Prágai Magyar Hirlap, 1925. január (4. évfolyam, 1-25 / 744-768. szám)
1925-01-18 / 14. (757.) szám
3 Vasárnap, január 18, FaistaSta inéi 3 smíbsí m&M& szöszéi!! Dombay Szűcs Sándor él és tébolydában van — A felizgatott hangulat rémlátásai Kassa város közgyűlése = Kassa, január 17. (Kassai tudósítónk távirata.) Kassa város közgyűlésének tegnapi folytatólagos tanácskozásánál a főjegyzői hivatal költségei fölött folyt a vita. Az ellenzéki pártok a főjegyzői hiv&’ial költségeinek csak a felét akarták megszavazni, mire a polgármester bejelentette, hogy az ellenzék által kívánt költségekkel a hivatalt fenntartani nem lehet s azért azt be fogják szüntetni és a hivatalnokok fizetését nem fogják folyósítani. A polgármesternek ezt a kijelentését hatalmas zajjal fogadta a közgyűlés. Blanár Béla dr. ászt indítványozta, hogy rendezzék a kérdést törvényesen, küldjenek egy feliratot a minisztériumhoz s későbbi elszámolásra előlegezzék a költségeket. A többség elfogadta Blanár indítványát. 1 Ezután elrendelte a közgyűlés, hogy a Jjegyzői hivatalban magyar feliratokat is alkalmazzanak. A személyzeti kiadások tételénél Püllák Gyula dr. és Blanár Béla dr. védelmükbe vették a* tisztviselőket, a nemzeti demokrata pártnak a letszárnapasztásra vonatkozó javaslatával szemben. A kassai kommimisták nem tüntetnek .a fiásrforlevéí ellen = Kassa, január 17. (Kassai tudósítónk távirata.) A csehszlovák szociáldemokrata párt tegnap tiltakozó gyűlést tartott a szíovenszkói püspökök által kiadott pásztorlevél ügyében. A gyűlésen Ulrich képviselő kijelentette, hogy a pásztorlevél Kassáról kerüli ki, Kassán kell tehát ellene hatalmas tüntetést rendezni. ’ Taussik kommunista képviselő bejelentette, hogy nevetségesnek tartja azt, hogy a kommunista tömegeket a koalíciós pártok céljaira az utcára akarják vezényelni s hogy a kommunisták a felvonulásban nem hajlandók részt venni. Taussiknak eme bejelentése folytán a? vasárnapra tervezett tüntetés elmaradt. xx A PROHASKA parfümériának púderba és toiletteszappanjai kiválóak. Kozmetikai aatásuk nagyszerű és az illatuk csodásán linóm. A jugoszláviai nemzeti kisebbségek Belgrád, január 17. A Vreme szerint a minisztertanács azoknak a pártoknak kérdésével foglalkozott, melyek módszerükre és taktikájukra nézve hasonlítalak a Radics- aárthoz. A tanácskozások főleg a nemzeti kisebbségekre vonatkoztak, így arra, miképp viseltessék a kormány a jövőben a magyarokkal, a németekkel és a jugoszláviai mohamedánokkal szemben. A kormány nem hozott végleges határozatot, de elhatározta, fogy a kisebbségek politikáját szigorúan ellenőrizteti. Budapest, január 17. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Léderer gyilkosság után az egész magyar sajtói, sőt a külföldi sajtó egy részét is újabb szenzációs tömeggyiikossági eset járta be, melynek főhőse Borbélyné szentesi asszony lett volna, aki fivérét, az őrült Dombay Szűcs Sándort szappanná főzte volna. Mint most kisült, az egész esetet csak a szentesi lakosság fantáziája, melyet az utóbbi heteknek rohamosan ismétlődő gyilkossági hírei fertőztek meg, találta ki és terjesztette el. Dombay Szűcs Sándor távolíéte gyanús volt a város lakosságára Érsekújvár, január 17. Még a múlt héten került a nyilvánosság elé az érsekujvári lóbotrány ügye, amely különösen Chaule tábornok Öngyilkosságával országos feltűnést keltett. Az egész csehszlovákiai sajtó foglalkozott a tábornok rejtélyes halálával s a legkülönbözőbb kommentárokat fűztek hozzá. Tudósitónknak alkalma nyílott betekintést szerezni az ügybe s úgy látjuk, hogy az ügy túlnő a megszokott panamaügyek méretein s ma még kiszámíthatatlan következményei lehetnek, mivel a panama tisztán politikai hátterű. A politikai előzmények Áz ügy egészen a Prásek-féle botrányig húzódik vissza. Akkor indult meg ennek a súlyosan kompromittált pártnak részéről az az akció, melynek a célja az volt, hogy valamilyen módon revanzsálja kompromittálíatását. Valószínűleg a Prásek-párt híveitől érkeztek az államügyészséghez sürü egymásutánban feljelentések, hogy a lósorozást vezető bizottság szabálytalanságokat követ el, melyekkel az államot súlyosan megkárosítja. A nyomozás megindult s ennek során néhány érsekujvári kereskedőt meggyanúsítottak azzal, hogy megvesztegették a sorozást vezetőket. Megemlékeztünk arról, hogy ezeket a gyanúsítottakat: Wilheim József, Balog Lajos és Klein Gyula érsekujvári kereskedőket őrizetbe vették. A vád tárgya az, hogy megvesztegették Chaule tábornokot s a sorozóbizottság tagjait. A megvesztegetés állítólag oly módon történt, hogy a gyanúsított és letartóztatott kereskedők a generális által arra utasit- tattak, hogy a külföldről beszerzendő lovak behozatali engedélyét a Prágai Melegvérű Lótenyésztő Szövetkezet utján szerezzék be, ahol ezekért az engedélyekért darabonként 250—300 koronát kellett fizetniük, amiből álnak s igy pattantak ki a meggyilkolásáról szóló mesék. Mint most kiderült, a meggyilkoltnak hitt fivér a hódmezővásárhelyi tébolydában van. Azok a csontok pedig, melyeket a Haarmann esethez hasonlóan Bor- béiynó lakásában véltek megtalálni, nem emberi, hanem közönséges szarvasmarhacsoiilok voltak. Jellemzők az utóbbi idők fölszaporodott gyilkosságaiból ke’otkezeit hangulatra a szentesi nép rémlátásai, melyek minden a'ap nélkül cJhihék és terjesztették a borzamas gyilkosság meséjét. lami illeték mindössze 25 korona volt. A többi a Szövetkezet, vagy mint egyesek tudni vélik, valamely államalkotó párt pártkasszája javára szolgál. Ki követte el a panamát? a szlovákiai kereskedők persze nem szívesen fizették ezeket a 300 koronákat, azonban hiába próbáltak a Svaz megkerülésével behozatali engedélyeket szerezni. így hát, ha üzleteket akartak csinálni, kénytelenek voltak továbbra igénybe venni a Szövetkezet közvetítését, amelynek ez az akciója szinte nyilvános volt s legálisnak látszott. Érdekes megemlíteni, hogy mintegy fél esztendővel ezelőtt Érsekújvárét! megalakult a Szíovenszkói Lókereskedők Országos Egyesülete, amelynek semmi más programja s indító oka nem volt, mint az, hogy az illetékes minisztériumnál kieszközölje, hogy a Szövetkezet a Sváz megkerülésével, 300 ko- ronányi megterhelés nélkül is jusson behozatali engedélyekhez. A kisérleí íelfosen sikertelen volt. A behozatali engedélyeket továbbra a Svaz kezelte s igy a kereskedők — kiknek jóhiszeműsége majdnem kétségtelen — kénztelenek voltak továbbra is igénybe venni annak közvetítését. A csempészés vádja Á gyanúsított kereskedők ellen pénzügyi kihágás címén is megindult az eljárás, mert állítólag csempésztek. A csempészésnek azt minősítették, hogy nem a saját, hanem a Sváz nevén szóló behozatali engedélyeket használtak fel. Ugyanis egy 1920-ban kelt rendelet a behozatali engedélyek felhasználását csak abban megnevezett jogosítottnak engedi meg s minden átruházást megtilt. A kereskedők egyelőre Nyitrám vannak és tegnap hirdették ki ellenük az előzetes letartóztatást elrendelő végzést. Még folynak a tanúkihallgatások, amelyek még napokon át fognak tartani. Az érsekujvári topámmá országos botránnyá dagad Az eset politikai előzményei — A Prágai Melegvérű Lótenyésztő Szövetkezet szerepe — Mi az érsekujvári letartóztatottak bün<$? — P. M. H. tudósítójától — sezök fázott, zsemberedett, ügyetlen volt. Ha ügyet bedugtak, mellette kiesett kettő. Közben már esteledett is. A csendörkoma mérges volt, hogy eltolóik az időt ezzel a buta hagymával. Utóbb még ott éri őket az éjszaka, akkor aztán vihetik a hagymát, ha jönnek a farkasok. Batu sógor azonban nem engedett, fia a hagymát megvette, nem bolondult meg, hogy (tt a hóban hagyja. Inkább egyék meg a farkasok, de hagymát haza viszi, ha addig él is! A hagymát összeszedte, aztán berakta a rseoébe, a szakadást pedig begyömöszölte a spárga alá, hogy a hagyma békében maradhasson a zsebmetsző hátán. Aztán tovább ballagtak. Batu sógor boldog volt: — No hála Isten! Alig mondta ki azonban a hálálkodó szót !tz egész társaság hasra terpeszkedett. Megint bsleszakadtak az árokba. A zsebmetszö hátán meg megint kiszakadt a papiros s a hagyma megint kiszórodott. Batu sógort a guta környékezte. Az első pillanatban az volt a szándéka, hogy nagy mérgében a zsebmetszőt fölemeli a levegőbe, aztán földhöz vágja. De belátta. hogy7 az szegény fejé nem oka a csúfságnak, hát minek bántaná. Mivel azonban a csendőrkoma a farkasokra való tekintettel a sietséget igen sürgette, tehetetlen mérgében szörnyű megvetéssel végignézte a kihullott hagymát, aztán sarkon fordult, nagy kegyesen megindult a hósivatagban. — Most már lesz, ahogy lesz! — gondolta magában, — azt viszem haza, ami megmarad. A hagynia azonban másképp gondolkozott. A honvágy vonzotta-e, vagy mi, elég az hozzá, hogy minden lépésnél kipottyant egy-egy fej a csomagból. Csak úgy kopogtatta a zsebmetsző sarkát. Mire Debrecenbe értek, a papirosban fiahagyma sem volt. Batu sógor, hol elsápadt, hol elvörösödött, de úgy tett, mintha a hagyma nem bántaná. Mikor aztán a zsebmetszőt a fogházparancsnoknak szerencsésen átadták, nagy keserűségében leöntött egy litert a bikavérből. A csendőrkomának is fizetett egy literrel, hogy hát el ne mondja Juli néninek, hogyan járt az első hagymával, mert akkor lenne nemulass, meg egész életében rajtamaradna a debreceni csúfság. A koma váltig erősítette, hogy biz ő egy szót sem szól a hagymáról, mert ez bajtársi kötelesség. Batu sógort azonban igen piszkálta valami s mikor hozzá éjszaka'még azt is álmodta, hogy Juli néni mennyire megörült a hagymának, nem állhatta, hogy az öregasz- szonynak kedvébe ne járjon. Visszatértében újra vett tiz kiló hagymát. Most aztán a múltakon okulva, igen vigyázott. Papírzacskó helyett vászonzacskót vett, hogy az útban ki ne szakadjon. Nem is szakadt az ki, a hagyma hazaért, hanem egy kis baj mégis csak történt. A nagy hidegben elfagyott az utolsó szemig s Juli néni mindet a malacoknak szórta. De a zacskót megtartotta. Még máig is meg van az őrsön s az uj cesndőröknek büszkén mutogatja, hogy ezt hozta neki Batu Jóska, amikor Debrecen tájékán kétszer is megvette a drága hagymát s az mégis olyan olcsó volt, hogy még a malacok is abból ettek. A farsangi bálok pompája Berlinben Tiz év után megint brilliánsoktól és ékszerektől fényesek a báltermek — Kincseket éri' bundák — A báli divat 1925-ben Berlin, január 17. A berlini bálok tengeréből messzire kimagaslott a Metrcpol-szinház idei bálja. Rózsafüzérek kötik össze a páholyokat. A színház egész tere parkett. A színpad piros és ezüst brokátteremmé van alakítva. A rne- nyezctről ezerszinü szallag leng alá. A páholyokban a berlini tárasadalom legelőkelőbb rétege: a név és a pénz legnagyobb képviselői. Itt mindenki ismeri a másikat. Mosolyognak, köszöngetnek, integetnek. Háború előtti időkben nem igy volt. Társadalombeli höl gyeit akkor még nem mertek ezen a bálon mutatkozni és csak a merészebbek mentek el, de azok is álarcban. Még az urak is csak éjfél után, ha kalandokra akartak vadászni, állítottak be. Ma egész más kép fogadta a belépőt. Ugyanannyi a hölgy, mint az ur. Ez onnan van, hogy a hölgyek nem férjeikkel és a férjek nem feleségeikkel, hanem mindenki a másikról külön vállán, azaz barátjával és barátnőjével ment el a bálba. Amott Matzner Gusztáv, a berlini operett kedvence szorgoskodik, itt egy elegáns ur magyarázza, hogy mi a tökéletes férfidivat és hogy a gombgar- nitura elengedhetetlenül gyöngy kell, hogy legyen. Fritz von Unruh, a nagy költő Blei- chröder bankárral beszélget, Paul Morgan a még híresebb komikus, az Arras táncosnőkkel csintalankodik, akik két világrész közötti táncturnéjukon épp a mai estét töltik Berlinben. Az egyik páholyban Mumrn pezsgőgyáros özvegye. Mellette Jentz titkos tanácsos feleségével. Excentrikus táncmutatványok, meglepetéseié s tréfák után megindul a tánc. Leírhatatlan pompa, ragyogás mindenütt. A legtöbb hölgy ékszerben egy vagyont hord magán. Nem kisebb méretű volt a színpadi szerzők táncmulatsága. Az írók közül Fulda, Btigel, Brennert, Wilde, Amo Holtz, Loíhar Schmidt és Schmidtbonn vannak jelen. Amerika részéről a híres Tiller-Girlök. Nem hiába Írók estéje. Teli meglepetéssel, hmorral, pajzán jókedvvel. Száz uj kupié, száz tréfa. Minduntalan uj „nevek“ jelennek meg. Berlin legszebb asszonyai itt adtak egymásnak találkozót. Az irodalom és a költészet vérből és húsból való múzsái brüsszeli csipkékbe, selyembe és bársonyba öltöztek. Berlin ösz- szes színházai teljes számban megjelentek. A Metropol színház bálján éjfélig, a szerzők bálján reggel 4-ig mulatott az ember és természetes, hogy ilyenkor még nem megy haza, hanem az estét megkoronázza a „ro- hambál“ látogatásával. Minden száguld, rohan, siklik, botlik, elbújik, nevet. Párok egymásra találnak és boldogan sietnek vissza a táncterembe, mig onnan lányok és asszonyok tűnnek el és a nagy báli épület különböző szobái sarkában bujócskát játszanak azokkal, akikről tudák, hogy biztosan meg fogják őket találni. A rohambált paradicsombálnak, vagy Ádám-Éva-mulaíságtiak is lehetne nevezni: a nők marókra fogtak egy félvég selymet, rádobták testükre és kész a toalett. A selyem ott érte és födte a testet, ahol akarta és olyan simulékony volt, hogy nem ott fedte, ahol a hölgy nem akarta. Óriási siker az egész vonalon! Harisnya nem létezik, ellenben kézelő a férfiak lábán. Kádár Béla magyar fiatal festő és két barátja ontották a színeket. Nagy a vigság —, hajnalig, azaz délig tánc. Délben mégis hazamentünk. Az idény báli divatja a következőkben foglalható össze: ingruha, amelyre a külső szélesebb csipkeruha borul. Táncnál nagyszerűen érvényesül. A bubifej rk lemaradtak, de beavatottak (férjek) vallomása szerint csak rövid időre tűntek el, mert fehér parókák alá kerültek. Farsang után majd újra ki fogak dugni fejeiket a bubifejek. Hosszú szoknyát, uszályt hiába keresnénk. Uszály — tán a jégkorszakban hordták az ősanyák. A ruhákat kő- és gyöngyhimzés borítja. Fekete ruha eltűnt. A terem olyan, mint egy festő palettája: téglavörös, cinober, purpur, rózsaszín, orchideáiba, smaragdzöld és tiszta fehér uralja a termet. Ezekbe vegyül minden más szín ezer árnyalata. Virágok, levelek, madarak röpködnek a ruhákon a művészi ornamentika dzsungelében. A gyöngysorok Szőnyegek, függönyök és Kassa, Fo-n. 76. | Mernimiiii fiiiggőismőli, lerliőlc és ^a8SR^®iBBa™F § S£tf€ai3*lBl és Tvisssr saséi* W«al€KS®Éél«I*«£att Szentháromság* g Függőim £»4 Sic Siön^etf
