Prágai Magyar Hirlap, 1925. január (4. évfolyam, 1-25 / 744-768. szám)

1925-01-09 / 6. (749.) szám

Szombat, január í 3.

végett nagyobb kölcsönt keres. A képviselő- testület elhatározta, hogy Komárom város is részesedni fog abban a hitelműveletben, amelyet a Zemská Banka indított meg a szlovén- szkói városok érdekében. A városi elöljáróság azt az utasítást kapta, hogy hárommilliós kilőne százalékos amortizációs kölcsönt vegyen fel a külföldi hitelművelet kapcsán.

— A nemzetközi dunai konferencia legközelebbi ülése folyó évi június 30-tól julius 15-ig lesz valamelyik tátrai fürdőhelyen, minden valószínűség szerint Csorbán. Enne tárgyalások napirendjén egyebek között a dunai tranzltőfoirgalom, az uj Dunagöz hajózási rend, valamint a magyarországi 3 százalékos Vaskapukölcsön kérdése szerepel.

— Forgalmi adóval terhelik meg az import- lisztet és takarmányt. Érdekelt kereskedelmi és termelői körökből vett értesüléseink szerint főleg a termelők nagyon sürgetik már az import- liszt és imporUakarmátiy forgalmi adóval való megterhelését. Ezt a követelést főleg a belföldi termelésnek a védelmével indokolják. A pénzügy min is z>tepium csaknem egy év előtt beterjesztette az Illetékes törvényjavaslatot a minisztertanács elé, ez azonban még nem foglalkozott azzal érdemlegesen. Ámbár ez a kérdés nincsen összefüggésben a gabona vámok kérdésével, a kormány mégsem tárgyalta azt abból az okból, mivel a szocialista körök polítíkuirtot csináltak abból s igy ez az ügy is a többi elintézetlen politikai kérdések láncolatába kapcsolódott. Az ügy végleges rendezése azonban most már csali hetek kérdése.

— A nyitrai kereskedelmi társulat évi közgyűlése. Nyitrai tudósítónk jelenti: Négy nappal ezelőtt tartotta rendes évi közgyűlését a nyitrai iparosok és kereskedők társulata. A jövedelmi adója vas! a tok megtétele céljából a pénzügyigazgatóság felszólította a kereskedők társulatát, hogy adjon véleményt az egyes kereskedőkre •kivetendő jövedelemadó nagyságáról. A gyűlés elhatározta, hogy az adójegyzéket a legrövidebb időn beiül összeállítja. Figyelemmel lesznek a mai teljes üzlettelenségre és pangásra- A listába csak azokat a iker esik edőket veszik fel, kik tagjai az egyesületnek. A gyűlés tiltakozott a pénzügyigazgatóság amaz Intézkedése ellen, mely több mint 100 százalékkal emelni akarja a ház- béradóalapot. Határozati javaslatot hoztak, mely szerint az jpartestületet átiratban fogják értesíteni és egyöntetűen fognak eljárni e rendelet keresztülvitele ellen.

— Az áru eredetének megjelölése. A prágai kereskedelmi és iparkamara a legutóbbi napokban értekezletet tartott az áru eredetének köteles megjelöléséről szóló törvény harmadik paragrafusának helyes értelmezése céljából- Egyes áruk földrajzi eredetének megjelölése ugyanis nem csupán az eredetet jelöli, hanem , a minőséget is, úgy hogy a hely megjelölés teljesen elvesztette jelentőségét. Az értekezlet hosszabb vita után azt a határozatot hozta, hogy a kereskedelemügyi minisztérium által kiadandó árujegyzék az érdekelt termelői, kereskedelmi és ipari körök meghallgatása után állíttassák össze.-*■ Az utazók mintaböröndigazolványa. A

kassai kereskedelmi és iparkamara közli az érdeketekkel, hogy mintabőröndigazolványok kereskedelmi utazók részére az 1925. évre kiállíttatnak. Az illetékes utaztató cég -tartozik az igazolvány kiállítását írásban kérelmezni, melynek tartalmaznia kell az illető vállalat cégszerű elnevezését, az utazó elő- és utónevét, a szállítandó mintabőröndök számát és tartalmát. A múlt ■évben kiállított fehérsziruü személyazonossági 'igazoló lapok továbbra Is megtartják érvényességüket, a rózsaszínű igazo’ványok ellenben érvényüket vesztik s a cégek által az esetben is visszaadandók, ha az 1925. évre uj igazolvány -kiállítása nem is kérelnveztetijg Uj fehérsz-inü személyazonossági igazoló lap kiállításához okvetlenül benyújtandó az illető utazóknak sajátkezű aláírásával ellátott vizitformáju arcképe. Az összes kérvényekhez bélyeg és illeték kiállítása címén 8 Kő portó mellék’endő— A Skodamüvek kiaknázzák a ruszin- szkói alumínium bányákat. Jelentettük, hogy Ungvár közelében alumíniumot tartalmazó érceikre bukkantak -és hogy ezeket a bányákat ki fog-já^: aknázni. Ruszinsz'kó kormányzósága most a Skodamüvek igazgatóságával tárgy alá sokba kezdett, amelyek a bányák intenzív kiaknázását célozzák és legközelebb egy mérnökcükbői és bányaszakértőkből alakult bizottság fog Ungvárra kiszállni, hogy ott a szükséges méréseket és vizsgálatokat megejtse.

— Lengye’ország fo'emell a lábbeli behozatali vámját. Beavatott kereskedelmi körökből nyert értesülés szerint a lengyel kormány respektálni kívánja a belföldi cipő gyárosoknak a belföldi áru védelmére irányuló kívánságait s ezért el határoz! a azt, hogy a külföldi cipő vámját az áru értékének 300 százalékában állapítja, meg. A lengyel ci- pőgyárosok azonban ezzel a vámmal sem elégszenek meg, hanem még magasabb vámvédelmet kívánnak.

— Magyarország a legközelebbi napokban emeli a textiláruk vámját. A magyar kormány a legközelebbi napokban kiadandó rendeletével lényegese-n felemeli -a textiláruk behozatali vámját. A prágai V enkov ebben az intézkedésben a cseh textilipar ellen intézett támadást lát s kétségbeesetten kérdezi: „hogyan fogunk tárgyalni ilyen körülmények között a magyarokkal a kereskedelmi szerződésről ?“

— A rönkfa kiviteléről folytatott beható tanácskozásokat a -legutóbbi napokban a Csehszlovákiai Nagyiparosok Szövetségének faosztálya. A vita igen élénk volt. A fatermelők és a fafeldolgozó vállalatok képviselői állást foglaltak a

rönkfa kivitelét illetőleg. A kivitel elieo foglaltak állást főleg a fafeldolgozó vállalatok és fűrésztelepek, mig a termelők a szabad kereskedelem védelme érdekében a rönkfa szabad kivitelét követelték. Az értekezlet végül úgy határozott, hogy a -kereskedelmi minisztériumnak az eddigi gyakorlat megtartását fogja indítványozni azzal a módosítással, hogy a jegenye, nyi-r, hars, nyár, fűz és jávorfarönk kivitele teljesen betiltassák.

— A kőolaj forgalmi adójának átalányoshását — értesüléseink szerint — folyó évi április 1-én vezetik be. Az átalányo-stett adó az áru behozatalánál lesz kivetve és behajtva.

— A magyarországi részvénytársaság fúziós illetéke. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Búd János pénzügyminiszter a Részvénytársaságok fuzionálása eseten eddig fizetett három százalékos illetéket másfél százalékra szállította le.

— Megszakadtak a magyar-osztrák kereskedelmi tárgyalások. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A magyar-osztrák kereskedelmi tárgyalásokat újból megszakították. Rövidesen újból folytatni fogják azokat.

— Rossz volt a magyarországi bortermés. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Magyarország ezidei bortermése

1.400.000 hektoliter volt a tavalyi 4.5 millió hektoliterrel szemben, ami igen nagy hanyatlásnak tekinthető. Magyarországból 1922- ben 858, 1923-ban 165, 1924-ben pedig csupán 119 ezer hektoliter bort exportáltak. A bortermelést ebben az évben a nagy termelési költségek vesztességessé tették.

— Sikeres volt a Futura első ötévi működése. Budapestről jelentik: A Futura rt.

első ötévi működéséről figyelemreméltó tanulmány keretében számol be Ipolyi-Keller Gyula volt államtitkár, a Futura elnöke. A Futura, amely négyszer emelt alaptőkét, ma másfél milliárd korona alaptőkével rendelkezik. Különösen a terményosztály fejtett ki nagy munkásságot, mert az elmúlt években

50.000 vaggon terményt vásárolt és ezért a gazdáknak több, mint 500 milliárd koronát fizetett ki. Több vállalatot létesített a Futura, amelyek mind nagyszerűen prosperálnak. A Futura a jövőben is folytatni fogja eredményes munkáját, amellyel nemcsak a részvényeseknek, hanem az államnak is nagy hasznot hajt.

— A Városi Villamos részvényeit 107.060

koronával váltják be. Budapestről jelentik: A

BESzKÁR újból 3785 darab Városi Villamos részvényt sorsóit ki, miáltal a részvényekből kőtvénj’ekké változott címletek száma 95.914 darabra csökkent. A BESzKÁR a kisorsolt Városi részvényeket 1Ö7-060 korona valorizált értékben fizeti ki, de a fizetést csak március elsejére Ígéri.

= Káílay a mezőgazdas gi kamarákról.

Pozsonyi tudósítónk jelenti telefonon: Kállay József dr. teljhatalmú szíovcnszkói miniszter a Magyar Újság főszerkesztőjének adott interjúban kijelentette, h-ogy a mezőgazdasági kamarákról szóló törvényjavaslat már elkészült és P-’dig a szlovenszkói szociális helyzetnek és kivánalmaknak megfelelő módon. A javaslat most fekszik a fökknivelésíigyi miniszter előtt. A nyelvi nehézségekre való tekintettel az olyan községeket, ahol vegyes nyelvű lakosság van, a szomszédos magyarnyelvű kamarához fogja kcsatolni. (x)

= A tejfogyasztás emelkedése az Egyesült Államokban. Az Amerikai Egyesült Állatitok tej- fogyasztása lényegesen emelkedett az utóbbi években, mely körülmény a teljes alkbhoitfialom következménye Számokban kifejezve a következőképpen alakul a tejtermékek fogyasztása. A múlt év első kilenc hónapjában 50 mi Hó font-ál több vaj fogyott el, mint 1923-ban Ugyatiiiyen idő alatt. Az egész vajfogyasztás 1.516.690.0 K) fontet tett ki. A legutolsó három év alatt a tej- fogyasztás 23 Százalékkal növekedett. IQ^O-bm egy személyre 200 liter fö özetlen tej jutott, mig 1924-ben már 250 litert fogyasztott egy személy. Ugyanezekben az években a 14.7 fontnyl egy személyre eső vajmertnyfség Í7 fontra emelkedett. Mig 19'20-ban 6 font kondenzált tejet fogyasztott az amerikai, 1924-ben már 13 25 fontot tett ki az évi fogyasztás.

= A mezőgazdasági véd vámok bevezetéséhez. A kormány eddigi tervei szerint a mezőgazdasági véd vámokat fefapönkfnt fogja bevezetni. A kérdés vég’eges megoldásának Czideig technikai akadályai is voltak, rrfost azonban a csehszlovák-lengyel kereskedelmi tárgyalások a kérdés legsürgősebb rendezését követelik meg. Elsősorban a vágómarha- és sertástehozntal lesz Sújtva vámmal. A második ©lapot fogja a'kothti a gabona- és lisztvám bevezetése. Mind-ét kérdés a legrövidebb időn belül s okvetlenül még a csehszlovák-magyar kereskedelmi tárgyalások megkezdése előtt lesz rendezve, a vámtarifajegyzék teljes átdo'gozásával.

OOOOOOOOOOOOOOOOGOOOOOOGOOOOOOOO

O

t , i

Szenl-lvűDv [özsgI nsmze!gvQl§si képviselő q könyve a: §

MezGgazflsságl-ltSüVWitel 1

gamiár lo-£n ftaguja el o sajtó!. 1>

A 24.— koronás bó ti árú könyvet a U Prágai Magyar Hírlap előfizetői és olva- 9 sói 20.— koronás árban kapják, ha ó január 10-ig ezt az árt kiadóhivatalunk- O hoz beküldik. * x

|

€3rw<©^. «»«*«: cellásai <fc* «Slsanst*a€S^iir^aSa®i3E, «5® «■ !«**«•!»*»sasit „Mim&li"

féépiuáseSetfe és& t&te®«a.gkeaű*s és £»&s>€5 Icsaa’gfrcaásftcga KSaas® EiíU <OrSSO®. TSresUjí©® ©a ©áá©B*BrH»l B»eresMl«®é*ek. SE Rí | |j

SFífc-Bitfcsa 59 sássá: Rítoiic© — r::::::, Fc®-**Icai jj |

mmvctu wrawCTüi ra.vMt^LiuiMW^ v -»arcig»-jm .Bírna mii III' IIT TU ,1 —n 1'W'M jfj

Kicsinyesek

— A P. M. H. eredeti regénye —

Irta: Falu Tamás (11)

— Oh, kérlek... — hebegte Ralikó elpirulva. — Olyan kedves vagy...

— Tu-dod, szereti a feleségem a komoly embereiket. Azért nem igen jár le a városba sem. Mikor lesz szerencsénk?

Ratkó az órarendre gondolt, a tanári konferenciára gondolt.

— Engedd meg, hogy ne mondjak dátumot. Tudod, valami közbejöhet s szeretek pontos lenni.

Másnap délután felment. Gyönyörű volt a hegy. A napsugarak csillagokat csókoltak a hóba s a romok kövei a tetejükre rakodott hóval olyanok voltak, mint a cukrászda habos süteményei. A város mind mélyebbre tűnt alatta, jő volt letekinteni az ismerős utcákra s fölé-bük kerülni az ódon bagulatu házaknak, Csak egyszer járt erre, amikor a városba érkezett, hogy az elengedhetetlen bemutatkozó látogatást megtegye. Akkor ősz volt. A legutóbb múlt előtti. Emlékezett, hogy egy kicsit sötétedett már, amikor feljött. Félt attól, hogy eltéved. Wildné épp szembe jött vele az utón. még addig nem látták egymást soha. Elhaladtak egymás mellett s pár lépést téve, mindketten megfordultak egymás után. Wildné elmosolyodott s utána szólt: Hozzánk? Ő elpirult s bemutatkozott. Együtt mentek a várba, Kedves, eleven asszony képét hagyta emlékezetében, de nem találta magiasabbrendünek a többinél, igaz, hogy tiz percig tartott a látogatás s az alatt arról tanakodtak, hogy kinél volt már s kihez kell még mennie.

Régi évszám köszöntötte a ledőlt vár épen maradt kőkapujáról. 'Valamikor itt csak fegyverrel lehetett bemenni, vagy szerelemmel. Évszázadokfiak kellett a történelem romjaivá válniok, hogy egy szürke gimnáziumi tanár szürke táblás könyvvel a hóna alatt, szürke hamuval a szivében átsétáljon alatta fényes nappal, a nap fényességében. Minden ; kődarabnak száz éle volt már s a köztük lévő malter is kővé keményült. A kis ablakból, a toronyőr elárvult íesihélyérői, elszáradt fü bólomgatott elő. A lépcsője félig- meddig már maguk is a múltba léptek s az itt kezdődő kőcsipkék oly levertek, oly szomorúak voltak, mint egy százéves nagyasz- szony ötszázéves szoknyájának csipkefogai,

Ratkó megpihent, megállította lihegése s letörölte homlokát. Gyönyörű panorámára fordult vissza. A hegyek a háttérben magasra szöktek s mindegyiken égett, lángolt a hó. A legmagasabb csúcsa körül leheletnyi felhő kóválygott, mint egy égi zsebkendő, talán, hogy letörülje homlokát. Fehér völgyekből barna faluk komolyodtak elő s az erdők der- medten viselték. koronájukon a tél fehér gyászjelentését.

Wildné az üvegházban volt.

— Akarja ismerni a rózsáimat? — kérdezte. — Majd bemutatom őket magának. De előbb menjünk be a szobába. Az uram mindjárt hazajön. Már itthon is kellene lennie. Vadászaton van.

Ratkó a szép fehérfalu, ragyogó kiíincsü előszobában letette a téli kabátját. A fal tele volt aganccsal. Mindegyik egy kis íapáLzsot hordott magán a lövés dátumával. Egy szarvast emelő volt az előszoba. Sok-sok agancs, mint fájdalmas felkiáltójel meredt a' levegőben. Mint sok-sok halottá vált szög,1

amelyeken egy vékony lőcsatornán át elszállt élet lógott.

— Szépek, ugy-e? — kérdezte büszkén

Wildné.

— Szépek, — felelte Ratkó, amig követte Wildnét a szalonba. — Én azonban, ha rajtam állna, visszaéleszteném mindegyik korona alá a szarvast s zavarnám ki őket az erdőbe. Élni! Élni, nagyságos asszony. Azt tenni, amit mi folytatunk, amihez mi ragaszkodunk, amiben, ha bennünket zavar valaki, gyilkost kiáltunk.

— Maga, látom, nem vadász.

— Nem. S legjobb szeretnék húsevő sem lenni. Voltam egy ideig vegetáriánus, de nagyon legyöngültem. Azt szeretném, ha kiélhetné magát minden élőlény a földön s végigélhetné életveszedelom nélkül napjait. A szarvasnak is van joga arra, hogy végkime- rülésben haljon meg.

— És a szarvaspecsenye áfonyával?

— Majd a tuberkulózis bacillusával felelek: És az emberpecsenye árvazokogással?

— De maga anarchista!

— Lehet, nagyságos asszonyom. Én azonban fizikus is vagyok és csillagász. Tudom, hogy minden egyforma fontos a maga helyén.

— A szarvas húsa is a maga helyén. A pecsenyés tálban. De beküljünk ki. Gyújtson rá.

* — Kezét csókolom. Nem dohányzóm.

— No, akkor én. Van gyufája?

Mint minden nem dohányzónál, egész tele skatulya volt Ratkó zsebében.

Wildné rágyújtott s az ablakhoz ment, hogy félrehúzza a csipkefüggönyt. A csipke- * zsilip eltávolítása után a nap akadálytalanul 1 ömlött be az üvegen s aranycsiikban feküdt

az asztal lábához. Mintha lámpát gyújtottak volna, megvilágosodtak a bronzszinii bőrfotelek, a kétszáz évet mutató könyvszekrény, az idővel szemben érzékenységét már elvesztett oszlopos óra s a várbegyet ábrázoló zöldtónusu festmény.

— Hozott könyvet? — kérdezte Wildné félénk-kedvesen.

— Hoztam. Először azért, mért örülök, hogy van valaki ebben a kis fészekben, aki a hetük nehezét is meg tudja emészteni s másodszor azért, mert tudom, hogy úgy fog vigyázni a könyveimre, mint az, aki lelkes lénynek nézi a könyvet.

Wildné mohón kapott a szürketáblás könyv után.

— Jaj de jó! Köszönöm! Nagyon fogok rá vigyázni!

Az udvaron fölcsengett a szán. A fensik- ról, a hómezőkről jött haza Witd. A bajuszáról jégcsap csüggött alá s vastag bundája tele volt zúzmarával. Olyan volt, mint télapó unokája. A szánkó megállt a veranda előtt s látható lett egy vérben lógó szárvásfej. amint barátságosan, a halál mindent kiegyenlítésével simult egy elejtett vaddisznó hátuljához. Hat vadászkutya a diadal ragyogásával ugrált a szán körül s kiérzett felhevülésükből, hogy még egyszer szerették volna megzavarni a halálba kergetett vadakat.

Wild lekecmergett a szánról.

— Be van csípve, —- névetett Wildné. —• Minden vadászaton becsipnek. Ma ez különösen bizonyos volt, mert velük ment báró Bészterczey is. Az öreg pedig nem áll meg, amíg meg nem érkezik.

Wild ledobta kinn a bundáját, kibújt a nehéz halinacsizmából s dalolva jött be.

(Folyt, köv.j