Prágai Magyar Hirlap, 1925. február (4. évfolyam, 26-48 / 769-791. szám)

1925-02-18 / 39. (782.) szám

Szerda, február 18. V A koalíció gazdasági elvei Prága, február 17. A Lidové Noviny vezetőhelyén Stránsky jarosláv a drágasági vita során elhangzott Samek-féle beszédet bírálja. A szónok sze­rint a drágaságot az okozza, hogy a sajtó so­kat foglalkozott azzal és a valutával. Látható tehát, hogy a parlament Benjá­minja (camek a legújabb törvényhozó; szerk-) is beleszokott a koalíciós gondolkodásmódba: a sajtó által leleplezett koalíciós korrupció­nak is a sajtó az okozója s azok a tisztviselők, akik az újságírókat informálták?! Samek sze­rint a drágaság további oka az, hogy a mun­kabérek és fizetések elégtelenek a szükség­letek fedezésére. Stránsky szerint Samek dr. képviselő állításai a tévedések láncolatán nyugosznak. Samek csak ott mondott helyes dolgot, árai­kor megállapította, hogy a drágaság a sze­gények betegsége. A drágaság igazi okozója a koalíció, amely a saját léte érdekében a nagytőke dur­va protestálása folytán a nemzeti vagyon egyenlőtlen és igazságtalan felosztáson ment át. A válság legalsó fokán, a jegybank fel­állítása után kiáltoznak a defláció makacs lovagjai s remélik, hogy a parlament szó nél­kül beveszi azt .arait az zöt koalíciós Szakács főzött, hogy a parlament elvállalja a felelős­séget azért, araiért a petka a felelős­Samek beszéde szomorú és veszedelmes jelenség, mert sohasem lehet tudni, hogy ki emel vétót a beszéd elvi és tárgyi tévedései alapján. A koalícióra szükség van, ezért szük­séges a kompromisszum is, de ez nem jelenti azt, hogy minden kompromisszum jó. Bechy- né képviselő nézete szerint a kétszerkettő négy és a kétszer kettő öt nézetek is áthi­dalhatók kompromisszummal oly módon, hogy kétszer kettő négy és fél. Hogy a koa­líció kompromisszumokat csinál, az termé­szetes, de természetellenes az, ha ilyen kompromisszumokat köt. Paul Boncom*! Németország titkos hadíanyaggyárfása ellen Géni, február 16. A népszövetségi tanács fő bizottsága ma délután megtárgyalta; a hadianyaggal való kereskedés korlátozásának fő alapelveit. Paul Boncourt francia megbí­zott a nemzetközi ellenőrző bizottság jelen­tését tekinti a megállapodások kiinduló pont­jának, s a következő alapelveket vázolja: 1. Meg kell tiltani a hadianyagnak minden titkos készítését. 2. A népszövetségben kép­viselt államokat kötelezni kell arra, hogy hadianyag-gyártásukról évenként jelentést adjanak le. A francia megbízott főleg azért mondja fontosnak a hadianyagban való ma­gán kereskedelem ellenőrzését, mert Francia- ország biztosan tudja, hogy Németország a versaillesi szerződést kijátsza és a külföldön készített titokban hadianyagot. JTe Péntek: ARATÓ ERZSI: Elfáradt emberek. Sz-ombat: VÉRTESSY GYULA: Rózsa a jégsiron. Vasárnap: JAKAB GÉZA: Életem áldott gazdag­sága. (Vers.) — KRÚDY GYULA: A balatoni sellő. (Uj Szindbád-törtéetek.) Tlie^doroia — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Ifódlnka Tivadar. Ez az ó-görög név pszeudonimja annak a kevéssé ismert modern írónak, aki e pillanat­ban azzal az eltökélt szándékkal ül le Íróasz­talához,’liogy ma, vacsora helyett Írni fog. Az önmegtartóztatás nemes erényéért dicsérnünk kellene Theodoront, ha nem tud- nók, hogy elhatározásának rugószálai nem a lelki-tréning vágyába, hanem üres, ásitóan üres zsebébe kapaszkodnak, hogy tehát a tollhoz csak azért nyúl, mert legalább a hol­napi vacsoráját szeretné biztosítani. így csak sajnálni tudjuk szegényt, élénk, megértő ro­konérzéssel, de némi aggodalommal is, mert a kijátszott gyomor bosszújától féltjük a meg­születésére váró gyermeket: az Írásművet. A gyermeknek egyelőre — mint Theodo- ron vállain áthajolva megállapíthatjuk — csak a neve van meg: „Honnan jövök és hová megyek?44 Rendes szokásától eltérően, a címen kez­di. Aztán mélyet, keservesen mélyet sóhajt. Arra gondol, hogy halhatatlan terveinek megint egy nagybankját%kénytelen kérész­A feszült helyzet a koalícióban nem enyhült Öt kritikus interpelláció — Alikor tartja a ház legközelebbi ülését? Pr^'ga, február 17. A Lidové Noviny értesülése szerint a képviselőház legutóbbi ülése óta egyáltalán nem enyhült a koalícióban uralkodó feszült­ség. Nagy kérdés az is, hogy a kópv is előhúz összogyiil-e március hetedikén, a köztársa­sági elnök születésnapján egy ünnepi ülés megtartása céljából. A munkaprogram a sür­gősen elintézendő javaslatok hosszú sorát tartalmazza , így elsősorban a prágai Károly­téri katonai kórháznak polgári kórház cél­jaira való átadása s ezzel kapcsolatban az uj Masaryk nevét viselő katonai kórház felállí­tásáról szóló javaslatot kellene elintézni a köztársasági elnök hetvenötödik születés­napja1 előtt. Ez azonban teljesen kivihetetlen, mert a ház összehívása esetén okvetlenül szavazni kellene a német szociáldemokraták­nak egyházpolitikai tárgyú interpellációjának sürgősségéről; a koalícióban eddig nem ala­kult iki egységes nézet ebben a kérdésben s igy a ház összehívása lehetetlen. A szocialis­ták még állandóan ragaszkodnak az egyház- politikai ügyek végleges rendezéséhez, mig a néppárt estüapja azt jósolja, hogy eme kérdések megfontolatlan fenyegetése for­radalmat idézhet elő a köztársaságban. Valószínűnek tartható, hogy a cseh nép­párt fenyegetése ellenére a koalíció elfogadja az interpelláció sürgősségét­Eme német szociáldemokrata interpellá­ción kívül a koalíció egyes pártjai más négy kellemetlen interpellációt készítenek s ezek a következők: az agrárvámok, a petka viszonya a kor­mányhoz, az egyenes adók reformja és a sajtótörvény reformja. Nyilvánvaló, hogy ezek a készülő inter­pellációk a koalíciós pántok munkaprogram­jának kvintesszenciáját tartalmazzák- A kor­mány négy év óta halogatta eme kérdések rendezését s ezt kompromisszumokkal sike­rült is mindig elodáznia. Most ütött az utolsó óra, további halogatásnak nincs he’ye. A IflilÉiPÍFi SÍPÉI! ÜSlfifÉMli közgyűlése Losonc, február 17. Az Országos Magyar Kisgazda, Földmi- ves és Kisiparos Párt nógrádi osztálya va­sárnap délelőtt a losonci Vigadóban tartotta meg ezévi rendes közgyűlését. Az országos pártszövetség képviseletében Thörköly Jó­zsef dr. országos ügyvezető elnök jelent meg. A közgyűlést Szilassy Béla osztályéinök nyitotta meg. Megnyitó beszédében meleg szavakkal emlékezett meg a hosszú beteg­ségéből felépült pártvezérről, Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselőről, aki a párt vezetését ismét erős kezében tartja. Javas­latára a közgyűlés egyhangúlag lelkesedéssel elhatározza, hogy a párt vezérét üdvözli és meleg ragaszkodásáról biztosítja. Majd kegyeletes szavakkal áldozott Pet- rogalli Oszkár emlékének. — Hogy ki volt Ő nekünk, — úgymond — azt felesleges itt'részleteznem. Ö jobban beírta nevét minden magyar ember leiké­be, minthogy méltatni kellene. Az Ö nagy neve egybe van forrva az itteni magyar­ság élet-halál küzdelmével, ő indította meg a legyűrt magyarság szervezkedését jogai­nak kivívására és ott volt a harcban utolsó lehelet© pillanatáig. Most már nincs többé közöttünk, küzdelmeinket az Ö bölcs taná­csai nélkül kell tovább folytatnunk. Áldoz­zunk emlékének kegyelettel és fogadjuk meg, hogy küzdelmeinket azzal az elszánt­sággal és becsületes odaadással fogjuk to­vább vinni, amelyet tőle láttunk, mindad­dig, mig a diadalt ki nem vívjuk és népünk helyzetét a köztársaságban nem biztosítot­tuk. A párt nógrádi osztályának multeszten- dei működéséről Halász Gyula párttitkár számolt be. életű újságcikk aprópénzére váltani. ó, az az átkozott pénz . . . Hátradül a székében, mert a pénz gondo­lata megint, ma már másodszor idézi fel elve­szett aranyának emlékét. Régen, még a háború előtt történt, hogy egyik irodalmi társaság pályázatán 25 ara­nyat nyert. Boldogan sietett lakására, hogy zavartalanul adhassa át magát a birás gyö­nyörűségének. Otthon aztán az a kellemet­lenség érte, hogy midőn az aranyakat rejtő, hosszúkás, tubusz-alaku fahüvely felső ré­szét hirtelen, ideges mozdulattal lecsavarta, aranyai szertegurultak s az egyik úgy, de úgy elbújt, hogy máig sem került elő. A fahüvely most is ott hányódik íróasztala fiókjában, fájdalom, üresen. Csak legalább az az egy, elveszett ara­nya kerülne elő . . . Ó, mily boldogság len­ne . . . Mit is csinálna vele? . . . Nos, igen, futna, repülne a „Fekete Sas“-ba, hogy lu- kullusi vacsorát rendeljen . . . Ejh, őrültség... Gondoljunk inkább a holnapi vacsorára , . . Papírlapja felé hajol és írni kezd. Előbb immel-ámmal, szórakozottan, majd a tárgy érdekességétől lenyügözötten mind több és több figyelemmel, végre pedig annyira elme­rül benne, hogy mindenről, még az éhségről is megfeledkezik. Lássuk, mit ir: „ ... A kérdések kérdése valóban ez: Honnan jövök és hová megyek? Ha ezt tu­dom, tudok egyebet is. Talán mindent. Nél­küle: semmit. A kérdésre felelni csak a vallásos hivő tud. Tehát a hit lehet vallástalan is? Igen, mert Istenben a vallástalan is hihet Mig A számvizsgáló bizottság jelentését Ár- vay Imre másodelnök, rappi kisgazda ter­jesztette be. Ennek elfogadása után Czakó József Ádám galsai kisgazda lendületes sza­vakkal emlékezett meg a nógrádi osztály megszervezőjéről, Szilassy Béla elnökről, aki magyar fajtája iránt izzó szeretetével és példát adó elszántsággal a legnehezebb na­pokban talpra állította és egy táborba gyűj­tötte a magyar gazda- és íöldmives társa­dalmai. Ezután Süli Alajos miksii kisgazda elő­terjesztést tett a piaci árusításról szóló 1920. évi 516. számú törvény megváltoztatására és a hadiuzsoráról szóló 1919. évi 568. számú törvény hatálytalanítására; irányuló országos mozgalomnak kezdeményezése ügyében. Ujj Antal ipolynyitrai kisgazda ismertet­vén az adóügyi sérelmeket, tiltakozott a gaz­daközönségnek és általában az őslakosság­nak az adókivető bizottságok összeállításánál tapasztalt mellőzése ellen. A közgyűlés elha­tározta, hogy a tiltakozást memorandum alakjában a parlamenti klub utján eljuttatja a pénzügyminiszterhez. Szurdtisz Dezső (Lo­sonc) terjesztette elő ezután a kisebbségi nyelvi jogok sérelmeit ismertető jelentését és indítványozta, hogy a közgyűlés követelje a nagymegye zsupánjától a nyelvtörvény rendelkezéseinek betartását, a hivatalos lap­nak magarnyelvü kiadását s az alárendelt hatóságoknak megfelelő utasítását- Továbbá indítványozta, hogy a bírósági határozatok­nak magyarnyelvű kiadását s az alárendelt igazságügyminiszterhez és a magyar nyelv­nek a pénzügyi közigazgatásban való respek­tálása iránt a pénzügyigazgatósághoz ter­jesszenek föl memorandumokat. Végül java­solta, hogy addig, amig e jogos kérelmek tel­jesítést nem nyernek, a magyar nemzetiségű polgárok részére kiadott s az azok által meg nem értett hivatalos iratokat minden egyes esetben küldjék vissza a kézbesítők által azon Írásbeli megjegyzéssel: „Kérem az 1920. évi 122. számú törvény alapján a magyarnyelvű elintézést." Az indítványokat a közgyűlés egyhangúan elfogadta. Ágoston Samu miksii kisgazdának a lo­sonci kövezetvám díjszabása tárgyában elő­adott előterjesztésére megbízza a közgyűlés a vezetőséget, hogy az illetéktelenül szedett magas kövezetvám dijtételeinek méltányos leszállítása ügyében kezdje meg a tárgyalá­sokat a ,város elöljáróságával­Tóth János füleki kisgazda előterjeszté­se értelmében egy Füleken létesítendő ma­gyar tannyelvű állami földmivesiskola ügyé­ben országos mozgalom kezdeményezését határozta el a közgyűlés. A nagyjelentőségű kérdéshez többen hozzászóltak és mindenki ama nézetének adott kifejezést, hogy a ma­gyar gazdaközönség e jogos kívánsága elől az. államnak nem lehet kitérnie. A szervezkedési ügyek és a pártsajtó tá­mogatása ügyében Karczag Miklós pinci kis­gazda hivta fel gazdatársait a pártszerveze­tek további kiépítésére, a pártsajtó erősíté­sére és a kormány által fizetett egységbon­tók áruló munkájának ellensúlyozására. Utolsó előadó Kristóff Sándor főtitkár volt, aki a nógrádi marhatenyésztés és nö­vénytermesztés fejlesztése iránt tett közér­dekű előterjesztést. Továbbá ismételten le­szögezte a földreform kérdésében a pártnak a magyar lakosság érdekeit védő álláspont­ját. Ezután az általános tisztujitásra került a sor. A közgyűlés egyhangú választással az osztály elnökének Szilassy Bélát, másodel­nökének Árvay Imre kisgazdát, aletaökők- nek Rubint János kisgazdát és Balogh Vik­tor földbirtokost, gazdának Ágoston Samu kisgazdát, zászlótartónak Kasza Balázs kis­gazdát és pártügyészeknek Gille-r János dr.-t, Dávid Sándor dr-t, Draskóczy Zoltán dr.-t, Hertskó Jenő dr.-t és Keczéry István dr-t választotta meg. A szépen sikerült közgyűlést Törköly József dr., országos ügyvezető pártelnök lelkes beszéddel fejezte be. megköszönvén az országos pártvezetőség nevében a nóg­rádi gazdaközönségnek a párt iránti hűségét és példátadő kezdeményező munkáját* Coolidge uiabb nagy sikere A szenátus megerősítette Kellogg kinevezését New York, február 17. Az amerikai sze­nátus kezdetben idegenkedett attól, hogy Kellogg volt londoni nagykövet államtitkárrá való kinevezését megerősítse. Most azonban főleg Coolidge személyes beavatkozására a szenátus vita nélkül, egyhangúan elfogadta a kinevezést. Coolidge e legújabb eredménye nagy sikert jelent számára Borsfa szenátor, a külügyi bizottság elnökével szemben, aki állí­tólag ellenezte Kellogg kinevezését. M maővav &onAote*tn«*fz a mi fomiMwuti a ífke&m&adtóial azonban a vallástalan hivő hite az Észnek, a szkeptikus észnek, addig a vallásos hivő hite a Szívnek, a bízó szívnek a gyermeke. A vallástalan hivő azért hisz, mert esze azt mondja, hogy kell lenni Istennek, a vallásos hivő ellenben azért hisz, mert szive azt érzi, hogy van Isten. A vallásos hivő a szerencsésebb. Öt a lét titkai nem nyugtalanítják. Ö tudja, hogy honnan jön és hová megy. Onnan jön, ahon­nan az Ur rendelte és oda megy, ahová az Ur rendeli. És tudja azt, hogy az Isten „egy". „Tudja?" Igen: tudja. Mert az érzések világában a legmagasabb rendű, az abszo­lút tudást: a Hit képviseli. Fájdalom, az, hogy vallásos hivő le­gyek, nem tőlem függ. Ó, ha tőlem függne; ha csak akarnom kellene, hogy higyjek: ott térdelnék az oltár lépcsőjén és égő lelkemet imák hüs hullámaiban füröszteném. v, S vájjon kitől, mitől függ a vallásos hit? Függ: az egyén neveltetésétől, lelki berendezésétől és légióként élete körülmé­nyeitől. Neveltetésének vallásosnak, lelki be­rendezésének pedig a misztikum felé hajló­nak kell lennie. De a legvallásosabb nevelés eredmé­nyeit is leronthatja, bősz következetlensé­geivel, vad igazságtalanságaival, gálád go­noszságaival, az Élet. Viszont, olykor egy sajátos véletlen is leronthatja a fásult lélekből a vallásos hit szikráját . . Eddig jutott fejtegetéseiben, midőn gon­dolatainak logikai árama — lehet, hogy a „vé­letlenénél összefüggő mellék-képzetek tár-j sulása, de az is lehet, hogy a bekövetkező események megérzése folytán — hirtelen megszakadt s Theodoront ismét, ma már har- madizben kezdte foglalkoztatni az eltűnt arany rejtélye. Hátha . . . Az agyában villámfényként lobbant gon­dolat, végiggondolatlanul is felizgatta. Hogy erre már előbb nem gondolt . . . Ideges sietséggel rántotta ki íróasztala fiókját s kereste elő az üres fahüvelyt. A vékony, forgácsból készült hüvely al­só részén kis horpadást vett észre, mely ed­dig kikerülte figyelmét és amely valószinüleg akkor keletkezett, amikor a felső részt hirte­len mozdulattal lecsavarva, az aranynak szer­tegurultak. A hüvelyt előbb az ujjaival próbálta szét­feszíteni. Midőn ez nem sikerült, zsebkését vette elő. Most már oly biztonsággal érezte, hogy az eltűnt aranynak az üres hüvelyben kell lennie, hogy midőn onnan csakugyan előke­rült, meg sem lepődött. Az örömtől hirtelen megrohant szive azonban vadul vert. Oly nagy volt az öröme, hogy pár pilla­natig gondolkozni sem tudott. Majd, túlfeszített idegeinek visszahatá­saként, elérzékenyült: — Van Isten, van Isten . . . Egy szempillantásig arra gondolt, hogy hátha ez az a „sajátos véletlen", amiről előbb irt, de a másik pillanatban már felülkereke­dett benne a modern ember cinizmusa s gon­dolatát igy egészítette ki: — ... És már azt is tudom, hová me­gyek: a .„Fekete Sas“-ba. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom