Prágai Magyar Hirlap, 1925. január (4. évfolyam, 1-25 / 744-768. szám)

1925-01-15 / 11. (754.) szám

Csütörtök, Január i$. *5? 'J&mzMfM __ A gyufa forgalmi adója. A pénzügy­minisztérium a legutóbbi napokban a követ­kező körrendeletét küldte meg az összes ve- zérpcnzügyigazgatóságokhoz: „A pénzügymi­nisztérium nvult évi december 27-én kelt rendelete szerint a gyufa árusítása január I-től forgalmi adó alá esik- Minthogy a for­galmi adó nincs beszámítva a gyufának az 1923—58. számú kormányrendelettel megál­lapított legmagasabb árában, felhívjuk a pénzügyigazgatóság figyelmét arra, hogy a forgalmi adó összegét, valamint a gyárosok és nagykereskedők, úgy a kiskereskedők a gyufa legmagasabb árához fogják számítani, s ennek következtében a gyufa ára a forgal­mi adó összegével megnövekszik.*4 — Lengyelország a Csehszlovákiába szállítandó szénkontingens felemelését kéri. Néhány nap előtt közöltük azt, hogy a prá­gai közmunkaügyi minisztérium osztályfő­nöke, Fischer mérnök Varsóba utazott a cseh —lengyel szénszerződés meghosszabbítása coljából. Értesülésünk szerint a szerződés érvényét ezideig nem sikerült meghosszab­bítani, a lengyelek ugyanis azzal a követelés­sel állottak elő, hogy a Csehszlovákiába szállítandó lengyel szénkontingens ötszörösé­re emeltessék. Minthogy Fischer mérnök nem volt elkészülve erre a követelésre, tegnap­előtt visszatért Varsóból s tegnap a köz- munkaügyi minisztériumban megtartott érte­kezleten számolt be utjának eredményéről.. A szakkörök nézete szerint Lengyelország eme kérelme nem teljesíthető. — Az ipari só behozatala. Az ipari só behozatalának kérdése még mindig elintézet­len. A pénzügyminisztérium néhány hónap előtt oly értelemben határozott, hogy a bel­földi ipari sóval fog kísérleteket végeztetni főleg az iparnak oly ágaiban, amelyekben a szakkörök szerint a belföldi ipari só nem fe­le! meg, igy a timáriparban. A tímárok vgyanis azt állítják, hogy a belföldi ipari só [káros foltokat hagy a bőrön. A pénzügymi­nisztérium kísérletei igazolták a tímárok ál­lításának helyességét, kiderült ugyanis, hogy a belföldi ipari só bizonyos vasvegyiiletet tartalmaz cs ez okozza a bőr foltjait. Ennek dacára a pénzügyminisztérium még mindig nem döntött az ipari só behozatalának enge­délyezése tárgyában, mivel oly nézetek me­rültek fel, hogy a kísérleteknél észlelt vas- vegytilet a nem tisztán kezelt gépekről szár- mazhatik, amely bizonyos óvatossággal el­kerülhető. A böriparosolc ismételten sürgetik kérelmük elintézését azral, hogy a belföld­ipari sóval kidolgozott bőrök nagy károkat okoznak a csehszlovák bőriparnak a külföldi piacon. — Amerika aggodalmai az aranynak Európába való átömlése miatt. Newyorki pénzügyi körökből származó értesülések sze­rint a Bank of England-nak és az amerikai bankok szövetségének tárgyalásai az angol font stabilizációjára irányulnak. Ezzel befe­jezést nyerne a font és a dollár között tartó régi háború. Igen jelentős a fontvásárlás, melyet a Bank of England ügynökei végez­nek. Az európai devizák emelkedését s az európai kereskedelmi mérlegek javulását az amerikai pénzügyi körök nagy aggodalom­mal szemlélik s főképpen attól tartanak, hogy az amerikai arany a jövő évben még na­gyobb mennyiségben fog Európába özönleni. A legutóbbi napokban ment csak Hol'andiába 760.000 dollár aranyban, mivel a holland fo­rint kedvező árfolyama lehetővé teszi az amerikai arany felvásárlását. — Franciaország bevezeti az aranyvalu­tát. Párisi jelentések szerint a kormány azzal a tervvel foglalkozik, hogy a legközelebb egy javaslatot terjeszt a nemzetgyűlés elé, mely­nek célja: az arany valuta bevezetése. A fran­cia frank mai elértéktelenedésére való tekin­tettel 1 kg. arany 10.000 frankban volna meg­állapítva. — Fontkölcsönt kapott egy magyaror­szági vállalat. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Gcidberger-tex tálgyár 75.000 angol fontos kölcsönt kapott, ami 25 milliárd papi rko rónának felel meg. A kölcsön kamatja 7 százalékos, ami annál érdekesebb, mert a Nemzeti Bank hivatalos kamatlába 12 százai ék. — Emelkedik a magyar bankok betétál­lománya. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A tizenhárom legnagyobb buda­pesti pénzintézetben és a Postatakarékpénz­tárnál az utóbbi hetekben jelentősen emelke­dett a betétállomány. A december 31-iki ki­mutatás szerint, amely ma készült el, a nagy­bankok betétállománya a novemberi 212.2 millió aranykoronáról 231-1 millió aranyko­ronára emelkedett. A külföldi devizákban be­fizetett összeg 37 millió aranykoronáról de­cemberben 46.8 millió aranykorona értékűre növekedett. — A magyar postatakarékpénztár kamatot fog fizetni a folyószámlabetétek után is. Buda­pestiről jelenítik: A postatakarékpénztár a taka­rékbetétek után számihotu kamatlábat nemrégiben b százalékról 8 századikra emelte fel. Felmerült ezzel kapcsolatban az a kívánság, hogy a posta­iak aréik pénz Cár a folyószámla-állomány irtán is űzessen kamatot. Azt tervezik, hogy a kamatokat ezévi január 1-től visszamenőleg számolják el. — A dinár január elseje óta 15 százalékkal emelkedett Zürichben. Jannár 2-án még 7.80-nal jegyezték Zürichben a dinárt, az azóta elteli: rö­vid 8—10 nap alatt 9.15-ig emelkedett a dénár jegyzése. A legnagyobb emelkedés január 7—9 közt következett be, a görögkeletiek karácsonyi ünnepe alatt, araikor az SHS nemzeti bánik éppen a hivatalos ünnepeik miatt nem interveniált a di- nárkurzus rohamos cmelíkedése ellen. A dinár emelkedését azzal magyarázzák, hogy január vé­gére nagy kötések történtek belgrádi és zágrábi kiűzetésekben főként 'külföldi termőm" vásár lók részéről. De a nemzetközi spekulációnak i$ része van a dinár felhajtásában, ami egyébként komoly zavaróikat idézett elő Jugoszláviában. Az ipar és kereskedelem súlyosan érzi a Pasnos-kormány szigorú deflációs politikájának terhét. Hitelhez nem lehet jutná és számos IparváMat jutott ko­moly krízisbe. A mai din árjegyzés egyébként már lényegesen alatta van a 9.15-ös legmagasabb pontnak, ment 8.50 vo"t a dinár zárta fia Zürich­ben. Az uj év óta figyelemireméltóan emelkedett Zürichben az angol font és dohár is, a;z angol font 2433-ról 2484 50-re, a dohár 513-ról 518.35-re. — Nincs forgalom a magyar borpiacon. Bu­dapestről jelenítik: A bor piacon a helyzet nem változott és a boréin tőkésíti és talán még nagyobb nehézségekbe ü'llköziik, miint az ünnepek előtt. A piacon a jövő képét sötétoidk látják, valószínű azonban, hogy a következő félévben megélénkül a piac, azonban ez az élénkülés nem lesz olyan ■aránya, hogy a piacon nagyobb mozga'mat idéz­zen elő. Az export szünetel, mert azokban az or­szágokban, ahol a magyar bort el lehetne helyez­ni, még azokat a borokat sem ad'tálk el, amelye- fkert szűrőt után szállítottak oda exportőrjeink. Az uj bar divat Mafögaird fokonkint 900—1CO0, az óborokat pedig 1100—1200 koronával jegyzik. A gyűmö'espálinka piacán még mindig igen élénk üzleti tevékenység tapasztalható és már nem­csak az elsőrendű árura van vásárló, hanem a gyengébb minőségű gyüm öles pálinkát is vásárol­ják. A törkölyt 85—88.000, a seprő pálinkát 83— 85.000, a szilvóriumot 85—90.000, a borpárlatot 130—140.000 koronával jegyzik­— Tömeges fizetésképtelenségek Ma­gyarországon. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Az utóbbi napokban a fő­városban és a környéken egyre-másra je­lentik be a törvényszékeknél a fizetéskép­telenségeket, Valósággal járvány dühöng e téren, mint a hitelezői védegylet megálla­pítja. Ma délelőtt a budapesti törvényszéken 11 fizetésképtelenséget jelentettek be. AlőZÖGAZDAfóG0 — A földreformpetka hatásköre. A íöld- reformpetka a földhivatal és a koalíciós pár­tok közötti összekötő szerv lesz s a földre­form végrehajtása kapcsán nem csupán ta­nácsadási, hanem határozási joga is lesz min­den jelentősebb kérdésiben. A földhivatal igazgatósági választmánya elé kerülő ügye­ket is előbb a földreformpetka fogja jóvá­hagyni. — Tegnap délelőtt tartotta a máso­dik ülését ez a petka. = Nem veszi át a katonaság a buzafórges gabonát. A nemzet vödé lmú minisztérium közli, hogy a hadsereg részére 'történő olyan gabona- szállít és ok, amelyekben huzaté reg van, nem vi&» heteik át, mert a katonaságnál szükséges hosz- szahb idejű beraktározásnál e rovar elterjedése ■más gabonakészleteket isi veszélyeztetne. — A szovjet lovakat vásárol Magyarorszá­gon. Budapesaről jelenítik: A szovjet két meg­bízottja Magyarországba érkezett, hogy itt lova­kat vásárol járnak. A beavatottnak látszó helyeken arról beszélnek, hogy az orosz megbízó titok 20— 30.000 darab magyarfajtia, úgynevezett melegvérű ió vásárlására kaptak megbízást és a nagyarányú vásáf lebonyolítása Gáljából az orosz küldöttek elutaztak a vidékre. Az orosz megbízodalk. n'v- szerint Schlesinger és KuHánder nagykereskedők, mindössze csak hatezer darab ló vsárlnsát isme­rik be- Lehet azonban, hogy ezt csak taktika1''ől teszik, hogy a roppant számok hírére ne verjék fel a gazdák túlságosan a lóárakat. A legnagyobb valószínűség szerint a meghízottak ennél sokkal többet is vásárolnak, ha megfelelő árért kapni tudnak lovakat. A két orosz megbízott, aki itt teljesen járatlan, megbízást adott az összes szá­mottevőbb hazai 1 ók ercsik ed ők n ek, hogy jó pro­vízió fejében hajtsanak fel a részükre megfelelő mennyiségű e'adó lovat. Ezért a budapesti és bécsi lókereskedők nagyrésze már akcióba lépett. Ma a megfelelő melegvérű ló ára, amilyen az orosz vásárlóknak megfelel, darabonkint 5—6 millió koronába kerül. A hidegvérű ló még drá­gább, de ezt az oroszok amúgy sem használhat­ják a maguk különleges viszonyai és céljai mel­lett. KicsiityeseM — A P. M. H. eredeti regénye — Irta: Falu Tamás (15) A kártyaszoba volt a napi események szobája, a politikai terem. Itt szokott a bil- liárdasztal szélére ülni Beszterczey Ákos báró s összegezni a leszűrt következéseket. Beszterczey nyugalmazott miniszteri taná­csos votl, valamiiikor képviselőnek is fellépett kormánypárti programmal, de megbukott. Közeljárt már a hatvan évhez, de még min­dig nagyon jól tartotta magát s borotvált arcával sokaknak okozott korát illetően opti­kai csalódást. Típusa volt a finom urnák, aki frakkot és cilindert ölt mondataira, keztyüt ra-k gesztusaira s lakk cipőt húz minden lépé­sére. Soha életében nem mondott egy ere­deti mondatot, soha életében nem gondolt mást, mint amit már más elgondolt előtte. De ami a száját elhagyta, az ki volt fésülve, körül volt nyirbálva, meg volt fésülve. Úri volt. Úri „nesze semmi, fogd meg jól“ volt. Vagy ahogy ő mondta volna: -.Méltóztassál egy kis semmiséget, parancsold el nem en­gedni.** De már Beszterczey báró is otthagyta a Miiárdaszia! csücskét, otthagyta a kártya­szobát s áttette székhelyét a könyvtárszo­bába, a'kicsinyesek közé. Itt jobb volt. Itt volt a legjobb. A kicsinyesek leradirozták az esti órák gondhegyeit s jókedvet építettek a helyébe. Az öreg is szerette a bort, bárha hamar megártott neki. De nem tartozott felelőséggel senkinek. Agglegény volt, szabad, mint a ma­dár s a nyugdija nélkül is meg tudott volna élni családi .örökségéből Egyszer este két csendőr jött a kaszi­nóba. Beszterczeyt keresték. A báró elé bük állt, feltette monokliját, alsó ajkát keserűre biggyesztette, bal kezét zsebébe dugta s vé­gignézett az idegen egyenruhás csendőrökön. — Pardon — mondta —, azonnal urak. Csak egy pillanatig kívánok még barátaim között időzni. Arról folyt ugyanis az eszme­csere, hogy a virslik családi életében az úgy­nevezett „pár-virsli** férj-feleséget reprezen­tál-e, vagy sem. Az én véleményem szerint, uraim, a pár-virsli nem férj és feleség. A pár­virsli ikertestvér. Ezzel meghajolt az elsápadt társaság előtt s a csendőrök elé állt, hogy vezesse őket. Egy hónap múlva hazaengedték. Nem tudtak rábizonyítani semmit s amikor hosszú fogsága után először jelent meg a koclntga- tók, napot és éjszakát felejtek társaságában, mintha közben semmi sem történt volna, kezdte: — Igen, a virsliről volt szó... Hanem igyunk hozzá egy pohárka bort. Nemde, uraim? X. Az este leszállt a hegyekre. Feljöttek a hegyek fölé, a völgyek fölé és a város fölé a régi, sokezeresztendös csillagok. Zöldek voltaik, sárgák voltak, kékek voltak és ezüs­tösek. Hunyorgásuk, merengésük és csodál­kozásuk most is olyan volt, mint tavaly té­len, mint tízezer évvel ezelőtt. A holdat vár­ták. Zsebórájuk szerint fel kellett jönnie a magát óriásnak mutató égi törpének. A há­zakból egyenesen szállt föl a füst, A hűséges övben őrt álló erdők meleget küldtek kály­hákba került hulláikban az emberlakta falak közé. Ratkó képletei fölé hajolva gondolkozott. Lelke és vágyai csodálatosan hintáztak a vé­ges és végtelen között. Most megint odalen­dült, ahol másfél évvel ezelőtt volt, idejöve­tele előtt. Hívták a lombikok, a laboratórium boszorkányos eszközei, a górcsövek és az ég fejé néző aequaíoreal. Most megint csak fel­felé tudott lépni s csak zsámolynak látta az előtte ágaskodó legmagasabb hegyet. Tele volt a millió darabokra tört élet cserepeivel, szilánkjaival, porszemeivel. Már eléggé el volt tompulva, eléggé el volt zsongulva, hogy túl tudjon nézni önmagán s a köréje kényszeritett szűk körön. A társak, az em­berek szivéhez nőttek, de az ő szive na­gyobb volt, mint ezeké s dobogása tulhang- zott a lenyomoritott élet mormolásán. Újra megszállta a vágy az* elérhetetlen iránt, a messzeség iránt. Az országutak, mint kiigvók kímkorodtak vissza feléje s csalogatták ka­vicsaikra, árnyékuk enyhébe. Felé mosolyog­tak a jénai idők, a németországi utak, a világ- kóborlások pár forinttal a zsebben, de egész világgal a szívben. Elébe csapódtak az Északi tenger hullámai, az ár és apály ágyu- dörgései, az imádságtartotta hajók. Leikébe villant a norvégiai éjszakák szomorú világos­sága s kezét nyújtotta felé egy ősz, pápasze­mes professzor, akivel a földmágnességet ta­nulmányozták a tudást szomjazva. Vágyai­nak várára elküldték kőcsipkéiket az olasz városok s belezajgott csendjébe a párisi Sor­bonne nemzetközi vására. Vonatok futkároz- tak benne ezer meg ezer sinen, párhuzamo­san, szembe s keresztbe egymással. S nem siklottak ki s nem ütköztek össze. A földgömb egyenlítője, mint karika gördült kezéhez, hogy mint egy óriás gyerek kergesse a vég­telen sétaterein. Az Alpokat akkorának látta, mint a tojásnak al.iig észrevehető dudorodá- sait. A tengereket nem nagyobbaknak, mint egy siró asszony könnyét. A legközelebbi állócsillag távlatából 'nézett le a földre, az emberekre, önmagára. A legközelebbi álló­csillag távlatából, csak az Alifa Centauri messzeségéből, amely negyven milliószor millió kilométernyire fénylik a földtől s mely­nek sugara három év alatt érkezik az ég felé tekintő szeméhez. Mit tudna elbeszélni egyet­len ilyen sugár, ha rátennék egy fénygramo­fonra s megdanoItatnák? Hány állomása le­hetett a földig? Hány világ robogott el mel­lette? Sirnak-e, nevetnek-e a csillagok? ön­gyilkosok-e azok, amelyek lezuhannak, vagy csak a csillagsorsok osztályosai? Van-e vi­lág, ahová minden más világ elkergetett bé­kéje száll, ahol fehér zászló lebeg bölcsőn és koporsón? Van-e világ, ahová a boldogság abban a pillanatban menekül, amikor itt lenn azt hisszük, hogy már a miénk? Ha egy csi­gát elröpitünk, búgva kezd forogni, hogyan zenélhetnek a csillagok, amikor mérhetlen se­bességgel iramodnaik tovább mérhetlen pá­lyájukon? Micsoda melódiát muzsikálhatnak a mindenségben? Van-e, aki hallgatja ezt a végtelen orchestert? Milyen üzeneteket hoz a csülagfény a földre más világok lakóitól? Mit visz innen tovább? Lehull-e róla a hoz­zája tapadók vágya, vagy beléje ég és meg­hatványozza tiizét? A végtelenben el nem vesz semmi; találkozik-e valamikor a csillag saját fényével? Mit tesz vele? Keresztülro­bog rajta, vagy örök jegygyűrűként magára övezi? Van-e világ... ,■ Kopogtak. (Folyt, köv.) a Legtöbb és legolcsóbb I árál U B, Novai! ékszert wsfe l Kaphat j Prá-a I , Oetlemskai 16. Javítások Kvorsan. pontosan ás olcsón eszközölt-tnek — Mapryar levelezés. iii i II i III III Ilin..........................................mii n i u i ■ • -* • Világhírű SCHROLL°féle ssssi » m ® ® 81 ® ^ m w mi m a tefttedvémeif fárg Qgolo, iiosiSf Ww*m., Ü6. I oorraí szemoeiM Közöli, ieöér és színes leritéiíek. KaióJli rum I Salát készitmánvü paplanok. Rési paplanokat átdolgoztál. Isurái vásznad uiiuflipmé’iessSIöen. |

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom