Prágai Magyar Hirlap, 1925. január (4. évfolyam, 1-25 / 744-768. szám)
1925-01-08 / 5. (748.) szám
Az albániai zavaros helyzet Róma, január 7. A Tribuna jelenti Albániából, hogy az albániai helyzet még korántsem stabilizálódott. Zogu csapataival Wrangel-zsoldosok is nyomultak az országba, kik most sok helyen fosztogatnak. Fan Noli pártja még nagy az országban és a Zogu- kormány csak a legnagyobb terrorral tudja a hangulatot maga mellé kényszeríteni. Csütörtök, január 8. A hittérítők munkáinak kiállítása a Vatikánban A kultnra terjesztése a legsötétebb világrészeken —■ Kina borzasztó elmaradottsága, a buddhizmus kegyetlenkedései —A P. M. H. róin^i tudósítójától — Róma, január 7. A misszionáriusok vatikáni kiállítása rendkívüli ünneplés formák között nyílt meg a pápa jelenlétéiben. Van Rossuni bíboros üdvözlő szavaira rögtönzött beszédben válaszolt a pápa és kiemelte a hittérítők önfeláldozó munkáját a világ legtávolabbi részein, kiemelte továbbá a Propaganda Fide (hitterjesztő) kongregáció csodás intézményét, amely a Szentatya szavai szerbit ..az Egyház keze, szeme és szive"; e kiállítást a pápa Isten dicsőségére és a hit és civilizáció nagyérdemű úttörői tiszteletére létesítette. Ezután megáldotta Van Rossum bíborost, a bizottságot, a misz- szfkraániusokat, a kiállítás építőit, majd a kiállítás megtekintésére indult. A kiállítás olyan nagy terjedelmű, hogy az első látásra csak általános képet nyújthatunk. Ezenkívül a kiállítás egy részén még javában dolgoznak a vatikáni munkások. A Szentföld pavilonjában a hittérítők egy retrospektív tárlatát (a Szénit Sir. a get- semánei kert stb.) magyarázza el Mons. d'Rossi; a néprajzi kiállításon láthatók a legkülönbözőbb vad és félvad népek között folytatott fculturmunka eredményei; egy kis templom a kultúrától azelőtt teljesen érintetlen őserdő szélén; Kina, Afrika, Congo, Ausztrália, India, Japán legelhagyottabb területein folytatott bittérjesztő és kultúra munkája. amelyet kapucinusok, ferencrendiek, nővérek stb. folytatnak századok óta, valamennyien szigorúan tudományos készültséggel és alapossággal. Nagyon érdekesek azok a jelenetek, ahol a kis néger és kínai gyerekek mély tisztelettel figyelnek a tanitó nővérek szavaira, A különböző betegségek ellen egyedül a hittérítők küzdenek a világ legsötétebb és legveszedelmesebb részeiben; a Congo vidékén például a félvad, vagy egészen vad emberek azelőtt rettentő mennyiségben hullottak el tü dóba jókban, mert nem tudtak védekezni némely évszak pokoli forrósága és esti hirtelen éles lehűlése ellen. Itták a borzalmasan máazmás vizeket, amelyekbe belepusztultak. A hittérítők felvilágosítása után nagyon javult a helyzet. Megmutatják a benszüllötteknek, hogyan szűrjék, vagy hogyan tegyék ihatóvá a vizet, hogyan védekezzenek a veszedelmes légy csípések, kígyómarások seb. ellen. Holy mily barbár állapotok uralkodnak még Kínában, erre nézve az ázsiai paviilon- bau plasztikus alakok mutatják azokat a büntetéseket, amelyeket a Buddha-vallás szerint mérnek ki a hívőkre: 1. Két asszonyt forró olajba dobnak, mert kegyetlenül bánt az anyósával. 2. Egy kínai ember 5 taelt (kínai tallér) lopott egy szegény házaspártól, akik ezért felakasztották magukat. A tolvajnak kitépték a szivét. 3. Asszonyokat, akik férjeik életét elviselhetetlenné teszik, ledobnak egy torony magaslatáról. 4. Egy kínai családjára mindenféle pletykát szórt és fajtalan életmódot folytatott. Előbb kitépték a nyelvét és tüzes vasakkal agyonkinózták, amíg meg nem halt. 5. Eg^’ másik kínait derékon kétfelé fűrészeltek, mert megsértette a császárt. Mily "oppant jelentősége van e helyeken a hitterjesztők munkájának! Nagyon szép egy viaszból készüli bagdadi részlet utcai árusaival, fátyolos asszonyaival, mozgalmas bazárjaival. Több helyütt gramofonok adják vissza a különböző ázsiai, afrikai, ausztráliai stb. pri- mitiv dalokat. A könyvtárban nagybecsű kéziratok a pápák, szultánok, királyok stb. rendeletéivel, a különböző missziós társulatok nagyszerű, ritka könyvgyűjteményeivel, mindenütt a csodálatos türelem, kitartás és önfeláldozás megható munkájával, amelyet a keresztény hitért, a kultúráért és az egész emberiségért folytatnák. A kiállítás az egész Szent Év folyamán marad nyitva. ’ ......... ' Intézményesen biztosította az ellenzék politikáiénak egységét Az érsekujvári egyezmény — A páríkozi vezérlő bizottság megalakítása A P. M. H. kiküldött munkatársának jelentése Érsekújvár, január 6. A magyar ellenzéki politika becsületbeli kötelessége Érsekújvárra parancsolta mára azokat, akiik hittel vállalták és akarattal hordozzák a magyar politika terhes feladatát. Összejöttek itt, hol egy nagy múlt történ elmének emlékei zsongnak, ahol magyar lélek tapad minden búzatermő röghöz, ahol szent kötelesség és meg szentebb fájdalom: magyarnak lenni és a magyar sors kaíváriás útját járni. A január napfényes napot rendezett, a tél olyan enyhén, langyosan simogatott, mint sokszor máskor a tavasz és az Arany Oroszlán éttermében messze földről jött és messze föld lélegzését magukkal hordó emberek gyülekeztek. A szlovenszkói és ruszlnszkói magyarság pártjainak, a keresztényszociaíista pártba tömörült szlovákoknak, a Tátra havas csúcsai alatt is velünk érző németeknek emberei, akiken nincs fáradtság, pedig hosszú utat kellett megtenniök, akikben nincs hitvesztettség, pedig minden bokor, amely mellett elvezet a magyarság útja. tép egyet a hit és remény gúnyáján, akik jöttek, mert iderendelte őket a politikának, mint életnek, mint magyar jövőnek és magyar létnek lelkeket mozgató parancsszava. A magyarság törvényhozói jöttek el és köréjük gyűltek azok. akik a politika életfrontján harcodnak, kenyeret és jövőt kockáztatnak, de bíznak és hisznek a* nemzeti lét igazságában. Ideparancsolta őket az a régen érzett és tökéletes érzésnek vallott igazság, hogy az ellenzéki politikának pártokra tagolt életében meg kell találni és meg kell teremteni az egységes ut irányát, az egységes cél törekvési 'alapját, a politika tartalmát alkotó lelki egységet és akaratot. Ez a parancs győzött és megszületett az „érsekujvári egyezmény*, amelyet úgy tekinthetünk, mint a jövőbeli politikánknak alapkövét, az ellenzéki politikának magna chartáját. Az egyezmény az Országos Keresztényszooiáíis Párt és az Országos Magyar Kisgazda, Földműves és Kisiparos Párt országos pártvezetőségének ülésein jött létre s az ülésekről a következő hivatalos kommünikék számodnak be: A keresztényszocialista pártvezetőségi ülés Az Országos Kér. Szocialista Párt ma délután 2 órakor tartott Lelley Jenő képviselő elnöklete adatt ülést, melyről ezt a hivatalos értesítést adták ki: Pártunk híveinek bizonyára élénk emlékezetében van még, hogy az orsz. keresztényszocialista párt vezetősége Pozsonyban a múlt év augusztus hó 28-án tartott ülésén tiltakozását határozta el a szlovenszkói és ruszínszkói szövetkezett ellenzéki pártok közös bizottságának amaz intézkedése eben, amellyel az egy intéző bizottság létesítését határozta eh Ugyanezen ülésen a pártvezetőség az egységes ellenzéki front fentartása és megerősítése érdekében a szükséges tárgyaltok felvételével a párt elnökségét bízta meg. A párt elnöksége ezen megbízásának eredményéről a párt vezetőségnek 1925. évi január hó 6-án Érsekujvárott tartott ülésén számolt be. A párt vezetőség tartalmas vita után egyhangú helyesléssel ratifikálta egyrészt azon legfőbb politikai irányelveket, amelyeket a pártok mqgbizottai a megbeszélések során leszögezni szükségesnek véltek, másrészt azonban a pártok között azonos programpontokat illető őgységes politika irányítása céljából 21 tagú pártközi vezérlő bizottság létesítését határozta el, amelybe tagokul Koperniczky Ferenc, Lelley Jenő, Körmendy-Ékes Lajos, Jab’cniczky János, Palkoviéh Viktort kiküldötte, illetve rendes tagokul 1 évi tartamra Jáno- ki Madocsay Gyulát, Kniha Jánost, Szappanos Lajost, Wirth Gyulát és Teschler Antal dr.-t, póttagokul 1 év tartamára Poór Gyula dr.-t, Psierer Józsefet, Falat Ágostont, Fedor Miklóst, Varga Ferencet, Bognár Imrét, Tost Barnát, Idrányi Barnát, Bujanovich Gyulát és Wolíí Károlyt megválasztotta. Ezzel tehát a szlovenszkói őslakosság politikai frontjának egysége egy uiabb elvi megállapodással és egy újabb intézménnyel erősödött. Miután pedig a keresztényszocialista párt vezetőségének ismert augusztus hó 28- iki határozatát a kormánypártok és sajtójuk nyilván elferdítve kommentálták a legteljesebb politikai egység dokumentálása céljából a keresztényszociá’is és magyar kisgazdapárt pártvezetőségei — amely utóbbi ugyanakkor s ugyanott szintén gyűlést tartott — délután 6 órakor együttes ülésre gyűltek össze, amelyen mindkét részről hivatalosan kinyilatkoztatták az egységes front szükségességét s azt, hogy a két párt országos pártvezetősége által elfogadott megállapodással létrehozott egységes ellenzéki po'itika végleg elhatározott és feltétlenül végrehajtandó akarata mindkét pártnak. A magyar kisgazdapárt pártvezetőségi ülése Áz Országos Magyar Kisgazda-, Földmi- ves- és Kisiparos Párt országos pártvezetősége ma délután 5 órakor ülést tartott Szent- Ivány József képviselő elnöklete alatt, melyről! ezt a hivatalos közleményt kaptuk: — Az Országos Magyar Kisgazda-, Földműves- és Kisiparos párt mindig azon az alapon áldott, hogy a nemzeti önvédelmi küzdelemben az egész magyarságnak egy egységes fronton kell részt vennie. Ez a gondolat vezette a páTtot a szövetkezett ellenzéki pártok közös bizottságának létesítésénél, majd mikor a közös bizottság működését éppen az egységes front kellő kialakulása és magatartása érdekében nem tartotta kielégítőnek, ezen indokból döntött az intéző bizottság megalkotása mellett. A párt régi óhaja nyert teljesülést most, amikor az egységes politika irányításának kérdésében a párt vezetői a keresztényszociaíista párt vezetőivel megegyeztek és Érsekujvárott 1925 január hó 6-án mindkét párt országos ' pártvezetősége elfogadta az együttes politikai működés lényege és egységes irányítása tekintetében a kiküldöttek által létesített pártközi megállapodást. * Mindkét párt országos pártvezetősége ugyanezen a napon együttes pártvezetőségi ülést is tartott, amelyen mindkét részről hivatalosan kinyilatkoztatták az egységes front szükségességét s azt, hogy a mindkét párt országos pártvezetősége által elfogadott megállapodással létrehozott egységes ellenzéki politika végleg elhatározott és feltétlenül végrehajtandó akarata mindkét pártnak. A két párt ez alapon az egységes politika irányítása céljából 21 tagú pártközi vezérlő bizottságot alkotott, amelynek tagjaiul az orsz. kisgazda-, földmi vés- és kisiparos párt részéről Szent-Ivány József, FüsSy Kálmán, Ficza József, Törköly József dr., Kukán Béla dr., Szflassy Béla dr. rendes tagokul megválasztattak. Póttagok lettek: Holota János dr.. Richter János dr., Jaross Andor, Hevessy László, Söröss Béla és Füiöp Zsigmond. A pártkorí egyezmény ünneplés kinyilatkoztatása Este 6 órakor a két párt közös pártvezetőségi ülést tartott, melyen résztvettek a ru- szinszkói pártok képviselői és a szepességi német párt megbízottai is- A közös pártvezetőségi ülést Körmendy-Ékes Lajos dr., a közös bizottság politikai elnöke nyitotta meg, aki lelkesen üdvözölte a hozott határozatot s akinek javaslatára az ülés elnökéül Ozoray József dr.-t, alelnökül Náder Jánost választották ineg s a jegyzőkönyv vezetésével Fleischmann Gyula dr. főtitkárt bízták meg. Ozoray József elnök megnyitó beszédében megoldotta a lélek lenyűgöző kötelékeit- Közvetlen, meleg és magyaros szavakkal üdvözölte az Érsekújvárra érkezett politikuso-* kát, akiket nem várhatott diadalkapuval és | lobogódisszel a vá;ros, de akik felé dobognia minden magyar szív. Indítványt terjesztett j be, mely szerint a közös pártvezetőségi ülés 1 mondja ki, hogy az egyes pártok vezetőségei J j által elfogadott határozatot magáévá teszi és a megkötött egyzményt „érsekujvári egyezményének nevezi el. Utána Néder János, Holota János dr. szóltak az érsekujvári pártszervezetek nevében, majd Nitsch Andor a szepesi németek és Korláth Endre dr- képviselő a ruszinszkói ellenzék nevében jelentették be a határozattal szemben együttérzésüket. Ezután Petrogalli Oszkár dr., a központi iroda igazgatója szólott. Kijelentette, hogy a ma megkötött egyezmény csak kezdete annak a törekvésnek, mely intézményesen akarja biztosítani a pártok fegyelmezett működését. Körmendy-Ékes Lajosnak az a kijelentése, hogy az áruló Bocskayt Érsekújváron fejezték le s ezt a sorsot érdemli az, aki elárulja a magyarság egységét, viharos és lelkes taps szankcionálta. Végül az elnök szólt és történelmi példákat sorakoztatott föl Érsekújvár múltjából, melyhez hozzácsatolta a ina nagy/ történelmi jelentőségét s az ülést egy szivet indító fohásszal 7árta be. Este közvacsora volt. mely lelkes és barátságos hangulattal iejezte be a nagyielentő-, ségii napot. Hogy élnek a magyar Abanjban? Szikszó, január eleje. Keletszioveiiszkó magyarsága keveset hall a magyarországi Abaujmegyie életéről s igy érdeklődésre tarthatnak számot a magyar Abauj jelenlegi, életének következő eseményei. Csöndes féli élet járja a délabauji magyar kúriák tájékán. Valamikor Kassára járt a vi- ' déki iöldbirtokosság és intelligencia szóra- i kozni — ma Miskolc pótolja a kuiturszükség- | leteket, de Kassát az abaujiaknak nem pótoi- ; hatja. Szikszón, a „megyeszékhelyen" tizenhárom házból épült tisztviselőtelep minden — ami a régi kuruc vármegye kereteiből megmaradt. De ugyancsak elcsodálkozna a kassai vendég, ha ide látogatna. A régi arcok közül már igen keveset találna, a régi közigazgatás tisztviselői közül már igen kevesen vannak a vármegye szolgálatában. A régi alispánt tisztikarból úgyszólván senki, legfeljebb a megmaradt öt járás vezetői között találunk ismerősöket. így Göncön Borsos Endre volt zsadányi főszolgabírót, Szikszón Cselei Antal volt tornai főszolgabírót, Encsen Szepesi Zoltán volt szepsii, Bódvaszilason Fáy Barna nyustyai szolgabirót. A vármegye mint mindég, úgy ma is a legtevékenyebb részt vesz a magyar közéletben. xMagyar-Abauj erős egységespárti s legutóbbi törvényhatósági gyűlésén is egyhangúlag bizalmat szavazott a Beíhlen-kormánynak. A földreform végrehajtása teljes erővel folyik. Torna Szent Jakabon Solymosy Lajos báró birtokából 700 kaiasztrális holdat, Encsen Zimmerman Jakab birtokából 250 holdat, Zsujtán Schwarcz Jakab birtokából 150 holdat, a nagyváradi káptalan aszalói birtokából 300 holdat osztottak ki a földreform céljaira, Szikszón az alapítványi birtokok és a két Frankéi nagybirtok 25 százalékát adták ki kishaszonbérletbe. Ezeket a birtokokat hadiözvegyek és árvák kapták s elsősorban a falubeliek, nem pedig telepesek. A háborús birtokokat vagy mérsékelt becsáron egész terjedelmükben veszik el, vagy pedig a birtokos 20—25 százalékát ingyen engedi át a birtokának s igy a többit megtarthatja. Az uj ipartörvény rendkívül jótékony hatással van az abauji iparosságra amelynek soraiban ma igen képzett és külföldön tanult mesterek foglalnak helyet. Az iparos ifjúság különös előszeretettel űzi a soportokat. Nincsen olyan nagyobb abauji falu, ahol sport- egyesület ne volna. A föld míves nép szellemi kultúrájának emeléséről vándortanfolyamok gondoskodnak állandó szakelőadásokkal. Táncolni ina is szereinek az abaujiak. Szántón hat hónapig működött egy tánctanár, akitől még a zseüérlányok is kifogástalanul megtanultak sirnizni. A műkedvelő élet is igen élénk, de külön színtársulata is van magyar Abaujnak, amely Szántó, Szikszó, Gönc és a többi nagyobb községekben ápolja a magyar kultúrát Tarján Aladár direktor vezetése alatt. A tizenkéttagu társulatnak mindenfelé sikerei vannak. Már operát is adtak elő zongorakiséret mellett. A színészek úgy élnek, akár Megyeri idejében s jó abauji mecénások is akadnak, akik hol egy sonkával, hol egy féklisznóvaf váltják meg a belépőgyet ... így él ma a száz bajában is sirva-vigadó magyar Abauj, ahol a volt kassai apák öt éves fiacskái már csak a földrazköaiyvből ismerik Róbert Károly, Mátyás király és a Rákóczinak kedves városát ... 3
