Prágai Magyar Hirlap, 1925. február (4. évfolyam, 26-48 / 769-791. szám)
1925-02-21 / 42. (785.) szám
Szombat, február 21. . <Pr}Á(iAiMi(WiR7finmP A Caillaux'dinasztia Joseph Caillaux Parisban ismét az aktiv politika terére lépett Prága, február 20. Párásban tegnap Caillaux beszélt Föltámadt halottaiból és a baloldali blokk lakomáján kétezer ünneplő és lelkesedő ember előtt Hallatta hangját, a Caiilauxok hangját, azt a hangot, mely már több mint nyolcvan év óta elválaszthatatlan a francia politikától. Francia- országban uj hullámok mosnak, a régi gall szabadságszenetef és liberalizmus már söpri a Poincarék és Clemenceauk poroszos Párását s a brüszk és kegyetlen katonavilág mintha a vége felé közeledne. Mondják, hogy Caib Iaux és Malvy, a nagy redivivusok, csakhamar átveszik az uralmat Herriottól s Francia- ország isimét ott lesz, ahol volt rövid ideig 1911 előtt, a békés, a Németországgal megértést kereső irányzatoknál. Talán áldás lesz Európára,.. Caillaux tegnapi beszéde nagy politikai beszéd volt. Kiterjeszkedett a kül- és 'belpolitika minden kérdésére s a volt miniszterelnök úgy szólt, mintha még most is az lenne. És a Caillauxknak joguk van igy beszélni, mert az 5 személyük összeforrott Franciaország közéletével. Hatalmas politikus dinasztia ők, akik három generáción keresztül ott voltak a csúcson s politikájúik sohasem a bürokrata- emberek lépéspolitükája volt, hanem nagy koncepció, nagy lélegzések, rohamok, zsákutcába futások, botrányok, Ítéletek. A Caillaux névtől már sokszor volt hangos a párisi utca s a Caillaux-férfiak tudták a markukban tartani az érdeklődést. Az első: az ős. Joseph Caillaux. Genováikban egyszerű kisember volt. De energikus, ravasz és bölcs. Mint Marquis Lanocbebous- seau hive, a forradalomban lakásában rejtegette a ma rq mist s a zavarosban nagy pénzeket halászott össze. Később nagy tekintélyre tett szert s ő intézte a városka sorsát. Politikájának szava Parisig hallatszott A második: az apa. Eugéne Caillaux. Politikai pályája a miniszterségig ívd. 1876 május 18-án Bróglie harci kabinetjében pénzügy- miniszter lett. Reakoionárius és királypárti. Épp emiatt a fiatal generáció a haladás és a liberalizmus nevében harcot indit ellene s a fiatal baloldaliak vezére: Clemenceau, A tigris akkor indult útjára, arra az útra, mely szépen haladt, de mindig, valahányszor akadályba ütközött, ezt az akadályt Gaíllauxnak hívták. S Clemenceau kérlelhetetlenül harcolt, akár jobbról, akár balról, de mindig Caillaux ellen. Az apát sikerült legyűrnie: a pénzügy- miniszter lemondott, de tovább is gazdag maradt, tekintélyes maradt s szalonja egyike volt Páris 'legkeresettebbjeinek. És jött a harmadik: a fiú. Megint Joseph, aki csodálatos pályát futott be: 36 éves korában már miniszterelnök volt. Mint gyermek a Lycée Condorcetben nevelkedett, bájos, kedves. előzékeny és elkényeztetett kölyök volt, akit a plebejus gyermekek, mint a legmagasabb hivata'lnokarisztokráci'a sarját tisztéltek. $ a sors mily iróniája! Ezek a plebejus gyerekek. az arisztokrata Joseph osztálytársak Briand és Barton voltak, a későbbi baloldali Caillaux kérlelhetetlen jobboldali ellenfelei! A kis Joseph Algírban kezdte meg közéleti pályafutását, ahol hű csatlósává szegődött Desdaux. a nagy bürokrata, aki egészen karrierje letöréséig Joseph mellett maradt. Algírból a sikerek grádicsán gyorsan futott föl a fiatal Caillaux. Sarthe departementben, ahol Eugéne Caillaux vitte a családot, emberemlékezet óta Rochefoucauld herceg volt a követ. Caillaux rögtön, első fölléptekor, az öregek nagy megrökönyödésére kivágta a nyeregből a herceget s ő ment Párásba députének. Itt hamarosan kitűnik briiliáns beszélőtehetségével, nagy tudásával s a Waldeck-Rousseau, majd a Clemenceau kormányban már pénzügymi- nisztér És ekkor lép életbe az átok: a nő. Feleségét nem szereti, mert gyermekkora óta szerelmes a kis Riri Ramónáidba, 'kit most megtalál mint Lco Claretic feleségét. Hamarosan viszony fejlődik kii a gyermekkori barátok között, egy botrányos vá'láis. még botrányosabb házasság... mutatkoznak az első akadályok. Mindez nem lett volna baj, ha a politikában nem történnek nagy dolgok. De Clemenceau előnyom ült s frontba szállt a németbarátnak látszó Caillaux ellen. Caillaux kabinetjének külügyminisztere, de Selves a jobboldal kéme volt s minden igyekezetével azon volt, hogy a miniszterelnököt kompromittálja. Ez sikerült is neki, amikor Caillaux 1911 november 4-én a marokkói kérdésben tárgyalni kezdett Németországgal s hírek szivárogtak ki Franciaország engedékenységéről. Először harsant föl a kiáltás:' Caillaux elárulta Franciaországot! S a lavina, melyet ismét Clemenceau görgetett, megindult. A lapok mind a miniszterelnök ellen írtak, annak magánéletét is kitálalták, az elmúlt botrányos szerelmek kiszivárogtak, a Figaró bizonyos levelek leközlését helyezte kilátásba... és a nagy hajsza reakciójának őrületében a kis Riri agyonlőtte Calmettet, a Figaró szerkesztőjét. Ez a vég. Hosszú haldoklás. A németbarát politika megbukott, a Quai d‘Orsay éppúgy miniszterelnöke ellen dolgozott, mint 1924-ben a Foreign Office Londonban Macdo- nald ellen a Siuovjev-levél ügyében. A miniszterelnökre rásütötték, hogy paktál Vilmos császárral, megalázta Franciaországot és lemondatták. A háború elején Caillaux még a Dommergue-kormány pénzügyminisztere volt, de Clemenceau nem engedte élni, újabb haza- áralási porok jöttek, majd az Ítélet, a kitiltás Franciaországból Malvyval, Caillaux belügyminiszterével együtt. Az utolsó Gaillauxt legyőzte C'lieimencetaiu. De tegnap feltámadt. Tegnap újra kezdett. Franciaország megváltozott, a régi gall libertinage győzött s Caillauxt lelkesen ünnepük. Mintha a Caillaux viharok közt h'ány- kódó hajóija ismét révhez közeledne ... (sp.) Caillaux beszédének hatása a francia sajtóban. Párás, február 20. Caillaux tegnapi beszédét a párisi sajtó behatóan kommentálja. Mindnyájan úgy tekintik a volt miniszterelnök felszólalását, mint Caillaux program- beszédét, mely a politikába való újabb belépését jelenti. Az Ere Nouvelle, mely tudvalévőén a kormány lapja, külön ünnepi számot ad ki Caillaux tiszteletére és az Oeuvre, a Quotidien a Peuple is a lelkesedés hangján szólnak. Caillauxot, mint a Jelenkor egyik legnagyobb politikusát állítják be, akinek még döntő szerepe lesz a háború utáni Európa politikai életében. Még a nacionalista sajtó sem mer szembeszállni azzal a nagy lelkesedéssel, melyet a beszéd kiváltott. A Journai Caillaux személyét Ítéli meg és megállapítja, hogy a baloldali politikus bár kissé megöregedett, még mindig a régi, hangjának még meg van kellemes csengése és alakjában még a régi energia tükröződik. A Figaro szerint Caillaux tulajdonképpen konzervatív programot adott, de demagóg megfornmlázásban. Az Echo de Párás szerint csak helyeselni lehet a volt miniszterelnök kijelentéseit, amikor az uj politikai tekintély eljövetelét kivánja. Ugyanilyen értelemben ir a Gaulois is. — Még a londoni lapok sem zárkózhatnak el az elől s? tény elől, hogy Caillaux ujrainegjelenése a politikai porondon nagyarányú következményekkel jár. A Daily Graphic szerint érdekes, hogy Caillaux mennyire védte Her- riotot és mily nyiltan támadta Poincaret. A lap szerint Caillaux pénzügyi zsenije okvetlenül hozzá fog járulni Franciaország gazdasági újraépítéséhez. Stresemann lieiország és Ausztria gazdasági Összeköttetéséről A Ruhr-kárpótJások ugye a birodalmi gyűlés előtt Berlin, február 20. A birodalmi gyűlés mai ülése már délelőtt egynegyedtizenegy óriakor kezdődött. A napirenden mindenekelőtt az osztrák—német gazdasági egyezmény megtárgyalása állott. Az előadó ismertette a tárgyat, majd Stresemiann d'r. külügyminiszter vette át a szót, aki igen jelentős beszédben ismertette az osztrák—német viszony mai állását. Kifejtette, hogy Versailles, Saint Gerilláin és a genfi jegyzőkönyv ellenére mindent meg kell tenni, hogy a két állam viszonyát szorossá tegyék. Ha a két nép akaratától függne, a határok már rég leomlottak volna és a két ország régen közös gazdasági területet alkotna. Ezután a külügyminiszter kijelentette, hogy már a jövő hét elején tárgyalások lesznek a birodalmi kormány és az osztrák követség között, amelyek az utlevélvizum megszüntetésére irányulnak. A ház nagy lelkesedéssel vette tudomásul Stresemanuiak osztrákbarát beszédét s íly egyhangú helyeslés már hónapok óta nem volt a birodalmi ülésem. Az osztrák—német kereskedelmi szerződés letárgyalása után a Ruhr-megszállási kárpótlások kérdése került tárgyalás alá. Amint ismeretes, Németországban néhány nap előtt nagy izgalmat keltett, hogy a német kormány a Ruhr-mágnások megszállás alatti kárainak fedezésére hétszáz millió aranymáiikát fizetett ki. Zokon vették, hogy ezt a hatalmas pénzösszeget, amely akkora, mint az egész német külföldi kölcsön, egykét német nagytőkés kapta meg. Az ügy most került a parlament elé és Síiében pénzügyminiszter válaszolt Hertz dr. szociáldemokrata képviselő vádjaira. A szociáldemokraták még egyszer szólásra emelkedtek és azt ajánlották, hogy az a parlamenti bizottság, amely a nagyiparosoknak adott pénzösszegek ügyét hivatott elbírálná, csupa szakemberből és ne pártképviselőkből álljon. I *04 Mit csinálnak a cári Oroszország szétszűrt flai Budapesten? Wolkinsky Pierre herceg adatai a Magyarországon élő honfitársairól I. Budapest, február 20. A budapesti idegenkolóniák között elvonultam csendesen élnek egy nagy nemzetnek szétszórt fiai: az oroszok. Bennünket, magyarokat több szempontból érdekelhet az ő sorsuk. Az orosz állaim volt az a tűzfészek, amelynek forrongó katlanából felénk hajították Leniniek a tüzcsóvát. A Magyarországon élő oroszok helyzetére vonatkozóan kérdést intéztem egy olyan egyénhez, aki annak a Wolkinsky Pierre hercegnek környeezetéhez tartozik, aki legjobban ismeri a menekült oroszok helyzetét és aki egyúttal legfőbb istápolójuk is. Ez az igen jól informált egyén a következőket mondta: — Ma körülbelül 3000 orosz él Magyar- országon. Annáik dacára, hogy a magyarok helyzete nagy anyagi és pénzügyi bajaik miatt köztudomású, mégis ők járnák elől a menedék- és segítségnyújtás terén. Sajnos, hogy eszközeik igen csekélyek s igy az oroszok sorsa nagyon nehéz és szomorú. A legnagyobb részük gyárakban és mezőgazdaságokban talált elhelyezést, de majdnem min- denik kizáróan testi munkát végez, azzal keresi kenyerét. — Még legjobb azoknak, kik -mint hadifoglyok már régebben* még a háború óta tartózkodnak Magyarországon. — Tudok eseteket, amikor az ilyen hadifoglyok hazatértek Oroszországba, azonban kis időt ott töltve, gyorsan, valósággal menekülve Jöttek vissza Magyarországba, látva hazájuk feldúlt állapotát. — Ezek a régi hadifoglyok (már mint az oroszok) jobb helyzetben vannak, mint az igazi menekültek, amennyiben már évek óta itt élnek és megtanulták ezt a mindennél nehezebb nyelvet, a magyart. Egyébként a magyar kormány és társadalom igen nagy segítségükre vannak. Azonban még a magasabb rnüveltségüek is, mint például mérnökök, vagy más szellemi képzettségű emberek is rá vannak kényszerítve — amint említettem — a testi munkával való kenyérkeresetre, amennyiben — kevés kivétellel — reájuk nézve teljesen ki van zárva az intellektuális foglalkozás lehetősége. Igaz, hogy így van ez egész Európában; Párisban orosz hercegek autókat mosnak, vagy legjobb esetben soffőri szolgálatot teljesítenek. — Azok az orosz asszonyok, akiket magyar hadifogoly katonák hoztak magukkal Oroszországból, azok az asszonyok még sokkal nehezebb helyzetben vannak; mert ideérve, gyakran tapasztalhatták, liogy a férfi, akit ők messze földre követtek, már réges- régen valamely magyar asszony törvényes ura. — Emlékszem egy esetre, amikor a hazatért magyar katona két síró asszony között állott és bámult a levegőbe — tanácstalanul. — Két otthonjuk azonban és egy bölcsőde, amelyet Bethlen Márta grófnő alapított s most is az ő vezetése és védnöksége alatt áll, valóságos világitótomya a budapesti oroszoknak. Az egyik a férfi, a másik a női otthon, amely nagyobb gyermekek hajlékául is szolgál. Az utóbbi (a női otthon) az orosz Vörös Kereszt gondozása alatt áll és nemrégen a budapesti brit követség káplánja révén angol jótékonysági alapokból nagyobb anyagi segélyezésben részesült. Az orosz Vörös Kereszt Otthonában nyolcvanan laknak és ez az otthon 1921 óta már 520 embernek adott menedéket és hajlékot. Az orvosi rendelőjük is 600 esetben nyújtott segítséget. Olyan nagy gonddal és szeretettel vezetik ezeket az otthonokat, hogy még berendezett könyvtáruk is van. Orosz gyermekek részére pedig iskola is van a Sziv-utcában felállítva. Eddig tartott a felvilágosítás, amely bármennyire is szívből jött, ridegen, adatszerűén tárja elénk az orosz nemzet fiainak szomorú sorsát, akik kénytelenek voltak világgá kóborolni, idegenek kenyerét enni csak azért, mert az ő földjükön ma más veti és más aratja az oroszok búzáját... Káüay Piroska. — (Gyermekvédelem.) Értesüléseink szerint az illetékes minisztériumok még nem fejezték be az idegen gondozásban levő gyermekek védelméről szóló törvény végrehajtási rendeletének a megtárgyalását. Beává* tottak szerint szóbakerült az is, hogy a nagymegyerendszer bevezetése után a gyermekvédelmet nem lehetne-e rábízni az illetékes közigazgatási hatóságokra; a kormány végül azt is tervbevette, hogy a gyámügyek kezelését a bíróságoktól ismét elveszi s a közigazgatási hivatalokra ruházza át. —> (Portómentesség.) Az állami üzemeknek kereskedelmi alapon való kezeléséről szóló törvény életbelépése után a postaügyi minisztériumnak az a törekvése, hogy a hivatalos levelek eddig élvezett portómentességét megszüntesse. A többi minisztérium azonban a leghatározottabban ellenzi a portómentesség megszüntetését azzal a megoko- lással, hogy a levelek felbé'lyegzése újabb munkát adna, éppen ezért szóbajött az is, hogy az egyes minisztériumok bizonyos átalányt fizetnének a postaügyi minisztériumnak, amellyel a portómentességet megváltanák. — (Törvényjavaslat a szülésznőkről.) Az esti lapok jelentése szerint a közegészségügyi minisztérium uj törvénnyel akarja rendezni a szülésznők iskolai végzettségének kérdését. A minisztérium állítólag a szükséges javaslatot is elkészítette, amely szerint szülésznő csak oly hölgy lehetne, aki a középiskolai érettségi bizonyítványt megszerezte s ezen kívül kétéves szülésznői tanfolyamét sikeresen abszolvált. Az uj javaslat érthető feltűnést keltett; a közvélemény általában elveti a minisztérium ama követelését, hogy szülésznőknek csak érettségizett hölgyek mehessenek. Jíe rázd míg fefsxóídunft, ftogif előfizess f (iránt! Restaurant I Prága, Celeiná ul. 13 kJL. francia étterem, ■ JciÁlCL, í élű erí. YMY I helyiségek lárlhörű wjf társaságoknak I ■negnuiii. | ____________________ n
