Prágai Magyar Hirlap, 1925. január (4. évfolyam, 1-25 / 744-768. szám)
1925-01-10 / 8. (751.) szám
& „ __ 1918-ban meghalt. Hátrahagyott könyveinek száma 5000- Ez a vallás reform bibliája cs ezt „mcltóságos ecset vonások11 néven szent Írásként őrzik és tanítják. O-Nao szerint a világ most abban az állapotban van, hogy úgy virágozzék újra, mint egy szilvafa. Egyike a Nagy Isteneknek nemsokára kinyilaíkozik, akit üdvözölni fog az ember, állat, a kertek, mezők virága és az erdők zöldje és aki elhozza a földre az örök békét. Az emberiség élete a legbecstelenebb önzésre van felé-pitve. A Nagy Istenség eljön, kiirtja a szivekből az önzést és ezzel megváltozik az Élet-Képe- A beteljesedést pedig 1922. évtől kell várnia a szent japán! népnek. A mi időnkre eső világ végét Ígérő jóslatok lényege tehát az, hogy megtisztul az emberiség szörnyű bűnéből és élni kezd majd újra az Isten parancsolatai szerint: szerétéiben, jóságban, igazságosan, részvéttel, békén. Ó, mekkora szükség is volna rá! Radnay Oszkár. Mikor kendődnek a parlamenti ülések? Prága, január 10. A Vec-er jelenti, hogy a szenátus első ülése január 26-ám, a képviselő-házé pedig január 29-én lesz. Magyarország 38 mozdonyt és 500 teherkocsit kőteles szállítani Csehszlovákiának Budapest, január 10. (Saját tudósítónktól.) A Pesti Napló arról értesül, hogy a Becsben székelő ugyneve- zett „Rep.artierungskommission“ egy újabb döntése ismét nagyobbszámu mozdonytól és teherkocsitól fosztja meg a Máv.-ot. A lap munkatársa érdeklődött illetékes helyen, ahol kijelentették, hogy a bizottság a közelmúltban hozott döntésével 30 mozdonyt és 500 teherkocsit utalt ki a magyar vasutak birtokából a cseheknek. A rajnamegsz.állás költségei a pénzügyi konferencián Anglia 150 milliót ajánl Paris, január 10, A párisi pénzügyi konferencia tegnapi ülésén Clérnentel, Theunis és Churchill főleg a belga prioritásról tárgyaltak. A szakértők megállapították azt az összeget, amelyet Belgium eddig prioritásának jogán kapott. A Rajma-megszállás kérdésében Franciaország és Belgium beleegyeztek az okkupáció-s költségek leszállításába. Anglia azt ajánlotta, hogy ezt az egész ösz- szeg-et állapítsák meg 150 millió aranym-ár- ikában. Franciaország hajlandó ezt az összeget elfogadni, de kevesebbről szó sem lehet, mert 150 millió aranymárka a megszállási költségek minimuma. — Bratiami és Titul-escu az est folyamán Clémentellel tárgyaltak a spaai konferencián a Romániának ígért részesedési összeg fölemeléséről. PlftOYAB Élül (Vasárnapi levél) Irta: Scböpfliu Aladár Vasárnan. január IP Kinek lesz főbb szavazata Olaszországban az iij választási törvény alapiján? Róma, január 10. A kamarai bizottság ma befejezte a választási reform megtárgyalását. A plurális választójogra vonatkozóan 11 olyan kategóriát állítottak föl, amelyekbe tartozó egyéneknek egy második szavazati joguk lesz. F kategóriákba a következők tartoznak: tudományos akadémiák tagjai tanárok, középiskolákat végzett hivatalnokok, rendjel tulajdonosok, tisztek és altisztek, hadiki tüntetések tulajdonosai, községi és tartományi elöljárók, kereskedelmi kamarák tagjai, újságok kiadói és vezetői, újságírók, bankok vezetői, családapák, akiknek legalább öt gyermekük van. vagy akiknek két fiuk esett el a háborúban. Három szavazati jogú’- van a királyi család tagjainak, a tábornokoknak', az arany vitézségi érem tulajdonosainak, szenátoroknak, volt és jelenlegi képviselőknek. — A törvénytervezet szerdán kerül a kamarában második olvasás alá. Budapest, január 9. Tehát csakugyan megtörtént: Rákosi Jenő ■ megvált a Budapesti Hírlaptól, amelyet negyvenhárom év előtt ő alapított, felvirágoztatott, elsőrendű hatalommá tett, amely, eszköze .volt tehetsége fényes szivárványjátékár.ak, fegyvere sok nagy harcának s amelyet személyével olyan összenöttne'k •tartottunk, hogy el sem tudtuk az egyiket a másik nélkül képzelni Neve már csak az újságkiadó részvénytársaság cégjegyzésében marad meg a lapon, uj nevek kerülnek az övé helyébe a lap homlokán, uj emberek kezében az irányítás. Rákosi Jenő lelke nincs többé a Budapesti Hírlapiban-, uj lélek tölti el a szerkesztőséget. Tűk túl van a nyolcvanon Rákosi Jenő. Ha arról volna szó, hogy egy törődött aggastyán hagyja el a munka mezőijét, mert reszketős keze már nem bírja a tollat, agya a szellemi erőfeszítés mindennapos megújulását, akkor azt mondanék: fájdalommal vesszük tudomásul a bevégzett tényt, de bele kel! törődnünk, mert a természet rendelése, melyről nincs vita. Csakhogy Rákosi Jenő nem törődött aggastyán még. A kezében még keményen szorul meg a toll. Az agyából szikrázva pattog ki a 'gondolat, az ötlet. Még megvan a pátosza, a poétái lendülete, dialektikájának ereje és tüze. a szava még tud meleg, sőt forró lenni, az észjárása csípni és vágni, tud fölényesen vitáim komoly argumentummal és tud ironikus játékot játszani. De hát, öreg emberben meg szokott merevedni minden, a véredényével együtt elmeszesedik az elméje, nem tud már elasztikus lenni. Rákosi Jenőnél, ez a vi-1 ágcsoda, nincs meg a nyoma sem ennek a szellemi ér- eimeszedésnek. Az ő szelleme friss és ruganyos, még mindig megvan benne a jó újságíró legfőbb kvalitása: meg tud ujuinl minden nappal, hozzá tud idomulni az eseményekhez és körülményekhez- A modern világban ö ma is egészen modern. Az utolsó napig minden nap megírta a maga cikkét, néha kettőt-hármat is, vezércikkei, tárcát, entrefilet, napihirt, ahogy jött és áld nem udta, sohase jött volna rá, hogy egy nyolcvan egynéhány éves aggastyán írását olvassa. Büszkén vállalhatta volna bármelik fiatal kartárs. A lapiának ő volt a legfiatalabb munkatársa, egy sem tud közülük olyan tűzze! és temperamentummal Írni. Ha ő fáradt volna el és azt mondaná: elég volt, eleget dolgoztam, most pihenni akarok, naphegy! kis házam ablakából nézni a világot, átengedem a helyemet másoknak, ifjablbakn-ak, az ember azt mondaná: milyen kár, hogy ez a fáradhatatlan munkás is kifáradt, hogy ő is ki van téve a természet rendjének és munkanapja, * ime, véget ért. De minderről sincs szó. Rákosi Jenő tudott dolgozni és akart dolgozni. Nem úgy ment el, a maga jószántából. Minek szépíteni a dolgot: azért ment, mert menesztették. Akik a lapnak anyagi ügyeit intézik, úgy látták jónak, hogy Rákosi Jenő nélkül menjen tovább a munka: Valahogy terhűkre volt az öreg ur. Talán azért, mert ők pártpolitikusok, Rákosi Jenő pedig sohasem volt az, ő mindig a saját politikáját hirdette, de nem az ő politikájukat- Készségesebb eszközzé kívánták tenni a tulajdonukban levő lapot. E! kellett tehát szép szerével távolítani azt az embert, aki ennek útjában állt. Még ha Rákosi Jenőről van is szó. Jog szerint nem is lehet a dolog ellen szólni. Akiknek tulajdonuk a lap, azok rendelkeznek vele ás érthető, ha feltétlenül akarnak vele rendelkezni. Rendes Körülmények között az ilyen személyi változás egyszerű tudomásul venni való bir, egy szerkesztőség belügye. Rákosi Jenő szemé1 vének monumentális méretei azonban tulemelik a rendes körülményeken. Az ő sorsa meg kell hogy resz- kettese a szivét mindenkinek, aki tollal kezében dolgozik a nyilvánosság számára, minden újságírónak és Írónak. Hát ez a vég? Ez a mi sorsunk? Mit ér a legnagyobb kivá’óság, még ha már életedben a halhatatlanság presztízsével veszi körül a homlokodat? Mit ér, hogy első voltál a mesterségedben, vezére a közvéleménynek, kinek eszméi mül’ó agyban éhek, csíráztak tovább, millió szívben hajtottak virágot, millió akaratot Irányítottak? Mit ér, hogy teremtettél magadnak orgánumot, építettél szószéket, amelyről szavad elhallatszott mindenüvé, és betöltött egy világot? Mit ér, hogy dolgoztál, keményen, pihenés nélkül, férfi-módra, pihenés nélkül? Mit ér, hogy becsületes meggyőződéseid voltak, amelyekhez ragaszkodtál? Mit ér, hogy megvolt benned a becsületes újságíró minden erénye • és ereje? Bármely nap jöhet a kiadód, aki talán üzletember, talán pártpolitikus, az elvégre egyre megy — és ! azt mondja: ön, szerkesztő ur, kitűnő ember, köszönöm, hogy kitűnőségét hasznomul rendelkezésemre bocsátotta, de most már nem kérek többet eb-bői a haszonból. Isten önnel! És erre kihull kezedből a toll, leibotlasz a szószékről és mehetsz a homályba vissza, ahonnan jöttél vagy ha rá vagy szorulva, mehetsz egy más szerkesztőségbe állást ^keresni, azzal a tudattal, hogy annál nehezebben kapsz, mennél pregnánsabb egyéniség vagy. Ez a te sorsod, testvérem a pennáiban, most láthatod annak a példáján, aki a legnagyobb köztünk, aki vezér volt, aki egy hosszú korszak zsurnalisztikái vezérszólamát játszotta- Te, aki nem vagy olyan nagy, nincs benned annyi halhatatlan energia, mit várhatsz, ha ez jutott Rákosi Jenőnek? Hiába panaszkodol, ezen változtatni nem tudsz, mert a modern sajtó olyan zenekar, amelyet nem művészek dirigálnak nyíltan a karmester pulpitusáról, hanem üzletemberek vagy politikusok a -kulisszák mögül és a szegény muzsikus-, lehet prlmhegedüs, lehet egyszerű dobos, ki van nekik szolgáltatva. Barátitag arról értesítenek, hogy Pozsonyban jelenik meg egy Reggel című lap, amely gyakran közöl tőlem tárca- és egyéb cikkeket. Magam ezt a lapot nem láttam soha, de a baráti értesítést el kell fogadnom hitelesnek. Hát ez ellen ezennel tiltakozom. Én, mondom, az e-mütett lapot soha nem láttam, vele* semmiképpen nem érintkeztem, engedélyt arra, hogy bármit is közöljön tőlem, nem kért tőlem és én nem is adtam neki. Ha mégis közli dolgaimat, az csak úgy lehet, hogy kiollózza budapesti lapokban megjelent -Írásaimat és leközöl szégyenkezés nélkü-l. Tudomásom szerint a csehszlovák köztársaság nem tagja a berni nemzetközi egyezménynek és külön megállapodása sincs Magyarországgal a szerzői jog dolgában. Törvényes utón tehát nem járhatok el szerzői jogaim ilyen bitor’ása ellen. Nem tehetek mást, mint hogy e hasábokon tiltakozom minden uyomatékkal az ilyen irodalmi marodőrség ellen és felhivom az olvasó közönség íigye’mét az ilyen szerkesztők megbélyegzésére. Erre a nyomatékos fellépésre két okom is van, mind a kettő elég nyomós arra, hogy kihozzon máskülönben ismeretes hidegvéremből. Az egyik az, hogy nekem nem mindegy, milyen társaságban, lépek a nyilvánosság elé- A tájékozatlan olvasó könnyen azonosítja az irót a lappal, amelyben megjelenik és én, ha ennek kiteszem magamat, legalább tudni akarom, milyen lap az, amelyben megjelennek müveim. A fentebb megnevezett lap létezéséről pedig eddig nem is volt tudomásom. Ha tehát a szives olvasó nevemmel jelzett közleményt talál benne, gondoljon arra, hogy megint az olló dolgozott a szerkesztőségében az újságíró becsületes fegyvere, a toll helyett. A másik ok a szlovenszkói magyar iirók érdeke. Ha a budapesti lapokból kiollózzák az én közleményeimet, akkor joggal íöltehetem, hogy ugyanezt az eljárást művelik más magyar írókkal is Sőt okom van föltenni, hogy ezt nemcsak ez az egy lap csinálja, hanem más szlovenszkói lapok is. Ez igen könnyű módja a szerkesztésnek. Megtölthetik a lapot a legjobb írók Írásaival és nem kerül semmi másba, mint néhanapján az oilóköszöriilés árába. Ezzel azonban elveszik a levegőt a szlovenszkói irók elöl. Nekik honoráriumot kellene fizetni, tehát őket mellőzik, inkább csenegetnek ingyencikkeket Budapestről. Hova Írjanak tehát ők, ha a saját lapjaik kiszorítják őket hasábjaiktól? Hogy fejlődjék ki valamiféle szlovenszkói irodalom ilyen módszerek mellett? Nem volna valamiképp módjukban a szlovenszkói magyar Íróknak ez ellen az afouzus ellen fellépni? ‘ K A f I r| j | tf UifllU mosópor ljjg| a ieilsüfe naasöuereK. -mj Farsangi lánc-lánc . . . Egy letepeti álarc feküdt az utcán. Az utcán, ami még söpredériül a tegnapi volt ma. Ma, amikor uj nap vergődik életre, hogy belevesszen az estébe, az estébe, ami hangosan jókedvű ilyenkor: farsangkor. Farsang idején, mikor szerelmes lesz az ember a kacagásba, 3 táncba, borba és asszonyba. Az asszonyba, aki ilyenkor: farsangkor beiepárdül az élet muzsikájába és megoldja a szívnek .kötelékeit. A kötelékeket, amik ritkán erős fonásnak, sokszor vékony, elnyűtt spárgadarabok, néha csak pókhálószálak, amikre elég ráfujnl, hogy szakadjanak. Szakadnak és minden szakadás nyomán kacag egyet a farsang és kacag egyet a szív- A szív, amit úgy lehet kacagtatni, mint a csalogány dalát, de aminek a kacagásában néha fe'csuklik egy siróakkord: a fájdalom. A fájdalom, ami megvan ilyenkor: farsangkor is a szivekben, de amit elkendőz a víg esték púdere. Az a púder, ami miatt nem látni szivhervadások ráncait, lélekszeplő'ket, amiket a szerelem napja csalt ki s a hagulat vérszegény sápadtságát. Sápadtságot, amit kifinom.it,' kifehérít a fekete álarc, két sz-em köré borított selyem- darab. Selyemdarab, amit este megsimogat az asszonykéz, éjiéi megmelcg.it a szem perzselő sugara s ami reggelre odakerül az "utcára. Az utcára, am-.it elfelejtett felsöpörnl a házmester. A házmester aki-t talán karoníogott a farsang és láncol- tatotl maga körül, mint a hópih-éket a szél ... A szél, am' ma nem táncoltat havat, csak farsangi sóhajokat hordoz és dideregtet • . . Dideregtek mint ahogy didergett- a letépett álarc a söpre Jen utcán. Az utcán, ahol bennem is didergett a farsangtól cserbenhagyott lélek. A lélek, amiről még a farsane sem tépi le az álarcot. Az álarcot ... Q * . _____ r « — (Mécs László prágai estje.) A P. M. H. értesülése szerint a prágai német kaszinó tükörtermében megrendezendő Mécs László- szavalóest előkészületei serényen folynak. Az est február ’ első napjaiban lesz. Az esten Mécs László szavalatain kívül a prágai német színháznak egyik művésze lép föl, aki Neubauer Pál munkatársunk fordításában fogja Mécs legszebb verseit német nyelven interpretálni. Az esten szerepelni fog Kálix Jenő zongoraművész is modern magyar és német komponisták szerzeményeivel. — (Eljegyzés.) Grünfeld Fmánuel. Beregszász és Rozenzweig Erzsiké, Nagytapol- csány, 1924 december 25-én tartották eljegyzésüket Nagytapolcsányban. (Minden külön értesítés helyett.) — (Szení-Ivány József a Magyar Újság főszerkesztője.) Tegnap jelent meg a pozsonyi Magyar Újság első száma az uj gazdák kezében. A lapot Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő jegyzi mint főszerkesztő, míg az adminiszírativ főszerkesztői tisztet Dzurányi László, a kiváló szlovenszkói újságíró tölti be. A lap felelős szerkesztője átmenetileg Angermayer Károly. — (Orvosi hír.) Szarnák Gusztáv dr. sebészfőorvos rendel Bratislava—Pozsony, Stefani'k-ut 6k. sz. alatt d. u. 3—4. Tel. 573. — (borostyák megérkezett Prágába.) Néhány nap előtt a köztársaság egész sajtóját bejárta az a hir. hogy egy ungvári rokkant cipészsegéd. Horostyák. g yalogszerrel indult Prágába, hogy itt a köztársasági elnöknél tárja fel panaszát a pozsonyi rokkantgondozó hivatal ellen- Ez a hivatal ugyanis minden ok nélkül tartja vissza a bíróság által jogérvényesen- megállapított járulékát. Horostyák ur jóegészségben érkezett meg tegnap Pngáh 1 s nrvel 0 rnszmszkói koalíciós képviselőktől kapott ajánlóleveleit nem tudta a címzettekhez eljuttatni, mert azok köz-iil egyet sem talált otthon, szerkesztőségünkhöz. majd a magvar képviselők klubtit- kárs-'gához fordult támogatásért. A klubtitkárság elkalauzolta Horostvákot a kabinet- irodába s minthogy a köztársasági elnök ur ri^rn ^o-ndhuHa. az illetékes referenshez nyert bebocsáttatást. Horostyák panaszát a kabinetiroda jegyzőkönyvbe foglalta, majd ingyenes vasutijeggyel s kegvajándékkal ellátva bocsátotta őt el azzal, hogy ügyének állásáról irásbelileg fogja értesíteni. — (öngyilkos lett egy tábornok.) Ma reggel S órakor prágai lakásán gyógyíthatatlan betegsége miatt Chaule Antal tábornok agyonlőtte magát. % I SSSS *Sr#3 V. ..... 5 ÍR ... " ' Rp<rn-f.'ÍAnL'Ant íelpohár SCHMIDT HAUER-félc Igiiuituii keserű víz melegítve ' É fp f 1 H Miig Stlá Hifiidül ggUenkent éhgyomorra mint ivókúra bármely évszakban kiváló ered- | * jT “t 5 f VT f j y§§ yfl É vjd §|{1 mW || jl || %W UH- ménnyel használható székrekedés és ennek következményei ellen 11. m. étvágy- é« 9 PA> w m ® emésztéshiány, felfúvódás, sárgaság, máj és lépdaganat, aranyér, elkövérecé | agyvértódulás, vérbőség stb. Sok esetben elegendő már néhány evőkanállal is. - Kapható minden gyógyszertárban és iobb füszerüzlethen 1 ■3gar Az HgntámtH eíot tévesztendő össze mas§ai««» teerawszehfóes |
