Prágai Magyar Hirlap, 1925. február (4. évfolyam, 26-48 / 769-791. szám)

1925-02-28 / 48. (791.) szám

& Szombat, február 28. Képviselőink adóügyi interpellációi Prága, február 27. A keresztényszociális és magyar kis­gazdapárti klub képviselői a parlament leg­közelebbi ülésein a következő inter. náció­kat fogják benyújtani adóügyekben: Lelley Jenő dr..és Palkovich Viktor kép­viselők az adó és vagyondézsmafelebbezések késedelmes elintézése tárgyában ad be egy késedelmes elintézése tárgyában adnak be egy pénzügyigazgatósághoz tartozott községek lakossága között általános az a panasz, hogy az adóügyek mai kezelése folytán igen sok esetben teljes jogbizonytalanság áll be és a súlyos adóterhektöl roskadozó polgárok felesleges zaklatásoknak vannak kitéve. Ugyanez vonatkozik a vagyondézsmára is, ahol a törvénynovella megjelenése után minden felebbezőt arra akartak rábírni, hogy felebbezését vonja vissza annak érdemleges tárgyalása nélkül, mert a vagyondézsma leszállittatott, holott ez a közönség nyilván­való megtévesztése, mert a kirótt vagyon- dézsmát a novella alkalmazásával hivatalá­ból kell leszállítani és ettől függetlenül kell a felebbezés ténykérdéseit elbírálni. Az interpelláció petituma sürgős vizsgálatot és orvoslást követel. Füssy Kálmán képviselő a kettős meg­adóztatás tárgyában interpellál. A cseh­szlovák-magyar határon ugyanis asz Ipoly mentén fekvő községek birtokosainak földjei csekély kivétellel úgy oszlanak meg, hogy azok egy része a köztársaságban, más része pedig Magyarországon fekszik. Az érdekelt földbirtokosok a csehszlovák köz­társaságban nemcsak az ittfekvő, hanem a határon túl levő birtokaik után is fizetnek adót. Magyarországon természetesen szintén meg kell fizetniük az ott fekvő birtokaik után az adókat s így kettős adóterhet kell viselniük. Füssy képviselő interpellációjában egy­részt a kellő határrendezést követeli, más­hozzon létre Magyarországgal a kettős meg- részt azt, hogy a kormány kellő megegyezést adóztatást elkerülendő. Végre magyar futballisták jönnek Prágába Prága, február 27. A régi Görögországban az ofaipiászöik voltak a nemzeti ünnepek. A szellem ragyo­gása mellett a görög lélek követelte a test ra­gyogását is és Soikrateis mellett ott volt Allki- biaées, aki egyforma érték volt a filozófussal. Mert test és lélek egyforma adományai az ég­nek, a végtelenbe epedő szellem fugája mel­lett gyönyörű a testi tökéletesség zártsága is. _______________ . - I Mint Goethe, a szép férfi és a zseniális férfi mondotta: a test az ezüst kehely, amelybe bélé keli tenni a szellem aranyalmáját. Ha a világ ma bomlik és mélyül, egy vi­gasztaló mégis van benne: a higiénikus test kultusza föléled s az erő, az egészség, a nyilt szépség, az erős férfi a cél színéből áradó tűz újra elfoglalták régi, heltosszi rangjukat és he­lyüket. Ma istenség az erő s ha Paolo Nurmd rekordot javít, a legjózanabb s a legokosabb nép, a finn nemzet szobrot állít neki. Ha Ame­rikában uj atléta tűnik fel s a fiatal Weisanül- ler 'karcsú, izmos teste, vagy a tenniiszjátékos Tildén lenge fehér ruhájában megjelenik a pénzszerzés őrületéihez szokott yankeek előtt, megáll a számítás, az agyarkodás s amit az uj ember alig ismer: extázis rázza meg a száz­ezreket, egy gondolat, demokratikus és egy­forma érzelem lesz mindenki. Nyíltak, plaszti­kusak lesznek a szivek, mint Weismüler teste és fehérek a forrongó lelkek, mint Tildém fe­hér tenniszinge. És Európa? Ahol minden kisebb, mint Amerikában, csak egy nagyobb: az ellentét. Ahol mindent szétránt a viszály, a nemzeti különbség, a testvérháboru. Mi itt a sport? Kibékülés, testvéri kézszoritás a küzdelem­ben, az emberiség örök ösztönének, a harcnak békés formája, verseny a diadalért, de a bé­kés diadalért, ahol a győző nem pyrrhusi győ­zelmet arat, hanem a vesztes szép, lelkesítő, pyrrhusi veszteségeit szenved. Most magyarok jönnek Prágába futbal­lozni. Küzdeni fognak a csehekkel s a küzdés mégis béke lesz, nem, mint másutt — a keres­kedelemiben, az iparban — a béke is küzdés. Akár győznek, akár nem, Prága tapsolni fog s nagy, békítő lelkesedéshullámok fognak úszni a levegőben. A sport testi dolog, mint a há­ború s a sport ma mégis talán az egyedüli a világon, amely békét hoz a legeillenségesebb emberek közé. Mert a háborút nem a test csinálta, csalk ,a test szenvedte, a háborúit a szellem főzte ki. Ha ragyog az erős férfi-test és küzd'az isteni férfienergia, akkor, amit kivált, az lelkesedés és az eredmény mindig vészédelemtelen béke. Várjuk a magyar fiukat itt, örülünk, hogy jön­nek s örülünk, hogy végre megtalálták az Összefoglaló kapcsot: a sport békéjét. Hellasz nagyszerű istenségét, a férfierő dicsőítését, a nyíltság, az őszinteség, az indi­vidualitás egyetlen kifejezőjét, a küzdést, mely békét h-oz és lelkesedést ad. 1 cseh néppárt egfratga A*eyeh néppárti klub határozata semmitmondó —• A koalíció válsága nem szűnt meg, csak elodázódott — A cseh szocialisták a választásukat sürgetik — Kisebbségi polgár! pártok kormánya — Kommunisták a koalícióban Prága, február 27. A cseh néppárti képviselők és szenátorok közös klubja a késő éjszakai óráikig tartott értekezletet, amelyről a klub hivatalos jelen­tést adott ki; ennek jelentősebb részeit az alábbiakban ismertetjük: A cseh néppárti képviselőik és szenátorok első ízben gyűltek össze, hogy a szlovenszkói püspökök pásztorlevele nyomán támadt helyzetről tárgyaljainak. A pásztorlevél nem a néppártnak a müve s igy a felelősséget sem vállalhatja azért. A klub tudomásul vette Srámek miniszter terjedelmes politikai jelen­tését s hosszabb vita után a klub a követ­kező határozatokat hozta: 1. A csehszlovák néppárt az állam, első­sorban pedig a nemzeti és közgazdasági szükségletek érdekében híven kitart az egész koalíciós munkaprogram megvalósítása mel­lett. 2. A néppárt ■ ismételten hangsúlyozza, hogy ezt a programot komolyan akarja vég­rehajtani. 3. Eme program végrehajtása azon­ban nem tűr el semmiféle nyomást, sem fe­nyegetést; az államnak mindenekelőtt belső nyugalomra van szüksége, főleg pedig Sz&o- venszkón. Nem szabad megfeledkezni a nagy­jelentőségű pénzügyi, közgazdasági és szo­ciális követelésekről sem, amelyek szintén nem nyertek parlamentáris elintézést. 4. Mind­ezeket a feladatokat csak a mai koalíciós kormány tudja megvalósítani. A koalíció és a nemzeti kormány rendszerének válságát előidézni veszedelmes az állam és a nemzet szempontj.ából. A cseh néppárt nem idézte elő a mai helyzetet s ezért a leghatározottabban visszautasítja a feleiősségrevonást. 5. A püs­pökik pásztorieveJének tartalma nem fenye­geti az alkotmányos szabadságot, amelyet a cseh néppárt éppen úgy védelmez, mint az egyház teljes szabadságát. A klub ezeket a határozatokat egyhangúan hozta meg, egy­úttal egy cseh szükebbkörü bizottságot vá­lasztott, amelynek az lesz a hivatása, hogy a koalíció többi pártjával tárgyaljon abban a kérdésben, hogy miként gondolják a szocia­lista pártok a szlovenszkói püspököknek és a pásztori-évéi kik Ír de tőinek megbüntetését. A pásztorlevél kérdésében nem érdekelt pártok sajtója ama nézetének ad kifejezést, hogy a cseh néppárt aránylag nagy engedékeny­sége a cseh agráriusok és a cseh nemzeti demokraták közvetítésének köszönhető. Bizonyos az, — miként tegnap is jelen­tettük —, hogy a szocialista pártok is meg­inogtak s nem ragaszkodnak a püspökök fel­tétlen megbüntetéséhez. A cseh néppártnak a fcoiiioióbói] való távozása esetére ugyanis a kommunista pártnak a koalícióhoz való csatlakozása is szóba került, ez a terv pedig egyáltalán nem felel meg a szocialista és szociáldemokrata pártoknak. A cseh néppárti Lidové Listy a kiubhatá- rozat közlése kapcsán ama nézetének adott kifejezést, hogy a koalíció válsága egyáltalán nincs orvo­solva; a helyzet kulcsa a szocialista cso­portok kezében van; a néppárt sohasem en­gedheti meg a püspökök bűnvádi üldözését. A cseh nemzeti szocialisták lapja, a Öcs­it é Slovo vezetöhelyén bejelentette, hogy eme párt semmiféle olyan kompromisszumot nem köt, amelyből a pásztorlevél szerzőinek és ki­hirdetőinek megbüntetése elmaradna. Ha a cseh agráriusok és nemzeti demokraták azonban azt elfogadják, ám tegyék, de ak­kor a szocialista csoportok lépnek ki a koa­lícióból s egy polgári pártokból álló kisebb­ségi kormány venné át az államhatalmat. Ez azonban csak napokig élhetne, mert az uj választások kiírásától csak napok válasz­tanának el bennünket. Mint a -két szélsőséges iránynalk a cseh néppárti klub határozathoz fűzött megjegyzé­seiből kitündik, a koalíció krízisében csupán annyi változás állott elő, hoigy a váísiág né­hány napra elodáztiatott. A koalíciós pártok vezetőinek eeszmevilá. gát ismerve, bizonyosra vehetjük, hogy a súlyos belpolitikai he’yzet közvetlenül az interpellációk sürgősségéről való szavazás előtti percekben fog eldőlni. xx A legkiválóbb púderek és toalcFszappa­nok, melyeknek kozmetikai hatásuk nagyszerű és az illatuk csodásán finom, Procháska parfümériá­jában kaphatók. Franciaország, a militarista nagyiizem Páris, február 27. Az Ech-o de Paris je­lentése szerint a közeljövőben egy tizenhat tagból álló francia katonai bizottság megy Görögországba, hogy reorganizál ja francia minta szerint a görög hadsereget. A franciák vezérkart is szerveznek, valamint hadiiskolát állatainak fel Athénben. Végre befejeződnek a német- francia kereskedelmi tárgyalások Páris, február 27. A lapok egyhangúan azon a nézeten vannak, hogy a német—fran­cia kereskedelmi tárgyalások hamarosan ked­vező befejezést nyernek. Az Ere Nouveiíe szerint ez a befejezés valószínűen már holnap megtörténik s igv a nyolc hónap óta húzódó, igen nagy nehézségekkel küzdő, mégis mind­két államra nézve rendkívül fontos tárgyalá­sok végre meghozzák a várt eredményt. — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Alfréd Coling. A san-franciscoi kikötő fölött menny­dörgésszerű robajjal dübörög el a délután. A hullámok morajlanak. Valami pattog, mintha ablakot törnének. A zaj nagy ivekben hullám­zik el a város széléig. Túl rajta már nincs más, csak aranybányák és mély csönd A város baloldalán, ott ahol a zaj és a csönd egymásba ér, egy kínai halad, k síne­ken megy, amelyeken most nem jár villamos. Úgy hiszem Cseng-Szennek hívják. Szeren­csés ember s következesképpen nem ismeri a boldogság ábrázatát. (Meg tudja az ember mondani, milyen azoknak az arca, akikkel minden nap együtt van.) A mellénye zsebében egy kis elefántcsont Confuciust hord, régi, nagyértékii szobrocska ez, amelyet valami jámbor míves olyan rutra faragott, mint a nagy mester némely imádsága. Cseng-Szen nem tud semmit a kis elefántcsont Confucius történetéből. De Confucius nagyon jól emlék­szik arra a napra,, amikor egy cseresznyefa alatt odaadták Cseng-Szennek. A.zóta nem egy szerelmes éjszakát töltött el forró kö­nyörgésekkel a megközelíthetetlen holdhoz, amely fehér mint valami európai nő, hogy Cseng-Szen elnyerje a boldogságot. Cseng-Szen ott megy a síneken és élvezi a boldogságot Rosszul élvezi, hiszen nem szenvedett soha. Confucius tudja a jövőt, de nem szól semmit. Cseng-Szen nem hisz a kis Coníuc’psban, de mindig úgy hallotta, hogy a kis bálvány minden jót magához vonz. Egy nő ugrik elébe az országúton. Ez Amy. Nagyon szén óriási fehér nemezkalaoiá­val, amely árnyat vet kalandos homlokára. Ajkát és kezét láz sápasztia. Cseng-Szen örül neki, mert tudja, hogy elébe jött. Nem mer elsápadni, mert Ínnak de tapsol a kezével a lánynak, mint valami szí­nésznőnek. Bemennek egy vendéglőbe, amelynek „The B'ack Ca$tie“ a neve. A tea sárga a csé­székben, akár Cseng-Szen arca. Mikor menni akarnak, a lány felfedezi Confuciust. Nevet­nek rajta. Amy igy szól: — Ez a szörnyeteg még bajt hoz rád. Cseng-Szen megijed; azt gondolja, ha Amy megtudja, hogy Confucius szerencsét hoz, magának akarja. Azért gyorsan igy kiált: — Igen, igen, szerencsétlenséget hoz rám. — Akkor bizonyosan szabadulni akarsz tőle. Add nekem. Én maid odaajándékozom Ottó Kane-nek, akit utálok. Mit tegyen ? Hebeg valamit. Ujjával meg­érinti Confucius hátát, ahová tűvel bekarcol­ta a nevét. És hirtelen sirni szeretne, mert a lány elveszi tőle Confuciust. A lány arcán diadalmas pillantás jele­nik meg. — Hazudsz. Hát nem akarsz megkönyö­rülni szomorú sorsomon. Reggeltől késő es- tig küzködöm. Láz gyötör. Korai halálnak vagyok eljegyezve. Szerezd meg nekem ezt a kis örömet. Igaz vo'na, hogy csakugyan korai ha­lál vár rá? Olyan, mintha semmi sem tudná elállitani ereinek kemény ütemét. Cseng-Szen magára pillant; a karja lan­kadt, a lába fázós, gyöngének érzi magát, inkább ő a nő, mint ez a lány mellette. Hir­telen valami oktalan gyöngédség vesz erőt rajta, lehajtja a felét Amy keblére és hagy­ja, hogy a íány elringassa. m Cseng-Szen nem találkozott Arnyvai azután, hogy elvette tőle Confuciust. Azóta egyik szeren;" tétlenség a másik után zudul rá. Kidobták a lakásából bno-v vnriU embe­reket szállásoljanak el benne, akik New- Yorkból érkeztek. Azóta szénrakásokon al­szik a kikötőben. Az álmát lidércnyomások és szirénbugások riasztják. Mocskos. Ha egy kis pénze van. fürdőt vesz és selyembálákat hord a hajókra. Ez az egyetlen gyönyörűsége. Valósággal meg- mámorosodik a gondolattól, hogy ötven kiló édes patyolatot vihet a hátán. Hogy érzi, hogy ajándék és gyönyörűség-hegy tornyo­sul rajta. Azokat a csomagokat választja, armeíyak hibásak. Gyakran megbomPk út­közben a csomag és ilyenkor, mintha megbe­csülhetetlen értékű hajzat ékesítené Cseng- Szen fejét." Mikor boldog volt, nem nézett a szemé­be a boldogságnak. Most kétségbe van esve, hogy elfelejtette azt az -arcot, órákig elnéz egy-egy tárgyat, azután abban gyakoro'ja magát, hogy emlékezetből visszaállítsa. Azt reméli, hogy igy önkéntelenül is sikerül fel­idéznie a bo'dogság képét, hogy leboruljon ezelőtt a bálvány előtt. Esténkint gyakran kimegy a sínekre, melyeken nem jár villamos. Talán egyszer csak megint felbukkan előtte Amy. E'kéri majd tőle Confuciust. Olyan megtört hangon kéri, hogy nem fogja megtagadni tőle. Újra a zsebében érzi majd az elefántcsont-szob­rocskát. Énekelni fog. 'És miközben igy vá­rakozik hiába, fütyörész, fiityörész. * A Tabarin előtt találkozik Amyval. Nem kereste a városnak ebben a részében. Káp- rázik a szeme. Először Confucius emléke szédíti meg. Azután Amy toalettje. Fehér selyem ruha vau rajta fehér prémmel. Ott ringatja a derekát a kivilágított cégér alatt. Cseng-Szen attól fél, hogy a cégér leesik és Amy elolvad, mint a hó tavasszal. Hogy mondhatta azt, hogy korai halál \ ár rá. Cseng-Szen alázatosan lép oda hozzá. Atnv ráismer. Cseng-Szen tudja, de azért nyugták nkodik. — Rámismersz? — Igen és megbocsátok neked. — Megbocsátasz nekem? Nem értelek. Add vissza a Confuciust! — Visszaadjam a Confuciust? Még vagy bolondulva? Mondom, hogy megbocsátok neked. — Bánom is én. Nekem a Confucius kell. Amy gúnyosan szalutál és újra azt mondja: — Meg vagy bolondulva? Szegény Cseng-Szen úgy érzi, hogy a vendégek, akik a kivilágított ajtón ki-bejár­nak. mind az ő agyán taposnak végig. Két­ségbeesve várja a magyarázatot: — Rosszindulatú volt a bálványod. Ab­ban telt az öröme, hogy csupa szerencsét­lenséget hozott az életembe. De azért nem akartam megválni tőle, mert mindig nagyon bíztam benne. Utoljára beteg lettem és Mr. Kenne! megvette tőlem, Ó drágán, nagyon drágán. Cseng-Szen tétován hebegi: — Mr. Hennel, Mr. Kennel? — Igen, Mr. Kennel. Ez a pénz kihúzott a vízből. Csak egy kicsit várj még és az egészet megadom neked. Most úgy ragyo­gok, mint a tűzijáték. Cseng-Szen rá szeretne ordítani: „Vi­gyen el az ördög!“ — De inkább megkérdi: — Hol lakik Mr. Kennel? — Egy villában a város keleti szélén. Annyi a virág a kertjében, hogy az ember feje igy forog tőle. Azzal sarkon fordul s ezzel a mozdulat­tal egyben azt is mutatja, hogy forog az ember feje és a faképnél hagyja Cseng- Szent. Mr. Kennel a városban vacsorázik. A cselédség horkol. Cseng-Szen nesztelenül kúszik. Egy dogg mozog. Sürii sötétség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom