Prágai Magyar Hirlap, 1925. január (4. évfolyam, 1-25 / 744-768. szám)

1925-01-14 / 10. (753.) szám

^m&AiM&GmxTfiRrA-p Szerda, január 14. A fascisták közeledése az egyházhoz Mussolini válaszai a kamarában. — A dél- tiroH rablóvüág. Róma, január 13. A fascista kormány legújabban erőfe­szítéseket tesz az egyházzal való kibékü­lésre. Amióta ugyanis katolikus szervezete­ket talált maga ellen, helyzete igen megne­hezült és most számos kedvezménnyel akar­ja a hivő lakosságot maga mellé édesgetni. Az igazságügyminiszter egy rendelete bi­zottságot hív egybe, melynek célja lesz az Olaszországban uralkodó egyházi tör­vénykezést megreformálni. A kormánytól kinevezett bizottság tag­jai között három preláíus is van. A Cor- riere d’ítalia örvendetesnek mondja, hogy a fascisták végre figyelmüket az egyházi kér­désre fordították és figyelmeztet, hogy a garanciatörvény már bejelenti a*z egyházi vagyonkezelés és más fontos kérdések re­formját. Az egyes szerzetek visonyát is kedvezően fogja megoldani remélhetőleg az uj törvényjavaslat. Róma, január 13. A kamarában Musso­ma felelt egy fascista képviselőnek Pep- pino Garibaldi nizzai kommunista agitáció- járól való interpellációjára. A miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány pontosam érte­sült a garibaldisták és az olasz meg a fran­cia kommunisták között létesülendő egy­séges front nizzai tárgyalásairól. Máig az eset nem veszedelmes, de amint azzá vál­hat, a kormány erélyesen közbe fog lépni. Egy másik interpelláció a Franciaországból kiutasított és Olaszországba menekült 43 kommunista agitátorról szólt s a kormány kijelentette, hogy elfogatásukra vonatkozóan már történtek intézkedések. Egy harmadik interpellációban, melyet az ellenzék nyuj- íott, be a déltiroli rablóvilágról volt szó. Az interpelláló képviselő nem elégedett meg a kormány válaszával s kijelentette, míg Róma körül ártatlan politikusokat fognak el, addig Déltiroíban a rendőrség csődöt mondott és legújabban a középkorra emlékeztető rablóvilág uralkodik az északolaszországi hegyek között. Egy francia diplomata a békeszerződések ellen Bécs, január 13. (A P. M. H. bécsi tudósitójától.) A milá­nói „Unitas“ kiadásában egy francia nyelvű könyv jelent meg „La paix inalpropre“ (A piszkos bé'ke) címmel, mely a béke körüli irodalom egyik legértékesebb jelensége. A szerzője Alcide Ebray, volt francia miniszter- rezidens és fokoméul, ami magában véve nem kis pikantériát kölcsönöz a könyvnek. Ebray újságíró volt, a Journal des De- bats külpolitikai rovatvezetője és a Revue pőlitique et páriáménfairé munkatársa, mint ilyent hívták meg a francia külügyminisztéri­umba. Nem sokáig tartotta ki a diplomáciai szolgálat kötelékeiben és visszanyervén sza­badságát, első dolga volt a francia kormányt megtámadni. A négyszáz oldalra terjedő mü alaposan átgondolt politikai tanulmány, mely minden nagyképűsködéstől mentes, könnyen érthető gondolatmeneten épült fel. A béke- szerződések ellen valóságos filippikákat dö­rög. Ebray az igazságért harcol és ott kezdi könyvét, ahol az antant Letért az igaz útról. ] Ez pedig akkor volt, amikor a világháború ■ katasztrófájából bűntényt fabrikált az antant propaganda mániája. Ez a megálhpitás igaz­án zseniális, mert mindent megmagyaráz. | Az antant egész elferdített gondolko- ,, öása, a béke létrejötte körüli abnormitá- ! sok ennek a fanatikus elvakult gyűlöletnek a folyományai. Attól a perctől kezdve, mikor a világháborút nem az egész emberiséget ért 1 katasztrófának tekintették, hanem kisütöt­ték, hogy az egy bűntény, melyért Németor- ' szag és a szövetségesei felelősek, felégették ] miáguk mögött az igaz béke hidját. Hiszen a 1 Temps megírta 1917 tavaszán, hogy az ati- i lantnak győznie kell, hogy büntetni tudjon. i Embray pontról-pontra kimutatja, hogy 1 ez mind kieszelt hecc és propaganda. Kimu- < tatja, mennyire máskép Ítélték meg tárgyila- 1 gos adatok birtokában az antant vezető és ' beavatott államférfiai a háború okát, kitöré- i sét, lefolyását, mig a fenti büntény-teoria i nem kapott lábra, mely vaskezü terorral las- < sacskán elnyomott minden más hangot és fel- 5 fogást. Miután tiszteletreméltó tárgyilagoság- 1 ?al tisztázza a kérdést, vájjon nyomja-e lel- < künket több, mint az antantét a háború ki- 1 :örése, megindítása, folytatása és befejezése f ie körül, rátér a békére, melyet ő nevez I bűnténynek. Kimutatja, mint csapta be az an­tant Németországot és szövetségeseit a Wil- son-fé!e ponton-tokkal, amelyeket midkét ré­szen a béke alapjául elfogadtak, melyeket azonban mihelyt lefegyvereztek, a legsze- mérmetlemebbül sutba dobtak. Illojalitásnak, becstelenségnek (sic!) nevezi saját kormánya eljárását és sorra szedi vádpontjait, kivált­képpen Poincaré ellen abban a tekintetben, hogy oly precedenseket teremtett a béke létrejötte körül, úgy formailag, mint tartal­milag, melyek nemcsak szószegések Ítéleti­dők el, de a jövőre nézve elmérgesitették ge­nerációnkra a kiengeszíelödés lehetőségét. A könyv a jövő háború eshetőségeiről, Berlin, jatnuár 13. Lapjelentések szerint az eljövendő Lu­ther kormány az egyes pártok részéröl a következő bizalmi miniszterekkel fog rendel­kezni. A német nemzeti frakció részéröl a kormányban Wallraf, mint belügyminiszter, a bajor néppárt részéről Emminger dr. mint igazságügyminiszter, a? centrum részéről Braun munkaügyi miniszter, a néppárt ré­széről pedig Streesemann külügyminiszter lesznek. A többi minisztériumot szakembe­rek töltik be, igy Gessler dr. a hadügy­minisztériumot, Kanitz gróf az élelmezésügyi minisztériumot. Vájjon a Luther kormány tényleg megvalósul-e, az függ egyrészt a német nemzetiek magatartásától, másrészt Gess­ler megmaradásától. Gessler már nem tartozik a demokrata pártba s a centrum tőle teszi függővé, hogy támogatja-e s kormányt. Budapest, január 13. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje- Ientése.) Az ellenzéki biok tegnap értekezle­tet tartott, amelyen a parlamentben tanúsí­tandó magatartás kérdésével foglalkoztak. Rendkívül aggresszív felszólalások hangzot­tak el, majd hosszas tanácskozás után határozatot fo­gadtak el. amely leszögezi, hogy a demok­ratikus ellenzék egyáltalában nem óhajt részt venni mindaddig a parlament munká­jában, amíg a kormány nem garantálja, hogy az általános, egyenlő, községenként! titkos választójogot törvénybeiktatja. Az elnöknek és a Háznak az amnesztiá­ját nem veszik tudomásul és még a kizárások eltelte után sem vesznek részt a nemzetgyű­lés tanácskozásain. Rassay Károlynak a nem­zetgyűlés tegnapi ülésén tett és a kizárások hatálytalanítását célzó indítványáról megál­Bécs, január 13­(A P. M- H. bécsi tudósítójától.) Az osz­trák főváros egy nagyszabású látványosság­gal gyarapodott. A köztársasági kormány ki­állítás keretében a nyilvánosság számára közszemlére bocsátotta a régi titkos császári és királyi udvari és állami archívum aktáit 1894-ig. A kiállítás alapján a nézők betekint­hetnek négyszáz gondosan kiválasztott do­kumentumba és mintegy ezer esztendő törté­nete vonul fel a szemlélő előtt. A pompás előtermet a Habsburg-ház két értékes családfája és egy a XVI. századból való térkép disziti. A főteremben van kiállít­va a bécsi archívum legrégibb eredeti okmá­nya, Jámbor Lajos császárnak, Nagy Károly fiának egy 816. év február 5-én kelt okirata, amelyben megerősíti a salzburgi kolostor immunitását. Ehhez az okmányhoz egy sereg figyelemreméltó kézirat csatlakozik, amelyek egyre színesebbek és pompásabbak lesznek, minél inkább közeledünk a középkorhoz- Itt van például Lichtenstein Ulrich egy udvari énekesének 1250 május 12-ről keltezett ok­irata. Megtaláljuk azonkívül Habsburg Ru­dolf 1276 november 26-án kelt bécsi béke- szerződését Ottokár cseh királlyal. Nagy kultúrpolitikai jelentősége van annak az 1305 december 17-én keit jegyzőkönyvnek, amely a korneuburgi zsidók és keresztények között felmerült vitás esetet tárgyalja a tanuk val­lomásaival együtt. Itt van elhelyezve IV. illetve a béke revíziójának lehetőségeiről tár­gyal befejezésében. Erősen kritL./ja a fran­cia külpolitikát, melly Farnciaorszá. - ü izolál­ta. A kisantant értékét, mint szövetségesét a helyes mértékre szállítja le s érinti a nemze­ti kisebbségek kérdését is, de csaik felülete­sen. Érdekes, hogy bár hirdeti a formai re­vízió szükségességét, érzi annak gyakorlati nehézségeit, hogy ne mondjuk kivihetetlensé­gét és valószínűbbnek tartja, hogy a gyűlö­let elmúltával az igazság folytonos hirdetésé­vel, a békemüvek túlzásai lassacskán meg­szűnnek, a végrehajtástól hallgatólagosan el­tekintenek és a mér végrehajtott pontozato- kon enyhíteni fognak. A Vorwárts szerint a Luther kormány föltétlenül ellenzékként találkozna a szociál­demokratákkal és a demokratákkal. A német nemzeti lapok egyelőre még meglehetősen hidegen Ítélik meg a helyzetet, igy a Kreutz- zeitung szerint lehetetlen az, hogy a> nem­zeti párt csak egy fontos miniszteri tárcát kapjoij. A fajvédőkhöz közelálló Deutsche Zeitung egyenesen a megoldás ellen foglal állást és a Luther kormányt rosszabbnak mondja Marx terveinél. A kommunista Rote Fahne főleg a centrumot támadja, mert úgy véli, hogy a párt határozottan átment a fekete-fehér- vörös táborba. A Vorvyárts nyílton kimondja, hogy akárhogy hizeleg is Luther a középpártok­nak, kormányalakítási terve nem egyéb, a leplezett polgári biok hatalmánál, mert az már egyre megy vájjon a német német nemzetiek csak egy, vagy pedig négy miniszteri tárcát kapnak. lapítja a határozat, hogy az egy nagyszerűen összejátszott, de mégis rosszul rendezett ko­média volt. Az ellenzéki bioknak ezzel a határoza­tával a politikai helyzet nagyon elmérgese­dett és szinte reménytelen, hogy most már megtalálják a kivezető utat. Arról is hallat­szanak hangok, hogy az ellenzék komolyan foglalkozik azzal a tervvel, hogy leteszi mandátumát, az erről szóló híreket azon­ban legalább is szkeptikusan kell fogadni. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a kor­mányzópárt fel fogja venni az odadobott kez- tyüt és a maga részéről egyelőre meg fog szüntetni minden Olyan akciót, amely a pasz- szivitás feladására és a pártközi béke meg­teremtésére vonatkozik. Ezekután az is va- Iószinü, hogy Szcitovszky Béla elnök sem fogja megtenni indítványát a kizárások ha­tálytalanítására. Károly császár 1356 január 10-én kiadott hí­res aranybullája, amely a királyválasztás jo­gát a hét választófejedelemre ruházza. 1364 november 18-án Rudolf, Albrecht és Lipót hercegek szabályozzák az osztrák hercegek házirendjét. A XV. század első okmánya a konstan- zai zsinatra vonatkozik. 1416 március 27-én kelt ás a zsinat figyelmezteti V. Albrecht osztrák herceget a cseh huszita „tévtanok“- ra. Remek pergamentkötet tartalmazza IV. Frigyes király úgynevezett házi regisztratu- ráját. Közvetlenül mellette nyert elhelyezést egy 254 pecséttel ellátott és 1451 október 14-én kelt okirat, az úgynevezett mainbergi egyezmény, amelyet az osztrák rendek IV* Frigyes király ellen kötöttek, hogy kikény- szeritsék 11 éves unokaöccsének, Posthumus Lászlónak szabadonbocsátását, ami a követ­kező évben meg is történt. III. Frigyes csá­szár 1453 január 6-án bgy aranybullával meg­erősíti az osztrák házi kiváltságokat. Ki kell még emelni ennek a teremnek okiratai közül Luther Márton 95 tételét, amelyet maga a nagy reformátor adott ki. V. Károly császár okiratai és fivérének, I. Fe rámádnak végren­delete, amelyben felosztja országait, az augs- burgi felekezeti béke és a jezsuita rend alapí­tójának, Lyola Ignáctiak egy Rómában kelt és a bécsi jezsuita rend alapítására vonatko­zó levele egészítik ki ezt a termet. A következő terem kiállítási anyagáról holnap számolunk be. Meggyilkoltak Berlinben egy fiatal asszonyt 1 Berlin, január 13. Az egykori dragonyoskaszárnya udva­rán tegnap reggel nyolc órakor egy fiatal i 25 év körüli asszony holttestére bukkantak. Már az első vizsgálat megállapította, hogy . borzalmas gyilkosságról van szó. A halott . nő feje több'helyütt be van verve. A gyilkos valami nehéz tárggyal vág­hatta fejbe a nőt és mikor eszméletét vesztette, éles baltával több csapást méri rá, mert a koponya több helyütt be van törve. A nő minden valószínűség szerint azon­nal kiszenvedett. Az a hely, ahol a holt­testet megtalálták, a vizsgálat megállapítása j szerint nem azonos a gyilkosság színhelyé­vel, mert a vérnyomok körülbelül 50 méterre vezetnek el az udvar hátsó részéig. Egy . mosogatóasszony, aki a kaszárnya épületé­ben van alkalmazva, találta ineg a holt- [• testet. Mikor a bizottság kiszállt, a követ- , lcező helyzetben találta a hullát: a sötétzöld ruhához tartozó felsőkabát hiányzott s meg­állapítást nyert, hogy úgy ezt, mint blúzát ■ a gyilkos erővel tépte le róla. A meggyilkolt I nő tisztán és polgáriasán volt öltözve, csi- I nos arcú, jótermeíü nő. Nem lehetetlen, hogy a gyilkos erő­szakot akart rajta elkövetni. t A dragonyos kaszárnyát jelenleg Neu- . kőin rendőrosztagai használják. A rendőrség lakásain kivül a nagy kaszárnyában több kereskedelmi vállalat üzlethelyiségei és iro­dái vannak elhelyezve. Az udvarban egy automobilmühely és egy csomó garázs nyert elhelyezést és nagyon valószinü, hogy a gyilkosságot az egyik garázsban kö­vették el. A bizottság azt is megállapította, hogy a gyilkosságot röviddel azelőtt, hogy a hul­lát megtalálták, követték el. A mosogató­asszony azt mondta, hogv mikor a hullára ráakadt, még meleg voU. A gyilkos a hullát a hátsó garázsból lá­bánál fogva 50 méter távolságra hurcolta, azután jobbról balra forgatta és végül áldo­zatát fekve hagyva, elmenekült. A meggyil­kolt nő személyazonosságát eddig nem si­került megállapítani. Hogyan öltözködik az elegáns párisi hö*gy ma, tavasszal és a jövő télen Paris, január 13. Tíz nap óta élek Parisban, időm 'legnagyobb részét a divat tanulmányozásának szentelem. Színűiázakban, elegáns bándhelyiiségekbon, five o clock 'teákon és divairevükön, továbbá a mérv­adó párisi szabócégeknél ismertem meg az elegáns párisi hölgy mai viseletét. Francia selyem, és dívatkelmegyárakba-n viszont alkalmam volt bepillantani a jövő divat titkába: mit viselnek majd tavasszal a hölgyek és mi lesz a divat a jövő téli szezónban. A mad elegáns párisi hölgy troteur-koszümje és rubája élénk szinti nagy kockás keiméből készül és annyiban különbözik a pesti viselettől, hogy a minták és színek sokkal merészebbek. Divatosak a hímzett szövetek ás, főleg sötétkék alapon. Mintázatuk bordűr, kocka vagy pedig keresztbe futó csákók. Estélyi ruhákban a francia nő a leg­nagyobb szinpompát fejti ki- Gyakori az arany, ezüst, .a méregzöld, ceris, sárgásbarna és buza- kék színeknek pedig összes árnyalatait láthatjuk. Legkedveltebb selyem a crepe de diámé, crepe satin, lamrrté és fulgurant, továbbá a fémekkel át­szőtt nehéz dharm'euse-szerü selymek. Az arany- és ezüstfldtterrel átvont estélyi ruha szintén gya­kori viselet. Az elkövetkező n váron sakk-kockás kelmék lesznek a legdivatosabbak. Ezek a kockák a legkülönbözőbb kivitelben és minden színben készülnek. Legnagyobb reményt a fekete-fehér, sötétkék-fehér, ceris-fehér és bú­zákéin-fehér szinösszeállításokhoz fűzik. A cérna- . grenadiin-viselet úgyszólván 'teljesen meg fog szűnni és helyébe az úgynevezett mosó-marocain lép. Érdekes nyári újdonság lesz a mosható cérna^maflassé, amely tökéletes utánzata a most oly divatos matlassé selyemnek. Szövetekben a „kasc!h'mtir“ elnevezésű, egészen puha, lágy kelme veszi át a vezetőszerepet, amely nagyon hasonlít az egészen finom piáid vállkendőlk anyagához. Ami végül a jövő téli divatot illeti: a velour nem fog szerepelni, helyébe egy velourszerü posztó lép, amely hasonlítani fog a régebben ismert ci- belinre- Tehát egy velourposztó és crbeljnikeve- rék, amely föltétlenül lágy, puha anyagból ké­szül és fénye van. Fenyves Dezső. — (Dula szenátor töröltette maga1 az ügyvédek jegyzékéből.) Dula Máté dr sze­nátor. ügyvéd abbahagyta az ügyvédi gya­korlatot s törülhette magát az ügyvédek laj­stromából­— (Tizenhárom uj generális.) A múlt év októ­ber huszonnyolcadikén várt, de elmaradt kineve­zések a hadsereg körében most történtek meg- Az uj előléptetések alapján a köztársaság generálisa! tizenhárommal megszaporodtak. Becsben megnyílt a legszenzációsabb kiállítás Riport a volt császári és királyi udvari és állami levéltár kiállításáról Leplezett polgári biok Németországban Egy nagy párt sincs megelégedve a Luther-kombinációval — A centrum ujabb színváltozása A magyarországi baloldali ellenzék végleg passzivitásba akar vonulni A mandátumletevés tervével is foglalkoznak — Elmérgesedett a politikai helyzet 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom