Prágai Magyar Hirlap, 1925. február (4. évfolyam, 26-48 / 769-791. szám)

1925-02-08 / 31. (774.) szám

Vasárnap, február 8.

r

Körmendy-Ekes gyászbeszéde

A nyitott sir szájánál Körmendy-Ékes Lajos dr. nemzetgyűlési képviselő, a közös és vezérlőbizottság politikai elnöke mondott beszédet.

— Egy ködös, nyirkos téli délután hozta meg számunkra a rettenetes hirt — mondotta —, hogy Petrogalli Oszkár meghalt Petro galli Oszkár életét a magyarság ügyének szentelte és az ennek a szolgálatában lobbant ki. Minél mélyebben taszított le bennünket a kegyetlen sors igazságtalanul sújtó keze, an nál erősebb volt az ő szeretető fajunk iránt és annál megingathatatlanabb a hite a magyar nemzetnek szebb jövőjében.

— Amikor az államfordulat bekövetkezett, ő talán a legelső volt, aki felismerte hogy az uj helyzet milyen uj feladatokat parancsol. A letargiába esett kétségbeesetteket és az optimizmusban álmodozó hiszékenyeket ő kezdte ébreszteni. Elsőnek ismerte fe! az ideszorult magyarság politikai megszervezd sének és az uj helyzethez alkalmazkodó célkitűzésnek szükségességét és azóta egész tudását és energiáját és szivének kiapadhatatlan nagy szeretetét e cél szolgálatának szentelte.

; — A politikai iskolázottság erős fegyverzetével fogott munkához és ez a munka az első pillanattól kezdve komoly, reális és az uj viszonyokkal számoló s azokba okosan beleilleszkedni igyekező volt. Hogy félreismerték, meggyanúsították és fogságba vetették, ez egy hajszálnyit sem téritette el őt arról az útról, amelynek célkitűzésekor nekivágott.

— Ő tisztán látta, hogy a nemzeti csapásoknak egy olyan korszaka szakadt reánk, amely sóikkal nehezebb feladatokat követel tőlünk, mint követelt az előttünk járó nemzedéktől, Tudta, hogy m,i, ideszorult magyarok az édesanyánk kebléről leszakított árvák lettünk. kidobva a meleg fészekből a legkeményebb életküzdelmek közé, tudta, hogy a napfényes, meleg napra sötét, hideg éjszaka következik, amelyet magunkrahagyottan át kell virrasztanunk, de úgy, hogy a hitünk mécsesét a. vihar el ne fújja, ki ne oltsa, de ennek a pislogó mécsnek a gyenge világossága ott ne égjetl minden magyar lélekben. És bár munkája közepéből ragadta ki a halál, e célt máris elérte.

— Mindenre felkészülve, a küzdelemben megizmosodva álljuk a mi kisebbségi jogaink frontját. Fedezékeink a törvény, az alkotmány, a külföld fokozódó rokonszenve, igazságainknak úgy kifelé, mint itthon, szlovák testvéreink között napról-napra jobban tért- foglaló ereje, a közös érdekek és sok évszázados közös hagyományok szent köteléke. Petrogalli Oszkár, ne félts bennünket! A hitünk mécsét a Te lehanyatlott erős kezedből kiragadta ugyan a halál csontos keze, de nekünk, elnyomottaknak elegendő, hogy bevilágítsa a£ utat, amelyen haladnunk kell. Ez az ut a fölfelé hatoló, a legyőzőitek privilégiuma, amelyet tőlünk senki el nem vehet.

— Kedves Oszkár Barátom! A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság nehezen összehordott épületének homlokzatáról Veled ledőlt egy hatalmas, gyönyörű oszlop, épületünk egyik legnagyobb erőssége és dísze.

yfáWsffaGtupfaveö?

Megrendült az épület és megrendültek a léikéin k is. De a fájdalom könnyei nem szabad, hogy egyúttal a kétségbeesés könnyei is legyenek. — Ha ug' volna, nem volnánk méltók ahhoz, hogy megsirassunk.

— Isten akaratában való megnyugvással, igaz szeretetünk és nagyrabecsülésünk glóriájával körülölelve kisérjük földi poraidat utolsó útjára, de a lelked itt lesz közöttünk, a szellemed szent örökségünk marad.

— Vidd magaddá! a szlovenszkói és ru- szinszkói ellenzéki pártokba tömörülj őslakosságnak soha el nem múló háláját és köszönetét és a hideg koporsón keresztül fogadd el tőlünk a legmelegebb kézszoritást, főleg pedig vidd Magaddal magyar testvéreidnek azt az óhaját, hogy mintaszerű munkás, nemes életed fáradalmait pihend ki békés nyugovásban. Az Ur színe előtt pedig könyörögj érettünk.

Szent-Ivány József gyászbeszéde

Szent-Ivány József beszélt ezután az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt részéről:

— Annyiszor jártunk Nálad, hogy hallhassuk a Te súlyos szavaidat, hogy vehessünk roppant nagy magyar lelked magtárjá- ból magot a mi sovány magyar földünknek.

— És az volt a hitünk: Te vagy a mi ereinkben a vér, Te vagy a mi sivatagos mezőnkön az életrehivó napsütés, a termékeny

áldott erő: Most is eljöttünk Hozzád, hogy a Te életed, a Te munkád örök lángjában megnöveljük a lelkünket és keményre tüzeljük a szivünket a jövendő küzdésre.

— Eljöttünk, hogy amikor a halál hirtelen keze elpusztította a lelked ruháját, testvéri könnyeink kisérjenek — és dacosan és vakmerőén odakiáltunk a sors titok arcának:

— Petrogalli Oszkár nem halt meg és sohasem fog meghalni!

Tost Barna, Bakó Gábor, Stróbl János és Mónár Jenő búcsúszavai

A keresztényszociális párt nevében Tost Barna elnöki tanácstag és kassai prépostkanonok mondta el búcsúszavait. Mint barátot és mint a magyarság egyik legnagyobb fér- fiát ismerte meg Petrogalli Oszkárt és nem tudja elhinni, hogy ilyen fiatalan eltűnt az élről, A szlovenszkói és ruszinszkói magyarságnak egyetlen kötelessége lehet és ez az. hogy kövesse azt a tanítást, amit Petrogalli Oszkár tanított: a magyar egység megteremtését. Bakó Gábor a ruszinszkó. pártszövetség nevében fogadalmat tett. hogy mielőtt elföldelik a nagy halottat, az ö tanításait a ruszinszkói magyarság ereje végső megfeA P. M. H. bucsu a

A magyar Írás nevében hajtok fejet si mar elégő mesteremberei helyett állok itt a életvégénél. Azok küldtek ide. akik a Te név halál közelharcát. Prágából küldtek ide, ahol embereinek lelkében arra a hírre, hogy nem hoztam ide, ahol hideg február földbe teszik együttérzés és együttdolgozás szent hevületé lengetőnek a februári föld hideg rögei közé.

Az életed s ezzel az erős magyar aka jeztetett. De az a lélek, amit odaforrasztottál megkezdett munka továbbfolytatását paranc szolgálni az a magyar Írás, amit Prágából kü

Pihenj nyugodtan — a lelked megsem

künk!

Flachbarth Ernő

Flachbarth Ernő dr., a Központi Iroda helyettes igazgatója, igy búcsúztatta a nagy halottat:

— A szlovenszkói és ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pártok Központi Irodája és annak tisztviselökara nevében mondok utolsó Isten hozzádot Petrogalli Oszkárnak, a Központi Iroda halhatatlan emlékű nagy igazgatójának. Ez az intézmény volt az ő egész magyarság életét átölelő tevékenységének középpontja, innen irányította azoknak az akcióknak egész sorát, amelyeknek célja a porba sújtott nemzet látjogainak biztosítása volt, itt érlelte még az utolsó hetekben is

szitésével szolgálni és követni fogja. Stróbl János, a szepesi németek nevében vett keresetlen, szívből jövő szavakkal búcsúzott Petrogalli Oszkártól és hangoztatta, hogy a nagyemberek teste elmúlhat, de szellemük örökké élni fog. Mónár Jenő a szlovenszkói és ruszinszkói autonóm munkáspárt nevében mondott utolsó Isten veledet Petrogalli Oszkárnak.

Ezután 0 á 1 Istán, a P. M. H. felelős szerkesztője lépett a koporsó elé és Így búcsúzott Petrogalli Oszkártól, aki társa és barátja volt a küzdelmes munkában:

Petrogalli Oszkártól

rodnál, Petrogalli Oszkár! A magyar Írás ha- magyar Vás nagy halottjának hamar elégett ed alatt vivrk a nemzeti küzdelmünk életfélelmetes sötétség támadt a magyar irás vagy többé! A Prágai Magyar Hírlap gyászát a Te mindig meleg szivedet s ez a gyász az tői meleg s ezt a szent hevületet adom meratod és a drága, egyre építő munkád befe- a miénkhez, az akaratunkat acélozza meg a solja s a lelked parancsát engedelmesen fogja idünk ide, arra a földre, amelyben Te pihensz! misülését nem engedi a mi forró magyar felár. búcsúszavai

azokat a gyönyörű terveket, amelyek, ha a kegyetlen halál meg nem akadályozza azok valóra váltásában, úgy politikai, mint gazdasági, kulturális és társadalmi tekintetben hatalmas lépésekkel előbbre vitték volna a mi igazságos ügyünket a győzelem felé. Mi, akik munkatársai voltunk a nagy halottnak, csodálattal láttuk azt a nagy energiát, amelyet a nemzet iránti szeretete mindenfelé kisugárzott. bámulattal adóztunk annak a nagy munkateljesitménynek, amelyet elvégzett, csodáltuk azokat a koncepciókat, amelyeket maga elé tűzött és a törhetetlen akaratot, a bölcsességet és a férfias erőt, amellyel azok

zíÁRm

Kedd: ALAPY QYULA dr.: Qábor Áron ásyuöntő tanítómestere.

Szerda: KLIMITS LAJOS: Daccal 'nézek. (Vers.) Csütörtök: BÓNYI ADORJÁN: Az utosó randevú. Péntek: NEUBAUER PÁL: Kamarazene.

Szombat: SZENTMIHÁLYI ÖDÖN; Csipkerózsa. Vasárnap: FALU TAMÁS: A halál sétabotia. (Vers.) — URR IDA A Jóság jó-szirom. (Vers.) SZÍNI QYULA: A mi dinét te.

Az eljegyzés

(Uj Szindbád-történetek.)

—- A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Krúdy Gyula.

Az utazó-bricska az országúton pörgött, a. szarka-madár a sövényen csörgött, a kakasok az udvarokon kukorékoltak, Szindbád a kocsin egy dalt dudolgatott magában, amely dalnál az éjszakát töltötte:

Csak az fog fájni majd — ójuhhé,

Hogy a sírban nincsen kanapé.

Közben elmaradoztak a tiszamenti falvak, a sárgatökös mezők, sőt messzi elmaradt Szindbád utitársa, Szolid Madár tiszaháti szolgabiró is, aki 182 ki’ós ember létére éppen ama bécsi professzorhoz vette az útját, aki tavaly már tizenkét kiló héjat kivett a testéből, de a külön faragott karosszéket még mindig magával kellett hordania a kocsin, amelyen utazásait tette.

Szép októberi nap volt, utazáshoz való idő, a környékbeli harangok mondogatták már a dél verset. „Nincsen kenyér Rádon“, panaszkodott a messziben egy kis harang „Itt sincs, itt sincs!“ sietett a felelettel a ke- mecsei harang. Az aranylábu ké*ki harang tűnődve kérdezgeti a távolból: „Én Istenem, miből élnek a körnek ?“ „Mebelőlünk élnek!“ kiált a nagyhalászi harang. Feltünedezett ezen közben a „Lufercsi“-csárda,

Éppen agarászat volt a környéken.

Macskabajszu, rövid pipaszáras. lóhátas, öregebb urak és hiútokon üldögélő asszonyságok tanyáztak a pusztai csárda környékén, az agarászat végére várakozván, Az asz- szr-yságok végigmustrálták Szindbádot, mint a lovat, vagy a bikát szokták, te- tőtöl-taipig egyetlen pillantással; egy köpcös, válbanött nyakú férfiú, aki a szabálytalan testtartása miatt jóformán egész életét nyeregben töltötte, á1 »dltot Szindbádra:

— Hát a kövér embert hol hagytad? Recski olt, a ia nevezetes Recskiek maradványa, akik tréfáikkal, duhajságalkkal

annyi víg percet szereztek Magyrorszá^nak.

— Nini bírják a lovak a szoUabirót’ - felelt Szindbád, mire Recski unottan megjegyezte:

— Nem is értem, miért utazgat az ilyen ember.

Az ismerkedés hamarosan megtörtént a csárda környékén, mert hiszen a Lufercsinél nem sokat szoktak teketóriázni. Az agará- szok még messze jártak, Szindbád hamarosan egy termetes asszonyság hintójábán találta magát; az asszonyság szeme úgy vonzotta hősünket, mint a pusztai pásztortüz vonzza a vándorlókat. R cski csak annyi magyarázatot tartott érdemesnek az asz- szonyságról, mielőtt Szil. ."bádot bemutatta volna:

— Az övé a Kisisten-földje meg az öreg- isten-földje ebben a határban.

— Miféle földek azok?

—. A Tisza hozza és a Tisza viszi őket. Néha száz holdja is van Etelkának, máskor meg egy szál fűzfavesszőt sem tud U^dnl a kosárfonóknak, mert a szeszé!:. .$ Tisza elviszi a földjét. Az idén Jó esztendeje van, bőve: hozott a Tisza vetés.

Etelka agarakról, lovakról, rossz szolgálókról diskurált Szlndháddal. Rövideden kiderült, hogy megveti Pestet és a pesti életet.

— Nem terem ott egy szál árvalányhaj sem. Mit keresne ott egy .ricsei iszony?

megvalósítására törekedett. f

A nyitott sírnál megfogadjuk, hogfy az általa mutatott útról nem térünk le és hívek maradunk az ő eszméihez. Petrogalli Oszkár, Isten veled!

Ezután leeresztették a koporsót a sirgö- dörbe és felfokozódott a nagy fájdalom, amikor a göröngyök tompán kezdtek hullani a fekete érckoporsóra...

A mi gyászunk

Délután három óra- Felbug a gyárzének Petrogalli Oszkár ravatalánál- A Prágai Magyar Hírlap szerkesztőségében és kiadóhivatalában megáll a toll, nyomdájában elpihennek az ólomkatonák. Valamennyien némán állunk tíz percig s lelkeimk odarőppennek ? vezér ravatalához.

Az adóreform

Brünn, február 7.

A brünni kereskedelmi és iparkamarában Chylik dr. tegnap este informatív előadást tartott az egyenesadók reformjáról- Az uj adótörvény tervezete általában megtartja az eddigi adórendszert azzal a különbséggel, hogy az uj adórendszer gerince a kereseti adó lesz. Az egységes vagyonadó tervét a minisztérium végleg elejtette. Lényeges változást hoz az. hogy a kereseti adók átlag 50 százalékkal fognak csökkenni. Az adóleszál- litás fokozatosan öt év alatt lesz végrehajtva. — A nyilvános számadásra a kötelezett vállalatok adója szintén ötven százalékkal lesznek leszállítva. A szövetkezetek emez adók helyett alaptőkéjük egy ezrelékét fizetik adó címén. Az állami vállalatok adómentesek. Legnagyobb változások a jövedelmi adónál várhatók, amely elveszti önálló jellegét és a kereseti adóhoz lesz csatolva. A földadó a tiszta katasztrális jövedelem két és fél százalékát teszi ki. A járadékadó teljesen változatlan marad. A házbéradó tizenkét százalékot fog kitenni. A ház- osztályadó változatlanul megmarad- A büntetési szankciók kizárólag pénzbüntetést Írnak elő- A községi pótadókat külön törvény fogja szabályozni.

xx Parfümök és Eau de Colosaié a Procháska

parfümériában. Prága, HoleSovice 700. szám alatt a legpompásabb fii átírnák és nemzetközileg eHv mertek s kedveitek. ...

!> IMIIMIMlrilMllÜlllll

A Cséka megteremtője magas méltóságra jutott Oroszországban

Moszkva, február 7. A hadügyi népbiztos helyettessévé Unschlichtot nevezték ki. Unschlicht egyike a legradikálisabb és a leg- narciasabb kommunistáknak. A Cseka alapítói közé tartozik és az 1920-as és 19Jl-es borzalmas években ö volt a szovjetellenes polgárok üldözésének főnöke. Huszonhat év óta aktív részese a munkásmozgalmaknak és a cárizmus alatt számtalanszor volt elítélve és kiutasítva. Na’gy része volt a Wrangel mozgalmak letörésében is.

A hintó bakjáról csakhamar lekerült egy elemózsiás kosár, Etelka szives szóval ki- nálgatfca Szindbádot:

— Addig egyen jó uram, amíg a szolga- bíró ide nem érkezik. Mert akkor aztán nem marad egy falat étel, egy gyüszü bor sem a cr' Libán és a kocsikon.

Sült, hideg kacsacomb ’cerT' a Sz‘ dbád kezébe, amelyről eszébe jutottak neki mindenféle vidéki udvarok, ahol életében megfordult. Eperfák és bodzafák, amelyek alatt kacsák rázogattá'k a farktollaüwt. Kopott, hosszú kerti kerítések, amelyekre mindenféle olyan fehérnemüeket teregettek ki, amely fehémemüekről könnyen meg lehetett Ítélni a házban lakó nők életkorát. Szénapadlások, amelyekre kövér szolgálóleányok jártak fel titkon szundítani. Vermek, amelyekből piros répákat ásnak ki. A zsindelyes tetőn düledező kémények, amelyek felett elrepül a gólyamadár tavaszkor, míg őszi éjszakákon besóhajtozik az eső és a kisértet.

Etelka jó szivvel nézte Szindbád falato- zását, majd hirtelen megkérdezte tőle:

Maga talán házasodás céljából jár ezen a tájon? Ha igen, tudnék valakit kom- mendáltri. Mondja, van felesége?

— Sajnos, nincs feleségem, — felelt Szindbád áhitatos hangon. — Mindig elkéstem az eljegyzésről, könnyelmű barátok, könnyelmű

■ „ » _ ^ _ pArrrr^UnL’^nf félpohár 30H*n>THAUEB-féle Igmándi keserüviz. melegítve

1 rrTTirTi n KlirAn Alin All tteggeienKem éhgyomorra mim tvékúr. bármely évszakban kiváló eredül T T f \ \ ; I V* " i || 1 || BB BB B fl BB BB BB ménnyel használható székrekedés és ennek következményei ellen u. m. étvágy- és

M ® emésztéshlány, felfúvódás, sárgaság, mái és lépdaganat, aranyér, elkövéredés.

agyvértódulás. vérbőség stb. Sok esetben elegendő már néhány evőkanállal is. - Kapható minden gyógyszertárban és iobb füszerüzletben

Mr m igmőndi nem tévesztendő össze masfatto heserilvizehhel