Prágai Magyar Hirlap, 1925. február (4. évfolyam, 26-48 / 769-791. szám)

1925-02-10 / 32. (775.) szám

ugyanekkor ezeken a szerveken keresztül is igyekezzünk gazdaságpolitikai programunk ____________________________________ Kedd, lebruaj 10. Kas sa város lakossága körében nyu­godtan fogadják az eseményeket. Meg van­nak arról győződve, hogy a csehszlovák pártok alaptalan feljelenté­sükkel félrevezették a hatóságokat, ame­lyek kötelességszeriien folytatták le a nyomozást. A kihallgatások után bizonyára tisztá­zódni fog az egész ügy. A mai és a holnapi nap folyamán kihallgatják a keresztény­szociális párt egész személyzetét és akkor a még kiegészítésre szoruló adatokra is világosság derül. Sajtopör a Slovensky Vychod ellen A Slovensky Vychod egyik utóbbi szá­mában éles támadást intézett Fischer-Col- brie Ágoston dr. kassai megyéspüspök ellen és azt állította róla, hogy a vasárnapi tün­tetés előtt körlevélben fordult egyház­megyéje valamennyi lelkészéhez, amelyben arra hívta fel őket, hogy vasárnapra hívei­ket küldjék be Kassára-, hogy megvédel- mezzék a püspököt a csehszlovák pártok támadása ellen. Fischer-Colbrie Ágoston dr. megyéspüspök megbízta ügyvédjét, hogy a Slovensky Vychod ellen e szemenszedétt hazugásokát tartalmazó cikke ellen adja be az államügyészségen rágalmazás miatt a bűnvádi feljelentést. A readtörvésiybe ütköző cselek­ménnyel vádolják a letartóztatot­takat Kiküldött munkatársunk a késő délutáni órákban beszélt az elfogottak védőjével: Littman János dr. kassai ügyvéddel, aki kijelentette, hogy Fleischman Gyula dr.-t, Gazsovszky Gyulát és Balázs Gyulát teg­nap reggel átszállították az államügyész­ség fogházába, de még nem hallgatták ki őket. A védelemnek eddig nem volt mód­jában a vádlottakkal érintkezésbe lépni és legfőbb céljának most azt tekinti, hogy a gyanúsítottak kihallgatása megtörténjék. Általános az a vélemény, hogy a csehszlo­vák pártok azért adták be a följelentést a keresztényszocláüs párt ellen, hogy annak legbelsőbb ügyvitelébe betekintést nyer­hessenek, A három letartóztatott pártem­bert az ügyészség a rendtörvény Í3. sza­kaszába ütköző bűncselekménnyel vádolja. A rendtörvény 13. szakasza a meg nem engedett fegyverkezésről szól. A törvény első szakasza kimondja, hogy mindazok, akik hatósági engedély nélkül maguknál rejteget­nek vagy másoknak átadnak ágyút, gépfegy­vert stb., vagy szétosztanak lőfegyvert, lő- anyagot, robbanószereket vagy mérges gá­zokat, avagy fegyveres csapatokat alakíta­nak és azokat kiképezik, egy hónaptól egy évig terjedhető fegyházza! bűntetteinek. A törvény második szakasza szerint azok, akik tudatosan készítettek elő lázadást, hat hó­naptól öt évig terjedő súlyos börtönnel bűn­tetteinek. A harmadik szakasz kimondja, hogy Budapest, február 9. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjeüentése.) Ma délelőtt Grand őrnagy hadbíró jelenlétében helyszíni szemlét tartottak Léderer Gusztáv csepelszi- geti hivatalos helyiségében, amelyre Léderert is elövezették. Léderer bevallotta, hogy a Kudelkától elvett értéktárgyak a Tölgyfa-ut­cai lakás pincéjében vannak elásva. Felásták | Nagymagyar, február 9. Az Országos Magyár Kisgazda-, Föld­műves- és Kisiparos Párt február hó nyöl- cadikán, vasárnap Nagymagyar községben jól sikerűit népgyülést rendezett, amelyen a párttagok ezrei jelentek meg a vidékről is, hogy vezéreik beszámolóját meghallgas­sák. A gyűlés kiemelkedő pontja Szent- Ivány József képviselő nagyhatású politikai beszédje volt. Szent-Ivány beszámolójának közgazdasági részét múlt számunkban közöl­tük, az alábbiakban a politikai beszámolóját adjuk: A magyar nemzeti kisebbség politikája a köztársaságban, mióta az állam fennáll, két erősén elhatárolható időszakra oszlik. Az első időszak az állandó tiltakozásokra szo­rítkozott, a második a politikai aktivitás vo­nala körül csoportosul. Mindig, amikor arra alkalom van, vizs­gálat tárgyává kell tennünk, helyesen cse­lekedtünk-e a múltban, miként viselkedjünk a jövőben. Nemzetvédelmi munkánknak több te­rep kínálkozik. Ezek két legfontosabbika a parlament és a párt, illetőleg pártösszesség keretében váló szervezés a nemzetvédelem céljaira. Parlamenti tevékenységünk eredmé­nyes voltát éppen ugy, mint a többi ellen­zéki pártokét, lehetetlenné teszi a forradal­mi törvényalkotás házszabálya, mely a klo- türszerü jogok egész sorát foglalja magában. Az ellenzék egyetlen fegyvere demonstrá- ciószerü magatartás, mint az a legutóbbi hó­napok alatt történt. Ezenkívül a mi képvise­lőink száma kevés és messze mögötte ma­ha valaki fegyveres csapatban résztvesz, tudván azt, hogy annak célja felkelés vagy lázadás, egy hónaptól két évig terjedő bör­tönnel büntettetik. A törvény negyedik és ötö­dik szakasza a feljelentésről és annak elmu­lasztásáról intézkedik. a pincét és tényleg sikerült is az ellopott ér­téktárgyakat: egy brilliáns- és egy opálgyü- riit, egy tulaórát és azt a pénztárcát megta­lálni, amelyben Kudalka a hatvan milliót hozta. Az ügyészség még ezen a héten elké­szíti vádiratát a Léderer-ügyben és azt át­adja a katonai hatóságoknak rád á magyarság számarányának és jelenle­gi erőnknek* Népünk megszerzésének munkáját el­végeztük. Szervezeteink kiállották a tüzpró- bát, amikor a közigazgatási választások ide­jén az urnák elé kellett lépni. Oly erőt, oly hatalmat jelentenek ma a szövetkezett ellen­zéki pártok keretébe tartózó tömegek, me­lyeket megdönteni nem lesz könnyű mes­terség és ha nemzeteink kitartanak, amit biztosra veszünk, ugy a legközelebbi nem­zetgyűlésre a magyarság képviselői is meg­felelő számban fognak felvonulni. Szervezeteink ereje azonban nemcsak hatalmat ad a kezünkbe, de súlyos köteles­ségeket is ró reánk. Szervezeteinktől kapott hatalmat népünk érdekében felhasználni be­csületbeli kötelességünk. Szükségünk van a konstruktív munkára — azért, hogy népünk gazdasági és kulturális erejét növeljük a védelmi harcra, alkalmassá tegyük egye­denként és összesen. Szervezett erőnk hatalma a legközeleb­bi nemzetgyűlési választásokon fogja gyü­mölcseit megteremni, de addig sem szabad egyszerűen tűrni, miként futnak él mellet­tünk az események, miként létesülnek gaz­dasági életünkben számottevő tényezők akár gazdasági programok, akár intézmé­nyek alakjában. Szlovenszkó agrárjellege először azt te­szi szükségessé, hogy a mezőgazdaság mai súlyos válsága idején mezőgazdáink erősíté­se érdekében mindent megtegyünk és pél­dául az állam által iniciált gazdatársadailmi érdekvédelmi szervekben tömegesen ve­gyünk részt. Segítsük élő a termelést, tegyük lehetővé a piacokhoz való hozzájutást és IBBBBRHBBBnnBBH megvalósítására. A mi erőinket ismerjük és nagyon jól tudjuk, hogy a magyarság beszoritása az érdekvédelmi szervekbe azok depolitizálá- sát fogja elősegíteni és a magyar gazdák szava igazi közhasznú működést fog hozni ahelyett, hogy — mint az mia történik —• po­litikai ajándék osztogatására használják fel a napi politikától mentesítendő érdekvé­delmi szerveket. Marmaggi távozik Prágából? A Ceské Slovö jelentése szerint az egy­házi hierarchia Marmaggi nuncius feladatát befejezettnek látja. A Vatikán számolt már azzal, hogy Marmaggit a legközelebbi hetek­ben visszahívja. Az általános helyzet olyan, hogy minden jel Marmagginak Prágában való maradása ellen vall. A Ceské Slovonak annyi légből kapott híre van az utóbbi időben, hogy ezt a jelen­tését is íentartással kell fogadnunk. Svehla futása. A Rudé Právo írja: Svehla miniszterelnök betegségéről ter­jesztett kormányhlrek igen gyanúsak voltak kezdettől fogva, mert az egyik hir megcáfol­ta a másikat. Ma már á bizonyosnál is bizo­nyosabb, hogy Svehla betegsége politikai jellegű, hogy a miniszterelnök a felelősség elöl meglépett. Ez nem az első eset. Ugyan­ez történt a legutolsó délvidéki kirándulásá­nál is, amikor vakmacskát játszott, mert senki sem tudta, hogy hol tartózkodik. A koalíció belső viszonyai olyanok, hogy a parlament munkásságának puszta üzemben- tartása is lehetetlen. A köztársaság védel­méről szóló törvény április elsején hatályát veszti, de senki sem beszél annak megújítá­sáról. Svehlának nyolc hétig kell távolma- radnia s őnélkülé minden munka áll és szü­netel. A bérlők védelméről szóló törvény évről évre fokozatosan alakul át a házi­urakat védő törvénnyé. A háztulajdonosok újabb éles akcióra készülnek. Ezért fogják összehívni a parlamentet közvetlenül április elseje előtt, hógy akkor egy-két ülésen ke­resztülhajszolják a koalíciós pártok az aka­ratukat, hogy az ellenzéknek még arra se legyen ideje, hogy történtekre ráeszmél­jen. A fentiekhez csupán ázt fűzzük, hogy nemcsak Svehla „beteg“, hanem a koalíció is a halálos ágyán fekszik. Dicstelen kimú­lását türelmetlenül várja az állam minden lakosa felekezeti és nemzetiségű különbség nélkül. ­— (A tanítóképzés reformja.) Az iskola­ügyi minisztérium most fejezte be a tanító­képzőkre vonatkozó törvényjavaslatát, ame­lyet a legközelebbi napokban fog átadni a közvéleménynek megvitatás céljából. I I ■Ilii II IIIIIlii Iliim r '1TTT7ITTO—»a«m Megkerültek a Kudelkától ellopott értéktárgyak Helyszíni szemle Léderer hivatali helyiségében SzeiiMvdnu azoftflv ellenzéki politikáról A kisgazdapárt nagymagyarl népgyülés© — Nemzetvédelmi munkánk feladatai — A konstruktív munka szükségessége szerda: KLIMITS LAJOS: Daccal nézek. (Vers.) Csütörtök: BÓNYI ADORJÁN: Az utösó randevú. Péntek: NÉUBAUER PÁL: Kamarazene. Szombat: SZENTMIHÁLYI ÖDÖN; Csipkerózsa. Vasárnap: FALU TAMÁS: A halál séfabotia. (Vers.) — URR IDA- A Jóság jó-szirom. (Vers.) SZÍNI GYULA: A mi dinette. * Gábor Áron ágyuöntő tanítómestere — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Alapy Gyula dr. A Jókai centennárium országos ünnepén Kpmáromban, a nagy költő szülővárosában megnyílik a Jókai-kiállitás is. Sok elsárgult levél, avatag Írás találkozik az emlékek kö­zött. Jókai Mór Íróasztalának több elrejtett kincse kerül a nyilvánosság szeme elé, ezek közül való egy öreg jegyzőkönyv, vagy nap­ló is, amelyhez bizonyára a székelyföldön jutott.* A füzet rubrikái közül egy hazáját szerető székely mérnök-ember alakja nő ki, a Tatrangi Dávidok fajtájából és nem tudjuk, hogy a Jövő század regényének főhőse nem ez után a minta után készült-e? Bodor Ferencnek hívták és a csikszent- domokosi rézbányánál viselt bányanagyi hi­vatalt. A székely megyékben mindenütt meg­alakul a honvédelmi bizottmány és nemzet­őrség, Háromszékben is. Az agyagfalvi gyű­lésen a határok védeméről tanácskoznak * Ügyviteli Jegyző Könyve a Csiík Madaram Áltadaínü Ágyúöntöde • és Lőporgvúr Igazg.dóság­nak 1849-be. — Feszty Béla ógyallai földbirtokos és iriiyug. miniszteri tanácsos, Jókai rokona tulaj­donában. 1848 őszén és ott feláll egy egyszerű székely ember, akit sokan nem is ismertek és elő­adja, hogy ha ágyukra lesz szükség, azokat igen szívesen megönti. November 20-án a háromszéki honvédel­mi bizottmány két tagját küldi ki hozzá, hogy Ígéretére emlékeztesse és sietve öntes­se meg az ágyukat, mivel Gábor Áron ha­rangöntőivel már hetek óta kísérletez Kézdi- vásárhelyen, de semmire se megy velük. Bo­dor Ferenc bányanagy a küldöttekkel még aznap Magyarhermányra utazik és a közeli bódvai vasgyárban, ahol az olvasztó kemen­ce már kihiilőfélben volt, a vasöntő munká­sokkal három darab hatfontos ágyút és hoz­zájuk való 700 darab vasgolyót öntött. Maga Gábor Áron is tanúja ennek az eseménynek és itt tanulja el az ágyuöntés titkát. A közeli felsőrákosi táborban állomáso­zó osztrák sereg is tudomást szerez a bód­vai ágyuöntésről. Bodort a csapat parancs­noka, Haydte báró dragonyos kapitány ma­ga elé is idézi a bűnjelekkel együtt, de hiába. A császári sereg porrá égeti a vasgyárat. De az ágyuöntésnek hire fut a székelyföldön. Két hónap múlva a csikmegyei honvéd térparancsnokság küldi ki hozzá két százado­sát, hogy vele egy lőpor és ágyugyár felál­lításáról tanácskozzanak. Bodort nem retten­ti el első kísérletének szomorú epilógusa, még az nap, február 16-án Csíkszeredába utazik a honvédszázadosokkal, ahol rövid ta­nácskozás után megbízzák a tervek elkészí­tésével, egyetértve a háromszékmegyei tér­parancsnoksággal. Bodor Ferenc nem sokat késik, hanem helyet keres a gyár részére, aztán leül raj­zolni és terveket készíteni. Az ágyugyárat és a lőpormalmot Csikmadarason, Csíkszere­dához közel tervezi felállítani egy ftirészma- lom telkén, mely Kozma János és Szőrösei Sándor tulajdona és elhagyatva áll. Ezer •oeugc forintot olvasnak le a tenyerébe az építésre, ami bizony akkor sem volt valami igen sok pénz. Az ágyuöntő és lőporgyár fel­építésére 10.465 forint költségvetést irányoz­va elő és 20 üteg ágyú előállítását 91.370 fo­rint, 800 mázsa (ötven kilóval) lőpor terme­lését 39.474 forintra tervezi. A költségvetést megküldi Gál Sándor ezredesnek, aki 1849 március 1-én Bodor Ferencet évi 1500 fo­rint fizetés mellett kinevezi a csikmadarasi állami ágyúöntöde és lőporgyár igazgatójá­vá. Pár nap múlva Csányi László kormány- biztos is megerősíti. Igazgatói címmel és hatáskörrel és ezer forinttal a zsebében fog bele március dere­kán az építésbe Bodor és vasenergiájának meg is van az eredménye: hat hét múlva, május 1-én már belekap a lőporgyártásba. Hiányzik a salétromsó: Bodor Ferenc annak főzésére készít javaslatot; hiányzik a kénkő: Bodor Ferenc azt is megszerzi. Közben a gyár egyre épül, minden 48 órában jelentést tesz annak előrehaladásáról. Az épités mellett sem pihen; javaslatot dolgoz ki a csikszent- domokosi rézbányával kapcsolatosan pénz- j verő műhely felállítására is, a csikmegyei bizottmánynak pedig tervet készit húszezer mérő gabonát befogadó magtár építésére. A vasszorgalom, a leleményesség és a tudás ölelkezik a lelkében az áldozatos készséggel. A háború háromszoros főkelléke, a pénz, akkor sem volt bőviben. Gál ezredes küldöz­get neki havonta ezer-ezer forintot, ebből fe­dezi az építési és a gyár üzemi költségeit, amire persze ez nem elég. Hazafiui lelkese­désében családja vagyonához nyúl és abból előlegzi a kiadásokat és júliusban már 3712 forint követelése van az államon, amit soha sem kap többé vissza. Gál Sándor ezredes, a későbbi marosvásárhélyi székely vértanuk egyike, csaknem minden levelében biztosítja a haza cl nem múló hálájáról és jutalmáról, de egyelőre csak hálával tud fizetni pénz hiá­nyában. Bodor Ferenc, az ezermester puska cs agyu-gtutacsokat is készit és javaslatot tesz „durranhigany“ előállítására is, júliusban már vadászlőport, puska- és ágyupuskapórt tud gyártani kezdetleges eszközeivel. Hol tanulta ezt? Küzd a nyersanyag hiányával, mig a budai vár készleteiből nem küldenek 200 má­zsa salétromot és 40 mázsa ként a „két ma­gyar hazába^ jelenleg legnagyobb lőpör- gyárba“, mint önérzettel Írja jegyzőkönyvé­be. Gyárát boldogan mutatja be az odaérke­zett kevés szavú Bem altábornagynak. Junius végén a hadjárat már nehezebbre fordul és egyik sürgetés a másikat éri puska­porért. Akit lehet kielégít a hetenként gyár­tott 28—30 mázsa lőporból. A zűrzavar egyre fokozódik, pénzt nem tud szerezni és a gyár­ban csak az ő személye tartja a lelket; julius végéig 100 mázsa lőport szállít a honvéd sereg számára. Már júniusban aggodalmak szálljak meg: mi lesz a gyárral, ha az ellen­ség be talál nyomulni? Akkor Gál Sándor ez­redes megnyugtatja. De a vég gyorsan közeledik íeltartózha- tatlanul és sötéten. Júliusban már a gyár őr­ségét is elvonják: a katonákra a harctéren van szükség. A gyár őrizetére embereket kénytelen fogadni. Hasztalan minden. Az orosz sereg közeledtére pánik támad: a csikmegyei honvédelmi bizottmány és térpa- rancsnókság feloszlik és elhagyja helyét, Gál Sándor ezredes, a gyár patrónusa, ismeret­len helyen viaskodik az ellenséggel; Bodór Ferenc magára marad gyárával. Elképzelhet­jük lelki vívódásait és álmatlan éjszakáit. Rendelkező katonai hatóság nincsen. Augusz­tus 1-én a gyergyőszentmiklósi szolgabirót keresi meg, hogy a gyár készleteit szállíttas­sa el űyergyóba. Hasztalan kísérlet ez is. Es­te maga adja ki a saját felelősségére a paran­csot, hogy szállítsák el a kész puskaport, de a parancsnak senki se engedelmeskedik Csik- madarason és környékén. A lőpormesternek, utóbb pedig a gyár munkásainak kifizeti egész havi bérét augusztusra; 5-én már az orósz előőrsök közelednek és megjelennek a

Next

/
Oldalképek
Tartalom