Prágai Magyar Hirlap, 1925. január (4. évfolyam, 1-25 / 744-768. szám)

1925-01-30 / 24. (767.) szám

SFftiGAr-WAí&ji^FmjAP Péntek, január 30. írók és írások Pavel Bújnák dr. Prága, január 29. A tegnapi napon polgárjogot nyert a cseh egyetemen a magyar irodalomtörténet. Hogy el­jusson idáig, előbb le kellett rombolni azt a ka­tedrát, ahonnan a magyar egyetemi ifjúságot nemzete irodalmára tanították, ki kellett tessé­kelni a tanárokat az országból, a diákokat szél­nek kellett ereszteni, ballaghattak tovább Ma­gyarországba, Németországba, ha ugyan győzték identizmussal, vagy pedig tele erszényei. Vándo­roltak a diákok, ki erre, ki arra, magyarországi egyetemeken, meg a berlini Magyar Tudományos Intézetben bújták a könyveket és fiatal erejüket kikezdte a gond: mi lesz velük, ha majd végére érnek irodalmi és nyelvészeti tanulmányaiknak? Ebben a bizonytalanságban a reménykedésnek gyenge sugara gyűlt ki mostan. A prágai cseh egyetemen nemsokára megkezdi szlovák nyel­vű előadásait Pavel Bújnák dr., tegnaptól fogva a magyar irodalomnak magántanára. Nehéz szerep, nagy feladat vár a fiatal tu­dósra. Erről beszélgetünk a prágai Klementinum egy könyvekkel megrakott szobájában Bújnák Pállal. A prágai könyvtárakban csak elvétve akad magyar könyv és a magyar irodalomtörté­net kutatója lépten-nyomon leküzdhetetlen akadá­lyokba ütközik. — Hogy tudta mégis befejezni Arany János­ról irt munkáját? — Javarészt a magam könyveit használtam. Néhány adatért azonban hosszas levelezést kel­lett folytatnom. A szlovák vonatkozásokat az itteni könyvtárban tanulmányoztam, ami hiány­zott, Pozsonyból küldettem el magamnak. Köny­vem Aranynak a szlovák irodalomra gyakorolt hatásával foglalkozik, úgy hogy főként szlovák szerzők müveire volt' szükségem. Ezekben pedig nem volt hiány. Halkan és szaggatottan jönnek a szavak, mint olyan embernél, aki más nyelvhez szokott, de azért tiszta magyarsággal. Bújnák dr. a pozsonyi theológián, majd meg a pesti egyetemen diákos- kodott, ott szerette meg Arany János költésze­tét, meljmek „Ján Arany v literature slovenskej“ (Práce z védeckych ústavű VI., Prága 1924) cimü terjedelmes értekezését szentelte. Ez a könyv szép bizonyság annak, hogy az irodalom összekötőkapocs a nemzetek között, hogy a tisz­tán zengő emberi szó közelebb hozza egy­máshoz a népeket. Arany János költészete jelen­tős nyomokat hagyott a szlovák irodalomban. Hviezdoslav nemcsak Arany verseinek lefordítá­sával, de saját költeményeivel is bizonyítja, hogy szerette a nagy magyar epikust. Peter Bella Ho- ral sem vonhatta ki magát Arany mesteri formá­jának hatása alól és Dlhomír Polsky balladáin is meglátszik, hogy jól ösmertc Arany balladáit. Bújnák dr. tudományos alapossággal végzett ku­tatásai még több szlovák költőnél kimutatták Arany befolyását. Zello, Qraichman, Ján A. Fáb- ry, Belő Klein-Tesnokalsky egyaránt mintaké­püknek tekintették Arany Jánost. Pavel Bújnák dr. gyakran talál rá alkalmat, hogy Arany bölcs nyugalmát, békeszeretetét, megfontoltságát, igaz magyarságát kiemelje, de sajnálkozva állapítom meg, hogy egyébként ér­dekes müvében letér a tudományosság szigorúan megszabott ösvényéről, amikor Arany Jánost Petőfivel állítja szembe. — Sytnianskytól Martin Rázusig „slovensky renegát generálny Petőfi4* volt a legnagyobb magyar lírikusnak díszítő jelzője. Nem gondolja, ‘doktor ur, hogy vét a tudományos tárgyilagos­ság követelménye ellen, amikor Petőfit hiteha- gyottnak (odrodilec) nevezi? A fiatal tudós homlokán összefutnak a rán­cok. — Petőfinek szlovák asszony volt az anyja, aki egész életében szerette a szlovák nótákat, meséket. Petőfi bizonyára tudott szlovákul. — Nagyon kívánatos volna, ha Petőfinek a szlovákokhoz való viszonyát végre tudományos módszerességgel határozná meg valaki, — je­gyeztem meg erre. — Amig ez a tudományos feladat nem nyer kielégítő megoldást, addig — enyhén szólva — kockázatos dolog, Petőfi szláv karakteréről beszélni. Miben is látja, doktor ur, Petőfi szlovák voltát? — Mindenekelőtt a szabadságszeretetben. Ez nem tipikusan magyar tulajdonság... De megvallom, még nincsen végleges véleményem ebben a kérdésben, mert Petőfi müveit csak ez­után fogom tanulmányozni Kutatásaimban mindig tudományos pártatlanságra törekszem és remé­lem, sikerülni fog a szlovákok és magyarok szel­lemi kapcsolatainak feltárásával elősegíteni a kölcsönös megértést, melynek egyelőre még utjá­. 4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA*A* A legmegbízhatóbb test- és szépségápolási cikkek, arckrémek, púderek, szappanok, stb. a Corso Pariiénál KoSice-Kassa, Fő-utca 49. szám. Valódi kölni vizek és francia illatszerek Postai szétküldés. TTTTYTVVTTTTTTVVTTTTTTTTTTTVl bán áll a régi vetélkedésnek sok keserű emléke. Beszélgetésünknek itt vége szakadt. Sok ke­serű emlék ereszkedett közibénk és a búcsuzás- nál mintha messziről nyújtottuk volna egymás felé kezünket. A cseh egyetemre bevonult a magyar iroda­lomtörténet. Keserű emlékek ködén halványan dereng át az örömünk. Fenyves Pál. ♦»♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦« mindenen veresek a választási gottiesek Jugoszláviában Rendőrök kardrohania a választók ellen — Nem mernek gyűlése zni a magyarok — A P. M. H. eredeti tudósítása — Belgrád, január 29. Az egész európai sajtót bejárta a hír, hogy a bácskai Szivác községben fegyveres dobrovoliácok megtámadták a német párt választóit, akik közüli Kraft István dr., a párt országos elnöke olyan súlyos sebesüléseiket szenvedett, hogy felépüléséhez iádig van re­mény. A támadás és a fegyvertelen emberek letiprása a községi rendőrök szeimeláttára történt. Itt azonban még a rendőrség pasz- sziv viselkedése is vigasztaló ahhoz képest, hogy ugyanabban az időben a Sziváccal szomszédos Cservenkán a rendőrök támadták meg kivont karddal a választói értekezletre egybegyiilt némete­ket és a községi jegyző jelenlétében körülbelül húsz polgár fejét hasították be fegyverükkel. Verekszenek az egész országban és szinte a csodával határos, hogy a magyar párt választói gyűléseit nem zavarták meg a zombori kerületben. Mindenesetre óvatos­ságból beszüntették a magyarok az agitációs körutazást és éppen ezért a jelöltek a párt hivatalos lapjában fejtik ki programjukat, ami különben mindenütt teljesen fedi a párt pro­gramját: az alkotmány szigorú és pártatlan betar­tatása, iskolák, föld. békés fejlődés, egy­öntetű, igazságos adózás. A választói politika előterében különben Pribicsevics Szvetozár ujv déki beszéde áll, amelyben szokott agresszivitásával támadja az ellenzéket, de amelyben egyetlen szava sem volt a nemzeti kisebb­ségekről. Csodálatosképpen még a magyarokról sem beszélt, ellenben a beszéd után interjút adott egy magyar újságírónak és kijelentette, hogy helyteleníti, hogy a magyarok külön pártba tömörültek, hiszen a kormánypártokkal karöltve többet érhetnének el. Egyébként is neki (?) köszönhetik iskoláikat és még sok egyebet! Még tíz nap és tiszta lesz a helyzet, ha ugyan az lesz. Addig is folyik az agitáció gőzerővel és fényes Ígéretekkel, rágalmakkal és ócs árlássa!!. Ötszáz elbocsátott magyar vasutast azzal csalt be ifj. Gálffy György magyar gyógyszerész a radikális pártba, hogy visszakapják az állásukat, de különben is gazember és hazaáruló Gálffy szerint min­den magyaT, aki nem támogatja a kormányt. Még tiz nap.., AA.AAAAAAAA4AAAAAAAAAAA4AA44AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAIAAAAAAAAAAI.AIIAA4444AAAAA KAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA AA Amcrlhában ni mozgalom indáit a dunai államon koniOderádOta érdekében Az Északamerikai Egyesült Államok financiális tervei Középeurópában — Beszélgetés egy amerikai diplomatával Bécs, január 29.- (A P. M. H. bécsi tudósitójától.) Tekinté­lyes amerikai lapok újabban erősen foglalkoz­nak azzal a tervvel, hogy a dunai utódálla­mok ügyeinek rendezésére is ki kellene kül­deni egy úgynevezett Dawes-bizottságot, amely gazdasági tekintetben megszüntetné a zavaros viszonyokat a Duna mentén. Ezek az amerikai lapközlemények arra indították a P. M. H. bécsi tudósítóját, hogy f civil ágo- sitásokat kérjen egy itt tartózkodó amerikai diplomatától, vájjon mik is a rugói ennek az amerikai újságaik ciónafc? — Az Északamerikai Egyesült Államok kapitalistái mindinkább érdeklődni kezdenek a középeurópai utódállamok befektetési lehe­tőségei iránt. Ennek az érdeklődésnek egy­részt az az oka, hogy a különböző dunai ál­lamok közgazdászai mind gyakrabban hajóz­nak át Amerikába kölcsönökért és így maguk váltották ki az érdeklődést, másrészt Ame­rikában ma tagadhatatlanul pénzbőség van és igy az amerikai kapitalistáknak Amerikán kí­vül van szükségük befektetési lehetősé­gekre. Az amerikai pénzvilág igen szívesen helyezné el felesleges tőkéjét az újjáépítésre szorulói, dunai államoikban és kétségtelen, hogy ezzel a tőkeelhelyezéssel mindkét fél jó üzletet csinálna. Sajnos azonban Középeurópában a viszonyok még olya­nok, hogy komolyan félni kell a befektetett tőkék teljes elvesztésétől. Ilyen rizikót az amerikai pénzvilág nem vállalhat magára. A helyzet ma az, hogy az egyes tekintetbe jövő dunai államok között a politikai és gazdasági ellentétek lehetet­lenné teszik az egymás között való meg­egyezést. Ezért vetődött fel amerikai pénz­ügyi körökben az az ötlet, hogy a dunai államok állapotának normalizálása érdekében Amerika a Dawes-bizoítsághoz hasonló hatáskörű bizottságot küldjön ki, amely megteremtené a dunai államok együttműködését és ezzel lehetővé tenné az amerikai tőke részvéteiét a Duna me­dencéjének rekonstrukciójában. Egy ilyen amerikai bizottság sokkal könnyebben simíthatná el a fennálló ellenté­teket az egyes államok között, mintha ezek egymással tárgyalnának. Őszintén szólva Amerikában igen népszerű a dunai államok gazdasági konföderációjának eszméje és a nagy bankárok most az amerikai sajtó utján igyekeznek ennek a tervnek hangulatot kelteni. Egy öreg házzal találkoztam tegnap Magába mélyéivé töprengett, mint egy véti filozófus az élet értelme fölött. Az öreg ház régi barátom, valaha gyakrabban is találkoztunk mi íkéttér a lévai utcán. Kis ablakai fölött akkor még az eperfa lombja suttogott sejtelmesen édes álmokat a holdfény alatt és nappal az ablakok, mint egy leány pajkosain csillogó szemei, kacéran verték vissza a szikrázó napsugár tolakodását. Azóta megfakult az üveg az öreg ház szemein s ezek sötéten merednek bele aiz ui világba. Az eperfa tar lombjai közül észrevétlen rászáll a mélabus csend a.z öreg házra ‘és fájdalmasan zo­kog. Emberek jönnek, emberek mennek előtte, de nem hallják a bánatos sírást, mert ók azt hiszik, hogy az élet hangját csak a dobhártyájuk foghatja föl. A lakók is szerteszéledtek az öreg házból, vigabb utcák táján keresik a tűnt boldogságot. Elvittek a házból mindent, el a vén órát is, mely egyszer olyan szé et ütött, hogy zengő hangja még ma is a szivemen rezeg, mint ringó leven­dulaszag a kék levegőben- Az órát nem állítottam itneg akkor s az gúnyos hangon tikik-takkolt to­vább, egyhangúan mér ősikéivé a perceket, me­lyek egymásba ölelkezve észrevétlenül merültek el az idő nirvánájában. Most már hiába keresem azt a percet, nincsen olyan óra a világon, mely megmutatná újból. Az öreg ház szemei homályos íakultságban révedezve néznek rám és nem is­mernek fel. Elszállt a perc, mint pergő levél az őszi szél hátán s énjiiába kérdezem, hová lett a napsugár, mitől jobbot vetett a szivem az öreg ház előtt hajdan . . . (Léva.) Kopa. — (Megoperálták a román királyt.) Buka­restből jelentik: Ferdináud király baloldali man- dulagyulladásban súlyosan megbetegedett. Tegnap megoperálták. Az operáció nagyszerűen sikerült és a király már túl van minden veszélyen. — (Bethlen István megbetegedett) Bu­dapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Bethlen István gróf miniszterelnök inandu- lagyulladásban megbetegedett. Állapota nem súlyos. tffrMllL&J IDő Á Változékony, könnyebb csapadék, hő­mérséklet változatlan, délnyugati szél — (A tábla megváltoztatta Hammerschmidt Micl büntetését.) Pozsonyi tudósítónk jelenti tele­fonon: A pozsonyi ítélőtábla Hammerschmidt Mici büntetését a mai tárgyaláson egy évre szállította le. A törvényszék annak idején őt másfélévi bör­tönre ítélte. (xx) — (Nem történt merénylet Horthy Mik­lós ellen.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Neue Freie Presse alapján több lap azt a szenzációs hirt közölte, hogy Horthy Miklós kormányzó ellen vasúton való utazása közben merényletet követtek el. Illetékes helyről nyert információk alapján most közölhetjük, hogy ez ae hir teljesen alaptalan, mert a kormányzó ellen semmiféle merénylet nem történt. A nyomozást a hazug hir terjesztői ellen megindították. — (Két évet kapott a sikkasztó adótárnok.) Pozsonyi tudósítónk jelenti telefonon: Az Ítélő­tábla Hladki József szakolcai adótárnokot, aki 60.000 K-át sikkasztott, 2 évi börtönre ítélte, (xx) — (Komáromban önként szállították le a marhahusárakat.) Komáromi tudósítónk jelenti: A komáromi mészárosok saját jószántukiból leszállí­tották a marhahús árát ikiilónkint két koronával, de a sertéshús és zsír ára tartja magát, pedig az élősertés ára is leszállt. Sajnos, a lisztárak ellen­ben egyre emelikednek és kílónkint több mint egy •koronát -tesz iki az áremelkedés- Ezt még a 'iszt- importbaik lehet köszönni, mert a belföldi liszt sok­kal drágább lenne. — (A budai főrabbi előadása Szloven- szkón.) Nyitráról jelentik: Kiss Amold dr., a budai főrabbi február 8-án előadást tart Po­zsonyban a primáspalota tükörtermében a „A zsidó kultúra fejlődésének** kérdéséről. Február hó 9-én Nyrtrára jön, ahol hasonló tárgyú előadását a városháza nagytermében fogja megtartani. — (Letartóztatott betörők.) Nyitráról je­lentik: Hétfőről keddre virradó éjjel vakme­rő betörést kísérelt meg négy rovottmultu betörő a nyitramegyei Nagytapolcsány köz­ségben. Az első kísérlet a kórház egyik or­vosának lakásában történt. Munkájukban azonban a zajra felébredt orvos megzavarta őket egy revolverlövéssel. A betörők zsák­mány nélkül menekültek el. Ugyanazon éjjel még egy beföreést kíséreltek meg a vasúti ál­lomáson. Itt a kézipénztárt akarták elemelni. Az állomás személyzete azonban észrevette, hogy betörök vannak a pénztár helyiségében és azonnal értesítették a rendőrséget. A betö­rőket igy a rendőrség munkaközben csípte meg. Mind a négyen nagytapolcsány iák. Va- lamennyiüiket letartóztatták s beszállították a nyitrai fogházba. — (Beteg a magyar belügyminiszter.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Rakovszky Iván belügyminiszter husmérge- zés következtében megbetegedett s ezért a holnapi minisztertanácson nem vehet részt. — (Szabadlábra helyezték a nyitrai be­törések egyik gyanúsítottját,) Nyitrai tudósí­tónk írja: A közelmúltban megemlékeztünk arról, hogy a nyitrai csendőrség letartóz­tatta Hayek József, Weisz Viktor, Marstein Malvin és Záborszky Sándor nyitrai lakoso­kat sorozatos betörések elkövetése címén. Záborszky Sándort kihallgatása után azonnal szabadlábra helyezték, mivel megállapítást nyert, hogy neve csak egy rosszakaratú fel­jelentés folytán került a dologba. — (A szolyvai kommunisták bünpöre.) Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti: A szolyvai kommunisták tavaly nyáron tiltako­zó gyűlést akartak tartani. Ezt a csendőrség megakadályozta, miből összetűzés támadt a kommunista tömegek és a csendőrség között. A harcnak halottja és több súlyos sebesült­je lett. Az ügyészség ebből kifolyólag hetven­egy vádlott ellen indított eljárást. Az ung­vári törvényszék a bűnügy tárgyalását feb­ruár 9-én kezdi meg. A tanuk száma megha­ladja a százharmincat. — (Egyetemi kurzusok orvosok részére Szlovenszkón.) Nyitrai tudósítónk jelenti: A nyitrai orvosi egyesület vezetőségéé az ér­dem, hogy német és francia mintára legelő­ször Nyitra városában honosítják meg az orvosok részére a továbbképző orvosi szak­kurzusokat. A nyitrai orvosi kar agilis ve­zetősége elhatározta, hogy havonként két­szer Nyitra város és megye orvosi kara to­vábbképzése céljából az orvostudomány minden szakából elsőrangú szakembereket hív meg előadások tartására. Az első elő­adást Ilynek, a pozsonyi egyetem tanára fogja megtartani február 14-én­— (Albánok megtámadtak egy szerb ka­szárnyát.) Belgrádból jelenti a P. M. H. tu­dósítója, hogy az albán határon egy negyven tagú banda megtámadott egy tüzérlaktanyát. A támadókat formális csata után tudták csak a hegyek közé visszaszorítani. %

Next

/
Oldalképek
Tartalom