Prágai Magyar Hirlap, 1925. január (4. évfolyam, 1-25 / 744-768. szám)

1925-01-14 / 10. (753.) szám

Szerda, január 14.

7

57°P(j(vlI- ÍU&CAjffiRr-tP

megadja a sötét játék irányát f7-f5-re, ezért jobb volt Hgl.

18

............ Kg8*g7 19 Hf3-gl fff6.s8!

Jo

bb mint Uh5, twrt arra f7-f5 nem követ- írezdieták a g3-g4-gyel fenyegető villa miatt.

20 Vd2-c2 f7-f5 23 Ke2-f2 Be8-f8

21 f2-f3 Hg8-i6 24. Hc4-d2 BÍ8-Í7 22. Bcl-fl . Hí6-h5

Még erősebb g5-g4, amire a világos állás egy-kettőre ftirtbatatkan. Sötét érdekes kombinációra játszik.

25. e4Xf5 Fe6Xí5 26. g3-g4 e5-e4

Gélhoz vitt Ff5Xg4 is; például 27. h3Xg4, Vd7Xg4 és most a g2 futár elveszett, mert 28. Fh3-ra Vg3f 29. Ke2, FLf41' következik, 28- Fhl-re pedig Vh4t nyerd a futárt.

27. g4Xf5?? ------A figura áld ozat elfogadására világos azonnal vészit. Még a legjobb volt HX«4 27............ Fc7-g3+ 29 ... . Hh5-Í4t

28

. Kf2-e2 e4Xd3t Vezérütésre vezér vész.

29. Ke2Xd3 . , . , 30 Kd3-c4 Vd7-d5t

és matt.

Sötét részéről rendkívül szellemesen vezetett, élvezetes játék.__________

Sak

khirek

A Haikoab és a Kassai Atlétikai Klub szakosztályai január 4-én tizes csoportversenyben mérték össze erejűiket. A győztes 5.5:4.5 arányban a Hakoah lett, melyneik igen erős gárdája van. Maii rendkívül értékes játszmánk őrről a versenyről való- ___________

A rovatvezető üzenetei

Karácsonyi díjtételünk megfejtői mind rossz oton haladnak. A probléma rendkívül nehéz, ezért « megfejtés terminusát január 25-ig kitoljuk. Karácsonyi számunk kiadóhivatalunkból megszerezhető.

Biztos eredményt csak akkor ér el» ha hirdetést a Prágai Magyarban ad fel

■S" Sérvben szenvedők +

Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék,

here. comb és köldöksérvnél a mi tökéletesített rugónélkiiH sérvkötönk, mely éjjel is hordható Mindenféle bandázs operáció után, lógó has, gyomor- és anyaméhsülye- désnél. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Flanel! has-, hát- és mellmelegitő

„Hystea" RötszerMz Braüslava, üima-tL 51.

Vezető orvos: M. U. Dr. Izsák Lajos

Árjegyzék ingyen

A vidéki felek még aznap elintéztelek

— A kartellek elleni törvény javaslata, amelyről oly sokat írtak egyes lapok s amelyet a közellátásiigyi minisztérium alkotott, még soká marad a minisztériumban s egyáltalán igen nagy kérdés, hogy a mai formájában sor kerül-e annak letárgyalására.

— Az állami földhivatal terjeszkedése Szlovenszkón. Az 1920. év folyamán újabb

120.000 katasztrális hold földet kíván parcellázni a földhivatal Szlovenszkón és Ruszin- szkóban. Eme munkálatok elvégzésére szükséges mérnökök és segédszemélyzet, javarészt Cseh- és Morvaországból kerül Szlo- venszkóra és Ruszinszkóra. A prágai földhivatal elnöke eddig negyvennégy kultur- és építészmérnököt helyezett Sz'ovenszkóra. A tisztviselőáthelyezés azért történhetik meg, mivel Csehország egyes részeiben már be van fejezve a földreform.

— Kamatlábemelés a pozsonyi városi takarékpénztárnál. A pozsonyi városi takarék- pénztár elhatározta, hogy f. évi január 1-étől kezdve a takarékbetéteket 4 és fél százalékkal fogja kamatoztatni, ezenkívül a bank viseli a betevőnek tőkekamatadóját is- A jelzálogkölcsönök kamatlába továbbra is 6 és fél százalék marad.

— A szlovák bőrpiac. Kassáról jelentik: A szlovák börpiacon a helyzet változatlan. A fogyasztás az utóbbi időben esést mutat, mert az ünnepek alatt a munkát redukálták. Dacára a megszabott áraiknak nagy a behozatal- Az árak változatlanok és nem remélhető, hogy a következő hetekben áresés fog beállni, mert a nyersáru ára magas és a gyárosok ezidőszerint nem rendelkeznek nagyobb mennyiségű készáru fölött.

— A szlovák szeszpiac. Már karácsony előtt élénkség mutatkozott a szlovák szeszpdacon és a javulás ma is oly mértékben tart, hogy a közel jövőben az áraik emelkedni fognak. A készletek elhelyezése nem ütközik nehézségbe, mert a kereslet emelkedik. Általában’ a szeszpiacon 1925-re javulást remélnek.

— A magyar korona meglepő árjavulása.

Budapestről jelentik: A magyar szanálási akció

első következménye, hogy a magyar korona árfolyamát sikerült stabilizálná. Mihelyt ez megtörtént, megindult nálunk a tezaurált valuták felkínálása, amely valóságos pánikszerű jelleget öltött, úgy hogy a Jegybanknak többször be kellett szüntetni a valuták beváltását. Midőn a közönség látta, hogy elegendő valutát tud kapni utazásra és árubeszerzésre, visszatért a bizalom a magyar korona iránt és a külföldről is nagyobb fedezési vásárlások történték magyar koronában. Ma már

az a helyzet, hogy a magyar korona csaknem elérte az osztrák korona árfolyamát. Nem vitás, hogy a mostani pénzügyi politika alapján a magyar korona előreláthatólag még január hó folyamán teljesen egyenértékű lesz az osztrák koronával.

— A Skodagyár automobiljai. Annak idején közöltük, hogy a Skodamüvek üzemeiket automobilgyártásra is berendezik. Értesülésünk szerint az első Skoda-automobilok a legközelebbi napokban már forgalomba kerülnek.

— Magyarországon leszállítják a Csehszlovákiából Romániába szállított tranzitáruk tarifáit.

A Máv igazgatósága elrendelte, hogy azon vasáruk, melyeket Csehszlovákiából valamely román á1,IIomlásra szállítanak, tanitfaengedmónyben részesüljenek.

— Az uj vámtörvény. A pénzügyminisztérium most fejezte be a vámtarifa módosítását célzó törvényjavaslatát s ezt a legközelebbi napokban tónyomatja és az érdekelt szak testületeknek fogja megküldeni véleményadás céljából.,

— A budapesti nagybankok aranymérlegel.

Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A

budapesti nagybankok pr óba ar an yrné r' e ge t készítettek, amelyek nagyszerű eredménnyel zárultak. A nagybankok helyzete sokkal kedvezőbb, semmint hitték volna.

— Újabb fizetésképtelenségek a textilszak- mában Magyarországon. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A textiilszakmában újabb nagyobb fizetésképtelenségek voltak. A Spatz és Klem cég Budapest 250, Schlestnger Mór Pécs 140, Weisz Adolf Pécs 470, Mauthner Mihály Siklós pedig 500 millió koronával fizetésképtelenséget jelentett be.

— Gépek szabad bevitele Perzsába. Teheránból kelt jelentés szerint az ottani kormány elhatározta, hogy tiz éven keresztül vámmentesen engedi be a gazdasági és műszaki gépeket, valamint a drótnélküli táviró- felszereléseketMagyarország jövője mező gazdasági termelésének fokozásától és terményei kivitelé- nek lehetővé tételétől függ

Irta: Serbán Iván dr.

Budapest, január 13.

Az állandósított koronaértékben a magyar közgazdasági élet megtalálta azt az első szilárd pontot, amelyen lábát megvetheti.

Amennyiben a koronaérték álandósitásán Ki- vül a korona állandóságában való bizalom megszilárdul, a vásárlóerő stabilizáltatik és a koronaértékben való tőkésítés megindul, egy uj kedvező és reményekre jogosító szakába jutunk az elmúlt évtized gazdasági válságának: az újjáépítés megkezdésének és befejezésének fázisába.

Természetes, hogy a gazdasági viszonylatoknak uj szabályozása a különböző gazdasági érdekeltségek erős harcából fog ájlani s a helyes eredmény kialakulása szemponijá- ból ez a vetélkedés nem is ártalmas, de csak akkor, ha tisztán gazdasági és szociális szempontok vezetik és irányítják és nem politikai vagy hatalmi kérdések. Mi olyan kevesen maradtunk most és olyan szomorú gazdasági helyzetben, hogy nagy nyomorúságunkban már igazán ráeszmélhetnénk arra, hogy

az egyetlen teendőnk most a legfontosabb gazdasági életérdekelnek biztosítása, a megélhetés kérdésének helyes alapok szerint való megoldása.

Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy egyik gazdasági ág sem állott annyira politikai függőségben, mint a mezőgazdaság.

A háború és a forradalmak likvidálásának éveiben nem az volt a főgondunk, hogy miként juttathatjuk a mezőgazdaságot abba a helyzetbe, hogy a legnyugodtabban foghasson hozzá lerongyolódott instrukciójának pótlásához, befektetésekhez és az intenzivebb termeléshez, hanem mezőgazdaságunk legyengült szervezetén egy súlyos operációhoz fogtunk hozzá: a földreform végrehajtásáhozKétségtelen, hogy a valuta értékállandóságát csupán három tényezőnek együttes hatása biztosíthatja tartósan és pedig a budget egyensúlya melett a fizetési és külkereskedelmi aktivitás, végül a jegybank helyes kamat- és devizapolitikája.

Ha e tényezőknek valamelyike hiányzik, az értékállandóság csak mesterséges eszközökkel tartható fen ideig-óráig. De ez az állandóság egyik alkotó eleme, a külkereskedelmi mérleg egyensúlya. Ha a 'külkereskedelmi mérleg szempontjából bíráljuk el az idevágó eshetőségeket, meg kell állapítanunk, hogy

mezőgazdaságunk fejlesztésének és a kereskedelmi szerződések helyes, a mezőgazdasági cikkeink piacát biztosító megkötésének fog a jövőben döntő szerep jutni valutánk értékállandóságában.

Ami alatt azt értjük, hogy mezőgazdaKicsinyesek

— A P. M. H. eredeti regénye —

Irta: Falu Tamás (14)

— Nem is lehet, _ erősítette Klómmá néni.

— Ne is legyen! — kívánta Torka néni és hátranézett, hogy megvan-e még az uszálya. Szerencsére meg volt, ezért nyugodtan folytatta: — Veszitek észre, hogy a családi életek melege párologni kezd? A férjek el-el- maradoznak s az asszonyok más szórakozások után nézegetnek.

— Tudsz valamit? — kérdezte Klómmá néni titokzatosan.

— Tudod, sokat hall az ember. Gerlach- falvy a kaszirnöt pénzeli, a felesége meg mindennap azzal az izével jár korcsolyázni.

— A Puskással, — mondták egyszerre Emma néni és Terka néni.

— Azzal. A patikusáé meg nekem nagyon jóban van Vizesréthyvel. Nekem nagyon jóban van! Nektek nem?

A két másik néni olyan arcot csinált, ami Terka néni. nagy megnyugvására azt fejezte ki, hogy bizony nekik is nagyon jóban van.

Editke tánciskolái bókkal jött be, hogy kezet csókoljon a néniknek.

— Ma órád van, ugy-e, kislányom? — kérdezte tőle a nagyanyja.

— Igen, nagymamuska.

— Csak jól tanulj, kicsi lányom.

Editke kiment, hogy az órára készüljön.

De pár perc múlva nagy ijedten jött be, a visító Elemérkét tolva mag.a előtt.

— Mi van már megint, szent Isten!? — riadó zott a nagymama.

^lemér naev jajgatással mutatta fel véres kezét.

— Csak nem valami veszett kutya? — ijedt meg Terka néni.

— Nem, — magyarázta Editke. — Tessék csalk megszagolni Elemért.

Az ajánlat valóban nem volt elijesztő, mert Elemérke úgy illatozott, minit egy rózsakereskedés. Csak ugy dőlt belőle a parfőm.

— Ellopta a szénaillatomat — magyarázta tovább Editke —, bekente vele a kezét s a tehén orra alá tartotta. A tehén azt hitte, hogy széna és persze, hogy beleharapott!

Elemér kezét be kellett pólyázni s amikor a nagymama kuglófot is kilátásba helyezett neki fájdalma csiillapitásá-ul, megszüntette könnyei hullatását.

A hídon tüzérség vonult át. Nehéz ágyukat vontattak s a lovak patái mennydörgést utánozva verték a bidfát.

— No, ezeket nem nézzük! — szólt keserűen Emma néni. — Megyünk be uzsonnázni.

És kiszaladt az ajtón, lehúzta a redőnyöket, hogy se a bolt ne nézzen ki, se senki idegen emberfia be ne nézhessen a boltba.

IX.

Idegen hivatalnokok lepték el a várost.! Messziről jöttek, szúrós szemekkel, szúrós lélekkel.

Kitört az életek válsága. Menni, vagy maradni? Ez lett a kérdés. Megalkudni, vagy nekivágni a bizonytalannak? A meleg tűzhelyet őrizni továbbra, vagy a meggyőződés fűtötte üres fazék mellé telepedni?

A leikékbe választóvizet cseppentett a nemzet végzete. Jöttek az álmatlan éjszakák, a sápadt nappalok, a lázas bolyongások. A mérlegelések, a. mérleg serpenyőibe tett gyerekek, feleség, szülők. Betegség réme, halálos szorongások, nélkülözés és megfagyás. És a vonatok egyre-másra mentek. Vészes, síró, jajgató füttyök szaladtak elbujdosni az erdőkbe, hogy eljajdultan múljanak el a téli élettelenségben. Szobák, házak ürültek ki, íróasztalok lettek árvákká. Rég mozdulatlan bútorok keltek útra megszokott sarkaikból. Kedves, barátságos lelkű képek hagyták ott régi falaikat, hogy utolsó sóhajtásukat függesszék a velük élő hűséges szögre. Kamrákból kibillent az élet tárháza, hogy ne ott fogyjon el, ahová rendeltetettt. Nehéz szekerek, döcögő kocsik jártak az utcákon s cipelték, hurcolták a kifordított házakat, a szomorú matracokról lecsúszott álmot és a fordított székeken fejjel lefelé ülő sorsokat.

Emberek mentek, emberek maradtak.

És voltak, akk nemcsak maradiak, hanem meg is változtak, óriási karriérek távlatai nőttek a levegőben. A választóvíz megtette hatását. Ezek egészen elkülönültek.

Az utca egyik oldala csak az övéké lett. Kalapjukat szemükre huzva, siettek haza és el hazulról. Csak hivatalnokok voltak ezentúl s nem társadalmi lények is. A többieket még jobban kerülték, mint a több;ek őket.

: Hogy ne kelljen számot adniok, hogy ne kelljen magyarázgatniok . . . Oh, borzasztó volt a lelkek hullámzása, a hullámok keserűsége és a keserűség ereje.

A cimtáblákat át kellett festeni. Huszonnégy óra alatt. Dolgoztak a cimfestök és az üzletek homloka egy nap alatt az időkhöz komorodott. Az utcán elhalkult a régi szó s egy másik lett hangossá. A régi megfélén- kül't, falak közé bujdosott. Az uj kiállt az utcára s világgá harsogta dicsőségét. Vissz- tiangját kereste s megtalálta. A hegyek elfelejtették a régi hangokat, fülük gyorsai megszokta az újakat s szájuk ezeket ismételgette. Egy uj emberiség keletkezett. Akii régente talán nem is voltak, akiknek hangjuk sem volt a szólásra, most előjöttek eddig láthatatlan odúikból, kiálltak kapujukba s megfeszült mellükre mohón szívták az uj levegőt. És kint voltak láthatók állandóan. Most születtek meg. Most született a lábuk, mellyel büszkén lépdelteik. Most született a kezük, mellyel a múltba és jövendőbe mutogattak. Most született a szivük, mely a máért dobogott. Senkik és semmik jutottak nagy szerepekhez. Hangadók lettek s jo-bbra-balra éreztették hatalmukat. Tollszár került olyan kézbe, mely nem tudta sorban leírni az a-b-c betűit. Hivatal hívta azt, aki legfeljebb hivatali előszobáról álmodozhatott. És . . .

De nem szabad beszélni ... A világ kifordított esernyő lett a régi kézben. A vihar zug, a zápor csattog, halaira kell ázni az utasnak. De a szélvésznek ez sem elég. Kicsavarja a utas kezéből az esernyői, letöri nyelét, más utas kezébe röpíti, ugy, hogy aki a fordított esernyő alatt bandukolót látja, nem is veszi észre, hogy a túloldali végét fogja az esernyőnek.

Igen, igen. Nem szabad beszélni. Ez szigorú szabály. A szó nem segít, a szó csak árthat. Ki sem nézni az utcára, rá sem nézni az uj utcajelző táblákra, fel sem tekinteni a megváltozott cégfeliratokra. Csak menni, élni, dolgozni tovább. Csak összebújni, csak szeretni egymást, csak ölelni egymást, csak felolvadni a végtelen keserűség csészéjében és nem nézni a holnaputánba, nem törődni a mával, csak enni, inni, sokat, sokat inni és apró ügyekkel vesződni. Kicsinyitő iive get rakva a lélek ablakaira. (Folyt. köv.>

nitQ NY11I Vilik Ijg raisgftMxiajr |I

n»<s»K*c«£lléura és «Msanm^éunftSft4»z, l«é*»a««es*«5Ése*és é» <Éta®€&l<eaf iftw<e£i«eaEés, «a Rs«airlsl»u«9fl ..Jtfnoll"

EorcelSásislyárnak ftéppiseíete és /öieraftatfa e^ész és Pad^arpalska Kuss részére. N OKOS. felles IcérvéRséaxi és éltfernil S*Mesr<BHa«fl«;a:és«íI*. EN BIEf AIL g

59 ........íizl — S€«*s»«b ,:=t—: Fő-ulca $9 |