Prágai Magyar Hirlap, 1925. február (4. évfolyam, 26-48 / 769-791. szám)

1925-02-17 / 38. (781.) szám

Kedd, február 17. a A koalíció kemény diócskái Prága, február 16. A Triibuna vasárnapi számában össze foglalta azokat a, súlyos problémákat, ame­lyekkel a koalíciónak a legközelebbi hetek­ben kell megküzdenie, Első helyen áll ezek között a német szociáldemokraták sürgős interpellációja, illetve az egyházpolitikai kér­dések. Ugyancsak rendkívül nehéz a helyzet Szovietoroszországnak de jure elismerése tárgyában is. Állítólag a kisantant másik két állama határozottan ellenzi az elismerést. A gabonavámok már hosszú ideje lebegnek a Iá tóba táron, mint egy tata morgana. Termé­szetes,. hogy ezt a kérdést is meg kell moz­gatnia a koalíciónak, vagy legalább is tapin­tatosan kell. maid azt elodázni. Svehla nélkül nem lehet tárgyalni ezt a kérdést, az pedig bajosan képzelhető el, hogy- a magát gyógy* kezeltető miniszterelnök nyugalmát ilyen cse­kélységek miatt bárki. is. megszakítani akarná. A középiskolák reformja Prága, február 16. Az iskolaügyi minisztérium a múlt na* pókban küldte meg az érdekelteknek a kö­zépiskolák reformjáról szóló törvény terve­zetét, amelyet az alábbiakban ismertetünk- A tervezet első fejezete általános intézkedése­ket tartalmaz. A megreformált középiskolá­nak az a célja , hogy általános műveltségű, testben egészséges: embereket képezzen. A középiskola nyolc évfolyamos azok részére, akik főiskolára készülnek, mig azok, akik a középiskola elvégzése után kenyérkereseti, pályára akarnak tépni, hétéves tanfolyamot végeznek. Az egységes, normális középiskolai típus mellett lesz klasszikus, szláv és kísér­leti típus is. A normális típusnak alsó négy osztálya egységes, míg az ötödik, hatodik és hetedik * AAAÁAAAAAAAAúkAAAAÁÁÁAAAÁAAAAAA^ i A legmegbízhatóbb 3 test- és szépségápolási í cikkek, arckrémek, 3 púderek, szappanok, ◄ stb. a jCoFso Parfneriaban i 5 Kosice-Kassa, Fő-utca 49. szám. £ < Valód] kölni vizek és francia illatszerek ► ^ Postai szétküldés. ^VVTVVfVTVVVfVVTTVVTVffTTTmrrTÍ osztályban két ágra oszlik; a gimnaziális és a reális ágra. A tanuló az ötödik osztályban szabadon választja a neki tetsző ágat. A nyolcadik osztályban három ág van. Leány- gimnáziumokat s koedukációs rendszert a tervezet nem ismer. A javaslat második fejezete a tananyag felosztásáról rendelkezik, megadia a testi és erkölcsi, nevelés irányelveit s megállapítja a tanítási órák számát. A harmadik fejezet a középiskolai tanulók előképzettségéről szól s megengedi azt, hogy a polgári iskolák első­osztályos tanulói átlépjenek a középiskola második osztályába. Egy osztályban legfel­jebb negyven tanuló lehet. A tandíjfizetés kü­lön szabályzat szerint történik. A hetedix osztály végén záróvizsgák, a nyolcadik vé­gén érettségi vizsga tartatok. A negyedik fejezet az iskolák igazgatói­ról és. a tanári testületről, az ötödik a nem állami középiskolák szervezéséről rendelke­zik, Losonc, február 16. A kommunista párt szombaton délután 5 órakor a munkásotthon előtt látogatott nép- gyülést tartott. A népgyülésre fölvonultak katonás rendben a botokkal fő lf egy vérzett vörös cserkészfiuk is. A gyűlés után az izga­tott hangulatú tömeg végig akart vonulni a város főutcáján. A Wilson-térbe torkoló utca elején azonban nyolc áüamrendör kordonja zárta el a tüntetők útját. A cserkészek harcra kész csapata által ve­zetett tömeg túlereje azonban keresztül*, törte a kordont és fékezheteílen erővel el* özönlötte a Főutca felső részét. A sikertől vérszemet kapott fiatal munkáselemek va­kon neki rontottak a kávéházak, üzletek kirakatainak és magánlakások ablakainak. Ovegcsörömpölestől és vad lármától lett hangos a belváros. — Éljen a fáradalom! Kitört a forrada­lom! — hangzott a vérmesebb ifjúmunkások szájából. Az üzletek redőnyei egy percen belül mindenütt leszaladtak s a békés polgári ele­mek a házakba menekültek. Közben szapo­rán dolgoztak a tüntetők botokkal és kövek­kel Az Astoria és Szüsz kávéházak hatal­mas ablaktáblái csörömpölve hullottak a vendégek fejeire. Kövek repültek be a helyi­ségekbe, ahonnan a közönség ijedten mene­kült A Slávia-szálló ablakait is bezúzták a tüntetők, akiket néhány percen belül a Fő­utca túlsó részéről jövő rendőrcsapat táma­dott hátba. A gummibotok dolgozni kezdtek, azonban a tömeget nem lehetet szétoszlatni. A meg­szorult rendőrök erre revolvereikkel há­romszor a levegőbe lőttek. A riasztó sortüznek hatása alatt a meg­riadt tömeg hanyat-homlok menekülni kez­dett. A menekülők egyrésze visszafordult az Astoria kávéház és a munkásotthon felé, má­sik része a Vasúti és Jókai utcákon rohant végig. > A rohanó tömeg mindenütt törte-zuzta az ablakokat. Mintegy 50—60 kirakat és. ablak üvege esett áldozatául a visszavonuló tüntetők dühének. A rendőrök és tüntetők dulakodásának egy súlyosan sérült rendöráldozata van, akit cserkészbotokkal alaposan helyben hagytak. A súlyos belső sérüléseket szenvedett rendőrt azonnal beszállították a közkór­házba. A tüntetők közül is többen megsérültek, akiknek számát nem lehetett megállapítani. A szétzavart tüntetés után valósággal az ostromálapot képét vete föl a város. A rendőrség teljes létszámmal kivonult az utcákra. Egy félóra múlva megjelentek a katonai őrjáratok is és minden az utcán ta­lált katonát beszállítottak a laktanyákba. A tüntetők egyrésze a szomszédos Apát­falura vonult vissza, ahonnan újabb táma­dásra lehetett az éjszakai órákban számí­tani. Hogy ezt megelőzze a rendőrség, este 10 óra után egy nagyobb csapat rendőrrel megszállotta a községet és a posztógyár környékét. Az ott öszegyült néhány százfőnyi mun­kásság erre békésen szétoszlott. A tüntetés után az államrendőrség 18 egyént állított elő, ezekből kihallgatás után kilencet szabadon bocsátottak, kilencet azonban letartóztattak és vasár­nap átkisérték őket az ügyészség foghá­zába. A letartóztatottak névsora: Vojtász László párbtitkár, Vágó Vilmos (19 éves), Kluka Imre (22 éves), Szekerka János (18 éves), Csonka Aladár (20 éves), Kazinszki Antal (22 éves), Tmka Pál, Szluka József és Ferenc István. A rendőrség közlése szerint a letartóztatottak nagyrészét rombolás közben teftenérték. Bl—CTB—IHBaWHMWI Szerda: HÖDINKA TIVADAR: Theodorcm. Csütörtök: ERDÉLYI ÁRPÁD: Két kiállítás Bu­dapesten. Péntek: ARATÓ ERZSI: Elfáradt emberek. Szombat: VÉRTESSY GYULA: Rózsa a jégsiron. Vasárnap: JAKAB GÉZA: Életem áldott gazdag­sága. (Vers.) — KRÜDY GYULA: A balatoni sellő. (Uj Szindbád-törtéetek.) Mikszáth Kálmán levele Jókai Mórhoz A komáromi Jókai emlékkiállítás egyik érde­kes darabja — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Alapy Gyula dr. Mikszáth Kálmán 1882-ben még kis író volt, Jókai pedig már nagy iró, országos ne­vű ember. Az akkoriban alakult Petőfi Tár­saságnak pedig az első elnöke. Mikszáth va­lahogyan kihumorizálta a Petőfi Társaság több tagját és helyzete a Társaságban ne­hézzé vált. Ekkor lépett közbe Jókai, aki már akkor nagyra tartotta Mikszáth írói kvalitásait és ajánlatot tett neki, hogy Debre­cenben foglajon el egy jobb szerkesztői állást. Mikszáth azonban keménykötésü ember volt és az igazából nem engedett. A Petőfis- ták haragjától nem ijedt meg: Budapesten maradt. Erre a kis irodalmi kanapépörre vet világot a nagy humoristának igen is komoly levele, amely Jókai Mór hagyatékából ke­rült Feszty Bé'a tulajdonába, tőle pedig a komáromi Jókai kiállításra. Ennek a levélnek irodalomtörténeti ér­téke van most — a nagy humorista elköltö­zése után — közlésének semmi akadálya többé. Az érdekes levél igy szól: Tisztelt Elnök Ur! Mondanom sem kell, hogy nagyon megtisztelve éreztem magam, midőn Kom­játhy Béla* az On üzenetét adta át. Meg­lehet, hogy az nem is volt szabályszerű üzenet, csak ő öntötte olyan formába, — de mindegy, — azon tény, hogy érdemes­nek találta velem foglalkozni, nekem nagy örömet okozott, mert minden illusió szét- foszlott már körülöttem, csak egyet hoz­tam át érintetlenül a fiatal korból, az ön iránti ragaszkodást és bámulatot Elgondolhaja képviselő ur, hogy igye­kezni fogok ahhoz alkalmazkodni, amit ön üzent nekem. Úgy veszem azt, mintha valami fel­sőbb hatalmaktól kapnám az intést. Volt az úgy a mithológiai korban. Meg akartam ezt mondani (még pedig azért levélben és nem személyesen, mert igy kevésbé alkalmatlan önnek), meg kel­lett mondanom, mert az, hogy Debrecen­be nem megyek, úgy tüntet fel. engem, mint aki nem törődik a vett jóakaratu ta­náccsal. Pedig én azért nem megyek Debre­cenbe, mert nem mehetek. Egy tréfál ózó cikket Írtam a Petőfi Társaság kirándulá­sáról, mely annyira felingerelte ellenem a társaság néhány tagját, hogy mint hallom, támadásra készülnek ellenem a rendelke­zésükre álló lapokban. Én nem tudom, hogy a Petőfi Társa­ság arra egyesült-e, hogy egyes keresz­tény írókat tönkre tegyen, de szívesebben tétetem magam tönkre mégis, mintsem Debrecenbe menetelem által azt látszas­* Képviselő, híres párbajsegéd, a Komjáthy- féle párbajpisztolyok hőse, amelyek tudvalevőles mindig csütörtököt mondtak, sam bizonyítani, hogy megijedtem azoktól az uraktól. Az bánt egyedül, hogy nem teljesíthe­tem áz ön kívánságát, mely nekem volt kegy. Ezt exkusalom e sorokban, kérve ma­gam számára a tisztelt Elnök ur szives jó indulatát ezutánra is, mert az a hit, hogy ön rokonszenves érdeklődéssel viseltetik irántam, mint kezdő iró iránt, nagyobb erőt, több kitartást ád, mintha a két aka­démia választana meg tagnak. Én Debrecenbe nem megyek, sőt, ha az ellenséges indulat a Petőfi Társaságban irántam igy tart, a tagok közül is kitörül- tetem magamat — de ezt a hitet, ezt nem szeretném soha elveszíteni. Budapest, Május 4. 882. igaz tisztelője Mikszáth Kálmán. Az apró gyöngysoros irás még Jókai közismert kis betűinél is apróbb. A nagy pa­lóc nem ment Debrecenbe, megismerte a vi­déket Szegeden. Felismerte, hogy hivatása az ország fővárosában vár rá és ott állítja feladatok elé, amelyet sem jobban, sem szeb­ben magyar iró meg nem oldott, mint Mikszáth Kálmán. — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Geszíessy Gyula. Irodalmi körökben Franciaországban va­lósággal irodalmi szenzációt keltett Ray- monde Machard-nak könyve: „L‘Oeuvre de Chair“. A könyv a következő felirásu cédu­lácskával van áthúzva: ..Férfiak vigyétek haza. feleségeteknek ezt a könyvet, a boldog­ságtok függ ettől44. A fiatal Írónő, amint látjuk, nem kis igényekkel lép fel. Mi lehet az a cso­daszer, amit az írónő ebben a könyvben a boldogtalan emberiségnek átnyújt. A könyv a féltékenység és a hűtlenség kérdését tár­gyalja és a szerelmi életnek eme örök prob- ’émájára egy váratlan és női Írótól különö­sen meglepő feleletet ad. Madame Machard különbséget tesz a férj és női hűtlenség, va­A rozsnyói lelkészválasztás — A P. M. H. eredeti tudósítása — Szlovenszkó, február 16. Az egy év óta húzódó rozsnyói evangéli­kus lelkészválasztás ügye. mind szélesebb hullámokat kezd vetni, sőt amint kitűnik, túl­megy a köztársaság határán is­' Rozsnyón megüresedett az egyik lelkész! állás, arra Szkalos, Emil is, akit meghívtak, pályázott, de a rozsnyói hivek akaratával ’, szemben a jelölő gyűlés Szkalos Emilt tö­rölte a jelöltek sorából Az egyházközség ez ellen felebbezést adott be, ami négy hónap óta elintézetlen. A Léván megjelenő „Evangélikus Lap“- ban most Szkalos Emil maga mondja el kál­váriajárásának szomorú történetét. 25 éves papi jubileuma alkalmából az egyházmegyei presbitérium most ritka meglepetésben része­sítette. Eltiltja őt minden további papi műkö­déstől. Indokok: Az állami szolgálatból elbo­csáttatott, magyar himnuszért jogérvénye1, sen elítéltetett, egyházi hatósága engedélye nélkül vállalt állást egy politikai pártnál. Az „Evangélikus Lap“, mely a magyar evangélikusok bátorhangu szószólója és a „Cirkevne Listy“ között ebben az ügyben polémia volt. Ennek folyamán a szlovák fo­lyóirat azt a lehetetlenül vakmerő állítást kockáztatta meg. hogy Lajoskomáromban megbotoztak 60—-70 éves . embereket, mert azok nem akartak magyar istentiszteletre' menni. Endreffy János, az „Evangélikus Lap4* társszerkesztője most felhívást intézett Kap! Béla szombathelyi evangélikus püspökhöz aziránt, hogy mivel Endreffy a Kap! püspök egyházkerületéhez tartozó Lajoskomáromban évekig lelkészkedett s ezalatt az idő alatt- a „Cirkevne Listy44 által felhozott botozások­ról semmit sem hallott, rendeljen el az ügy­ben vzigálatot, hogy annak eredménye álajH ján felelhessen a nevezett folyóiratnak. Vakmerő rablótámadás egy vasúti állomás ellen- A P- M. H. bukaresti tudósítójától Bukarest, február 16. Tegnap fényes nappal 8—10 álarcos rabló megtámadta a besszarábiai Rauietz állomást. A banditák áz elhagyatott állomás egész személyzetét megkötözték, a telefon és táviróvonalakat elvágták és a megkö­tözött vasutasok száját betömték. Azután feltörték az állomási pénztárt és azt teljesen kirabolták. A megkínzott vasuta­sokat kényelmetlen helyzetükből az állo­másra jövő utasok mentették meg. A rablók­nak teljesen nyomuk veszett. lamint házastársak szerelmi' anatómiája kö­zött. Szerinte a férfi természeténél fogva po- ligám s igy az asszonynak a férfi csak testi hűtlenségét — melytől minden lelki vonarko-. zás, minden érzés, tehát a szó nemesebb ér­telmében vett szerelem idegen — nem kell tragikusan venni. Ezt a tételt az Írónő egy érdekes történet keretében, rendkívül részle­tes lélekelemzéssel, nemcsak kifejti és meg. magyarázza, hanem mint egy uj igazságot hirdeti. Ha asszonyok belenyugodnak ebbe a modern szerelmi kátéba, akkor az Írónő sze­rint a házasélet sokkal őszintébb és boldo­gabb lesz. Madame Machard maga mondja el ne­künk könyvének célját. Ezt a regényt ne­mes ambícióval irta és mintegy ellen-gar- conne-nak szánta. Nem fogadja el azt a meg­oldást, amit a modern szerelmi krízisre Vic- tor Marguerita ajánlott Garconne-jáhan. A férfi hűtlenségével szemben a megoldást nem abban találja, hogy a nőnek is joga van a hűtlenségre és a garcon-életre, — hanem abban, hogy a férfi szerelmi életét más ana­tómiai szabályok határozzák el: mint a nőét Elképzelhetjük, hogy ez a tétel milyen szenvedélyes vitákra ad alkalmat az irodal­mi szalonokban, folyóiratokban és a. társa­ságban. A Club du Faubourg vitaestélyt ren­dezett a könyvről, amelyen az írónő is megr jelent férjével együtt. Páris intenzív széllé-; mi életében is valóságos esemény volt ez az estély, amelyen férfiak és nők teljes őszinte- séggel szóltak hozzá ehhez a kényes kér­déshez, mindég ildomosán és a francia nyelv páratlan finom formái között. Férfiak és nők, felváltva védték és támadták az Író­nő tételét. Mindenki elismerte, hogy az ir&- nő müve egy őszinte kiáltás a modern társa­dalom alig leplezett hazugságaival szemben. A legnagyobb sikere a vitaestélyen mégis egy francia diákleánynak volt, aki páthosz nélkül, de rendkívül megkapó érveléssel fej­tette ki, hogy soha az örök asszony nem nyugodhatik bele ebbe a tételbe, amelynek A féltékenység és hűtlenség uj irodalma fíommiisiisfa fiiníefcs Losoncon A tömeg rombolt — A rendőrség sortüzzel kezdte az utcák megtisztítását Egy rend­őr súlyosan megsérült — Saját tudósitónk jelentése —

Next

/
Oldalképek
Tartalom