Prágai Magyar Hirlap, 1925. január (4. évfolyam, 1-25 / 744-768. szám)

1925-01-29 / 23. (766.) szám

Csütörtök, január 29. — Minisztertanács a lengyel kereskedel­mi szerződés ügyében. Tegnap Ben.es dr. kül­ügyminiszter elnöklése mellett rendkívüli mi­nisztertanácsot tartottak a kormány néhány tagjának jelenlétében. A minisztertanács a csehszlovák—lengyel kereskedelmi szerződés egyik részletkérdéseivel foglalkozott. Jelen voltak: Srba közmunkaügyi miniszter, Habr- man szociáliigyi miniszter, Stribrny vas-út­ügyi miniszter, Hodzsa földimivelésügyi és Novak kereskedelemügyi miniszter, — aki a pénzügyminisztert is képviselte —, valamint a Varsából erre aiz alkalomra hazatért Dvo- r a esek meghatalmazott miniszter és az érde­kelt minisztériumok néhány vezető hivatal­noka. A tanácskozás alapján adják meg a to­vábbi utasításokat a kereskedelmi tárgyalá­sok csehszlovák megbizottainak. — A Dunakonföderáció tervezetének fel- nm'ása. A Lidové Noviny párisi tudósítója közli: A cseh közvéleménynek el kell készül­nie arra, hogy nyugaton a közeljövőben is­mét sokat beszélnek a majd a dunai konföde­rációról. Dinghofer és Frank ausztriai néme­teknek berlini útja Páris-ban nagy feltűnést kel­tett. Franciaország a leghatározottabban el­lene van minden osztrák-német közeledésnek, másrészt azonban egyre aggasztóbb hírek ér­keznek Ausztria pénzügyi állapotairól. Elő­térbe került az a kérdés, hogy a genfi sza- nációs program tényleg olyan hatásos-e. ahogyan kezdetben várták azt. Éppen ezért igen valószínű, hogy Párisban a legközelebbi napokban sokat fognak tárgyalni a Dunakon- föderáció tervéről. — Irányelvek a juh- és báránybőr beho­zatalánál. Az Ausztriával megkötött kereske­delmi szerződés vámtarifájának 332. sz. mel­léklete megjegyzi, hogy a nyers juh- és bá­ránybőr behozatalának vámját Csehszlová­kiáiban 100 kilóg romomként 100 koronában ál­lapították meg. A finomabb kidolgozásra szánt ugyanezen bőmemek vámja 2SÓ, illetve 600 korona. Értesülésünk szerint a pénzügy­minisztériumban tárgyalások folynak abban az irányban, hogy a finom bőrök behozatalát is a csökkentett vámtarifa szerint enge­délyezzék. — Az állami szállítások íorgalmi adója. Egy legutóbbi rendelet alapján az 1925 ja­nuár 1-e után perfektuált állami szállításokra is vonatkoznak a forgalmi adó rendelkezései. E rendelkezés érinti azokat a vállalatokat is, amelyek, jóllehet 1925 január 1-e előtti pályá­zatokban kapták meg a munkálatokat, de a szállítást még nem kezdték meg. — A banktisztviselők szolgálat’ pragmati­kája. Hétfőn és kedden folytatódtak a bank- tisztviselők és a pénzintézetek megbizottai­nak a szolgálati pragmatikára vonatkozó tár­gyalásai. A pénzintézetek képviselői igazán csekély engedményekre hajlandók csupán, mig a provizórium, a véglegesítés, előlépte­tés, szolgálati idő s a fegyelmi eljárás tekin­tetében nem hajlandók honorálni a banktiszt­Kicsinyesek — A P. M. H. eredeti regénye — Irta: Falu Tamás (27) — Az ismeretlen kültag összegét úgy kapjuk meg — magyarázta Feri —, hogy a beltagok. szorzatát elosztjuk az ismert kül­taggal. Érti? — Igen, — felelte Editke. — Tehát ez itt micsoda? — kérdezte Feri magára mutatva. — Ez ....... — Ez beltag, ugy-e? — kérdezte Feri szerelmes szemekkel. — Igen. Ez beltag. — És ez? — kérdezte megint Feri s most már Editkére mutatott. — Ez is beltag, — örvendezett Editke, hogy ilyen könnyen megtalálta a másik bel­tagot. — Végül ez? — kérdezte Feri Emma néni hátára irányozva mutatóujját. — Ez, ugyebár: a kültag? Jó. tehát akkor írjuk... Emma néni boldogan, nyugodtan küldöz­gette a harisnyaszemeket egyik tűről a má­sikra, olyan nyugodtan és boldogan, mintha ő lett volna a beltag. Holott, ha megtudta volna, hogy ő a számtanpéldában kültagként szerepelt, feltétlenül leejtett volna legalább egy szemet. Elemér ezalatt *;y antik szobor pózában állt a kertben. Vállain kukoricaszemek sár­gállottak s a napfényben minden tőlük telhe­tőt megtettek, hogy magukhoz édesgessék a két veszendő galambot. Ezeknek azonban semmi kedvük nem voL elhagyni ketrecüket s nem mutattak hajlandóságot arra, hogy Elemér fején essenek örökös rabságba. viselők kívánságát. A pénzintézetek merev elutasító álláspontja következtében a helyzet rendkívül erős mértékben kiéleződött. — Tovább csökkentik a széntermelést. Minthogy az idei tél meglehetősen enyhe, a köztársaság területén levő szénbányákban, különösen a kiadnóiban, a széntermelést to­vább csökkenteni szándékoznak. Ha a bel­földi piac szénkereslete rövidesen meg nem változik, a bányákban hetenként csak két na­pot fognak dolgozni. — A kereskedelmi testületek nemzetközi konferenciája Prágában. A kereskedelmi tes­tületek nemzetközi konferenciáját ez évben Prágában tartják meg szeptember 5-től S-ig. Az előkészületek már most folynak s ennek alapján Angol országból különösen nagy ér­deklődés mutatkozik a konferencia iránt. An- golországban Sir G. Paish, a nemzetközi sza­badike reskedelem propagálására alakult bi­zottság tagja vette kezébe az ottani szerve­zést, amelyhez az ottani nemzetközi női liga is csatlakozott. A kongresszus első napját a Cobden Club (a nemzetközi szabadkereske- delmet propagáló bizottság) programja fogja kitölteni. A kongresszus további részletes programján a prágai bizottság dolgozik. — Miért késnek a Romániába küldött le­velek? Bukarestből jelentik, hogy a Romá­niába küldött levelek kézbesítése nagyrészt azért késik, mert küldőik a levelekbe pénzt tesznek, anélkül, hogy mint értékküideményt jeleznék, A román törvényhozás tiltja a pénz­nek közönséges vagy ajánlott levelekben való küldését, minthogy fennáll a pénzesle­velek intézménye. A törvény rendelkezése ellen vétőket a pénzeslevél portójának há­romszorosával büntetik. A külföldről érkező leveleket mind felülvizsgálják, nem tartal­maznak-e pénzt s ennek lebonyolítása hosz- szabb időt vesz igénybe. — Biztosított kárösszegek megadóztatá­sa tűz- és más elemi kárbiztositásnál. A ke­reskedelmi és iparkamarák központja ismé­telten interveniált a pénzügyminisztérium­ban a biztosított összegek megadóztatása tárgyában, amikor is egy külön deputáció azt a felvilágosítást kapta, hogy ez a kérdés az 1921. évi 102. számú törvény érvényének megnyújtása kapcsán nyer megoldást. Ez a törvény a gyárüzemek épületeinek és az újonnan bevásárolt gépek adókedvezményé­ről szó. Ha ezen törvény meghosszabbításá­ra nem kerülne sor, a pénzügyminisztérium német minta szerint külön törvénnyel fogja rendezni a biztosított házösszegek megadóz­tatásának kérdését. — Az osztrák és a magyar biztosító In­tézetek Csehszlovákiában. A Magyarország­gal a trianoni békeszerződés 198-ik cikke alapján kötőt szerződés, amely azokról a magánbiztosító intézetekről szól. amelyek központja Magyarországon van, le van zár­va. A két ország parlamentjei elfogadták. A szerződés azt célozza, hogy azoknak a cseh állampolgároknak biztosítási kötvényeit, amelyek a régi osztrák-magyar koronára szólnak, csehszlovák koronában fizessék ki. Mivel a magyar biztositó intézetek itteni biztosítási üzletüket a csehszlovák biztositó intézeteknek fogják átadni, nemsokára Buda­Amikor jó-délután hazajött Ratkó, Ele­mér még mindig a tavalyi virágágyak elmo­sódott vonalai között állt s várta a galam­bokat. — Elemér! — kiáltott rá Ratkó, messzi­ről is furcsáivá haja állapotát. Elemér ekkor galambszárnyak csapko­dását vélte hallani a levegőben s arcjátékkal akarta a tanárt csendre és mozdulatlanságra inteni. Homlokát vészesen összeráncolta, a bal szemét úgy felhúzta, hogy emeletes szem­nek látszott a földszintes jobb szemhez vi­szonyítva. Orra szuronyként szegeződött előre. Szája vízszintes felkiáltójelként vonag- lott Ajka oldalt billent, mintha hozzá akarta volna vágni a csend zavaróhoz, egész dél­utáni szoborsága eredményének megsemmi­sítőjéhez. Valóban galamb röpült. De elröpült, to- váb'bszállt. Nem érdekelte a plasztika. — Elemér! — kiáltott rá megint Ratkó. — Hisz te madárijesztő vagy! Gyere csak, mit kentél magadra? Elemér most már nevetett: — Lépet, tanár ur. De ez a disznó ga­lamb nem akar rám repülni. Egész délután itt várom. Csupa görcs már a lábam. — S most mit szándékozol tenni a fe­jeddel? Hisz hozzáragad örökre a kalap s aztán csak a zsidótemplomba mehetsz imád­kozni! Ha meg nem teszel a fejedre kalapot, estére hozzád ragad a vánkos s örökké pár­nák között fogsz élni! Elemér. Elemér, a lépet nem bírod kimosni a hajadból. Itt csak egy segít már. A borotva. Leborotváijam a hajad? — Le! — ujjongott Elemér. — De jó lesz! Nyár lesz a fejemen! Vakáció lesz a fejemen! pesten tárgyalásokat fognak folytatni az át­adás módozatairól. Az osztrák biztositó inté­zetek ügyét államközi szerződés fogja elin­tézni. Ez utóbbi is azt célozza, hogy a köt­vényeket cseh koronában fizessék ki és pe­dig 1 aranykorona = 1 cseh korona arány­ban. Ez az egyezmény nemcsak a nagy in­tézetekre, hanem a kisebbekre és az orvo­sokra is fog vonatkozni. A pozsonyi előzetes tárgyalásoknál a közös megegyezés oly si­mán történt, hogy remélhető, hogy a főtár­gy alások is hamarosan megegyezést fognak létesíteni, amelyet a parlament jóváhagy. A tárgyalásokat csehszlovák részről Autengru- ber miniszteri tanácsos, osztrák részről Ochsner dr. és magyar részről Fejér dr. ve­zették. — Magyar—lengyel kereskedelmi szer­ződés készül. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: M a gyár ország és Lengyel- ország között 1921 óta. amikor az árucsere­egyezmény lejárt, semmiféle kereskedelmi kapcsolat nincsen és a lengyel textilipar szá­mára Magyarország zárt terület volt, vi­szont a magyar borok nem tudtak piacra ta­lálni Lengyelországban. Most meg fognak indulni a kereskedelmi tárgyalások a két ál­lam között és a magyar bortermelők meg­bízottai el is utaztak Lengyelországba, hogy a lengyel kormánnyal előzetes tárgyalásokat folytassanak a magyar bor elhelyezéséről — Fizetésképtelenségek. A hitelezők szö­vetsége jelenti: Bírósági kiegyezési eljárások Hédia Sámuel füszerkereskedő, Turócszeut- márton; Friedmanu Ernő kereskedő. Torn­aija. Csődök: Drozdym Aladár és felesége, született Cangel Erzsébet, Párkány; Sotrav- né a hospodárské druzstvo zaps. sp. s. r. o., Holics. — Mennyi kölcsönt adott Amerika 1924- b'jn. Az amerikai pénzpiacon az 1924. év fo­lyamán elhelyezett kölcsönök összege 1.268,438.394 millió dollárt tett ki, mig 1923- bam 538,315.500 millió dollár kölcsönt folyó­sított. Csupán Németország százmillió dollár -értékű kölcsönt kapott-------— ■■■iiniiiinpiiiiiiiwi ... ............. A műtrágyák forgalombahozatala Prága, január 28. Az iparszerüen előállított vagy kezelt és a kereskedelmi forgalom tárgyát alkotó ál­lati, növényi és ásványi trágyák forgalomba- hozatalának újabb szabályozása tárgyában kiadott miniszteri rendelet szerint a rinfuza. vagyis nem zsákolt szállítmány nincsen ki­fejezetten tilalmazva, azért az ily szállí­tási módot megengedi, ha a fogyasztó a gyártól közvetlenül, vagy áereskedők, ügynökök közbejöttével szintén köz­vetlenül rendel rinfuza szállítmányt A vagon a gyár ólomzárával lezárandó és a kötelező tápanyagtartalom az ólomzár mellett kis bá­dog függeléken olvashatóan és letöriilhetet- lenü'l megjelölendő. Rinfuzaszállitmányt a Elemér örvendezve, ugrálva ment be Ratkó szobájába, hogy alávesse magát a mű­tétnek. — Egyenlő, de ellentett mennyiségek megsemmisítik egymást, — magyarázta a számtant Nyáry Feri odabent. — Jól figyel­jen — mondta Editkének —, ez nagyon fontos. — Figyelek, — mondta Editke párosán s kicsit elhúzta a számológépet helyettesitő balkezét, mert meg akarta olvasni, hogy meg vannak-e még az ujjai s Feri nem szoritott-e le belőlük egy párat. — Tehát — szavalta Feri a szájára mu­tatva — ez a plus. Mi ez tehát? — Ez plus, — felelte igen helyesen Editke. — Ez pedig a minus, — mutatott Feri Editke szájára, de úgy, hogy a száj érezte is a mutatást. — Mi ez tehát? — Ez minus, — felelte Editke a profesz- szor ur nagy megelégedésére. — A plus és minus pedig, amint tudjuk, mert már a múlt órán is magyaráztam, meg­semmisítik egymást. A plus közeledett a minusihoz s mivel a minus sem távolodott, sőt talán egy kissé szintén közeledett, összeértek, összeolvadtak s megsemmisitették egymást A túlsó oldalon valami hirtelen látnivaló bukkant fel. Emma néni letette, sőt ledobta kötését, megragadta a hosszú tengerészlát­csövet, jobb szemét reáillesztette s figyelt. A Fényi Ida, Fényi doktor tizenhároméves leá­nya ment egy fiúval a cukrászda felé. Emma néni úgy találta, hogy — nagyon is közel mennek egymáshoz. Fényi Ida bement a cukrászdába. Emma néni úgy találta, hogy a 1 kelleténél tovább fogta bucsuzáskor a fiú ke­kereskedőnek további eladásra raktározni tilos. Ha az eladás akár ólomzárolt, zsákolt, vagy nem zsákolt (rinfuza) áruknál elemzés alapján (százalék kilogram) történt, úgy irányadó a hivatalos elemzés eredménye- Ily esetekben az ingadozó megjelölés a zsá­kokban 2 százalék különbséggel, például Ph: 16—18 százalék meg van engedve, de csakis vagontételi eladásnál, közvetlenül a fogyasz­tó részére, A kicsinybeni eladásoknál az ólomzárolt zsákon a használati értéket meghatározó al­katrészek szavatolt mennyisége határozott számokban, például Ph: 16 százalék adandó meg és ingadozó megjelölések, például 16— 18 százalék nem alkalmazhatók. Kicsinyben való eladás alatt az egy vagon alóli mennyi­ség értendő. Mintavételi leletjegyzőkönyveket tarto­zik minden gyár, illetve kereskedő a szám­lával, illetve kötlevéllel együtt a vevőnek, illetve a fogyasztónak megküldeni. = Földmivelésügyi tanács a nemzet­köz’ mezőgazdasági intézetnél Rómában. I.ipman professzor, a new-brunswicki (New- York) mezőgazdasági főiskola tanára s ez- idei dékánja javaslatot terjesztett be a ró­mai nemzetközi mezőgazdasági intézethez egy földmivelésügyi tanács szervezése iránt, amelyet világhírű mezőgazdasági szaktekin­télyekből állítanának össze- A javaslatot a római nemzetközi intézet tárgyalás alá veszi. = Amerikai kölcsön a magyar mező­gazdáknak. Budapesti szerkesztőségünk je­lenti telefonon: Papp Géza báró, az Altruista bank igazgatója tárgyalásokat folytat két amerikai pénzcsoporttal, amelyek hatszáz­ezer dolláros kölcsönt ajánlottak fel a ma­gyar mezőgazdaság részére. Az egyik aján­lat tízévi lejáratú nyolcszázalékos, a másik pedig tizenötévi lejáratú kilencszázalékos kölcsönt ajánlott föl. A kölcsön 89-es árfo< lyamon kerülne kibocsátásra. Az Altruista bank most tájékozódik a kölcsön elhelyezé­sére vonatkozóan. 9000000000000000000000000000000C Q Szenidvánv fözsel nemzetgyiilösi képviselt; c Q könvve a: < 1 Mezőgazdasasi Könyvvitel j § Ara Ke 24. \ g Megrendelhető a Prágai Magyar Hírlap kiadó- / Q hivatalában. ( JOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOGOOOOOOOOOC-f- Cukortőzsde. A mai cukorpiac csendé iráttyzatot mutatott. Nyerscukorjeigyzés: Aussi; íoíko, pénz 197.50, áru 205. + Szilárdult a prágai tőzsde. A mai tőzsdéi a kuOi'S'S'zértékefk mutattak nagyobb szil indulási zét. Fényi Ida bent volt pár percig a cuk­rászdában, kis fehér csomaggal jött ki sa fiú már megint ott állt az ajtó előtt s megint ke­zet fogtak, mintha csak most találkoztak volna. Emma néni úgy találta, hogy ez se­hogy sincs rendben. Először azért, mert ha valaki elbúcsúzik, akkor tartsa is kötelessé­gének tovább menni. Másodszor pedig azért, mert az újabb kézfogás egy pillanatig sem tartott rövideb'b ideig, mint az előbbi. Csó­válni kezdte tehát fejét nagy felháborodásá­ban s úgy mozgott a látcső mögött, mint egy megsértett erkölcsinga. Editkére gondolt s boldog megelégedés szállta meg szivét abban a tudatban, hogy az ő unokája a legszigo­rúbb felügyelet alatt nevelődik fel a szeme előtt. Az ajtó megnyikordult s egy fehér és fé­nyes gömb lett láthatóvá az ajtónyílásban. — Mi az? — riadt fel Emma néni 2 szi­gorúan nézett pápaszeme alól a megfejthe­tetlen rejtély felé. Editke elnevette magát: — Úgy hiszem, nagymama, hogy miután ennek a fehér golyónak nagy fülei vannak, nem lehet más, mint Elemér feje. — Elemér! — kiáltott Emma néni s kiál­tása jajveszéklésként hatott. — Elemér, te megölsz engem! Hazaküldelek apádnak! Hova tetted a szép gesztenyeszinhajadat? —Gesztenye... gesztenye, — súgta Elemér gonoszul a pult felé. — Gesztenye... az jó. A mogyoró is jó. — Ki nyírt meg?! — villámlotta Emma néni, ledobva kötését s a harisnyára illesztve pápaszemét, hogy az is jól láthassa az ajtón bekukucskáló borzalmat. 'Folyt. köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom