkötésekből él. Ha ma nem is volt a legnagyobb a kínálat, mégis elegendő volt az ár­folyamok lecsökkentésére. Kissé élénkült az üzlet egyes textilértékekben, de ez sem volt tartós. Kullsszértékek 2—7 koronával javultak. Korlátban szénértékek gyöngültek. Be­ruházási értékek közül állampapírok élénkül­tek. Záróirányzat javult. A devizapiacon nyu­godt üzlet volt vátozatlan árfolyamok mellett Előfordult kötésen: 11/13. 11/12 1923. évi kincstári utal vény — 1924. évi kincstári utalvány • NvereroénvkölcsÖn . • • • • os ?.■?« 6°/n-Os hnrnhézási kölcsön • ”1} 774? 6°/„-os lisztkölcsön ............. '' fi °/r Államkölcsön . . • • • 7Z.*u Morvaors^-kölcs. 1911 4V. % _ Mo rva orsz.-kö'cs 1917 7 o/n . /H.7J * Prá ira véroo 1917 köles. fi °/<> ‘ *_ Prán a rims 1919 köles. 1 0,r "_ *_ Briinn város 19°1 kölos fi 01 "_ * Poz sonv város. 19inköles. 4°/ QT‘en 07'sn Prána városi, takrnt. 4 °/r. . , e‘c/» Ősi. vörös t ereszt sorsién7 _ Manvnr "frtos vörös kereszt _* _‘ Manv ar ieizáion sorsleny . *_ '_ Bud apesti Bazilika sorsién7 ■'aösn ‘ sas’sn Anrárbank ......... 485.au Csehn'nion Bánk* !!.**.’ £}í*{j Leszámítoló.......................... Cs eh Tnarbank.................... Itt Pr ásraí Bitelbank............. íl2-|2 tt?*50 Sz lovák Ránk.................... [f?*™ Zivnost.eus ka . .................... so ?ni“ Annoi­Oslov. Bank.............. ttb” Osztrák hitel ....... . Bécsi Hnionbank................. slo? Wi ener Rankv.................. 53.37 Cs eh Tűkor.......................... 'JJJ-f® Hor vát cnkor....................... ;írTc2 Ko liní műtrágya. ..... '30.50 Kolini kávé • • 11 Kálin? petróleum.............. ,íai’ Kolini szesz....................... na-' 795‘“ Els ő niiseni sörnyár .... • Breitfeld-Danék................. itt, tt,-.­Lanrin és Klement .... 42+.50 Sinnhoffer . .,.................... ~ ^3).­Csé h északi szén ...... 3/95. Cseh nyugati szón.............. ttí-­Atoine . .............................. 202.50 206.­Po ldi................................. J? 5-“ 3?{-- ' Prán ai vasipar ...... UjJO’- 1010. — Skoda..........................» 6|4.— 692.— Poz sonyi kábel ,.*•••• 1567.50 1570.— Inwaid .............................. 317.- 323.— Prágai papír........................ — ■— —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom