Prágai Magyar Hirlap, 1925. január (4. évfolyam, 1-25 / 744-768. szám)

1925-01-29 / 23. (766.) szám

3 Csütörtök, január 29. Achmed Zogu lett az uj albán köztársaság első elnöke Bolgrád, január 28. Prizrendi jelentés szerint az albán országgyűlés Achmed Bei Zogu miniszterelnököt az albán köztársaság elnökévé választotta. Az országgyü’ésen nem vett minden képviselő részt és ezért az ellen­párt a választást nem fogadja el hivatalosnak. A beregszászi adókivető bizottság botránya Ungvár, január 28. (Ruszin szkói szerkesztőségünktől.) Meg­írta a Prágai Magyar Hírlap, hogy a bereg­szászi adókivető bizottság egy tagja, Simon Lébi ellen az a vád merült fel, hogy meg­vesztegette tte magát. A vád alapján az ung­vári vezér pénz ügy iga zgat óság szakközegei által megindította a vizsgálatot az adókivető bizottság eddigi működése ellen, de egyben annak a tisztázását is óhajtja, hogy mely adókivető bizottsági tagokat veszteget­tek még meg az említett Simon Lébin kívül. A kipattant panamával kapcsolatban a városban a legfantasztikusabb hírek keringe­nek. Azt állítják, hogy a kereskedők az adó­kivető bizottság részére nagyobb összegeket adtak össze. Dobovy beregszászi pénzügyigazga.ó a maga hatáskörében szintén vizsgálatot indí­tott, de az ügy olyan kkaotikus, hogy hetek telhetnek bele, mig a manipulációk méretei­ről tiszta képet nyer a hatóság. A rendőrhatóság részéről folyó nyomo­zás részleteiről eddig semmi nem került nyilvánosságra. Véres kommunista gyűlés Késmárkon — A P. M. H. eredeti tudósítása — Késmárk, január 28. A késmárki kommunista párt vezetősége január 25-ére népgyülést hivott egybe, mely­nek tárgysorozatán szerepelt a pász^rlevél elleni tiltakozás is. A gyűlés szónoka Tausik képviselő volt. Ezen a gyűlésen megjelent a keresztény munkásoknak és vidéki földműveseknek kö­rülbelül száz főnyi csoportja is, akik zajos tüntetésbe fogtak, amikor Tausik a katolikus papokat kezdte szidni. A tüntetésre t^v asz- szonymak az a közbekiáltása adta meg a jelt, hogy „dobjátok ki a zsidót". A túlerőben levő kommunista azonban kiszorították a tüntetőket és néhányuknak véresre verték a fejét is. Az egyiket orvoshoz is kellett vb i. Mi­re a csendőrség megjelent, a rend má;r meg­int helyre állott és Tausik újra foytathatta beszédét. Egy indiáeus herceg nemzetközi szédelgései Az amerikai artista csodálatos kalandjai. — A bárónő vőlegénye és a szenvedő indiánus testvérek. Zürich, január 28. Hónapokkal azelőtt Európában egy magát Tavanna-Raynak nevező indiánus herceg bukkant föl, aki végig járta Európát és gyűj­tött szenvedő nemzete számára. A „fehér sas“ melléknevet viselte, gyöngyörü szál férfi volt, nagy vagyon ura. Európában az indiánust rendszerint összetévesztik az in­dussal s tudvalevő, hogy a maharadzsák az amerikai pénzcézárokon kívül a világ leg­gazdagabb emberei. így a fehér sas nem­sokára legendás alak lett. Úgy látszik, hogy a népszövetség nincsen egészen tisztában azokkal a nemzetekkel, amelyek kötelékébe tartoznak s igy történt, hogy a népszövetség révén a fehér sast mindenütt úgy fogadták, mintha népe küldte volna Európába. Előbb bejárta egész Olaszországot azután a diadal­menetet megelégelve Svájcba ment és az állomáson 50 frankosokat osztogatott a hor­dároknak. Olaszországban az osztrák Khe- venhüller bárócsaláddal állt összeköttetés­ben és elhitette velük, hogy a Bourbonoktól származott. Mesélt kanadai óriási birtokairól és arról, hogy ezeket most mind pénzzé fogja tenni, mert állandóan Olaszországban akar letelepedni. Ezen az alapon egy millió Urát csalt ki a bárótól. Az utolsó összeget maga a bárónő hozta neki el Bellinzonába, ahol állandó lakása volt. Röviddel ezután Antónia komtesz is megérkezett, aki újsághírek szerint a fehér sas menyasszonya volt. Mialatt a- derék indiánus a kicsalt pénzzel nagyszerű életet folytatott, a báró Angliában megtudta, hogy a fehér sa’s sohasem volt herceg, sőt hogy egy Amerikából ideszakadt artista szédelgő, aki egy darabig moziszinész is Berlin, január 27. Vasárnap reggel egy tűzoltó áthaladt az Arnswalder-téren és egy bokorban egy a hátán fekvő fiatal lányt pillantott meg.. Mi­kor közelebb ment hozzá észrevette, hogy a leány halott. Azonnal értesítette a rendőrsé­get és egy bizottság szállt ki. Az orvos megállapította, hogy a fiatal lány kéjgyilkosság áldozata. Sikerült a lány személyazonosságát megállapítani. Elisabetli Strangierski-nek hivják a meggyilkoltat, 18 éves és egy üzlet­ben volt alkalmazásban. Szombat este ki­menője volt és moziba ment. A lányt isme­rősei nagyon becsülték. Anyja nem él, apja a lány bátyjánál lakik. Dacára, hogy a rendőrség az Answalder teret azonnal átku­tatta, semmi nyomot sem tudott fölfedezni. A lány szombaton este előbb apját látogatta meg, azután több barátnéja és ismerőse tár­saságában egy vendéglőbe ment. Ebből a vendéglőből egy barba mentek. Az utolsó nyom a Schönhauser alléba vezet. Itt fél kettőkor éjjel még egyik baráfnéjá- val együtt volt két ur társaságában. Mikor elbúcsúztak, a lányhoz egy fiatalember közeledett, aki az allén lefelé haladt. Egye­AAAAAAAAAAAAAAAJ AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA wwww ww*wwwwwvwwww www^wwwwww Paris, január 28. Siísíley Hűdül estem egyike az angoll publi- oiaztika 'legismertebb attakjának. Angliában kü­lönösen ismertté teitite nevét a Népszövetség egy gondolata érdekében vívott küzdelméért E tevékenységiének köszönhető, hogy a béke- tárgy állások aíikaknájvail Wikon elnök őt is be­vonta ama szükebb környezetébe, akiknek vé­leményét a népszövetségi terv felépítésénél nem egyszer kikérte. Hudldleston azonban utóbb elvált Wifeonitól, mert az ő túlságosan egyoldalú és nem ■ elég reális idealizmusát nem helyeselte. Mint a világhírű londoni Tiimes-nak párisi tudósítója közvetlen közelről figyelte meg a világesemények fejlődését és nem volt úgyszólván egyetlen egy európai politikus sem, akivel Sis'ey Huddleston közelebbi érintkezés­be ne került volna. Ez az élesszemü angol új­ságíró, aki a napi események zűrzavarából igazi angol józansággal szűrte le a maradandó és döntő tényezőket, nagy érdeklődéssel kísér­te többek között a Duna-medenoe és Magyar- ország sorsának a kialakulását. Élményeit most egy nagy feltűnést keltő könyviben gyűj­tötte össze, amely Amerikában jelent meg ez­zel a címmel: Azok az európaiak. (Those Europeans. G. P- Putmam‘5, New York, Lon­don.) Ebből a könyvből veszünk kli egyes feje­zeteket, melyeket a szerző külön engedélyével mutatunk be olvasóinknak: Sir William Goode talán nem ismeretes annyira a világ közvéleménye előtt, mint nála jelentéktelenebb politikusok és mégis ő az, akit joggal ismertethetünk, mint a nemze­tek megmentőjét. ő mentette miéig Ausztriát és most ő vál­lalkozott Magyarország megmentésére. Amit a párisi békeesinálóknak sikerült leroimbol- nio;k, azt ő neki sikerült újraépíteni. ö az, aki súlyosan beteg nemzeteket állított újra talpra és tett újra életképessé. Ő az az orvos, akit a betegágyhoz hívnak, amikor a helyzet re­ménytelenné vált. Leket, hogy még arra is fel fogják szólítani, hogy vegye kezébe Né­metország megmentését. Nincs angol, ameri­kai, olasz, vagy francia újságíró, nincs szer­volt és itt ismerkedett meg az indiánusok szokásaival. Ezt a tudást használta föl Európában és a népszövetség előtt az in­diánus nép képviselőjeként lépett föl. Elő­adást tartott a szenvedő vörösböriiekröl és 5000 ember hallgatta végig. Ezután a szereplés után már könnyű volt diadalutat rendezni és Olaszországban a herceget mindenki szívesen látta vendégül. A báró családtól kicsalt pénzt bőkezűen szenvedőknek adományozta, ellenben gondja volt rá, hogy mások még nagyobb össze­gekkel bedőljenek neki. Végre is letartóztat­ták és most Bellinzónában a börtönben várja a tárgyalás megkezdését. nesen odalépett a meggyilkolt lány barátné- jálioz, de mikor ez ellökte magától, Elisabeth Strangierskit fogta karon. A lány jókedvű volt és hagyta, hogy a fiatalember kisérje. Két óra éjjel lehetett, amikor az Arnswalder- térre érkeztek. Minden valószinüség szerint a gyilkos­ság röviddel ezután történt. Segélykiáltást senkisem hallott és a küz­delem nyomait sehol sem látni. A bokor ágai sértetlenek. Feltehető tehát, hogy a lány minden ellenkezés nélkül ment a fiatal­emberrel a bokrok között. A lány barátnéja a gyilkost magastermetii 25 év körüli fiatal­embernek mondja, aki beretválatlan arcával és vad tekintetével nagyon rossz hatást tett rá. A lánytól nem rabolt el semmit, csak kézitáskája hiányzik. Nagyobb összeg nem volt benne. A hullát fölboncolták és meg­állapították, hogy a gyilkos a lányt kezével megfojtotta. Eddig csak egy nyomot találtak. A rendőrségen egy soffőr jelentkezett, aki el­mondta, hogy egy ember vasárnap délelőtt megszólította az utcán és egy kis női táskát ajánlott neki föl megvételre. A táskában ugyanazok a dolgok voltak, amikről a lány barátnéjának tudomása volt. kesztő kőzépeuropaszerte, nincs miniszter a kontinensen, aki ne ismerné Sir William Goode-of. Népszerűsége rendkívüli. Az em­berek több, mint respektussal tekintenek reá, még akkor is, ha az illetők véletlenül cseh­szlovákok,, vagy románok. Egy időben a kis- antant államférfiai ellen dolgozott, akik ■ bi­zonyos tekintetben eleinte igen szűk látókörű politikát követtek és ők, bár Sir William Goode-bam legnagyobb diplomáciai ellenfelü­ket látták, mindig a legnagyobb megbecsü- léssiel viseltettek, sőt személyas barátságot tanúsítottak iránta. Ezt nagyon helyesen tet­ték. Lehetetlen nem kedvelni ezt a jóhumoru, elérik newfundlandiit, akii jovialitása ellenére is, a lehető legmegfontoltabb és a játszma egyetlen pontját sem téveszti szem elöl. Min­den lépéséért küzdenie kellett azon az utón, amelyet maga elé tűzött, amidőn Középeurópát fel akarta szabadítani a rá­nehezedő reparációktól. Kezdettől fogva tisztán látta — amint más, elfogulatlan megfigyelők is megállapí­tották —, hogy a Németországra vonatkozó pro és kontra teóriáikról lehet vitatkozni, de hogy a Középeurópára rákényszeritett jóvátétel csak káoszhoz és romokhoz vezethet. Sem Ausztria, sem Magyarország nin­csen abban a helyzetben, hogy jóvátételt fizessen, miután tűrték azt, hogy ezek az ál­lamok úgyszólván önmaguknak árnyékává csonlkittassanak. Sir William Goode nagyon érdekes élet­pályát futott végig. Angol alattvaló létére az Egyesült Államokban szolgált és néhány éven át Amerikában ujságiróskodott az „Associa­ted Press" kötelékében. Ö gyakran beszélt nekem ezekről az ifjúkori amerikai élményei- rőil, amikor a legnagyobb nélkülözéseken ment keresztül. Amidőn az amerikai hadse­regbe lépett, a szó szoros értelmében kenyér nélkül volt (hí was without food). Talán ezek a tapasztalatok tették neki lehetővé, hogy könnyebben megérthesse Középeurópa nyo­morát, mint azok a tultáplált diplomaták, akik nem az emberiesség nyelvén beszél­nek, hanem egy vértelen akadémikus szó­tárt használnak. Könnyű országokat feldarabolni és béke- szerződéseket gyártani, ha az emberek szív­telen, fölényes módon teljesen elvonatkoztat­ják magukat azoknak a népeknek a sorsáról, akikről döntenek. De Sir William Goode érezte, hogy a nemzetközi politikának van egy emberi oldala is. Azt hiszem, hogy manapság már nem ti­tok — vagy legalább is nem kellene annak lennie —, hogy Sir William Goode kezdettől fogva elhatározta, hogy a Jóvátételi Bizott­ság osztrák osztályát meg fogja torpedózni. Tisztában volt azzal, hogy ez az osztály munkaképtelenségre van kárhoztatva s hogy ettől a darabokra tört Ausztriától segélyt leérni olyan országok számára, amelyek ná­lánál sokkal erősebbek, valóságos merénylet. A béketárgyalók vagy teljesen tudat­lanok voltak vagy pedig a legbámulatramél- tóbb iróniát támogatták, amikor azt java- i solták, hogy Ausztria fizessen. Bár anyagi természetű dolgokról csak futólag szeretnénk megemlékezni, még sem felesleges meg említeni, hogy Sir Williaim Goode-nak, mint az osztrák osztály elnöké­nek, igen nagy fizetése volt, amelyet a szo­kásos hivatali álszemérmességgel még évek hosszú során át húzhatott volna, anélkül, hogy bármi komoly munkát végzett volna, kivéve, hogy Ausztriát mindjobban a lejtő felé taszítja. Talán nem tartozik különös ér­demei közé, hogy ő habozás nélkül feláldozta fizetését. Szeretnek feltenni azt, hogy az ő helyé­ben mindenki igy cselekedett volna. Sajnos, köztudomású, hogy nagyon sok ember nem tett volna így. Mindenesetre az osztrák osz­tály Sir William Goode segítségével nagyon gyorsan halálos sebet kapott. Mindez azonban még nem volt elegendő. Ausztriát illetően továbbra is reparációs kö­veteléseket jelentettek be és ámbár a fizetési képességek összeírásának gépezete gyakorla­tilag már meg volt bénítva és az egész világ előtt nyilvánvaló lett, hogy semmit sem lehet majd beszedni, Ausztria még külső segítségre is szorult. Az osztrák kormány ekkor Sir William Goode-t kérte fel pénzügyi tanács­adójának. ő készségesen vetette bele magát uj feladatába. Számításaiban nagyon óvato­san indult el. Nagyon ügyesen, lépésről lé­pésre mutatta be a különböző kormányoknak Ausztria tényleges helyzetét. Nagyon disz­krét propagandát indított meg. E munkájában nagy segítségére voltak régi sajtóösszekötte­tése,i és kitünően értett ahhoz, hogy kell a sajtót kezelni. Minden újságíró kollégája volt. Az osztrák kérdés fokozatosan vált világossá és végül is, amidőn már a kérdés mindenki előtt ismeretessé lett, az összes érdekelt álla­mok hozzájárultak ahhoz, hogy követelései­ket az osztrák aktívákat illetően elengedjék és igy lehetővé teszik, hogy ezeket az aktí­vákat egy kölcsön kibocsátására használják fel a Népszövetség pénzügyi bizottsága által elkészített tervezet szerint. Ausztria újból talpraáiüott és igazolta, hogy érdemes a bizalomra. Az osztrák nép uj reménységhez és uj életkedvhez jutott és az első pénzügyi segítség után lendületbe jött s dolgozni kezdett önmaga megmentésén. A keresztényszoclális párt szlovák osz­tályának értekezletei. A keresztényszociális párt szlovák osztálya az utóbbi héten a kö­vetkező helyeken tartott kerületi értekezle­teket: Nyitrán január 21-én; Nagytapolccány- ban január 22-én; Privigyén január 23-án és Oszlányban január 23-án délután. Az érte­kezleteken a leglelkesültebb hangulat ural­kodott s a jelenlevők egyhangúan kijelentet­ték, hogy a párt érdekében itenzivebb mun­kát akarnak kifejteni a jövőben. A keresz­tényszociális párt szlovák osztálya, az utóbbi időben különben is rohamos fejlődést mutat és a munkakedv mindenütt fokozódik- A gyű­léseken a központ részéről Kniha János cser- mendi plébános (elnöki tanácstag) és Merrel István, a párt főtitkára vettek részt, akik ismertették a politikai helyzetet és megszab­ták a munkairányt a jövőre vonatkozóan­Kéjgyilkosság Berlinben Hogyan mentette meg Sir fiiam Goode Ausztriát? Egy híres angol publicista könyvének szenzációs részletei — A P. M. H. eredeti közlése Sisley Huddleston engedélyé vei — V '" Világhírű SCHROLL-féle Wmwm Mossa, Fő-«a. (S^fr^LT Saját készítményül paplanok. Régi paplanokat átdolgoztál. CMfton, vászon, damast batlsi, percafinoH. Paplaniepedö-cretonoh /Vfsöfepéilö-vásznar óriási vaiaszléKöan, a vásárló rözónség vé- felhedvéne!* Sorozására meglepő jutányos áron?! Vászon § ifi. oution 1 €M.-!ó!. Damasíförül­Jíözöh, fsüér és színes ierilérefs. Valódi rum trargi vásznán min-leímélsssa-WT

Next

/
Oldalképek
Tartalom