Prágai Magyar Hirlap, 1925. február (4. évfolyam, 26-48 / 769-791. szám)

1925-02-19 / 40. (783.) szám

Csütörtök, február 19. Ifcrriof egyelőre r,em megy Londonba Foch marsall kezében van az ellenőrző bizottság jelentése Apponyi Aíbert gróf, Osusky dr. nyilai­nak céltáblája, nem ha®on!i':ható Masaryk el­nökhöz. Hiányzik az összehasonlütiáshoz szük­séges általános mértékünk. Ez -ebben, az ab­ban nagy. A politikát a siker igazolja, Appo­nyi politikáján pedig a magyar fátum ül. De csak Osusky dr. és éppen csak ő ne tudná azt, amit az egész világ tud, hogy attól a ret­tentő véresőtől, ami a békeszerződés aláírása megtagadásának fenyegető felhőjéből ömlött volna: Apponyi bölcs mérséklete mentett meg? És talán azt sem tudná, hogy Lloyd George, a „The biig Three" angol óriása, miért nevezte Apponyit „Európa legnagyobb politikusának"? Hogyne tudná. Persze, hogy tudja. De elhallgatja, inért ő nem filozófus, nem moralista, nem esztéta, hanem politikus, akinek a 'kétszerkettője is más. Megértjük mi őt is, de műidén Apponyira vonatkozó, hol epés, hol gúnyos szavait halijuk, önkéntelenül is arra kell gondolnunk, hogy az a szegény, lekicsinyelt Apponyi mégis csak tett, vagy mondott valamit. Olyasvalamit, aminek emlé­két Osusky dr. még ma is, annyi év múltán, őrizgeti. És az a gondolatunk is önkéntele­nül támad, hogy az az Apponyi, aki — kül­földi társadalma, tudományos, politikai, iro­daim] egyletek, egyesületek és egyetemek meghívására — szintén szokott előadásokat tartaná: sose engedné meg magának azt a fensőbbségss hangot, amit Osusky dr. hasz­nált vele szemben. A neszei! demokrata párt védi Beekát Prága, február 18. Tegnap jelentcitűk, hogy Svehla nrinisz- lere'lnök lapja, a Veder, a legerélyesebb han­gon követette Be ék a pénzügyminiszternek a kormányból való távozását. A cseh nemzeti demokratáik 1 ármásszavu déli lapjai, a Nár. Dömokracie figyelimiezteti azonban az agrá- niusokat, hogy a belpolitikai helyzet igen sú­lyos és könnyen megtörténhetik az, hogy a kormányból nemcsak egyes tagok kényíde- neik távozni, hanem esetleg az egész kormány is válságba juthat. A Nár. Listy — ugyanosaik a nemzeti demokraták lapja — a Veeer Becka-eOIemes kirohanását szemtelen diktátumnak minősíti s kijelenti, hogy Beéka akkor adja be lemondását, ha majd Svehla Is demisszionál. Beéka a koalioióniaik éppen olyan egyenlő értékű tagja, mint Svehla, vagy bárki más. A miiPsztertanács holnap, csütörtökön tartja a legközelebbi ülését, napirenden kizá­rólag adminisztratív jellegű tárgyak szere­pelnek. Páris, február 18. Wa’lsh tábornok a szövetséges ellenőrző bizottság vezetője, valamint Wanchope tábornok angol meg­bízott tegnap éjfélkor Parisba érkeztek. Ugyanekkor Cane tábornok a kölni zóna főparancsnoka is megérkezett. Walsh tá­bornok az ellenőrző bizottság végleges jelen­tését hozta magával. Ezt a jelentést, mely kimerítően beszámol Németország leszerelési készségéről és azokról a hibákról, melyeket a birodalom a lefegyverzéssel szemben elkövetett, Foch tábornagynak a szövetségesek ka­tonai bizottsága elnökének adják áí föítíl- vizsgálat céljából. Hir szerint Foch tábornok a jelentést még e hét végén átadja a nagykövetek tanácsának. Az Ere Nouvelle kijelenti, hogy Her- rioí közeli londoni utazásáról szóló hirek minden alapot nélkülöznek. A francia min’szterelnök nem gondol erre az uta­zásra, mely a Petit Párisién értesülései szerint csak akkor válna esedékessé, ha Báldwin személyesen kérné föl erre. A leszerelési kérdés jelenlegi helyzete azonban sokkal tisztább, mint hogy szemé­lyes eszmecserére lenne szükség a két mimszterelnök között. A katonai nevelés bevezetése az iskolákban A katonai tényleges szolgálati idő meg­rövidítése oly 'ntézkedésekre készteti a hrvl- "igyminíisztériumot, amelyek biztosítanák azt. hogy az újonc már bizonyos katonai felké­szültséget hozzon magával a laktanyába. Er­ről a kérdésről megemlékeztek ugyan a kö­telező testnevelésről szóló törvényjavaslatok is, amelyek azonban törvényerőre nem emel­kedtek s egyelőre nincs is kilátás arra, hogy törvénnyé váljanak. Ez a körülmény arra késztette a hadügyminisztériumot, hogy önálló akciót kezdjen. A hadügyminisztérium terve­zete szerint a katonai testnevelés az iskolá­ban volna bevezetendő, továbbá az iskolakö­telezettség megszűnése után is fennáliana. A szükséges törvénytervezetet a hadügyminisz­térium már el is készítette. A javaslat szerint a kötelező katonai testnevelés az összes ti­zenhat évnél idősebb fiukra vonatkoznék. A testnevelést az iparos-, mezőgazdasági és egyéb szakiskoláik s szaktanfolyamok látnák cl különböző egyesületek utján, továbbá a hadügyminisztérium által létesítendő kikép­zési központok utján. A testnevelés eredmé­nyeit vizsgáik tartásával fogják megállapítani. A katonáskodásra előkészítő testneveléssé! kapcsolatos ügyeiket az ifjúság honvédelmi szolgálatát előkészítő központi bizottság fogja intézni. Még nincs eldöntve az a kérdés, hogy a katonai szolgálat na előkészítő testnevelés fakultatív, avagy kötelező legyen-e. Eme javaslattal egyidejűén más, hasonló tárgyú javaslatok is készülnek, amelyeknek az a célja, hogy a polgárságot a honvédelem­re előkészítsék. A minisztérium továbbá meg­kezdte a szükséges kézi és tankönyvek meg­szerkesztését is. Az egyesületeik munkássá­gán kívül a hadügyminisztérium főleg a taní­tóik támogatását reméli s ebből a célból a ta­nítóképzőin :ézeteken külön előkészítő tanfo­lyamokat fog tartani. Szerény nézetünk szerint a hadügymi­nisztérium egyébként kitűnő tervezetei hiá­nyosak. Egyelőre csupán azt javasolnék, hogy a katonai előkészítő nevelés már az óvodában venné kezdetét. Milyen szép volna, ha a négy-ötéves apróságok a harminc és feles tarackok körül szorgoskodnának... % w*g* § ja jíaii ja 1& m & ü ifi IfClfCílM mindenki csak fialpfeíllt éi la DaÉMiiHaa BRAfiSL/tYA üaünifiiá uj. Telefon 2391. 2692 és 2693. r* ** *r, rr> ** *5 V* Ti cw 99 ff? W «} m ÍR m IH Telefon 2391. 2692 és 2693. **«■« *»5 «■» tirs **** ^ fjry, ^ ** ^ 74 *73 cw 99 ff? W «} m £5 m IJg Pgirefiilli iilsü kézirata a P. M. i-tí Prága, február 18. Pefrogaih vezércikkei a P. M. H. értékét hatalmas nívóra emelték. Még a politikai ellenségek is elösroerték a bailiáiláról történő szomorú megemlékezés napjaiban, hogy e cik­kek publicisztikáikig kiválóak, politikailag ki eredetiek és kristályosak voltak. Mi, akik politikai testvérei voltunk, akik hálásan vettük, ha szólt hozzánk, ha ránkmosolygott, ha jóságosán korholt, ha tanított, lm irt nekünk, most szomorú kegyelettel tartjuk kezünkben ■azt a papírlapot, amelyen utolsó s nekünk szánt vezércikkét kezdte és nem fejezte be. A csonka cikket eredeti kézírásban itt adjuk minden magyarnak aki előtt szent Pehrogatii emlékezete. *■ Ju+kU 6; in RkflfrUHA 4. A / foi+Ji/p, í^. ?l\A * A'V-tA',4 a 11 hűk! tiu/w'u* /a/aííJ’^.-j íIí-a < \ Wni/nJjiA ü iíufi'/wM, Ihj *■ M jfcglyíyv , ót ■ AMaíU jist-.h' a /r}£- * ■ e t "ifi íNA-iA AiVa 4 ^ kk-1-A tel* j s. Pufyá a írdUaí ^ * 1'AA- l tf-TUfiU A ÁÍMhá2 fowísU-r te tfvdf £h*U - í^/m, ?r d, ilr^KJ-un . díT-i^ Űr*. Ki í fi?f-Á.i A d . Péntek: ARATÓ ERZSI: Elfáradt emberek. Szombat: VÉRTESSY GYULA: Rózsa a jégsiron. Vasárnap: JAKAB GÉZA: Életem á!dott gazdag­sága. (Vers.) — KRÜDY GYULA: A balatoni sellő. (Uj Szindbád-törtéetek.) Két kiállítás Budapesten — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Erdé'yi Árpád. Budapesten a héten két olyan képző­művészeti kiállítás nyilott meg, amelyek több okból meghaladják az országos jelen­tőséget és ezért mindkettővel részleteseb­ben foglalkozunk. A Nemzeti Szalón Az akvarell- és paszteüfestők negyed- rélszáz darabot meghaladó tárlatán azok a festők is szerepelnek, akik müveikkel részt- vesznek a milánói második nemzetközi ki­állításon. Emxk megfelelően a kiállítás anyaga is nivósabb, válogatottabb, a szo­kott Szalón tár latokénál. A katalógus sorrendje szerint Ágoston Ernő erős kvalitású rajzaival tűnik föl. A női szépség megéncklője. — Franciás ele­ganciával adja elő szellemes megfigyeléseit Bánffy Miklós gróf, aki „La béllé et la bete" cirnü rajzával az elsők közé sorolható. — Baransky E. Lász'ó erős színességével ér­zékelteti magyar tájai poéíikusok, meg­győzők. — Bayer Ágost karakterisztikus önarcképe és eperjesi dómja finom, elmé­lyedő munkák. — Egyed Erna invenciózus, ötletes kompozíciói ismét figyelmet kelte­nek. Garzó Bertalan, lőcsei részletei jó meg­figyelésről tannskodnak, de több poézlssal lehetett volna kifejezésre juttatni a ritka szépségű városházát és környezetét. — Pe­rón Gyula, az akvarell-technika egyik leg- hivatottabb mestere budapesti tájképekkel szerepel, melyeknek javarészét Milánóba is küldik, ahol bizonyára nagy sikerük lesz. — Coury Károly finom Impresszionizmussal megfestett Szajnapart-részletei és Edvi (Il­lés Aladár olasz motívumai a fejlett akva- rell-festés remek darabjai. — Halasi-Hor- váth István finom színharmóniájával tűnik ki. — Frissek és színesek Halápy Ede buda­pesti tájképei is. — Haranghy Jenőnél erő­teljes, mély szonózus színekben olvadnak föl karakterisztikus magyar thémái. Jaschik Álmos nagyobb kollekciót állított ki. A mester figyelemreméltó sokoldalúsággal, nagy fantáziával és apró megfigyeléseket hangsúlyozó kaligrafikus részletességgel oldja meg változatos thémáit. — Komjáti- Wanyerka Gyula viszont érdekesen össze­foglaló módon fejezi ki mondanivalóját. — Kotász Károly „Patak partján" cirnü tempe­rája érdekes festői meglátásokon alapul. — Lakatos Artúr pasztelljei színben és felfo­gásban Is szőnyegszerüen dekoratív hatá­súak. — Márffy Ödön tájai pedig felfokozott szinhatásukkal tűnnek ki. — Márkus Imre három pasztellje, mely úgy rajzban, mint szinben artisztikus és eredeti, a kiáliitás egjobb darabjait reprezentálja. — Maróti.i Major Jenő a pasztelltechnika 'egyik leghi- vatottabb mestere bár a tömegizlésnek is tesz koncessziókat, mégis igen értékes fes­tői alkotásokkal emeli a kiáliitás nívóját. Mezey Ilus, aki Komáromban is szere­pelt már több kollektív kiállítással, hangula­tos kikötő-tájakkal vesz részt a kiállításon. — Nagy Sándor, a magyar meseillusztrációnak legtehetségesebb művelőjét a gödöllői mű­vészek közt már bemutattuk közönségünk­nek. Az itt kiállított tájképein eredeti felfo­gás és finom poézís vonul végig. — Az ak- vare.l-festés nesztora Nádler Róbert nagy tudásával ezúttal is leköti figyelmünket. Igen produktív festő. — Egyetlen, de rop­pant eredeti pasztel’e1, egy bájos Tabán- részíettel tűnik fel Nágel Rózsi, akit eddig még nem láttunk kiállításon. Ezzel a dobti- jével nagy sikere van. — Örkényi István „Saőregi szélmalma** drámai erejű kis kép. —- Pol! Hugó a pasztell régi, avatott meste­re nagy tudással és becsületességgel adja elő mondanivalóit. — Erőteljes és roppant LeiLemző erejű Rauscher Juliska Festetich Pál grófról készített arcképe. — Szegedy- Kovács Ágoston oroszországi impresszióit tolmácsoló zsánerképei nagyon finom szín­harmóniájukkal kötik le figyelmüket. — Szi­geti Jenő megszokott jó kvalitásai nyilvá­nulnak meg soproni hangulatos tájképein. — Szlányi Lajos „Parkban" cirnü akvarellje egyike a mester legsikerültebb alkotásainak, meglepően finom impresszionista tájkép. — Szonyi István modern felfogású tájképei a színek felfokozottsága mellett kissé vázlat- szerüen vannak megoldva, de nagyon hatá­sosak. — Undi Mariska akvarelljei a ma­gyar mondavilág legsikerültebb képzőmű­vészeti alkotásai közé sorolhatók, inkább il- ’usztriv hatásúak. — Vaszary János aktja eröteljességével, bujaságával igen szug- gesztiv hatású. — Végh Gusztáv Szajnapar- ti részlete finom francia szenzibilitásával és japánias modorával tűnik ki a szokott ak- varell-alkotások közül. — Bornemissza Géza „Tavasz a Gellérthegyen" cirnü festménye leheletszerüen finom és meggyőző. — Fel­említhetjük még Csánky Dénes, Déry Béla, Hessky Iván, Páris Erzsi, Rudnay Gyula, Szabó Aurél, Szontagh Tibor, Gy. Takách Béla és Várady Lajas ismert neveit, akik egy-egy müvükkel szintén résztvesznek a milánói ltiál'itáson. Dicséretére válik a Szalonnak, hogy ezúttal erősen megrostálta az anyagot és majdnem kivétel nélkül teljes értékű művészi munkákat fogadott be rep­rezentatív tárlatába. * Az Ernst-Muzeum Rudnay Gyulát, ezt a magyar festő­óriást eddigi sikerei után már be sem kelle­ne mutatni. Az ő művészetét a kü’föld is nagyrabecslili. Küzdelmes, igazi miivészé’ct az övé s csak ez a küzdelmes vivódás érlel­hetett a Rudnayéhoz hasonló teljesítménye­ket. Egy ilyen kis beszámoló keretében alig lehet Rudnayt megfelelően méltatni, ö alko­tóművész és virtuóz egy személyben, altinél nehéz eldönteni, hogy miben nagyobb. Ta­lán leginkább megközelítjük művészi jellem­zése lényegét, ha alkotásait egy pazar ze­nekarral hason'itjuk össze, melyben minden hangszer a legtökéletesebben van képvisel­ve. Rudnayt a kü’földi kritika is összehason­lításokon át szokta méltatni. Pontos jellem­zését mégsem lehet megkonstruálni, mert különleges egyéniség, akiben sok nagy mes­terből van valami, de egészében mégis csak belőle van a legtöbb. Legvonzóbbak a táj­képei, Rudnay valóságos lelki portréi, ame­lyek legtisztábban fejezik ki az ő mé’y köl- tőiségét. Grakikái közül a „Felhős táj" Co- rot-szerüen poétikus alkotás. „Temp'om előtt" cirnü rajza lenyűgözően szuggesztiv. Vannak tájképei, amelyek viszont rapszodi- kus hatásukkal ragadják meg a nézőt. Ko- lorisztikus kvalitásait kiválóan érzéke’teti a „Tavaszi dal" cirnü olajfestménye, „Falusi udvara" hollandias finom szürke hangú'atá- val roppant egységes, ment minden experi- mentálástól. „öreg polgára" bensőséges költői munka, mely Whist'er-nek is dicső­ségére vált vohia. Rembrandtszerü „Pál Agrippa előtt" felirásu vászna, önarcképei* valamint hozzátartozóiról festett portréi Holbein-szerü finomságokkal tellek. A tár­lat legnagyszerűbb darabjai azonban a „Ki­rándulók", mely mint kompozíció is legsi­kerültebb, szinben pedig Gogával vetekedő nagy festői teljesítmény. Leegyszerűsített megfestési módja ebben elüt némely kompli­kált előadásától. Hasonlóan szerencsés kom­pozíció a „Beszélgetés", melynek megkom- ponálása a legmeggyőzőbb festői hatásokkal párosul. Ragyogóak a biblikus tárgyú, vala­mint a magyar betyárvilágból vett képei, továbbá a Menekülők című ciklusa, mind- megannyi külön tanulmányra méltóak. Kiál- * ilótársa. Pásztor János sikerült aktjaiban finoman tudja érzékeltetni a női test bájait és formáit, bár kissé sokat részletez. Külö­nös érdeme, hogy térben korlátolt keretek közt is érezhető a monumentalitása.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom