Prágai Magyar Hirlap, 1925. február (4. évfolyam, 26-48 / 769-791. szám)
1925-02-05 / 28. (771.) szám
^■■"^rtök, február 5. a A megfeíiériteti barnaliszt Prága, február 4A barnalisztjavaslat a nemzetgyűlésben megbukott, ez azonban nem akadályozta meg a kormányt abban, hogy a javaslat szerint próbaőrléseket végezzen. A Rude Právo értesülése szerint a próbaőrlések gyalázatosán sikerültek, ezért a kormány tovább ment a kísérletekében s a próbaőrléssel előállított barnalisztet fehérítette- Az említett lap jelentése szeriint a „Svehla-Franke-Holub“ konzorcium malma forgalomba is hozta a fehérre festett lisztet- A Rude Právo erélyes hangon követeli azt, hogy Franké dr. közellátásügyi miniszter haladéktalanul nyilatkozzék, hogy az ő tudomásával, vagy az ő utasítására került-e forgalomba a fehérített liszt, amely tulajdonképpen hamisított lisztnek tekintendő. ♦♦»•♦♦♦♦♦♦♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»«♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦*«* A jövő évtől nyolcéves iskolalátogatás lesz kötelező Prága, február 4. A jövő iskolai év elejétől kezdve Szlo- venszkó ama községeiben, ahol csak lehetséges, a kormány végrehajtja a nyolcéves iskola* átogatásj kötelezettséget. A nyolcéves iskolalátogatás jelenleg fakultatív. A jövő iskolai évtől kezdve ugyancsak megnöveli az iskaliaügyi minisztérium azoknak az egyéves tanfolyamoknak a számát, amelyek a háromosztályu polgári iskolák mellett vannak megszervezve s tulajdonképpen a polgári iskola negyedik osztályának tekinthetők. Eddig csupán öt ilyen egyéves tanfolyam volt, amely szám kétszázra emelkedik. A nyolcéves iskolalátogatási kötelezettség életbeléptetése nagy nehézségekbe ütközik főleg azért, mert a közalkalmazottak létszámapasztásáról szóló törvény a tanítókra is vonatkozik. A A A AAAA Al A AAAAAAÁAAAfi/. Megindultak a csehszlovák- magyar tárgyalások Budapest, február 4. (Budapesti szerkesztőségünk jelenti tele- ionon: Tegnap este érkezett meg a csehszlovák delegáció Budapestre a csehszlovák- magyar kereskedelmi tárgyalások lefolytatására, A delegáció vezetői röviden nyilatkoztak magyar újságírók előtt a megindult tárgyalásokra vonatkozóan. Kijelentésük szerint legőszintébb vágyuk, hogy e tárgyalások lefolytatásával a két ország közötti gazdasági kapcsolat a Iegbarátságosabban fejlődjék ki. Óriási a tárgyalások anyaga, mert hiszen minden ügyet kiüön-külön kell megvitatni, de ha mindkét fél a legősziníébb becsülettel ül le a tárgyaló asztalhoz, remélik, hogy rövid időn belül kellő eredményt fognak tudni felmutatni. A tárgyalásokat ma délelőtt 11 órakor A-ezdték meg a magyar külügyminisztériumban. A katolikus iskolaszékek állásfoglalása Komárom, február 4. (Saját tudósítónktól.) A nagyszombati főegyházmegye összes katolikus iskolaszékei ülést tartottak a mai napon, amelyben állást foglaltak a szlovenszkói .tanügyi állapotok végleges rendezése ügyében és a jogrend biztosítása érdekében nyomatékosan követelik a köztársaság kormányától a következőket: Haladéktalanul hajtsa végre az 1919. évi 274. sz. úgynevezett paritásos törvényt a katolikus iskolák tanítóira nézve is, ahogy erre a kormányt az idézett törvény még 5 év előtt kötelezte; a katolikus iskolák minden nyugalmazott tanítóját részesítsék a zállami nyugdíjas tanítók illetményeiben; helyezze hatályon kivül — mint igazságtalan rendelkezést — az iskolaügyi minisztérium 6049—192i. eln. számú rendeletét, mely a katolikus tanitószemélyzettől a drágasági pótlékot 1923 január 1-től megvonta és rendelje el annak utólagos kifizetését visszamenőleg; a katolikus hitvallásos iskolák tanítóságának Ítélje meg ugyanazokat a fizetési kedvezményeket, melyeket az állami közigazgatási alkalmazottak élveznek, végül a kormány bánjék a katolikus hitfelekezeti iskolákkal, mint Szlovenszkó történeti jogon alapuló oly intézményével, melyet Bécs, február 4. A Neue Freie Presse értesülései szerint a Morning Postnak az az indítványa, hogy az utódállamok angol vezetés alatt vámkonferenciára gyűljenek össze, nem tekinthető ugyan az angol kormány hivatalos indítványának, mégis komoly tervet jelent az utódállamoknak gazdasági alapon való összevonására, szemben azzal a francia tervvel, mely Ausztria, Magyarország, Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia és Bulgária Páris, február eleje. Hornot francia miniszterelnök legutóbb nagy beszédet tartott a képviselőiházban és kijelentette, hogy minden erejével hajlandó munkálkodni a viliág békéje érdekében. Ennek ellentéteképpen tegnap este Andrée Michelin, a legelső katonai aviatika! szaktekintély előadást tartott a jövő háborújáról. — Németországot — úgymond — úgy, ahogy lefegyvereztük, de ez nem elegendő ahhoz, hogy mi biztonságban érezzük magunkat. Ránk nézve a felíegyverzett Németországnál is sokkal nagyobb veszélyt jelent Németország hatalmas kémiai Ipara, melyet hogyha egyszer a revánsháboru szolgálatába állítanak, az kétségtelenül Francia- ország e'p'i'ZÍu'áséva1 fog járni. Ezt az ujháborút, a kémiai háborút már organizálják Németországban. A német kémiai ipar készülődik az uj háborúra, tehát Franciaország nem maradhat tétlenül. Németország velünk szemben nagy előnyben van. A bocheoknak tízszer nagyobb a kémiai ipara, mint a mienk és az egész világnak együttvéve mindössze félakkora a kémiai gyáripara produkció szempontjából, mint amekkora Németországé* Az utolsó évek fejlődéséből íme néhány adat; Németország festékipara 1920-ban 47-000 tonna festőanyagot termelt. 1922-ben ez a szám 92.000-re emelkedett. 1913-t an a nitrogéngyárak produkciója alig haladta meg a 102.000 tonnát, 1923-ban ez a szám megötszöröződött s majdnem elérte az 550.000 tonnát. Ez a két adat elég ahhoz, hogy fogalmat tudjunk alkotni magunknak erről a rohamos fejlődésről. Ez azonban még magában véve nem jelent semmi háborús veszélyt. A veszély ott kezdődik, hogy ezeknek a gyáraknak a berendezése olyan, hogy rövid idő alatt, minimális átalakításokkal azonnal a háború szolgálatába állítható s mérges gázak és robbanó anyagok előállítására használható. A háború alatt mindössze 300 fajta különböző mérgezö'gázt ismertek. Most Németországban, csak amiről mi tudunk, 2000 különböző fajtájú, veszedelmesebbnél-veszedel- mesebb gázt ismernek. — Természetesen, hogy mérges gázukkal eláraszthassák az ellenséges országot, Németországnak nagy repülőparkra van szüksége. Az igaz, hogy a Versailles! béke- szerződés értelmében Németországnak mindössze 800 repülőgép van engedélyezve, csak Szlovenszkó adózó polgárságának több mint 80 százaléka a jövőben is sértetlenül fentarta- ni óhajt. A komáromi katolikus iskolaszék e határozatot egyhangúlag magáévá téve azt felterjesztette a köztársaság elnökéhez, a kormányelnökhöz és az iskolaügyi miniszterhez. Éppen igy a többi katolikus iskolaszék is Szlovenszkó többi egyházmegyéjében. bevonásával politikai szövetséget akar dunai konföderáció cimen. Anglia helyesebbnek tartja, ha az utódállamok csak vámuniót alkotnak, mert ebben az esetben megtarthatják kiilön- külön politikai önállóságukat és mégis erős hatalami csoportot alkothatnak egyrészt Németország, másrészt Oroszországgal szemben. kereskedelmi céloknak megfelelően felépített és 200 kilométeres sebességnél kisebb sebességgel bíró gépek, de ez ránk nézve egyáltalában nem megnyugtató. Mi nem tudjuk úgy ellenőrizni Németországot, hogy amiatt ne tudná folytatni a háborús készülődéseket és mi nem tudjuk, hogy Oroszországban hány száz repülőgépe Németországnak? — Németország meg akarja szerezni a légi szuppremáoiát. Németországban már a pilóták ezreiről, nem pedig százairól lehet beszélni. Jelenleg odaát 38 pilotaiskola működik, ahol a legkitűnőbb elméleti és gyakorlati kiképzést adják a fiatal generációnak s csupán csak a mótornélküli repülőgépek számára nyolc nagy repülőtér van berendezve. Ezzel szemben Franciaországban elhanyagolják ezt a kérdést, pedig tény az, hogy a jövő háborút az az ország fogja megnyerni, amelyik a legjobban képzett ptotókkal és a leggyorsabb repülőgépekkel rendelkezik. — Felesleges részletesebben ismertetni a következményeit annak, hogy mit jelent Párisnak teljes vagy csak részleges elpusztítása is, Párisnak, ahol a kormány székel, ahol az ország adminisztrációjának központjai vannak, a nagy elektromos központok, a repülőgépgyárak túlnyomó része, az automobil és háborús anyagokat gyártó üzemek tekintélyes része, az ország vasúti közlekedésének a központja, ahol a nagy arzenálok vannak. Páris valójában a szive és agyveleje Franciaországnak, melynek pusztulása magával hozná Franciaország bukását is. Ha Párisnak, akárcsak a negyedrésze is elpusztul, a morális hatás irtózatos lesz. Ez magával hozza a lakosok nagy rémületét és kétségbeesését, ami könnyen lázadásra vezethet és kiinduló pontja lehet egy forradalomnak, a kommunisták hosszú kezei által már most előkészített boíseviki forradalomnak. És akkor vége Párisnak, Párisi elárasztják a kommunisták internacionális csapatai. Egy ilyen forradalom halálát jelenti az egész országnak és mert ezzel a forradalommal uralomra kerülő kormány olyan békét fog kötni a németekkel, mint amilyent 1917-ben Breszt-Litovszkban kötöttek. És ami az egészben a legborzasztóbb, minden olyan rövid idő alatt fog megtörténni, hogy Franciaország hadseregét nem is lesz képes mozgósítani. — Németország kétségtelenül minket gyűlöl a legjobban, mink lennénk tehát első áldozatai az aéro-kémiai háborúnak. Ámde a politikai életnek a fluktuációja nem zárja ki azt, hogy hasonló sors ne érje Londont vagy Brüsszelt, Prágát, Milánót, vagy pedig éppen Varsót. És akkor Németország megint fog osztozkodni Lengyelországon szövetségesével, Oroszországgal. — Ennek a veszélynek az elhárítására csak egyetlenegy mód van, a represszáliák, az azonnali és hasonlóképpen kegyetlen represszáliák. Mert azon a napon, amikor Németország tudja, hogyha megtámadja Parist, Londont, vagy Brüsszelt, a támadás után 24 órán belül a szövetségeseknek a repülőgépei együttesen és ugyanazon az időben bombázni fogják Kölnt, Essen t, Hamburgt, Münchent és Bér-' lint, azon a napon kétségtelenül, de csakis azon a napon mondhatják az európai nemzetek, hogy biztonságban vannak. Ennek az együttműködésnek a megvalósítására egy nemzetközi megegyezést kell létesíteni, mely szerint az egyezséget aláíró államok kötelezve volnának: a) állandóan menetkészen tartani a szignatárius hatalmak közös bizottsága által megállapított megfelelő számú bombavető repülőgépet, amely repülőparknak akkorának kell lenni, hogy kétszeresen haladja meg számban és erőben az ellenséget; b) abban az esetben, hogyha a szignatárius hatalmak bármelyikét is támadás éri, a támadást követő éjjel azokat az ellenséges városokat bombázni, amiket a közös bizottság előre kijelöl — Tegyük fel, hogy Németországnak és Oroszországnak 2000 repülőgép fog a rendelkezésére állni akkor, amikor elég erősnek érzik magukat a támadásra. A szövetségeseknek tehát legalább 1000 repülőgéppel kell rendelkezni és állandóan készen tartani az ellentámadásra. Az államok közti megosztása ennek a 4000 repülőgépnek a következő volna: Franciaország 1200, Anglia 1200, Olaszország 660, Belgium 200, Lengyelország 350, Csehszlovákia 350, Dánia 100. Az ellentámadáskor ezek a hatalmak repülőgépeikkel a hozzájuk legközelebb eső ellenséges városokat fogják bombázni, igy Dánia kötelezve volna Kiélt, Hamburgot, Lengyelország Berlint. Breslaut és Königs- burgot, Csehszlovákia Münchent, Nürnberget, Leipziget. Drezdát és igy tovább. — Ez az egyetlenegy mód volna megfelelő, hogy Európa békéjét feníartsuk és biztonságban tudjuk magunkat a német támadás ellen •.. Tehát az az európai egyesült államok, amiért tegnap Herriot a képviselőházbau annyira lelkesedett, valójában igy festene: összefogni az európai országokat egy szövetségbe Németország ellen Franciaország biztonsága érdekében. Ebből nagyon világosan látható a különbség, hogy Franciaországban hogy lelkesednek a világbéke érdekében, hogyan beszélnek róla és hogy hogyan akarják megvalósítani. Burghardt Aladár. Tanácskozik a népszövetség katonai bizottsága Genf, február 4. A népszövetség hivatalos jelentése szerint február 5-én ül össze Qenfben a népszövetség katonai bizottsága Souza e Silva brazíliai tengernagy vezetése alatt. Ezen az ülésen dolgozzák ki a katonai erő megállapítására szolgáló utolsó indítványokat, melyeket a népszövetségi tanács elé terjesztenek a legközelebbi ülésszak alkalmával. Biztos, hogy Amerika leszerelési konferenciát hiv egybe Washington, február 4. A reprezentációs ház a tengerészeti budget pótjavaslataként elfogadta azt a tervet, mely fölszólítja Coo- lidge elnököt, hogy az államokat uj leszerelési konferenciára hivja egybe. így hát az amerikai leszerelési konferencia térve, melytől az európai népek is sokkal nagyobb sikereket várnak, mint a népszövetség ugyanilyen tervétől, a megvalósulás felé közeledik és jóformán már csak az időponttól függ. Az osztrák-magyar gazdasági unió terve a népszövetség előtt? London, február 4- A Morning Post jó forrásból úgy értesül, hogy Franciaország megbízottá a népszövetség pénzügyi bizottsága elé terjesztette az osztrák—magyar gazdasági unió tervét. Állítólag a magyar és az osztrák Nemzeti Bank között tárgyalások folynak a közös valuta megteremtésére. Zim- mermann dr. osztrák íőmegbizott nagyon támogatja e francia tervet. A lap megjegyzi, hogy Olaszország részéről aggodalommal viseltetnek a gazdasági unió iránt, mert belőle könnyen keletkezhet bizonyos idő múlva politikai szövetség is, mely végeredményben a dunai monarchiának rekonstrukciójára vezetne. A franciák a német kémiai iparban látják a jövő háborújának veszedelmét A P. M. H. párisi tudósítójától — Angol terv az iiülamb váiralújára és lenvásznak minden szélességben Valódi Schroíi-féle Scliiffosiok, vásznak, cretonok és damasziok nagy választékban. Damaszt-asztalnemiiek, Ké-z notfebérnemüek. SchrollxSchlffon 7* vászon 6 korona Váry Gyűli; Kassa, Fő-u. 76. Szent-háromság szoborral szemben
