Prágai Magyar Hirlap, 1925. január (4. évfolyam, 1-25 / 744-768. szám)

1925-01-01 / 1. (744.) szám

Csütörtök, január 1. © 4- Gyönge a prágai tőzsde. A tőzsde gyönge irányzat mellett nyitott. Úgyszólván valamennyi érték árfolyama csökkent, csak egyes papírok tudták árfolyamaikat meg­javítani. A kulissz gyönge. A beruházási piac élénk forgalom mellett szilárd. Főképpen az állampapírok emelkedtek. A tőzsdén nem jegyzett értékek piacán gyönge irányzat mellett Jagodina árfolyama esett jelentőseb­ben. Záróirányzat: gyönge.-F Tartott a brünni terménytőzsde. A brünni terménytőzsdén tartott irányzat mel­lett a következő árakat jegyezték: morva búza 252—255, szlovenszkói 255—260, morva rozs 220—225, szlovenszkói 215—220, váloga­tott árpa 240—265, zab 148—150, román ten­geri 130—133, búzadara 395—400, búzaliszt OGG 390—395, nullás búzaliszt 380—390, 55 százalékos nullás rozsliszt 345—355, 72 száza­lékos 1 sz. rozsegyenliszt 320—325, Burma rizs II. 280—285, búza takarmányliszt 160— 170, buzatakarmány 117—120, rozstakar- mány 117—125 korona. 4- Üzlettelen a bécsi tőzsde. (Pragoradio.) A mai tőzsdén nem alakult ki egységes irány­zat. Nagyobb árfolyamé! toló dósok nem tör­ténték, mert a piacra dobott értékeik köny- nyen találtak fölvevőre. Poldi Kohó prágai eladásra lanyhult. A korlát üzlettelen. Az üz- •lettelenség átterjedt az utótőzsdére is. A be­ruházási piac nyugodt.. 4- Megszilárdult a berilnl tőzsde. (Pra- foradio.) A tőzsde a külpolitikai helyzetet kedvezően ítéli meg, miért is a spekuláció vásárlásokhoz kezdett, ami az árfolyamok megszilárdulását idézte elő. 4" A budapesti terménytőzsdén — mint buda­pesti szerkesztőségünk jelenti — nem változtak az árfolyamok. 4- Vontatott a budapesti tőzsde. Budapesti szerkesztőségünk jeflenti telefonon: Az év utolsó tőzsdenapja vontatottan indult és később sem me­legedett fel a hangulat. Árfolyamok: Moktár 190, Törökszentmiklósi 33, Pestszentlőrinci 50, Osztrák Légszesz 600, Részvénysör 387, Féltén 1320. PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP — Szlovenszkói szerkesztő: Telléry Gyula, Igló. — Rusz nszkói szerkesztő: Rácz Pál. Ungvár. — Budapesti szerkesztő: Erdélyi Árpád, Buda­pest, VIL, Damiaiíich-utca 25-a, telefon 174—21. Kiadja: Plachbarth Ernő dr. — Nyomatott a Deutsche Zeitungs-Aktien-Gesellschaft nyomdá­jában Prágában. — A nyomásért felelős: O. Hollk. jftíoriraicsefz gépüzemre berendezett asztalosai ühelyo és bútorgyára fp. Jl&vú á’rííbár-u. 5. Az összes asztalosipar kereteibe tartozó valamennyi munkát, és pediír a legmiivószibb diszbutoroktél kezdve a legegyszerűbb lakásberendezésekig min­dent vállal. — Gyárt továbbá mindennemű üzletberen­dezéseket, valamint az építőipar összes termékeit. DeuíschJ.Hiíra füszerkereskedés (a törvényszékkel szemben), saját pö-; kötésű kávé, cukorka, sajtok, csemegék N nagy választékban, reklámárban. IIHARI KviiAraa Szlovenszkón legrégebben bevezetett TEMPLOMFESTÉSZETI VÁLLALAT. Elsőrendű referenciák. Költségvetés díjtalan. atwagrv rzssrx jy au...x:-yrr x,;vqre .njna -u Legrégibb nyÜrai butorszállitásl vállalat OUITT ZSIGMOND bútor- és íebmzáíMó NITRA Masaryk u. 39* Telefon í 30. © Í © I O (8 & Q .W«2 VXB&VJ. e* íe eszi | Hassa. Bí©$iee. | | MI, CS €l€- i i ffáisae riláiluliii 1 I csak | ® & Havas és Dudovics 1 1 férfi-, fin- és gyermekraha § | áruházában lehet. § | mim mériétí©$zt&i$. | | raasom-ia. i. Plaiom-ra. l. § @ © ü«a!B@iri S. BE. S®dia'3Zsa5í’Ei!!te®»Eg&s,«*itSs3GEVfflB Pezsgőgyár — Alapítva 1825. — ■ j A farsangi évadra Czioner és Tsa. női divatházánál a szebbnél-szebb és leg­divatosabb báli, estélyi tehettek modelljei beérkeztek. KOSíCE, MALOM (MLYNSKA) U. 5. y«j|p,-»i*yiBaFM ii iw in r " i i ' '"""”"1 Hangszereli különleges kivitelben I Hegedűk, csellók, nagybőgők, hurok, vala- | 1 mint mindenféle fa- és pléhfuvóhangszerek | i legjobb kivitelben és legolcsóbb áron rész- I tétfizetésre is kaphatók. 1 L NOVOTNY, PRAHAII, Vysebradská ír. 419 1 Árjegyzék ingyen és bérmentve. g Dndincr festvlrch j K harangöntődéje, épület | P és műlakatosműhelye 3 L'l Molöavskáokr.20. K08ÍQe-KaS82 Szepsi-körul 20 j Harangjai hangerőseég, hangfinomság és tartósság te- kintetóbeu ver senyen felül ál lanak. Készít nek továbbá vasharang áll­ványokat mindennemű épület és rnüla- katosmunkát Több arany és ezüst éremmel kitüntetve I Kedvelt postateaSdcsjifiiisjeh 1 zománcz veder 5 kg vörös áfonya besűrítve vadhúshoz 6ő.— Ké 1 zománcz veder 5 kg finom gyümölcs iz 40.— „ 1 „ n 5 kg finom mátna iz 60.— „ 1 kanna 5 kg akác vagy hársfavirág méz 100.— Ké 1 kanna 5kg zamatos málna szörp 70-— » 1 posta láda 5 kg cukrozott gyümölcs príma 140.- „ 1 posta láda 5 kg cukrozott narancshéj sze­letek 85-— „ 1 „ „ 5 kg finom csokoládés desser­tek 160.— „ 1 „ csomag 5 kg úri gomba konzerv, mint a friss 65 Ké 1 „ „ 5 kg paradicsomvelö dobozban 38.- Ké 1 „ láda 5 kg 7 üveg különféle befőttek 80.- Ké Szállitla utánvéttel vagy a pénz elleges beküldése mellet teljesen bérmentesen a Rimaszombati ta)^ konzervgyár r. t Rimaszombat Rim-Sobo ooooeooooooooooooooooooooooooooo I lliiicr k ilíii i G lisslner A. ama Butorraktár, temetkezési vállalat o Presov {Eperjes) 504 Collegium ó O Alapítva 1863. o QOOOGOOOGOOOOOOOGOOOOQOOOOOOOOGO KicsiityeseK — A P. M. H. eredeti regénye — Irta: Falu Tamás (5) Megváltozott a világ. Sok-sok idegem ke­veredett az utcák, járókelői közé. Idegenek, akiknek nem kellett köszönni, akiket jól esett elkerülni. De ott voltait mindenütt. Az árnyé­kük az aszfalton, a hangjuk a hivatalban, a tekintetük a tekinteten, s a fülük a falon- So­kam voltak. S mindegyre többen lettek. A csendőr nekik szalutált, a rendőr előttük Mit hap Dákba, a vonuló katonák az ő nótáikat énekelték. A kis város olyan volt, mintha egy zöld köténybe építették volna valamikor s a kö­tényt valami szeszélyes asszony összeránr tóttá volna mérgében. A házak összecsúsztak, össze-vissza gurbálódtak, soraiból kitolódtak, feltorlódtak, letolódtak, oldalttofódtak. A he­gyeik talán azért szöktek fel olyan magasra körülötte, hogy eltakarják ezt az építészeti sajtóhibát i S az emberek mind némábbak lettek. Mintha utazási engedélyt kellett volna kérni a szónak az ajkról való elszállításához is. Az utcán csak köszönteik egymásnak. Nem sé­tálgattak kedélyes kacagás közben, mint az­előtt, a boldognak nevezett régi időben, ami merni is volt olyan nagyon régen- A délelőtti sörözéseik is elmaradtak egyelőre. — Sok a dolgom! — mentegetőztek eleinte. De később már nyíltan megvallottak: — A sör csak a politikára esik jól. Mást meg rosszul esik a politika. IV. Ratkó átköltözött Emma nénihez. Az előbbi helyével is meg volt ugyan elégedve s szállásadója is példás lakónak minősítette, de a szállás adónak hazajött a lánya, gyere­kestől s szüksége volt a kiadott szobára. A V&sut-utcából jött át a Piac-térre. Ci­gányokat fogadott ládái átcipeíéséire s a hegyvidéknek ezek az undorító aliecmberei csaknem minden Ládáját elejtették. Szeren­cséjére teleszkópját s drága műszereit nem bízta rájuk­Emma néni az üzlet melleti utcai szobát adta Ratkónak. Szép szoba volt. tágas, bolt- hajtásos, a piacra s a várra néző ablakkal. A szokott bútorok voltak benne, a szokott fá­ból, a szokott rendben, a szokott csikós sző­nyeggel s a szokott nyomatokkal a falon. A sarokban cserépkályha állt s jóindulatú me­leggel csókolta testen a dideregve érkező vendéget. — Az unokáim, Edith — mutatott be Emma néni egy piruló lánykát Ratkónak. Tizenhatéves lehetett a szende piron­kodó. Szép, dús, barna haja volt, nagylányo- san kontyba csavarva. Kék bársonyruha tette ünnepélyesebbé jelenlétét s szoknyája alól fehér alsó csipkefogai villantak elő majd­nem elveszőn. A lábára még ‘ nem fordított különös ügyet, vagy talán a nagymama nem csináltatta cipőjét a legelső suszternél, mert bizony egy kicsit nagyot mutattak s nem ér­zett belőlük a láb iránt táplált hiú gondosság. — Tavaly végezte a negyedik polgárit, — kezdte életrajzát Emma néni- Ö lesz a házilkisasszony. A tanár ur szobáiénak is gondviselője. Csak tessék szigorúnak lenni hozzá. Edith zavara kezdett elmúlni s bájosan mosolygott a tanárra. A gallérját nézte, mely összegyűrődött a rakosgatáskán s a haját nézte, mely ritka volt már fölül, mint egy elsőéves faiskola, — A kereskedelmit akarom vele végez­tetni, — tette közzé terveit Emma néni. — Egy fiatal ember jár hozzá a bankból. Talán tetszik is ismerni. A Nyári Feri. Igen jó, szo­lid fiú- Gyakornok a bankban. Tavaly végzett, még nem felejthette el, amit tanult. Kell, hogy a lányok jövőjéről is gondoskodjunk, tanár ur. Rossz világot élünk. Azelőtt, ha egy uri- lány hivatalba ment, tönkre volt téve. Az már nem volt urilány. Tessék ma végignézni a városon, hány uriházban főznek s takarita- tanak otthon a lányok? Kettőben sem. Mi az a műszer, tanár ur, amit a diákokkal hoza­tott a saját felügyelete alatt? —Teleszkóp­— Messzelátó, ugy-e? — Igen. Csillagvizsgáló­Emma néni földöntúli irigységgel bámul­ta a hosszunyaku rézcsövet. Egy pillanatig arra gondolt, hogy egyszer majd kilopja a ta­nár szobájából s azon néz át a másik oldalon sétálók közé. S az is eszébe jutott, hogy egy­szer majd a legközelebbi csillagon korzózók közé les föl, megállapítandó, hogy oly közel lépkednek-e egymás mellett s oly Hlemsér- uöen sétálnak-e, mint a városi sétatér laza erkölcsű naptopói. / Egy kisfiú jött be, kíváncsian csillogó szemekkel. — Ez aiz Elemér, — mondta Emma néni. — Szervusz Elemér! — kezelt a tanáir a fiúval. Hát ez itt micsoda? Egy vágásra mutatott a gyerek ajkán­— Ez, — mosolygott a nagymama — egy szamárharaipás- De nem tréfából mon­dom. Hatéves korában megharapta egy sza­már. — És ez? Ratkó Elemér homlokára mutatott, ahol egy mély ütés nyoma volt látható. — Ez, — magyarázta a nagymama és a forradás helyén babrált — ez egy csikórugás nyoma. Hétéves korában megrugta egy csikó. — És ez? — kérdezte Ratkó a gyerek fülén levő sebhelyre mutatva. — Ez, — fogta meg Emma néni az uno­kája fülét, hogy szeliden megráncigálja, — ez egy nyiltöv esnek a helye. — Teli Vilmost játszottunk -- nevetett Elemér. — És te voltál Teli? — Nem — nevetett tovább Elemér- — Én voltam az alma­Emma néni csóválta a fejét. — Ilyen haszontalan gyerek! Egyszer fej nélkül jön haza, meglátja tanár ur! • — Az biztos, — mondta Ratkó— hogy a szamár és a csikó után most már az oroszlán következik. Elemér a szentencia után kiszabaditóttá fülét a nagymama kezéből éis kipenderült az udvarra, hogy el táncolja a sziuindiánok nem­zeti táncát. — Negyedik elem ista, jövőre a tanár ur keze alá kerül. — Jövőre... — mondta maga elé Ratkó- Jövőre... Az még nagy idő. Hol lehetőik, hol leszünk addig! A cigányok homlokukat törülve álltak az ajtóban. VáTtiák a pálinkát, a bagót s a pénzt. (Folyt köv.) fi y u ii* ősi I ~'1' S£€^®IC€5 - ||

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom